Áltudományos kiválasztási módszerek I.: arcelemzés

Áltudományos kiválasztási módszerek I.: arcelemzés

Vannak olyan témák az álláskeresésen, szakmai oldalról a toborzáson, kiválasztáson belül, amitől eldobom az agyam. Kevés ide már a „tombolás” címke is, nem is tudom, mi lenne a megfelelő. Ilyen téma pl. az asztrológia szerinti kiválasztás, és nemrég egy másik áltudományos módszer került látókörömbe, az arcelemzés. Szerencsére még soha senki sem panaszkodott arra nekem, hogy ezzel találkozott volna álláskeresése közben, ellenben amikor kompetencia-mérés témakörben keresgéltem olvasnivalót, találtam olyan értekezéseket nemcsak magyar oldalakon, amik arról szóltak, hogy ez egy eszköz lehet a kiválasztásra.

Tovább kutatva kiderült, régebben még magyar innováció is született erre, egy arcelemző szoftver, de az e-cegjegyzek.hu szerint az erre alapított cég nem bizonyult életképesnek.

„A fiziognómia (arcelemzés) tudománya hozzávetőleg háromezer évvel ezelőtt született meg Kínában, és ugyanazon az elven alapul, mint a hagyományos kínai orvoslás bármely ága. Az arcelemzés (az akupunktúrához, a pulzusdiagnosztikához, vagy az íriszdiagnosztikához hasonlóan) abból indul ki, hogy egyrészt a test minden egyes részében megjelenik a test, mint egész, másrészt az “amint kint, úgy bent”-elv alapján az arcunkra van írva mindaz, ami belül zajlik, legyen az fizikai, szellemi, vagy lelki tulajdonság, illetve állapot.” – Forrás: http://www.otelemarcelemzes.hu/

A Wikipedia kicsit jobban körüljárja a témát, de az arcelemzés tudományos elfogadottságáról nem található forrás (mert nem ismerték el egyértelműen tudománynak, nem véletlenül):  http://en.wikipedia.org/wiki/Physiognomy

 

Értem, hogy kínai orvoslás, meg hagyományok, csak azt nem értem, mit keres ez egy gazdasági döntési folyamatban. Kiválasztáskor az arcelemzés áltudománya messzemenő következtetéseket gondol levonni személyiségjegyekre nézve az arc formájából, a szem, az orr, és a száj, homlok méretéből, elhelyezkedéséből, arcformából. Nyilván mindez értelmetlen belemagyarázás, tekintve, hogy külcsínünknek ezen tényezői nem változtathatók normál esetben, a személyiségünk viszont folyamatosan fejlődik. Azt is nehezen hiszem, hogy Steve Jobson azért látszik jól, hogy kitartó ember volt, mert erőteljes az állkapcsa (egy neten fellelhető arcelemzés szerint igen…). Szerintem a tettei alapján jobban látszik, illetve az is nehezen hihető, hogy egy kerek arcú ember csakazért ne jellemezhetnénk kitartónak, mert kerek az arca (gondoljunk Churchillre pl.) Arcelemzés és személyiségjegyek összefüggésének hiányára utal pl. a teljes színész szakma: mindenféle arckarakterű nagyon jó színészt ismerünk, olyat is, aki hitelesen játssza a sorozatgyilkost is, és a családapát is, pedig arcelemzés szempontjából ez lehetetlen lenne.

Az, hogy ez egy 3000 éves kínai „tudomány” – bár mások máshonnan eredeztetik -, nem mellette szól modern korunkban, hanem ellene. Ha elfogadnánk, hogy tudomány, akkor is tudjuk, hogy mongolid típusú arcra találták ki, így más környezetben valószínűleg nem is működhetne. Ha mégis működne, azt komoly méréseknek, tudományos kísérleteknek illene igazolnia, akkor tudománynak is elfogadhatnánk. Pl. ugyanazon személyekre a validált, tudományosan megalapozott pszichológiai teszteknek és az arcelemzésnek hasonló eredményre kell jutnia. Nem találtam ilyen kísérletekről leírást, sőt az eredeti kínai módszert sem igazolták ilyen módon. Szociológiai vagy pszichológiai tudományos szaklapokban kellene lennie publikált kutatási adatoknak erről, ha létezne (a Google Scholar is biztos találna ilyesmiket, ha lennének). Ugyanakkor józan ésszel is belátható, hogy egy közismert emberről azt állítani, hogy arcelemzése alapján olyan, amilyennek egyébként ismerjük, nem hiteles, márpedig arcelemzés témakörben csak ilyen elemző esszéket lehet találni.

Racionálisan nézve, amiben 3000 éve hittek Kínában – nem lévén más, fejlettebb módszerük az orvosláshoz – , az a mai magyar munkaerő-kiválasztási gyakorlatban nyilvánvalóan irreleváns. Semmi sincs, ami közös lenne a mai magyarországi vállalatokban, és az ókori Kínában. Egészen biztosan nem használták a mai értelemben vett kiválasztásra akkor sem, ott sem, hiszen orvosi diagnosztikára próbálták használni. Még ha hatékony lenne is az orvoslásban, a kiválasztás, mint gazdasági döntés támogatására nézve továbbra is hiteltelen. Mi több, Kínában sem használják kiválasztásra. Kínában alapjait tekintve pont úgy működik a kiválasztási folyamat, állásportálokkal, álláshirdetéssel, önéletrajzzal, állásinterjúval, referenciával, mint bárhol máshol (lsd. pl. http://www.chinajob.com/ ). Vannak eltérések a kiválasztási gyakorlatban, szokásokban, pl. a referenciák jellemzően nagyobb súllyal szerepelnek náluk az értékelésben, de az arcelemzés egyáltalán nem szerepel.

Nem találtam kifejezetten erre vonatkozó magyar jogi állásfoglalást, de úgy gondolom, embereket megváltoztathatatlan és velük született fizikai jellemzőik alapján feltételezett személyiségjegyekkel felruházni nemcsak téves, de feszeget személyiségi jogi, etikai kérdéseket is. Az arcelemzéses kiválasztás témakörében felmerül nálam a rasszizmus lehetősége is, hiszen egyes rasszjegyek az arcon is megjelennek, ezzel a teljes rasszt bizonyos személyiségtípusokkal ruházná fel az arcelemzés “tudománya”. Ilyen megközelítés pedig elfogadhatatlan, nemcsak ideológiai, de kiválasztás-szakmai alapon is.

