Amikor a HR-es tudása, tájékozottsága menti meg a dolgozót és a céget

Amikor a HR-es tudása, tájékozottsága menti meg a dolgozót és a céget

Sokszor olvasom a kommenteket arról, milyen fölöslegesnek tartják a HR-es funkciókat, nos akkor itt egy kis kulisszatitok, milyen ügyekkel is foglalkoznak néha, és mennyire kell észnél lenni a munkájuk során.

A blog témájánál fogva sokféle HR-es szakmai csoportba járok, az egyik ilyen csoportban került elő egy felvetés egy igen fontos, munkavállaló zsebét és jogait, munkáltató jogi biztonságát érintő kérdésről.

Néha megtörténik, hogy ilyen leveleket küldenek bankok munkáltatóknak:

 

 

bank_copy.jpg

Egy kevésbé tájékozott ügyintéző akár azonnal utal, hiszen a levél ellentmondást nem tűrő hangon van megfogalmazva, és még törvényi hivatkozást is tartalmaz, meg mégiscsak jobb a bankokkal nem harcolni, gondolhatja. Némi jogérzékkel érezhető, hogy ez nem kerek, de a pontos jogi lehetőségek ismerete lesz az, ami megvédi a céget és annak HR-esét, ügyvezetőjét, amikor az ilyen levelet az iratmegsemmisítőbe továbbítja, válasz nélkül. Ha ugyanis a levélben elvártak szerint jár el a cég, a munkavállaló perelhet. Itt mellékvágány, de pl. azért fontos az ügyintézői, operatív munkakörökben az alapvető jogi ismeret, hogy legalább érezze mindenki, hogy egy ilyen nincs rendben. Az elvárások egy része nem humbug, tényleg tudni kell dolgokat. Mert amennyiben erre a levélre a banknak bármilyen választ ad, már vétséget követ el, amiről a Btk. rendelkezik!

Tehát, tegyük fel, hogy mint adminisztrátor/HR-es/munkáltató/ügyvezető megkaptad-e levélkét. Mit kell tudnod? Íme az ismeretterjesztő írás Hoffmann Gábortól, a munkaviszony.hu szakértő tanácsadójától:

——-

Munkabér védelme

Az Mt. 161. § szerint levonásnak csak jogszabály, vagy végrehajtói határozat alapján van helye. Ez a papír nem végrehajtói határozat, és nem jelöli meg a levonás jogszabályban rögzített jogalapját, tehát a fenti eseteket kizárhatjuk.

Lehetőségként felmerül, hogy a munkavállaló hozzájáruló nyilatkozata alapján kellene teljesíteni.

Az Mt. 9. § (3) bekezdése szerint „A munkavállaló a személyiségi jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le. A munkavállaló személyiségi jogáról rendelkező jognyilatkozatot érvényesen csak írásban tehet.” E körben a munkabér személyhez fűződő jognak tekintendő.

Nincs olyan rendelkezés, hogy ezt a nyilatkozatot csak a munkáltatónál tehetné meg, tehát elfogadható, ha a banknál nyilatkozik. Adott esetben azonban a bank ezt a nyilatkozatot nem csatolta.

További probléma az „általános jelleggel, előre” kitétel. Tehát a munkavállaló nyilatkozhat, hogy az ADOTT hitelügylet ADOTT tartozását a munkáltató levonhatja, de a hitelügylet megkötésekor érvényesen nem adhat olyan általános felhatalmazást, miszerint a bank bármilyen hátralékát automatikusan a munkáltatón keresztül érvényesítheti.

Az adatvédelem

A legsúlyosabb probléma pedig adatvédelmi. A jelenleg hatályos adatvédelmi törvény 3. § 2. pontja szerint „személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat”, tehát a munkaviszony léte vagy nem léte is ilyen adatnak minősül.

A 4. § (1) bekezdése szerint „Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető”, ilyenről azonban ebben az esetben nem beszélhetünk. Az adatvédelmi bírság összege 100 ezertől 20 millió Forintig terjed. [Info tv. 61. § (3)]

Ha reagálsz, büntetőjogi tételt követsz el!

Amennyiben tehát akár csak annyit reagálsz a megkeresésre, hogy azzal akár a munkajogi kapcsolat létére vagy nem létére következtetni lehet (pl. „kérjük csatolni a munkavállaló hozzájárulását”, stb…), megvalósítod a személyes adattal visszaélést is, amely kimeríti a Btk. 219. § (1) bekezdésében foglaltakat:

„Btk. 219. § (1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva
a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, vagy
b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Bár ebben az esetben haszonszerzési célról nem beszélhetünk, de adott esetben a „jelentős érdeksérelem” még összejöhet.

Bónusz felvetések

#1: érdemes lenne banktitok szempontjából megvizsgálni a levelet, hogy a bank nem követett-e el banktitoksértést azzal, hogy a munkáltató tudomására hozta a hitelszerződés tényét és hátralékát, de ez más szakemberek feladata.

#2: Ilyen papírt lehet hamisítani is. Nem ellenőrizheted a valódiságát, mert azzal már jó eséllyel elkövetted a Btk. 219. § (1) b) vétségét (lsd. fentebb). Ha pedig egy hamis levél alapján teljesítesz kifizetést…

A helyes eljárás

Az ilyen tartalmú levelet vagy azonnal daráld le, vagy add át a munkavállalónak, aki banktitka megsértése miatt az MNB-hez, az adatvédelmi biztoshoz és/vagy bírósághoz fordulhat.

———————-

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg, ezzel te is segíthesz másoknak!

