Amikor közszférás önéletrajzot javítok…

Amikor közszférás önéletrajzot javítok…

A közszféra, kormányzati szféra „ad” egy olyan készséget az embereknek, ami sok kárt okoz az önéletrajzukban: a hivataloskodó, terjengős, fölöslegesen szabatos fogalmazást, és az ebből eredő sikertelenséget. A probléma abból ered, hogy a történelem során az egyszerű megfogalmazás nem mutatott tekintélyt (vissza is utalnék kis gumicicámra, a tekintélyelvű oktatás által okozott károkra). Hosszan, értelmesnek tűnően kell beszélni, és akkor okosnak, tekintélyesnek látszunk – a régi gondolkodásmód szerint. Tanult ember nem fogalmazhat egyszerűen – legalábbis a „régi iskola” szerint.

A képpel ellentétben, a körülményes megfogalmazás nem hoz eredményt az önéletrajzoknál…

Közben a világ felgyorsult, senkinek sincs már ideje szövegeket olvasgatni, értelmezgetni, átfutja, „szkenneli”, ami megragad, abból dolgozik. Tehát, minél terjengősebb, szabatosabb, annál biztosabb, hogy sikertelen lesz az önéletrajz. A siker titka az áttekinthetőség, a strukturáltság, a megértés segítése. Nem önéletrajz, de remek példa a KockaPont oldalán a leírás arról, kik is ők. Egyszerűen, érthetően van fogalmazva, mert arra számítanak, hogy autisták is olvasni fogják. Mégis, így hatékony. Így kell ezt az önéletrajzokban is. Prezentációimban gyakran mutogatom az alábbi – fiktív! – példát, ami jól mutatja, mi is a baj a közszférából versenyszférába tartók önéletrajzaival:

Ilyen volt:

———-

üzemeltetési osztályvezető, Melegvízhűtő Hivatal, Hidegvíz-koordinációs osztály, 2017-2020.

Feladataim: A Melegvízhűtő Hivatal Hidegvíz-koordinádiós osztályának üzemeltetési osztályvezetői feladatainak ellátása. Osztályom feladatkörébe tartozik az Üzemeltetési Szerződések kezelése, a hozzájuk tartozó teljesítésigazolások, számlák koordinálása, beszerzések előkészítése. A Hivatallal szerződött külső Szolgáltatókkal való kapcsolattartás, feléjük a különféle munkamegrendelők feladása.

Vezetői értekezletek napirendi pontjainak összeállítása (valamint a napirendhez kapcsolódó anyagoké).

———-

Vegyük csak végig:

üzemeltetési osztályvezető, Melegvízhűtő Hivatal, Hidegvíz-koordinációs osztály, 2017-2020. – ez majdnem tankönyvien szép, még akár jó is lehetne, ha a többi szöveg megadja az emberről a megfelelő információkat. Beosztás, cégnév, időszak, pont, ahogy kell a sorrend ebben az esetben.

A Melegvízhűtő Hivatal Hidegvíz-koordinádiós osztályának üzemeltetési osztályvezetői feladatainak ellátása. ———— Remek! Remek? Hány versenyszférás kiválasztó (szakmai és HR-es) tudja, milyen feladatai vannak ott egy osztályvezetőnek? Akkor ez informatív szöveg, vagy olyasmi, amit majd átugranak?

Osztályom feladatkörébe tartozik az Üzemeltetési Szerződések kezelése, a hozzájuk tartozó teljesítésigazolások, számlák koordinálása, beszerzések előkészítése. A Hivatallal szerződött külső Szolgáltatókkal való kapcsolattartás, feléjük a különféle munkamegrendelők feladása. ————– Ez is jónak tűnik. Viszont még mindig nem tudom, mit csinálsz egész nap… Már elolvastam 3 mondatot, 6 sort, és még mindig fogalmam sincs, mihez értesz.

Vezetői értekezletek napirendi pontjainak összeállítása (valamint a napirendhez kapcsolódó anyagoké). ————- Hát ezzel meg mit kezdjek, én, mint kiválasztó? Ha gondolkodom rajta, úgy veszem, hogy tudsz priorizálni, de az átlagos CV olvasó nem gondolkodik rajta – nincs ideje.

Ilyen lett:

———-

Vezető gépészmérnök, osztályvezető, üzemeltetési osztály, Melegvízhűtő Hivatal, Hidegvíz-koordinációs osztály, 2017-2020.

  • 14 külső szolgáltató cég munkájának koordinálása: szerződéses kötelezettségeik ismerete mentén: időpontegyeztetés, feladategyeztetés, prioritások meghatározása
  • 31 beosztott napi munkájának koordinálása: feladatkiosztás, beszerzések gépész-szakmai és pénzügyi felügyelete, határidők meghatározása, teljesítményértékelés, szakmai mentoring.
  • Szakmai stratégia kidolgozása, betartatása, költségek és kiadások megtervezése, üzemeltetési szabályzatok kidolgozásának vezetése és jóváhagyása, gépész szakmérnökök bevonásával.
  • Éves költségvetési keret: 100 millió fabatka (beszerzések, működési költségek, projekt-költségvetések tervezése, jóváhagyása)

———-

Mert nem az a lényeg, hogy „kezelted” a szerződést, hanem, hogy ami bennük van, annak mentén dolgoztál. Nem az a fontos, mi az osztály feladata, mert egy következő cégnél, ráadásul versenyszférában az nem jelent semmit. Az, hogy rád mit lehet bízni, már inkább. A vezetők a munkájukat mindig jellemezzék számokkal is!

