Az interjúztató trükkjei idegennyelvű állásinterjún

Az interjúztató trükkjei idegennyelvű állásinterjún

job-interview.jpgFolytatva az előző posztomat, ami az idegennyelvű állásinterjúkra felkészülésről szólt, most az ilyen interjú menetének néhány specialitásáról írok. Alapvetően kétféle idegennyelvű interjút lehet megkülönböztetni:

– Az interjúztató nem tud magyarul, idegennyelven kell vele kommunikálni
– Az interjú magyarul zajlik, de idegennyelvű beszélgetés is van benne

Az első eset meglehetősen nehéznek tűnik, de valójában egy átlagos interjú lesz, átlagos kérdésekkel. Ő nem fog speciális idegennyelvi trükköket bevetni, hogy lássa, mennyire tudod az idegennyelvet, mert nincs rá szüksége. Ha a kommunikáció köztetek megfelelő, akkor a nyelvtudásodról is meggyőzted.

A második esetben sok módszer merülhet fel a nyelvtudás tesztelésére, nézzünk néhányat:

Hirtelen váltások

A leggyakoribb – és szerintem legbénább – módszer, mikor az interjúztató magyarból hirtelen idegennyelvre vált. Azért béna ez így, mert a jelöltet meglepi ugyan 1-2 másodpercre, de a helyzet teljesen életszerűtlen. Nem fog olyan helyzetbe kerülni a munkahelyén, hogy magyar beszédből hirtelen idegennyelvre kelljen váltani ugyanazzal az emberrel.

A másik lehetőség, hogy megkérdezi, beszélhetünk-e egy kicsit idegennyelven is. Nyilván igen.

Ekkor a kérdései átlagos interjúkérdések lesznek, esetleg rákérdez eddig milyen környezetben, hogyan használtad az idegennyelvet. Talán feltesz néhány váratlan kérdést, ami nem illeszkedik az épp tárgyalt témába (hirtelen átvált béralkura, vagy karriertervekre, jövőképre, önjellemzésre).

Beszédértés tesztelése

A hirtelen és váratlan kérdéseken túl megpróbálja azt is felkutatni, hogy az általad CV-ben megadott tudásszint mennyire valós. Nagyjából látszik a szóhasználatból, a fillerek használatából, a mondatszerkezetből, de ezt beszédértésben is szeretik látni. Az egyik trükk, hogy egy kicsit megcsavart kérdést tesznek fel, messziről vezeti fel a témát, amiből egy bizonytalanabb nyelvtudású jelölt is kiveszi ugyan a lényeget, de biztosan rosszul fog válaszolni, mert nem teljesen érti a kérdést Pl. „Would you mind talking about your salary history?” amiből a rutintalan jelölt annyit megért, hogy ”salary”, itt megörül, hogy fizetésről fognak beszélni, azt kérdezik, lehet-e, a „history”-t már meg sem hallja, a mondat elejét vagy nem érti, vagy elfelejti, mire a válaszadáshoz ér és boldogan rávágja, hogy „yes”. Rosszabb esetben mond egy összeget is, beleszaladva a csapdába. Mert a helyes válasz, „No, I don’t”, és a salary history nem a fizetési igényről szól, hanem a múltbeli fizetésekről, bónuszokról. Majd ebből lehet levezetni a jelen fizetési igényt, ha rákérdeznek arra is. Ugyanezt a csapdát eljátszhatják career development, tanulmányok vagy egyéb kifejtős témakörben is.

Stressztűrés, problémamegoldás tesztelése

A nyelvtudás tesztelésén kívül szeretik felhasználni az idegennyelvű állásinterjút a stressztűrés, viselkedés és a problémamegoldás szintjének mérésére is. Pl. ha már felmérték, hogy a jelölt milyen szinten van, szándékosan jóval bonyolultabban kezdenek fogalmazni, hogy lássák, hogyan reagál a jelölt. Visszakérdez, kitér a válasz elől, pánikba esik, zavartan hallgat? Szerintem a legjobb stratégia visszakérdezni, ill. vhogy finoman utalni arra, hogy nem az anyanyelveden beszélsz, így lehetnek nehézségeid, ezt vegye figyelembe. Pl. Kezdheted úgy a választ, hogy „ha jól értem, azt kérdezi, hogy …”

Másik trükk, hogy a magyarul kezdett interjút idegennyelven folytatja az interjúztató, de egy igen kezdetleges nyelvtudást mutatva, főleg olyan jelölteknél, ahol magas szintű nyelvtudás van a CV-ben. Mihez kezd a jelölt? Lemegy erre a szintre? A saját szintjén fog beszélni, nem törődve azzal, megérti-e az interjúztató a mondandóját? Ez utóbbi a rossz megoldás. Ha az interjúztató valóban nem tud megfelelő szinten, az idegennyelven elmondottak kárbavesznek, hiszen nem értette meg. Ha tud megfelelő szinten, és csak trükközött, azt látja, hogy a jelölt nem törődik azzal, akivel beszél, nem fontos neki, hogy a mondanivalóját megértsék. Ha még emellett szánakozó, lenéző metakommunikációs jeleket mutat, végleg elvágta magát.

