„Nem tudom eladni magam” 1. rész.- Az álláskeresés, mint eladási tevékenység

„Nem tudom eladni magam” 1. rész.- Az álláskeresés, mint eladási tevékenység

rocketscience.jpg

Az álláskeresők leggyakoribb félelme ez. Az eladás olyasmi, ami rengeteg kudarccal, elutasítással jár, ettől érthetően fél mindenki, mert a mi kis poroszos oktatásunk mentén nőtt fel, ahol megtanították rettegni a kudarcoktól. Mégis, az álláskeresés az bizony eladás, aminek vannak technikái, és ezek tanulhatók. Álláskeresésben szerencsére nem kell kiemelkedő eladási tudás, az alapok ismerete már sikerre visz.

Felmerült a kérdés a múltkori poszt kommentfolyamában, hogy miért nem HR-esek adnak álláskeresési tanácsokat? Miért én, vállalati értékesítői szakmai múlttal és jelennel? (köszönet a témajavaslatért)

Először is, HR-esek is adnak tanácsot, sőt, nekem is azért lett szükségem HR-es társra, mert olyasmiben is hatékonyan segítenek a HR-esek, amit én nem szívesen vállalok (tipikusan próbainterjú ilyen, de néha a pályaorientáció is).

Ezért én „hivatásos vállalati eladó” (továbbiakban sales) szerepből az álláskeresést is sales munkaként kezelem. Vállalatnak kell eladni valamit (munkaerőt, tudást, tapasztalatot) „hivatalos” munkám szerint vállalati megoldásokat, szolgáltatásokat értékesítek, főleg IT nézetből, ami mellett érdekes feladat embereket „eladni”.

Ennek a tevékenységnek és az álláskeresésnek teljesen azonosak a körülményei. Tudom, hogy ez rosszul hangzik annak, aki „nem tudja eladni magát”, ezért ezen írással szeretném enyhíteni ezt a rossz érzését. Nem rakétatudomány ez, hanem a tárgyi tudáson túl egyfajta hozzáállás. A tárgyi tudás a szakmád, azt biztosan tudod. Az eladás pedig, bármennyire is utálom ezt mondani, ezesetben többnyire fejben dől el. Akkor tudod jól eladni magad, ha készen állsz rá fejben. És hiába a munkaerőhiány, attól még nem lett könnyebb állást találni, csak másmilyen lett.

Mit adunk el, kinek adjuk el?

Az álláskereséskor egy nagyértékű, stratégiai jelentőségű dolgot adsz el hosszú távra egy cégnek (saját tudásod, munkaerőd).

Ehhez a B2B (business to business) módszerek állnak a legközelebb, a különbség csak az első „B”.

Érteni kell a döntéshozásuk alapjait: bruttó 138.000 Ft havi minimálbér esetén is a munkaadó havi költsége az adott munkavállalóval kapcsolatban 167.000 Ft, éves 2.004.000 Ft. Ebben még nincs benne a munkáltatás költsége: a bérszámfejtés költsége, a munkaeszközök, a képzés stb.

Az álláskereső egy egyszemélyes üzlet ebből a szempontból. Innentől azokkal az „érvekkel” nehéz mit kezdeni, hogy „de engem nem vesznek fel, mert ilyen vagyok, vagy olyan nem vagyok”. Ez üzlet, nem személyes. Ha így fogjuk fel, kevesebb kudarc lesz benne. És igen, volt sok eset, amikor tőlem sem vették meg a képviselt megoldást, szolgáltatást, mert nem illeszkedett az ott lévő infrastruktúrába, vagy mert drága volt, vagy mert mégsem kell stb. Ezek üzleti megfontolások, még az is lehet, hogy tévednek vele, de nem tudunk mit tenni. Majd legközelebb újra próbálkozunk akár ugyanannál a vállalatnál, a szakmai vezetőnél, beszerzőnél. És még arra is számítanunk kell, hogy esetleg állást váltanak ezek az emberek, és másik kedves ügyfelünknél jelennek meg döntéshozói szerepben. A jó kapcsolat akkor is fontos, ha most épp nincs üzlet. Mert lehet, hogy 1 hónap múlva lesz.

Mi lesz, ha nem sikerül?

Az elkeseredés érthető, az ebből eredő mindenféle gyűlölködő megnyilvánulás cég és/vagy HR-ese ellen nem célravezető egy álláskeresésben. Nem olyan nagy ez a magyar piac, hogy ne legyen esély egy újabb összetalálkozásra, minek vágjuk magunk alatt a fát? Beljebb visz bennünket?

Ha nem sikerül, akkor abból a megfelelő következtetést kell levonni. A többség összeomlik, „nekem ez nem megy”. Eljön hozzám, kipróbálja, amit tanultunk, és nem sikerül. „Nekem ez nem megy” – mondja ő. „Most, ebben az esetben nem sikerült” – mondom én. Mert honnan tudod, hogy baj volt veled? Lehet, hogy minden oké volt veled, de közben visszavonták a projektet, amire kellettél volna? Nem tudhatod.

A kudarckezelés salesként ösztönös: ha nem sikerült, nem siratjuk magunkat a veszteség miatt, hanem keressük a következő lehetőséget. Mert abból lesz meg az előírt teljesítmény, kesergésből meg nem. Álláskeresésben az előírt teljesítmény 1 db jó állás megtalálása. Ez a fájdalmasan pragmatikus felfogás akkor is sikeres volt, amikor nagy volt a munkanélküliség. Most, munkaerőhiányos időszakban, amikor már a cégek is üzleti partnerként kezdenek tekinteni egy álláskeresőre, még hatékonyabb. Természetesen foglalkozni kell ilyenkor a lelki egészséggel, az önbecsülés megőrzésével, mert az is kell az álláskereséshez, de ha csak az van, kevés lesz.

Az alapszabályok salesben és álláskeresésben szinte azonosak, ezeket holnap kifejtem.

Folyt. köv.

 

# # #

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!

Ha neked is személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból vagy ingyenes online önéletrajz-konzultációért írj nekem! További információkért látogasd meg Facebook-oldalam!