Fényképből vagy személyes találkozáskor?

Szeretem az önéletrajzírókat arra biztatni, tegyenek fényképet az önéletrajzra, mert az arcot ad a mondanivalónak, személyessé teszi az önéletrajzot. De ha egy fényképből valaki messzemenő következtetéseket von le, és ez az álláskeresés sikerére egyértelműen kihatással van, akkor ez nagyon káros gyakorlat. (Mi történik pl. egy szakállas jelölt esetében?)

Ha személyes találkozáskor, esetünkben állásinterjún nem az elmondottak, megtapasztalt viselkedés, szakmai tartalom, és az összkép alapján hoz döntést a kiválasztó, hanem a jelölt arca alapján próbál személyiségjegyeket meghatározni, akkor az az kiválasztó nem szakmai kiválasztást végez. Vajon később hogyan fogja a döntését vagy javaslatát szakmai módon alátámasztani, mellette érvelni? “Ne vedd fel, mert nem elég magas a homloka? Túl kicsik a szemei? Nem elég széles az állkapcsa?” Vagy? Aki pedig nem várja el magától vagy a kiválasztási szakemberétől a döntése indoklását szakmai alapokon, az vajon mennyire precíz más területeken a döntéshozatalban?

Okleveles arcelemező???

3-5 napos, kb. 20 ezer forintos tanfolyamon válhat valaki azzá, ezzel jellemezve a „tudomány” komolyságát. Közülük vannak, akik a meglévő kiválasztási módszerek mellé jó kiegészítésnek tartják az arcelemzést. Felmerül a kérdés: egy jó kiválasztási módszernek miért kellene kiegészítés? Egy rossz kiválasztási módszer pedig miért lenne jobb, ha kiegészítjük még egy rossz, áltudományos módszerrel? Miért nem mellőzzük, és keresünk egy jobbat, működőt?

Biztató jelek

Biztató, hogy a racionalitás ezesetben győzedelmeskedni látszik az áltudomány felett. Ez a módszer nem jelent meg a kiválasztási gyakorlatban az álláskeresők beszámolói szerint (remélem nem csak az történt, hogy nem tudtak arról, hogy így értékelték őket). Az erre épített cég eltűnt, valószínűleg nem volt piaci igény erre. Akiket erről kérdeztem HR-szakmán belül vagy más gazdasági, tudományos területen, hasonlóan áltudománynak tartották. Évek óta nem is mutat előrelépést ez a „tudományág” a kiválasztásban. Szerencsére. Vagy inkább remélhetőleg.

——

Köszönetnyilvánítás

Ezúton szeretném megköszönni a Szkeptikus Társaság tagjainak a Facebook-oldalukon e cikkhez nyújtott segítséget.

A “módszer” felfedezése utáni felháborodásomban ott is felvetettem a témát. A kommentelők által adott linkek, információk nagyban segítettek a további utánaolvasásban, és e cikk tartalmának összeállításában.

Köszönöm a segítséget!

Írj te is!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. jobangel
    mondta:

    @Miatyank: igen, a chinajobs Kína profesdion. hu-ja, jól látható rajta, hogy megy a kiválasztás. Nem arcelemzéssel. És továbbra is hiába kevered az arcelemzést az arcfelismerő szoftverek használatával, attól még a posztban leírtak megállják a helyüket. Mert állításoddal ellentétben katonai környezetben sem társítanak személyiségjegyeket az arc fizikai, anatómiai jellemzőihez.

  2. Miatyank
    mondta:

    Nem, miután írtál egy cikket neurolingvisztikus alapon minden tény nélkül, kijelentve hogy nem tudomány, utána anélkül hogy megnézted volna a most zajló pert ebben a témában kijelented hogy nem készítenek karakter analízist, akkor nem tudok segíteni. (amerikai igazságügy minisztérium hivatalos lapján keresd.) Ezért írtam: butaságokat írsz. Hogy ne változtassak a szkeptikusok érvelési szokásain: de készítenek, az hogy te ezt nem olvastad szoc. prob. Ha a “Man who starred at goats”-ot esetleg megnézted volna, vagy talán olvasnál a témában… Akkor lehet hogy rájönnél (lehet) hogy ennél sokkal érdekesebb dolgokkal is foglalkoznak a szkeptikus blognál nagyobb szervezetek.(army.gov) Az arcelemzés abszolút elfogadott része egy egy nagyobb csomagnak. Ha esetleg segít (reménytelen) most találtak meg egy eltűnt katonai gépet kecskelesők segítségével, és az egység létezik. De a szkeptikusok világa roppant egyszerű: hülyeség minden, semmi nincs amiről én kijelentem hogy nincs. Érv 0. Mindegy nem választ vártam, hanem a firkálás helyett egy kis olvasást. Nincs baj a firkálással, csak így is elég hülyeséggel traktálnak minket… Előbb nézz utána, ne mesélj. Komolyan a china.jobs.com legyen az érv. Jó hogy nem index.hu? Soros nem tudományos érv?
    Semmi sem fog meggyőzni, mert a szkeptikusoknak mindenki más hülye. Vágó legalább jófej volt 2 üveg után, Itt a kegyelemdöfés:
    http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2570531/
    Természtesen az amerikai kormány is hazudik a kedvedért és áltudományra költ milliókat. Mert ilye akkkkkor sincs.Gratulálok.

