A munkahelyi pletyka kezelése

A munkahelyi pletyka kezelése

A rossz munkahely egyik legfőbb ismérve az állandó pletyka jelenléte. Ha valakikről a hátuk mögött sugdosnak, azzal ki lehet alakítani egy rossz, szorongó környezetet. A pletyka mindig rosszindulatú, még akkor is, ha az adott pletykáló épp fel sem fogja, hogy amit tesz, azzal árt.

Egyéni szinten sem könnyű ezt kezelni, hiszen pont a pletyka főszereplője fogja a legkevésbé tudni, hogy pletykálnak róla, csak azt veszi észre, hogy rossz a légkör körülötte. De néha ez sem feltűnő, hiszen másról is pletykálnak, és ő is szorongó, rossz érzésekkel teli napokat tölt a munkahelyén. Ez az általános érzés, már fel sem tűnik.

Ahogy 100 éve, egy faluban is normálisnak tűnt, hogy mindenki mindenkiről „tud” mindent. Céges környezetben még talán kicsit érdekelt is a vezetőség fenntartani ezt az állapotot, „biztonsági” okokból. Pl. ha valaki elhagyni készül a céget, arról így gyorsabban szerez tudomást… A pletyka fő funkciója az indiszkrét légkör megteremtése, amikor semmilyen kérdés sem tilos, amikor szabadon lehet emberek magánéletét is kitárgyalni. Kb. innen is eredeztethető az állásinterjús indiszkrét kérdések sokasága gyerekvállalási tervekről, anyagi helyzetről, vallásról.

A modern, munkahelyi pletyka természete, hogy cél nélküli – ez különbözteti meg a mobbingtól, aminek kifejezett célja valaki tönkretétele az agresszor (mobber) érdekét szolgálva, és jól felépített, szervezett tevékenység (még akkor is, ha a mobber ösztönösen cselekszik). A pletyka az csak valami kis ártatlan megjegyzés, pl. hogy „lám, hogy meghízott a kolléganő hirtelen, talán csak nem terhes”, majd más már tudni véli, hogy „lehet, hogy terhes”, a harmadik már tényként kezeli a nemlétező információt. De a téma lehet tervezett költözés, másik állás keresése, súlyos betegség sejtése, szeretői státusz, bármi… Rossz esetben a vezető is elkezdi komolyan venni, és erre alapozva dönteni pl. hosszútávú feladatkiosztásról. A pletyka úgy működik, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni, csak nagyon erős tudatossággal (Szemléltető példa buta amerikai filmekből, bírósági tárgyalásról: egyik fél mond valamit, a másik tiltakozik, és megkérik az esküdteket, hogy ezt ne vegyék figyelembe – figyelembe fogják venni, és ezt mindenki tudja. Elhangzott, befolyásol, nem lehet kitörölni az agyakból.)

Szakember, mint HR-es vagy szervezetfejlesztő számára is elég nehéz felismerni a pletykát, bár számukra nem lehetetlen. Ilyenkor jól jön, hogy a HR-es kicsit eltávolodva dolgozik a szakmai csapatoktól, mert objektív szemlélő tud lenni. A csapatok vezetői meg sok esetben nem tudnak objektíven ítélni, hiszen ők is „hallanak ezt-azt”, nekik is „feltűnik a változás”, és fel sem merül bennük, hogy ez pletyka vagy annak hatása.

Klasszikus pletykaellenes tanácsok közé tartozik, hogy a pletykálkodóval meg kell beszélni, kedvesen kezelni a konfliktust. De ugye ez pont azért nem működik, mert az illető háta mögött zajlanak a dolgok, tehát szinte nincs is konfliktus (az majd később lesz, a pletyka következményeképp), és a forrás azonosítása sem egyszerű – lehet, hogy nem azzal fog leülni négyszemközt, akivel valójában kellene. Esetleg benyit a főnökéhez, hogy „főni, ne pletykázz már rólam, légyszi…” – kissé életszerűtlen, bár kétségkívül tankönyvi megoldás a konfliktusok négyszemközti rendezése. Pletykánál pont nem működik.

Ennél okosabb a „coming out”, amikor emberünk elmondja a közösségnek, egyszerre mindenkinek, hogy biztosan ugyanazt hallják, ha történt vele valami lényeges, így nem kell tovább találgatni. Pl. nem ő költözik az ország másik végére, egy családtagjának segít lakást keresni. Igen, súlyos betegséget diagnosztizáltak nála, ami azzal jár, hogy többet jár orvoshoz. Olyat is láttam, amikor körlevelet küldött e-mailben a cégnél mindenki által ismert ember, mert sokat kérdezgették, találgattak arról, miért fogyott le hirtelen. Paradox módon minél inkább kerüli a magánéletének bemutatását valaki, annál több pletyka indul majd róla. Ha nincs valós információ, majd találgatnak, következtetnek.

Szervezeti módszerekkel viszonylag egyszerűnek tűnik kezelni: először is meg kell tiltani. Etikai kódexet sért, aki ilyen témát felhoz az ebédlőben akár, és ezt mindenki tudja. Jobb helyeken külön e-learning oktatás van az etikai kódex tartalmáról, amit évente, félévente kötelező végignéznie minden kollégának. Példákkal illusztrálják, mit nem szabad és mit kell tenni, aki ilyet tapasztal, a következményeket is világossá tenni. Ez szokott működni, de van egy feltétele: olyan jó munkahelynek kell lennie, hogy kár lenne elveszíteni egy pletyka miatt. Ha egy ilyen helyre bekerül egy új kolléga, és a teljes közösség csúnyán néz rá, ha valamilyen pletykát indítana, gyorsan átveszi ezt az értékrendet, és nem próbálkozik többé.

Miért pletykálnak az emberek?

Érdemes még egy kicsit a pletyka okaival foglalkozni: általános nézet szerint az irigység, a rosszindulat, a saját érdekeinek támogatása miatt indít valaki pletykát. Ez lehetséges, de mint írtam fentebb, sokszor fel sem merül a pletykásban, hogy árt vele. Ha pedig ártani akar, akkor mobbingot „szervez” egy (több) konkrét áldozat köré, amiről az áldozatnak is tudomása lesz természetszerűleg, de a vezetésnek nem biztos, mert a mobbing másképp rejtőzködik, mint a pletyka. Mobbingnál nyilvánvaló az áldozat személyes fenyegetettsége, pletykánál nem tud róla, esetleg sejti, vagy valaki „jószándékúan” felvilágosítja, mit mesélnek róla a háta mögött.

