A rettegett AC – Az Assessment Centerről

A rettegett AC – Az Assessment Centerről

Folytatván az állásinterjún felmerülő szituációs gyakorlatok témáját, ma az AC, azaz Assessment Centerről (magyarul „Értékelő Központ”-ról) írok.

Ez gyakorlatilag egy többórás, akár félnapos vagy egynapos, kétnapos, csoportos, szituációs feladatokkal teletűzdelt állásinterjú, amit egy értékelő bizottság néz végig. A bizottság tagjai szakmai vezetők, HR-esekl és esetleg külső tanácsadók. Mivel a cégeknek is drága egy ilyen rendezvény, igyekeznek nagyon jól csinálni.

Ennek ellenére véleményem szerint az AC-nek sok hátránya van munkáltatókra és álláskeresőkre tekintettel egyaránt, pl. hogy drága és időigényes, de most lépjünk túl ezeken, és lássuk, jelöltként milyen lehetőségeket rejt

Az AC részei lehetnek:

– Munkaszimulációs feladatok (in-tray exercises néven érdemes rákeresni, a múltheti posztban adminisztrációs feladatokra tértem ki ezekből)
– Szituációs feladatok, szerepjátékok
– Esettanulmányok egyéni/közös megoldása
– Képességtesztek (szakmai tesztek)
– Pszichometrikus tesztek (részletek itt)
– Kompetencia-alapú interjú (pl. alkalmazkodóképesség, kommunikációs képességek, konfliktuskezelés, megfelelőségi készségek – ez utóbbi a cégkultúra és a munkamenet elfogadását jelenti itt)
– ritkán közös ebéd vagy vacsora, ahol a cég vendége vagy (egésznapos foglalkozásokon többnyire svédasztal van)

Amit itt figyelnek: gyorsaság, hatékonyság, problémamegoldó képesség, koncentrálóképesség, rugalmasság, memória, tanulékonyság, szociális készségek.

Amikor egy jelölt utána akar nézni, hogyan készüljön fel rá, akkor a legtöbb állásportál szokásosan hasznavehetetlen cikke arról szól, hogy nem lehet rá készülni, add magadat. Igen, add magadat, de készülni lehet, és kell is rá.

Az AC legrosszabb tulajdonsága, hogy nyílt versenyhelyzetben lévő jelöltek között vár el együttműködést, amit ráadásul még kívülről árgus szemekkel figyelnek is. Erre pedig igenis készülni kell, mert nem hétköznapi helyzet.

Lelkiekben és soft skillekben

Az első, amit el kell döntened, hogy nem versengeni mész oda, hanem megkapni az állást. Egyszerre 6-8 pályázót szokás tesztelni, így óhatatlanul ki fog alakulni valamiféle taktikai harc. A legjobb taktika, ha a saját teljesítményedre koncentrálsz, a többiekét nem kezded el értékelni (még magadban sem, nemhogy fennhangon!), akadályozni. Rivalizálásba, versengésbe ne menj bele. Előfordulhat, hogy ellenfeleknek kell közösen megoldani feladatot, lesz, aki itt majd látványosan akadályozza a többieket. Te a megoldásra törekedj, és légy segítőkész! Mert nem az a lényeg, hogy a másik ne tudja megoldani a feladatot, hanem az, hogy azt mutasd: te meg tudod, és még segítőkész is vagy. Véletlenül se bosszankodj, ne oktasd ki azt, aki nem ilyen. Végtelen türelemmel, gyorsan és hatékonyan kell dolgozni, végig barátságosnak, kedvesnek, jóindulatúnak kell lenni. Meg kell tanulni kizárni a „külvilágot”, azaz nem törődni az értékelőkkel. Nagy hiba az ő arckifejezésüket, reakciójukat figyelni egy-egy helyzetben, mert az AC előtt őket is felkészítették valamilyen módon. Vagy faarccal fognak végignézni bármit, vagy moderátori szerepet vesznek fel, ha eldurvul valami, vagy akár szándékosan hamis visszajelzéseket adnak (megerősítenek egy tévedésedben pl. bólogatással).