# # #

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Írj te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. ArriMedes
    mondta:

    @Balfredo Alfredo:

    az is megoldás lehet, hogy ahol a releváns képzettség kötelező vagy legalábbis nagyon előnyös, akkor azzal kezdeni.
    ahol meg nem annyira, ott a tapasztalat után írni.

  2. ArriMedes
    mondta:

    @Balfredo Alfredo:

    az arra vonatkozott hogy olyan tudás képzettség tapasztalat stb-kombó, amitől aki látja, dob egy hátast, vagy kételkedni kezd, hogy igaz-e, mert hát ilyen ember tán még nincs is—tehát nem szűkebb értelemben vett cv-formátumra és stílusra, hanem tartalomra vonatkozott
    de relatíve úgy is lehet érteni, hogy ha egy adott munkakörre sokan jelentkeznek, de szinte senki nem felel meg, akkor itt egy mindenben szupernek látszó, vagy nagyon kevesen jelentkeznek és lám, itt egy tök képzett, mindenben ideálisnak látszó ember, aki leveri a többit
    de ezek nem is feltétlenül jelentkeznek, egyszerűen megkeresik őket

    nyilván nem szórakozás a többségnek, de vannak akik piacfelmérés és egy célokkal időről-időre állásinterjúkra járnak, szórakozásból, mert megtehetik. kevés ilyen lehet, de van, létező állatfaj:)

  3. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @Berelhetoreklamfelulet: „A képzettség, azaz az, hogy milyen iskolát végeztél, inkább személyes adat jellegű, így megint csak logikus azután írni.”
    Ilyen alapon a munkatapasztalat is személyes adat jellegű, hiszen magad szerezted magadnak.
    Az, hogy a képzettség és a tapasztalat közül melyiket nézik először, az leginkább attól függhet, milyen a hr-es hozzállása. Józan ész alapján aki a meghírdetett vagy hasonló munkakörben dolgozik több éve, az jobban fog teljesíteni e munkakörben, mint az, akinek a végzettsége megfelelő ugyan, de egyáltalán nem is dolgozott ilyen munkakörben, vagy korábban dolgozott ugyan, de az utóbbi években valami egész mást csinált. Eszerint a tpasztalatot kellene nézni először.

    „Nyilván egy oldalon belül könnyű navigálni, de ha 3+ oldalas (mint amelyet egyesek szerint kéne csinálni), akkor ott már nem annyira egyszerű átlátni mi hol van.”
    Pusztán technikailag nézve az 1 oldalas (és persze nem túl kis méretű betűkkel írt) cv jól áttekinthető képernyőn is, papíron is.
    A 2 oldalas képernyőn még mindíg jó, mert a PDF nézegető 2oldalas módjában előtted van az egész. Papíron már forgatni kell, és keresett info mindíg a lap túlsó oldalán van.
    2+ oldal nem jó ergonómiailag sem, meg sehogyan sem. Átlagos képernyőn nem tudod megjeleníteni az egészet egyben, mert olvashatatlanul kicsi lesz a betűméret. A papírt meg tűzni/gemkapcsozni kell, gyűrődik, szétesik.

    Így aztán részemről törekszem az 1 oldalas kivitelre. Mint jobangel más helyen írta, ez hiba, mert sajtpapírnak nézik a cv-t 🙁

    Más: az 50 db cv szelektálására van ötleted/tapasztalatod?

  4. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @ArriMedes: „akiknek igazán kiemelkedő a cv-jük, azokat jobbára mások keresik, vagy mintegy szórakozásból járnak interjúkra miközben alkalmazottak.”
    Tudsz mutatni egy kiemelkedő cv-t? Szeretnék tanulni belőle.

    Maga a szorosan vett állásinterjú adott esetben lehet szórakoztató is.
    Mivel alkalmazott az illető, akkor az interjú napjára szabadságot kell kivennie. Ha elég sok ilyen 1-1 napot vesz ki, az feltűnő lehet (meg csökkenti az éves szabadságkeretét is és a végén nem marad egy hete, amikor elutazzon és kipihenje magát). Ha munkahelye és az interjú helyszíne nem azonos településen van, akkor bejátszik az utazás költsége is (üzemanyag ára). Azt állítani, hogy szórakozásból jár valaki interjúra, nem pedig azért mert egy másik, jobb állásra vágyik, barokkos túlzás.

  5. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @Pan Modry: „megint tulsagosan a kontentra koncentralsz”
    Ez a diskurzus elég messzire jutott.

    Az alapkérdés az volt, hogy az állásinterjún, ama bizonyos kérdés megválaszolásakor kell-e színészkedni vagy sem. A válasz igen, elvégre nem azt mondod, amit gondolsz. (Ez nyilván nem érvényteleníti azt, hogy az állásinterjú egy speciális helyzet, speciális céllal, eszközökkel és magtartásformákkal, elvégre a cél szentesíti az eszközt. Azt sem érvényteleníti, hogy más helyzetekben is előfordul a színészkedési kényszer.)

    A következő témakör az volt, hogy mit is kell válaszolni arra a bizonyos kérdésre. Több változat volt, alapvetően mindegyik abból indul ki, hogy bevezetésként elmondod, miszerint minden, az álláshirdetésben szereplő feltételnek eleve megfelelsz.

    „Akinek jok a kommunikacios keszsegei a leghulyebb emberrel szepen el tud ugy beszelgetni hogy a masik fel nem erzi magat hulyenek, es mindezt gond nelkul, rutinbol!”
    Most immár a kommunikációs készségnél és a metakommunikációnál (szájhúzogatás) tartunk.
    Az, hogy kinek milyen kommunikációs készségre van szüksége, függ a munkakörtől (pld. vegyésztechnikus, villamosmérnök, pszichológus sorrendben egyre inkább része a munkának a kommunikáció).
    Minden munkahelyen és munkakörben lehetnek olyan helyzetek és feladatok, amik a munkavállalók nemtetszését eredményezik és ennek valamilyen formában jelét is adják*. Ezt fejezi ki szemléletesen a ius murmurandi szófordulat. Ettől függetlenül a feladatot természetesen lelkiismeretesen elvégzik.
    Az nyilván a hr-es felelőssége, hogy egy esetleges szájhúzogatást és a jelölt egyéb, nem pc kommunikációs megnyilvánulásait hogyan súlyozza a szakmai kompetenciákhoz képest és ennek alapján az illető továbbengedi vagy sem a következő körre.
    Abból, hogy valaki szuperjól (meta)kommunikál minden emberrel és helyzetben, még nem következik, ohgy szakmailag ő a legjobb vagy hogy milyen szinten van szakmailag. Ha valaki műszaki végzettségű és beállítottságú, az leginkább a szabályok, szabványok, képletek híve és használója. Neki bizonyára nehezebb feldolgozni és megválaszolni azt a bizonyos kérdést (amiről ráadásul tudja, hogy még a hr-esek szerint sincs rá jó válasz), mint egy humán beállítottságú személynek.