A pletyka fő motivációja a beavatottság érzése, a megbecsülés hajszolása, az elismertség kikövetelése. „Olyat tudok, amit más nem, de csak most, csak neked elmondom, hogy lásd, milyen sokat tudok én, és te meg nem, és lásd, milyen jó is vagyok hozzád”. Egyfajta hatalmi pozíciót teremt. Erre a reakció az lesz, hogy mindenki keres valami hasonló „információt”, és elindul a kör, a versengés ebben is.

Egyértelműnek tűnik ez alapján, hogy az újonnan hangoztatott vezetői módszerek is segíthetnek ezt megakadályozni: ha rendszeres, négyszemközti beszélgetések vannak vezető és beosztott között, akkor a pletykáknak nem lesz szerepe. Akkor a beosztott tudni fogja, hogy pl. miért nem ő kapta a hosszútávú feladatot, tudni fog a főnöke vele kapcsolatos aggodalmairól, és van alkalma tisztázni azokat. Nem lesz szorongás a rendszerben, és az egymás közti versengésnek is elejét lehet venni. Az elismertség nyilvános kifejezése mellett nem szükséges „fű alatti” elismerést hajszolni és ebbe amúgy is fárasztó lenne energiát tenni, tehát nem lesz pletyka. Mert nincs rá szükség. Ez a második módszer a pletyka megakadályozására.

Pletyka a cég jövőjéről

Amikor nem személyekről szól a pletyka, hanem valamilyen céget érintő eseményről, akkor az egyértelmű vezetői tájékoztatás szintén célravezető a pletykák eloszlatására. Fizetésemelés, átszervezés, felvásárlás, cég pénzügyi helyzete, új termék, új szolgáltatás: ezek mind olyan témák, amikről érdemes pontosan tájékoztatni a vezetőknek a munkatársakat, mert ha nem, akkor találgatások, téves(?) következtetések, pletykák indulnak, ami többet árthat, mint ha az igazságot tudják – és megtartják az üzleti titkok keretei között. Hiszen egy hivatalos tájékoztatón fel lehet hívni a figyelmet arra, hogy az itt elhangzottak üzleti titkok, egy ebédlői pletykánál a „ne mondd senkinek” pont ellenkező hatást vált ki. És itt nagyon igaz, hogy „nem zörög a haraszt…” Talán valaki látott-hallott valamit, amiről nincs hivatalos információja, így találgat. Érdemesebb hivatalos információkat adni, illetve a fent már említett vezető-beosztotti négyszemközti beszélgetéseken lehet valós információkat adni.

———-

Látszik nagyjából, hogy a pletyka mögött mindig feloldásra váró konfliktusok, szorongások, félelmek vannak, amiket érteni és kezelni lehet, ezzel fog leginkább megszűnni a pletyka.

# # #

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!

Ha neked is személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból! További információkért látogasd meg Facebook-oldalam!

# # #

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Írj te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. Circus
    mondta:

    @Balfredo Alfredo: hadd mondjak konkrét példát – kis cégnél dolgozom, négyen vagyunk kb azonos munkakörben. Lassan mindannyian abban a korban, hogy a max szabadság jár alapból. Ez technikailag azt jelenti, hogy egy naptári évnek a felét folyamatos emberhiányban dolgozzuk végig, folyamatos helyettesítéssel és az ebből adódó csúszásokkal (stressz, csúszások az admiiztrációban, meg mindenben). Ééééés akkor bele se kalkuláltuk a saját vagy gyermekek utáni betegségeket és az azok miatti munkaerő kiesést, na ez már okozott válsághelyzeteket.

    Plusz ember jelen munkmenyiségre sok, megy a matekolás, hogy mi legyen, mert ez így nem jó. Én a kiegészítő munkákra (pénzügyi és általános adminisztráció, nyilvántertások, stb) egy kiegészítő ember mellett lobizok, egyelőre nem sok eredménnyel. Nyilván, fáj minden ‘felesleges’ kiadás…

  2. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @jobangel: „Általában a munkaerő-tartalékra úgy tekintenek, mint fölösleges kiadásra, és a túlórát használják erre, pedig az nem arra van.”
    Remélem, ezen nem csodálkozol!
    Az óccsósítás gazadaságpolitikai szintre emelkedett! Olcsó munkaerő (aki nem tud megélni a béréből). 400 túlóra (amit ki sem fizetnek). Olyan szabályok és módszerek, amik párszáz kilométerrel odébb tiltottak. Méghogy munkaerőtartalék!

    Vegyük a következő példát: Egy szervezetben tízen dolgoznak. Az érvényes jogszabályok alapján mindenkinek jár szabadság, a munkaviszony tartamától és egybeketől függően. E szabadság átlagban fejenként 25 nap, azaz bő 5 hét. A teljes szervezetre voantkoztatva az éves szabadság bő 50 hét, miközben az év 52 hétből áll. Azaz nagyjából és átlagosan a 10 emberből 1 mindig szabadságon van, azaz a szervezet tulajdonképen 90%-os létszámmal üzemel. A háer matematikában járatosakat kérem, számolják ki, hogy ilyen esetben mennyi a munkaerő-tartalék!

  3. babona
    mondta:

    Egyik kedvenc KKV-nál visszahallottam a nemrég (belülről) kinevezett „HR-es” végső érvét, mikor számonkérték rajta hogy az aktuális műszak ‘ugyanmá mért’ szívja meg a hosszú hétvégét mikor eddig igen szépen be volt osztva’ 2-2 hosszú hétvége-szombati meló a műszakok között, most meg hirtelen 4/0 lett: EL LEHET MENNI HA NEM TETSZIK… Na eddig is ő volt a PLETYKÁK célpontja, hihetetlen karrierje miatt, most meg pláne. Hamarosan dönteni kell a vezetőségnek, mert nem lesz jó vége: felvesznek pár ember, leépítik a céget, esetleg megy a HR-es… Korábban írtam már erről a cégről, hogy nagy a pörgés HR fronton, ő a harmadik 4 év alatt, az első kettő legalább tisztességesen próbálkozott, inkább a vezetőség ellenállásán buktak a dolgok (fel is állt mindkettő).

