Az érem két oldala 3. – Min sértődhetünk meg egy állásinterjún?

Az érem két oldala 3. – Min sértődhetünk meg egy állásinterjún?

Cikksorozatomban a jelöltpanaszok feldolgozását az állásinterjúkkal folytatjuk (előző epizódjai itt). Itt még rosszabbnak tűnik a helyzet. A jelöltek többsége ahelyett, hogy lehetőséget látna egy-egy kérdésben, helyzetben, azt keresi, hogyan lehet kritikával illetni a tárgyalópartnert. Az ilyen jelöltektől szoktam megkérdezni, hogy most akkor állást keresünk neked, vagy azt keressük ki miért hülye? Sok esetben azt tapasztalom, csak azért keresi ezt, mert még soha nem ismerték el sehol az teljesítményét, valahol egyszer végre ő akar győzni. Tudni kell, hogy harccal sem fog eljutni oda, hogy győztesnek érezze magát, mert itt vagy mindenki nyer, vagy mindenki veszít. Állásinterjúnál harc esetén csak fájdalom lesz. (Még rosszabb a helyzet, mint Mérő Lászlónál, aki szerint “A boksz az a sport, ahol a győztest is nagyon megverik.”)

Tudnunk kell, hogy az interjúztatóval való együttműködés hozza meg a sikert. Általános probléma, hogy amikor egy jelöltnek végre jó CV-t alkotunk, és megérkezik az első állásinterjú-lehetőség, elpuskázza, mert nem úgy, nemazt, nem akkor kérdez, ahogy, amit és amikor kell.

Az itt feldolgozott interjúhelyzetek nem egy valós interjút vesznek végig, csakis a vélt interjúhibák kitárgyalására koncentrálnak. A jelölt riposztjai is eltúlzottak néhol, de jól mutatják, ha valahol félreértés vagy hiba van. Kéretik hát az olvasói levél íróját továbbra sem bántani, mert sokat dolgozott ezen ő is, és mert a leírt reakciói egyenként lehetnek valósak. Nyilván összességében ilyen félresikerült interjú nincs, amit itt majd végigveszünk. Így én is igyekszem az egyes helyezeteket nem összefűzni (ahol lehetséges), hanem önmagában kezelni.

 Az előző posztokban idézett olvasói levél így folytatódik:

Most pedig vegyük azt a ritka forgatókönyvet, hogy elmentem Hozzád interjúzni. Lássuk, mik szoktak rosszul elsülni:

1. Átvertél

Ha kiderül, hogy sumákoltál, egyszerűen felállok, kezet sem nyújtok, és kimegyek. Megtehetem, hidd el, meg is tettem már, nem érdekel, hogy HR-es vagy, netán még egy szakmai vezető is benn ül egy baromi nagy multinál – sőt, annál nagyobb a szegénységi bizonyítvány. És az sem érdekel, hogy melyikőtökkel találkozhatok még az elkövetkezendő ötven évben és hol. Mint említettem, nem hónapok óta állástalan emberrel van dolgod.

Van az a helyzet, amire csak így lehet reagálni (Nálam a „mikor akar gyereket?” kérdéskörnél jön el ez a pillanat, de ez nem átverés, hanem simán bunkóság, irracionalitás és túlzott bizalmaskodás az interjúztató részéről – anyámmal sem beszélgetek a családtervezésemről, nemhogy egy vadidegennel, és ezt, mint a korai elbúcsúzásom legfőbb okát, meg is említem). Más esetleg olyan megalázó helyzetet tapasztal, amiben nem akar bennemaradni, ilyenkor is a távozás a jó megoldás.

De ha elmentél egy interjúra, feltételezhetően már tisztáztad azokat az alapokat, ami alapján úgy döntöttél, érdekelhet a dolog, tehát ha valami nem a várakozásaidnak megfelelő, akkor nem átvertek, hanem kevés volt az információd, és most jött meg az a plusz infó, ami befolyásolja a döntésed. Lehet, hogy semmi rosszindulat nem volt benne, pl. te nem kérdezted, ő nem mondta, hogy egy ócska külvárosi irodaház lenne a melóhely.

Vagy jó eséllyel itt is félrement a kommunikáció, de megsértődni nem profi dolog, másokkal összeveszni szakmán belül még kevésbé. Nemet mondani lehet, de a “nem” az mindig azt jelenti, hogy “így nem”, “most nem”. Máshogy, máskor meg tárgyaljuk újra.

Mert lehet, hogy nem lesz munkáltatód, de egyszer ügyfeled, beszállítód lenne. Lehet, hogy te sem leszel mindig keresett szakember, egy jövőbeli válság fordíthat az életeden, és akkor majd jól jön egy együttműködési ajánlat talán éppen tőle. (Soha ne mondd, hogy soha!) Ezt már 18 évnyi munkatapasztalatom mondatja velem: sosem tudod, merre vet a sorsod. Nem okos a hosszútávú jövődet feláldozni az egód oltárán, viszont bármikor bármire mondhatsz nemet udvariasan is. Korrektnek lenni mindig kifizetődő, még akkor is, ha a másik fél nem az.

2. Letegezel

Nem, semmi gond, ha előtte megkérdezed, sőt, mindenkinek jobb így. De azért tényleg kérdezd meg, mert így illik, úgyis igent mondok, valószínűleg egy korosztály vagyunk. De kérdezz rá! Ha pedig Nálad egy tízessel idősebb embert ültettél le Magad elé, akkor ne kérdezz rá, hogy tegeződhettek-e. Azért ne, mert ő az idősebb, és ezt a kérdést neki kell feltennie, amíg meg nem teszi, magázódjatok (már ha megy)! Ha ez nem egyértelmű, iratkozz be egy kommunikációs tréningre az egyik kollegádhoz!

Attól, hogy Te vagy a HR-es, és sok múlik Rajtad (néha bizony több is a kelleténél), kezeld a másikat egyenrangú félként, és meglásd, őszintébb lesz Veled. Ez miért olyan nehéz?

50 évvel ezelőtti etikett szerint akár így kellene, ha kellően vaskalaposak vagyunk. Valójában ezt műbalhénak érzem, ha már nincs min megsértődni, akkor majd a tegezésen. Jómagam ugyan nem tegeződök alapból, csak jónéhány beszélgetés után, mert nem bratyizok senkivel, ha jelölt, ha üzleti partner, akkor sem. Ha letegez, akkor szólok, hogy jó, akkor tegeződjünk, ez is elég. A multivilágban pedig általános, hogy mindenki mindenkit tegez ismeretlenül is, korosztálytól függetlenül is. A multi partnerköre is elkezd így reflexből tegeződni először csak a multival, aztán már mindenkivel. Így ha esetleg tegeződve hívnak fel, akkor sem esem kétségbe, mert ugyan mi bajom lett tőle? Ugyanakkor a saját módszeremet tanácsolom mindenkinek: amíg nem ismerem az illetőt, nem tegezem, mert ki tudja, hogyan veszi. És ha a jelölt ezen megsértődik, abból már nehéz jól kijönni.

Még két tévhitet eloszlatnék: soha nem vagy egyenrangú fél, az egyik fél mindig jobban akarja az üzletet, mint a másik. A tárgyalás során fognak kiegyenlítődni az erőviszonyok, ha jól tárgyalsz. Felülkerekedni egy állásinterjún pont olyan rossz, mint alulmaradni.

3. Nem látod reálisan a helyzetet

Tipikus párbeszédek, amikre nagyon fura arcokat szoktatok vágni:

Miért akarsz váltani?
Én? Hiszen nem is pályáztam, te kerestél meg, te hívtál ide, te akarod, hogy váltsak. Ha már itt tartunk,
  miért érdemes váltanom?

 

Nem tudja, miért érdemes váltanod, azt te tudod. Ez a jelöltek legtipikusabb hibája, ami szerintem tárgyalási és állásinterjús rutin hiányára vezethető vissza (írtad is, hogy ritkán mész interjúra). Rákérdeznek a jelölt preferenciáira, és valami furcsa okból csakazértse mondja el. Naná, hogy ilyenkor fura arcokat vágnak (persze csak az amatőrök, a profik mindenre pókerarccal reagálnak): kezedbe adják a beszélgetés fonalát, mert jeleznék, hogy te vagy diktáló pozícióban, erre hepciáskodsz, ahelyett, hogy irányítanád a beszélgetést, ha már lehetőséget kaptál rá. Eljöttél valamiért az interjúra, tehát akár válthatnál is, megadod az esélyt rá magadnak is, a keresőnek is. Esetleg, ha elmondanád, hogy 30%-al több fizetésért, vadiúj Audiért, féléves barbadosi projektért, akkor beljebb lennénk. Az interjúztató találja ki ezeket neked, vagy vannak saját magad által megfogalmazott igényeid? Korrekt, céltudatos ember vagy, akit érdemes meggyőzni, mert akár érdekelhetne is egy jó lehetőség?

Állásinterjún jelöltként az a dolgod, hogy kiderítsd: tetszik-e neked az ajánlott állás, megkapod-e benne, amit elvársz. Ez azzal kezdődik, hogy elmondod, mit vársz el, nem a törekvéssel, hogy „legyőzd” az interjúztatót. Másik jelölti tévedés: az, hogy veled beszélnek, nem jelenti azt, hogy csakis téged akarnak. Választhatnak mást is, ha az derül ki az interjún, hogy veled nem lehet értelmesen beszélni, mert tapasztalatlan vagy/mellébeszélsz/ kötekszel/trükközöl/okosabbnak hiszed magad/harcolni jöttél, nem tárgyalni.

Miért szeretnél nálunk dolgozni?
Én? Hiszen nem is pályáztam, te kerestél meg, te hívtál ide, te akarod, hogy nálatok dolgozzam. Ha már itt
   tartunk, szerinted miért érdemes váltanom?

 

Ugyanaz, mint az előzőnél. Pont azt kérdezik, miért? Találják ki helyetted, miért váltanál, mi a fontos neked?

Nem, ő nem akarja, hogy náluk dolgozz. Ő valakit akar, aki az ügyfélnek fontos jellemzőknek megfelel. Még az is lehet, hogy nem te leszel az. Mindketten bármelyik pillanatban mondhattok nemet.

Mi keltette fel az érdeklődésed a pozíció leírásában?
Ez és ez. De ugorjunk visszább, mi keltette fel az érdeklődésed az önéletrajzomban?

Kidobta a kereső a CV-d rajtad kívül még 4 jelölttel a kért kulcsszavakra, ezért beszél veled. Általában nincs olyasmi, ami felkeltette az érdeklődését. Megfelelsz az állásprofiljának, és végrehajt egy feladatot. Az a dolga, hogy mindannyiótokkal beszéljen, és megkérdezze, érdekel-e ez téged egyáltalán, ha igen, milyen feltételekkel. Most rosszat – ill. rosszkor – kérdeztél: neked nem kell, hogy fontos legyen, hogy ő mit gondol az önéletrajzod alapján rólad. Az pont a beszélgetés során alakul majd ki, de erre nem hagytál időt. Véleményt akarsz tőle, ahelyett, hogy te mondanád el, miért te lennél a jó nekik. Szóval a helyes válasz: “Ez és ez, mert ahogy az önéletrajzomban is leírtam, ilyenolyan projektekben, évek óta ezt meg azt tettem, és ilyenolyan eredményeim voltak. Ami különösen érdekes lehet itt, az pl. az ittmegott végzett ilyenolyan munkám, ahol eztmegazt értem el ….” Így készítheted elő, hogy majd lehessen komoly fizetési igényed.

 Folyt. köv.

123 hozzászólás ehhez “Az érem két oldala 3. – Min sértődhetünk meg egy állásinterjún?”

  1. jobangel
    mondta:

    @Laptop7712: Igen, csak ezzel közben lejáratod magad. Megmagyarázhatod, hogy reakciók meg nézőpontok, de ezzel sem tudod védeni, miért jó neked, ha hülyének néznek. Terápiának sem hasznos, de most lezárom a topikot, mert nagyon eltértünk a tárgytól.

  2. Laptop7712
    mondta:

    @jobangel:
    Azért vagyok itt, mert szeretem a játékot. Mint mondtam már többször is, nem veszem komolyan olyan nagyon a témát, ha netán az adott pillanatban a hülyeséget védem, mert úri kedvem úgy tartja, vagy nem megfelelő tárgyi tudást emelek be a diskurzusba, és mások elkezdenek képet alkotni a tudásomról, tegyék.

    Egy biztos, hibáznak, mert egy játékból vonnak le valósnak tűnő következtetést. Amit látok, az az, hogy kivehető a válaszokból egy gondolati rendszer, egyfajta sablon, amivel már lehet valamit kezdeni, és ez számomra már érdekes pszichológiai hátteret világít meg.

    Na, ez már fontos akkor, ha a HR veled szemben ül. egy kicsikét belelátsz az agyába.
    Aki érti a fenti szövegemet, az tudja, hogy miről beszélek. Semmit nem fogsz megtudni rólam, hidd el.
    Itt nem. Hol ezt védem, hol azt, hol marhaságokat írok, hol nem, a lényeg valamiért teszem, mert kíváncsi vagyok pár dologra. ilyen egyszerű ez. Hol mérnök vagyok, hol szende felszolgáló, hol profi üzletkötő, hol meg adom a könyvelőt. A lényeg a reakció.

  3. jobangel
    mondta:

    @Laptop7712: Nem nézőpontokat villantasz fel, hanem tárgyi tévedéseket, aztán kijavítanak mások. Ebből tényleg lehet tanulni, csak a módszer nem jó, mert folyamatosan tájékozatlannak látszol tőle, így meg nem sikerülhet a jó szakember imidzsét átadni. Ha ez itt nem megy, jó eséllyel IRL sem. Az üzletkötői kvalitásaidat is úgy adod elő, mint egy mosóporügynök, meg ez az “élvezem” is olyan MLM-es. Ezért kérdeztem a wolfgáborizmust.

  4. Laptop7712
    mondta:

    @droid_:
    Nem tudom, de nekem azt tanították, hogy az adott embert ne minősítsd, az nem vezet sehová. Amint látod, az egész poszt nálam semmi másról nem szól, mint arról, hogy nézőpontokat villantok fel, és nézem azt, hogy ki mit reagál, mert nagyon jól szórakozok. Természetesen, az egész kamu, varázslat, semmi más. Mivel számomra semmi tétje nincs.

    Amúgy nem érdekel, az hogy mennyi a kerete a cégnek, az már jobban érdekel, hogy meddig hajlandó optimális esetben elmenni, ezt meg hogy hogyan lövöm be, az én dolgom, és dönthetek, hogy elfogadom, vagy nem. Nálam ilyen játék ez.
    Az hogy milyen üzleteket kötök, hol ilyet, hol olyat, közben jól szórakozom, hidd el.
    Egy 20 éves srác, aki letett valamit az asztalra saját jogon, az egy kicsit másképp beszél, és mást tart fontosnak egy üzletkötésnél, mint az, aki 60 éves, és megjárta a hadak útját.

    Természetes, hogy kamugép vagyok, mert ez egy véleményrovat, vagy mi a fene.
    Kamuzhat bárki bármit, ami a lényeg az az, hogy ki hogyan reagál, ebből leszűrhető valami.

    Én képes vagyok pillanatokon belül nézőpontot váltani, és körbejárni egy témát innen is, meg onnan is.
    Amit kitűnik a hozzászólásokból az az, hogy nem mindenki képes nézőpontváltásra, ami merevvé teszi a rendszert. Ezzel sincs semmi hiba, csak tudni kell róla. Kamu az egész, de élvezem, mert lehet belőle tanulni.