Ha személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból vagy ingyenes online önéletrajz-konzultációért írj nekem!

———————-

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Írj te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. IT Knight
    mondta:

    LOL, a HR-eseknek nem google jogászt kellene játszaniuk, hanem átképezniük magukat valami értelmesebb szakmára. A recruiter feladata, hogy térden állva könyörögjön nekem, hogy vállaljam már el az állást. 🙂

  2. Gerardus A. Lodewijk
    mondta:

    @Bambano: Nevem Gerardus A. Lodewijk, ez nem személyes adat, mert mások is élnek és/vagy éltek e bolygón e néven. Születtem 1789. július 14-én, ez sem személyes adat, hiszen több százan születtek aznap. Anyám X-né Y. Z., ez csak akkor lehet személyes adat, ha én vagyok az egyetlen gyereke. Lakom az Ökörcsíny utca 158-ban, ami szintén nem személyes adat, mert 20 lakásos társasházról van szó. Banánoxid-allergiám van, de ez sem személyes adat, mert hát másnak is van. Folytassam? (Segítek: ezek mind személyes adatok, nem csak együtt, de külön-külön is.)

    Amit egyébként ír, az akár igaz is lehet, de én sem állítottam feltétlenül az ellenkezőjét, és nincs adatunk se pró, se kontra.

    @ez meg most mi: Ennek sem állítottam feltétlenül az ellenkezőjét.

  3. ez meg most mi
    mondta:

    @Bambano:

    „hol mondtam olyat, hogy nem?”
    Te írtad az előbb – 19:18:40 „hitelszerződésben a munkáltató nem szerződő fél”

    Te írtad, ugye ? … vagy nem ? tagadod ? Olvashatóan te írtad…

    A közreműködő fél is a szerződés részese
    Mondjuk a fedezet – jelen esetben a munkabér – egyik szereplője lehet..és simán

    „konkrétan minek is vállalna bármiféle kötelezettséget egy olyan szerződésben, amire semmi ráhatása sincs?”

    Annyi kötelezettséget vállal, mint mondjuk egy számlavezető bank, amikor teljesít egy átutalási megbízást.. – ide fizess vagy oda fizess – ha van miből.. ennyi.
    Nem hárul rá más kötelezettség..

    De egyébként pl. egy kezes, amikor aláír egy hitelszerződést – nem adósként -, na akkor arra utána mi ráhatása lesz ?

    Tényleg csak ennyire tellett ?

    Te láttad a szerződést – te szalmabáb érvelő -, láttad, hogy ki mit vállal ?
    Hogy ki mire köteles az egyik meghatározott fél nemteljesítése esetén ?

    Hagyd inkább abba ezt a szalmabáb érvelést, te szalmabáb érvelő.

    Semmi közöd a joghoz, kontár vagy, ismersz egykét kifejezést – főleg olyat, hogy „szalmabáb”, és ez biztos nagyon ütős lehet szerinted, a hülyék biztos beszopják és a házmester is el szokott alélni tőle – de csak szólok, hogy ez nem érv, csak minősítés.
    (Nagyjából olyan, mint a „kis kurva”. Tömör és érdemi is persze.
    Ha már nincsenek érvek, akkor jön a „szalmabáb” minősítés.)

  4. Bambano
    mondta:

    @ez meg most mi: „Bármilyen szerződésbe be lehet vonni más közreműködő felet is, aki a szerződés részese lesz.”: hol mondtam olyat, hogy nem? az életben pedig az jellemző, hogy a hitelszerződésekben nem szerződő fél a munkáltató. konkrétan minek is vállalna bármiféle kötelezettséget egy olyan szerződésben, amire semmi ráhatása sincs?

    ” Hagyjál már ezzel a primitív hozzáállással, hogy csak „adós és hitelező” létezik egy szerződésben.”: meg tudod mondani, hogy hol írtam ilyet, hogy csak adós meg hitelező létezik?

    mert ha nem, még a végén kiderülhet, hogy te nem beszélni madzsar.

    szerintem mostantól nem válaszolok a szalmabáb érveidre. ha árnyékboxolni akarsz, oldd meg nélkülem, pl. egy olvasólámpával.

  5. ez meg most mi
    mondta:

    @Bambano:
    „hitelszerződésben a munkáltató nem szerződő fél”

    ja, most végre kiderült, hogy közöd sincs a joghoz.

    Egy szerződésnek több tucat érintettje is lehet..nemcsak az adós és a hitelező..
    Lehet egy kezes, egy ingatlantulajdonos, akinek az ingatlanját jelzálog
    fogja érinteni, lehet egy letétkezelő, értékpapírszámlák esetén, de lehet egy megbízott – postás szerepben.

    Hagyjál már ezzel a primitív hozzáállással, hogy csak „adós és hitelező” létezik egy szerződésben.

    Bármilyen szerződésbe be lehet vonni más közreműködő felet is, aki a szerződés részese lesz.

  6. ez meg most mi
    mondta:

    @Bambano: Az, hogy te mivel értesz egyet, nem nagyon számít.
    (Ha nem értesz azzal egyet, hogy a Föld forog a Nap körül, és nem fordítva, na akkor mi van ?
    A tények számítanak, nem a te véleményed.)

  7. Bambano
    mondta:

    @ez meg most mi: „ha nincs előzetes megállapodás a munkáltató és a bank között,”: a hitelszerződésben a munkáltató nem szerződő fél. a bank semmilyen szerződést vagy megállapodást sem köt a munkáltatóval.

