…és megint kommunikálunk: A motivációs levél tipikus hibái

…és megint kommunikálunk: A motivációs levél tipikus hibái

Nemrég néhány posztban (itt és itt) az álláskereséshez kapcsolódó kommunikációval foglalkoztam, de egy dolog még mindig fennmarad, mint probléma. Az értelmezés.

Sok lelkes álláskereső írt motivációs levelet a fent hivatkozott posztok hatására, küldték el nekem, hogy ők most felbátorodtak, a tanácsaim alapján ilyen lett a levél, jó lett-e? És örülök, hogy íme, nem volt hiába, mert ezek a levelek alapvetően jók, sablonmentesek, tényleg őszinték. Igen, így kell.

Ha ezekben a levelekben hiba volt, az az volt, hogy nem értelmezték, mit is írtak valójában, így időnként saját magukról sikerült nagyon negatív dolgokat írni. Tipikus hibák, a „sajnos” kezdetű mondatok. Sajnos nincs diplomám/nyelvvizsgám/felsőfokú végzettségem/egészségi állapotom nem stabil stb. Ha a te motivációs leveledben van „sajnos” kezdetű mondat, az gondolkodás nélkül, azonnal törlendő. Mert az valami negatív, valami olyasmiről szól, ami nincs, ami kevesebb, mint kellene. Ezt az olvasó is azonnal látni fogja, és az álláskereső célja ugye nem az a motivációs levéllel, hogy a „miért ne engem vegyél fel?” kérdésre adjon választ.

A legjobb taktika, ha azt adjuk el, ami van, nem azon sajnálkozunk, ami nincs.

Emellett érdemes tudni, hogy a „nincs diplomám” és „nincs nyelvvizsgám” sokkal inkább olyan probléma, amit az álláskereső hisz problémának, a munkáltatót nem feltétlenül érdekli (kivéve közigazgatás, ott a papír számít 🙁   ). Az álláshirdető munkáltatót az érdekli, hogy az adott jelölt el tudja-e, el akarja-e végezni azt a feladatot, amit az új kollégának szánnak. Nyilván előny sok helyen, ha van diploma, de a tudás versenyszférában mindig fontosabb, mint a papír. A meglévő tudásról, tapasztalatokról kell ilyenkor írni, önképzésekről, a témában való jártasságról.

Ami biztosan nem pozitív még, a „stb.” végződésű mondatok. Az üzenete egy motivációs levélben vagy CV-ben, hogy „gondolj még hozzá, amit akarsz”, ami hibás hozzáállás. Nem akar vagy nem tud hozzágondolni semmit, mert nem ismer téged, így fogalma sincs, mit helyettesítettél a felsorolásban ezzel. Hasonló a helyzet a „teljesség igénye nélkül” kitétellel is. Nem írunk ilyet CV-be, mert ha értelmezed, rájössz, hogy udvariatlan, és nem mond rólad semmi pozitívat. Nem mond semmit az, hogy “általános ilyenolyan feladatok”, mert mindenhol más az általános. Írd le pontosan, mit csináltál az adott helyen.

A kész motivációs leveledet olvasd végig, és mondatonként, egyesével gondold át, pozitív dolog-e rád nézve a munkáltató szemével, amit az adott mondat elárul rólad. Tényleg az a legfontosabb tudnivaló rólad, hogy nincs diplomád, nincs nyelvvizsgád? Vagy az, hogy x ideje a kért területen mozogsz, és a nyelvtudásodat külföldön csiszoltad évek alatt tárgyalóképesre?

Írj te is!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. velizar
    mondta:

    @Narancskommunista: van. csak többnyire más bérkategória. 🙂

  2. Narancskommunista (törölt)
    mondta:

    @kezeketapaplanfole.blog.hu:
    Miért, van olyan, hogy tökéletes jelölt?

  3. kezeketapaplanfole.blog.hu (törölt)
    mondta:

    @Narancskommunista: ha ÖNMAGÁT adja egy levélben, mégsem elég meggyőző, akkor minden bizonnyal nem is ő a tökéletes jelölt az állásra, nem igaz?

  4. Narancskommunista (törölt)
    mondta:

    @jobangel:
    Ja, csak akkor meg azért nem hívják be, mert nem elég meggyőző, nem elég határozott, nem elég motivált.