    *Elméletileg lehet olyan eset is, amikor a sokadik túlórát is mosolyogva fogadják az alkalmazottak szájhúzogatás helyett, de ehhez extrém jó bér és egyéb kompenzációs dolgok tartoznak.

  6. ArriMedes
    mondta:

    @Pan Modry:

    leghulyebb emberrel szepen el tud ugy beszelgetni hogy a masik fel nem erzi magat hulyenek, es mindezt gond nelkul, rutinbol!”

    sajnos ennek pont az ellentétére van egyre inkább szükség, aki hülye, éreztetni kell vele, túl sok kárt okoznak.

    az általad leírt készsége hány embernek is van a nem-hülyék közül?:)))

  7. Pan Modry
    mondta:

    @Balfredo Alfredo:

    megint tulsagosan a kontentra koncentralsz, az hogy milyen a kommunikacios keszseged azt nagyjabol latja, ha a szadad huzod egy ilyen kerdesnel akkor latja hogy az bizony szar!

    Raadasul azt elfelejted hogy ezeket a kerdeseket masok is megkapjak, eleg naluk jobbnak lenned, mert erre nincsenek tokeletes valaszok, es bocs, de ha egy ilyen helyzetben valaki nem talalja fel magat, annak szerintem peldaul a kommunikacios keszsegei nem jok, legalabbis nem eleg jok!

    Akinek jok a kommunikacios keszsegei a leghulyebb emberrel szepen el tud ugy beszelgetni hogy a masik fel nem erzi magat hulyenek, es mindezt gond nelkul, rutinbol!

  8. Berelhetoreklamfelulet
    mondta:

    @Balfredo Alfredo:
    -Logikailag ilyen sorrendbe kéne legyen (időrendi sorrend).
    -És mivel általában a munkatapasztalat rész terjedelmesebb mint a ~3sor képzettség, így esztétikai és észszerűségi okból is így kéne lennie (3sor nem veszik el a féloldal tapasztalat mögött).
    -A képzettség, azaz az, hogy milyen iskolát végeztél, inkább személyes adat jellegű, így megint csak logikus azután írni.
    -Jelentős mennyiségű helyen a képzettség elvárás, így mielőtt kiértékelnék a tapasztalatot (ami inkább a fizetés mennyiségére infó), ki kell értékeljék, hogy a minimum elvárás (iskola) megvan-e. Nyilván logikus ilyenkor előrébb rakni azt, amit előbb dolgoznak fel, hisz akkor megspórolsz 0.5 – 2 oldalnyi felesleges feldolgozást, vagy egy jump utasítást…

    De amúgy meg a gyakorlatban az esetek túlnyomó többségében mind1 melyik van felül, főleg, ha lényegre törő (rövid), és a formázások kellően átláthatóvá teszik.
    Nyilván egy oldalon belül könnyű navigálni, de ha 3+ oldalas (mint amelyet egyesek szerint kéne csinálni), akkor ott már nem annyira egyszerű átlátni mi hol van.

  9. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @Berelhetoreklamfelulet: „felülre a személyes adat, utána képzettség, tapasztalat, azt a végére mehet a rizsa, úgyse olvassák el, csak a kulcsszakszavakra keresnek.”
    A cikk 2. részéhez fűzött kommentekben írják, hogy a személyes adatok után pont nem a végzettségnek kell következnie, hanem a tapasztalatnak. Az indoklás az, hogy lehet olyan munkatapasztalatod, ami jelentős mértékben eltér a végzettségedtől.

    Elméleti esetként előforulhat, hogy nagyszámú jelentkező van, és a cv-k kulcsszavak szerinti átválogatása után is olyan sokan maradnak (pld. 50), hogy a hr-es vagy más felelős személy feleslegesnek tartja az összeset végighallgatni. Vajon ilyenkor milyen alapon válogatnak a jelöltek között? Pld. lerakják az összes cv-t egymás mellé az asztalra, aztán kinyítják az ablakot; akinek a cv-jét nem vitte le a huzat az asztalról, azt behívják, a többiek kuka?
    Ha tudnánk a döntés módját, az nyílván segítene abban, hogy a „rizsa” részt ennek megfelelően állítsuk össze.

  10. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @Pan Modry: „Na, en peldaul ilyen indokkal tuti nem jonnek elo…”
    Milyen indokkal? Azzal, hogy hány év tapasztalatod van a kiírásban szereplőhöz képest?
    Akkor szerinted az a helyes stratégia, hogy nem is próbálod indokolni, miért te vagy a legalkalmasabb, hanem elmondod, hogy minden, az álláspályázatban szereplő elvárásnak megfelelsz, továbbá visszakérdezel az elvárt soft skilleket illetően?
    Ez feltételezi, hogy a soft skilleket elfelejtették megemlíteni az illető pozíció kiírásában.
    Azért kérdezem, mert a legtöbb kiírásban szerepelnek a ‘jó csapatjátékos’, ‘jó kommunikációs készség’, ‘önállóság’ és társaik tehát valószínűsíthetően eleve azokat hívták be interjúra, akiknek a cv-jében is benne voltak ugyanezek. Tehát a soft skillek ugyanúgy nem szolgálnak differenciálási alapként, mint a szakmai végzettség és tapasztalat, hiszen mindegyik jelölt minden követelménynek megfelel.
    (Amúgy a soft skillek is megérnének egy külön témát, mert nem mindenki ugyanazt érti alattuk.)