Pókerarc

Sok jelöltet az stresszel a legjobban, ha az elkövetett hibáira sem reagál sehogyan az interjúztató, nem ad visszajelzést. Márpedig nem fog, nem tanár ő, hogy kijavítson, ill. pont annyira természetesnek veszi és elfogadja a nyelvi hibáidat, mint ahogy majd az az idegennyelvű környezet is, amiben dolgozni fogsz. Senki sem fog fennakadni egy rosszul megválasztott igeidőn, vagy egy eltévesztett ragozáson. Amúgy sem szabad visszajelzést adnia, mert nem ő dönt egyedül, így a jelöltet nem riaszthatja el egy negatív megjegyzéssel, vagy rosszalló tekintettel.
Törekedjünk a helyes kiejtésre, de ne aggodalmaskodjunk, ha még nem tökéletes. Addig nincs komoly probléma ebből, amíg a megértést nem zavarja. Ugyanígy a beszéd közbeni nyelvtani hibákon sem kell aggódni: jobb lenne, ha nem lenne, de néhány hiba – amennyiben nem megy a megértés rovására – megbocsátható. 

————————————————————————————————————————————————————-

nyereményjáték33.jpg


Idétlen álláshirdetések gyűjteménye

1. Böngészd az álláshirdetéseket!

2. Találtál egy idétlent, viccest, bénát, irreálist?
Küldd el nekem!

2014. szeptember 10-én sorsolás!
Részletek itt!

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Válasz telkoe hozzászólására

Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. jobangel
    mondta:

    @diszkriminans: a salary history nem feltétlenül tényadat, nyugodtan lehet nagyságrendekről beszélni, ill. hivatkozni arra, hogy titoktartás. A témával elég sokan foglalkoznak külföldi tanácsadók is, hogy védd ki, hogy ne mondd meg, ha mégis kérdezik. De ugye nálunk cifrább a helyzet, mert lehet, hogy szürkén keres a jelölt, sőt, a nettó-bruttó arányát az is befolyásolja, hány gyereke van (családi adókedvezmény okán).

    Tehát, a fizetési igényre tett kérdés teljesen érthető: nem tudják kitalálni, mivel lenne elégedett emberünk. Ha olyan nagyságrendről beszél, ami a cégnek is megfelel, nyert ügye van. Ha alulkér, akkor az lehet érdekes, miért, ilyenkor jó a közvetítő, mert tud súgni, mennyit lehet kérni. Az, hogy a cég mond egy összeget, nekem sosem tűnik célravezetőnek. Már nálunk is megjelentek olyan álláshirdetések, amik megadnak egy bruttó intervallumot, elég széles sávban mozogva (pl. láttam már bruttó 150-400 kHUF ajánlatot). Azaz megintcsak alku lesz, ez pont nem ér így semmit.

  2. diszkriminans (törölt)
    mondta:

    @jobangel:
    Az nem feltétlenül múltbeli statisztika, hogy az előző munkahelyeden mennyit kerestél vagy épp keresel, mert még nem mondtál fel, hanem kimondottan tényadat is lehet, hiszen pontosan tudják az önéletrajzodból az előző vagy jelenlegi adatot, azaz így azt is, hogy egy ilyen embernek mennyit fizet a konkurencia.

    Másrészt ez esetben az lenne a korrekt, ha a cég, ahová jelentkezel, szintén közölné, hogy mennyit fizetnek az adott pozícióban (persze még ez sem lenne korrekt, az előző munkáltatóddal szemben nem, csak veled szemben), de azt meg sokszor kitárgyaltad ebben a blogban, hogy ezt miért nem teszik meg. Így viszont, hogy tőled elvárják, hogy elmond, mennyit kerestél az előző munkahelyeiden, elvárják, hogy mondj fizetési igényt, de ők veled semmilyen infót nem osztanak meg, nagyon egyoldalú a dolog.

  3. A Tyne folyó déli partja
    mondta:

    @maxval a bircaman: pl. én a fonetikával szoktam kezdeni…pont azért, mert nekem se tanították, és marhára idegesítő volt, hogy csomószor fogalmam sincs, hogy kell kiejteni a szavakat.

    na, idegen nyelvű állásinterjúhoz példa: kettő ilyen tipikusan átváltós volt, nem is jöttem zavarba (konkrétan egy héttel előtte államvizsgáztam angol szakon, a második később volt, ott meg én segítettem ki az interjúztatót, nem jutott eszébe a szó angolul…)
    másik, amikor jöttem ki Angliába, az ügynökségnek le kellett volna csekkolnia a nyelvtudásomat, de az interjúztató bepánikolt, hogy én esetleg jobban tudok nála (angoltanári diplomával). úgyhogy nem kellett, simán beírták, hogy ok:)

  4. A Tyne folyó déli partja
    mondta:

    @telkoe: még jó, hogy az akcentus nem számít hibának…ahogy írta birca, azlesz, ha nem gyerekként sajátítod el. szimpla biológia. hidd el nekünk. s mindenkinek lesz akcentusa, aki felnőttként tanult meg egy nyelvet. egész pontosan 9-11 éves kora után.

    nem tudom ki írta: a dorseti és a magyaros „akcentus” nem egy kategória, előbbi dialect, utóbbi accent.