  5. droid_
    mondta:

    @Laptop7712: meg ha ki is tudnad szamolni helyesen a nettodbol a bruttodat vagy a munkaltato berkoltseget (de nem tudod, amint latszik), akkor sem tudnad hogy mekkora kerete van rad a cegnek. osszevetve ezt a kivalo uzletkotoi mernoksegeddel, szerintem siman egy kamugep vagy.

  6. Laptop7712
    mondta:

    @droid_:
    Ahhoz, hogy egy szituációban sikeres légy, tudnod kell a partnered fejével gondolkozni. Mennyibe kerül a pozíció a cégnek, amire jelentkeztél? Nem tudod? Nem fogsz tudni a lehetőségeken belül a számodra optimális megoldást találni. Azt a megoldást fogod választani, amit ajánlanak. Ez ilyen egyszerű.

  7. droid_
    mondta:

    @Laptop7712: Bruttó fizetés: = Nettó X 2,01.
    ja igy mar vilagos, miert kell a szakertot felhivni. ezt mar nem menti a teljes berkoltseggel takarozas sem. ki a t o k o m e t erdekli mennyibe kerulok a cegnek? van barki, akit azzal kinalgatnak az interjun, hogy mennyi lesz utana a munkaltatoi koltseg? vagy az irodaberlet raeso resze es a villanyszamla? mennyi lesz a (brutto) fizetesem, ez a lenyeg, az en adozasom az en dolgom, a cege meg a ceg dolga.

  8. velizar
    mondta:

    @kukatr: nem kéne okvetlenül tudnia. egy bizonyos magenta színű belső-kongói kommunikációs konszern egyik nyugat-szaharai leányánál így néz ki a juttatási csomag. vannak benne egyéni kpi-ok is, az éves bónusza 60%át mégis abból kapja a vezérigazgatótól a recepciósig mindenki, hogy a cégcsoport milyen eredményeket tud felmutatni, és csak a maradék 40% függ valamennyire az egyéni, és team értékeléstől.

  9. jobangel
    mondta:

    @Laptop7712: Ha nem tudod, mi az, akkor rendben vagyunk. De ez a “győzze meg magát” elég izé így is.

  10. Laptop7712
    mondta:

    Mondom, működik a provokatív él, és ez nekem nagyon tetszik. Mi az a „wolfgáborizmus”?
    Avass be légy szíves, lehet, hogy át kell alakítanom a 20 éves működő, és sikeres saját stratégiámat, mert jézusom, meg hűha.

    Szép pszichológiai tanulmányt lehetne írni a posztból.

  11. jobangel
    mondta:

    Ja, egyébként új poszt van fent, tessenek azt szétszedni kedves olvasóim 🙂

  12. jobangel
    mondta:

    @Laptop7712: “Ha nem érem el azt a partnereimnél, hogy önmagukat győzzék meg, hogy az általam ajánlott dolog, megoldás, beruházás jó nekik, akkor baj van. ” — Jézusom. Mondd, hogy nem wolfgáborizmust tanultál salesként, és ez csak nyelvbotlás volt.

  13. Laptop7712
    mondta:

    @jobangel:
    Látom, működik a provokatív él.
    Amiről te beszélsz, az nagyon komoly tudás akkor, ha olyan szervezet célzok meg, melynek az ellátási láncának felépítéséből adódó általad említett faktorok fontosak.

    Mivel az általad említett szótár feltételez egyfajta multinacionális működési környezetet, feltételezi azt is, hogy a hozzá jelentkezők az általuk használt modellt le tudják fordítani napi gyakorlati nyelvre. A lényeg ebben van, használhatsz bármilyen szótárt, lehet a kezedben bármilyen rendszer, akkor, ha tudod azt, hogy milyen szinten támogatja a napi munkavégzésedet. Ilyen egyszerű ez.
    A szóhasználatból következik egyfajta üzleti modell automatizmus, ami nagyon sok esetben takarja a semmit, avagy valami hasonlót.

    De nem cél az, hogy bemutassam az általad használt összes fogalmat egy nagyon egyszerű példán, nem tárgya blognak. A linekdinen elvagyok, köszönöm kérdésed, arra használom, amire strukturálisan tervezték, és egész jó haverok lettünk.
    Amúgy semmire nem veszem rá az ügyfeleimet, soha nem is tettem. Ha nem érem el azt a partnereimnél, hogy önmagukat győzzék meg, hogy az általam ajánlott dolog, megoldás, beruházás jó nekik, akkor baj van.
    Ügyfeleim nincsenek, partnereim vannak.

    A viselkedésem nagyon asszertív, és a viselkedésem miatt csak a saját lelkiismeretemmel kell elszámolnom akkor, ha minden hozzá kapcsolódó normális emberi érintkezési szituációt betartok.

    Az, hogy nagyon távol eső nézőpontokból tudd vizsgálni ugyanazon témát pillanatokon belül, az lehet, hogy itt, ebben a körben furcsa, máshol elvárás, magasabb szinteken meg nem lehet nélküle élni.

  14. jobangel
    mondta:

    @Laptop7712: Az jó, ha nézőpontokat látsz, de remélem, azt is látod miben van még hiányosságod. Múltkor Linkedin profilt javítottál itteni ihletre (tényleg, bejött?), most azt az excelt nézd át, amit belinkeltem, mert tanulságos.

    “van az a HR tanácsadó, aki érti azt, hogy mit jelent egy üzletkötői attitűd, ami kiegészül azzal, hogy segíted a partnered, mert csak így boldogulhatsz. “

    Van bizony, és akkor a HR-es belekérdez olyan dolgokba, hogy hogyan voltál mérve, mondj egy-két KPI-t, amit már valaha mértek rajtad. Megkérdezik hányféle cégszervezetet ismersz, mert ugye nem mindegy üzletkötőként, hogy kit fogsz a cégnél a termékeddel. Hogyan oldod meg mátrix szervezetben, hogyan oldod meg egy funkcionális szervezetben, hogyan megy az eladási stratégiád egy projektcégben. A cost center – profit center üzletkötőnek is fontos dolog ám, ha az ügyfelet beruházásra kell rávenni, és érveket kell adni egy beruházó cost center szervezet szájába arra, miért lesz jó a profit centernek, ha támogatja a kiadást. Pl. ezzel lehet segíteni a partneren, és persze azon is, hogy vegyen tőled. Az ács haverod lehet, hogy ezeket nem tudja, de attól neked még fontos tudás lehet. Vagy te is ács vagy, és akkor nem kell ezt tudnod.
    Pénzügyekben is jó kiművelődni, mert ha esetleg a termékhez finanszírozási modellt kell ajánlani, az a tudás is kellhet. Menedzsment-tudományokban is, hogy stratégiát építs a terméked köré az ügyfélnek. Meg ugye a salesben magában: lead generálás, forecast, lead-kezelés, pipeline stb. Ha ezeket meg mind tudod, mert vérprofi vagy, akkor nincs az a juttatási csomag, amit ne tudnál értelmezni… Szóval visszatértünk oda, hogy állásinterjún telefonálni védhetetlen, és pont egy üzletkötést értő HR fogja a legrosszabbul tűrni. Ahogy Bircát a kamu munkahelyeitől, úgy téged ettől a viselkedéstől próbál óvni az itteni közönség, nem véletlenül.

  15. Laptop7712
    mondta:

    Kiváló üzletkötő vagyok, azért, mert a saját bőrömet viszem a vásárra, és nagyívbe teszek rá, hogy mit tervez egy cég, és azt hogyan kombinálja a juttatási csomagjában.
    Amiből én élek, az az, hogy mindig, ismétlem, mindig tudok árat, és paritást mondani az általam forgalmazott termékekre. Erről ennyit, ebből élek 20 éve.

    A másik. A hozzászólásaim semmi mást nem tükröznek, csak nézőpontokat, és nagyon szépen szórakozom azon, hogy mennyire veszik komolyan azokat a nézőpontokat, melyeket pillanatnyilag képviselek.

    Az üzleti tárgyalásra mindig felkészülten érkezek, és megpróbálok az üzletfelem agyával gondolkozni, mert nem tehetek másképp, főleg akkor, ha szeretnék egy hosszú távú együttműködést, vagy egy előremutató keret megállapodást kötni.

    Amúgy nem érdekel, hogy kiröhögnek, és hidd el, van az a HR tanácsadó, aki érti azt, hogy mit jelent egy üzletkötői attitűd, ami kiegészül azzal, hogy segíted a partnered, mert csak így boldogulhatsz.

    Ismerek olyan srácot, aki ács, és mivel tud százalékot számolni, milliárdos cége van, mert a telefonját arra használja, hogy felhívja a profit.
    Nekem Ő a példakép, mert saját bőrét viszi a vásárra nap, mint nap.
    Cost center, meg profit center? Az meg mi? Azt kérdezné, de én is. Abból sokféle lehet, ugye.

    Lehet tolni a dumát, hogy bunkó, meg nagy az arca, meg hülye, meg stb.

    Csak azt kell észrevenni, hogy mindez nem komoly, mert nincs tétje a dolognak, számomra semmi tétje nincs. Egy biztos. Nagyon sokat lehet tanulni a fenti hozzászólásokból, és remélem lesz még itt ilyen provokatív csörte.
    Nézőpontokat ismerek meg, és most nagyon ráérek ezzel foglakozni.

  16. Névtelen
    mondta:

    @kukatr:

    Ugyan már. Mi ezt nem tudhatjuk. Ő és a kollégái akkora nemzetközi szakemberek, hogy a Holdról is látszanak, de azért ha állást szeretnének, féléves procedúrákon és hr-generalista kislányokon kell átverekedniük magukat.
    Meg ugye nettóból bruttót mérnökként nem tud számítani, meg aláírás előtt a pénzügyi tanácsadójával konzultálna, de azért ha kell, akkor előkapja a konszolidált beszámolót, hogy elemezzen. Kicsit koncepciótlan. 🙂

  17. kukatr
    mondta:

    @Laptop7712: Hát ha olyan juttatási csomagot látsz, melyet velizar említett, akkor olyan pozícióra pályázol, ahol illene tudnod, hogy mit jelent…
    A magas lovazást azért kaptad, mert remek üzletkötőnek állítottad magad. Ha ez igaz, akkor ne példálózz (alapvető) pénzügyi ismeretek hiányával, ne bújj e mögé, neked ehhez értened kell! Egy üzleti tárgyalásra is felkészülten érkezel, nem közben telefonálgatsz, hogy mi mit jelent, különben kiröhögnek.

  18. jobangel
    mondta:

    @Laptop7712: azt, hogy egy munkavállaló cost centerre vagy profit centerre kerül, megintcsak cég függvénye. Nyilván egy könyvelő nem fog tudni margint felmutatni, vagy egy raktáros sem. És persze egy HR-esnél is mások a KPI-ok, de az igénybe vett szolgáltatót is másképp értékelik, pl. a külsős tanácsadó hatékonyságát nyilván nem így számolják. Ne mosd össze a beszállítói szerepet a munkavállalóival. (az a 4000 Ft tévedés 1 évben 48 ezer, 100 munkavállalónál 4 millió 800 ezer. Annyira nem aprópénz még egy cégnek sem.

  19. Laptop7712
    mondta:

    @jobangel:
    Tehát kimondtad a lényeget.
    Ha egy melós 100.000 Ft-ot kap kézbe, akkor a mérlegelési szempont a cégnél az, hogy termel-e legalább 196.000 Ft-ot havonta, plusz azt, amiért felvettem, és ha már felvettem, valami hasznom legyen már belőle, tehát tegyen le valamit az asztalra legalább 4 hónapon belül.
    Fizetek neki 100.000 Ft-ot, de a tulajdonosi szubjektív értékítélete szerint a melós érjen legalább 300.000 Ft-ot. Ez van, ez a trend, és ezzel egy gyakorlott ember, akinek már az orra elé tettek egy juttatási csomagot, tisztában van. ű
    Az a cég is, aki szerződést köt egy HR tanácsadóval, ezen az alapon számolja a tanácsadó hatékonyságát, csak nem biztos, hogy ezt így elmondja neki, ez egy más tészta.

    Mert ez a lényeg tulajdonosi oldalról, a többi meg a könyvelőnek lényeg, hogy meg tudja csinálni a bérszámfejtést.

    Nagyvonalúan azt mondtam, hogy ez a szám 200.000 Ft, bevallom, tévedtem kerek 4000 Ft-ot – a te számításod szerint -, nálam benne van az 5 %-os számomra elfogadható tűréshatárban.

  20. Névtelen
    mondta:

    @Laptop7712:

    Nem értem, mi olyan nagy varázslat ebben, hogy könyvelőt kelljen megkérdezni. Ha nettóból számolunk, akkor elosztod a nettót 0,655-tel, ez lesz a bruttó, ha a bruttót megszorzod 1,285-tel, megkapod a bérköltséget (nyilván az alapesettel számolva, kedvezmények nélkül).

  21. jobangel
    mondta:

    @Laptop7712: Nagyon nagyvonalúan számolsz, pedig a bruttó kerül a munkaszerződésbe, kellene, hogy érdekeljen pontosan. Bruttó 200 az nett 131 ezer. Nettó 100 ezer pedig bruttó 152800, ami 196 ezerbe kerül a munkáltatónak. (Ha ez utóbbi nem érdekel, az jogosnak tűnhet, csakhogy a teljesítmények úgy vannak mérve, hogy a saját költségét behozza-e a munkavállaló és termel-e efölött, akkor tehát mégiscsak fontos, főleg juttatási csomag számításakor).

  22. Laptop7712
    mondta:

    Nettó fizetés a cég oldaláról viszgálva, ez van a képletben.
    Ha nettó 100.000 Ft-ot fizetsz az alkalmazottnak, az a cégnek 200.000 Ft- ba kerül. Amúgy a legjobb, amit mundenki használ, nagyon egyszerűen megtalálható a legnézetebb pénzügyi, számviteli portálon, kérdezz rá egy könyvelőnél. Enegem addig érdekel a bruttó, hogy befizetik-e utánnam a járulékokat. A többi az én dolgom.

  23. jobangel
    mondta:

    @tff: @velizar: Bruttó-nettó számításra jó excel itt (nem az én szellemi termékem, de szívből ajánlom):
    mimox.com/download/berelszamolas2013.xlsx

  24. Névtelen
    mondta:

    @velizar:

    Igen, én is ezzel számoltam, de még úgysem jön össze.
    Bruttó százezer Ft fizetésnél az ő képletével számolva kb. 132 ezer forint jönne ki, ami több, mint a bérköltség.

  25. Laptop7712
    mondta:

    Úgy gondolom, nem értjük egymást.
    Nagyon sok a megfogalmazásban a HA.
    Engem nem érdekelne az ajánlat, erre mondják azt, hogy varázslat. Pontosan, az alkalmazottat nem érdekli az, hogy mi a bruttó, engem nem érdekel. Amúgy a HR-es általában bruttóról beszél, és nem tudja megmondani, azt, hogy az adott pillanatban mennyi az kézbe, ott akkor, annál a jelöltnél.

    Engem ezzel az ajánlattal nem tudnál meggyőzni, legyen az bármilyen kör.
    Nagyon sok a képletben a tőlem távol álló tényező, ami cég szintű mutató, még nem is csoportszintű, és semmi köze a saját időszakos teljesítményemhez. Semmi esetre sem mennék bele, mert nem tőlem, netán a csapatomtól, vagy az elvégzett munkámtól, munkánktól függ a téma. Rajzolj mást. Pl. olyan struktúrában, hogyha jól dolgozom, ennyit kapsz kézbe, ha rosszul dolgozom (bizonyítható hiba arány, ami tőlem, vagy a csapatomtól függ) akkor meg netán egy marék hangya többet ér, mint az, amit kapnék.

  26. velizar
    mondta:

    @tff: a teljes (munkáltatói+munkavállalói) van. a munkáltató fizet még szoc. hozzájárulási adót (27%), valamint szakképzési hozzájárulást (1,5%), de ez az egyszeri alkalmazottat (nagyon helyesen) nem érdekli.