Tudásanyagban

Nemcsak a szakmai tudás, de az egyéb kapcsolódó ismeretanyag is fontos lehet. Pl. a termékismeret, piacismeret, technológiai tájékozottság. Mivel AC-re valószínűleg nem ismeretlenül mész, hanem legalább egy állásinterjú után, idézd fel, miket mondtak a feladatról, a cégről, a piacról, a termékekről. Ezekkel kapcsolatban, aminek csak lehet, járj utána. Gondold végig, milyen tulajdonságaid, milyen tudásod lehet fontos a kiválasztóknak, mi az, amit látni akarnak.

Hogyan lehetsz sikeres egy AC-n?

  • Legyenek nálad az alábbiak: CV papíralapon és pendrive-on. Igazolványok. 2 db, különböző színű toll, kisméretű jegyzettömb (A5 vagy kisebb), hátha jól jön majd valamilyen feladatmegoldáshoz. Papírzsebkendő. Érkezz időben. Ha a többiekkel együtt várakozol, próbálj meg ismerkedni velük. Ezzel máris felméred, kivel hogyan lehet majd csoportban dolgozni.
  • A feladatokat figyelmesen olvasd végig, mielőtt nekilátsz a megoldásnak.
  • Ha hibát követsz el, lépj túl rajta. Más is fog hibázni, az a lényeg, hogyan kezeled. Ha van rá lehetőség, próbáld meg kijavítani. Ha nincs, akkor is vállald fel, hogy hibáztál. Ne szabadkozz, főleg ne tagadj.
  • A csoportos feladatmegoldásoknál mindenkivel válts pár szót a csoporton belül. Ha van nálad dominánsabb ember a csoportban, próbálj meg neki is a figyelmébe ajánlani valamilyen szakmai szempontot. Ha valaki visszahúzódóbb, próbáld meg bevonni a munkába. Ezzel mind a csapatjátékos, mind a vezetői képességeidet meg tudod mutatni.

# # #

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!

Egyetértesz? Vitatkoznál? Hozzáfűznél valamit? Várom szeretettel a kommented!

Ha neked is személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, pályaorientációban, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból, nézd meg hogyan tudok segíteni eligazodni az álláskeresés útvesztőiben!  További információkért látogasd meg Facebook-oldalam!

###

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Válasz kukatr hozzászólására

Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. Én mindig végigolvasom a hozzászólásokat a blogbejegyzések után. Reménnyel teli, hogy itt is hasznos infókat találok a tapasztalat embereitől. Kezd elillanni ez az illúzióm, s szembesülök azzal, hogy csak a karatézés folyik off topicon. 🙂

  2. Programmer2014 (törölt)
    mondta:

    @jobangel: Hát igen, ahogyan én is írtam, itt Magyarországon sok dolog nem úgy működik, ahogyan külföldön, pedig – elvileg – onnan vesszük át. Most meg főleg, amíg kínálati munkaerőpiac van… 🙁

  3. jobangel
    mondta:

    @Programmer2014: Egy picit azért finomítanék, mert amikor „csak” szakmai tudást veszel, akkor arra egy külsős tanácsadó is megfelel. Vele nem kell egy légtérben ülni napi 8 órát, nem kell vele szóba elegyedni a reggeli kávénál. Jön, elvégzi a munkát és megy. A kolléga azért több ennél. Ő része a csapatnak, be kell, hogy fogadják, odaillőnek kell lennie. El kell vele menni tárgyalni, konferenciára stb. Ill. el kell fogadniuk az ügyfeleknek, a partnereknek, a beszállítóknak, attól függ, milyen pozícióban dolgozik. Az AC elvileg arra lett kitalálva, hogy ezeket a képességeket feltárja, de ezt is többen csinálják rosszul, mint jól, az alapján, amilyen tapasztalatokat hallottam.