  5. jobangel
    mondta:

    @Narancskommunista: Egy jó HR-es (vagy bárki más) mégis milyen jelekből ismerje fel, hogy emberünk valójában nagyon szerény és csak túlkompenzál az arcoskodó motlevélben?
    Esetleg személyes beszélgetés esetén tudna erről meggyőződni, de akkor meg az összes nemszimpi embert be kellene hívnia, mert hátha mégis szimpi. Nyilván ez nem működik.

    Az működik, ha olyan levelet ír a jelölt, amiből pontosan látszik, milyen ő, mert abból fognak dönteni, amit mutat.

  6. Narancskommunista (törölt)
    mondta:

    @kezeketapaplanfole.blog.hu:
    Szvsz leggyakrabban azoknak süt az egoizmus a motivációs levelükből, akik kimondottan szerény emberek, de mivel ezzel a hozzáállással nem találnak munkát, ezért külső nyomásra elkezdik magukat fényezni. Pl. ez az, amit egy jó HR-esnek fel kellene tudnia ismerni. Az egoista embernek sokkal természetesebben megy az önfényezés, és nem tűnik annyira egoistának.

  7. jobangel
    mondta:

    @Bélaúrfi: De mivel buta hibák miatt nem találnak állást, az őket támogató szociális hálót te és az összes többi adózó tartja fenn. Minél többen vannak, annál nehezebben, és annál több GDP megtermelése jut rád feladatként. Szóval mégiscsak jobb az, hogy a lehető legtöbb embernek legyen állása (Figyelem! A teljes foglalkoztatás sem jó!!!)
    Egyébként nincs olyan béna CV, amivel ne találna állást valaki, csak nem mindegy, hogy milyen cégnél, milyen állást, mennyi idő alatt talál. Szóval ők is versenyben vannak, csak neked van egy-két kör előnyöd velük szemben.

  8. Bélaúrfi
    mondta:

    Még egy gondolat, én igazából kifejezetten örülük annak, hogy sokan ilyen hibákat vétenek, mert így velük nem kell versenyeznem a munkaerőpiacon.

  9. Programmer2014 (törölt)
    mondta:

    @jobangel: “Félek, hogy szavakon lovagolunk, de nem szeretném, ha ez így terjedne el a köztudatban, ahogy te hiszed.”

    Nem hiszem, hanem tudom! 😉

    Számos esetben azért hívtak be állásinterjúra, mert érdekesnek találták mind az önéletrajzomban, mind pedig a kísérő levélben leírtakat, miközben a hirdetésben csak általános elvárások szerepeltek az állással kapcsolatban és szerintem általánosságokra nem, csak konkrét elvárásokra és feladatokra lehet kísérő levelet írni.

    “Ha a te hozzáállásod szerint minden szépet és jót leír magáról, de nem derül ki, mit is akar az adott állásban, akkor vagy be sem hívják, vagy behívják, és nem találkoznak az elképzelések, vagy nem derül ki, hogy amit a jelölt akar, azt lehet-e, és próbaidőben jön az elválás.”

    Egy szóval nem mondtam, hogy csak szépet és jót írjon magáról, hanem azt, hogy úgy írjon magáról, hogy felkeltse az érdeklődést. A mit is akar, mik az elképzelései az állással kapcsolatban csak akkor kerül képbe, ha pontosan tisztában van az állással kapcsolatos körülményekkel és feladatokkal, de ez nagyon ritkán jelenik meg a hirdetésben, gyakran még a sokadik interjú során sem derül ki pontosan, hogy mi lenne az.

  10. jobangel
    mondta:

    @Programmer2014: Félek, hogy szavakon lovagolunk, de nem szeretném, ha ez így terjedne el a köztudatban, ahogy te hiszed.
    A motivációs levél olyasmi, ami a jelölt motivációiról szól elsősorban, bemutatkozik benne, elmondja ki ő, milyen ő, és miért lenne jó arra az állásra. Nem feltétlenül állásjelentkezésre írunk ilyet, hanem külföldön pl. suliba jelentkezésre is szükséges ilyet írni, vagy épp szülőnek gyerek iskolába adására. A célja nem az, hogy bármi áron állásinterjúra kerüljön, hanem az, hogy megismerjék a jelöltet belőle, és eldöntsék, akarnak-e vele találkozni. Ahogy a jelölt célja sem állásinterjú, hanem állás.