  8. ez meg most mi
    mondta:

    @Gerardus A. Lodewijk:

    Nyilvánvalóan nem teljes a kép, mivel a levélben hivatkozott melléklet – vagy mellékletek ? ki tudja mennyi melléklet van ? – nem kerültek ismertetésre a posztban. Még csak említés sincs róluk.

    Az engedményezés az több, mint valószínű – nincs az a hülye bank, aki enélkül köt munkabérfedezet melletti hitelszerződést,

    A másik, amit írsz – hogy a bank adatvédelmi jogsértést követett el – akkor állná meg a helyét, ha nincs előzetes megállapodás a munkáltató és a bank között, hogy a bank csakis akkor nyújtja be az igényét a munkabér
    közvetlen hozzáutalására, ha pontosan megnevezi az összeget..

    Ja, hogy a posztban ez nincs benne ?

    Kétlem, hogy ez hiányozna a szerződés mellékleteiből, de hát itt nincs bemutatva sem a szerződés, sem a mellékletei, csak ugye, hogy a csúnya bank.. hogy az miket csinál..

    (De az adós neve sincs benne és a bank neve sem, miért pont ez lenne benne ? )
    Szóval ez egy kiragadott helyzetkép.
    Manipuláltak vagyunk…

    Valszeg, ha itt lenne a bank, annyit mondana, hogy személyiségi jogok miatt nem mondana inkább semmit..
    A bíróságon meg simán megnyerné az ügyet…mert van olyan, ami itt nem volt ecsetelve..
    Szóval, valszeg az adós megint hazudott..

    Már bocs, de mint általában szoktak, aki szeretnek hitelt felvenni, de fizetni nem akarnak…. azok ezt szokták tenni..

    Az ilyen perek majdnem kizárólagos többségét a bankok nyerik meg.
    Nem véletlenül.

  9. Bambano
    mondta:

    @Gerardus A. Lodewijk: ja, még azt fejtsd ki bővebben, hogy szerinted hogyan lehet, hogy a hitelfelvevő engedményezi a fizetése egy részét a bank számára úgy, hogy közben nem járul hozzá a hitelszerződése részleteinek munkáltató felé történő közléséhez. szerintem sehogy.

  10. Bambano
    mondta:

    @Gerardus A. Lodewijk: „az adós munkavállalói mivolta és munkáltatójának kiléte nyilvánvalóan személyes adat”: szerintem érdemes lenne megszokni, hogy az a személyes adat, ami alapján az érintett azonosítható. Mivel munkahely alapján az érintett általában nem azonosítható, így a munkahely nem személyes adat.

    „Ilyenformán adatvédelmi szempontból nem az lehet aggályos, hogy a bank megtudja, kivel áll munkaviszonyban az adós, hanem az, hogy az adós munkáltatója olyasmit tud meg, amihez ez semmi köze. Vagyis ha történt adatvédelmi jogsértés, akkor azt nem a munkáltató követte el, hanem a bank.”: banki ászf-et meg szerződést nem olvastam mostanában, közüzemi szolgáltatóit szoktam. ott az a szokás, hogy a szolgáltatói szerződésben az előfizető hozzájárul adatainak kezeléséhez és adatfeldolgozónak történő továbbításához. Tehát egy szolgáltató jogszerűen adja ki behajtócégnek a díjtartozással az ügyfél adatait, mert az ügyfél ehhez szerződésben hozzájárult. komolyan hiszek benne, hogy a bank is hasonló módon szerzett ilyen hozzájárulást.

  11. Bambano
    mondta:

    @ez meg most mi: nekem mindegy, hányszor írod le, ha nem értek vele egyet.

  12. ez meg most mi
    mondta:

    @Bambano:
    nem..
    Az a fura, hogy előtte még jogászkodni próbáltál – kevés sikerrel – és utána váltottál pedagógusra.
    (De ezt írtam az előbb is. neked mindent kétszer kell elmondani ?)

  13. Gerardus A. Lodewijk
    mondta:

    A jogszabály-értelmezés és a jogesetmegoldás a jogászok, sőt néha még a jól felkészült jogászok képességeit is próbára teszi, hát még a nem jogászokét.

    Bevezetésképpen 2 alapvető pontosítás:
    1. A munkaviszonyon alapuló munkabér-követelés nem személyiségi jog, és nem is személyhez fűződő jog, hanem vagyoni. A munkabér-követelést nem teszi személyhez fűződő joggá sem az, hogy a munkát a munkavállalónak kizárólag személyesen kell végeznie, sem az, hogy a munkabért személy szerint neki köteles kifizetni a munkáltató.
    2. A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy végrehajtható (nem pedig végrehajtói) határozat alapján van helye. Az előbbire példa az szja-előleg levonása. Az utóbbi pedig valamiféle végrehajtási eljárás (pl. bírósági végrehajtás, közigazgatási végrehajtás, adóvégrehajtás) folyamatban létét feltételezi. A jelen ügyben végrehajtható határozatról nincs szó.