  4. Névtelen
    mondta:

    @Késapati Tamás:

    Még ha át is mennél a mesével a kiválasztáson, érdekes menet lesz majd a felvételi adminisztrációnál megmagyarázni, hogy ha már dolgoztál, akkor miért nincs még „TB-kiskönyved”, és abba miért nincs bejegyezve az a munkaviszony, amire hivatkozol…

    Tapasztalatot pedig elég sok helyen tudsz szerezni, milyen terület érdekel egész pontosan? Mert pl. könyvelésre, auditra a Big4 folyamatosan vesz fel pályakezdőket, persze ahhoz minimum egy felsőfok-közeli angol kell, és az a céges kultúra sem minenkinek jön be, de egy nagyon jó kiindulási alap.

  5. kukatr
    mondta:

    @jobangel: Nem muszáj a négy fal közé szorítani a magánéletünket, elég ha az adatvédelmi beállítások megfelelő korlátai közé szorítjuk őket. 🙂 Nemzetbiztonsági átvilágításon lehet ez sem segít.

  6. Programmer2014 (törölt)
    mondta:

    @jobangel: Hát, ez az, hogy nem kéne, hogy befolyásolja, de aztán mégis.
    De a lényeg nem is ott van, hogy az illető nyilvánosságra hozza-e magáról, vagy sem, hanem ott, hogy ez alapján szűr a felvételiztető, miközben aki nem oszt meg magáról semmit sem, az is lehet „defektes”, csak ő ezt nem tudja.
    Nekem ez így akkor is visszás.

    (A múltkor megkért egy távoli hölgyismerős, hogy távolítsam el az akkori barátja megosztott képei közül az ő – mondjuk úgy, hogy nem előnyös helyzetű (bulizó diákként részegen és félmeztelenül táncolt az asztal tetején)- képét, mert az számára nagyon hátrányos, és emiatt sok évvel később már nem kap munkát. Mondtam neki, hogy az Internet olyan, ahol ha valamit megoszt, az onnantól kezdve önálló életet él… Sajnos, nem lehet mit tenni, csak a HR szakember tudna tenni az ügy érdekében, ha az illető szakmai tudása, és egyéb képessége alapján döntene.)

  7. jobangel
    mondta:

    @Programmer2014: elvileg nem befolyásolhatja, de gyakorlatilag igen. Pl. egy cég, aki közbeszben ad el, kormányzati sales pozícióba nem vehet fel olyan széljobbost, akiről ezt tudni is lehet, mert az első átvilágításon elbukik emberünk, és nem lehet bevenni a projektbe. Azaz veszteség. A politikai nézeteidet a szavazófülke magányában, az ízlésed szerinti helyre tett X-szel érdemes kifejezni. Az alkoholos befolyásoltság meg olyasmi, amiről nem is értem, miért kell kép. Néha szinte mindenki felönt a garatra, na de ezt minek publikálni? Mit vár egy ilyen kép publikálásától a user?

  8. kukatr
    mondta:

    @Programmer2014: Az, hogy az ilyen általánosítások zöme nem igaz.

  9. Programmer2014 (törölt)
    mondta:

    @kukatr: Én meg sok embert ismerek, akik nem jutottak be és akkor most mi van.

  10. jobangel
    mondta:

    @kukatr: lájk 🙂

  11. jobangel
    mondta:

    @Késapati Tamás: Hazugságra nincs szükség. Pályakezdőként is lehet tapasztalatod, volt gyakorlati helyed, dolgozhattál már érettségizettként stb. Ha nincs két év, akkor férfiasan be kell írni a CV-be, hogy mennyi van. Mert lehet, hogy elég lesz az is.

  12. kukatr
    mondta:

    @Késapati Tamás: Amennyiben ez a valós neved, akkor meg egy örök életre felejtsd el a hazugságot e téren. A névre a google első találata a te blog.hu-s profilod. Csak óvatosan!

  13. kukatr
    mondta:

    @Programmer2014: Sok embert ismerek, akik ismeretség nélkül jutottak be ilyen és hasonló hangzatos helyekre mint például MNB, Morgan Stanley, PSZÁF…
    A mondatod második fele meg kapásból nem pályakezdőről szól.
    @Késapati Tamás: Minél kevésbé képzett ember szükséges a pozícióra, annál rugalmasabb a tapasztalat iránti igény. Ennek ellenére nem javaslom a hazugságot, inkább a motivációs levélbe írd meg szépen, hogy miért és hogyan szerezted meg a szükséges tudást alternatív úton.