  27. velizar
    mondta:

    @Laptop7712: jó, kapd elő a tavalyi mérleget, és saccold meg az alapján, hogy a következő pénzügyi 9. havi ytd előrejelzés mit jósol. pláne, ha az előző pénzügyi évben a cégnek a bővülés volt előirányozva, az ideiben viszont a költséghatékony működés.
    ha meg elhiszed a számot, amit mondanak, akkor meg nincs szükség számolósdira, sem közgizdászra.

    2. ezt gondold át.

  28. Névtelen
    mondta:

    @Laptop7712:

    “Bruttó fizetés: = Nettó X 2,01”

    Ez hogy jött ki? Nagyon nem stimmel, közelítőleg sem. A teljes bérköltség nincs ennyi.

    A bruttó fizetésből alapesetben vonnak 34,5% adóterhet. Tehát ha vissza akarod számolni, hogy miből vonták eredetileg, akkor hogyan is kell számolni? Ez nem mérnöki matematika, hanem általános iskolai.

  29. Laptop7712
    mondta:

    @velizar:
    1.
    Előkapom a tavalyi mérlegedet a mellékletekkel együtt. Ha van, fogom az anyacég mérlegét is, vagy beszámolóját, mert publikus. Tételezzük fel, mindez érdekel, mert akarom tudni azt, hogy hogyan néz ki az ebitda mutatótok. (Ez a szám, ami valamilyen céges történettől függ, tehát irreleváns, vagy van, vagy nincs, ha komoly az ajánlat, mondanak nagyságrendet.)

    2.
    Bruttó fizetés: = Nettó X 2,01. (Ez jó közelítés, lehet velem vitatkozni, de ha belemegyünk, hasonló arány jön ki, vagy rosszabb.)

    3.
    Ezekkel az alapismeretekkel szépen fel lehet írni a képletet, és el lehet fogadni, vagy nem. Ugye nem kell felírnom a képletet, vagy szeretnéd?

  30. velizar
    mondta:

    @kukatr: & @Laptop7712:
    odajön hozzám gipsz jakab okleveles villamosmérnök, és elérakok egy olyan juttatási csomagot, amelyben a következő tétel is szerepel:
    a bruttó bónuszalap az éves bruttó fizetés 22%a, ennek 15%át az ebitda margin 100%os teljesülése esetén kapja meg. előzetes kifizetés a június havi bérrel egyidőben ytd alapján.
    sok sikert.

  31. Laptop7712
    mondta:

    @kukatr:
    Tehát miről is beszélünk, amikor azt mondom, hogy egy profi tanácsát kell kérni ahhoz, hogy be tudj lőni egy juttatási csomagot.
    Tehát előtted van az A-4-es papír, és olvasod, aminek az van a tetején, hogy a juttatási csomag részletezése. Elolvasod egyszer, és tételezzük fel, minden szót értesz.
    Ha nem így van, telefon, és megvilágosodsz. Ha le tudod fordítani egyszerű százalékszámításra, és azt is világosan látod, hogy minek a százaléka, akkor nyert ügyed van. Akkor be tudod lőni azt is, nagy pontossággal, hogy mennyi az annyi, mennyi járhat neked.

    Tehát nem a zsák krumpli, hanem nagyságrend, ugye, a fizika tanárod is felírta a feladatot a táblára, odafordult hozzátok, és elkezdtétek végiggondolni, hogy most akkor a végeredmény mekkora nagyságrendű lehet. Ugye ismerős?

    Tehát a profi segítsége ahhoz kell, 5%-os pontossággal be tudd lőni, hogy mit is tettek eléd. Remélem, érthető vagyok.

    Hogyha ez szépen kialakul benned, érdemes javasolni azt, hogy ebbe az irányba fogalmazzátok át a juttatási csomagot. ugyanarról beszéltek, csak egy kicsit másképp.

    A konkrét témának semmi köze ahhoz, hogy egy átlagos mérnöknek mekkora az IQ szintje, meg mennyi matekot tanult. Egy mérnököt az érdekli, amivel foglalkozik, és lehet benne vérprofi, de nem biztos, hogy a pénzügyi szakszótár a sajátja, legyen az bármilyen papíron.
    Ez az óvatos, alacsony ló esete.

    Még egyszer mondom, amit nem értek, és nem látok át világosan, legyen az bármi, fel
    fogom hívni azt, aki meglátásom szerint profi az adott témában, mert lehet, hogy abból él, látta már azt a fenevadat, csak lehet, hogy nem zöld volt, hanem kék, és lehet, hogy nem foga volt, hanem taraja, de mégis ugyanaz a téma.

    Abban a szituációban nekem van időm, hidd el, ha másnak nem tetszik, nem baj, azért én nem fogok elhamarkodottan dönteni, csak akkor, amikor úgy érzem, minden információ birtokában vagyok, ekkor nem érdekel az időtényező, hidd el.

    Nem ülök magas lovon, köszönöm kedves érdeklődésed, tetszik ez a kedves aggódás.

  32. kukatr
    mondta:

    @Laptop7712: “Például mérnök létemre nem hiszem, hogy értenem kellene olyan dolgokhoz, mit a teljesítményarányos bónusz, amibe belekevertek olyan dologtól való függést, amit csak egy profi szakértő ért, ha felhívom, azonnal tudja, miről beszélek.”

    Erre csak fizikatanáromat tudnám idézni, amikor lehagytuk a mértékegységet a szám után: “Mi az az ‘olyan dolgoktól’? Zsák krumpli?”
    Például mérnökként leszállhatnál a magas lóról, és rossz hozzáállásodat (telefonálás állásinterjú közben) ne ködösítéssel próbáld meg igazolni. Nulla a valószínűsége annak, hogy átlagos intelligenciával és mérnöki matematikai tudással felvértezve képtelen legyél megérteni egy juttatási csomagot.

  33. jobangel
    mondta:

    @telkoe: Az eheti poszt majd egy profiról fog szólni.

  34. telkoe
    mondta:

    @jobangel: Eddig az altalam profinak tartott fejvadaszok profi eredmenyt hoztak.
    Termeszetesen nem kell a velemenyemre hallgatnod, nyugodtan kerdezz meg legkozelebb egy nyugati profit hogy pl. arrol hogy az ugyfelek megkeresesere nem szokas valaszolni. Csak nehogy veletlenul ne azt nezd profinak, aki nem az…

  35. jobangel
    mondta:

    @telkoe: az volt a gond, hogy ez egy rossz példa volt, és neked fel sem tűnt, mennyire rossz, tehát éles környezetben sem tűnt volna fel, és még profinak is állítottad be. Innentől veszélyes bárkit profinak-dilettánsnak elkönyvelni HR-témákban amatőröknek – és ez a jelöltek nagy százaléka. Mert megtörténik, hogy azt nézik profinak, aki nem az, hisznek neki, mert profinak látszik, és ez rosszul végződhet. Vagy olyan igényeket támasztanak, amit nem lehet (támogassák a jelöltet a közvetítők), és ezekre a tévedésekre alapozva viselkednek állásinterjún, írnak CV-t, és nem emiatt nem találnak állást.

  36. Laptop7712
    mondta:

    Kattintgatok, és nézelődök. Én még mindig abban a világban élek, hogy a HR az támogató szerepet tölt be. Amúgy Angel, nem tudsz konkrétan utánanézni annak, hogy a delikvens pl. 2001-ben dolgozott egy megszűnt vagy felszámolt cégnél. Eltelt 12 év, és ha a jelölted profin beszél ukránul, meg oroszul, meg netán magyarul, és netán még otthon van a szakmájában is, nincs esélyed, főleg akkor, ha nem tudsz azonnal és kifinomultan ukránul, és nem tudod azonnal felhívni a megfelelő telefonszámot. Tehát macera, és nem fogod leellenőrizni. Birca ha finomít egy kicsit a dumáján, nem kapod el. Amúgy a gond az, hogy mindenki hazudik, a HR is, meg a jelölt is, ebben az üzletben akkor van gáz, amikor a hazugságot kell letolni a megbízó, vagy a jelölt torkán. Na ezt a játékot unták meg sokan, és néznek más megoldások után. Érdemes lenne felébredni. Haver mesélte, hogy elmés HR-es megkérdezte, hogy csinált-e már olyan terméket, mert nem hiszi el. Csávó fogta magát, benyúlt a táskájába, elővette a mintadarabot, meg a formatervezési mintaoltalmi igazolást. Megszólalt a Hr -es hogy ilyen mindenkinek lehet. Tényleg? Mondta, és szó nélkül felállt és kiment. 4 kör, 6 hónap után. Ügyes vagy Piri, vagy Manci.

    Nemzetbiztonságinál elhasalna? Húha, itt álljunk meg egy polgári védelmi pillanatra.
    A nemzetbiztonsági átvilágítás egy kérdőívvel kezdődik, és ahogy én tudom, semmi köze a tanácsadó HR- nek a témához, tudniillik nem a HR cég nemzetbiztonsági átvilágítás alanya, hanem Gipsz Jakab, aki kitölti a kérdőívet!
    Tehát köze nincs hozzá. Azt gondolom, fogalmad nincs arról, miről beszélsz.

  37. telkoe
    mondta:

    @jobangel: Ez egy pelda volt arrol, hogy kompetens szakember kompetens valaszt is tud adni, nem arrol volt szo hogy a levegobe kell igergetni.

    Javasolni tudom visszaolvasast, mar parszor leirtak hogy mitol profi egy nyugati kozvetito (nem, nem attol amire terelni probalsz). Nekik (illetve par magyar fejvadasznak) valahogy sikerul valaszolni megkeresesre (nem megmagyarazzak hogy miert nem szokas valaszolni), kompetensek ha telefonon felhivnak / felhivod oket(bizonyara naluk lenyegesen olcsobb a jo alkalmazott ezert nem magyarazzak hogy csak dilettans droidra telik) es profin allnak a jelolt tudasahoz, idejehez, kommunikaciojahoz mert tisztaban vannak vele hogy akkor van penz ha a jelolt alairja a szerzodest. Ha erdekel a tema, csak ajanlani tudok osszehasonlitasi alapnak par honap gyakornokoskodast egy olyan cegnel/orszagban, ahol ez a szakmai/cegkultura resze.

  38. Névtelen
    mondta:

    @jobangel:

    Gondolom, hogy Birca simán csak “boostolni” akarja kicsit az önéletrajzát valami jól hangzó pozícióval/céggel.

    Csak éppen azért logikátlan, mert ha fontos, akkor úgyis rámozdulnak, és akkor nagyon gyorsan kibukik a dolog. Szerintem a kiskutyás részig el sem jutna senki ilyen Monty Python jelenetbe illő fal szöveggel, kb. a dubai kivándorlásnál már jönne a “köszönjük, majd értesítjük” visszajelzés.

    De ha mégis megéri nekik az energiát, hogy utánanézzenek, túl nagy a valószínűsége, hogy bizonyítják a hazugságot (pl. ukrán cégnyilvántartás alapján visszakeresett ügyvezetővel közösségi oldalon sikerülhet felvenni a kapcsolatot stb.). Egy nemzetbiztonsági átvilágításnál meg pláne elhasalna.

    Ha meg nem fontos, és átsiklanak felette, akkor minek beleírni?

  39. Bambano
    mondta:

    @jobangel: te mint nem hr-es, hogy tartasz ennyi állásinterjút két poszt közben?

    másik hsz-edben levő kérdésre, hogy mit változtatnék: megértem, hogy a módszerváltáskor a hr-es hiányszakma lett, mert a pártfunkci személyzetiseket kirakták. de azóta eltelt kishíján 25 év. most már lehetne azt mondani, hogy az lehet hr-es, akinek van főiskolai hr diplomája. nem tanári, nem közgáz, hanem hr. utána minden hr-est beültetnék egy 2-3 napos tréningre egy-két valóban jó, veterán hr-es mellé, hogy megtanulják a gyakorlatot is. Pl. összeszednék olyanokat, mint az a két fickó, aki az Útravaló internyúzóktól c. könyvet írta.

  40. jobangel
    mondta:

    @Bambano: Lájk 🙂

  41. jobangel
    mondta:

    @telkoe: azért az nagyon dilettáns dolog, ha a közvetítő-tanácsadó az ügyfél kontójára ígérget csoportvezetői előrelépési lehetőséget. Én megkérdezném a közvetítőt, hogy mire alapoz egy ilyen ígéretet, és van-e felhatalmazása az ügyfél nevében nyilatkozni erről, vagy csak kamuzik?

    Számomra az ilyenekből látszik, hogy valójában sokan nem tudják, mit szabad és mit nem, és így a legdilettánsabb megnyilvánulásokat is el lehet adni a jelölteknek, ha azt egy “nyugati” lépi meg. Ha “nyugati”, akkor már mindjárt profi, csak attól, hogy “nyugati”?

  42. Bambano
    mondta:

    @maxval, a gondolkodni igyekvő birca: szerintem azt a munkakört, amit egy nemrég megszűnt ukrán cégnél be szoktak tölteni, te nem akarod cv-be beleírni 😛

  43. telkoe
    mondta:

    @jobangel:
    >> A közvetítő nem csak “jegyzi a hirdetést”, hanem ennél jóval többet tesz már a meghirdetés előtt: pl. felméri az ügyféligényt, az ügyfelet magát(!) mind szervezetében, mind a szervezetet alkotó személyekben, ez alapján összeállítja az állásprofilt, a munkakört, majd utána jöhet, hogy megfogalmazza a hirdetést, feladja. Persze egyes ügyfelek azt hiszik, az a toborzói munka, hogy lediktálja a hirdetést a toborzónak, majd kap 3 önéletrajzot és rábök az egyikre. Ez is egy szint, de komoly tanácsadónak ez nem pálya.
    Nos ha ez valoban igy lenne, akkor a komoly tanacsadonak nem lenne kihivas hogy ket mondattal megvalaszolja a kerdest mondjuk mondjuk igy: Olyan ember keresunk, aki ert a C++ es a PIChez, beszel nemetul es van nemzetkozi tapasztlata. On azert erdekes szamunkra, mert ezeket tudja es ebbol a poziciobol elolephet csoportvezetove is par even belul. Mennyiben fele meg ez az on elkepzeleseinek?

    A legtobb “szakember” valojaban ezt mondhatna:
    Osszepuncsoltunk valakivel a cegtol, es kell neki valami kocka aki tud PIC meg C++ meg hasonlo izeket meg nemetul nekunk meg mar nagyon kellene egy kis apropenz. Az irodai droid raugrott hogy keressen olyen oneletrajozokat amikben ez van es korbetelefonalta oket hogy berangasson par balekot az ugyfelhez. Most meg azert ulunk itt hogy jol megmutassam milyen jo jelolteket hoztam, meg szakmailag azt is megneztem hogy kezeli a tabulatort wordben. Elobb-utobb csak megunjak es felveszi valamelyiket.

    >> Tetszik, mikor jönnek a sommás vélemények, ilyenkor örülök, hogy nem vagyok HR-es. De mikor a sommás vélemények vallóit megkérdezem, hogy szerintük hogyan lenne jó, egyáltalán tudják-e mi a HR-es dolga, akkor jön, hogyhát ööö…

    Ha visszaolvasod, paran mar leirtak, hogy nyugati kozvetitoknek / szemelyzetiseknek / fejvadaszoknak valahogy megy a dolog. Kezdve az egesz apro dologoktol, mint pl hogy valaszolunk a megkeresesekre egeszen odaig hogy nem probalnak szakmai temakba szakertot jatszani ha ket ostoba kerdes utan ugyis kiderul hogy fogalmuk sincs mirol beszelnek. Tisztaban vannak vele, hogy a sajat szakmajukban profi emberekkel profi modon kell foglalkozni. Egy dilettans kozvetito megkeresese nem esely, aminek barki orulne, hanem csak folosleges idopazarlas, kb pont az a kategoria mint ha azert hivnak fel hogy arulj mosoport a haverjaidnak mert az mekkora uzlet, de ha nem akkor meg adjal mar par nevet hogy azokat fel tudjam hivni.