  5. SherylHolmes
    mondta:

    Nem teljesen értek egyet a bejegyzés első részével,miszerint béna lenne a hirtelen átváltás és ilyen nem fordul elő a munkában.

    Jómagam 8 éve foglalkozom toborzással és az a tapasztalatom, hogy sok minden kiderül a hirtelen átváltással. Az olyan munkaköröknél ahol nagyon jól kell beszélni, ott alkalmazható ez az interjún, mert rögtön kiderül,hogy az illető mennyire beszéli jól a nyelvet. Aki nagyon jól beszél és magabiztos, annak nem gond ez a hirtelen válás. Aki ettől zavarba jön, az sem feltétlen jelenti, hogy nem tud jól, de kevésbé magabiztos. Aki pedig nem meri vállalni, mert hogy „jaj de hirtelen jött”- ott sajnos sanszon a nem kimondottan jól beszél kategória.

    Dolgoztam olyan munkakörben ahol percenként kellett váltanom a nyelvek között, OK nyílván nem ugyanazzal az emberrel. Pl. Szolgálató Központok (SSC) idegen nyelvű támogató pozícióin pontosan ez a helyet.

    Jól megfigyelhető még az is, hogy amikor nyelvet váltasz az illetőnek megváltozik a viselkedése.
    Nekem volt olyan ügyfelem nemrég, ahol ugyan magyarok voltak az interjúztatok, de azt mondták, hogy minden kör interjú legyen angolul, lévén, hogy ez egy multi és ez a kommunikációs nyelv stb. Ezzel nem értettem egyet, mert valaki igazán csak az anyanyelvén adja magát és javasoltam is, hogy egy körben legalább beszéljenek magyarul az illetővel.

    Bocsánat a vége már OFF volt:)

  6. Ann1294
    mondta:

    @flash.gordon: Szerencsere nem a bert. 😉 Baaaaar….
    Szerintem a filler szoval nincs nagy gond, nincs is nagyon megfeleloje. Talan toltelekszot szoktak ra mondani, lingvisztika hasznalja. Jo a nyoges es öööööö helyett. (Amikor jar a szam es tulajdonkeppen nem mondok semmit. – igen, szoval folyamatosan ezt teszem…) LOL

  7. flash.gordon
    mondta:

    A posztolót kérdem: A fillérek ebben a kontexusban pontosan mit jelentenek?

  8. Deepblue Noir (törölt)
    mondta:

    @Szelid sunmalac:

    arról van szó, hogy érthető-e az akcentus egy egészséges ember számára. ha igen, akkor irreleváns, hogy mennyire new york-i vagy dorseti vagy oroszos vagy magyaros. érthető, vagy nem érthető, ez a kérdés, semmi egyéb.
    a 21. században élünk.

  9. maxval a bircaman
    mondta:

    @Online Távmunkás:

    A magyar iskolákban nem tanítanak magyart, hiszen eleve tudja minden diák.

  10. Online Távmunkás
    mondta:

    @maxval a bircaman: Érdekes, a magyar iskolákban az ABC és a hangok kiejtése szokott a legelső téma lenni.

  11. maxval a bircaman
    mondta:

    @telkoe:

    Egyszerűen minden idegen nyelven a kiejtés a legnagyobb nehézség, s ez nem küzdhető le alapvetően biológiai okokból. Így nem is várható el a jó kiejtés. Persze, azért igyekezni kell.

  12. telkoe
    mondta:

    @Gyulimali: Jellemzo a szemelyzetisek tipikus ostobasagara hogy a vegen meg beszol hogy „egy olyan emberre lenne szükségük, aki elszántabb a váltásra”, ahelyett hogy udvariasan megkoszonte volna az idodet es megmondta volna hogy sajnos ennyit per pill nem tudnak fizetni.

  13. telkoe
    mondta:

    @maxval a bircaman: Az egyik Cambridge vizsgan emlitette a vizsgaztato, ha jol emlekszem, hogy szamukra az akcentus nem szamit hibanak, mert az az ember egyeni jellemzoje.

  14. Szelid sunmalac
    mondta:

    @maxval a bircaman: Es peldaul errol is megismerszik, hogy hasznaltad az adott nyelvet. Aki egy kicsit is ert hozza, az ezt kiszurja.

  15. maxval a bircaman
    mondta:

    @Online Távmunkás:

    A magyar akcentus angolul könnyen felismerhető. Van 5 jellemző vonás, mely együtt csak a magyarok angol ejtésére igaz:
    – a dentális mássalhangzók felcserélése alveolárisokkal,
    – a szótagok egyforma erővel ejtése, mintha minden szótag hangsúlyos lenne,
    – a kettőshangzók helyett hosszú magánhangzók ejtése,
    – angol i helyett magyar i ejtése, azaz a helyesnél zártabban és előrébb,
    – az angol bad és bed szavak magánhangzójának egyforma ejtése, az eredmény a kettő közti hang.