    Ha az a hozzáállásunk, hogy olyan állást találjunk, ami nekünk is jó, akkor a te értelmezésed teljesen rossz: mert ha én arra motiválom a munkáltatót, hogy hívjon be állásinterjúra, és nem arra, hogy ismerjen meg, akarjon velem dolgozni (majd ebből az igényéből jön ki a személyes találkozó igénye), akkor könnyen olyan álláslehetőségbe futok, ami nekem nem felel meg.

    Példa: ha jelöltünk egy határozott elképzelésekkel rendelkező ember, és ezeket a határozott elképzeléseit le is írja, akkor az elképzelései révén jut állásinterjúra, mert tetszett az olvasónak.
    Ha azonban olyan embert keresnek, akit irányítani akarnak, és ő a levélből láthatóan sem olyan, mindkét fél úgy jár jól, ha nem lesz állásinterjú.
    Ha a te hozzáállásod szerint minden szépet és jót leír magáról, de nem derül ki, mit is akar az adott állásban, akkor vagy be sem hívják, vagy behívják, és nem találkoznak az elképzelések, vagy nem derül ki, hogy amit a jelölt akar, azt lehet-e, és próbaidőben jön az elválás.

    Röviden: a motivációs levélben leírtak azt segítsék elő, hogy olyan állást találj, ami jó neked is.

  11. Programmer2014 (törölt)
    mondta:

    @jobangel: “Amiben tévedsz, hogy nem a munkáltatót kell motiválni, mert ő már motivált: keres, hirdet, akar valakit. “

    De, pontosan a hirdetőt kell motiválnia a jelentkezőnek, még pedig abban, hogy behívja őt egy interjúra! Többek között ezért is írja a kísérő levelet…

  12. jobangel
    mondta:

    @Piszkos Freud: A hazugság bináris kategória: vagy igaz vmi, amit állít a jelölt, vagy nem. Tehát nem kell és nem is szabad hazudozni.
    Az meg tapasztalat, hogy az álláskeresés önismeret nélkül nem megy: aki bizonytalan magában, nekem sem tudja elmondani (velem ugye nem kockáztat), miért jó ő az adott állásra, nem tud bemutatkozni rendesen, annak az álláskeresésben (ahol tétje van), ez még nehezebb lesz. Álláskeresésben meg ugye a vevőt pont nem ismered, vagy csak ritkán, és nem munkáltatóként.

  13. Piszkos Freud
    mondta:

    @jobangel: alapvetően én is egyetértek veled, és persze sarkítottan írtam.
    Megjegyezném azonban, hogy ez a motivációs levél – szerintem – nem az önismeretről szól, hanem arról, hogyan tudsz olyan dolgokat finoman belehazudni (megint sarkítok, mert ezek normál esetben csak finom csúsztatás, “white lies” kategóriába esnek), hogy felkeltsd a “vevő”/munkáltató érdeklődését.
    Ehhez pedig a “vevőt” / munkáltatót kell jól ismerned, nem magadat. Magadat csak annyira, hogy az elbeszélgetések során ne derüljön fény a füllentésekre.

  14. jobangel
    mondta:

    @Piszkos Freud: alapvetően egyetértek, de a “Ha saját magát sem tudja eladni, hogy a rákban tudná a terméket?” nekem kicsit erős.

    Ahhoz, hogy el tudjon adni vmit, a terméket kell jól ismernie, jó érvelési technika kell a termékkel kapcsolatban. A terméket ismeri, a vevőt ismeri vagy ha nem, tud kérdezni tőle, és meg tudja, miért venne terméket. Az álláskeresésben ő a termék, ezt talán még ismeri (önismeret). De a vevőről nem tud semmit, vagy nagyon keveset, és esélye sincs kérdezni.

  15. Piszkos Freud
    mondta:

    Szerintem a jó motivációs levél a saját magad ügyes eladását segíti. Éppen ezért igen fontos pl. kereskedelmi vonalon. Egy sales-es igenis tudjon jó motivációs levelet írni. Ha saját magát sem tudja eladni, hogy a rákban tudná a terméket?

    A legtöbb vezetői pozícióban is van persze értelme, de nagyon sokszor valóban baromság.

    A HR-rel kapcsolatban komoly előítéleteim vannak. Rossz tapasztalat is táplálja persze.