  44. jobangel
    mondta:

    @tff: Ill. nálam még mindig az a kérdés, mi olyan van egy kétéves CV-résben, amit több mint 10 év távlatában is el kell rejteni. Akár egy börtönviseltség, pornós múlt is kezelhető, nemhogy egy sima munkanélküli időszak, de mégis inkább a hazugság mellett döntene, bármi áron.

  45. Névtelen
    mondta:

    @maxval, a gondolkodni igyekvő birca:

    Csak mondjuk a te saját, jól felfogott érdeked, hogy legyen elérhető referenciád, meg visszaellenőrizhető tapasztalatod.
    Mert ha nincs, akkor amit mondasz, az csak olyan, mint Pandacsöki Boborján urdu nyelvtudása a híres jelenetben: vagy elhiszik, vagy nem.
    http://www.youtube.com/watch?v=YLm7dVvU-2w

  46. jobangel
    mondta:

    @maxval, a gondolkodni igyekvő birca: volt, és szerencsére nem hatott rám. 3 kérdéssel lehet eljuttatni oda, hogy saját magát cáfolja meg. Mondjuk a te monológodon onnantól látszik, hogy kamu, hogy meg akarod magyarázni, miért nincs meg a papír. Meg referencia sincs, meg még egy konkrét név sem, és a végén a kutyákra terelsz.

  47. maxval, a gondolkodni igyekvő birca
    mondta:

    @jobangel:

    Még nem volt dolgod profi kreatív álláskeresővel, akinél a CV-írás nem a tények száraz puszta felsorolása, hanem művészeti szintre fejlesztett dramatizált áldokumentalisztika, mely nem az agyra, hanem a szívre hat…

    🙂

  48. jobangel
    mondta:

    @maxval, a gondolkodni igyekvő birca: Sajnos kedves hölgyem, a kamut azonnal kiszűri, aki már a második állásinterjúját tartja. Én az 1700-adiknál járok…

  49. Névtelen
    mondta:

    @maxval, a gondolkodni igyekvő birca:

    Tényleg nagyon meggyőző szöveg. 🙂

  50. maxval, a gondolkodni igyekvő birca
    mondta:

    @tff:

    Ukrajnában dolgoztam 1996-1998 között, mint helyettes alrégiómenedzser. Ha jól tudom, a cég megszűnt 2001-ben, a tulaj pedig meghalt 2003-ban, de ezt csak hallomásból tudom. Miért őriztem volna meg az akkori okmányaimat 2013-ig, amikor most Önnél jelentkezem egy hirdetésre? Referencia? Sajnos nem tartottam a kapcsolatot az akkori kollégákkal, csak egy közeli barátom volt a cégnél, egy tadzsik srác, de ő aztán kivándorolt Dubaiba és elvesztettük egymással a kapcsolatot, csak az utónevére emlékszem, Manszur volt a neve. Magas, kicsit kövér gyerek volt, nálam 5 évvel fiatalabb és éppen egy belarusz lánynak udvarolt. Emlékszem rá: nagyon szép lány volt, csillogó fekete haja volt és volt egy aranyos kutyája. Olyan szép nagy kaukázusi juhászféle. Bevallom én is szeretem a kutyákat, bár nekem egy höszkim van. A höszki nagyon okos állat, de kicsit szófogadatlan típus.

    🙂

  51. jobangel
    mondta:

    @Laptop7712: “Mivel távol állok a HR-től, de van rálátásom rá, azt kell mondanom, hogy el kell felejteni az adatbázisokat, meg azt, hogy kulcsszavakra keresünk a CV adatbázisban, mert nincs értelme. Ezzel nem megy előre senki, se a jelölt, se a rendszer.” —– Ehelyett az automatizált kiválasztó szoftverek felé megy a világ, és egy szoftvert hol adnak el először erre: ott ahol amúgy sem félnek az informatikától, multik, után IT cégek, szoftverfejlesztők és egyéb komoly helyek lesznek az első vevői. Ezt a világot én is elborzadva figyelem, mert ez lesz az igazán kontraproduktív. Itt egy ilyen: talentscreener.com/

  52. Névtelen
    mondta:

    @maxval, a gondolkodni igyekvő birca:

    A bekamuzott külföldi munkavállalást szerintem sokkal könnyebb megfogni, ha nagyon utána akarnak nézni. 🙂
    Pl. útlevélben bejegyzés, munkavállalói vízum, itthon jegyzőnél kijelentkezés, ottani konzuli osztályon bejelentkezés, ottani kifizetési/tb papírok, jövedelemadózáshoz illetőségigazolás stb. rendben vannak, ha esetleg kérnék?

  53. Laptop7712
    mondta:

    @Szelid sunmalac (Vigyazat! Hamisitjak!):
    Végre valaki felvilágosítja a hazai HR tanácsadókat, hogy középen állnak, és mivel a szerepük támogató szerep, ennek meg is kellene felelni.
    Igazad van, amikor a Német tapasztalatokról írsz. Ez a feladata, és nagyon komolyan tudja is azt, hogy mennyit érhetsz neki. Tehát az profi tanácsadó érdeke kettős. Azért, mert egyfelől tudja, hogy te profi vagy, és ha elad, akkor, és csakis akkor jut a megbízási díj egy részéhez.
    A másik téma meg az, hogy amikor felvettek érdeke az, hogy támogasson, mivel el kell töltened egy bizonyos időt az adott pozícióban, hogy hozzájusson egy bizonyos szerződéses összeghez. Tehát a külsős HR iroda, támogató szerepet tölt be a cég életében.
    Ezzel a jelöltek is tisztában vannak, sőt vannak olyan országok, ahol a HR céggel kötött közvetítői keretszerződésedben benne van az, hogyha netán elhelyez, akkor a nettó béred hány %-át kapja utánad. Tehát nyílt a játék, és nincs benne semmi titok. Tudniillik, ha szerződést köt veled, a partnere lettél! Ez egy másfajta piaci logika, lássuk be.

    Természetesen igazad van, a hazai cégek, akik porondon vannak, még a – profinak mondott cégek is – egyen megoldásokat alkalmaznak a tucatnak, ami lássuk be, nagyon nem pozitív hozzáállás.

    Ezért fogytak el a mérnökök, pár szakmából, mert elfelejtette lekövetni a HR tanácsadó cég azt, hogy milyen folyamatok zajlanak egy bizonyos szakmában. Természetesen külföldön lezavarják a teljes folyamatot 3- 9 hónap alatt.

    A másik, ha az adott pozíciót képviselő HR –es nem profi, és az akkor derül ki, amikor ott vagyok, akkor fel fogok állni, csak azért, mert ez is egy piac, és remélhetőleg van másik, aki tényleg profi, nem csak azt mondja magáról.

    Valaki kérdezte, hogy oké, de akkor hogyan mást? Mivel távol állok a HR-től, de van rálátásom rá, azt kell mondanom, hogy el kell felejteni az adatbázisokat, meg azt, hogy kulcsszavakra keresünk a CV adatbázisban, mert nincs értelme. Ezzel nem megy előre senki, se a jelölt, se a rendszer. Hanem el kell kezdeni komolyan dolgozni, ahogy azt régen csinálták, rettentő hatékony tud lenni, és ahogy kinéz a nemzetközi szint, szépen jönnek fel az alternatívák!

  54. pingwin
    mondta:

    @jobangel: szerintem is gáz telefonon segítséget kérni, ha nem értem miről van szó minek mentem oda, ha meg tudom, miért kell segítség?

    arról nem is szólva, amit már írtatok, hogy komplex dolog esetén úgy se tud mit mondani

  55. jobangel
    mondta:

    @maxval, a gondolkodni igyekvő birca: nem, csak a TB-kifizetőhelyek szeretik látni a teljes folyamatot. Nyilván mivel ez “lyuk” a CV-dben, a TB kiskönyvben valami más van erre az időszakra. CV-vel összevetve már megér egy kérdést… Nem érdemes hazudozni, könnyen ráfaragsz. És ha a lyuk tényleg ilyen régi, már nem érdekel senkit, emiatt tényleg kár hazudni.

  56. maxval, a gondolkodni igyekvő birca
    mondta:

    @jobangel:

    Elvárod tőlem, hogy mutassam be neked az 1996-1998 közti ukrajnai munkaviszonyom papírjait???

  57. jobangel
    mondta:

    @zobod: “Ami az interjúztatós szituációkat illeti, tényleg van akár munkaadói akár munkavállalói oldalon, aki ennyire tuskó 🙂 ” — Még ilyenebb is van 😀

  58. Reggie
    mondta:

    @jobangel: Hat igen, de ezzel a munkaltato sem biztos, hogy jol jar. Legutobb nalam jart igy egy ceg, akinek mondtam h mashova is interjuzok es ugy 15-20 fabatka tartomanyban kepzelem el a fizut, majd amikor ajanlott 16-ot en mondtam, hogy bocs de a masik ceg tobbet ajanlott. Leesett az alla rendesen es meg napokig jottek sorban az extra ajanlatok emailben.

  59. jobangel
    mondta:

    @maxval, a gondolkodni igyekvő birca: akkor már csak az ukrán társadalombiztosító igazolását lesz nehéz prezentálni…

  60. jobangel
    mondta:

    @vajdasagi: Értem a szempontjaidat, azt is értem, miért kérdezik meg a gyerekvállalást, de nem érdekel. Nem kérdezheti meg, mert sértő és mert törvénytelen. Az, hogy te erre kíváncsi vagy, és ilyen hangulatot alakítottál ki a cégnél, tök jó, majd megkérdezed azután, hogy már felvetted, keresztülmentetek egy-két nehéz ügyön együtt, azaz, miután már ismered, és nem csak egy főnök vagy, hanem egy ismerős is. Attól meg isten mentsen minden munkavállalót, hogy a főnöke “segítse” a családját. Ebben már azt a törekvést látom, hogy olyan szinten függjön tőled, hogy ne akarjon elmenni, és akkor bármit megtehetsz vele – nem rosszindulatot feltételezek, ez simán csak kényelmes a cégnek. De a munkavállalónak nem, nekem mindig gyanús pl. ha vki azzal jön, hogy “mi itt egy kis család vagyunk”. Ilyenkor már eldől bennem, hogy na ide én biztos nem jövök.

  61. Joszip Zsugás Vili (törölt)
    mondta:

    @jobangel: “akkor meg nem lehet túl jó egy jólfizető állásból kirúgódni, csakmert egyszer kamuzott. “

    Hát tapasztalataim szerint ha egyszer felvettek valahová, akkor már a kutya nem törődik azzal, hogy mi volt igaz abból, amit mondtál. 1 hónap munka után már semmi más alapján nem fognak megítélni, mint hogy hogyan végzed a munkádat.

    “Nekem eddig bejött ez a stratégia. ” — Jól látod, eddig. Aztán egyszer nem fog bejönni… “

    Minden jel arra mutat, hogy a jelenlegi munkahelyem stabil, jól fizet és hosszútávú. Ha ez valóban így van (bár az érzéseim nem szoktak ez irányban csalni), akkor több munkahely nekem nem kell, mert bőven 4X felett leszek, ha itt eltöltök 5 évet, akkor meg már – ahogy olvasom – majdnem reménytelen a helyzet, ha nem valami alantas helyre pályázol.

    Ha pedig innen egyszer eljövök, akkor csinálok majd sajátot.

  62. zobod
    mondta:

    Nem ritka más szituációkban sem, hogy nem megbeszélni akarnak egymással dolgokat a felek, megvizsgálni hogy megvan-e az érdekek kölcsönös egyezése, hanem szerepeket akarnak eljátszani, meg győzelmet akarnak aratni a másik felett. Nagyon tetszik a posztban az a rész, ami a kulturált “NEM” -ről szól, ezt így kell csinálni.

    Ami az interjúztatós szituációkat illeti, tényleg van akár munkaadói akár munkavállalói oldalon, aki ennyire tuskó 🙂 ?

  63. Lángharcos
    mondta:

    @jobangel: Nekem eddig minden állásinterjúmon megkérdezték, kivéve a legutolsót, de ott ismert az interjúztató, és ismerte az álláspontomat is, miszerint én nem akarok gyermeket.

    De minden más interjún elhangzott, legyen ez állami vagy magánszektor. A van-e valakim, és amikor kiderült, hogy messze lakik az ó-jaj-hát-nem-fogok-én-hozzáköltözni-e. Valóban mondhatom azt, hogy semmi közük hozzá, mert semmi közük, de még egy interjún se éreztem, hogy jól járok vele, ha így reagálom le.

    Azt viszont általában láthatóan nem szokták elhinni, hogy nem akarok. Se most, se később. (És elhiszem, hogy mindenki azt mondja, hogy hű de meg fog ez változni, és elhiszem, hogy egyszer csak jönnek a hormonok, és kifordulok magamból, de már benne járok a 3x-ben, és még semmi, szóval lehet, hogy megúszom).

    És amúgy nem az zavar, hogy ezt elmondom az interjún, hanem amikor érzem rajtuk: ezek itt azt hiszik, hogy hazudok.

  64. maxval, a gondolkodni igyekvő birca
    mondta:

    @tff: @jobangel:

    Jó, hogy szóltatok. Majd keresek akkor mondjuk egy ukrajnai céget, mely már megszűnt, s azt fogom beírni!

  65. vajdasagi
    mondta:

    @jobangel: Jobbára Veled értek egyet a hozzászólások folyamában, de azért egy KKV tulajdonosaként és igazgatójaként a “magánélet” témában én merőben másként látom a helyzetet: én egy családias céget akarok kialakítani, és abba belefér az is, hogy tudjam hány gyereke van, sőt még az is, hogy tudjam a gyerekei születésnapját. Meg esetleges sikereit/gondjait. Hátha ugyanis segíthetek egy kicsit.

    Továbbmegyek: ha mindenképpen vissza akarom venni a GYES után a női mukaerőt, akkor segít mind az ő visszakerülési esélyein, mind az én tervezésemen, ha tudok tervezni a várható elmenésével, és a várható visszajövetelével. Persze nagyon igyekszem visszavenni akkor is, ha nem tudom tervezni az időpontokat, de akkor nehezebb a dolgom (valamelyest kisebbek az esélyeim).

    A szüleiről, testvéreiről igenis hasznos tudnom. Sőt, majd még segíteni is fogom őket a helyzet függvényében, ha úgy látom, hogy megérdemlik. Persze tudom, ez egy multitól nem várható el. De egy hazai KKV-tól nagyon is. Ha egy helyen nem pusztán pénzért dolgoznak, hanem komplexebben a “sorsuk jobbulása a tét”, akkor segít a dolgon, ha visszaveszünk valamelyest a fenenagy “magánszféránk” kérdésében.

  66. Lángharcos
    mondta:

    @jobangel: Félünk a pontos összegtől, mert mi van, ha a cég egy 10-essel kevesebbet gondol, mint amit én odamondok és igazából egy 10-essel kevesebbért is elvállalnám, de hát mégse mondhatok mégegy és mégegy 10-essel kevesebbet, hiszen valamit mégiscsak haza kell vinnem? (és most álláskeresői tapasztalat nélküli emberek félelmeiről beszélünk, akiktől megkérdezi az interjúztató, hogy mikor óhajtanak elleni, mert nőstényállatként ugye ez lehet csak az élete legfőbb célja)
    Illetve a konkrét összeg se véd meg attól, hogy a cég többet gondolt, de ha én elvállalom kevesebbért is, akkor miért ne?