    Persze most nem írtam más hibákat, melyek kezdőkre jellemzőek, ez az 5 az ami az angolul jól beszélő magyaroknál is megesik. Olyanoknál is, akik évtizedek óta angol nyelvterületen élnek. Vicces, de még Soros Györgynek is van enyhe magyar akcentusa angolul.

  16. Szelid sunmalac
    mondta:

    @Deepblue Noir: Nem ertetted a lenyeget. Ha sokat beszelsz mas emberekkel, automatikusan valtozik a te kiejtesed is, jobban el fog terni a sima magyar akcentustol es ebbol mar eszreveheto, hogy hasznalta az adott idegennyelvet

  17. Online Távmunkás
    mondta:

    @blash: Természetesen nem. Tisztáztam, hogy mire kell, kikérdeztem őket a béren kívüli juttásokról és kiszámítottam az összeget, amit ajánlani akartak.

    @maxval a bircaman: Ez a konkrét eset olyan akcentus volt, hogy első pillanatban azt hittem, magyarul beszél. Pontosabban nem is akcentus, hanem a kiejtés gyakorlásának teljes hiánya, mindent úgy mondott, ahogy magyarul betűzöd a szavakat.

    @Szelid sunmalac: Szerencsém volt, kellett az ember és kevesen voltak a szakterületen, akik éppen állást akart váltani.

  18. maxval a bircaman
    mondta:

    @Szelid sunmalac:

    Nekem a legnehezebb a briteket megérteni. Évekig dolgoztam angol nyelvű munkahelyeken, de szinte senki sme volt angol anyanyelvű. Előző munkahelyemen az emberek 80 %-a indiai volt. Tökéletesen értem ma is az angolul beszélő indiaiakat.

  19. ChemZso
    mondta:

    @Deepblue Noir:
    Akcentus témakör: nincs is annál szebb, amikor összeülnek magyar, belga, spanyol, amerikai, angol, olasz és német kollegák egy-két napra közös megbeszélésre. Na ott lehet „élvezni” az akcentusok keveredését.

  20. telkoe
    mondta:

    @Gyulimali: Jo kis tortenet, sok sikert Nemetorszagban ::)

  21. telkoe
    mondta:

    @bágyi: Amikor a masik fel rosszabbul beszel mint te, nem kell atvenni a nyelvi hibait (megeroszakolni a tudast), lehet vele egyszeruen, de tovabbra is szabatosan es nyelvileg helyesen kommunikalni. Ez nyelvtudasban egyebkent egy kicsit magasabb szint, mert feltetelezi, hogy pillanatok alatt atallsz a megszokottol kulonbozo mondatszerkesztesre es szokeszletre.

    Volt mar par nemet / angol allasajanlatom, de „salary historyt” soha nem kerdeztek tolem, legfoljebb annyit hogy most mennyit keresek es mennyiert valtanek. Ez elegseges volt mindket oldalnak a megfelelo dontes meghozatalahoz.

  22. Deepblue Noir (törölt)
    mondta:

    @Szelid sunmalac:

    kozelit akarmelyik anyanyelvi terulet akcentusahoz – legyen az Cork-i, ausztral vagy barmi mas – az mar feltetelezi, hogy vagy dolgoztal veluk huzamosabb ideig, vagy eltel az adott kornyezetben. „

    mit szólsz ahhoz, hogy az angolt beszélők nem csekély hányada nem anyanyelvként beszéli, ill. ahhoz hogy a helyen túl társadalmi helyzettől is függ a kiejtés, egyebek között.
    ha mondjuk sokat használtam a nyelvet, de nem anyanyelvi beszélőkkel, akkor mi van?
    ha voltam egy ideig ausztráliában, egyszerű farmerek és munkások között és az ő nyelvüket voltam akkor kénytelen használni, azt multikörnyezetben, khm, nem díjaznák.
    gondolkodj.

  23. Szelid sunmalac
    mondta:

    @maxval a bircaman: Nem arrol van szo, hogy baj az akcentus. Az gykorlatilag mindig mindenkinek van, ha mas nyelvi kornye4zetben nott fel. Teljesen sosem tudja eltuntetni es nem is kell. De ahogy irod, azert a nyelvtudas szintjet valameylest mutatja az akcentus erossege is. Peldaul ha azert jobban kozelit akarmelyik anyanyelvi terulet akcentusahoz – legyen az Cork-i, ausztral vagy barmi mas – az mar feltetelezi, hogy vagy dolgoztal veluk huzamosabb ideig, vagy eltel az adott kornyezetben.

    @Online Távmunkás: Azert ez igen ritka. A legtobb cegnel be van hatarolva, hogy mennyit fizetnenek az adott pozicioert. A piaci viszonyokat is ismerik legtobben, es azoktol tobbnyire akkor ternek el jelentos mertekben, ha nagyon szukseguk van ra, vagy masik iranyba, ha a kinalat sokkal nagyobb/nincs penze a cegnek.