  16. kezeketapaplanfole.blog.hu (törölt)
    mondta:

    @0xFFFF: szerintem ez egy olyan hiba, ami a késői időpont miatt született, ráadásul nem is Word-ben, amiben egy CV.
    Ellenben a num lock vélhető kikapcsolódása miatt nem írt oda egy számot, a mondat az lett volna, hogy 10-ből 8…

  17. MEDVE1978
    mondta:

    Némileg vitatkoznék ezzel a “diploma nem kell, csak az állami szférába” hozzáállással. Nemrég kerestem embereket, legyen elég annyi a munkakörről, hogy vannak nagyon monoton elemei, de vannak kreativitást, józan észt igénylő pontjai is garmadával. Öt embert vettem fel: ebből egy diplomás, egy 20 év tapasztalattal rendelkező középfokú végzettségű, egy 15 év tapasztalattal rendelkező középfokú végzettségű, egy 5 év tapasztalattal rendelkező középfokú és egy újonc (más nem kapcsolódó területen dolgozott) középfokú végzettségűt.

    Sajnos kreativitás, munkaszervezés, priorizálás, együttműködés stb. szempontjából zongorázni lehet a különbséget a diplomás és a többiek között. A 20 év tapasztalattal rendelkező is nagyon messze van tőle, de legalább ő kompenzál a tapasztalatával, mutat egyéni kezdeményezést, kreatív megoldásokat. A másik senior sima feladatvégrehajtó, a másik kettőből pedig az 5 év szakmai tapasztalattal rendelkező mutat valamit.

    Nem mondom, hogy minden kreatív ember diplomás, de a tapasztalatom szerint sajnos igaz, hogy jelentős pluszt ad.

    Szakmai vezetőként sohasem kérek motivációs levelet. Ez hasznos lehet mindenféle küldetéstudatos, “megváltom a világot, toljuk együtt a vállalat szekerét túlórában is stb.” jelszavú cégnél.

    A HR előszűrő szerepéről annyit, hogy tapasztalatom szerint az alapból alkalmatlanokat kiszűrik, de egyéb szerepet nem szabad rájuk bízni, illetve érdemes meghallgatni őket az egyes interjúk után. Az alapból alkalmatlan meghatározása egy szakmai feladatkörnél pedig szerintem nem HR kompetencia, a kritériumokat a szakmai vezetőnek kell meghatároznia.
    Sajnos idáig kevés jó, működő HR-t láttam eddig életemben.

  18. 0xFFFF
    mondta:

    @vuvuvu2: Nem vitatom egy pontját sem az állításodnak. Én jobban szeretem magam csinálni mert van rossz tapasztalatom és nem egy nagy plusz munka, ha magam csinálom. Ráadásul így mindenkinél bele tudok kérdezni a szakmai dolgok közepébe és bizony sokszor kiderül, hogy a jó szakember nem tud önéletrajzot írni. Tudom, tanulja meg, szerintem is, de ha lehet, addig is termeljen hasznot nekünk. 🙂 Eddig az emberi milyensége miatt egy munkatársnak mondtam fel és az a helyzet, hogy azt rám tukmálták elég erősen (fentről jön az áldás). A legtöbb tőlünk távozó vagy azért ment el, mert tovább tudott lépni=jobb ajánlat vagy mi képeztük tovább és emeltük ki más poziba és a helyére kellett új ember. Ez persze lehet szerencse is.

  19. vuvuvu2
    mondta:

    @0xFFFF: hogyha az a meggyőződésed, hogy a hr alkalmatlan és kirostálja a jó jelölteket, neked meg csak az értéktelen jelölteket ajánlja, akkor próbáld ki néhányszor a következőt: kérd meg a hr-est hogy küldje át azokat a cv-ket, amelyeket jónak gondol, aztán pedig, hogy küldje át az összes cv-t amelyek beérkeztek. ha nagyon nem egyeztek, akkor valóban okkal merül fel, hogy a hr-es bénázik.

    azonban arra is gondolj, hogy pontosan meg kell fogalmaznod a saját szempontjaidat (nemcsak szakmai szampontokra, hanem személyiségjegyekre is gondolok) a hr-es számára, amelynek alapján a hr-esnek szelektálnia kell a jelöltek között. ha nem sikerül magadban tisztáznod kit is keresel valójában, nyilván nehéz átadni a “szempontokat” a hr-esnek, akire ezután könnyen rá lehet húzni a vizes lepedőt (habár csak ott hibázott, hogy nem született gondolatolvasónak).