  3. jobangel
    mondta:

    @Miatyank: Esetleg ha látnánk tőled néhány tényt… 🙂 Mert már keversz dolgokat, az arcelemző szoftverek pl. nem készítenek személyiségprofilt. Néhány tudományos kutatási eredményt esetleg linkelhetnél vagy ilyesmi… 🙂

  4. Miatyank
    mondta:

    Annyi butaságot leírtok, felületesen és valós utánajárás nélkül. Attól mert háromszor elmondod ez működik. Egyetemen is tanítják, de a magyar tudós saját tesztje is épül erre. (átétellel) Szándékosan nem írok példát mert a szerző sem fáradt a tényekkel. Egyszerűen járjon utána a most zajló emberi jogi eljárásoknak, amelyek arról vitatkoznak hogy az arcfelismerő szofverekbe beépített elemző modulok sértenek e emberi jogot vagy sem. Nem az a per tárgya hogy ez van e működik e. Hanem szabad e használni! Kriminalisztikai statisztikák arcelemző szoftverek a mai beléptető rendszerekben GYAKORLATBAN működnek, és jeleznek hogy erőszakos, netán terrorista hajlamod van.(FBI) Tényleg ennyire beszűkültek odaát?

  5. Preem 'Patrick Jane" Palver
    mondta:

    @jobangel: Szerintem bármelyik programozó összerak egy hét alatt egy komolyan GUI-val egy olyan programot, ami a népszerű formátumú dokumentumok között végez olyan mély kulcsszavas keresést, hogy hatékonyságban felveszi ezzel a versenyt. Meg kell adni akár 10 kulcsszót ami előfordulhat, mindet súlyozni relevancia szerint és azután hagyni, hogy ezek alapján a megfelelőket kilistázza.

    Én pont az ilyen összetákolt rendszerektől félek. Pl. ott van Vodafone. Még egy olyan következetlen és összecsapott jelentkezési rendszert nem láttam. Próbáld ki, professionon jelentkezel az egyik állásra és vidd végig a folyamatot. Kíváncsi vagyok mi a véleményed.

  6. jobangel
    mondta:

    @Preem ‘Patrick Jane” Palver: Az a baj, hogy mikor állásportálra regisztrálsz, akkor tulajdonképpen egy adatbázisba viszed fel az adataidat, aminek van egy adott struktúrája. Csinálj egy olyan adatbázist, amibe a titkárnőtől a péken át az építészmérnökig, a kazánkovácstól a szoftverfejlesztőig mindenkit jól fel lehet vinni…. Utána ebben az adatbázisban kulcsszavakra keresnek a HR-esek, tehát beírja a keresőbe, hogy vámügyintézés+angol+hardver, és ha a jelöltke IT import managerként definiálta magát, mert az volt a névjegyén, akkor vagy megtalálja a keresőmotor, vagy nem… Mostmár a feltöltött önéletrajzba is bele tud keresni a robot, így jobbak az esélyek, de félek én nagyon a szoftveres előszűréstől… Oda kell csak igazán jó CV, hogy megtaláljanak. Egy céges adatbázis kicsit kevesebbféle embert tartalmazhat, de a probléma ugyanaz.

    Szóval, igen, egyfelől logikátlan, nehézkes, másfelől nem találtak még ki jobbat. Persze, racionalizálni lehetne, és köszi a témát, kicsit elgondolkodom rajta, hogyan lehetne ezt segítő módon megközelíteni.

  7. Preem 'Patrick Jane" Palver
    mondta:

    @jobangel: Így jogos, ott már face-to-face be tudod bizonyítani, hogy nem vagy a korod miatt alkalmatlan.

    Egyébként ez a fentebb említett belsős karrieroldalak használhatatlansága és átgondolatlansága megérne egy cikket. Hihetetlen, hogy mikkel találkozok én is.

  8. jobangel
    mondta:

    @Preem ‘Patrick Jane” Palver: Ha már állásinterjún vagy, akkor az előítéletek ellen tudsz dolgozni. Pl. hiába látják, hogy a jelölt 50+, ha egyébként energikus, jó fellépésű, akkor meg tudja győzni a kiválasztókat.

    @levendulabandi: A lyukkal nincs baj, az előfordul mindenkinél. Sumákolni ne akarjon a jelölt, az lenne a lényege. A születési dátum állásportálokon egyébként sima nyilvántartási adat. Képzeld el, hány Kovács István, vagy Molnár Erzsébet lehet. Az ő egyetlen, soha nem módosuló megkülönböztető adatuk a születési év lehet, ezért kérik, nem a diszkrimináció miatt. Anyja nevét csak nem kérhetnek be, ill. láttam én már azonos nevű embereket, azonos “anyja neve” rubrikával is (nem álláskeresői adatbázis volt). Azt hittem, elgépeltem a táblázatban, de nem. Tényleg úgy hívták őket, tényleg azonos volt az anyjuk neve…

  9. levendulabandi
    mondta:

    @Preem ‘Patrick Jane” Palver: Nem beszélva az olyan karrieroldalakról, minden banknál, ssc-nél(legtöbb multinál) ilyen van, ahol gördülőmenüből kell kiválasztani a születési napot, hónapot, évet, ha nem tölti ki a delikvens, pirosan villog és nem enged tovább a köv. oldalra.
    Ugyanígy kell kitölteni a mettől meddig hol dolgoztál rubrikát is. Tehát, ha vhol van lyuk a cv-ben, az is kibukik.

  10. Preem 'Patrick Jane" Palver
    mondta:

    @jobangel: Érdekes ez a születési dátum dolog. A te javaslatodra én nem is írtam bele, viszont interjúk felén megkérdezik. Ilyenkor mit érdemes válaszolni? Ok, nem mintha titok lenne, csak ne legyenek már előítéletei miatta…

  11. jobangel
    mondta:

    @Ann1294: Arról már írtam 🙂 jobangel.blog.hu/2013/08/07/allaskereses_csillagjegyed_szerint

    És tényleg ne legyen születési dátum a CV-ben, ha nem muszáj…

  12. Ann1294
    mondta:

    Lassan elerunk oda, hogy szuletesi datumot se irhatunk az oneletrajzba… hatha csillagjegy alapjan szurnek. 🙂

  13. Vidéki László
    mondta:

    @levendulabandi: Én határeset. 🙂

  14. levendulabandi
    mondta:

    @jobangel: Én egyik sem vagyok, ennek már bírok örülni. 🙂

  15. Vidéki László
    mondta:

    @jobangel: Értem és köszönöm a magyarázatot és a szemléletes példát. Ma is tanultam valamit. 🙂
    Üdv!