  24. maxval a bircaman
    mondta:

    @Online Távmunkás:

    Én már nyelvvizsgán is jártam úgy, hogy a vizsgáztatónak nagyobb volt az akcentusa, mint nekem.

  25. maxval a bircaman
    mondta:

    @A Tyne folyó déli partja:

    Pontosan így van.

    Eleve minden művelt angol tudja a köznyelvet is. A különbség a magyarhoz képest, hogy míg Mo-n bunkóságnak számít a nyelvjáráson beszélés, addig Angliában nem.

  26. maxval a bircaman
    mondta:

    @Szelid sunmalac:

    Pont az akcentus a legkisebb baj. Az emberek 95 %-ának akcentusa van bármilyen idegen nyelven. Az ok: biológiai.

    Az tény, hogy Mo-n nem szokás a kiejtést tanítani idegen nyelvek oktatásánál, ami persze hülyeség, mert így azt sem mondják jól a tanulók, amit mondhatnának jól.

    Így tanítják ma az angolt is, de az oroszt is pontosan ugyanígy tanították 30 éve. El se magyarázta a tanár/tankönyv a nyelv hangrendszerét.

    Nem ritka az angolul kifejezetten magas szinten, választékosan beszélő magyar, aki nem tudja, hogy a bad és a bed szóban nem ugyanaz a magánhangzó van, neki azt tanították, hogy az magyar „e” mindkét esetben és kész.

  27. blash
    mondta:

    @Online Távmunkás: es elkuldted nekik ezt a tablazatot?

  28. Online Távmunkás
    mondta:

    @Szelid sunmalac: Tőlem egyszer egy amerikai cég kért egy táblázatot, hogy mennyi volt az előző éves alapfizetésem, mennyit kerestem ezen felül és mennyi béren kívüli juttatást kaptam. Mint kiderült, azért kellett volna nekik, hogy az egészet nettósítsák és 20%-ot ráígérjenek, a saját egységes béren kívüli juttatásukat is figyelembe véve.

    @Imre apó: Én is voltam olyan állásinterjún, ahol a magyar akcentussal, gyenge középfokkal kérdezett a nagyarcú manager…

  29. A Tyne folyó déli partja
    mondta:

    @Smirr: ha tudsz angolul, le tudsz nyelvvizsgázni. az már egy kiindulópont, mutat valamit. nem csak jön a jelölt nagy mellénnyel, hogy ő tud angolul. aztán mikor ezt lecsekkolod, sírva fakadsz.

  30. A Tyne folyó déli partja
    mondta:

    @Smirr: ja, ha meg mondjuk a Corkban használatos angolt tanulod meg, és kikerülsz Londonba, akkor meg az lesz a baj, hogy de hát itt nem egészen így beszélnek. elárulom, a Standardet használják, ismerik mindenhol, az a közös, azt fogod tanulni egy suliban, nyilván. egy külföldi, aki elkezd magyarul tanulni sem mondjuk a palóc nyelvjárást fogja megtanulni. most, ha ő odakerül, akkor mondja azt, hogy jé, engem rosszul tanítottak, itt nem is így beszélnek?

  31. Indian_Joe
    mondta:

    Eletemben mar sok internyuzasban volt reszem. 🙂 A Zangoltudasom tesztelese az esetek donto tobbsegeben par rovid dialogusban kimerult. Szoval nem kell itt dramatizalni. Az iroasztal masik oldalan is egy esendo emberi leny foglal helyet.

  32. vuvuvu2
    mondta:

    I have never had anyone asking me if I wished to talk about my salary history. Neither a Hunglish speaker nor a native interviewer. I have had quite a few interviews in English, so giys, relax and forget about this salary history thing.

  33. Smirr
    mondta:

    @jobangel: Ebben igazad van (lenne), ha itthon nem a nyelvvizsga számítana és nem a valódi tudás…. Voltam olyan interjún, 10 év Cork, ügyfélszolis meló, kérte a nyelvvizsgát 😀 mondom, a mit? 😀 de ahhoz hogy kinnt tudj dolgozni az kell. Mondom nem, ahhoz angolul kell tudni 😀