    tapasztalatom szerint maguk a vezetők gyakran variálnak a kiválasztás során: a folyamat közben változnak a szempontjaik, egyszer ilyen jelöltet akarnak, aztán meg olyat, így sokszor nehéz támogatni őket a folyamatban 🙂 persze akineknem inge, ne vegye magára, de elég sok vezetővel találkoztam már, aki nem tudja mit akar (különösen szolgáltató, pénzügyi és egyéb “menő” szektorokban, ugyanakkor műszaki, mérnöki, K+F, IT területeken ez nem/kevésbé jellemző). szint szerint pedig leginkább a szakmai középvezetők azok, akik világosan meg tudják fogalmazni kit keresnek.

    szóval a dolgok nem feketék-fehérek. a legnehezebb persze, hogy valóban sok az alkalmatlan hr-es, de a nagyarcú vezetőkből sincs hiány a magyar piacon 😉

  20. jobangel
    mondta:

    @Zebulon10: Erre a motlevélre egy vagány HR-es helyében én azt válaszolnám, hogy egy fenét akarsz te dolgozni, csak hőzöngeni akarsz, de most épp nem keresünk főhőzöngőt, majd ha igen, értesítünk. (nyilván sosem kapnál semmilyen választ)
    Álláskeresőket segítőként meg azt mondom, hogy ha valóban dolgozni akarnál, és ettől csak egy motlevél megírása választana el, akkor megírnád azt a motlevelet rendesen, fél óra alatt.

    És igen, a “dolgozni akarok” a fő motiváció: de miért azt a munkát, egyáltalán miért keresel állást? Mert nincs, mert van, de nem jó, mert nem lesz hamarosan, mert eddig nem erre a témára volt, de megtanultad, és szeretnéd csinálni, vagy mert 20 éve ezt csinálod, és rajongsz érte. És miért lennél jó pont te arra az állásra, amire jelentkeztél? Erről szól a jó levél.

  21. Zebulon10
    mondta:

    Motivációs levél tömören: Dolgozni akarok bazmeg! 🙂
    Nekem mindig ez ugrik be, ha kérnek ilyet, de még ne vetemedtem arra, hogy ezt így el is küldjem. Majd, ha nyerek a lottón.

  22. 0xFFFF
    mondta:

    @jobangel: Hát van ilyen is. Én ki merem rúgni próba idő alatt is és akár utána is az alkalmatlanokat, nincs lelkizés és indok is akad bőven. Az viszont a cégnek a legnagyobb veszteség, ha egy igazán alkalmas az igenis áltudományos hrkedés miatt nem jut el a szakmai vezető elé. Egyébként hajlandó vagyok – és az is voltam – meghallgatni a hr véleményét, de ne szűrjön elő. Nálunk talán pont ezért mostanra nincs nagy fluktuáció, így én eredményesnek érzem magamat. Nyilván nem a tutit mondom, mert olyan nincs. Van olyan szakmai vezető, aki az emberekkel nem tud úgy bánni….mondjuk az mitől vezető? 🙂

  23. pingwin
    mondta:

    motivációs levél vs kísérő levél
    van olyan oldal, ahol mindekettőt meg lehet adni 😮

  24. jobangel
    mondta:

    @teotwawki: Komoly helyeken azt már nem kérik. De az egyik örökös legnépszerűbb cikkem a kézzel írt önéletrajzokról szól, ez hozza a gugliról a legtöbb látogatót. Mert sok hülye apróhirdetésben kereső kisvállalkozó még mindig ezt kéri. És dehogy fog kuruzsolni rajta egy grafológussal, majd ő maga! De mikor megkérdeztem egy kenyérboltost, miért kellene szépen írnia egy eladónak, az volt a válasz, hogy “hát az alap!” Kérdeztem, nem jobb-e, ha udvarias, mosolygós, gyorsan szolgál ki, mert akkor lesz több a vevő. A boltja 2 évet élt.

  25. teotwawki
    mondta:

    Tudom, hogy kicsit más téma, de én a kézzel írott ilyen-olyan dolgoktól is röhögőgörcsöt kapok. Basszus, 13 éve már, hogy csak az aláírásomat irom kézzel, nem fogok újra megtanulni írni csak azért, hogy valami kuruzsló megállapítsa a betűimból, hogy értek a szakmámhoz vagy én vagyok Patrick Bateman, vagy mindkettő.