  16. jobangel
    mondta:

    @Vidéki László: Nem, ők a szociopaták. A pszichopaták egy saját világot építenek, ami a normál többség számára irracionális. Nagyon konyhanyelven: a pszichopatának van egy saját világképe arról, mi jó, és mi rossz. A szociopata tudja a társadalmilag elfogadott jó és rossz fogalmát, de nem érdekli különösebben. Pontosan tudja, hogy amit tesz, az rossz, míg a pszichopata meg van róla győződve, hogy az jó, amit ő tesz – pl. prostikat öl, hogy “megtisztítsa” a társadalmat, feladatot hajt végre, amit magának kreál). Ha a szociopata öl, akkor azért, mert örömét leli benne… Szélhámos csak szociopata tud lenni, mert oda kell a meggyőzés, megnyerő viselkedés, az meg nem megy küldetéstudatosan. (de nem minden szociopata szélhámos, és nem minden szélhámos szociopata)

    Vállalaton belül szociopatából van rengeteg, főleg vezetői körökben: ambíciója lehet egy egészséges embernek is, egy szociopata azonban lelkiismeretlenül ki is szolgálja az ambícióit.

  17. Vidéki László
    mondta:

    @Emmanuel Goldstein: Vettem a poént. Egyébként csak részben Jva. C++-t jobban szeressük.

  18. Vidéki László
    mondta:

    @jobangel: ” Pszichopatát könnyebb szűrni, ők irracionálisan cselekszenek, ezt ki lehet hozni viszonylag könnyen. “
    Igen. Tipikusan ilyenek a szélhámosok és a sorozatgyilkosok. Legtöbbjük megnyerő személyiség, így sikerül becserkészniök az áldozatukat.

  19. Vidéki László
    mondta:

    @levendulabandi: Az attól függ, milyen asszisztens. Én mondjuk vérvételnél jobban szeretem, ha az asszisztensnő érett 40-es vagy 50-es. Igaz, hogy nem olyan jó a mellük, de nem is drimbolják szét a vénámat! 😀

  20. jobangel
    mondta:

    @Vidéki László: ez nem pszichopátia vagy szociopátia, sima idegösszeomlás. Egy teljesen rendben lévő személyiségprofilú emberrel is megtörténhet Főleg valamilyen nagy lelki trauma hatására, vagy, ahogy leírtad, lassan válik elviselhetetlenné a stressz-szint, amit nem kezel jól, és összeomlik. Ezt pszichológus sem tudja kiszűrni, mert az összeomlás maga a betegség, az oda vezető út nem. A szociopatákat nehéz kiszűrni, mert a szociopátia lényege pont ez (képtelen lelkiismeretfurdalásra, megbánásra, de nem rugaszkodik el a valóságtól, és tökéletesen elfedi a defektusát). Pszichopatát könnyebb szűrni, ők irracionálisan cselekszenek, ezt ki lehet hozni viszonylag könnyen.

  21. levendulabandi
    mondta:

    @Emmanuel Goldstein: Asszisztensi pozíciónál előny, ha történetesen 30 alatti csini lány vagy. És van kiből válogatni.

  22. randomuser1
    mondta:

    @Vidéki László: sarkítottam, értem én, h java programozóként másként keresel melót, de olyan poziba, ahova tíz emberből kilencésfél tul.képp simán megfelel(és ebből több van, mint a te munkádból), simán, már csak a poén kedvéért is.

  23. jobangel
    mondta:

    @anthro: A szkeptikusok racionális gondolkodása ehhez szükséges volt, pont azért, mert senki sem vizsgálta pl. az arcelemzést tudományosan, pszichológiai kísérletekkel, mert minek, a tenyérjóslást sem vizsgáljuk, simán tudjuk, hogy hülyeség. A gyógyításhoz nem értek, így nem is posztolgatok róla, és a Szkeptikus Társaságban főleg annak tudományos vagy nem tudományos alapjait vizsgálják. Viszont, ha már ebben a témában elláttak olyan nézőpontokkal is, amik nekem nem jutottak eszembe, illő, hogy megköszönöm a segítségüket.

  24. Vidéki László
    mondta:

    @levendulabandi: Sajnos volt ilyenben részem. Évek óta együtt dolgoztam egy kollégával, nagyon szerettem. Az az örökké nyugodt, mosolygós típus, akit képtelenség kihozni a sodrából. Jól dolgozott, rendezett családi háttér. Az a fajta ember, akiről azt szokták mondani, hogy fát lehet vágni a hátán. Aztán egy nap zokogógörcsben tört ki az irodában. Teljes idegösszeomlás, fél év pszichiátrai kezelés. Szerencsére felépült, jól van.
    Mondjuk a meló abban az időben kissé éppen stresszes volt. A főnök meg kicsit hülye. Szakmailag. Persze a főnöket nem HR-es választotta ki. “Ejtőernyős” volt.

  25. jobangel
    mondta:

    @levendulabandi: Most tegyek ide 20 linket válaszul, ami szerint meg nem? Nincs olyan szabályozás vagy törvény, ami tiltja.

  26. Szelid sunmalac
    mondta:

    @jobangel: A grafologia erdekes dolog, mert szerintem en az elmult 10 evben egy oldalnyit nem irtam kezzel. Kivancsi vagyok mit hoznanak ki belole.