  34. Gyulimali
    mondta:

    @jobangel:
    …eddig kerestél 10 fabatkát, mostantól 15-öt akarsz, akkor ahhoz meg tudják tervezni az elvárt eredményeket…
    Hát, én megbecsült, és igencsak keresett mérnökként azért ezt nem igazán így láttam Magyarországon.
    Az utolsó inteerjún a „béralku” nagyjaból így nézett ki:
    – És mi a bérigénye
    – X (ami nagyjából az áltatalam elvárható bérigény felső harmadában volt, és a fejvadász profilozó interjúján azt mondta rá, hogy teljesen OK)
    – Húúú, az sok! Mennyire tudna ebben rugalmas lenni?
    – Hát, semennyire.
    – De mégis mondjon valami tartományt.
    – Nincs tartomány, X van. Magammal nem fogok alkudozni. (mondjuk, itt már eldurrant az agyam frankón. Ők keresnek meg, a fejvadász rábólint a kérésemre, és a második körben sem ajánlottak konkrétan semmit. )
    És, tudom, hogy kellettem volnan nekik, mert 2 hetet ígértek a válaszra, és akkor még a türelmemet kérték. Igaz, nyilván kerestek valakit közben, aki elvállalja olcsóbban, de ez több, mint 3 hónapig tartott, mert akkor jelezték, hogy „egy olyan emberre lenne szükségük, aki elszántabb a váltásra” (nem, nektek csak egy balekra volt szükségetek).
    Mondtam is a csajnak, hogy semmi baj, egy pár napja írtam alá a külföldi szerződést ahol azóta is dolgozom.
    Érdekes módon a német fejvadász is megkérdezte a bérigényemet, és ő is OK-t mondott rá, de ő tökösebb lehetett, mert végül 15% emelést is sikerült kiharcolnia ehhez képest is.
    Mellesleg az összes Magyarországi multinál teljesen tisztában vannak a konkurrencia bérviszonyaival. Ebben a játszmában kizárólag a munkavállaló szív azzal, hogy nem beszélhet arról, mennyit keres.

  35. jobangel
    mondta:

    @Smirr: No, a Corkban ülő volt főnököm sem épp a hangkazettáról tanult angolt beszélte 🙂 És igen, ki a francot érdekel a való világban, hogy tud-e összerakni egy Future Perfect-es mondatot, ha ügyféllel kell beszélni, jogi osztállyal jogászkodni stb.

  36. Smirr
    mondta:

    @jobangel: Az a baj, szerintem (itthon tanultam angolul, majd Corkban rájöttem, hogy ez nem az), szóval, hogy nyelvtanra mennek itthon meg elméletre. Na most a való világban meg beszélni kell(ene). És arra az itthoni rendszer senkit nem készít fel. Most jöttem haza, a fönököm csak angolul tud, és hallok 1-2 kollégát beszélni Hunglisul…. Nekem fáj. 10 év után 🙁

  37. jobangel
    mondta:

    @Smirr: Szerintem magyarként, ha nem a Hunglisht hozod, már örülni fognak. Bár hallottam nagyon rémes Hunglisht, igen magas pozícióban lévő, multis embertől…

  38. jobangel
    mondta:

    @bágyi: mára az egyik legjobb barátnőmmé vált ez a „paraszt”. Semmi parasztság nem volt ebben, végigment az előírt protokollon, ez volt a dolga. Ő pl. quitting history-t kérdezett, igen részletesen, az összes munkahelyemre, meg azt is megkérdezte, hogy ha felvesznek, akkor milyen indokkal fogok kilépni az akkori helyemről. Felvettek, kiléptem, boldog éveket töltöttem náluk, most meg már máshol vagyok, de a jó kapcsolat megmaradt. Ha dramatizálok, hisztizek, se jó állásom, se jó kapcsolat nem lett volna.

  39. Smirr
    mondta:

    Mi az, hogy helyes kiejtés? Csak kérdem, halkan…. Mert lássuk be helyes a skót, a corki, az ausztrál, az amerikai és láttam nem 1, nem 2 példát, hogy „native” angolok nem értik egymást! példa, ír angolhoz szokottnak a metrón elhangzó „szrí” semmit nem jelent, a „trí” na az menten 3 😀

  40. jobangel
    mondta:

    @bágyi: Hát, akinek kínzás, annak vagy nagyon rossz élményei voltak, vagy a másik oldalon ült, és nagyon gonosz. Egyik sem egészséges. Az állásinterjú pont olyan „élmény” kellene, hogy legyen, mint lemenni a közértbe. Pontosan tudja, mit akar, semmi stressz, na jó, egy kevés a pénztárnál és kész. Kínzás meg vájkálás? Ugyanmár…

  41. bágyi
    mondta:

    P@jobangel: Álságos azt mondani, hogy az interjúztatás nem afféle kínzás.
    Vájkálunk a múltjában, elméleteket gyártunk a reakcióiból, kombinálunk, aki állást keres, ehhez önkéntesen hozzájárul, ez sajnos egy szükséges kínzás.
    Egy valós munkánál, ahol valós tudás, végzettség, tapasztalat szükséges, irreleváns, hogy mit reagál a jelölt az interjúztató angol nyelvű makogására. Egyszerűen csepp a tengerben információ ahhoz képest, amit egy munkavégzés során én a munkatársaimtól elvárok.
    Azonban én készséggel elismerem, hogy létező élethelyzet külföldi felettes és/vagy külföldi kollegák közt, hogy cikázni kell a nyelvek közt, ez tesztelendő.