  4. babona
    mondta:

    Egyik kedvenc KKV-nál visszahallottam a nemrég (belülről) kinevezett „HR-es” végső érvét, mikor számonkérték rajta hogy az aktuális műszak ‘ugyanmá mért’ szívja meg a hosszú hétvégét mikor eddig igen szépen be volt osztva’ 2-2 hosszú hétvége-szombati meló a műszakok között, most meg hirtelen 4/0 lett: EL LEHET MENNI HA NEM TETSZIK… Na eddig is ő volt a PLETYKÁK célpontja, hihetetlen karrierje miatt, most meg pláne. Hamarosan dönteni kell a vezetőségnek, mert nem lesz jó vége: felvesznek pár ember, leépítik a céget, esetleg megy a HR-es… Korábban írtam már erről a cégről, hogy nagy a pörgés HR fronton, ő a harmadik 4 év alatt, az első kettő legalább tisztességesen próbálkozott, inkább a vezetőség ellenállásán buktak a dolgok (fel is állt mindkettő).

  5. Melki
    mondta:

    @Balfredo Alfredo:

    Szerintem ez abszolút cégfüggő, alapvetően nem az a lényeg, hogy van-e munkaidő nyilvántartás.
    A mostani munkahelyemen pl nincs, akkor jön és megy mindenki amikor akar, ha olyanom van tovább maradok, amikor meg korábban el akarok menni akkor elmegyek. Senkinek egy rossz szava sincs, illetve nem is figyeli senki.

    Olyan munkahelyem is volt, ahol percre pontos munkaidő trackelés ment, gyakorlatilag azt is be kellett írnom szünetnek, ha kimentem wc-re… a mostani verzió jobban tetszik. 🙂

  6. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @CoolKoon: „és beveszi az ostoba „százanvannakahelyedre” típusú dumákat, addig ez így is marad.”
    Amelyik birka szóváteszi a nem megfelelő munkaidőnyivántartást, azt meg lehülyézik? Pont azt vetettem fel, hogy nem jó a szívességi alapon működő munkaidőkezelés. Szerinted jó, ugyanakkor hivatkozol a birkákra, akit mindent bevesznek. Sztem aki normális munkaidőnyilvántartást vár és kér, az pont nem szolgalalekű birka.

    „Ahol én voltam, ott a lecsúsztatás le volt.” Surprise, surprise! Korábbi hozzászólásaidból úgy tünt, hogy a szívességi+csúsztatási alapú rendszer mellett érvelsz. Megfelelőnek érezted a dokumentált lecsúsztatás alapú rendszert, vagy pont negatív tapasztalatod volt vele?

    „A cégek legalább 90%-ában viszont szerintem még elektronikus nyilvántartás sincs a mai napig.” Mit mondjak erre? Lesz@rom, oldja meg! Ha telik a főnököknek és hreseknek milliós prémiumokra meg Mercedes szolgálati autókra, akkor gazdálkodjanak már ki egy alapszintű beléptetőrendszerre valót.

    „Ahol meg nincs se egyik se másik, ott a törvény se segítene, mert egyszerűen nem tartanák be.” Ebben igazad van, ugyanakkor a fórum keretein belül nem igazán tudunk mit kezdeni vele. Miképpen azzal sem, hogy a főnökök között még mindíg sok a suttyó s3ggf3j. Pozitívum, hogy lassan, de biztosan kiöregszenek.

  7. jobangel
    mondta:

    @Jankove: Igen, így van… Szerintem is az a normális, hogy elsőkörben emberek vagyunk, utána munkavállalók, és bizony ha beteg a gyerek, baleset történik, stb. akkor dob el mindent a kolléga és intézi. Na, törvény szerint nem. A redundancia is fura kérdés, mert irodai munkánál nem is biztos, hogy kell, ha egyébként otthon várja a kéményseprőt, és tud mellette dolgozni, úgy is jó lenne. Gyártósori és egyéb helyhezkötött munkánál ez persze nehezebb, de ott is bevett gyakorlat (grrr), hogy a következő műszakra a kapuból fordítják vissza a munkásokat, mert minek a tartalék ugye… Általában a munkaerő-tartalékra úgy tekintenek, mint fölösleges kiadásra, és a túlórát használják erre, pedig az nem arra van.

  8. CoolKoon
    mondta:

    @Balfredo Alfredo: „Már csak azért sem, mert nincsenek ledokumentálva.” – Ahol én voltam, ott a lecsúsztatás le volt.

    „Valóban járna valamilyen és egyszeri pluszmunkával úgy kibővíteni a rendszert, hogy az eseti ügyintézések miatti kilépéseket is nyilvántartsa” – Az előző munkahelyemen használt rendszer még arra se volt képes, hogy a hivatalosan jóváhagyott túlórákat (és az abból kivehetendő szabadságokat) normálisan nyilvántartsa, de legalább már elektronikus volt. A cégek legalább 90%-ában viszont szerintem még elektronikus nyilvántartás sincs a mai napig.

    ” A főnök meg azért nem akar ilyesmit, mert nem tudná kiélni a hatalommániáját.” – Még egyszer: ahol a főnök nem egy suttyó seggfej, ott már most is működik ilyen, vagy az általad leírt módon, vagy rendesen, elektronikus nyilvántartás által vezetve. Ahol meg nincs se egyik se másik, ott a törvény se segítene, mert egyszerűen nem tartanák be.

  9. CoolKoon
    mondta:

    @Balfredo Alfredo: „nagyon sok helyen az alkalmazottat afféle rabszolgának tekintik” – Igen, ez így van. És amíg lesz elég ostoba, szolgalelkű birka, aki ezt eltűri, és beveszi az ostoba „százanvannakahelyedre” típusú dumákat, addig ez így is marad.

  10. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @CoolKoon: „te magad is írod, hogy milyen formában”
    A szívesség meg csúsztatás mennek a gyakorlatban, de ezeket nem nevezném az ISO9001 szabvány szerinti értelemben folyamatnak. Már csak azért sem, mert nincsenek ledokumentálva.