  11. Pan Modry
    mondta:

    @Balfredo Alfredo:

    Na, en peldaul ilyen indokkal tuti nem jonnek elo, hanem inkabb peldaul visszakerdeznek hogy melyik az a 3 soft skill amit az interjuztato fontosnak tart?

    De ez helyzetfuggo, egy interjura nem lehet begyakorolt kerdesekkel elmenni, interjuztatotol fuggoen mas-mas strategia a leghatekonyabb, es itt meg mindig nem arrol beszelek hogy szineszkedni kellene.

    Ha van 3 jelolt akik mind megutik a szakmai szintet, esetleg felette is vannak, hacsak nem egy unikornisrol van szo, akkor az fog donteni hogy kinek jobbak a soft skill-jei az interjuztatas soran a legtobbszor.(de az unikornis sem lehet asshole)

    Ez nem altalanos dolog, de en peldaul sohasem szerettem ha valaki stresszel egy interjun, ha valaki olyan vissszajelzest ad az interjuztato fele hogy hulye kerdeseket tesz fel. (es itt megint megjegyzem, nem az a lenyeg hogy a kerdes hulye, hanem az hogyan viselkedik egy hulye kerdes eseten, peldaul idonkent az ugyfelek is tesznek fel hulye kerdeseket, es rohadtul nem szeretnem hogy valaki egy ugyfelnek pofakat vag vagy kioktatja, meg akkor sem, ha valoban hulye a kerdese)

  12. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @Pan Modry: Korábban írtad:
    „peldaul ha azt mondod hogy azt tudod hogy az osszes ismert elvarasnak megfelelsz, igy biztos hogy megfelelo vagy.”
    Még korábban írtam:
    „tegyük fel, hogy az interjúztató hr-es felteszi a szokásos idióta kérdését, miszerint miért gondolod, hogy pont te vagy a legalkalmasabb az adott pozícióra a nagyszámú (mondjuk 50) jelölt közül.”

    Az eredeti feltételezett kérdés az: miért gondolod, hogy _pont te vagy a legalkalmasabb_?
    Te azt magyarázod el, mivel indokolod, hogy _megfelelő vagy_?
    Erre nyilván az lesz a válasza, hogy természetesen látják, hogy minden elvárásnak megfelelsz, DE több ilyen, minden elvárásnak megfelelő jelöltjük is van. És utána visszatér az eredeti kérdéséhez: miért gondolod, hogy a nagyszámú, minden elvárásnak megfelelő jelölt közül pont te vagy a legalkalmasabb? Ezzel nagyjából ugyanoda estünk vissza.
    Ha erre elmondod, hogy az adott szakterületen nem csak a kiírásban szereplő min. 3 éves tapasztalatod van, hanem 5 éves, akkor még mindíg előjöhet azzal, hogy az összes többi jelöltnek is van minimum 5 év tapasztalata, és újra felteheti az eredeti kérdést: miért gondolod, hogy a nagyszámú, minden elvárásnak megfelelő, sőt az előírt 3 éves helyett 5+ év tapasztalattal rendelkező jelölt közül _pont te vagy a legalkalmasabb_?
    Tehát???

  13. Pan Modry
    mondta:

    @Balfredo Alfredo:

    1. Mit ersz el vele ha elmagyarazod hogy idiotizmus?
    2. Miert lenne szineszkedes ha csak egyszeruen valaszolsz amit gondolsz?

    De korabban leirtam mit gondolok errol:

    Egy ilyen kerdesnel ne annyira a kontentre figyelj, hanem arra hogy nem zokkensz ki egy pillanatra se. peldaul ha azt mondod hogy azt tudod hogy az osszes ismert elvarasnak megfelelsz, igy biztos hogy megfelelo vagy. Pont!

    …vard ki erre mi a lepese

    A szineszkedes az amit Neymar csinal, inkabb tartsd ugy a kezedbe a kommunikaciot hogy kozben vegig azt higgye a masik fel hogy ö iranyit, plusz figyelj arra hogy a masik fel erezze jol magat, elvezze a beszelgetest, ezzel mind noveled az eselyeidet. A szakmai ismereteid adottak az interjukor, a soft dolgokkal tudod a magad iranyaba forditani a dolgokat a tobbi, hozzad hasonlo kepesseguekkel szemben. Lehet van akit stresszel az ilyen szitu, en erdekesnek es szorakoztatonak tartom az ilyen helyzeteket.

  14. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @Pan Modry: ‘Miert rohognem el magam? Egyszeruen valaszolok a kerdesre.’
    És mit válaszolsz?
    Elmagyarázod, hogy a kérdés idiotizmus, vagy legalábbis értelmetlen feltenni?
    Beleállsz a témába és elkezded fejtegetni, hogy sokéves tapasztalatod vagy egyéb tényezők alapján te vagy a jobb?

    A második esetben színészkedő-e vagy?
    Szóval ez a történet nem annyira fekete-fehér.

  15. Pan Modry
    mondta:

    @Attic:

    a legtobb munkakor nem igenyel rohadt nagy tudast, ami minumum szukseges azt az interjun felmered, utana ellenorzod a referenciat, ha mellette az illeto nem seggfej, tud normalisan kommunikalni az ugyfelekkel, kollegakkal akkor nagyon nem nyul melle a ceg az esetek jelentos reszeben.

    azokhoz a munkakorokhoz ahova meg valodi tudas kell ott meg fejvadasszal kerestetsz embert, nem pedig a profession-on hirdeted meg

  16. Attic
    mondta:

    @Pan Modry: kb egy 1 órás interjú alatt, mint egy megrendezett darab, mi derül ki valojában? Szövegelnek a cégről, poziról, elmeséled a cv-d, kapsz pár unalmas személyiség kédés a nagy kupacból, talán pár szakmai… Persze tegyük most férre a teszteket, egyéb esettanulmányokat. Szimpla szubjektív benyomások a szemlélyes interjúk, ahol baromi gáz, hogy micsoda szerepjáték folyik és tényleg csodálkoznak a fluktuáción.

  17. Pan Modry
    mondta:

    @Attic:

    a mintavedeled tul alacsony hogy ebbol kovetkeztetest lehessen levonni, de attol lehet igazad van…

    a magyar menedzsmentkultura egyebkent szerintem sem a legjobb, ennek ellenere fenntartom a korabbi velemenyemet…

    egyebkent amit leirtal, hogy ugyes, hatarozott az szerintem jo, az hogy eppen gondja akadt egy pivot-tal az nem akkora gond, pivot-ot megtanulni kb 1 ora.