  42. jobangel
    mondta:

    @bágyi: itt se kiszolgáltatottságról, se kínzásról szó sincs. A „szükségtelen kínzás” szóösszetételeden fennakadtam egy percre, talán létezik „szükséges kínzás” is? Ugye nem?
    Az interjúztató nyelvtudását pedig megkérdőjelezheted, de attól még a szerepek álláskeresésben nem cserélődnek fel. Én azon dolgozom, hogy az álláskeresőnek állása legyen, az interjúztató akármilyen minősítésével nem lesz. Az interjútechnikák megismerésével talán.

  43. A magyar „személyügyeseknek” meg kellene fogadni az Üvegtigrisből Lali tanácsát Csokinak „Ne beszél spanyolul – mert nem tudsz.. Ha tudnál azt mondanám beszéljél – De nem tudsz”

    http://www.youtube.com/watch?v=FnzfhJV2fLQ

  44. bágyi
    mondta:

    Tesztre szükség van bizonyos munkaköröknél, a (nyelv)tudás nem bemondásra megy.
    Ez azonban nem jelentheti a jelöltek szükségtelen kínzását vagy további kiszolgáltatottságát.
    De abból elméletet gyártani, hogy miért nulla nyelvtudással interjúztatnak 🙂
    Ez sok volt nekem egy fárasztó nap után 🙂

  45. Deepblue Noir (törölt)
    mondta:

    én kötelezővé tenném minden egyes létező pozicíóért járó fizetés nyilvánosságra hozását. minden cégnél meg lehetne tekinteni, név nélkül, milyen pozícióban mennyit keresnek.
    és jókat röhögnék azon a sok marhaságon, amit a googlekövetés és egyebek korában a mocskos majmok összehordanának, hogy miért is nem lenne ez jó.
    mondom, kötelezővé.
    ha álláshirdetésben nincs legalább intervallum belőve, már perelni lehetne a hirdető céget.
    ja, a prolik érdekére magasról sz.rnak, kb. ennyi a jelenlegi rendszer lényege.
    előbb-utóbb csúnya véget érnek, megtörtént már, életre szóló traumák származtak ebből. lesz még ilyen, de még mennyire!

  46. bágyi
    mondta:

    @jobangel: Azért kerültél ilyen helyzetbe, mert egy felületes paraszt interjúztatott, ennyi.

  47. jobangel
    mondta:

    @Szelid sunmalac: Hogy nem adod meg, az a te döntésed.
    Hogy mennyire versenyadat, az már más kérdés, azt gondolom, hogy a múlt már nem versenyadat, hanem statisztikai adat max. Kérdés: mikor az álláskeresők azt követelik meg, hogy legyen az álláshirdetésben ajánlott fizetési összeg, az versenyadat-e? És komolytalan-e a cég, amelyik kiadja, hogy mennyiért hajlandó bizonyos pozíciókra embert alkalmazni? Mert mostanában kezdenek megjelenni az ilyen hirdetések.

  48. Szelid sunmalac
    mondta:

    @jobangel: Egy dolog, hogy te megmondod milyen fizetesre vagysz. Aztan vagy megadjak, vagy nem. De kilepo fizut megadni megintcsak nem korrekt. Megegyszer: az oneletrajzodban benne van az utolso munkahelyed es a betoltott pozicio is. Bizalmas, versenyadatot adsz ki. Amit ha egy tokidegennek kiadasz, akkor ha oda felvennek, jo esellyel azt is barkinek kiadod. Nem, nem adnam meg es inkorrekt ilyen infot kerni. Az a munkahely komolytalan.

  49. Tsteinar
    mondta:

    @jobangel: Nem emberhez, hanem az adott pozihoz tervezik, amibe vagy belefér az illető vagy nem. Imádom a mennyit szeretne keresni kérdést, amíg azt nem mondják el, hogy mik az egyéb juttatások, amik elég nagy különbséget jelenthetnek az elvárt bruttó bér megadásakor.
    Aki meg azt kérdezi, hogy jelenlegi mennyi a fizetésem az vagy hülye vagy hülyének néz, hogy el fogom árulni. Nem tudom melyik a rosszabb.

  50. jobangel
    mondta:

    @bágyi: Ne dramatizálj, ki mondott olyat, hogy erőszakold meg, meg szégyelld?
    Semmi fifika nincs ebben, idegennyelven muszáj tudnia annak, aki azt állítja magáról, hogy tud így dolgozni. Kérdezőként még nem voltam ilyen helyzetben, kérdezettként sokszor. Mivel interjútechnikákban meg különösen elmélyült az érdeklődésem, utána is jártam, miért kerülhettem ilyen helyzetekbe, majd megírtam, hogy más is tudjon ezekről, ne lepődjön meg, készüljön fel.

  51. bágyi
    mondta:

    Azért ez már kezd erősen áltudományos szintre jutni.
    Mi az, hogy trükk?
    Mi az, hogy az ember még erőszakolja meg a saját nyelvtudását, sőt, kvázi szégyellje.
    Kívánom minden ilyen magát fifikásnak képzelő „szakembernek”, hogy egyszer essen le erről a lóról egyenesen a valóságba, ahol ezzel a mesterséges munkatapasztalattal még utcát seperni sem fogják felvenni.
    Undorító.
    ps: elismert szakember és vezető vagyok a területemen, idegen nyelveken dolgozva és még soha nem találtam magam ilyen helyzetben, sem kérdezőként, sem kérdezettként.