  14. Névtelen
    mondta:

    @jobangel: Igen, pontosan erre a könyvre gondolok, amúgy nem rossz könyv, főleg amiatt nem, hogy tapasztalatom szerint ezt a legtöbb HR szakember el is várja, hogy a leendő munkavállaló mutassa magát másnak, mint amilyen, de minimum rejtse el a nem kívánatos tulajdonságait, amik persze benne vannak és majd csak később derülnek ki.

    Pl. Facebook oldalon bizonyos információk elrejtése (politikai nézet, illuminált állapotról készített fénykép, stb.), holott ez akkor is benne van, ha az adott HR szakember nem tud róla. Azt már csak halkan jelzem meg, hogy ezen információknak nem is szabadna befolyásolni a kiválasztás eredményét!

    Természetesen, az önéletrajz ne tartalmazzon valótlan adatot, de a magyarországi önéletrajzok hemzsegnek – a nem is hazug és valótlan, de – felnagyított tulajdonságoktól és képességektől.

  15. Késapati Tamás
    mondta:

    @kukatr: @jobangel: Kisebb cégre gondoltam (amit már felszámoltak) , nem egy bankra:D
    Mi van ha én pontosan tudom részletekbe menően (mert pont olyan pozícióba dolgozik rokon vagy barát és elmondja nekem), hogy mit kell ott csinálni.
    Amúgy azért van erre szükség, mert mindenhol 2 év tapasztalattal keresnek embert és nem igazán bírok rájönni, hogy hol ilyen formán, hogy szerzek 2 év tapasztalatot pályakezdőként….:S

  16. jobangel
    mondta:

    @Programmer2014: mert gondolom a könyvírónak nem fontos, hogy lenullázod magad egy életre, ezért ő írhat ilyeneket. Ha a Julie Gray-féle könyvre gondolsz, akkor azzal csak óvatosan. Pl. ezt az „őszinte csavart” rendesen félreértetted, de az egész könyv úgy van megírva, hogy mindenki a maga szájíze szerint értelmezi.

    A valóság az, hogy ha így kinézel egy céget, beírod a CV-be, szétküldöd a világba, majd kiderül, hogy nem úgy van, akkor már nem tudsz módosítani, mindenképpen egy hazug jelölt leszel, és mint ilyen, nem leszel jelölt. Nem hazudunk a CV-ben, pont.

  17. Névtelen
    mondta:

    @jobangel: Miért is nem, amikor még az egyik neves kiadványban (Tökéletes önéletrajz) is az van, hogy ne legyél teljesen őszinte (a könyvben ezt őszinte csavarnak nevezik).

  18. Névtelen
    mondta:

    @kukatr: A leírás szerint, de valójában nem, elég ha ismered x, vagy y személyt és máris nyert ügyed van, sőt olyanról is tudok, aki a front office területről kívánt a back office területre átmenni, de inkább kinevezték a fiók élére.
    Hiába na, van ahova születni kell.

  19. kukatr
    mondta:

    @Késapati Tamás: A szakmai vezetők gyors (akár részletekbe menő) kérdésekkel kiderítik, hogy kamuztál, utána náluk többet nem kell próbálkoznod. Bankszektoron belül meg sokan ismerik egymást, ott kifejezetten nem ajánlott a hazugság, elterjed a rossz híred.

  20. jobangel
    mondta:

    @Késapati Tamás: nem lehet. Mert könnyű vele lebukni, és mert alap, hogy nem kamuzunk.

  21. Névtelen
    mondta:

    @jobangel: Bárcsak igazad lenne, de…

  22. Késapati Tamás
    mondta:

    @kukatr: az nem lehet megoldás, hogy optenből kinézik egy már megszűnt céget és bekamuzom, hogy ott voltam mondjuk pénzügyi asszisztens 2évig?

  23. kukatr
    mondta:

    @Programmer2014: Pénzügyi pozícióknál kábé minden második esetben legalább 2-3 év munkatapasztalat kell.