  18. Berelhetoreklamfelulet
    mondta:

    @Attic:
    Hát mondjuk amíg a szakmai interjú értelmetlen definíciók meg algoritmusok egyetemi stílusú felkérdezéséből áll, addig nem csoda, ha oda megy az illető, és felmondja a bemagolt definíciókat. Utána meg mikor már kódolni kéne előjönnek a problémák…

    De legalább feltudja mondani a buborékrendezést… nem mintha nem lenne amúgy már leimplementálva 2113132 féle képen amit te úgyis csak függvénnyel fogsz meghívni valami lib-ből…

  19. Attic
    mondta:

    @Pan Modry: manageri szinten sőt team leader szinten is ugyanaz a bohóckodás megy nagyok sok multiban. Mellettem beszélik a senior managerek, hogy mi alapjan lesz jó a jelölt/senior, csak pár példa: “Ügyes, határozott, jót beszélgettünk”. Majd felveszik ezt a csodás senior/team lead kollégát és egy összetett függvény, pivot kifog rajta, szakmailag meg ne is beszéljünk róla… Szóval a színeszkés működik, csak nézz körbe:D

  20. MAXVAL bircaman közíró
    mondta:

    @Pan Modry:

    Piaci viszonyhoz kell a felek szabad akarata.

    Nagyban meg sehol sincsenek piaci viszonyok, nyugaton se.

  21. Pan Modry
    mondta:

    @maxval balcán bircaman:

    Mi akkor a piaci viszony? Mert amit irtal akkor egy szerzodeses viszony beszallito es oem kozott sem piaci viszony.

    Egyebkent piaci viszony a munkaviszony, szerzodeskoteskor van egy ar, szerzodesi feltetelek, beleertve a szerzodesbol kilepes felteteleit.

    Ami nem piaci viszony, nos, az a ner, meg egyeb olyan shithole orszagok ahol erdogan es putyin félék a vezetok.

  22. MAXVAL bircaman közíró
    mondta:

    @Pan Modry:

    Nem ezt mondtam.

    Azt mondtam, a munkaviszony nem piaci viszony.

  23. Pan Modry
    mondta:

    @Balfredo Alfredo:

    Miert rohognem el magam? Egyszeruen valaszolok a kerdesre.

    Egy ilyen beszelgetesnek nem az a lenyege hogy a szellemi folenyunket mutogassuk a kerdezo fele es ez nem a szineszkedes kategoria.

  24. Pan Modry
    mondta:

    @maxval balcán bircaman:

    Hat nem tudom hol elsz te, jogviszonyba lenni a nem ellentetes a piaccal.

  25. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @Pan Modry: ‘nem kell szineszkedni, ha szineszkedni kell ahhoz hogy egy munkat megkapj az nem az a
    mukahely ahol jol fogod magad erezni. ‘
    Nem kell színészkedni, elvégre közmunkából is elég jól meg lehet élni manapság.
    A viccet félretéve, tegyük fel, hogy az interjúztató hr-es felteszi a szokásos idióta kérdését, miszerint miért gondolod, hogy pont te vagy a legalkalmasabb az adott pozícióra a nagyszámú (mondjuk 50) jelölt közül. Ha itt nem röhögöd el magad és nem azt válaszolod, hogy ez a kérdés maga a tömény idiotizmus, akkor az már színészkedésnek számít?

  26. MAXVAL bircaman közíró
    mondta:

    @Pan Modry:

    Egy megdőlt közgazdasági elméletet igyekszel alkalmazni egy piacinak hazudott jogviszonyra…

  27. Pan Modry
    mondta:

    @Attic:

    nem kell szineszkedni, ha szineszkedni kell ahhoz hogy egy munkat megkapj az nem az a mukahely ahol jol fogod magad erezni. (ertem ezt senior szinten). Juniorkent persze lehet bohockodni egy kicsit hogy ajanlatot kapjal, de senior szinten szerintem felesleges.

  28. Pan Modry
    mondta:

    @ogli dzsí:

    en nem bonyolitanam annyira tul, ezzel szerintem rontod a megallapodasi eselyeidet. Csak hatarozd meg az altalad kivant osszeget – amit mar megtettel – es ha az a top budget felett van, az egyszeruen nem a te problemad, legfeljebb nem mesz oda.

  29. Pan Modry
    mondta:

    @maxval balcán bircaman:

    ez hulyeseg. aki szarul van fizetve az nem fogja magat megeroltetni, mert kirugas eseten alacsony avesztesege.

  30. ArriMedes
    mondta:

    @jobangel:

    (egyrészt birka mindenhova nyomja a hülyeségeit, lényegében egy troll, másrészt az osztályellentét továbbra is létező jelenség bizonyos szemszögből nézve, viszont a marxista teória-teóriák nem egészen azt és úgy értik alatta, mint amit általában az átlagember vél. de ez annyira off itt, hogy lényegében felesleges mellette, ellene érvelni)

  31. Legfelelősebben gondolkodó felelőtlen ember
    mondta:

    „Az álláskereséssel gyakorlatilag a munkaerődet, tudásodat, mint egy nagyértékű, stratégiai dolgot kell eladnod.”

    Azt hiszem a múltkor pont ez a blog inspirált egy poénra, hogy megírjam a legfrissebb szakmai önéletrajzomat.
    psi.uw.hu/moka/oneletrajz.htm

  32. MAXVAL bircaman közíró
    mondta:

    @jobangel:

    Nincs együttműködás, hiszen itt az egyik fél bevétele csökkenti a másikét, azaz harc van. A megtermelt profit elosztásáról van szó, s ebben ma is 2 oldal van: a munkaerejét eladó proletár és a tőkét biztosító vállalkozó. Semmi se változott.

  33. jobangel
    mondta:

    @maxval balcán bircaman: Erre azon felül, hogy „hülyeség” nehéz lenne mit mondani. Az osztályellentétes gondolatok a XXI. században már nem relevánsak. A proletár meg a vállalkozó ellentéte különösen értelmezhetetlen ott, ahol együttműködés nélkül mindkettő éhenhalna.