    „mindegyik rengeteg pluszmunkával járna, mert ezeket az időpontokat külön kéne vezetni”
    Ugye viccelsz? Vagy esetleg hres vagy?
    Azt, hogy mennyi időt töltesz a munkahelyeden, valamilyen formában eleve vezetik már ma is. Ez egyre inkább atomatikusan megy, egy beléptetőrendszer nyilvántartja, mettől-meddig voltál bent. Valóban járna valamilyen és egyszeri pluszmunkával úgy kibővíteni a rendszert, hogy az eseti ügyintézések miatti kilépéseket is nyilvántartsa, összegezze és ellenőrízze, hogy a havi keretet túllépte-e vagy sem valaki.
    A hr nyilván nem akar ilyesmivel foglalkozni, mert az neki plusz feladat. A főnök meg azért nem akar ilyesmit, mert nem tudná kiélni a hatalommániáját. A munkavállalónak jó lenne ilyesmi, de a munkavállaló le van sz@rva, elvégre örüljön, hogy dolgozhat.

  11. CoolKoon
    mondta:

    @Balfredo Alfredo: „természetesnek veszi a többség, hogy nincs valamilyen folyamat arra, hogy munkaidőben magánügyben rövidebb időre eltávozz a munkahelyedről” – De, normális helyeken létezik, te magad is írod, hogy milyen formában: „szívesség van, meg lecsúsztatás.” Fentebb már írták, hogy ez igazából oda-vissza alapon működik (illetve kéne neki működnie), tehát ha az ember néha-néha emiatt-amiatt lelép, akkor azzal is legyen tisztában, hogy máskor meg neki kell tovább bent maradnia.

    „De biztosan van más lehetőség is.” – Éspedig? Bármit is írnának bele a törvénybe, mindegyik rengeteg pluszmunkával járna, mert ezeket az időpontokat külön kéne vezetni, úgy pedig nem annyira buli.

  12. CoolKoon
    mondta:

    @kolomparlole1114: „úgy is kell kezelni az ilyen helyeket hogy ezek csak átmeneti melók” – Aminek szerintem semmi értelme, mert az ilyen helyekkel a legjobb esetben is csak az idődet vesztegeted. Az meg mégiscsak véges.

  13. CoolKoon
    mondta:

    @kolomparlole1114: „Nem meghunyászkodni kell, hanem megalázni a pletykagépet.” – Tapasztalataim szerint a „látványos leszámolások” sose szoktak jól elsülni egy munkahelyen. Egyrészt mert visszatetsző, másrészt pedig azért, mert jó eséllyel még több ellenséget szerez vele az ember (teljesen fölöslegesen). Harmadrészt pedig ilyesmire tényleg csak akkor van szükség, ha rátámadnak az emberre/nyíltan fenyegetőznek (ilyen súlyos helyzet meg nálam még nem volt, bár volt, hogy kaptam erre utaló fenyegetést). Az utálatos, rosszindulatú kollegáknak elég pár megvető pillantás, és néhány jól irányzott beszólás (amitől persze még jobban fog utálni az illető, de elvileg pont ez a cél, hogy elborult aggyal valami olyasmire vetemedjen, amivel magának árt).

  14. Névtelen
    mondta:

    @jobangel: „akkor ugye esélyed sincs, főnöki „kegy” nélkül. De csőtöréskor, sürgős állatorvosi látogatáshoz és egyébhez sem 🙁 „

    De azért ez kétélű dolog ám. Amikor munkaidőn túli probléma van, vagy hirtelen szükség van a dolgozó szaktudására ill. jelenlétére, az joggal hivatkozhat az MT-re, lejárt a munkaideje, és sörözik tovább a haverokkal. Nyilván ha ez így működik, nem lesz hosszú életű a munkaviszony, viszont azt is tudomásul kellene venni, hogy az ember nem gép. Lehet szar napja, magánéleti problémája, betegsége, és számos olyan elintéznivalója, amit csak munkaidőben tud megoldani. Én személy szerint úgy vagyok vele, hogy a családomnál és a saját kis életemnél semmi előrevalóbb nincsen, és ezt teljes mellszélességgel vállalom a munkahelyemen is adott esetben. Egyébként a kritikus munkaköröknél a munkáltató felelőssége is a dolgozói redundancia, na ezen szoktak spórolni, hála a jogalkotóknak: minek több embert alkalmazni, amikor lehet orrba szájba túlóráztatni.

  15. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @CoolKoon: „…hiszen az alkalmazottak elvileg azért vannak ott, hogy a rengeteg elvégzendő feladatot megcsinálják.”
    A probléma ott kezdődik, hogy nagyon sok helyen az alkalmazottat afféle rabszolgának tekintik, aki örüljön, hogy megcsinálhatja az elvégzendő feladatokat. Fel sem merül a vezetőnek/managernek átnevezett főnökök fejében, hogy alkalmazottak nélkül nem működne a cég 🙁

  16. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @CoolKoon: Nem csak az a lényeg, hogy mi a magyarázata. Az is lényeges, hogy természetesnek veszi a többség, hogy nincs valamilyen folyamat arra, hogy munkaidőben magánügyben rövidebb időre eltávozz a munkahelyedről. Holott nyilván vannak olyan teendők, amiket egyrészt csakis a napnak abban a szakában tudsz elvégezni, amikor egyébként a munkaidőd tart, másrészt ezek csak kevesebb időt igényelnek, tehát mind a munkavállaló, mind a munkáltató oldaláról nézve pazarlás lenne minden ilyen miatt egy-egy nap szabdságot kivenni.
    Helyette szívesség van, meg lecsúsztatás. Egyik oldal sem gondol arra, hogy lehetne másképp is, tudomásul véve, hogy nem egy tollvonással, de egyáltalán valahogy el kellene indulni. Lehetne például olyan, hogy a munkavállaló havonta összesen – mondjuk – 10 órát lehet távol munkaidőben, a munkaidő nyilvántartásban regisztrálva, természetesen. De biztosan van más lehetőség is.

    „A rendszerváltás utáni kb. egy évtizedben is úgy gondolta a magyar politikai elit, hogy majd minden egy csapásra szép és jó lesz, ha az ország majd átvesz mindenféle nyugati mintákat.”
    Az állítással több pontot vitatkoznék, kezdve onnan, hogy inkább csak a nép gondolta ezt, a politikai elit egészen mással volt elfoglalva. Viszont ez a vita már nem a pletykáról és nem is az álláskeresésről szólna, tehát nem itt a helye.

