Az álláskeresésed láthatatlan ellensége

Az álláskeresésed láthatatlan ellensége

enemy.jpgA héten többször is szembe jött velem egy probléma, amit megosztok most veletek. Egy úgy nevezett láthatatlan „ellenség”. Beszélünk róla, hogy hová adjuk be a jelentkezésünk, mit írjunk az önéletrajzba, stb. Nagyon fontos, amit nem győzök elmondani nektek, hogy olyan pályázatra add be a jelentkezésed, amelynek valóban megfelelsz. Ha pályakezdő vagy, akkor a jól ismert kifogás kezelési technikával tudod az esélyeidet megnövelni.

Akár úgy, hogy egy mini motivációs levelet írsz az önéletrajz elejére. Tehát tegyük fel, mindent jól csináltál, és ott vagy az állásinterjún. Felkészültél. Mindent tudsz a cégről, amit csak tudni lehet. Tudod a céljaid, ismered magad, és ügyesen kommunikálsz. Viszont egy valamit nagyon nehéz megtudni. Ki az és mit tud az az ember, aki veled szemben ül és kérdez. Ha HR-es vagy, akkor nagy eséllyel ő lesz a főnököd, ha nem, de bent ül a szakmai vezető, akkor ő lesz valószínű a főnököd. De ki ő valójában? Mennyit tud a szakmáról? Hogyan is jutott be ehhez a céghez? Mik az ő valódi képességei? A szakma mely területeinek kiemelkedő képviselője? Rengeteg kérdés van. Hogy miért? Mi van akkor, ha kiderül, hogy jobb vagy nála, többet tudsz, tapasztaltabb vagy? Az emberi ego nem engedi a vezetőknek, hogy náluk okosabb, képzettebb, tehetségesebb embert vegyen fel maguk mellé. Ezt valaki vagy bevallja, vagy nem. Persze ez számodra nem derül ki az interjún. Csak számukra.

Telnek a napok és várod a visszajelzést. Elutasítottak. Elkenődsz, gondolkodsz, hogy hol rontottad el. Vannak, akik másokat hibáztatnak, az időjárást, a tanácsadót, a szomszédot. MINDIG kérdezd meg, mi az oka annak, hogy nem téged választottak. Ugyanis kiderülhet, (nem mindig kapsz releváns választ) hogy nem rontottál el semmit. Sőt! Épp ellenkezőleg. Túl jó voltál. Túl jó, az ottani vezetőhöz képest. Máris másképp érzed magad, ugye? Persze, ők ezt nem így fogják megfogalmazni. Inkább úgy, hogy túlképzett vagy.

De jön a kérdés, hogyan tudom ezt elkerülni?

Szeretnék most okos dolgokat tanácsolni nektek, de nem nagyon tudok. Az én saját példámmal élve annyit javasolhatok, hogy figyelj, amikor a cégről beszélnek. Figyelj, amikor az eredményekről, a létszámról, az akármiről, ami mutatószám lehet neked a viszonyításban. (Ha szerencséd van, már a weboldalon is találhatsz olyan adatokat, amelyek figyelmeztető jelek lehetnek a számodra.) Ha az önéletrajzod is tartalmazza ezeket a számokat, nem igazán van mit tenni.

De a kedvenc közmondásommal élve: „minden rosszban van valami jó”! Ebben az, hogy észre kell venned, alulértékelted a képességeidet, a tudásod, a szakmai szintedet. Ideje feljebb lépni azon a bizonyos létrán.

 

******

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg, hátha ezzel te is segítesz másoknak!

Ha személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból vagy ingyenes konzultációért gyere a Facebook csoportomba!

******

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Válasz Koczy hozzászólására

Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. KissMárti
    mondta:

    @Koczy: A hirdetésírást nem szabad alul értékelni. De sajnos a legtöbben nem tudják hogyan kell jól megírni egy hirdetést. Ezért vannak ezrével ugyanolyan hirdetések a különböző álláskereső portálokon. Fontos, hogy meg tudd határozni a célközönséged. Tudd, hogy őket hogyan kell megszólítani. Tudni kell, hogy mi az, ami motiváció lehet az ő nézőpontjukból. Fontos, hogy jó PR-t írj a cégről, hiszen el kell adnod a vállalatot a jelöltnek ugyanúgy, ahogy a jelöltnek el kell tudnia adni önmagát. Tehát értékesítened is tudnod kell.

  2. jobangel
    mondta:

    @Koczy: euek jó meglátások. Ezért sokszor megteszem, hogy olyan állásra is jelentkezünk, amikre nem 100%-ban felelnek meg a kiírásnak. És nagy arányban mégis kapnak állásinterjúra hívást.

  3. Koczy
    mondta:

    Nekem az a tapasztalatom, hogy a legtöbb cég nem is reálisan határozza meg a feltételeket a hirdetésben, így sok értékes pályázót elveszthetnek, hiszen azt gondolja a delikvens, ő ennek nem fog megfelelni. Hiszen ki lenne az, aki egy olyan asszisztensi pozicióra jelentkezik, ahová elvárás 5 év szakmai tapasztalat, két nyelv tárgyalóképes ismerete, egyetemi végzettség és még millió feltételt felsorolnak. Az sem jelentkezik, aki jól beszél nyelveket, de mondjuk csak középiskolai végzettsége van, és az sem, aki szerzett ugyan diplomát, de nem beszél olyan jól két nyelven. Holott mindketten alkalmasak lennének, meg tudnák tanulni az asszisztensi feladatokat és pótolni tudnák a hiányosságokat. Aki meg megfelel minden feltételnek, az nem fog jelentkezni egy ilyen „lótifuti” pozira. Szóval a cégeknek is igazán mérlegelni kellene, hogy melyik pozihoz, milyen kvalitások a leglényegesebbek és úgy feladni a hirdetést.