    Az adós által a bank felé a szerződéskötéskor tett nyilatkozat engedményezésnek tűnik: abban az adós az őt munkavállalói minőségében megillető munkabér-követelés egy részét a bankra ruházta át. Erről az Mt. 163. §-a (2) bekezdésének második mondata az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének j) pontjával összefüggésben lényegében azt mondja, hogy a munkaviszonyon alapuló pénzkövetelés – a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrészt kivéve – engedményezhető. Vagyis a munkavállaló elvileg engedményezheti munkabér-követelésének azt a részét, amelyet bírósági végrehajtási eljárásban levonhatnának a munkabéréből. Nyilván az engedményezésnek érvényesnek kell lennie, azaz meg kell felelnie (többek között) a Ptk. 6:193–6:201. §-ában írtaknak is, amit külön vizsgálni kell. Továbbá ha az adós egyben fogyasztó is (ami a jelen ügyben valószínű), akkor azt is érdemes lehet vizsgálni, hogy nem tisztességtelen-e a vele kötött hitelszerződésbe foglalt munkabér-engedményezés (pl. mert indokolatlanul korlátozza a fogyasztó jogorvoslati lehetőségeit az, hogy a bank így megkerülheti a követelés rendes úton, bírósági végrehajtási eljárással történő érvényesítését).

    Az ügy adatvédelmi oldaláról annyit, hogy az adós munkavállalói mivolta és munkáltatójának kiléte nyilvánvalóan személyes adat, de szinte biztos, hogy az adós e személyes adatainak kezelését a hitelszerződésben engedélyezte a banknak. Ugyanígy a munkavállaló személyes adata, hogy melyik banktól milyen összegű hitelt vett fel, és pláne az, hogy a törlesztéssel elmaradt; erről a munkáltatóját nem köteles tájékoztatni. A munkáltató, amikor a hitelszerződés megkötéséhez szükséges igazolást kiadja, csupán arról szerez tudomást, hogy munkavállalója ilyen szerződést szeretne kötni, arról már nem, melyik bankkal, milyen összegről, és arról sem, hogy végül létrejön-e ez a szerződés. Ilyenformán adatvédelmi szempontból nem az lehet aggályos, hogy a bank megtudja, kivel áll munkaviszonyban az adós, hanem az, hogy az adós munkáltatója olyasmit tud meg, amihez ez semmi köze. Vagyis ha történt adatvédelmi jogsértés, akkor azt nem a munkáltató követte el, hanem a bank.

  14. Bambano
    mondta:

    @ez meg most mi: úgy érted, hogy neked furcsa, hogy egy hr blogon a szó hr-es jelentését használom?

  15. ez meg most mi
    mondta:

    @Bambano:
    A kompetencia szó kétféle értelemben használható …
    Eredetileg – latin : competentia = illetékesség vagy hozzáértés
    A jogban felhatalmazást, illetékességet jelent, a pedagógiában alkalmasságot, hozzáértést.
    (A kettő elég nyilvánvalóan összefügg. Elvileg)

    Azért az meglehetősen furcsa, hogy pont te, aki előtte jogilag próbáltál operálni, most hirtelen átváltasz a szó pedagógiai értelemben vett jelentésére, úgy téve, mintha a jogi értelmét nem is ismernéd.

    De ettől még a jogi szaknyelv kifejezetten illetékességet ért kompetencia alatt.

  16. ez meg most mi
    mondta:

    @ez meg most mi:
    (elnézést, elírtam : természetesen a munkáltató nem a „munkáltató” felé, hanem a „munkavállaló” felé fizeti ki..)
    bocs..

  17. ez meg most mi
    mondta:

    Sajnos úgy tűnik, hogy a poszt elég hiányos.
    A bank leveléből ugyanis kiderül, hogy a levélnek van egy – vagy több – melléklete is, amelyek valahogy nem kerültek bele a posztba.
    Ez azért lehet fontos, mert lehetséges, hogy azokban fellelhetőek olyan, szerződéskötéskor tett nyilatkozatok, hozzájárulások, kötelezettségvállalások, amelyek alapján a bank felszólítása jogilag teljesen korrekt lehet.
    Ilyenek lehetnek például a munkáltatónak és az adósnak a szerződés részét képező előzetes hozzájárulása, hogy elfogadják a bank felszólítását, hogy a munkáltató az adós nemteljesítése esetén a munkabér megfelelő részét nem a munkáltató felé fizeti ki, hanem a bank felé.
    Vagy ilyen lehet, hogy a bank az adós nemteljesítése esetén a munkáltató melyik részlegéhez fordul a követelése ügyében. (Hogy ez a HR-részleg, a cégvezető, a pénzügyi osztály, vagy a Kiss Manci néni, az teljesen mindegy, azt a munkáltató nyilván rögzítette, hogy ki az illetékes, kihez kell felszólítást intézni ilyen esetben.)

    A szakértő indoklása emiatt több sebből is vérzik.
    Az idézett MT-paragrafus arra ez esetre vonatkozik, amikor nem a munkavállaló belegyezésével történik a munkabér egy részének más számára történő kifizetése. Abban az esetben viszont, ha a munkavállaló előzetesen rendelkezik, hogy az esedékes munkabérét – annak egy részét – hova utalják , ő maga adott felhatalmazást, ehhez joga van, nem történt jogszabályszegés.
    (Olyan ez, mintha a jelzálogbejegyzéshez való hozzájárulást utólag egyoldalúan vissza akarnám vonni, hogy „ááá ,mégse”)

    A szakértő egyk furcsa érvelése, hogy személyiségi jogokra hivatkozik a munkabérrel kapcsolatban. Amelllett, hogy a munkabér nem képezi a személyiségi jogok részét, de ha még képezné is, a PTK kimondja, hogy

    2:42. § [A személyiségi jogok általános védelme]
    …..
    (3) Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.”

    A hitelszerződésnek nyilván része volt az adós nyilatkozata, hogy nemteljesítés esetén a munkabérének egy része a bank felétörlesztésre felhasználható. (Nyilván a megfogalmazások nem ilyen egyszerűek, mint ahogy írtam)

    És még jópár „érdekes” dolog akadna a posztban, de ezek a leglényegesebbek.