  34. MAXVAL bircaman közíró
    mondta:

    @jobangel:

    Nyilván megeshet ez, hogy a proletár szereti a munkát, akár maga a tevékenység, akár mellékes körülmények miatt, de ettől nem szűnik meg az osztályellentéte az őt használó vállalkozóval szemben.

  35. Berelhetoreklamfelulet
    mondta:

    @jobangel:
    Az én konkrét példám pl. a fecebookra (is) célzott. Az elégé verseny szférában van, mégis úgy hajigálják ki az embereket kizárólag politikai nézet alapján, hogy azt még az amerikai kongresszus is megjegyezte. (Nem tudom ez megvan-e, elég nagy port kavart 1hónapja…)
    Vagy szerinted az politikai cég?

    De felhozhatnám akármelyik szilíciumvölgyi céget, mert azoknál (is) vannak ilyenek. És kisebb cégeknél is vannak ilyenek, nyilván kisebb cég kutyát sem érdekel, így kisebb a felhang is, de létezik…

  36. Berelhetoreklamfelulet
    mondta:

    @Bambano:
    A példád nem épp a legjobb, mert még az általad említett dologban is több tucat megoldás létezik, egy UK eszközt nem tudsz itt bedugni Magyarországon a konnektorba (alapból) se egy USA eszközt.
    Sőt az USA-ban még egyes államokban is lehet eltérés XDD

    Amúgy cv-ben is van egy kvázi elfogadott forma megoldás:
    felülre a személyes adat, utána képzettség, tapasztalat, azt a végére mehet a rizsa, úgyse olvassák el, csak a kulcsszakszavakra keresnek.
    Kár többet fecölni vele, akiknek nem jó, azok így jártak, majd várnak a messiásra, de inkább sírnak majd, hogy nincs munkaerő…
    Amennyire én látom (a keresettebb szakmákban), már nem is kérnek önéletrajzot, inkább megkérdik szóban/interjún a lényeget, azt úgyis a teszten derül ki minden…

  37. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @jobangel: „Én, mint munkavállaló szeretem jól érezni magam a munkában, nemcsak a bér a célom.”
    Ez így marhára jól hangzik. Elméletben.

    A gyakorlatban meg kell élni valamiből, tehát kompromisszumra kényszerülsz, ha alulképzett vagy, ha túlképzett vagy, ha túlkoros vagy, ha…
    Meg egyáltalán, hiába érdekes a munka és kellemes a környezet, ha a fizetés alacsony.

  38. jobangel
    mondta:

    @ogli dzsí: Azért az a plusz 20% nem megugorhatatlan budget update, oldja meg a cég… Ha nem engednek, és nem éri meg neked a kínált bérért a váltás, akkor csak a haver ajánlói bónuszáért nem érdemes váltani.

  39. jobangel
    mondta:

    @maxval balcán bircaman: Én, mint munkavállaló szeretem jól érezni magam a munkában, nemcsak a bér a célom. És ez így egészséges, mert nem gépek vagyunk, akik akkor hajtanak, ha van üzemanyag.

  40. MAXVAL bircaman közíró
    mondta:

    A képlet egyszerű.

    A munkaadó egyetlen célja a profit.
    A munkavállaló egyetlen célja a bér.

    Ebből kell kiindulni a munkaerő „piacán” (a valóságban ez nem igazi piac persze).

    A két fél között ellenségesség feszül, hiszen érdekeik ellentétesek. Így a munkaszerződés sose több egy ideiglenes tűzszünetnél egy háború alatt.

    Ha ezt mind tudjuk, nem fogunk csalódni.

  41. ogli dzsí
    mondta:

    na most pont ilyen szituban vk, ma kell veglegesitenem a berigenyemet

    A ceg oldalan ok vk, voltam interjún, belső ember hívott, az állás nem is volt még nyilvános. Pont a jó fizu fogott meg, mert egy haver ott dolgozik 2 éve ugyanebben a poziban…

    Na ezek után nyilvános lett az állásajánlat és most folyik a normál process, a HRes cég megkeresett /ők nem tudják hogy én lezsíroztam a dolgot a cégben előre/, hogy érdekel e még stb., mennyit kérek. Én meg annyit mondtam amennyivel a haver kezdett 2 éve plusz a 2 éves infláció….erre a HR coordinator mondott egy 20%-kal kisebb összeget hogy az a top budget amire gondoltak, ha többet akarok azt jóvá kell hagyatni a főnökkel stb., és siessek mert más jelentkezők is vannak….

    1. nincsenek más jelentkezők, mert a cég engem akar /igaz a külsős hres ezt nem tudja/
    2. a haverom ugyanannál a cégnél ugyanazokkal a skillekkel ugyanolyan és ugyanannyi releváns IT tapasztalattal 20%-kal többet kapott 2 éve mint amit most benyögtek mint top budget

    Mivan?

    Ugyhogy ma elmegyek ebedelni az insiderrel hogy akkor most ezt igy hogy mert a top budget az nekem minimál előrelépés annyiért nem váltok /az insider meg ugye hajt a fejvadászós bónuszra/, de MIVAN?

  42. Attic
    mondta:

    Csavarhatjuk a dolgokat, azért valljuk be, hogy az egész interjúztatás(multis főleg) egy szerepjáték. A pozícíó leírásokból, illetve alap emberismeret(tapasztalat) alapján azért lehet kapcsolni, hogy mit adjunk elő, mire erősítsünk rá az interjún. Pl: egy határozottabb személyiséget, vagy a bekussolt csicska szürke ssc hero szepet erősítjük:D Ehhez pedig be kell adni a formára vasalt cv-t több helyre, el kell menni “szinészkedni” és gyakorolni. Saját tapasztalatom az, hogy az első pár percben sokminden eldől, de érdemes nem feladni, ha már ott vagyunk, használjuk ki az időt a gyakorlásra, ha adott helyre nem is, máshová értékes tapasztalatot lehet gyűjteni.

  43. Bambano
    mondta:

    @jobangel: az embereknek nem kell szabványosnak lenniük, elég, ha a cv formátuma az.

    hiába kapálóznak a hr-esek, a szabványos formátum elutasítása hiba.