    A másik érv az intervallum mellett, hogy sok körülményt nem ismerünk az állásra jelentkezve. El lehet képzelni egy valamivel alacsonyabb bért, ha
    – olyanok az egyéb béren kívüli juttatások, amik számomra jók, hasznosíthatóak és kellemesek – pl. hiába adnának egy síbérletet, ha nincs sílécem, nem tudok síelni és nem is érdekel a síelés, ha van kocsim, nem olyan nagy érték a céges autó, mobil stb, – ugye mindez nagyon egyénfüggő.
    – könnyű odajutni: mondjuk könnyed negyedórás sétával belibegek oda, ahelyett, hogy 1 órán át kéne korareggel a többi idegbeteggel a buszon stresszelnem magam a forgalom miatt – az a nyert napi másfél óra az én másfél órám,
    – meg mondjuk nagyon szeretem az adott munkát/témát és látom benne a jövőmet, ellenben egy jobban fizető munkával, aminél érzem, hogy a lelkemet reszelem bele a főnök reggeli kávéjába, és utálom utálom utálom.

  67. Szelid sunmalac
    mondta:

    @jobangel: Egy HR-essel nem nagyon szoktam beszelgetni. Nem azert, mert emberileg barmi bajom volna vele, hanem azert, mert a beszelgetesunk csak arra vonatkozhat, amik a legfobb emberi tenyezok, nevezetesen megvan-e minden, ami az adott munkahoz kell. A tobbi a szakmai vezeto, illetve a leendo fonokom dolga. A falra tudok maszni tole, amikor megprobalnak szakmai kerdeseket feltenni nekem, ne adj Isten keresztkerdeseket, esetleg makogva, szornyu magyar akcentussal probal idegennyelven “vizsgaztatni”, amikor azert hivtak be, mert nemzetkozi projektvezetoi tapasztalatom van. Valoszinuleg nem magyarul iranyitom az embereket. Egy HR-es dolga nem tobb, es nem kevesebb, mint eloszurni a megrendelo prameterei alapjan, hogy nagy valoszinuseggel potencialis jelolt lehet valaki, aztan pedig tamogatni a jelentkezot. Igen, a jelentkezot! Mert a megbizonak azaz erdeke, hogy megtalalja az embert, a jelentkezonek, hogy megkapja a munkat, a HR-esnek, meg hogy elvegezze a feladatat. Ezert a jelentkezot kell tamogatni. Aztan a szakmai interjun majd kiderul mennyire felel meg a specifikus elvarasoknak, amik 99%-ban nem irjak le pontosan mik is az elvarasok.
    Magyarorszagon profi HR-essel, illetve munkakozvetitovel nem talalkoztam, pedig az osszes nagyobb ceghez volt szerencsem. Nagypofajuval viszont annal tobbel.
    Aztan az elso par kulfoldi allaskozvetitonel racsodalkozik az ember, hogy basszus, hat ezt igy is lehet!
    Alazatosak, szerenyek, segitokeszek, udvariasak, profik.
    A legutobbi magyar elmenyem a Profipowerrel kapcsolatban volt, ahol 8 eves nemzetkozi vezetoi beosztas ellenere elkezdte magyarazni, hogy az interjun apoltan, kialudtan jelenjek meg, lehetoleg oltonyben, elotte egyek stb. Mint valami nyeretlen ketevest kezelt, azt hittem, a szemebe rohogok. A nemet allaskozvetito kulon azert felhivott, hogy elmondja milyen szemelyisegu a leendo munkaado, mit szeret, hogyan kell vele targyalni. Megszervezte az utat, eljott ertem a repterre, hogy a szallodaba vigyen, mindent percre pontosan megtervezett, es a kezembe nyomott, hogy en az interjura tudjak koncentralni.
    Nemi kulonbseg. O abbol el, ha engem felvesznek, tehat szepen szolva a seggem is kinyalja, hogy a munkaado es a munkavallalo is sikeres legyen.

  68. jobangel
    mondta:

    @Joszip Zsugás Vili: én szeretem magamról tudni, hogy amit kimondok, az úgy van, nem hazudok. De ez biztos valami perverz igényesség magam felé 🙂 Ugyanakkor tudom, hogy bárkinek utána lehet járni, és ha kellően fontos, meg is teszik. Néha meg véletlenül is le lehet bukni, akkor meg nem lehet túl jó egy jólfizető állásból kirúgódni, csakmert egyszer kamuzott. A “kis HR-es csajok” legendáját is megcáfolnám, ők is öregszenek, szereznek tapasztalatot, és már nem “kis csajok”.

    “Nekem eddig bejött ez a stratégia. ” — Jól látod, eddig. Aztán egyszer nem fog bejönni…

  69. Joszip Zsugás Vili (törölt)
    mondta:

    @jobangel: Á… ez a téma már felmerült köztünk. Én 15 év alatt több, mint 100 olyan interjún vettem már részt, ami utolsó kör volt. Szinte mindenhol füllentettem az önéletrajzomban, időnként ordasakat hazudtam is. Egyszer sem buktam le. És ha lebuksz, akkor mi van?

    Vagy 2.000 fejvadász cég tevékenykedik az országban, és kb. egyszer sem voltam a fenti 100 alkalomból 2-szer ugyanannál. Ezek még a saját adatbázisukkal sincsenek tisztában, nemhogy egymáséival.
    Ha buknál esetleg, akkor 1-et elbuksz a 2.000-ből. Kit érdekel?

    Arról nem beszélve, hogy a kis HR-es csajok többnyire arra sem képesek, hogy elolvassák az önéletrajzomat és értelmezzék. Többször előfordult már, hogy leírtam a tapasztalataimat, aztán az interjún rákérdeztek, hogy én miért akarom ezt az állást, hiszem nincs benne tapasztalatom. Mondtam, hogy olvassa el még egyszer a CV-t és a levelet, abban benne vagyon foglaltatva, hogy van.

    Szóval kicsit túl van lihegve ez az igazmondás. A reklám többnyire (az is, amivel magadat adod el) ugyan valós kereten nyugszik, de jó adag túlzást és időnként valótlant is tartalmaz.

    Nekem eddig bejött ez a stratégia.

  70. jobangel
    mondta:

    @Wintermoots: Igen ezeket mind értem. De ha az álláskeresők sikeressége a fő cél – nekem ezzel a bloggal az – akkor jó, ha az álláskereső is beleolvas a HR-szakmába, mert akkor legalább az egyikük képben lesz állásinterjún. Láttam már én is csodálkozó interjúztatót, “hogy maga milyen érdekeseket mond… ” Olyan érdekeseket mondtam, amiből azt látja, hogy értek hozzá, ergo kellek, még akkor is, ha a felét sem értette annak, amit mondok 🙂 Egy amatőr interjúztatót el lehet kápráztatni, egy profival meg legfeljebb jót beszélgethet egy képben lévő álláskereső. Mindkét esetben nyerő. Valójában majdnem mindegy, ki ül ott a másik oldalon, ha tudjuk, mivel lehet úgy meggyőzni, hogy közben ne kelljen magunkat feladni.

  71. jobangel
    mondta:

    @Vegaaa: ha nekik agyhalott kellett, akkor tényleg nem te voltál az alkalmas. Ilyenkor érdemes egy jó motivációs levélben leírni mindazt, amit most ide írtál. Hogy te a fizikai munkát preferálod stb. Akkor már az elején úgy állnak hozzád talán. Persze, az előfeltételezéseket nehéz a fejekből kiirtani, de próbálkozni érdemes. Láttam már csodás felemelkedéseket így, még talán neked is lehetne olyan munkát találni, ami kielégítő is számodra, és több GDP-t termel, mint egy sima raktári meló. Mert azért az valahol pazarlás, hogy komolyabb tudással valakit egyszerűbb fizikai munkára alkalmazzanak.

  72. Wintermoots (törölt)
    mondta:

    @GiaMarie:
    @gabcigirl:

    igen, ezek is jó meglátások. hogy kár úgy tenni, mintha magyarországon többségben lennének a valóban képzett és emberileg is megfelelő személyzetisek (HR)

    “a külsejük alapján felvett, “Isten őrizz, hogy 25 évesnél öregebb ember jöjjön ide” szemléletmódú, középszerű, üres tekintetű, de az irodai pletykálkodásra fogékony, butácska nők” nemritkán bölcsész vagy műszaki menedzser vagy idegenforgalmi stb. tehát nem szűken hr-es területen szerzett diplomával, ill.
    a “régi rendszerből ott maradt “személyzetis” Mucikák”

    az emberileg is, képzettségileg is megfelelők még 2013-14-ben aligha a többség.

  73. velizar
    mondta:

    @NemNick: ezt sajnos nagyon át tudom érezni. senior pozíciókra szoktak megadni elvárt szamkai tapasztalatként legalább 3, de inkább 5 évet. sajnos amikor azonban hármat és ötöt mondanak, akkor tízre gondolnak, és az interjún meg kiderül, hogy tizenöt lenne az ideális.

  74. Vegaaa
    mondta:

    én egyszer sértődtem meg, mert szerintem világosan és őszintén beszéltem, miközben a velem szemben ülők nem hittek nekem. több évnyi hipermarketes múlttal – kinevezve sosem voltam, tehát árufeltöltőként – jelentkeztem egy gázszolgáltatóhoz egyszerű raktárosnak. az interjún gyorsan kiderült, hogy én az eszem és tapasztalataim alapján nem erre vagyok hivatott, amikor elkezdtünk szakmázni láttam az arcokon a meglepődést. gyorsan tudomásomra is hozták, hogy ennél a cégnél nagyon kevés az esélye az előrelépésnek. hiába magyaráztam nekik, hogy eleget tapasztaltam a manager életből ahhoz, hogy rájöjjek nekem ez nem kell, ráadásul csak kereskedelmi tapasztalatom van, műszaki nincs. szeretem az állandóságot, szeretek fizikai munkát végezni, és ha mindezt kellőképpen megfizetik (márpedig azért jelentkeztem mert ők megfizették volna), akkor onnan megyek nyugdíjba. mivel nem vettek fel, gondolom nem hitték el. engem azóta is ostoroznak a hiperben, mert több ember munkáját vagyok képes elvégezni (és kénytelen vagyok), miközben a gázszolgáltató valszeg felvett egy agyhalottat, aki napi 8 órában ücsörög a targoncán, de legalább kétszer annyit keres mint én, és biztos nem jelent konkurenciát.

  75. GiaMarie
    mondta:

    Nekem az a fura,hogy itt úgy állítjuk be,mintha mindenhol szakképzett HR osztály lenne.A szomorú valóság viszont az,hogy a személyzeti tanácsadó/munkaerő kölcsönzőktől eltekintve a nagy cégek HR osztálya túlnyomó részt régi rendszerből ott maradt “személyzetis” Mucikák tanyája.A KKV szektorban meg nem ritkán az igazgató titkárnője válik botcsinálta HR-essé.Pl saját tapasztalat: kb 200 embert foglalkoztató magyar középvállalkozás.Ebből irodista 10-20.Az igazgató titkárnője,miután közölte,a fizu minimálbérre jelentve,+ kézbe 120-ra kiegészítve,arcból arcba megkérdezte,mit fog szólni a kedves férjem,ha késő estig kettesben kell túlórázni a Főnök Úrral.Nem tudtam,sírjak vagy nevessek ezen,és csak azért ültem végig az interjút,mert egyszerűen sokkot kaptam.De nagy cégnél is találkoztam olyannal,hogy az ötvenes,papucsos Manyika (ezt bakker tiltsa már be valaki,hogy kosztüm,fekete nejlonharisnya+fehér gyógypapucs a munahelyen!) interjúztatás közben kínosan bámulta a dekoltázsom,felmerült a kérdés konkrétan,hogy igazi-e a mellem,és még sok egyéb fontos dolog.Aztán belépéskor jött a hidegzuhany,hogy jaaaaaa,nincs diploma? (a harmadik körös interjú után,előttem az aláírt munkaszerződés,és le kellett volna fénymásolni a diplomát központ számára).Rendszeresen kell egy olyan cégnél,ahol 20 ember kap fizetést azért,mert személyzetis nekem magamnak futkosni meg jogszabályokat böngészni,hogy mennyi a szabim,vagy milyen adójóváírás jár.Nagyon vidéken még röhejesebb a helyzet…voltam olyan 600 főt foglalkoztató családi cégnél Jászságban,ahol az új munkaerő felvételét az ügyvezető igazgató 80+-os édesanyja intézte…EZ a nagy magyar átlag,nem a profi,felkészült HR szakember.Nem véletlen vakargat rágógumit a legtöbb képzett HR szakemberünk az osztrák McDonaldsok asztallapjáról…

  76. gabcigirl
    mondta:

    Szerintem sokat lendítene a helyzeten, ha nem a külsejük alapján felvett, “Isten őrizz, hogy 25 évesnél öregebb ember jöjjön ide” szemléletmódú, középszerű, üres tekintetű, de az irodai pletykálkodásra fogékony, butácska nőket alkalmaznának HR-munkatársként.

    A HR nem veszélytelen terület, mert itt gyakran faék egyszerűségű emberek kéjelegnek azon, hogy komoly befolyásuk nyílt más emberek életére.

    Melóm miatt elég jól rálátni erre a területre sajnos.

  77. droid_
    mondta:

    (ctrl-a ctrl-c rulez)
    @Laptop7712: szerintem tovabbra is hiba otthagyni az egeszet, mert a hr-es nem felel meg az elvarasoknak. egyszeruen nem vele fogok dolgozni, nem kulonosebben erdekel mennyire hozzaerto. az erdekel csak, hogy miatta ne essek el egy esetlegesen jo munkatol (ne firkaljon valotlant a lapra, a te szavaiddal). ha otthagyom, akkor lehet hogy en magam dobom el a lehetoseget. a negativ uzleti filozofiat nem ertem, mi abban a negativ, es meg inkabb mi abban az uzleti filozofia, hogy tudom, hogy nem nagyon fogom tobbet latni? napi munkamhoz nincs koze, elomenetelemhez nincs koze, nekem legalabbis az a tapasztalatom, hogy a felvetel utan mar csak max adminisztracio celjabol erintkezunk, ahhoz meg annyi kozom van, hogy ne rontsa el a dolgaimat. mar felteve, hogy nem hr-es akarok lenni. ha a gyenge hr miatt gyengek a kollegak, az ugyis csak munkaidoben derul majd ki, akkor bebuktam, lelepek vagy megszokom mert megeri.
    lehet hogy te siman felhivod a fonokot, es lehet hogy teged azonnal fogadni is fog, de az atlag palyazo nem hivja fel, vagy ha megis, akkor udvariasan a szokasos toborzasi procedura elejere iranyitjak. persze 3 fos cegnel ez lehet hogy eppen a fonok irodajat jelenti.
    a hr ceg alkalmaz c. reszt se ertem, hogyan alkalmazna egy hr ceg, hacsak nem vagyok pont hr-es? mondjuk ezek mar lehet hogy nem nekem szoltak, nem tudom a kommentemhez kotni.
    @Bambano: ha annyira celhoz igazitott a cv, akkor a vegigkerdezi es az 1-2 relevansba belekerdez szerintem pont ugyanaz. ha nem annyira celhoz igazitott es ott van pluszban a mennyi? atlag allaskeresonel 1-3? korabbi munkahely felsorolva, akkor sem erzem sem sertonek sem feleslegesnek, ha arrol az 1-3 nem annyira relevans munkahelyrol is beszelunk. ugyis ott vagyok, nyilvan nem 5 perc az interju, valoszinuleg nem itt a sarkon van ahova csak leugrottam, tehat nekem nem faj meg 10 perc beszelgetes abbol a brutto 2-3 orabol amit raszantam. ez inkabb megintcsak lehetoseg arra, hogy olyasmirol beszeljek, amit en ismerek, ahol magamat tudom eladni, ahol elmagyarazhatom a szakmailag nyilvan felszinesebb hr-esnek, hogy mi koze is van az en korabbi munkamnak a megcelzott ceg tevekenysegehez. persze ha a 20 eves hr-palantara gondolunk az asztal masik oldalan, aki minden szora vihogva visszakerdez, hogy az micsoda, az eleg idegesito, de en eddig nem ilyenekkel talalkoztam.