  17. CoolKoon
    mondta:

    @never again: „csak egyéb hazudozás megy, hogy odacsaljanak” – Így igaz, ezért jó, ha az embernek van a szakmán belül némi kapcsolati tőkéje, akiknél az ilyen cégeknek utána tud kérdezni. Persze alapszabály, hogy ha már az állásinterjún unszimpatikus a cég, akkor valószínű, hogy később csak még rosszabb lesz a helyzet.

  18. CoolKoon
    mondta:

    @Balfredo Alfredo: „ezt mindenki természetesnek veszi, utat nyitva ezáltal az ügyeskedő, kiskapukat kereső, urambátyám világ irányába mutató magatartásnak.” – Igazából ennek a magyarázata közelebb áll a pletykához mint gondolnád. Ugyanis mind a kettő olyan dolog, ami gyakorlatilag több évszázados beidegződés következménye, így eléggé naiv dolog azt hinni, hogy egy tollvonással megszüntethető (ebben tévednek hatalmasat a multik is amúgy). A rendszerváltás utáni kb. egy évtizedben is úgy gondolta a magyar politikai elit, hogy majd minden egy csapásra szép és jó lesz, ha az ország majd átvesz mindenféle nyugati mintákat. Csak hát megfeledkeztek arról, hogy igazából több évszázados beidegzódés ellen kell harcolniuk.

  19. never again
    mondta:

    @CoolKoon: Sajnos ezeket a sajátosságokaz nem szokták állásinterjún kiemelni, csak egyéb hazudozás megy, hogy odacsaljanak 🙂

  20. kolomparlole1114
    mondta:

    @vorosduma: Rakd fel valami buzi oldalra névvel, telefonnak meg add meg a cégest. Majd elindul a pletyka róla is. 😀

  21. kolomparlole1114
    mondta:

    @MAXVAL bircaman közíró: … és a nagy emberek spermium tárolója.

  22. kolomparlole1114
    mondta:

    @Heni Juhász: Mindenhol hat a pletyka, mert mindenki jobbnak akar látszani mint amilyen, csatlakozni valami erős ganghez, ami majd bevédi ha baj van. És ide természetszerűen kell közös ellenség is, amit a vezír, a pletykafészek fog meghatározni. Fellépni ellene az alárendeltségbe taaszítással, megszégyenítéssel lehet, hiszen ki akar egy csicska társa lenni? Ő is ezt akarta veled, azért pletykált rólad, hogy te legyél a virtuális csicska, ami felett ők állhatnak. Meg kell fordítanod a helyzetet, ennyi.

  23. kolomparlole1114
    mondta:

    @Balfredo Alfredo: Ennél nagyobb szégyen hogy ami eddig védte a melóst, most a fideSS azt is khúzta belőle.

  24. kolomparlole1114
    mondta:

    @CoolKoon: Szabad, csak úgy is kell kezelni az ilyen helyeket hogy ezek csak átmeneti melók 2 állás között.

  25. kolomparlole1114
    mondta:

    @Túl sok felhasználó: Helyes, így kell ezt!

  26. kolomparlole1114
    mondta:

    @Zabalint: Dehogy is, egyszer jönnek, csengetés NÉLKÜL behajítják a postaládába a papírt hogy nem tudtak elérni senkit, mert meg se próbálták… Mint a postás. Csíptem már ilyet fülön, amikor véletlenül szabin voltam, azt hazudta csöngetett, persze láttam hogy nem. Mondjuk a cucc se volt nála amit ki kellett volna hoznia, fáradjak be a helyi postára, ahol meg szintén nincs ott a cucc, mert valami központi raktárban pihentetik aznap. Tehát full esélytelen is átvenni. Kérdés: ezért meg minek postásokat eltartani?

  27. kolomparlole1114
    mondta:

    @MAXVAL bircaman közíró: Te vagy a legnagyobb proletár, a kommunista állampá
    rtod leghűségesebb, legszolgalelkűbb ügynöke. Mint azt minden fórumon folyamatosan bizonyítod. Mást megg ugye nem is akartál leprolizni…

  28. kolomparlole1114
    mondta:

    @Jankove: Hidd el máshol is van, aki pletykagép, az a melót úgyis rálőcsöli másra hogy neki maradjon ideje pletykálkodni. Egy civil cégnél se döglik bele mindneki a melóba. Főleg az ilyen-olyan managerek nem. Meg a személyzetisek se, mert azért nem igényel 0-24h elfoglaltságot az évi 1-2 véletlenül beeső jelölt felvételiztetése.

  29. kolomparlole1114
    mondta:

    @MAXVAL bircaman közíró: Állami cégeknél divat a nemtájékoztatás, a változások 1 perccel a bekövetkezés előtt közlése. Persze hogy az ember a dohányzói pletykákból tájékozódik.

  30. kolomparlole1114
    mondta:

    @babona: Persze, ilyenkor csak a minimumot kell teljesíteni. Hiába tudod hogy kéne még ezt-azt, ha kérdi a főnök hogy miért maradt el, hát „nem mondtad…”. 🙂

    A másik kedvencem a „nincs munkád, adjak?”. Na akkor mindig lesz félrerakott meló, amihez akkor lehet fordulni ha épp benyit a főnök, és „van melóm”. Nincs az a félórás munka amit ne lehetne 2 hétig elhúzni.

  31. kolomparlole1114
    mondta:

    @CoolKoon: Nem meghunyászkodni kell, hanem megalázni a pletykagépet. Mert ő tudja magáról hogy egy nagy nulla, ezért csak a másik háta mögött mer áskálódni, de vágyik arra hogy (vélemény)vezér lehessen. El kell venni a hallgatóságát, a csicskajelöltjeit, akkor vége a dalnak, nincs ki előtt janiznia. Erre pedig a legjobb ha a dominanciai rangsorban magad alá helyezed, ezzel hitelteneítve őt.

  32. kolomparlole1114
    mondta:

    El kell küldeni a pletykagépet a jó k. anyjába, lehetőleg mindenki előtt, az hatásos. Persze pletykálni fog utána is, de a kollégák már tudják hogy csak egy befenyített csicska picsogása, nem több.