  44. Balfredo Alfredo
    mondta:

    „és hogy nincs helyette másik kvázi-szabvány, a hr-eseket minősíti.”
    Igen, valahol arról van szó, hogy a magukat ‘hr-es’-ként meghatározó valakik, bár már évtizedek óta jelen vannak idehaza, még mindig nem tudtak kialakítani valamiféle toborzási-
    interjúztatási-kiválasztási kultúrát itthon. Vajon ennek mi akadálya volt???

    Ennek nem csak az álláskeresők isszák meg a levét, hanem hosszabb távon a cégek is. Az álláskeresők akkor, amikor végzettségük, tapasztalatuk, nyelvtudásuk alapján megfelelnének egy pozícióra, de kirostálják őket – mondjuk – fb oldal hiánya miatt. A cégek meg ott, hogy a hr hülyesége miatt hosszabb ideig nem tudnak betölteni egy-egy állást.

  45. jobangel
    mondta:

    @Bambano: A feszültség, áramerősség szabványos, a kütyük is, mert úgy tervezzük őket. Na de az emberek? Pl. szerettem az egyik állásportál megoldását, ahol legördülő menüben volt Magyarország összes egyeteme, kiválaszthatta az álláskereső, amikor regisztrált. Szabadszövegesen nem írhatott be semmit. Az fel sem merült bennük, hogy esetleg vannak, akik nem Magyarországon szereztek diplomát.

  46. Bambano
    mondta:

    @jobangel: a tény, hogy sem a szabványos cv formátum nem felel meg a hr-esek egy részének, és hogy nincs helyette másik kvázi-szabvány, a hr-eseket minősíti.

    Ezt a villanyászok okosan megoldották: ha nem felel meg a szabvány, nem tudod bedugni a készüléked, marad a falnézés.

  47. jobangel
    mondta:

    @barabásildi: Inkább vállalkoztál, értem. Azaz létrehoztál egy céget, ami a versenyszférában dolgozik. Piaci alapon, nem sógor-koma-jóbarát alapon. Így is válogatsz kollégákat, piaci alapon, ha majd ott tart a céged. És akkor amit a versenyszféráról írtál, az rád is igaz lesz vele?

    Vagy lehet, hogy nem en bloc a versenyszférával van baj, hanem egyes cégekkel? Sok hülye főnököd volt? Üdv a klubban 🙂 Ez bizony közszférásokkal is előfordul. Mit mond el ez a versenyszféráról? Semmit.

  48. jobangel
    mondta:

    @Balfredo Alfredo: Ezzel majdnem 100%-ban egyetértek. Kivéve a CV-t: olyan kell, amilyen az adott álláshoz való. Próbálták egységesíteni, abból lett a használhatatlan Europass. Tehát, akkor marad az, hogy olyan CV-t írunk, amiben mi, mint ember megmutatkozunk, helló, ilyen vagyok, ezt tudom. Ha ez nem jön be, de a „kamatoztatás”, meg a 10 évvel ezelőtti munkahelyem irányítószáma kellene, akkor oda nem kell menni dolgozni. Mert szerencsére ma már megteheti akár egy gyártósori munkás is, hogy nem dolgozik ott, ahol hülyeségeket várnak el.

  49. Balfredo Alfredo
    mondta:

    Ha valaki álláskeresőként nem tudja eladni magát, az természetesen csakis kizárólag az ő hibája.
    De azért nézzünk meg más tényezőket is!

    Eleve a cv téma megérne egy külön topikot, mivel a cv-t illetően számos, egymásnak ellentmondó dolgot lehet hallani-olvasni:
    * Feltétlenül legyen külön motivációs levél is. / Nem kell külön motivációs levél (mert úgysem olvassák el), mindent a cv-be kell belefogalmazni.
    * A cv-ben legyen fénykép. / A cv-ben ne legyen fénykép.
    * A cv minél részletesebb legyen. / A cv ne legyen egy oldalnál több, mert nem fogják elolvasni.
    Az ország HR-esei, akiknek amúgy van külön portálja, fb csoportja és ki tudja még mije, képtelenek megegyezni abban, hogy milyen is legyen formailag és tartalmilag egy jó, vagy legalábbis elfogadható cv. Ezért aztán előfordulhat, hogy a cv-t el sem olvassák, csak rápillantás alapján félredobják.

    A HR-esek sunyi módon mindenféle, nemegyszer szükségtelen adatot próbálnak kizsarolni a jelentkezőktől. Például kifejezetten fényképes cv-t kérnek. Akinek nem fényképeset küld be, azt azért teszik félre. Aki fényképeset küld be, azt azért teszik félre, mert a kép alapján túlkoros. A másik módszer, hogy mindenféle adatokat kell megadni a cég (vagy rosszabb esetben egy külső szolgáltató, nesze neked GDPR!) honlapján keresztül. Aki nem tölti ki az összes kért adatot (ideértve vércsoport, szexuális beállítottság, oltási bizotnyítvány, stb.) az eleve esélytelen. Aki kitölti, azt még az első interjú előtt kiszórják, mert életkora, fizetési igénye vagy épp lakhelyének a cég telephelyétől való távolsága túl magas. Utána meg a HR-esnek sír a szája, hogy nincs elég jelentkező. Könyörgöm, mi a jófenéért van szükség ezekre az adatokra még az első interjú előtt? Az interjún például lehet tisztázni, hogy a jelentkező miért is szeretne egy, a jelenlegi lakhelyétől távol üzemelő cégnél dolgozni, meg hogy mi az elképzelése a lakhatásról.

    Közösségi oldalakon való jelenlét: akinek nincs fb, in, yt, csirip stb. oldala, és íly módon nem lekáderezhető, az nem is ember. Be se hívják interjúra. Szakmai kvalitások nem számítanak.

    Titokzatoskodás: Bár a cégek mindefélét szeretnek tudni a jelentkezőkről, álláshirdetésben gyakran nem fedik fel önmagukat, csak annyit tudunk meg róla, hogy saját területén piacvezető, hiperszupermultikulti, fiatalos csapattal dolgozó vállalatról van szó, ami a széltében is, hosszában is bő 100 km kiterjedésű Krahács megyében van valahol. Hogy pontosan mivel foglalkoznak, ehhez miért kell nekik pszichológus/vegyésztechnikus/gépészmérnök, azt nem tudjuk meg a hirdetésből. Azt, hogy mennyivel hajlandóak díjazni a leendő kolléga munkáját, pláne nem.