  78. jobangel
    mondta:

    @nemsirunk: de miért tűröd, hogy a magánéleted téma legyen egyáltalán? Ugyanakkor ez a hozzáállás addig jó, amíg álláshoz nem juttat. Állásban már nem jó, mert ott is folyamatosan a magánéletedben fognak vájkálni, hiszen ez ott valamiért fontos nekik. (Hacsak nem vmi nagyon bizalmi pozícióba kerülsz, ennek nincs relevanciája. Ha meg olyan helyre, ahol indokoltan fontos, ott úgyis lesz nemzetbiztonsági átvilágítás, magánnyomozó, loyalty test, stb.)

  79. jobangel
    mondta:

    SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY
    kommentszűrőt most próbáljuk megfaragni, türelem…

  80. NemNick
    mondta:

    Sok igazság van a posztban. Megsértődni felesleges, vagy legalábbis nagyon át kell gondolni, ki is a hibás. Egyrészt, ha olyan helyzet alakul ki, hogy meg lehetne sértődni (bár ez mindenkinél más és más, szóval lehet, hogy valaki a túlérzékenysége miatt érzi ezt, de ez meg az önismeret kategória…) akkor az már a másikat minősíti.
    Ennek a műfajnak is megvannak a szabályai.

    Ha csak közvetítő, akkor max. finoman jelzed hogy ez nem szokás – hiszen csak közvetítő, egy lépcsőfok, Te nem ott fogsz dolgozni – ha meg alkalmazott, akkor átgondolod, mennyire jellemző ez a cégre. De akkor is érdemes kifuttatni az interjút a végéig, csak a kíváncsiság miatt is, szerintem.

    Nekem volt már olyan interjú élményem, mikor a családi viszonyaimról érdeklődtek. Nem a szokásos gyerek, feleség vonalon, hanem hogy van-e testvérem, élnek-e a szüleim, ilyesmik. Elmondtam, hogy ezek a kérdések azért túlterjednek a szokásos interjúkereteken, és mindketten tudjuk, nem lennék köteles válaszolni, de, mivel úgy gondolom, nincs mit titkolnom, azért elmondom. Miután válaszoltam, megkérdeztem, miért is fontos ez?
    Semmi bajom nem lett, évekig dolgoztam az adott cégnél.

    Másrészt viszont, egy másik esetben – még tapasztalatlan pályakezdőként – borzasztó kényelmetlen szituációba kerültem, mert behívott egy fejvadász olyan állásinterjúra, ahol tapasztalt embereket vártak. Konkrétan körberöhögtek az állásinterjún a szakmai múltamat látva (5 komoly szakember volt bent) mondván, mit keresek itt?

    Őket nem hibáztattam, mert, bár nem voltak jófejek – így rokonszenvesek sem, szóval nem dolgoztam volna ott semmi pénzért ezután az interjú után – de valahol érthető volt, hogy nem ilyenre akarják pazarolni az idejüket.

    Viszont mikor kijöttem a szobából, azzal a lendülettel le is csesztem az interjút szervező kiscsajt, hogy ez bizony az ő hibája volt, ha tapasztalt szakembereket keresnek, minek cibált be, hozott kellemetlen helyzetbe, de legalábbis miért nem szólt, hogy ordas hátrányból indulok, készüljek? Szégyellje magát a sz.r munkavégzése miatt…

    Szóval visszajelzést adni érdemes, ha érdemes, megsértődni nem. Szerintem.

  81. nemsirunk
    mondta:

    @jobangel: Engem sem az ő lelki üdve érdekel. Számomra ő csak egy eszköz, aminek révén én esetleg megkaphatok egy jó pozíciót. Bármilyen ellenőrizhetetlen magánszférás kérdésre hajlandó vagyok igent vagy nemet válaszolni, ha az visz közelebb a jó álláshoz. Csakis az a kérdés, hogy melyik válasz visz közelebb, a valósághoz meg az én érzéseimhez ennek semmi köze.

  82. jobangel
    mondta:

    @nemsirunk: Miután ő már a kérdés feltevésével megsértett engem is és egy törvényt is, nem érdekel a kis lelke. Annyira soha nem kell egy állás, hogy ilyet eltűrjek. Erre bármilyen “helyes választ” akarsz találni, az mindig a saját megalázásoddal jár együtt. És mivel valaki mindig belemegy ebbe, nem hal ki a kérdéskör. Ha következetesen mindenki otthagyná az ilyeneket erre a kérdésre, rövid úton rájönnének, hogy ezt nem érdemes megkérdezni.

  83. nemsirunk
    mondta:

    @jobangel: Dehát épp azt mondom, hogy nem is kell beavatni a magánügyeimbe. Szerintem nem az a helyes válasz, hogy semmi köze hozzá, mert ezzel rontom az esélyeimet. A kérdező is ember, ő is besértődhet. Meg kell találni a helyes választ, ami még nem annyira hihetetlenül sablonos, amit még elhisznek, és semmiképpen sem kell belemenni a valódi magánügyekbe.

  84. Névtelen
    mondta:

    @maxval, a gondolkodni igyekvő birca:

    Remek ötlet, csak éppen ha biztosított voltál ott, akkor azt kötelező bejegyezni a tb-kiskönyvbe, amit kötelező átadni a munkáltatódnak munkába lépéskor.

    Ha ebbe nincs benne, akkor megint hazudni kell, pl. hogy megbízási szerződéssel dolgoztál nekik nagyon alacsony díjért, vagy hogy alkalmi munkavállaló voltál náluk. Ez szerinted elhinné épeszű ember? De még ezeket is tudnák ellenőrizni, ha akarják, pl. hozd be a kifizetői igazolásokat, amiket kaptál.
    Egyébként egy felszámolási eljárás évekig is elhúzódhat, és azalatt tudsz munkáltatói igazolást kérni a felszámolóbiztostól, hogy ott dolgoztál.

    @teddybear01:

    Németországban sincs olyan, csak néhány ágazatban, de ez a munkavállalók többségére nem vonatkozik.
    Egyébként meg a minimálbér csak látszólag jó dolog, mert hozzájárul a magas munkanélküliséghez.
    Megjegyzem, Svájcban már egy ideje rugóznak a központi minimálbér kérdésén, de amikor először felvetették a szakszervezetek, óriási felháborodást váltott ki a svájciak körében, hogy mi ez a kommunista tempó, hogy az állam beleavatkozna a munkabérekbe, és előírná nekik, hogy mennyiért mehetnek el dolgozni?
    A fizetésben egyetértek, egyszerűbb lenne, ha a hirdető jelölné meg, hogy mennyit tud rászánni a pozícióra, és akkor ahhoz képest lehetne alkudozni. Csak ugye Mo.-n túl sok a borítékos megoldás…

  85. nemsirunk
    mondta:

    @teddybear01: A magyar szakszervezeteknek tényleg kevés szerepük van. Ezért kellenének EU-s szintű szakszervezeti szövetségek. Azért ott vannak olyan ágazati szervezetek, melyeket nem lehet félvállról venni. Egy német munkavállalónak is érdeke, hogy itt nálunk a mostaninál valamivel magasabbak legyenek a bérek, jobbak a körülmények, mert akkor kevesebben akarnak majd odamenni, vagy kevésbé akarják majd kitelepíteni a gyárukat. A nemzetállamok egyre erősödő versengése a beruházásokért senkinek sem jó, egy önmegsemmisítő spirál. Egymás alá ígérnek munkajogok és munkakörülmények terén, csak hozzájuk vigyék a beruházást, míg végül gyerekek fognak dolgozni, mert az a legolcsóbb.

  86. jobangel
    mondta:

    @Joszip Zsugás Vili: Erre bazírozni elég nagy butaság. Van ahol még magánnyomozót is ráküldenek a frissen felvett kollégára.

  87. jobangel
    mondta:

    @nemsirunk: Nekem meg eszem ágába sincs beavatni valakit a legbelsőbb magánügyeimbe, a gyerekvállalás pedig az. Egyébként nem HR-esek szokták kérdezni, hanem cégvezetők, és persze férfiak (érdekes módon 32 éves koromig egyszer merült fel a kérdés, utána rendszeresen!). Egy nő számára elég megalázó, ha egy vadidegen férfinak kellene arról mesélgetnie, mikortól tervez a szexuális életében olyan változást, hogy védekezés nélkül, tervezetten stb. A helyes válasz az, hogy “semmi köze hozzá”. És tényleg: se jobb, se rosszabb szakember nem leszek tőle, akármikorra is tervezem, a “karrierem építésére koncentrálok” meg olyan sablonszöveg, amit már senki nem vesz be. Egy állásinterjún a család, magánélet nem lehet téma.

  88. nemsirunk
    mondta:

    @jobangel: De szinte mindenhol megkérdezik ezt. Biztosan vannak olyan munkahelyek, ahová presztízsből jelentkeznek az emberek, de szerintem a 99%-ukra a pénz miatt mennének.
    Persze úgy kell ezt érteni, hogy minél magasabb jövedelem minél hosszabb távra. Mert hiába jó a pénz, ha tudom, hogy nem fogom bírni az aszfaltozást 1 óránál tovább. Vagy egy nyilvánvalóan döglődő vállalkozás miatt nem adom fel a jelenlegi helyemet magasabb fizetésért sem.

  89. jobangel
    mondta:

    @Joszip Zsugás Vili: Akkor a hónapos játék sem segít rajtad, de a résekről érdemes ilyenkor nem tudomást venni.

  90. NemNick
    mondta:

    @teddybear01: +1, minden sorral

  91. Joszip Zsugás Vili (törölt)
    mondta:

    @jobangel: és ha több, mint egy év telt el közben? 🙂

  92. nemsirunk
    mondta:

    Nem értem, hogy a “mikor akar gyereket” kérdésre miért kell kiakadni. Ezzel a HR-es csak a saját butaságát bizonyítja, de engem nem hoz kellemetlen helyzetbe egy pillanatra sem, hiszen eszem ágában sincs igazat mondani (ha nemsokára gyereket akarok). Ez olyan kérdés, mint amikor a vízumhoz megkérdezik, hogy tagja vagyok-e az Alkaidának, akarok-e robbantani. Erre sem feleli senki igennel. Nyilván az a helyes válasz, hogy egyelőre nem tervezünk gyereket, a karrierem építésre koncentrálok stb, ezt kell hitelesen előadni.

    A tegezéssel sincs semmi probléma. Én az állás miatt megyek, nem érdekel, hogy tegeződünk vagy magázódunk a HR-essel. Majd a kollégákkal kialakítjuk a jó viszonyt, a HR-es csajjal nem fogok együtt dolgozni. Engem még az sem érdekel, hogy köszön-e vagy sem, mert én is csak azért köszönök, nehogy esetleg ő megsértődjön és ez káromra váljon.

  93. Joszip Zsugás Vili (törölt)
    mondta:

    @jobangel: “Meg ugye a TB-kiskönyvedben benne van-e a cég? Nincs, akkor már próbaidő másnapján is kihajíthatnak, mert hazudtál. “

    Eh…. még a diplomáimat és a nyelvvizsgáimat sem nézték meg azok, akik interjúztattak… soha!

    Az ilyen papírokat valami titkárnő teszi el, akinek lófasz köze sincs ahhoz, hogy kit vesznek fel és miért.

  94. jobangel
    mondta:

    @Joszip Zsugás Vili: Ne írj hónapot csak évszámokat, akkor nem hazudtál.

  95. Joszip Zsugás Vili (törölt)
    mondta:

    @maxval, a gondolkodni igyekvő birca:

    Sokkal jobb módszerem van!

    A lyuk előtti munkahely végidőpontját kicsit későbbre helyezed, miközben a lyukat követő kezdő időpontját kicsit korábbra. Így a lyuk eltűnt, arra pedig ki a faxom emlékszik a cégnél, hogy te áprilisban léptél le vagy augusztusban?

  96. jobangel
    mondta:

    @maxval, a gondolkodni igyekvő birca: Ez a “tanácsadó” nagyon kibaltázott veled. Sok esetben tudja ellenőrizni a HR-es. Mert ismer ott vkit, lehet, hogy a cég volt HR-esét, mert ugye szakmai rendezvényeken találkoztak anno, tudta mi lett vele. Legérdekesebb az, mikor a HR-es is ott dolgozott, és persze nem emlékszik rád, pedig kellene. Meg ugye a TB-kiskönyvedben benne van-e a cég? Nincs, akkor már próbaidő másnapján is kihajíthatnak, mert hazudtál.

  97. maxval, a gondolkodni igyekvő birca
    mondta:

    Nemrég kaptam egy nagyszerű tanácsot. A CV lyukaiba csődbe ment cégeket kell beírni. Nem tudja a HR-es ellenőrizni igaz-e. Én már be is írtam magamnak, hogy a Malévnál dolgoztam.

  98. jobangel
    mondta:

    @teddybear01: Tetszik, mikor jönnek a sommás vélemények, ilyenkor örülök, hogy nem vagyok HR-es. De mikor a sommás vélemények vallóit megkérdezem, hogy szerintük hogyan lenne jó, egyáltalán tudják-e mi a HR-es dolga, akkor jön, hogyhát ööö…

    Igen, változtatni kell sok helyen a HR-esnek hitt rész hozzáállásán (ezek szinte sosem tanult HR-esek, hanem vhogy odakerültek), de ha megnézel néhány cikket, kommentet, pont a jelöltek, álláskeresők tiltakoznak a változtatás ellen. Mikor leírom, hogy a HR-es nincs hatalmi pozícióban, így is kell kezelni, akkor visszaírják, hogy de, igenis hatalma van. Ha leírom, hogy hülye kérdés a “miért Önt kellene felvennünk”, akkor visszaírják a jelöltek, hogy de ez igenis kell, mert stresszelni kell a jelöltet, hogy lássák, hogy működik stressz alatt. Én ezekből azt látom, nincs igény a változtatásra.

    “Ráadásul, tőlem minden adatomat előre megkövetelik” — Ki, mikor, hol? Személyes adatnak név, e-mailcím, telefonszám és kész. Munkatapasztalatot magad döntöd el, hogyan és mit írsz.

    Szakszervezetek: nálunk tényleg több kárt csinálnak, mint hasznot, egyetértünk.

  99. teddybear01
    mondta:

    Szvsz nem sokra becsülöm a HR-tevékenységet.

    Az a véleményem, hogy az egész HR szakma sürgős átalakításra szorul, főleg a saját maguk által generált ködösítés miatt. Túlmisztifikálják a tevékenységüket, túl nagy hatáskört sajátítottak ki, ugyanakkor nagyon alacsony szintű munkát végeznek, azt is gyakran tapló modorban. Szinte mindig azt tapasztalom, hogy még a házifeladatukat sem végzik el, azaz jó esetben legalább tudják, hogy ki vagyok, esetleg azt is, hogy hova próbálnak felvenni.
    Ráadásul, tőlem minden adatomat előre megkövetelik, ugyanakkor az már kivételnek számít, ha legalább azt megmondják, hogy melyik céghez keresnek embert.
    A fizetési ajánlat az meg külön téma. Ne érdekeljen a többiek fizetése, de azt kérdezik, hogy mennyiért mennék el dolgozni. Ugyanakkor a legtöbb ember gyakorlatilag nem tudja, hogy a szakmáján, pozícióján belül mennyit kérhet, pláne azt nem hogy az a névtelen cég, amihez éppen felvételezik egyáltalán mennyit szán rá. Kulturáltabb helyen legalább ezt leírják az álláshirdetésben.
    Sajnos itt nincs olyan, mint Németországban, hogy a szakszervezetek kiharcoltak egy szakmánkénti minimálbért. A magyar szakszervezetek gyakorlatilag semmire sem jók, és még így sem engedik be a multik a gyárkapun.