  33. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @CoolKoon: Nem én kevertem ide a politikusokat, hanem a politikusok keverednek bele mindenbe 😀

    „Ahol meg nem, ott úgyis tök fölösleges lenne bármilyen törvény, mert úgyse tartanák be”
    Nem ez a baj, hanem az, hogy ezt mindenki természetesnek veszi, utat nyitva ezáltal az ügyeskedő, kiskapukat kereső, urambátyám világ irányába mutató magatartásnak. Ez persze már messze van a plyetyka témától, de ugyanúgy sújt mindnyájunkat, mint ahogyan a pletyka is.

  34. CoolKoon
    mondta:

    @vorosduma: Én például azt csinálnám, hogy X-nek egyszer mondanám meg, hogy szerintem ez nagyon nem oké, és ha nem ért a szép szóból, akkor többet nem állnék vele szóba. Persze, ez nem mindig könnyű, de ahol kettőnél több ember van egy csapatban, ott azért megoldható, hogy látványosan kerüljön valakit az ember anélkül, hogy az a munkája rovására menne.

  35. vorosduma
    mondta:

    Es mi van azzal, amikor a kedves munkatars (nevezzuk X-nek) raerez, kik nem birjak egymast (mondjuk A es B), es eloszeretettel (rendszeresen) visszamondja A-nak, hogy B kollega mit mondott A-rol? Ezt nem pletykanak, hanem szarkeveresnek szoktam hivni, es engem peldaul nagyon szokott bosszantani, karosnak tartom. Ilyenkor A-nak mit kellene csinalnia?

    Voltam mar A, tobbszor beszeltem X-szel, hogy nem akarom ezeket hallani/olvasni- eredmenytelenul. Elofordult az is, hogy tovabbitottam X emailjet B-nek, masolva X-nek is, hogy akkor beszeljunk egy kicsit, hogy is van ez? A helyzeten nem javitott. A kapcsolatot sajnos nem tudom X-szel teljesen megszakitani, mert nem en rendelkezem a munkahelyevel, fizetesevel, stb. A munkaado pedig nem folyik bele ilyen szinten a munkavallalok kozotti viszonyokba. Mi a teendo? Marmint nem egy normalis es idealis vilagban, hanem a konkret esetben.

  36. CoolKoon
    mondta:

    @MAXVAL bircaman közíró: Érdekes, hogy én is abszolút kisembernek tartom magam, de valahogy sose bírtam az olyan figurákat, akik úgy tesznek, mintha az én nevemben (is) beszélnének.

  37. babona
    mondta:

    @jobangel: Nehéz ez a pletyka téma. Talán a „rosszindulatú pletyka ” kellett volna a címnek lennie. Az meg a majdnem mobbing… Pl. „Azt pletykálják leépítenek 400 embert…” -na ez pletyka? (pláne ha tényleg leépítenek 600-at, akkot inkább csak nem egészen pontos bennfentes információ) ” A főnök válik mert…, (ez pletyka) megosztják a céget a feleségével (ez információ) „. Vagyis van különbség a nem hivatalos csatornákon terjedő lényeges információ és a rosszindulatú „chatting”, kibeszélős-fecsegős elvileg csoportragasztós-csapathoztartozós izé között. Majd az okosok úgyis linkelnek okos könyveket /helyettem is/ ebben a tárgyban.

  38. MAXVAL bircaman közíró
    mondta:

    @ColT:

    Nyitott szemmel járok, szóval tudom ezt is.

  39. jobangel
    mondta:

    @ColT: A mobbing is rejtőzködik. Nem naiv vagyok, csak kicsit megkutattam a témát, és azért fontos különbséget tenni, mert a megoldás is más. A mobbingnál csak menekülés van, a pletyka kivédhető. A mobbing jóval összetettebb, és nem mindenki képes rá (szerencsére), pletykálni a leghülyébb is tud. Itt jön be a másik tételem, hogy a rosszindulatú és okos emberektől kell igazán félni, mert ha rosszindulatú és hülye, akkor sima ügy rendbetenni.

    jobangel.blog.hu/2018/11/18/szemelyes_konfliktusok_a_munkahelyen_avagy_a_mobbing_anatomiaja

  40. @MAXVAL bircaman közíró: „bár ennek sok jelentősége nincs, mind a 6 munkahely nyugati multi.”
    Na, akkor pont nem tudod, hogy a tahó vállalkozók hogy nyomják…

  41. ” általános nézet szerint az irigység, a rosszindulat, a saját érdekeinek támogatása miatt indít valaki pletykát. Ez lehetséges, de mint írtam fentebb, sokszor fel sem merül a pletykásban, hogy árt vele. „
    Kis naiv. Sokkal egyszerűbb pletykával mérgezni, mint mobbinggal, mert a mobbing nyílt, azzal színt vallasz. Azt az ilyen arcok nem szeretik. A pletykás a háttérből akar tönkretenni.

  42. MAXVAL bircaman közíró
    mondta:

    @CoolKoon:

    A kisemberek szócsöve.

  43. CoolKoon
    mondta:

    @MAXVAL bircaman közíró: „25+ éve ismert messianisztikus internetes közíró” – FTFY 😀

  44. CoolKoon
    mondta:

    @babona: ” kicsinyes bosszúállásból vagy túlzott hatalomvágyból, annak a cég látja a kárát. ” – Mindig a cég látja kárát az összes aljas húzásnak, hiszen az alkalmazottak elvileg azért vannak ott, hogy a rengeteg elvégzendő feladatot megcsinálják. Ha pedig ezek a (nem értelmetlen!) feladatok nincsenek elvégezve, akkor csak torlódnak, ha silányul vannak elvégezve, akkor meg olyan erkölcsi deficitet halmoznak fel, ami előbb-utóbb megbosszulja magát. Kivéve ha a cég nem üzleti alapon működik, hanem haveri kifizetőhelyként/pénzmosodaként/mindkettő, de olyan helyről már alapból menekülni kell.