  18. vu2 (törölt)
    mondta:

    @Palladrin:
    Úgy, hogy valamelyik szerv mégiscsak foglalkozni fog vele neked viszont nem fognak szólni róla. Ez van.

    Nem új keletű a dolog, információbiztonsági tananyag volt régen a neve kb. most is valami ilyesmi néven lehetne megtalálni (nem rendvédelem). Csak az nem tojt rá, akinek nem volt ingere hozzá vagy a melójához nem kellett.

    Kártérítéses esetnél pontosan jól jöhet. (Rohadtul jól fog jönni, de ezt egy büntető ügyes jobban el tudná magyarázni.)
    Még a neten is fel szokták hívni az emberek figyelmét, ha felbukkan ilyesmi. A héten is volt egy, de az nem bankos.

  19. Koczy
    mondta:

    Én csak annyit tennék hozzá, hogy nem feltétlen jó ilyen cikkeket megosztani, mert az emberek hajlamosak a dolgokat félreértelmezni. Ez alapján valóban nem kell letiltást foganatosítani, viszont lehet, hogy ezt egy kalap alá veszi majd azzal, amit az önálló bírósági végrehajtótól kap, hiszen az is letiltás és az is 33%… Szerintem érdemesebb lenne arra is jobban kitérni.

  20. Bambano
    mondta:

    @R-Max: kellene kicsit gondolkodni.
    Hitelbírálatkor a munkavállaló megadja a munkahelye adatait a banknak. A munkaadó megadja a saját adatait a banknak, egyébként is tud róla, mert saját magáról van szó.

    Ezek után később, amikor késedelembe esik az adós, milyen adatátadás történik? hint: semmilyen, csak olyan adatokról van szó, amiket mindenki ismer.

    @nyelv-ész: a fogalmakat te kevered, a kompetencia fogalmába normálisan nem tartozik bele a hatáskör. A kompetencia képességet, készséget jelent.

  21. Palladrin
    mondta:

    @vu2: Nem teljesen értem, hogy az én kommentemhez ez hogy kapcsolódott eredetileg.

  22. vu2 (törölt)
    mondta:

    @Palladrin:
    Osztály, nem osztályzat; ahol az osztály a jelölés besorolására vonatkozik lényegében.

    Kimenő információ megjelölése többféle módon, hogy a mienk-e egyáltalán; amennyiben a mienk, akkor melyik változat.

    Azért a bankosok sem totál hülyék. 🙂 Igyekeznek vigyázni arra a pénzre , amin ülnek és széknek szedtek össze.

  23. Palladrin
    mondta:

    @vu2: Milyen más osztályzatú jelölésre gondolsz?

  24. vu2 (törölt)
    mondta:

    @Palladrin:
    Pontosabban, amennyiben kontroll alatt tartott folyamathoz kapcsolódik az eset, akkor kap más osztályzású jelölést.

  25. R-Max
    mondta:

    @Bambano: ezt írtad: a poszt szerint adatvédelmi vétséget követ el a munkaadó, ha a bankkal szóba áll a munkavállalójával kapcsolatban. A valóság ezzel szemben az, hogy a hitelügyintézéskor a munkavállaló közli a munkahelyével, hogy hitelt fog felvenni, a bankkal pedig a munkahelye adatait. Azzal, hogy saját maga adja át az adatokat, implicit adatkezelési engedélyt is ad hozzájuk. Ez hülyeség. Az, hogy a munkavállaló kinek, milyen adatát adja meg, azzal még nem hatalmazza meg a munkaadóját, hogy ő is megtegye ugyanezt.

  26. Palladrin
    mondta:

    Ugyan már. Az MNB bíróságra irányít, a rendőrség meg nem foglalkozik vele, ha egy hazai bankbank pénzmosás folyik.

  27. funfun
    mondta:

    Ezt egy könyvelőnek is tudnia kell. És egyáltalán nem biztos, hogy minden HR-es tudja ezt.

  28. nyelv-ész
    mondta:

    @Bambano: Kevered a fogalmakat. A képesség nem kompetencia. Képes vagyok felmosni a lépcsőházat, de mivel ez a házmesternek nem csak képessége, hanem kompetenciája is, így mégis ő fog felmosni.

  29. Bambano
    mondta:

    „E körben a munkabér személyhez fűződő jognak tekintendő.”: ez is egy szép csúsztatás, a személyiségi jog átneveződött személyhez fűződő jogra. Ez utóbbit a ptk egyáltalán nem ismeri, a munkabér nem személyhez fűződik, hanem munkaviszonyhoz. A személyiségi jogokat a ptk konkrétan felsorolja, nincs benne a munkabér. Nyilván, hiszen nem mindenki dolgozik.

  30. Bambano
    mondta:

    @nyelv-ész: kompetenciákat nem lehet magunkhoz ragadni, ennélfogva ilyet a hr nem próbálhat meg. például ha én szépen énekelnék, azt te hiába próbálnád magadhoz ragadni, nem menne. vagy tudsz magadtól ragadás nélkül szépen énekelni, vagy nem fog menni kapkodás árán se.

    @Jobban tudja: „A munkaviszony létéről történő információ kiadását semmilyen jogszabály nem tiltja”: ez az úgynevezett nettó marhaság kategória. ne álmodozz ilyen kitételekről, hogy „főleg közszférában” mert ez szalmabáb érvelés.