    Ezeken hamar változtatni kell, mert ez sokáig nem mehet így tovább.

  100. jobangel
    mondta:

    @edipqe: az intervallumról érdemes leszokni, mert az a munkáltatónak jó, és a jelöltnek nem. Ha te havi 10 ezer fabatkából élsz meg, és 15-öt szeretnél a következő helyen, akkor 15-öt kell kérni, még inkább 20-at, hátha megadják. De nem 15-20-at, mert akkor 15-öt vagy 17-et adnak, nem 20-at.

    Az intervallumozás eredete, hogy amikor nálunk elindult a tömeges álláshirdetés a rendszerváltás után, senki sem tudta, mi az ideális fizu, amiért emberek elmennek oda dolgozni, és a jelölt sem tudta, mennyi, amit még megadnak. Erre találták ki, hogy legyen intervallum, mert akkor hátha betalál. Ilyenkor persze mindig megkérdezném attól, aki ezt kitalálta, hogy a tól-ig tételeknél az “-ig” mit jelent? Annál többért már nem megy el? Vagy?
    Eredményesség szempontjából is rossz. Tapasztalatom szerint a jelölt akkor kapja meg, amit akar, ha pontosan megmondja, mit akar. Ha nincs határozott igénye, akkor elfogad valami ahhoz hasonlót, és ezzel súlyos pénzeket veszít.

  101. jobangel
    mondta:

    @Sandor Akarki: Az egy másik helyzet, itt most az a helyzet van, mikor jelöltünknek jó munkája van, és abból akarják máshová elvinni.

  102. jobangel
    mondta:

    @edipqe: “-Azt amit a cég maximálisan hajlandó adni a sikeres jelöltnek.” — Ez jó válasznak tűnik, de mi van, ha neked a maximum sem elég, mert egy nagyságrenddel drágább vagy?

  103. Behajtó70
    mondta:

    @Sandor Akarki: akkor Te egy elég boldogtalan ember lehetsz munka szempontból. Én pl kifejezetten szeretem amit csinálok, és pl monoton munkára több pénzért se mennék el. (Persze értem, ha valakinek tejre sem futja hóvégére és ezért a pénz jobban dominál….de ez nem boldogsag).

  104. Bambano
    mondta:

    @jobangel: a tény, hogy felkészülsz a jelöltből, következésképp alaposabban tudod interjúztatni, a te megbízód érdekeit szolgálja. nem a jelöltet támogatod azzal, ha elvégzed a témából rád háruló részeket, hanem a saját megbízódat. kicsit fordítva ülsz a lovon.

    a kimenésről két dolog:
    1. egy olyan történetben, aminek a vége az, hogy a jelölt felállt és kiment, nem az az első lépés, hogy a jelölt felállt és kiment. Azt a lépést valami okozta. A történetben az első hibás lépés ez az ok, ami az itteni példa szerint az átverő hr-es. nagyon-nagyon hülye elképzelés az okozatot büntetni és nem az okot. Ha a jelölt felállt és kiment, mert a hr-es átverte, ott kizárólag a hr-es a sáros.

    2. szerintem a legjobb dolog ebben, hogy a hr-es megismeri a jelölt stílusát. igenis helyes úgy viselkedni az interjún, ahogy később a melóban. ha otthagytam, akkor a főnököm tudni fogja, hogy a legfontosabb vevőjét is ott fogom hagyni, mint eb a szaharát, ha az idióta. ennek megfelelően el fogja tudni dönteni, hogy neki ez a viselkedési forma éppen kell vagy nem. Ezzel szemben aki játssza az interjún a tündibündit, majd a véglegesítése másnapján stílust vált, az átverte a munkaadóját.

  105. Bambano
    mondta:

    @droid_: @jobangel: ugye látjuk és érezzük a különbséget aközött, hogy végigkérdezik, amit leírtál a cv-ben, meg aközött, hogy olvasta a cv-det, kijelölte magának azt az 1-2 céget, munkakört, amelyik számára fontos, hogy megismerje, és azokba belekérdez, akár részletekig.

  106. Bambano
    mondta:

    ez egy irtózatosan mellément poszt, sokáig gondolkodtam rajta, hogy hogyan is lehetne úgy megfogalmazni a véleményemet róla, hogy ne kapjak azonnal permbant.
    azután rájöttem, hogy a totálkáros fiúk frankó csávók, tök jól megtették helyettem:

    totalcar.hu/egester/2013/10/17/rendort_hivni_a_nepperre_alom_vagy_valosag/

    még egy gondolat: az, hogy valaki “mert nem úgy, nemazt, nem akkor kérdez, ahogy, amit és amikor kell.” az csak abban a speciális, ritka esetben számít, ha hr-est akarsz felvenni.

  107. Sandor Akarki
    mondta:

    Szétröhögtem magam, bocs.

    – Miért akarsz nálunk dolgozni?
    – Mert kell a pénz.

    Minden más kamu.

  108. edipqe
    mondta:

    RENDSZERESEN megesik, hogy egy ajánlattal megkeres 2-3 fejvadász cég. Akitől azt látom, hogy korrekt és segít abban, hogy többlet infóhoz jussak azt fogom előnyben részesíteni. Rajta keresztül fogok a céghez eljutni, a többiek hoppon maradnak.

    Ha fix pénz + siker díjért dolgozik a fejvadász akkor Ő jól jár. A többiek akik nem voltak olyan segítőkészek vesztettek egy kis pénzt.

    Sokszor, van hogy a mennyit kérek kérdésre azt felelem:
    -Azt amit a cég maximálisan hajlandó adni a sikeres jelöltnek.

    Ha erre veszi a lapot a fejvadász és normális akkor elmondja, hogy mi a helyzet. Ha nem akkor kap egy kellemesen tág intervallumot.

    Megint az lesz előnyben aki a jelöltet maximálisan segíti.

    A miért akarok váltani a legidegesítőbb-> nem AKAROK, csak hajlandó vagyok akár ha tetszik az ajánlat…

  109. Laptop7712
    mondta:

    @tff: Hát nem tudom, de én máshol jártam iskolába, és nekem azt tanították, hogy amihez nem értek, kérdezzem meg a profit. Tehát ezt teszem. Például mérnök létemre nem hiszem, hogy értenem kellene olyan dolgokhoz, mit a teljesítményarányos bónusz, amibe belekevertek olyan dologtól való függést, amit csak egy profi szakértő ért, ha felhívom, azonnal tudja, miről beszélek.

    Tudod, nem mindegy, hogy a nettó profit X %-ról beszélünk, vagy a bruttó bevétel X %-ról adott időszakban. Az egyiket megkaphatod, a másikat bajosan. Mindegyiket szépen, és világosan le lehet írni szerződéstervezetben, hidd el. Tehát már ötlet szinten érdemes egy telefonhívással rövidre zárni a beszélgetést, ez van.

  110. Névtelen
    mondta:

    @Laptop7712:

    Minden provokatív él nélkül kérdezem, hogy mi olyan juttatási csomagot tudnak egy munkahelyen felajánlani, aminek az értékeléséhez külön szakember kell?

    Egyébként egyetértek jobangellel, ha van olyan pénzügyi/adó/stb. tanácsadó, aki egy összetettebb kérdésben telefonon hirtelen állást foglal egy döntéshez, anélkül, hogy látna pl. konkrét szerződéstervezetet, azt lehet, hogy érdemesebb lenne elkerülni.

  111. jobangel
    mondta:

    @Laptop7712: Sajnálnám, ha elmennél, mert ez egy érdekes beszélgetés, ellenben azt nem szabad, hogy elhintsd, hogy oké állásinterjún telefonálgatni, mert esetleg tapasztalatlanabbak meglépik, és rossz vége lesz számukra.
    Állásinterjún, szülőszobán, temetésen, vécén ülve meg még néhány helyen nem telefonálunk, ez alap. De telefonos segítséget hívni, az gáz, ezt fenntartom, és a ciki állásinterjúkról szóló cikkek első számú témája is, nem véletlenül. Sőt, volt egyszer egy divathullám az USÁban, mikor az ifjoncok anyuval/apuval mentek állásinterjúzni. Ide szerencsére nem jutott el, de engem a telefonos segítségkérés erre emlékeztet. Mert ha nagyon összetett a téma, akkor szakértő nem fog azonnal válaszolni, látni akarja részleteiben. Ha meg nem annyira összetett, akkor mire kell a segítség, akkor átlátod magad is, nem? Ugyancsak furcsa, hogy az állásinterjúzók előtt beszélgetsz a tanácsadóddal, ez szerintem elég intim dolog ahhoz, hogy más ne hallja, csak kettőtökre tartozik. Erre mondom, hogy nem profi.

    Az is tévedés, hogy “jó szakember soha nem dologtalan”, sajnos itt Magyarországon (valamiért az van a fejemben, hogy nem Mo-n élsz) nagyon sok jó szakember nem talál állást, és nem azért, mert buta, hanem mert nem tudja, hogyan kell jól állást keresni, mit szabad, mit nem szabad, mikor szabad, hogyan szabad.

  112. Laptop7712
    mondta:

    @jobangel: Szerintem ez lesz az utolsó hozzászólásom a blogon.
    Az, hogy felhívom a szakértőmet, az egy dolog. És most az amatőr válaszol.

    Mondtam én azt, hogy mikor emelem fel a telefonom? Az időzítés nagyon fontos, és nem beszéltünk róla., de már nem is fogunk, mert nem hiszem, hogy az ilyen alap tárgyalástechnikai ismeretek szükségesek ide, nincs értelme beszélni róla, meg nem tartozik a tárgyhoz. Amúgy, meg persze, adjál nekem anyagot, mert nagyon fontos, de az majd a szerződéstervezet kell, legyen, semmi más. Ha nem tudja ott felvázolni, vagy lerajzolni azt, hogy mit képzel el juttatási csomagnak, és én nem látom benne a játékomat, vagy alacsonyra teszi az IQ szintemet, és elkezd varázsolni, akkor nincs miről tárgyalni. Természetesen telefonálni fogok, és legalább felvázolok egy kis mozgásteret, és visszadobom a labdát, mindezt teszem akkor, ha érdekem úgy kívánja.

    A másik dolog. A jó szakember soha nem dologtalan, De lehet, hogy a te fogalmaid szerint nem az interneten keres munkát, van más út is.

    Ez meg felveti a merítési hatékonyságot, és a pozíció relevanciáját. Ennek meg hatását lehet érzékelni akkor, amikor nem lehet normálisan beruházást tervezni, mert nem lehet szavatolni az ellátás biztonságát. Milliárdos beruházások állnak, vagy épülnek le részlegesen, mert nem lehet feltölteni a létszámot, mert „bénácska” a delikvens, pedig csak fél a szentem, mert végre a századik elküldött CV után végre behívták.
    Beszélgettem sokakkal, akik nem állást keresnek, hanem teszik a dolgukat, ami felvet egy hangyányi piaci átstrukturálódást, és ez jön, mint a gyorsvonat. Ipari oldalról meg szívás, nem kicsi.

  113. jobangel
    mondta:

    @Laptop7712: “amikor hárman ülnek veled szembe, és előkerülnek olyan kérdések, hogy elemezni kell egy összetett jutatási csomagot, akkor simán felhívom azt az embert, akit pénzügyi tanácsadónak tartok, és megbeszélem vele a dolgokat. ” — ez elég amatőrnek tűnik. Mert azt lehet, hogy elviszem az anyagot, válaszolok később, sőt még lehet, hogy kérdéseim is lesznek, megnézetem szakértővel, de telefonos segítséget kérni az gáz.

    Nem butácskát írtam, hanem bénácskát. Nagy különbség. Ennek viszont az a célja, hogy egy jó szakember ne legyen munkanélküli, csakmert nem tanult meg állást keresni.

  114. Laptop7712
    mondta:

    @Laptop7712:
    Láttam már olyat, hogy a toborzó cég egy kicsivel túlértékelte a saját szerepét, és nem azt tette ami üzleti szituációban elvárható. De ez mindegy is. Üzleti szituációban – és ide sorolom az állásinterjút is – amikor hárman ülnek veled szembe, és előkerülnek olyan kérdések, hogy elemezni kell egy összetett jutatási csomagot, akkor simán felhívom azt az embert, akit pénzügyi tanácsadónak tartok, és megbeszélem vele a dolgokat.

    Ha ekkor megszakítják a tárgyalást, ezt simán meg lehet előzni, csak akkor másképp játszok, és teljesen más játékteret nyitok, azért, hogy ne tehesse meg azt, hogy feláll, mert van az a lehetőség, egy bizonyos fázisban, ahol már nem lehet gyerekeskedni. Ez a HR-nek egy magasabb szintje, ahol bejönnek egyéb szépségek is.

    Itt már elengedhetetlen a komplex piacismeret, ami más komplex HR tudást feltételez, és nagyon örülnék neki, hogyha ez az eljárásrend leszivárogna az alapszintekre is. Én nem tudom, de naponta kötök szép kerek üzleteket, és nagyívbe kiröhögnének akkor, ha azt mondanám, hogy te Zoli, vagy Manci, kapcsold már ki a telefonod, mert tisztelj már meg. lehet, hogy megkérdezné, te figyú, akkor most el akarsz adni valamit, vagy cseszegetsz?

    Tudniillik egy jó üzletkötő, vagy művezető, vagy „Manager” nem a saját elvárásainak felel meg, hanem az üzletnek, de ez nem azt jelenti, hogy önmaga számára igénytelen, ebbe beletartozik az is, hogy amikor úgy érzi, minden zokszó nélkül igénybe vesz szakértői támogatást, mindegy, hogy milyen szituban. Lehet erre fújni, de nincs értelme.

    Tökéletesen tudom azt, hogy mit várok el egy HR szituációban, ha már belementem. Elvárom az asszertivitást, és azt, hogy embernek nézzen. Simán megfogalmazom, azt mit vállalok, vagy miért, meddig, és milyen feltételekkel vállalom az adott projektet, vagy pozíciót, relatíve tág határokkal. Egyszerű vagyok, mint a faék – mert nagyon komplex dolgokat fordítok le almára, meg körtére, amit mindenki megért -, mert néha ez kell. Ezzel a felállással egyszerű számolni is, és vége.

    Ha azt mondod, hogy csak azt kell támogatni, aki kicsit butácska, ez így marhaság, nincs értelme. Ezért nyomul Németországba, meg „mittudomén hol” sok 20- 40 éves titán, aki két nyelvvizsga után nem volt jó árufeltöltőnek, és vette a kalapot.

    Kiért, és fél év múlva művezető lett. Ez probléma, egy kicsi hiba csúszott abba a nagy profilalkotásba, és mégis, mintha nem változott volna semmi a rendszerben. Funkcionális deficit van, és ezt észre kellene venni, mert könyörtelen a nemzetközi konkurencia, és az alternatív megoldások.

  115. Laptop7712
    mondta:

    @jobangel: @Angel: Láttam már olyat, hogy a toborzó cég egy kicsivel túlértékelte a saját szerepét, és nem azt tette ami üzleti szituációban elvárható. De ez mindegy is. Üzleti szituációban – és ide sorolom az állásinterjút is – amikor hárman ülnek veled szembe, és előkerülnek olyan kérdések, hogy elemezni kell egy összetett jutatási csomagot, akkor simán felhívom azt az embert, akit pénzügyi tanácsadónak tartok, és megbeszélem vele a dolgokat.