  27. anthro
    mondta:

    @jobangel:
    Akkor lenne csak etikátlan, ha másnap a delikvens adataival szórná meg a bulvársajtót… Lehet, hogy akad ilyen elvetemült is…
    Kiváncsian várom a grafológiáról szóló cikket ! De hadd szögezzem le előre, hogy semmilyen érdekeltségem sincs a grafológusok köréből így teljes nyitottsággal várakozom ! Mindösszesen csak a szkeptikusokra nyílt ki a bicska a zsebemben 😉

  28. levendulabandi
    mondta:

    @anthro: Akinek meg kiváló emberismerete van (eleve nyilván 40 feletti lesz), attól meg félnek, mint a tűztől. 🙂

  29. anthro
    mondta:

    @Vidéki László:
    Hát ez az ! Ott a pont ! Az emberismeret csodákat tud művelni ! Azt semmilyen iskolában sem, csak a gyakorlat hozhatja meg, ami viszont eléggé “időigényes” ! Azaz nem minden főnök képes leakasztani a szögről ilyen képességű HR-st 🙂

  30. jobangel
    mondta:

    @anthro: “Egy alapos grafológiai elemzés ma már sokkal többmindent ki tud deríteni a delikvensről, sokkal többet is, mint talán szeretné 😉 ” —- ha ez igaz lenne, akkor etikátlan. Mivel nem igaz, és olyan bélyeget süt a jelöltre a grafológus, amilyet kedve tartja, nemcsak etikátlan, de még káros is. A grafológiáról majd lesz külön cikkem. Az arcelemzést – mint áltudományos maszlagot – nem is vizsgálták tudományos körökben, a grafológiai alapú személyiségprofil-alkotást igen. Csúfosan elbukott a grafológia minden validált teszten.

  31. levendulabandi
    mondta:

    @Vidéki László: Így van kolléga úr, még a valódi patológiás pszichopatákat is nehéz kiszűrnie egy klinikai pszichiáternek, nemhogy egy hr-es kislány ezt megtegye.

    És akkor jön az, hogy 1-2 év munka után az ott dolgozó egyszercsak bekattan és kinyírja az egész 2. emeletet. Ekkor szokták mondani, hogy pedig olyan csöndes fiú volt, mindig tisztelettudó és köszönt is. 😀
    Mondjuk idehaza azért nincs ez gyakran, mert nehéz fegyvert szerezni, Usaban elég gyakori eset.

  32. jobangel
    mondta:

    @levendulabandi: USA-ban sem tilos. Felejtsük már el ezt a bezzeg-ott-tilost. USA CV vs. EU CV vonalról majd lesz egyszer egy posztom, hogy ezt tisztába tegyük, de ezt a tévedést itt és most: semmi sem tiltja a fotót a CV-n az USA-ban sem. Nem szokták javasolni, de tilosnak nem tilos. Az EU-ban meg kifejezetten javasolják, lsd. még Europass, ahol még a helye is meg van határozva. Mi meg az EU-ban vagyunk…

  33. anthro
    mondta:

    @jobangel:
    “csak segítettek a véleményükkel.” – írod, hát az se sokkal jobb 😉
    kb. ugyanolyan szélsőség, mint a citált bulvárlapok csak ellenkező irányból…

    Egy alapos grafológiai elemzés ma már sokkal többmindent ki tud deríteni a delikvensről, sokkal többet is, mint talán szeretné 😉

    Amúgy meg nemolyanrég még mindenféle “lélektudomány” is az áltudományok népes csapatát erősítette, aztán az elítélők továbbfejlődtek…

  34. Vidéki László
    mondta:

    @Emmanuel Goldstein: Hát persze! Aki bibrcsókos, az tuti nem lehet jó szakember. És persze a HR-es ízlése biztos megegyezik a kollégák ízlésével.

  35. Vidéki László
    mondta:

    @jobangel: Nagyjából ezt mondom én is.
    Mondjuk a tényleges teljesítményt nehéz interjúkon értékelni. Hacsak nem tesztet csináltatnak időre. De a tesztek megbízhatósága is korlátozott. Intuitív képességek kimutatására meg végképp alkalmatlan.

    Ismerek valakit a szakmából, akinek ránézésre megalszik a tej a szájában. Amikor felvették, a főnök a harmadik napon már őrjöngött, mert a pasi csak hintázott a székén és bámulta a plafont.Aztán a negyedik napon pikk-pakk megírt egy több száz soros kódot, hiba nélkül. Ő úgy működött, hogy előbb fejben összerakta.
    Tuti, hogy a HR-es az első öt perc után kirúgta volna. Csak ez rég volt, akkor még nem voltak HR-esek. 🙂

  36. levendulabandi
    mondta:

    @jobangel: “Az Egyesült Államokban tilos, Angliában nem szokás úgy feladni az álláshirdetést, hogy fényképes önéletrajzot is kérjenek. Nálunk azonban megszokott gyakorlat, hogy a papírokhoz egy fotót is csatoljanak a jelentkezõk.”

  37. randomuser1
    mondta:

    napi 8 órában a fejit köll nézni, jóhogy válogatnak arra is!

  38. Vidéki László
    mondta:

    @anthro: Még egy gyakorlott pszichológus sem állapítja meg egy interjú alatt valakiről, hogy az illető például nem viseli el, ha kifogásolják a munkáját, vagy hogy összeférhetetlen személyiség. Kivéve ha az illető tényleg pszichiátiai eset. A HR-eseknek pedig messze nincs komoly pszichológia gyakorlatuk. Valamicskét tanulnak persze. Persze csak aki mostanában végzett és nem valami más helyről nyergelt át.
    Egy rutinos álláskereső meg egy idő után pontosan tudja, hogy milyen sablondumát várnak tőle.
    Az mindig benne lesz a pakliban, hogy valakiről csak félév után derül ki, hogy alkalmatlan. Erre van a próbaidő.

  39. jobangel
    mondta:

    @Vidéki László: Addig nem egzakt, amíg az emberke személyiségét értékeljük, a pszichológia puha tudomány, az is marad, ezzel nem lehet mit kezdeni.
    De ez csak egy tétel a HR-ben, a kiválasztáson kívül vannak még témák, ahol kifejezetten csak a racionális megközelítés az elfogadható: pl. teljesítményértékelés, oktatási-fejlesztési stratégia stb. Ezek gazdasági döntések (ahogy az új kolléga is), nincs helye ezoterikus izékéknek. Ha kiválasztásban áltudományoskodnak, akkor ezekben hogyan lesznek racionálisak?