  24. jobangel
    mondta:

    @Programmer2014: ennél azért szélesebb a kínálat, ennyire nem szabad leegyszerűsíteni.

  25. jobangel
    mondta:

    @Programmer2014: Jó, majd írhatsz vendégposztot 🙂

  26. Névtelen
    mondta:

    @jobangel: Nekem sem, de ha továbbra sem változik a helyzetem, akkor kénytelen leszek megtapasztalni és majd tájékoztatlak róla. 😉

  27. Névtelen
    mondta:

    @jobangel: Nagyon helyes, hogy a külföldi oldalakat olvasod, én csupán megjegyzem, hogy azok a tanácsok gyakran használhatatlanok itthon, amiatt is, hogy itthon kínálati munkaerőpiac van és az álláskeresők a legtöbb esetben alárendelt és kiszolgáltatott helyzetben vannak (bárcsak nem abban lennének…).

    Jelenleg háromféle (valós) állásból lehet választani a nyílt munkaerőpiacon:
    a.) ügynöki munka bármely területen,
    b.) pályakezdők alkalmazása bármely területen,
    c.) gyakornok alkalmazása meghatározott területen.

    Aki ezen kívül kíván elhelyezkedni, annak nagyon nehéz lesz elhelyezkednie, illetve „hátszéllel” bárhol alkalmaznak képzettségtől függetlenül.

  28. jobangel
    mondta:

    @Programmer2014: Ill. pont a külföldi munkavállaláshoz nem értek, mert nincs benne tapasztalatom.

  29. jobangel
    mondta:

    @Programmer2014: Ezt én nem így látom. Azért a külföldi oldalakat nézem, mert ott szakértő módon írnak a témáról, és nem általános hasznavehetetlenségeket. Mint ahogy én sem azt írom, hogy „légy kreatív” a’la magyar állásportálok, hanem azt pl., hogy fogd meg a telefont, hívd fel a toborzót, és eztmegazt mondd neki, ha az állásjelentkezésedről érdeklődsz.

  30. Névtelen
    mondta:

    Az Exam egy nagyon jó film, nekem nagyon tetszett, másoknak is ajánlom!

    Ami az írást illeti, az a baj, hogy Éva (JobAngel) hiába nézi lelkesen a külföldi oldalakat, itthon teljesen máshogy van (még ez is), így aztán az itt leírt tanácsok többnyire használhatatlanok… 🙁

    Természetesen, ha valaki a külföldi munkavállalás mellett dönt, akkor olvassa csak lelkesen!

  31. HellsAngel
    mondta:

    Ah, van az a spanyol (na jo, argentin-spanyol-olasz, puskazok) film azzal a pasival, aki a Nyisd ki a szemed c. filmben is jatszott, mi is a neve annak a filmnek … A Grönholm-módszer, igen, az is errol szol. Bar a mozikritika szerint inkabb kamaradrama, mint a csuf valosag, de ezen senki sem dobben meg, aki maga is a „film masodpercenkent 24 hazugsag” elvet vallja, ott sikerult mindenkinek a legrosszabb formajat hoznia.

    A masik, ami meg eszembe jutott, az minden idok legrosszabb felveteli tesztes filmje, az Exam. Annak szinte minden perce buntet, mintha nyomokban az is az AC-re hajazna.

  32. HellsAngel
    mondta:

    Ah, van az a spanyol (na jo, argentin-spanyol-olasz, puskazok) film azzal a pasival, aki a Nyisd ki a szemed c. filmben is jatszott, mi is a neve annak a filmnek … A Grönholm-módszer, igen, az is errol szol. Bar a mozikritika szerint inkabb kamaradrama, mint a csuf igazsag, de ezen senki sem dobben meg, aki maga is a „film masodpercenkent 24 hazugsag” elvet vallja, ott sikerult mindenkinek a legrosszabb formajat hoznia.

    A masik, ami meg eszembe jutott, az minden idok legrosszabb felveteli tesztes filmje, az Exam. Annak szinte minden perce buntet, mintha nyomokban az is az AC-re hajazna.