  31. Bambano
    mondta:

    @igazi hős: miért is?
    idézek innen:
    http://www.otpbank.hu/portal/hu/v7/SzabadFelhasznalasuHitelek/SzemelyiKolcson/Akcios_Szemelyi_Kolcson_online_kedvezmennyel : „A személyi kölcsön futamideje rugalmasan választható 13-84 hónap között. THM: 8,3%-23,1%”

    Nekem van egy kis aprópénzem az otp-ben, messze 1% alatt van a lekötött betétre a kamat. 23.1%-ért meg kölcsönadják neked. Ezt nyugodtan hívd rablásnak.

    Másrészt nézd meg a feltételeket és a díjakat. A bankok között nincs verseny, összebeszélés nélküli kartell alakult ki. Ráadásul a bank gyakorlatilag semmiféle kockázatot sem hajlandó viselni, így a hitelkamat teljesen indokolatlan.

  32. Jobban tudja
    mondta:

    Micsoda okoska a kedves „szerző”. Mintha legalábbis büntető- és munka-, meg bank- és polgárjogi szakjogász lenne egyszerre. Orbitális marhaságokat hadovál.
    A munkaviszony létéről történő információ kiadását semmilyen jogszabály nem tiltja, főleg közszférában, hiszen kormányrendelet alapján még az illetmények (igen nem bérek) is nyilvánosak az utóbbi években. Ha pedig nincs róla konkrét információ, akkor közérdekű adatigényléssel kikérhető. Versenyszférában egyelőre nem, de azt is illene hamarosan jogszabályban rendezni, hogy a titkolózásnak és a kapcsolódó visszaéléseknek véget lehessen vetni. Ez már esélyeegyenlőségi szempontból is kívánatos lenne.
    Amúgy az egész levél kamu, egy izzadságszagú, erőltetett kreálmány. A cikk írója valami nagyot akart alkotni, de szánalmasra sikeredett. Elképzelem, ahogy heteken, hónapokon át erre a „sikercikkre” gyúrt és közben mindenféle banki és egyéb jog ászokkal vadul konzultált, hogy az évszázad – amúgy nem létező – visszaélését felderítse, bemutassa. Kész röhej. Az egész egy mondattal áthidalható: Az Mt. 161. § szerint levonásnak csak jogszabály, vagy végrehajtói határozat alapján van helye.
    A bank pedig nem hatóság és nem köteles senki semmilyen adatszolgáltatásra irányába, mint az köztudomású. A többi már csak erőltetett okosokodás.

  33. Hujber Tünde
    mondta:

    Hát, nem tudom, nem értek hozzá. De a környezetemben sok ilyen esetet látok, amikor a munkabérből vonnak tartozást. Köznyelvben ezt „letiltásnak” hívják. Nem tudom, milyen papírok állnak az ilyen esetek mögött…

  34. nyelv-ész
    mondta:

    Egyrészt, mint az előttem szólók is felvetették: a HR-esnek semmi köze a munkabér levonáshoz, utalásokhoz.

    Másrészt, nem a HR-es felesleges, hanem az az oltári nagy hype, amit némelyikük maga körül fejleszt.

    Sajnos a HR a nyugati multik mintájára megpróbál a cégvezetés fejére nőni, és olyan kompetenciákat magához ragadni, amelyekhez semmi köze, illetve amelyekhez semmilyen képesítése, hozzáértése nincs. A klasszikus eset, amikor a HR-es dönt, hogy kit vegyenek fel egy olyan pozícióra, amelyről egyébként kb. annyit tud, mint amennyi az álláshirdetésben szerepel. Persze az agyatlan HR-es is hackelhető: az önéletrajzban szó szerint szerepeltetni kell azokat az elvárt képesítéseket és képességeket, mint ami az álláshirdetésben van, és az első akadályt máris sikeresen vettük: a HR-es felismeri az egyező szavakat, és nem kerül kukába az önéletrajzunk.

  35. kuki123
    mondta:

    „Amikor a HR-es tudása, tájékozottsága menti meg a dolgozót és a céget”

    pff

    10-ból 9 HR-es lazán beszopta volna, a pénzügyes vagy bérszámfejtőnél állt volna meg a dolog, de ott is csak azért, mert nem egyedi eseti kifizeté lenne hanem minden hónapban, azt meg nem fogják észben tartani…
    úgyhogy 10-ból 5 esetben szerintem lazán kifizették volna kis cégnél.
    Akkor derült volna ki hogy valami gond van mikor jött volna a dolgozó hogy miért csak 2/3-ad fizetés.

    Már ott bukik a dolog, hogy a cég nem áll kapcsolatban a bank-kal, A dolgozó belegyezése nélkül nem küldheti a bért sehova máshova csak az általa leadott számlaszámra. Kemény munka ám a HR-esek élete… XD

    Válaszolni válaszolhat a cég ügyvédje, hasonló jogszabályokkal hogy szevasztok tökfilkók pattantok.

    és igen a bónusz pontok a megoldás rá.

  36. igazi hős
    mondta:

    @Bambano: „a hitelnyújtás nagyjából minden paramétere erkölcstelen mocsokság kategória” Na, te is eccerű vagy, mint egy Soros-plakát.

    @Duplaxiii: „A HR nem munkaügy” Tudjuk (kiírtad már magadból soxor), hogy HR-es fóbiád van, de ettől még pontosan a HR fedi le a munkaügyet. Nem csak az a HR-es, aki (remélhetőleg a hátad mögött) kinevet a felvételin vagy az, aki finoman közli, hogy „nem te vagy az ideális jelölt a pozícióra”, hanem az is, aki a munkaszerződéseket megírja.