    Jobb esetben kiszervezik (bár ez sem jobb, de az ezoizénél mégiscsak), rosszabb esetben hoznak vmi csodatanácsadót csodamódszerrel, vagy elmennek 3 napos tanfolyamon megtanulni egy 6 féléves képzés anyagát vagy szcientológia vagy hasonló szedett-vedett “módszertan” teszi be a lábát a cégbe, lassan, de biztosan megásva annak sírját.

  40. Szelid sunmalac
    mondta:

    Nekem a volt latintanarom mondta meg altalanosban, hogy fejformarol meg tudja itelni ki intelligens es ki nem. En a nem csoportba tartoztam. Azota sjanos nem talalkoztam vele, ezert nem tudom megkerdezni, hogy ha a 134-es IQ alacsony, akkor mi nala a magas 🙂

  41. Vidéki László
    mondta:

    @jobangel: Nem mondtam, vagy legalábbis nem állt szándékomban azt mondani, hogy a HR nem tudomány. Tudomány, csak nem teljesen egzakt. Kicsit olyan, mint hogy a reklámra költött pénz 50%-ban hatásos. De melyik 50%?
    Azzal is egyetértek, hogy azok járatják le a HR-es szakmát, akik nem igazán értenek hozzá. Az ilyenek viszont jellemzően borzalmasan el vannak szállva maguktól.

    És a HR túlzott jelentőségét tényleg átmeneti divatnak tartom. Mentségükre legyen mondva, hogy szakterületeken is vannak divatáramlatok és ott is gyakori, hogy a középszer csak a jelszavakat ismételgeti papagáj módjára, a lényegről fogalma sincs.

    Hogy a saját szakterületemről hozzak példát: szoftverfejlesztésben évekig a waterfall módszert nyomták, most az agilis a divat. Most orrba-szájba scrummolunk. Napi fél-egy óra időpocsékolás. Tapasztalatom szerint semmivel sem megy jobban a dolog.

    Aztán cseveghetnénk még az ISO 9000-ről is.

  42. jobangel
    mondta:

    @anthro: Nem a szkeptikusok írták, csak segítettek a véleményükkel.

    Amit írsz, oké lenne, találjuk meg a jól odaillő embert. Erre viszont vannak megfelelő menedzsement-tudományos, nehezebb esetben pszichológiai felmérő módszerek. Az áltudományoskodás, ezoterikus hülyeségek maradjanak távol a gazdaságtól, női magazinokban elférnek, máshová nem kívánatosak. Álláskeresők lehetőségeit ilyen vackokkal szűkíteni kifejezetten káros, egyéni, céges és gazdasági szinten is.

  43. anthro
    mondta:

    Index már megint “benyalt” a szkeptikusoknak…. egészségére ! 🙁

    Mindamellett minden munkáltatónak szíve-joga kiválasztani a munkatársait. Az, hogy kinek mi az “extrém” az magánügy. Semmilyen főnök nem akar “időzített bombát” a cégébe. Ez – gondolom – érthető ? Aki bár szakmailag minden létező és nemlétező feltételnek megfelel, de egy megosztó, kibírhatatlan alak és ez csak pl. fél év múlva derül ki, akkor rúgja ki? Nem lenne egyszerűbb, ha mindenki megtalálná a maga közösségét? Mert az előbbi példa is egy másik közösségben haláli jó fej lehet, akit mindenki kedvel…

  44. jobangel
    mondta:

    @Vidéki László: Egyetértek sokmindennel, amit írsz, kivéve azzal, hogy a HR ne lenne tudomány. Menedzsment-tudomány, amit jól kell csinálni. Ez ritkán sikerül, pont azért, mert céges szinten sem veszik komolyan, és sok esetben nem is HR-t végzett emberke kerül HR-es pozícióba, ebből lesznek az értelmezhetetlen kérdések, akár angolul, németül, pl. “hol született”. Miközben tudnia kellene, hogy tökmindegy, ezért meg sem kell kérdezni…

    Az, hogy jelölttel próbálja megoldani a féléves beadandóját, önmagában olyasmi, amiért írnék egy gyönyörű levelet a cégvezetőnek… Mondjuk tőlem szakmai stratégiai anyag kidolgozását kérték, én árajánlatot adtam rá, mennyiértcsinálok ilyet, úgy már nem kellett 🙂

  45. minja konka
    mondta:

    a HR hozza a formáját…

  46. Vidéki László
    mondta:

    Meglehetősen hosszú pályafutásom alatt, melynek során több alkalommal külföldön is dolgoztam, azok az álláskeresések voltak sikeresek és mindkét fél (munkaadó és én) szempontjából sikeresek és harmonikusak, ahol vagy rögtön a főnökkel beszéltem, vagy előbb egy már ott dolgozó beosztott, ám a szakmát jól ismerő leendő kollégával majd ha ez sikeres volt, akkor a szakmai főnökkel. A HR-es legföljebb szortírozta a beérkező pályázatokat. 🙂

    Vajon mi vezetett oda, hogy ma a HR-eseknek ilyen túlzottan nagy szerepet tulajdonítanak? Szerintem a következő dolgok:
    – divat
    – néhány embernek sikerült elhitetni, hogy tudományosnak látszó ám messze nem bizonyítottan tudományos módszerekkel majd ők ki tudják választani az ideális jelöltet
    – a szakmai vezetők felelősség-hárítása, ami a részben HR-es szakma sikeres propagandájának a következménye. Ha nem vált be a jelölt, akkor nem a főnök a hibás, nem ő választott. (Igaz, olyanról sem halottam még, hogy emiatt a HR-est rúgták volna ki.)