  26. jobangel
    mondta:

    @Programmer2014: Igen, angolul cover letter, azaz kísérőlevél, de valami hülye egyszer nálunk motivációs levélnek fordította a rendszerváltás hajnalán egy tankönyvben, és így maradt.
    Amiben tévedsz, hogy nem a munkáltatót kell motiválni, mert ő már motivált: keres, hirdet, akar valakit. Hogy miért a jelöltünket kellene akarnia, azt kell leírni a levélben. De ez már marketing és sales, nem motiváció.

  27. teotwawki
    mondta:

    “A motivációs levél tipikus hibái”

    Motivációs levelet kérni már eleve hiba. Nálam meg ez a rosta.
    Viccess amikor valami HR/fejvadász/szeélyzetis felhív, hogy lenne számomra egy jó ajánlatuk csak küldjek egy CV-t, meg egy motivációs levelet. WTF? Rosta.

  28. jobangel
    mondta:

    @0xFFFF: 1. értéktelen hulladék azért kerül a szakmai vezető elé, mert a megkapott anyagokból még az volt a leghasználhatóbb HR-es szempontból, a többi még alább lehetett. Ha próbaidőben derül ki a motiváltság – jobban mondva motiválatlanság – akkor az már súlyos veszteség a cégnek, azt pedig a szakmai vezető sem akarhatja. Láttam olyat, aki nem ismerte el, hogy rosszul választott, küzdött az emberrel, mert próbaidőben sem merte kihajítani, mert az is az ő kudarca lett volna, majd másfél év és súlyos veszteségek után megváltak a rossz katonától is, meg a szakmai vezetőtől is. A HR-es kezdettől fogva mondta, hogy azt az embert nem szabad felvenni, és meg is indokolta, miért. Lesöpörték az érveit azzal, hogy áltudományos, így aztán a nagyon tudományos vezető együtt kereshetett állást a rossz katonájával.

  29. 0xFFFF
    mondta:

    @Réka ‎: A rostálás a baj pontosan. A szakmai vezető elé sokszor tényleg az értéktelen hulladék kerül, mert a hr-es áltudományos rostáján ezek akadtak fenn. Ez van. A szakmai vezető meg fogja a fejét, hogy ilyen jelentkezőkkel mihez kezdjen. Annó én pont ezért megkértem a hr-es kolleginát, hogy az össze jelentkező elérhetőségét adja szépen át a CV-kkel egyetemben. A motivációs leveleket megtarthatja és fűzheti jobbra-balra, az engem nem érdekel. A próbaidőn kiderül a motiváltság. Ráadásul a bérkeretemmel én gazdálkodtam, tehát én döntöttem el, ki mit ér meg nekem. A HR itt csak fölösleges lépcsőfok volt. Át is ugrottuk.

  30. Programmer2014 (törölt)
    mondta:

    Az alábbival egészíteném ki JobAngel írását:
    – én úgy tanultam a főiskolán, hogy kísérőlevél van, nem pedig motivációs levél,
    – elsősorban nem a munkavállalót, hanem a munkáltatót kell, hogy motiválja arra, hogy a munkavállalót behívja egy személyes elbeszélgetésre (ez persze nem zárja ki, hogy a munkavállalót is motiválja valami az állás betöltésében és ezt kihangsúlyozza a levélben),
    – a kísérő, vagy motivációs levelet (kinek melyik tetszik jobban) nem írni kell, hanem szóban kell előadni és aztán azt kell írásba foglalni, mégpedig azért, hogy a „dinamizmus”-a megmaradjon, amely így felkelti az érdeklődést.

  31. Réka ‎
    mondta:

    @alkotmánytcsakipad2fogadok: egy 30 éves no 12 éve nem lany, valamint komoly munkahelyen a szakmai eloljaro dönt arrol, hogy kit vesznek fel.
    A HR felelossege kirostalni a teljesen alkalmatlanokat, mielott az alkalmas jelolteket behivja interjura, ahol a szakmai fonok is jelen van termeszetesen. Ez fajhat annak, aki kiesik a rostan, de ettol meg igy van.
    A motivacios level reszben, hangsulyozom reszben, tenyleg rizsa, de kivanom mindenkinek, hogy szerezzen olyan kepesitest es keressen olyan allast, hogy a munka ne csak a szamlabefizetes kenyszeru apropoja legyen. Mindenkinek sokkal jobb lesz ugy es akkor a motivacios level is sokkal oszintebb.