  37. kiber kóbor
    mondta:

    Most akkor essünk hasra és boruljunk le a földöntúli képessége előtt a hres mancikának, hogy egy spam-ot a helyén kezelt, és iktatta?
    Napnál is világosabb mindenki számára aki saját háztartást vezet, hogy a banknak nincs szüksége ilyen dokumentumokra, egyszerűen közjegyzőn keresztül kéri az inkasszót.
    Honnan tudja a bank hogy nem váltok munkahelyet miközben fizetgetem a hitelt ill nem váltok bankot is mondjuk. Honnan tudja a munkáltatóm, hogy mielőtt hozzájuk jöttem az előző munkaadómnál hozzájárultam a hiteltörlesztés leemeléséhez, vagy eltávozom a Bahamákra offshore-ozni.

  38. consul
    mondta:

    A munkaviszony léte nem személyes adat.
    Ha már idézel az Infotv-ből, akkor azt pontosan tedd, mert kihagytad belőle a lényeget: „az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret”

  39. jobangel
    mondta:

    @Visceroid: Na, igen, még ez is benne van… Hogy a munkavállalót simán kirúgják, mert „megbízhatatlan”. Kényelmes megoldás lehet egy zsarnok főnöknek. Vagy jó eszköz egy kis sarokbaszorításra. Régebben állásinterjún divat volt kérdezni a bankhitelekről az álláskeresőket. Azt próbálták kiszűrni belőle, hogy mennyire „ugrál”, vagy mennyire van bajban, mennyire kihasználható. Sokféle következmény képzelhető el.

  40. Zed is not dead yet
    mondta:

    @Duplaxiii: Ehh.

  41. Duplaxiii
    mondta:

    „Egy kevésbé tájékozott ügyintéző akár azonnal utal”
    MI VAN????
    Hol utal egy cégnél bármelyik beosztott?
    Banki utalást az arra jogilag felhatalmazottak végezhetnek, ebbe a körbe beosztottak soha nincsenek bevonva.
    Egy pénzügye összerakhatja az utalásokat, de annak elindítása vagy a vezető vagy a pénzügyi vezető jogosultsága.
    Honnan veszel ekkora őrültségeket.
    Te tényleg úgy gondolod, hogy jön egy csekk egy közüzemi tartozásról, mondjuk 9000 forint, ezt a levelet a HR-es nyitja ki (nem a pénzügy, számvitel, könyvelés… nem, mert a HR-es EHHEZ is ért), odasétál a házikaszához, kiveszi a pénzt és eésétál a postára feladni?
    Te éltél már valódi cégben? Egy átlagos magyar vállalkozásban?

  42. Duplaxiii
    mondta:

    Önmagad alatt vágtad a fát!
    A levél a cégnek jön és ott van: Munkaügy…
    A HR nem munkaügy, hanem a klasszikus személyzetis vonal trendi idegen megnevezése.
    A HR-es egy végrehajtó alkalmazott és nem döntéshozó!
    ha valahol egy csopoprt, ember felelős a dolgozók ügyeiért (adminisztráció, jogszabályok) és egy ilyen levél oda csapódik (mert a beérkező postát a átvevő iktatja és szórja szét…), a HR-esnek a következő feladatai vannak:
    Értesíteni erről a vezetőt és annak utasítása után a jogi részleget és a bérelszámolűst.
    Döntést NEM hozhat.
    De higgyetek csak ebben.

  43. Visceroid
    mondta:

    „Egy kevésbé tájékozott ügyintéző akár azonnal utal, hiszen a levél ellentmondást nem tűrő hangon van megfogalmazva, és még törvényi hivatkozást is tartalmaz”

    Leszarja, szól a főnöknek, aki lebassza (rosszabb esetben kirúgja) az adott munkatársat, hogy miért cseszegtetik a céget az ő ügyeivel. Ennyi a menet.

  44. Névtelen
    mondta:

    @vu2:
    ++ egyes szám és többes számú megszólítások keverése
    – és akad még

    Szerintem hamisítvány/csalás.

  45. Névtelen
    mondta:

    Egyedül a megsemmisítést nem értem.
    A cél (munkavállaló) honnan értesül ilyen „megkeresés” jellegű esetről, ha nem érkezik meg hozzá, attól függetlenül, hogy odafigyelést érdemel a levél?

    Ha több példány lett kiküldve több címre, akkor a munkavállaló oldaláról jogosan merülhet fel a kérdés, hogy erről a helyről (munkahely) miért nem kapta meg?

    Amennyiben a levél hamis jellegű (értsd pénzt akarnak lenyúlni akárhogy), akkor egy információ a bizonyításhoz elveszik (még ha jó is a védelmező szándék).

    Ez ugyan egy oldal a képen, de az első és az utolsó mondat is szemgubbasztó 😀

    Első mondat : „munkatársuk” szó.
    Heee???

    Utolsó:
    „Kérjük ha írásos formában válaszolnak levelünkre, akkor” kezdetű.

    ++ az a mondat ami nincs ott, pedig ott kéne ám lennie

    Simán lehet belső banki csalás.