    Aztán kiemelnék még néhány magyarországi sajátosságot:
    – Köszönjük, majd értesítjük! (5 éve naponta reménykedve nyitom ki a postaládát). Arra képtelenek, hogy küldjenek egy sablon e-mailt.
    – Telefonon felhív, ismerteti a pozíciót. Kérdem: melyik cég részére keres embert? Azt nem mondhatja meg. LOL. Én adjam meg a cipőm méretét is, aztán mosakodjak ki, húzzak öltönyt és aztán kiderül, hogy a cég egy rákosrekettyési garázsban van, most alakult és tkp. nem is tudják, mit és hogy akarnak csinálni. Egy komoly cég ugyan mi a fészkes fenéért titkolná, hogy munkaerőt keres, amikor éppen ez a bizonyítéka annak, hogy fejlődik. (Van persze ellenkező eset is, amikor egy cég annyira szar, hogy menekülnek az emberek és ezért olyan, mint egy átjáróház. Pl. az egyik legnagyobb magyarországi szoftverház.)
    Tapasztalatból tudom, hogy néhány külföldi álláskereső portálokon nem csak a cég nevét, de még a kínált fizetés alsó-felső határát is meg szokták adni.
    – e-mailt küld, hogy tudnék-e valakit javasolni az adott pozícíóra. Vagyis én eleve nem vagyok jó (fiatalka kéne, aki óccsóbb), de hátha ismerek valakit. Hogyne vazze! Jutalék?

    És végül egy gyöngyszem:
    Megkeresés mailben, majd telefon. Küldenek próbafeladatot, írjak rá programot Javában. Megkapom, nézem, elég bonyolult és kissé gyanús. Csekkolom a fejvadász céget. Létezik, adatok rendben. Begépelem a feladatleírás egyik mondatát a gugliba. Van néhány találat. Belenézek. Féléves beadandó az egyik egyetemen!

    Ha mindzek után valaki azt hinné, hogy egy szakmailag tök sikertelen, frusztrált lúzer vagyok, annak szívesen küldök szakmai önéletrajzot meg refernciákat.

  47. Vidéki László
    mondta:

    Szeretnék ezzel kapcsolatban egy talán kissé elfogult és sarkosan megfogalmazott hozzászólást tenni.
    Szoftverfejlesztő vagyok, az elmúlt néhány évben elés sok állásinterjún vettem részt. Az a tapasztalatom, hogy a HR-esekkel az utóbbi időben kicsit elszaladt ló. Ez az arcképelemzés csak egy újabb szemfényvesztő áltudományos marhaság, aminek az a célja, hogy próbálják nélkülözhetelennek beállítani magukat.

    Odáig rendben van a dolog, hogy amikor egy cég meghirdet egy állást, akkor a több tucatnyi jelentkezővel első körben nem a leendő szakmai főnök tárgyal, van egy előzetes kontroll. Bár már itt is felvetődik a kérdés, hogy egy 30-as, 40-es éveiben lévő, részletes önéletrajzot és megfelelő referenciákat benyújtó pályázóról mit akar/képes megtudni egy általában jóval fiatalabb és az adott szakmához egyáltalán nem értő HR-es. Hogy a két füle között van a feje? Vagy hogy tud-e köszönni? Esetleg nem büdös-e a szája? Ugyanis a HR-es nem szoftverfejlesztő, nem közgazdász, nem mérnök. Vagyis nem szakember. Lehet hablatyolni személyiségjegyekről, a manapság minden álláshirdetésben kötelezően szereplő csapatszellemről, proaktív személyiségről, etc. Meggyőződésem szerint ezt egy interjúval nem lehet felmérni. Arcképelemzéssel meg plána nem. (Zárójelben: amíg nem volt elterjed a számítógép, addig kézírásos önéletrajzokat kértek, mert ugye az írás képe…)

    Ma ott tartunk, hogy sok esetben 4-5-6 körös interjúkon kell átvergődni, míg az ember eljut oda, hogy a leendő főnökével vagy kollégájával beszéljen. Ha egyáltalán…

    Ám mi van akkor, ha az al-, közép- és főfőháeres meg csomó beosztott után végre eljutok a közvetlen szakmai főnökig és első pillanatra kiderül, hogy egy percig nem bírnék vele együtt dolgozni? Vagy ő velem?
    Mert lehetek én szimpatikus a HR-esnek, ugyanakkor roppant ellenszenves a főnöknek. Vagy fordítva.

    Külön mulatságosnak tartom, amikor nyelvtudást is elvárnak az adott munkakörhöz, és ezt felmérendő a HR-es az interjú közben egyszer csak angolra, németre stb. vált. Nyelvi képességeik jó esetben sem haladják meg azt a szintet és szókincset, ami egy általános középfokú nyelvvizsgához szükséges Tehát arról csevegünk, hogy hol születtem és milyen munkahelyeim voltak korábban vagy mi a hobbim. (Köze? A kutyámmal fajtalankodom, viszont remek szakember vagyok. Kiderül? Fontos?) A leendő kollégáimmal viszont a sikeres együttműködéshez kifejezetten szakmai nyelvismerettel kell rendelkeznem. Pl. olyanokat kell majd tudnom, hogy mi az a “virtual class”, “overloaded function”, stb. És ha közben esetleg rosszul használok egy igeidőt, attól még nem fog összedőlni a projekt. Ilyen nyelvismeretük viszont a HR-esek nincs, nem is lehet. Ezt ugyanis csak az adott szakmában lehet megszerezni.

    Ennek az egész HR-es fontoskodásnak egy újabb kísérőjelensége a LinkedIn-en terjedő kontaktkeresési őrület. Csak azért keresnek meg mailben HR-esek, konkrét állásajánlat nélkül, hogy vegyem fel őket az ismeretségi körömbe. Mert milyen királyság már, ha az van a profiljukon, hogy 500+ ember ismeretségi körében szerepel! Tényleg? Szerintem ennek kb. annyi az étéke, mint mikor Cuncuska cicusát a fácsén tízezren lájkolták.

    folyt. köv.

  48. rozsomák
    mondta:

    @emyl: Tényleg vicces, hogy manapság, amikor lassan már a második generáció nő fel úgy, hogy gyakorlatilag nem ír kézzel semmit a szignóján kívül, a grafológia kézíráson alapuló jellemrajzokat akar készíteni.

  49. igazi hős
    mondta:

    @Michel Djerzinski: Az arc- vagy testbeszéd valóban sokat elárul, ezért ha valakivel 1-2 évtizedet együtt töltesz, arról szinte mindent elárul, hogy épp most hogyan ráncolja az arcát, vagy hogyan nyitja ki az ajtót. De ilyenkor nem csak a látvány az információ, hanem a valódi ember, akit megismertél korábban.
    Egy statikus kép alapján személyiségjegyekre következtetni, miközben simán csinálok egy átlag emberről két fotót, amiből ez egyiken békés családapának, a másikon tömeggyilkosnak néz ki? Igazad van, ez valóban nem áltudomány, ez néphülyítés.