Az első verzióban egy osztályvezető vagy, aki csinált valamit, amit senki sem ért, a második esetben egy gépészmérnök, aki vezetői pozícióban dolgozott. Az eredmény magáért beszél, a másfél éve járatott, válaszra sem méltatott önéletrajzból átalakítás után 1 hónapon belül több állásinterjú lett. És ugye ez az önéletrajz célja: eljutni vele állásinterjúra – semmi más!

Specifikus vagy általános?

A specifikus leírás szinte mindig meghozza a sikert: ha a CV-olvasója érti, mit csinálsz, csináltál, akkor könnyebben beleképzel téged a nála nyitott pozícióba is.

Minél több az általánosság, annál kevésbé lesz hatékony az önéletrajz. Szinte tilos szavak a részvétel, közreműködés, együttműködés, [valamik] kezelése. A mit-mikor-kinek-hogyan-miért sokkal fontosabb információkat adnak szakmai felkészültségedről.

——————-

A készségekről, motivációkról

A szakmai felkészültség mellett ezek a területek azok, amivel meggyőzhetjük a leendő munkáltatót arról, hogy bennünket alkalmazzon. A közszférásoknak van sok olyan készségük, ami rájuk jobban jellemző, mint egy versenyszférából érkezettre, és a versenyszféra jól profitálna belőle.

  • szabálykövetés: közszférában mindig minden jogszabályok, utasítások, jóváhagyások mentén történik – ez a versenyszférában is tud hasznos lenni, mert intuitív, kreatív, ambíciózus embereik már vannak, leginkább olyanból van hiány, aki „rendet tart” a munkájában. Megszabadulva a tekintélyelvű vezetéstől, szárnyalni fognak a munkában.
  • udvarias, konfliktuskerülő attitűd: a munkahelyi konfliktusok a merev és fegyelmezett környezet miatt közszférában sokkal higgadtabban, kulturáltabban kezelhetők. Ez sokszor problémává is válhat később: a közszférás, merev hangnemhez szokott munkavállalókat sokkolhatja a nyílt, sokszor indokolatlanul erős hangnem a versenyszférában. Hozzáteszem, ez nem jelenti azt, hogy a közszférás munkahelyi konflitusok kevésbé rombolóak vagy károsak!
  • Szorgalom: a versenyszférában egyes problémákról már tudjuk, hogy majd megoldják magukat… Az Einsenhower-matrixból a „nemsürgős-nemfontos” mezőt is bátran használjuk. A közszférából érkezettekre jellemző, hogy nem hagynak ügyet elsikkadni. Lassan, de megoldódik minden körülöttük.
  • A legfőbb motivációjuk, hogy hasznos, kézzel fogható munkát akarnak végezni – végre! Ebből következően ösztönösen is eredményorientáltak.

Az átmenet persze nem könnyű, cégnek és munkavállalónak egyaránt okoz kihívásokat – ami most nem lózung, ezek tényleg azok. A profitorientált szemlélet, a teljesítménymérés, a folyamatos beszámolási kötelezettség, és a viszonylagosan lazább hangnem mind szokatlan egy közszférából érkezettnek.

# # #

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!

Egyetértesz? Vitakoznál? Hozzáfűznél valamit? Várom szeretettel a kommented!

Ha neked is személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból, vezetőként nézd meg a vezetői portfólióban rejlő lehetőségeket!  További információkért látogasd meg Facebook-oldalam!

Ha anyaként, nőként önéletrajzírásban gyors segítség kell, jelentkezz holnap esti, ingyenes webinaromra itt: https://jobangel.hu/csak-pont-cv-kurzus-reg/ 

# # #

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Válasz Francois Pignon hozzászólására

Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. Francois Pignon
    mondta:

    Kedves Jobangel, tényleg ezek a legkiválóbb cikkek a blogon. Lehet vitatkozni azzal, amit a tekintélyelvű oktatás cím alatt olvasunk (nekem pl. az elnevezés nem tetszik), de a lényeg üt. Vesszőparipám, hogy Mo-on miért kell 30 évvel a módszerváltás után is úgy kinéznie a hivatalos dokumentumoknak vagy levelezésnek, hogy az ember lehetőleg azt se tudja rögtön eldönteni első ránézésre, hogy épp fenyegető levelet kapott-e vagy csak egy szimpla értesítést, i.e. a levél kinyitása után egy terjengős „ilyen főosztály olyan alosztálya stb.” a fejlécben, bevezetés után középre szedett INDOKLÁS stb. Még a közüzemi számlák, postai értesítők, menetrendek is ptk-t idéznek cikornyás mondatokban, mert ők mai napig nem ügyfélszolgálatot biztosítanak, hanem „hatóságilag rendelkeznek”. Rendnek köll lennie! Kafkai hivatal vs. pondró.

    Pozitívan meglepett viszont, hogy kisvárosunkban megújult a kormányhivatal (a régi okmányiroda, ugye). A cocreál förmedvény belsejében végre emberi környezetben lehet ügyet intézni, nem besavanyodott fejekkel kell ablakokon át mindenki füle hallatára, vagy épp eldugott dohos irodákban kommunikálni.