  46. Bambano
    mondta:

    @jobangel: a poszt szerint adatvédelmi vétséget követ el a munkaadó, ha a bankkal szóba áll a munkavállalójával kapcsolatban. A valóság ezzel szemben az, hogy a hitelügyintézéskor a munkavállaló közli a munkahelyével, hogy hitelt fog felvenni, a bankkal pedig a munkahelye adatait. Azzal, hogy saját maga adja át az adatokat, implicit adatkezelési engedélyt is ad hozzájuk.

    tehát ez egy olyan kérdés, ami a posztban rosszul van, és kellene tudni reagálni rá.

    belátom, nem az idézett szakértővel van probléma, ezt az adatvédelmi hülyeséget mások is nyilatkozták már a neten.

    a banktitok sértést is ki lehetne bogozni szerintem. A hitelfelvétel tényét ismét csak nem a banktól tudja meg a munkaadó, tehát ismert tény közlése nem lehet banktitok sértés. A tartozás összege elvileg lehetne olyan adat, amit védeni kell, viszont erre meg a törvények adnak adatkezelési felhatalmazást, és kötelező adatkezelés ellen nem lehet kifogást emelni.

    „További probléma az „általános jelleggel, előre” kitétel. Tehát a munkavállaló nyilatkozhat, hogy az ADOTT hitelügylet ADOTT tartozását a munkáltató levonhatja, de a hitelügylet megkötésekor érvényesen nem adhat olyan általános felhatalmazást, miszerint a bank bármilyen hátralékát automatikusan a munkáltatón keresztül érvényesítheti.”: szalmabáb érvelés. amikor felveszed a hitelt és aláírod az ehhez szükséges papírokat, akkor teljesen egyértelmű, hogy adott hitelügyletről nyilatkozol. értelmetlen és életszerűtlen általános jellegű nyilatkozatot feltételezni, mert ilyen nem fordul elő.

  47. jobangel
    mondta:

    @Bambano: A kritikádra adott tételes válasz a poszt maga. Azzal nem tudok mit kezdeni, ha a jogszabályi idézetet marhaságnak nyilvánítod 🙂

  48. Bambano
    mondta:

    @jobangel: „ha Minta Márton dolgozóról kap a cég egy ilyen levelet, majd visszaírja a cég válaszul, hogy kérik Minta Márton beleegyező nyilatkozatát, akkor az érintett Minta Márton és a munkahelye, mint adat kapcsolata helyreállítható. Ha csak e levél hivatkozási számára hivatkoznak, a kapcsolat akkor is helyreállítható az érintettel. „: ebben az esetben a dolgozó neve alapján találták volna ki a munkahelyét.

    ezzel szemben ha mondjuk a mol kap egy levelet, hogy egy molos dolgozó nevét adják ki, azt nem fogják tudni kiadni, mivel a molban több ezren dolgoznak.

    „Le van vezetve a posztban, miért nem jogszerű. Többszörösen nem az ráadásul.”: nem, nincs levezetve. A posztban van pár mondat, ami nem bizonyítja a jogszerűtlenséget.

    De szívesen olvasnám a kritikámra adott tételes választ is, nem csak ennyit.

  49. jobangel
    mondta:

    @Bambano: Le van vezetve a posztban, miért nem jogszerű. Többszörösen nem az ráadásul.

    A másik: ha Minta Márton dolgozóról kap a cég egy ilyen levelet, majd visszaírja a cég válaszul, hogy kérik Minta Márton beleegyező nyilatkozatát, akkor az érintett Minta Márton és a munkahelye, mint adat kapcsolata helyreállítható. Ha csak e levél hivatkozási számára hivatkoznak, a kapcsolat akkor is helyreállítható az érintettel.

  50. Bambano
    mondta:

    „A legsúlyosabb probléma pedig adatvédelmi. A jelenleg hatályos adatvédelmi törvény 3. § 2. pontja szerint „személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat”, tehát a munkaviszony léte vagy nem léte is ilyen adatnak minősül.”: marhaság.

    a személyes adat az, aminek a kapcsolata az érintettel helyreállítható. az, hogy x cégnél dolgozik, nem személyes adat, mert abból a kijelentésből, hogy x cég dolgozója, nem derül ki, hogy konkrétan melyik a sokból. lásd: 4. par. 3. bek:
    „A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható.”

  51. Bambano
    mondta:

    „Némi jogérzékkel érezhető, hogy ez nem kerek”: a bankokat folyamatosan ellenőrzik. Mivel minden ellenőrző hatóság arra nyomul, hogy egy ügyből minél nagyobb büntetést szedjen be (törvényben előírt kötelességük sajnos), így egyértelmű, hogy a bankok kiemelt célpontok. Ha eddig nem büntették meg őket ezért, akkor ez, szinte biztosan, jogszerűnek tekinthető.

    Erkölcstelennek tekintheted, mert a hitelnyújtás nagyjából minden paramétere erkölcstelen mocsokság kategória, de jogszerűnek szinte biztosan jogszerű.

  52. Majolie
    mondta:

    Köszönöm szépen, ez hasznos volt. Közöm nincs a HR-hez, de munkáltatói jogot gyakorlok egy kétszemélyes irodában. Ha egyszer kapok ilyen levelet, már tudom, mit kell tennem vele.

  53. jobangel
    mondta:

    @IT Knight:
    1. Van, ahol összesen 1 db HR-es van, mindenféle HR-funkcióra.
    2. Aki nem tudja, hogy a levél gáz, az nem áll neki guglizni, mert minek.
    3. Béla volt 🙂

  54. IT Knight
    mondta:

    1. Ez általában a payrollos feladata, míg mi itt a recruitereket szoktuk szidni. HR-es és HR-es között nagy különbség van.

    2. Bárki ki tudja googlizni, hogy mi a szabály, amikor évente egyszer ilyen levelet kap a cég.

    3. Nehogy már hasra essek attól, hogy egy jogtalan követelésnek (tulajdonképpen scam mail) nem dőlt be a mancika.