  50. Michel Djerzinski
    mondta:

    @jobangel: …akkor javaslom, olvasgass többet. Aki keres, talál.

  51. jobangel
    mondta:

    @nicktolvajmentesítő_kovi1970: Volt. Meg is pusztult a cég, amit rá alapítottak, mint írtam volt. Elrettentő példaként foglalkozom vele, hátha másnak nem jut eszébe egy bukott termékkel foglalkozni. Legyen ciki, mint az asztrológia.

  52. jobangel
    mondta:

    @Michel Djerzinski: Ez meglehetősen áltudományos érvelés: állítod, hogy van bizonyíték, de nem mutatjuk, mert kínos. Célom lenne, hogy találjak bizonyítékot, és akkor lenne mit összevetni más módszerekkel. A posztban direkt azért szedtem össze érveket (pl. hogy mongolid típusra lett kitalálva 3000 éve, ami europid arcra alapvetően használhatatlanná determinálja a mai világban.) A fiziognómia már nevében sem merte tudománynak nevezni magát (gnomon vs. logos)

    Konkrétan nincs bizonyíték. Sem az orvosi diagnosztikai hatékonyságára (nulla a hatékonysága, sarlatánságnak minősíti az orvostudomány), sem arra, hogy arc alapján helytálló személyiségprofil készíthető. A modern pszichológiában sem jelenik meg.

  53. Netuddki.
    mondta:

    @Michel Djerzinski: Muhaha!

    Hát, ahány gnóm arcberendezésű egyén található most a parlamentben, a macskámat nem bíznám rájuk, nem az országot. Ja, és nemcsak az arcberendezésük alapján…

  54. Michel Djerzinski
    mondta:

    @nicktolvajmentesítő_kovi1970: ez messze nem ugyanaz. A fiziognómia racionális alapú műfaj. A szimpátia, amiről beszélsz, merő irracionalitás.

  55. Netuddki.
    mondta:

    Mellesleg itt is van, csak nem tudományosan. Bemegy a delikvens internyúra, megnézed a pofáját, oszt ha nem tetszik nem veszed fel.

  56. Netuddki.
    mondta:

    Gratulálok! Idáig MÉG nem volt ilyen szarság Magyarországon. De most, hogy felhívtad rá a figyelmet…

  57. jobangel
    mondta:

    @levendulabandi: Nem tilos. Konvenciók szerint nem szokás fotót tenni a CV-re, de semmi sem tiltja. Kérni sem tilos, csak azért nem kérik, mert a fotó kérése mindenkiben diszkriminációs asszociációkat kelt.

  58. Michel Djerzinski
    mondta:

    @jobangel: nem tudhatjuk. Ez tényleg egy régi műfaj, és nemcsak a kínaiak, de még a görögöknél és a modern pszichológiában is megjelenik. Lehet, sőt bizonyos, hogy vannak eredmények, tudományos bizonyítékok, csak az eredmények annyira kínosak (mert igazak), hogy egyszerűen nem közérdek a fiziognómiának hivatalos rangra való emelése.

  59. jobangel
    mondta:

    @Michel Djerzinski: kellene rá előbb némi tudományos bizonyíték, hogy tudomány lenne. Nincs.

  60. Michel Djerzinski
    mondta:

    @Michel Djerzinski: ….az persze más kérdés, hogy habár az arc vitathatatlanul rengeteg mindent elárul egy ember személyiségéről, a szűk keresztmetszet a “túloldalon” van: az elemzőknél, akik esetleg rosszul is értelmezhetik, dekódolhatják az arc jeleit, “üzeneteit”, ez pedig így az előítélet melegágya.

  61. Michel Djerzinski
    mondta:

    A fiziognómia NEM áltudomány!!! Szerintem használni kéne!

  62. levendulabandi
    mondta:

    @csabapayne: Ezt írtam én is: angolszász országokban tilos a fotó!

  63. csabapayne
    mondta:

    “De ha egy fényképből valaki messzemenő következtetéseket von le, és ez az álláskeresés sikerére egyértelműen kihatással van, akkor ez nagyon káros gyakorlat. (Mi történik pl. egy szakállas jelölt esetében?)”

    Ha jól tudom, akkor pl.: Nagy Britanniában ritkán kérnek fényképes önéletrajzot, mert az diszkriminációra adhat okot. És ez az “arcelemzés” is. Ha figyelnek valamit, akkor az arcmimika, de egy eleve túl stresszes interjú helyzetben ez is félrevezető lehet.

  64. jobangel
    mondta:

    @emyl: 🙂 A grafológusos cikk nagyjából már elkészült, még konzultálok egyet egy igazságügyi írásszakértővel, hogy ne legyen benne pontatlanság.

  65. Lehetne a következő fejezet a grafológusos-íráselemzős profilalkotás? Elküldeném egy létező “vezető”nek, aki rossz néven vette hogy a kérdésére, miszerint grafológusos dolog is lenne a kiválasztás során, visszakérdeztem hogy tenyérjóshoz is kell-e menni 🙂

  66. doggfather
    mondta:

    wow, tényleg van ilyen?

  67. levendulabandi
    mondta:

    Felháborító bizony!Az angolszász országokban ezért ponthogy tilos a fotó a cvken. Olvastam, hogy volt egy ( generációk óta Londonban élő ) arab férfi, Achmed Hasszan. Amikor ezzel a névvel pályázott kuka lett egyből. Megpróbált John Smith néven pályázni és egyből behívták. Szal rasszizmus még a “bezzeg- országokban” is van.
    Azt viszont nem lehet tagadni, h személyes interjúkon bizony a kiválasztásnak egy jó adag része szubjektív, szimpátia alapon történik. Ezt senki sem tudja kikapcsolni sajnos. És végülis egy cégvezető megteheti, h csak számára szimpi emberekkel kíván együtt dolgozni.