  32. alkotmánytcsakipad2fogadok
    mondta:

    “Remek írás köszönjük.”
    csak szolok a motivacios level ugy hulyeseg ahogyan van. Hazudsz hogy felvegyenek, nem eppen a jo kezdes.
    Motivacios levél hossza:
    “kell az allas, mert penz kapnek erte, jonnek a szamlak. “
    viccesen hogy 30 eves tapasztalat nelkuli lanyok dontenek szimpatia alapjan, mi kozben a nem szimpi de jobb kepessegueket kirostaljak…

  33. 0xFFFF
    mondta:

    @kezeketapaplanfole.blog.hu:

    1.) “Ja, és önéletrajzból min. 8-ba van min. egy olyan helyesírási hiba, amiért még így, éjjel egykor is ölnék 😀 “
    Helyesen:
    20-30 önéletrajzból min. 8-baN van egy olyan helyesírási hiba, amiért még éjjel egykor is ölnék 😀

    Azért remélem, hogy nem leszel öngyilkos. Éjjel egykor sem.

  34. enpera
    mondta:

    Motivációs levelet soha az életben nem írtam meg, szerencsére igény sem volt rá, csak beleírta egy levélbe hogy honnam hallottam erről, vagy ki ajánlotta és érdekelne. Csatoltan viszont ott egy értelmes angol CV, oszt ennyi. De ha ilyenek a cv-k mint előttem írták, akkor nyugodt vagyok, lesz esélyem mindig 🙂

  35. kezeketapaplanfole.blog.hu (törölt)
    mondta:

    @Bélaúrfi: Nem. Az előző munkahelyemnél, mivel a HR-es beteg lett, nekem meg volt ilyen végzettségem, beültettek oda pár hónapra.
    A beérkező önéletrajzok -naponta legalább 20-30…- legalább 10-15%-a nem is önéletrajz volt, hanem 2 mondat, hogy ő ekkor született, itt tanult, ez a száma, jelentkezik az állásra, s ha már úgyis felhívom, mondjam meg, mikor is kezdhet, mennyiért. A következő 50% szintén azonnal kuka volt, vagy azért, mert alkalmatlan (írtuk, hogy érettségi + … vizsga vagy egyetemi diploma, mert állami előírás, másképp nem végezheti ezt a munkát, nem mi találtuk ki, muszáj, erre 6-8 általánossal beadja) vagy mert sütött belőle az egoizmus (hogy ő mindenhez ért, mindenkinél okosabb, és arról, hogy nincs munkája, mindenki tehet, csak ő nem…).

    Na a maradék kb. egyharmad volt az, ami már jó volt kiindulásnak. S azt kell mondjam, igen, ezek többségében is voltak olyan dolgok, amik elvették a kedvem, pedig én nagyon empatikus vagyok. Egy embernek tudnia kell eladni magát, s ezt sokan a hazugsággal azonosítják. Pedig…

    Példa: nincs nyelvvizsgád? “Sajnos nem tudok angolul / nem beszélek idegen nyelvet / sajnos nincs róla papírom” = pedig írtam, hogy kérem, hagyjuk már stb. E helyett egy “az angol nyelvtudásom szerencsére épp most frissítem” sokkal jobban hangzik – ha valóban a CV beadásának pillanatában gyorsan elkezdesz készülni rá. Miért? Mert ha ennyi erőt fektetsz egy munkába, az látszik, s jó eséllyel megnő az esélyed az állásra (vagy ha tudsz, csak papírod nincs róla, azonnal túllép rajta a HR-es). Ha viszont csak kamuztál, azonnal kiderül, és csáó 🙂

    Szóval nem, nem triviálisak ezek (sem) egy írni/olvasni tudó embernek… sajnos… pedig ja, alapműveltségnek tűnne, de nem az 🙁

    Ja, és önéletrajzból min. 8-ba van min. egy olyan helyesírási hiba, amiért még így, éjjel egykor is ölnék 😀

  36. Bélaúrfi
    mondta:

    Remek írás köszönjük. Csak azt nem értem, hogy ez és az ehhez hasonló tanácsok nem triviálisak egy írni/olvasni tudó, munkára jelentkező embernek?! Ezek a gondolatok nem az álláskereséshez, hanem az alapműveltséghez tartoznak szerény vélemény szerint.