    Ha ekkor megszakítják a tárgyalást, ezt simán meg lehet előzni, csak akkor másképp játszok, és teljesen más játékteret nyitok, azért, hogy ne tehesse meg azt, hogy feláll, mert van az a lehetőség, egy bizonyos fázisban, ahol már nem lehet gyerekeskedni. Ez a HR-nek egy magasabb szintje, ahol bejönnek egyéb szépségek is.
    Itt már elengedhetetlen a komplex piacismeret, ami más komplex HR tudást feltételez, és nagyon örülnék neki, hogyha ez az eljárásrend leszivárogna az alapszintekre is. Én nem tudom, de naponta kötök szép kerek üzleteket, és nagyívbe kiröhögnének akkor, ha azt mondanám, hogy te Zoli, vagy Manci, kapcsold már ki a telefonod, mert tisztelj már meg. lehet, hogy megkérdezné, te figyú, akkor most el akarsz adni valamit, vagy cseszegetsz?

    Tudniillik egy jó üzletkötő, vagy művezető, vagy „Manager” nem a saját elvárásainak felel meg, hanem az üzletnek, de ez nem azt jelenti, hogy önmaga számára igénytelen, ebbe beletartozik az is, hogy amikor úgy érzi, minden zokszó nélkül igénybe vesz szakértői támogatást, mindegy, hogy milyen szituban. Lehet erre fújni, de nincs értelme.

    Tökéletesen tudom azt, hogy mit várok el egy HR szituációban, ha már belementem.

    Elvárom az asszertivitást, és azt, hogy embernek nézzen. Simán megfogalmazom, azt mit vállalok, vagy miért, meddig, és milyen feltételekkel vállalom az adott projektet, vagy pozíciót, relatíve tág határokkal. Egyszerű vagyok, mint a faék – mert nagyon komplex dolgokat fordítok le almára, meg körtére, amit mindenki megért -, mert néha ez kell. Ezzel a felállással egyszerű számolni is, és vége.

    Ha azt mondod, hogy csak azt kell támogatni, aki kicsit butácska, ez így marhaság, nincs értelme. Ezért nyomul Németországba, meg „mittudomén hol” sok 20- 40 éves titán, aki két nyelvvizsga után nem volt jó árufeltöltőnek, és vette a kalapot.

    Kiért, és fél év múlva művezető lett. Ez probléma, egy kicsi hiba csúszott abba a nagy profilalkotásba, és mégis, mintha nem változott volna semmi a rendszerben. Funkcionális deficit van, és ezt észre kellene venni, mert könyörtelen a nemzetközi konkurencia, és az alternatív megoldások.

  116. jobangel
    mondta:

    @Laptop7712: én azt nem mondtam, hogy nem érdekel a jelölt, azt mondtam, hogy nem etikus kiemelten támogatni, és nem etikus az ő érdekét képviselni az ügyféllel szemben – az már a közvetítői munka sajátossága, hogy a jelöltet segíteni kell, de az érdekeket akkor is kötelező tisztán kezelni. A közvetítő nem csak “jegyzi a hirdetést”, hanem ennél jóval többet tesz már a meghirdetés előtt: pl. felméri az ügyféligényt, az ügyfelet magát(!) mind szervezetében, mind a szervezetet alkotó személyekben, ez alapján összeállítja az állásprofilt, a munkakört, majd utána jöhet, hogy megfogalmazza a hirdetést, feladja. Persze egyes ügyfelek azt hiszik, az a toborzói munka, hogy lediktálja a hirdetést a toborzónak, majd kap 3 önéletrajzot és rábök az egyikre. Ez is egy szint, de komoly tanácsadónak ez nem pálya. A komoly toborzói munka nem egy adatbázis, meg némi irodai meló, ahogy írod, hanem sok órányi szakértői munka. Bár az adatbázis is sokat ér, de ahhoz bárki vehet hozzáférést akármelyik állásportálon, arra nem kell toborzó cég.

    “Nem hivatkozom arra, hogy rajtam keres, honnan veszed ezt?” — idézet tőled: ” elvárom, hogy támogasson, keresni akar rajtam”

    Úgy érzem, mintha nem lennének túl egyértelműek az elvárásaid, ill. néhol irreálisak. Támogasson téged, mert keres rajtad, de tűrje le, hogy a jelenlétében telefonálgatsz, “mert van az a szint”. Nem, az a szint nincs, az az ok esetleg van. De hacsak nincs jó oka, normál munkamenetben is furán néznék arra, aki nekiállna a velem való tárgyaláskor telefonálgatni, állásinterjún meg simán befejezném a vele való kommunikációt (ha jelölt vagyok, akkor is). Mert az a szint is van, amikor üzleti ebéden elvitetjük a telefonjainkat a pincérrel, hogy még véletlenül se zavarjon a tárgyalásban semmi.

  117. Laptop7712
    mondta:

    @Jobangel: Akkor valami nekem nem tiszta. Ha a megbízódat képviseled, akkor a szereplő, aki nálad jelentkezik, – mert jegyzed a hirdetést, tehát mást nem csinálsz, ez következik abból, amit írsz, tehát teljes virtualitás – Tehát, az ügyfél pénzéért neki dolgozol, és a lőtéri kutyát nem érdekli a jelölt. Ez a hozzászólás érdekes. Mivel neked tudnod kell azt, hogy mit akar a megbízód rövidtávon.
    Simán lehet telefonálni, megteszi mindenki, egy bizonyos szint felett, hidd el nekem, van az a szituáció, amikor fel kell hívni valakit. Ott előtte is felhívom, elvégre azért teszem, mert reagálnom kell egy bemondásra. Nem hivatkozom arra, hogy rajtam keres, honnan veszed ezt? tehát a 30- 70 % / nettó havi fizetés egy adatbázist, és kevés irodai admin melót takar, a többi sallang? csak remélni tudom, hogy többről van szó HR oldalról, mint amit leírtál, mert akkor ez mondjuk ki rossz előjel az egész szakmára nézve. Most olvassa szerencsétlen álláskereső, nem tudja hova tenni, mert eddig azt hitte, hogy a rendszer érte is van, csak egy kicsit. magyarázd el nekik, hogy nem tévednek, old fel ezt a témát.

  118. jobangel
    mondta:

    @Laptop7712: Állásinterjúról kimenni telefonálni az elég messzeáll az elfogadhatótól, hacsak nem valami nagyon súlyos oka van (mindenórás, szülni készülő feleség, haldokló rokon stb.). De ezt előre közölni kell, hogy esetleg megtörténhet, hogy ki kell menned telefonálni.

    Másik téves, hogy “Ha tanácsadó irodával tárgyalok, elvárom, hogy támogasson, keresni akar rajtam, nem keveset, akkor dolgozzon is.” — Mivel nem rajtad keres, nem te fizetsz, az elvárásaid max. emberi szintre korlátozódhatnak. Nem várhatod el, hogy támogasson (nem azért fizetett az ügyfél, hogy a jelölteket támogassa, hanem azért, hogy az ügyfelet), a munkája pedig nem neked szól, hanem a megbízójának. Az, hogy bánjon veled üzleti életben elvárható módon alap, de mivel te jelöltként nem fizető vevő vagy, arra nem hivatkozhatsz, hogy “rajtad keres”. Az ügyfelén keres.
    Támogatni akkor kell egy jelöltet, hogy ha látjuk, hogy jó lenne a pozícióra, csakhát valamiben mégis bénácska. Akkor akár külön oktatást, próbainterjút tartanak idegennyelven, stílustanácsot adnak, vagy ami kell, hogy felhozzák a többi jelölt szintjére. Az nem korrekt, hogy visznek 3-5 shortlisted-et, és egyet támogatnak, ezt jelölt nem várhatja el.

  119. Laptop7712
    mondta:

    @droid_: Szerintem félreértjük egymást, ha tényleg meg akarok szerezni egy állást, akkor úgy optimalizálom az önéletrajzomat, hogyha egy írástudó HR-es kezébe kerül, akkor behívjon interjúra. Mivel úgy írtam meg, hogy ott vagyok, azért vindikálom magamnak a jogot arra, – ami mint minden üzleti szituációban megtehető – időt kérjek, kimenjek telefonálni, vagy éppen ha úri kedvem úgy tartja, felálljak, és otthagyjam az egész szitut, azért, mert nem a HR-esnek akarok megfelelni az adott szituációban, hanem annak az elvárásnak, amit a pozícióba kódoltak, ilyen egyszerű ez a téma. Tényleges hiányosságra kell, és szükséges így reagálni, mert ha nem teszed meg, akkor a HR olyan dolgokat firkál a lapra, ami nem fedi a valóságot. A HR nem hatalom, hanem egy olyan szükséges, és valóságos faktor, aminek dinamikusan kellene támogatnia az időszakos profitmodellt, de ezt sokszor elfelejti, és úgy gondolja, hatalma van.
    Mi van, ha nézi a vezér a kandi kamerán a szitut? Egy jó vezér, ha tudja mit csinál, akkor a HR-es nem éli túl a szitut, ez biztos.
    Ezért érdemes szépen viselkedni egy szituban, ahogy azt az általános nemzetközi emberi érintkezés előírja. Erről szól a diplomácia, többek között, és a pszichológia is vizsgálja a témát.
    Nem találkozunk? Negatív üzleti filozófia a mai világban. Ez azt jelenti, hogy van egy szituáció utáni determináció, ami a delikvens jövőjét negatívan befolyásolhatja. ha jól értem. Erre mondják azt, hogy a HR rendszer kezd kontra produktívvá válni, mert nem vette észre azt a pici körülményt, hogy azonnali nemzetközi szinten kell helytállnia. Elfogynak a szakemberek, ez meg nem előny, hanem hátrány, rendszerszinten vizsgálva a témát.
    Én simán felhívok bárkit, ez alól a vezér, vagy a vezér ajtónállója sem kivétel, főleg akkor, ha érdekemben áll üzletet kötni, de ez én vagyok.
    Ha tanácsadó irodával tárgyalok, elvárom, hogy támogasson, keresni akar rajtam, nem keveset, akkor dolgozzon is. A szerepe akkor szűnik meg, amikor a támogatott delikvense bekerül a céghez. Olyan szituba meg nem kell belemenni, hogy majd a HR cég alkalmaz, ez megint szereptévesztés, és akkor számlaösszeg, vagy ami megint mást jelent, ekkor is fel lehet állni, amikor ezt felajánlják, vagy elfelejtik közölni az elején.

  120. droid_
    mondta:

    @Laptop7712: a cv-t nyilvan te is ugy irod, hogy vazlatos legyen, konnyen atlassak, es nem irsz mindenrol 2-3 bekezdest. ha mar veled szemelyesen beszelgetnek, akkor ott van ra mod, hogy reszletesebben is megbeszeljetek, mit is csinaltal, tehat rakerdeznek. nem feltetlenul azert meg hulyek vagy lustak.
    a hr velt vagy valos hianyossagai miatt otthagyni az egeszet szerintem ugyanolyan hiba, mint hobbi vagy csillagjegy alapjan valogatni a jelentkezeseket. ha nem tartunk ott, hogy atugorhassuk a hr-es koroket es egybol a nagyfonok irodajaban csevegjunk az iparag helyzeterol es a ceggel kapcsolatos vizionkrol (es ha nem oda hivnak meg kozvetlenul, akkor nyilvan nem tartunk ott), akkor a hr-essel is ugy kell beszelnunk, hogy ez egyszeruen a szerzodeskoteshez szukseges allomas, amibol a legjobbat kell kihozni sajat erdekunkben. jo esellyel soha tobbe nem fogunk szembesulni a benasagukkal, max amikor elbucsuzunk.

  121. jobangel
    mondta:

    @Laptop7712: “ne ott nézzék meg ki vagy” — Hát inkább nézzék meg a jelenlétemben, minthogy összekeverjenek, és számonkérjék rajtam, hogy sosem végeztem még számviteli munkát, miért gondolom, hogy jó vagyok rá? Nem gondoltam, hogy jó vagyok rá, mert nem arra jelentkeztem 🙂

    “ne kérdezzék végig azt, amit leírtál a CV- ben” — ez viszont hasznos. Másképp fogod elmondani, mint ahogy leírtad, talán kevésbé általánosan, részletesebben, mert nem kell beleférni 3 sorba, 2 oldalba stb. Ebből kijöhet, hogy előnyöd van a többi jelölttel szemben valamiért. Ugyanakkor az is látszani fog, melyikről hogyan és mennyit beszélsz, és nagyjából leszűrhető, mit szeretsz, mit nem a munkaköreidben (ezt persze külön is meg kell kérdezni, de így biztosabb). Alkalmat ad arra is, hogy belekérdezzen, hogy pl. ott kivel álltál kapcsolatban, hány beosztottad volt, milyen beosztottak voltak stb.

  122. Laptop7712
    mondta:

    Ha elmész egy komoly interjúra, elvársz pár dolgot, például, hogy ne ott nézzék meg ki vagy, és ne kérdezzék végig azt, amit leírtál a CV- ben.

    A legváratlanabb helyzetekben álltam már interjún, mivel nem volt felkészült az, aki az interjút, vagy a szituációt tervezte. Később jött a hívás, hogy ezt így ne, mert kellenék, de akkor már nem volt üzlet.
    Ilyen az élet, amikor túljátssza a HR a szerepét, és képtelen jó szitut felépíteni a kétszavas kulcsszóra. Picit neki kell állni melózni a pszichológiai témán, mert aki tapasztalt, az simán feláll, és jónapot, főleg olyanok, akik rendelkeznek egy kicsi nemzetközi kitekintéssel.

    A HR nemzetközi szinten is komoly hibákat vét, amikor adatbázist akar újítani, és általános munkaköri leírással akarja tenni ezt, már nem megy ez a játék.

  123. droid_
    mondta:

    most talan mindenben egyetertek a poszttal.
    nem sertodunk meg azon, hogy nem olyanok a feltetelek, mint amire szamitottunk, hanem probalunk alakitani rajtuk vagy ha nem megy, kozoljuk hogy ez nem megy. alapveto udvariassagot max akkor mellozzuk, ha velunk szemben is mellozik. pl ha elkezdenek oltogatni, hogy mit kepzelek magamrol, akkor veget vetek az interjunak de elkoszonok. koszones nelkul max akkor jovok el, ha tragarkodni is elkezdenek, mondjuk ezt nehez elkepzelnem.
    a tegezes szerintem a multinal akkor kezdodik, amikor bekerul a jelolt. ez egyfajta jelzes is, hogy erezd otthon magad. mondjuk ez szerintem nem csak multinal van igy.
    a miert akarsz valtani, miert nalunk stb kerdesen foleg nem kell megsertodni. az tokhulyeseg, hogy ‘ti hivtatok’. persze hogy hivtak, ahogy jo esellyel masokat is hivtak, de en fogadtam el, en mentem oda, tehat az en dontesem is, hogy egyaltalan foglalkozok vele. nyilvan nem megyek mindenhova, ahova hivnak, allasinterjura se. ezek a kerdesek inkabb lehetosegek, hogy igenyt fogalmazzak meg. ha nagyobb fizetes kell, vagy most messze kell mennem dolgozni, azt is siman be lehet mondani, vagy ha egyszeruen csak unom amit most csinalok, es csinalnek inkabb valami mast, meg azt is, persze ezzel azt fejezem ki, hogy nincs kulonosebb igenyem, ami eleg nagy luxus szerintem, ha alkurol van szo. es nem hiszem, hogy a nyalasi probalkozasokkal celt lehet erni, pl mindig is nagy rajongassal figyeltem a ceg fejlodeset es almom hogy en is reszese lehessek a sikernek 🙂 ezzel megint magam alatt vagom a fat, mert azt fejezem ki, hogy kegyben reszesulok, ha felvesznek, tehat nem nagyon lesznek igenyeim.