  45. CoolKoon
    mondta:

    @Balfredo Alfredo: Nem tudom, szerintem fölösleges a politikusokat belekeverni ebbe, mert ahol működik a dolog, ott ad-hoc rendszerrel is megoldható a dolog. Ahol meg nem, ott úgyis tök fölösleges lenne bármilyen törvény, mert úgyse tartanák be (nem tudom, emlékszel-e arra a pár évvel ezelőtti botrányra, amikor kiderült, hogy a Tesco mo-i mocskos rohadék menedzserei szerették volna lenyúlni az alkalmazottaknak ki nem fizetett túlórapénzét, de képtelenek voltak rá, mert nem tudták kivenni a pénzt a rendszerből és a saját retkes zsebükbe szórni).

    Ami a „hogyan tudod meg” kérdésedet illeti, ha az ember szakmán belül marad, akkor általában elég csak nem összeveszni mindenkivel a cégben, és előbb-utóbb azért elpletykálják a kollegák, hogy honnan jöttek, hol dolgoznak az ismerőseik, és hogy ezekben a cégekben milyenek a körülmények. És nem kell rákérdezned, de ha más dolgok kapcsán rossz dolgokat hallottál a cégről, akkor biztos lehetsz benne, hogy ezzel is gond lesz (pl. azért, mert más témájú sztorik kapcsán kiderül, hogy szarrágó a cég, vagy a főnökök basáskodó félmaffiózó idióták). Mondjuk alapszabály, hogy a bankok általában nemcsak az ügyfeleikkel rohadékok, hanem ugyanúgy az alkalmazottaikkal is, és ez a szabály más cégekre is igaz (akik kekeckednek az ügyfelekkel, azok az alkalmazottaikkal is legalább ugyanolyan aljasul bánnak, vagy még rosszabbul).

  46. Heni Juhász
    mondta:

    gyárban, keriben a pletyka tökéletesen „kijön”…de állami szférában is….azon csodálkozom már, hogy hol nem?!!…nagyon „ergya” a helyzet. S kb. tökmindegy mit mondunk…

  47. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @CoolKoon: Az rendben, hogy nem szabad. Csak épp az a kérdés, hogyan tudod meg még a belépés előtt, hogy ilyen a helyzet? Felteszed az interjúztató vezetőnek a kérdést, mi történik, ha munkaidőben ki kell ugranod egy órára?
    Egyébként meg a politikai elit szégyene, hogy olyan munka törvénykönyvet alkottak, amiben az ilyesmi nincs szabályozva, ezzel is fokozva a munkavállalók kiszolgáltatottságát.

  48. CoolKoon
    mondta:

    @never again: „a főnököd sime jóváhagyás/tudomásulvétel helyett, személyes részleteket megvilágító indoklást vár” – Századszor is: nem szabad ilyen helyen dolgozni.

  49. pippa2011
    mondta:

    Inkább ezt olvassátok pletyka témában, nem a fenti sületlenséget.
    Nem kellett sokat guglizni hozzá, hogy egy komolyabb írást találjak.

    pszichoforyou.hu/a-pletyka-pszichologiaja/

  50. Tsteinar
    mondta:

    @jobangel: a legfrissebb és hiteles infók cigizés közben hangzanak el, csak jól kell választani a társaságot.

    A gyártószalag mellett dolgozókra nem túl nagy tévedés a proletárt vagy kisember megnevezést használni.

  51. Túl sok felhasználó
    mondta:

    @babona: Én ismerek olyan pincért, aki direkt december 31-ével mondott fel, hogy a szilveszteri buliban közvetlenül az éjféli visszaszámlálás után letegye a munkát. A főnök csodálkozó tekintetére meg közölte, hogy ezt a szabadságok kiadása miatt kapod.

  52. Túl sok felhasználó
    mondta:

    @babona: Én ismerek olyan pincért, aki direkt december 31-ével mondott fel, hogy a szilveszteri buliban közvetlenül az éjféli visszaszámlálás után letegye a munkát. A főnök csodálkozó tekintetére meg közölte, hogy ezt a szabadságok kiadása miatt kapod.

  53. babona
    mondta:

    @jobangel: Jól eltértetek a pletykától. 🙂 A szabadság témához csak annyit, hogy nem érdemes a másikat „megszivatni”; nyilván ha nem adod ki a munkavállaló szabiját, és a bosszúállóbb típus, majd ő sem dolgozik annyira „körültekintően”, esetleg brutális sokmilliós károkat okozva a cégnek. Sajnos láttam hasonló esetet, ráadásul utólag nem lehetett megfogni, bizonyítani a gondatlanságot. Ha alapvetően a másik „megszivatása” a lényeg, kicsinyes bosszúállásból vagy túlzott hatalomvágyból, annak a cég látja a kárát.

  54. MAXVAL bircaman közíró
    mondta:

    @erkölcsi hulla:

    Én mindig sokat mesélek magamról.

    Eleve előbb-utóbb mindenki rájön, hogy én vagyok a MAXVAL, a BircaHang szerkesztő, 25+ éve ismert internetes közíró. S olyan sok infó van rólam a neten, hogy butaság lenne tagadni bármit is. Persze nyilván van egy kb. 5 %-nyi személyes adat, amit nem adok meg, dehát ezt úgyse keresi senki.

  55. MAXVAL bircaman közíró
    mondta:

    @jobangel:

    Minden lehet, de irreális amit írsz. Ha így lépnek fel ellened, már eleve bajuk van veled.

    Nyilván ha valaki állandóan elkéredzkedik, akkor lépnek ellene. De ha nincs ebben túlzás, a munkáltató se lép, ha egyébként nincs baja a dolgozóval.

    Jelenleg a 6. munkahelyemen vagyok 2007 óta, s ráadásul Mo-nál fejletlenebb országban, a sötét Balkánon, bár ennek sok jelentősége nincs, mind a 6 munkahely nyugati multi.

    Az a tapasztalatom, hogy ha dolgozóra lehet számítani, pl. nem késik állandóan, nem duplázza meg az ebédszünetet, hajlandó megérteni a főnökei problémáit, akkor hasonlót kap vissza.

    Mindig igyekszem jót adni magamból, s ezen csak akkor változtatok, ha szisztematikusan rosszat kapok a másik oldalról. A 6 munkahelyem közül 1 volt amit utáltam, de még onnan is korrekten mentem el, pl. bármikor visszamehetnék oda.

    Általában az alkalmatlan kisfőnökökkel szokott baj lenni. A leírt esetem, hogy nem akarta megértene az emberke, hogy látni akarom saját unokámat a kórházból való kimenet során is ilyen túlbuzgó kisfőnök reakciója volt.