    Fejvadász szakma elhiénásodása: Egyre többen próbálnak megélni az álláskereső emberekből, meg az állásokat hirdető cégekből. Ennek egyik vadhajtása, hogy egyes fejvadászok tevékenysége abban merül ki: álláshirdetést tesznek közé a nagyobb portálokon. Folyománya, hogy a hirdetés még titokzatosabb lesz.

  50. barabásildi
    mondta:

    @jobangel: Mintha Magyarországon lenne valódi versenyszféra. Senkit sem érdekel a „versenyszférában” ki mihez ért, éppen ez okozza a munkaerő hiányt, nem az alacsony bérek. Annyi hozzá nem értő főnököm volt, hogy inkább vállalkoztam, mert nehezen bírja az ember a tudatlan, semmihez sem értő rokon-ismerősöket. Akik persze ebben a „versenyszférában” mindannyian tökéletesek, mondhatni professzorok a munkájukban, főleg, ha nagy a befolyása a felettük álló rokon-havernak. Valóban elhiszi egy tanult ember, hogy Magyarországon attól függ a munkahely, ki hogyan adja el magát? Akkor itt is nagy a baj.

  51. ArriMedes
    mondta:

    @szdan:

    akiknek igazán kiemelkedő a cv-jük, azokat jobbára mások keresik, vagy mintegy szórakozásból járnak interjúkra miközben alkalmazottak.
    a többiek esetében meg úgyis az számít, hogy mekkora a kereslet-kínálat aránya az adott területen, ahol komoly hiány van, ott jó eséllyel indul, ahol meg sok a jelentkező kevés állásra, sajnos ki kell mondani, hogy vagy objektív okok (kevés gyakorlat, életkor stb) miatt kerül hátrányba, vagy a kicsit komolyabb, kicsit távolságtartóbb, épeszűen szerény stb. modort részesítik hátrányban az idióták, tökmindengy milyen pozícióban vannak meg köz vagy magánszféra.
    nyilván vannak alapvető szabályok, melyeket nem csak meg lehet, meg is kell tanulni, de azon túl a kereslet-kínálat, szerencse dönt, ill. lehet számítani a hülyeségre.

  52. szdan
    mondta:

    Na gyönyörű, régen még piacokon gonosz rabszolgahajcsárok árulták a megvert, megalázott, lebilincselt rabszolgákat némi aranytallérért cserébe… mára eljutottunk oda hogy az emberek önmagukat alázzák le rabszolgává és teszik árucikké. Ezen kéne inkább elgondolkodni!
    Ha valaki úgy áll hozzá a munkakereséshez hogy „eladja magát” az már elbukott. Lehet hogy multikarrier benéz, de hogy emberileg már megbukott az holtbiztos.
    (Volt már pár állásom és sosem alacsonyítottam le magam az eladandó bérrabszolga szintjére!)

  53. Pan Modry
    mondta:

    @Berelhetoreklamfelulet:

    a post lenyege nem az volt hogy a cegek mindig helyesen dontenek, hanem az hogyha valos vagy nem valos ok miatt kapsz elutasitast akkor nem erdemes emiatt elkeseredni

    regen velem is elofordult hogy teljesen megfeleltem a kovetelmenyeknek es megsem kaptam ajanlatot, de mi van ha rajtam kivul masik 4 is megfelelt mindennek…

    … ennek ellenere is szerintem nem hatekony a legtobb magyar menedzsment, de az elkeseredes az nem oldja meg a helyzetet

  54. jobangel
    mondta:

    @Berelhetoreklamfelulet: A politika nem versenyszféra, ez látszik is a hatékonyságán… Versenyszférában, ahol az üzletet komolyan veszik, a „főnök haverja” nem tud jelentkezni az állásra, ha nem ért hozzá. Ha ért hozzá, akkor meg nem téma, hogy haverja-e a főnöknek, mert szakember, és ebbéli minőségében van értékelve. Mondom, ahol komolyan veszik az üzletet. Ahol meg nem, ott akarok-e dolgozni?

  55. Berelhetoreklamfelulet
    mondta:

    „Ez üzlet, nem személyes.”
    Ez így ahogy van hülyeség, és nooffense de egyértelműen megmutatja a hozzá nem értésedet.

    Egy tökéletesen működő ország, tökéletesen kapitalista rendszerében, ahol a munkavállalók csak a cég értekét néznék, igazad lenne.

    De a valóság nem tökéletes…

    Az esetek túlnyomó többségében nem egy cégtulajdonos dönt arról, hogy egy illetőt felvesznek-e, így „csak” egy alkalmazott dönt erről, ergo ő nem közvetlenül érdekelt a cég jól működésében, így a pozícióra legalkalmasabb helyett sokszor biza személyes és érzelmi okok alapján legmegfelelőbb kerül előtérbe.

    Jó példa erre a politika pl. Lehetsz te világon top 1 valamibe, ha az aktuális vezető nem ért egyet a politikai nézeteddel, ő biza nem fog felvenni, hiába vagy jobb mindenki másnál, így a cég biza nem a legjobb munkavállalót fogja kapni, azaz nem a legjobb üzletet kötötte.

    De hozhatnám azt is példának, hogy egy pozícióra jelentkezett a top #1 ember a világon, meg a főnök haverja.
    Szerinted kié lesz a pozíció?

    Nyilván ott, ahol a tulajdonos köti ezt az üzletet, ott tényleg fenn áll az, hogy neki ez az optimális, így a cégnek is (szerinte), de miután az esetek túlnyomó többségében a összetett vezetési struktúráknak hála, a tulajdonosoknak még csak rálátásuk sincsen arra, hogy mi folyik alsó szinten, így ott biza sokszor visszaélnek ezzel, és nem opcionális üzletet kötnek.

  56. Pan Modry
    mondta:

    Elkesedni amugyis soha sem erdemes, semmi hasznod nincs belole

    egyebkent jo post