    Vannak esetek, amikor jobb hazudni. Ha az ember pl. interjúra megy máshová, azt hülyeség lenne bevallani.

    De akad olyan eset is, ami nem tűnik elfogadhatónak, pl. a kocsival akartam csinálni valamit, s emiatt elmentem korábban. Ilyenkor simán jobb hazudni.

    Szóval az arany középút a jó, s persze a jóhiszeműség.

  56. erkölcsi hulla
    mondta:

    @MAXVAL bircaman közíró: „, legvègső esetben mondj valami szűkszavú infót.”

  57. Zabalint
    mondta:

    @jobangel:
    Mostanában, mióta sikerült államosítani és szétverni a közműveket, a leolvasások úgy néznek ki, hogy ha 2 időpont van kiírva, akkor először értesítés nélkül kijönnek, és akkor teszik ki az időpontot másnapra. Vagy kitesznek két időpontot, akkor nem jönnek, majd egy hét múlva ismét. A kéményseprő is hasonlóan. Én egy ideje nem maradok otthon, inkább legyen különeljárás, mert semmi nem garantálja, hogy a megadott időintervallumban meg is jelennek.

  58. jobangel
    mondta:

    @never again: értem a kirohanást, és ez sajna az Mt. által támogatott viselkedése a vezetőnek… Merthogy te, mint munkavállaló jelentsd be 15 nappal előre a szabadságodat, ő meg eldönti, hogy kiadja-e. Namost, ha ma bedobja a kéményseprő a papírt a postaládába, hogy „itt jártam, holnap jövök újra, köteles vagy beengedni az ilyenolyan rendelet értelmében”, akkor ugye esélyed sincs, főnöki „kegy” nélkül. De csőtöréskor, sürgős állatorvosi látogatáshoz és egyébhez sem 🙁

  59. jobangel
    mondta:

    @MAXVAL bircaman közíró: megjelenésről. Simán kérhetik, sőt akár munkaalkalmassági felülvizsgálatot is kérhetnek, és saját költségükre elküldhetnek a szerződött foglalkozásegészségügyi orvoshoz. Nem érdemes hazudozni, na. Tanulságos cikk: http://www.goda-legal.hu/orvoshoz-munkaidoben

  60. MAXVAL bircaman közíró
    mondta:

    @jobangel:

    Vizsgálatról igazolás?

  61. jobangel
    mondta:

    @MAXVAL bircaman közíró: És akkor kérik az orvosi igazolást… Minek ilyet hazudni?

  62. MAXVAL bircaman közíró
    mondta:

    @erkölcsi hulla:

    Nem jó. Ha semmit se mondasz, sok lesz a pletyka.

    Az ideális a válogatott, szűrt dolgok elmondása magadról.

  63. MAXVAL bircaman közíró
    mondta:

    @never again:

    Ilyenkor mindig orvosi vizsgálatot kell mondani okként.

    2 éve elkövettem azt a hibát, hogy elmodntam az igazságot (hogy unokám született), mier az lett a válasz „biztos, hogy menned kell?”. Azóta szigortúan tartom a „cukorbeteg vagyok, esedékes orvosi vizsgálatom lesz” szöveget.

  64. MAXVAL bircaman közíró
    mondta:

    @jobangel:

    Mo-on a lakosság legnagyobb része proletár, s kisemberbő még több van.

    A pletykák egy cégnél pedig többrétegűek:
    – a vezetés hinti el őket, felmérési céllal,
    – karrerista kollgák akciói egymás ellen,
    – az elnyomottak hangulatánk jelei.

  65. never again
    mondta:

    Ennek az egyik legjobb verziója, amikor elkéredzkednél vagy valami munkán kívüli dolgod lenne munkaidőben, és jelented mikor nem leszel, hol fogod a kiesett időt kompenzálni, stb. Erre a főnököd sime jóváhagyás/tudomásulvétel helyett, személyes részleteket megvilágító indoklást vár (mintha ő lenne az erkölcsi iránytű hogy van-e jogod elmenni vagy nem), hogy hol leszel és mit csinálsz, mintha köze lenne hozzá. Ha közlöd hogy magánjellegű akkor meg te vagy a komunkációra képtelen 😀
    Hát hogy mered elrontani a játékát hogy ő a nagylelkű Vezír, aki kegyesen elengedi az alárendelteket (hesteghovahányjak)
    Bocsi a kirohanásért 🙂

  66. jobangel
    mondta:

    @MAXVAL bircaman közíró: : szerencsére se kisember, se proletár nem létezik a mai modern Magyarországon, így aztán pletyka sem kell.

  67. Zabalint
    mondta:

    A pletyka nem minden esetben rosszindulatú. Pl. az is pletyka, ha valakinek a háta mögött beszélsz arról, hogy milyen ajándékot lehetne venni neki. De az is, ha mondjuk meghalt az édesanyja, és nem célja az illetőnek titkolni, csak egyszerűen nem szívesen beszél róla, mert az rossz érzéssel tölti el, ellenben nem biztos, hogy bánja, ha eljut az infó az összes munkatársához.

    A „coming out” pedig nem minden rosszindulatú pletyka ellen megoldás, hiszen ha eleve a cél a diszkréció lett volna, és azt rúgták fel a munkatársak a pletykával, akkor utólag mindezt már nem lehet visszacsinálni.

  68. erkölcsi hulla
    mondta:

    A munkahelyi pletyka kiküszöbölèse: SEMMI szemèlyes infót ne mondj magadról mèg vèletlenül se, ha kèrdeznek felelj kètèrtelműen, vagy inkább kèrdezz vissza, legvègső esetben mondj valami szűkszavú infót. Nekem bevált.

  69. Névtelen
    mondta:

    Ahol félóránként félóra cigi&kávé szünettel, lötyögéssel telik a munkaidő, általában ott van idejük az embereknek térdig járni a másik magánéletében. A munkahelyi pletyka kezelése a legegyszerűbben: el kell foglalni az embereket munkaidőben.

  70. MAXVAL bircaman közíró
    mondta:

    A kisember proletár számára fontos hírforrás a pletyka, szóval érdemes alaposan odafigyelni az ilyesmire.