  52. jobangel
    mondta:

    @Szelid sunmalac: Nem az interjún tervezik meg, hanem ahhoz az emberhez, akit végül kiválasztanak. És azért, hogy az a valaki elégedett legyen. Azaz ha te azt mondod, eddig kerestél 10 fabatkát, mostantól 15-öt akarsz, akkor ahhoz meg tudják tervezni az elvárt eredményeket, oda tudnak állni a jóváhagyó elé, hogy emberünk ezt tudja, ennyit kér, ha tényleg tudja és hozza az eredményeket, megéri neki kifizetni, mert… Bizalmas adat a fizetésed addig, amíg titoktartás köt, ez igaz. Ekkor adj meg egy intervallumot, egyébként meg belépő és kilépő fizut szokás megadni az utolsó előtti helyig bezárólag. Értelemszerűen a jelenlegi helyed fizetési adatait ne firtassák egy állásinterjún, egyetértek.

    Én is kétségbeestem, mikor először ilyet kértek tőlem, ráadásul írásban, 10 évre visszamenőleg. Rohantam is a fejvadászhoz, aki összehozta a telefonos interjút, hogy most ez mi, és jaj, titoktartás. Azzal kezdte, hogy oké, akkor jól sikerült az interjú, és elmagyarázta, mi ez, hogy kell összerakni úgy, hogy jó is legyen, igaz is legyen, ne is sérüljön a titoktartás.

  53. Szelid sunmalac
    mondta:

    @jobangel: Ezzel nem ertek egyet! A legtobb multinal a fizetesemelesi lepcsok egy csomo tenyezotol fuggnek, es pont a komplexitas, illetve a sok foglalkoztatott miatt gyakorlatilag elore megszabott. Feleves/Eves ertekeles, peer eredmenyek, a ceg teljesitmenye, adott poziban eltoltott ido, sorolhatnam. Nehogy mar az interjun vagy utana tervezzek meg!

    Soha Angliaban, vagy Nemetorszagban fel nem tettek meg csak hasonlo kerdest sem. Hogy mi az elkepzelesem a fizetesrol es juttatasokrol, azt igen. De hogy mennyit es mit kaptam masoktol korabban, soha. Ki is basznam azt, aki errol beszel, ez ugyanis bizalmas adat. Foleg, hogy az oneletrajzodban benne vannak az elozo cegek, tehat ceges infot arulsz vele, raadasul a legkenyesebbet.

  54. Szelid sunmalac
    mondta:

    @jobangel: Ertem en ezt. Sot! Nem is lenne ezzel semmi problema. Csak a tapasztalat eppen mast mutat

  55. Szerintem a fő lényeg az, hogy „ne magyarul gondolkodva” válaszoljon az interjúalany. Tehát ha elképzel egy magyar mondatot és azt átfordítja angolra, akkor az semmiképp sem magabiztos nyelvtudásról árulkodik.
    Ellenben ha angolosan fogalmaz – tehát akár meg is akad, és fillereket tesz a mondatba (sort of, kind of, stb.) -, akkor érződik rajta, hogy tud az adott nyelven gondolkodni és persze folyékonyabb is a kommunikációja.

    Jó, középfokú tudásnál nem tudom, ezt hogy nézik. De ahol felsőfok kell, ott mindenképp a „gondolkodj angolul is” rész az elvárt.

  56. jobangel
    mondta:

    @Szelid sunmalac: a salary history nem a piaci trendek, hanem a te fizetési előrehaladásod. Ilyet általában multik kérdeznek, de van, ahol már az álláspályázatban kérik – ha másképp nem, pont a fejvadász fogja begyűjteni tőled az infót. Azért kell, mert meg akarják tervezni az ember fizetésemelési lépcsőit is. Ahol nincs szürkézés-feketézés, ott ezzel a kérdéssel semmi gond nincs. Ezért aztán nem magyar munkahelyeken teszik fel…

  57. jobangel
    mondta:

    @Szelid sunmalac: Ehh, pedig próbáltam utalni rá, hogy nem a sarokbaszorítás a cél, hanem a bizonyosság, hogy elboldogul a jelölt az adott nyelven.

  58. Szelid sunmalac
    mondta:

    @Kelly és a szexi dög: Az egy hambi, aminek a tetejere sajtot tesznek?

  59. Szelid sunmalac
    mondta:

    Egyebkent is imadom, amikor altalnosban tanult, fertelmes magyar akcentussal beszelt idegennyelven probal „sarokba szoritani” egy HR-es, raadasul szakmai kerdesekkl, mikor fogalma sincs rola. Es nem, a legtobbnel ezek nem trukkok, ok valoban meg vannak rola gyozodve milyen jol beszelnek.

  60. Kelly és a szexi dög
    mondta:

    „Welcome to burger king, may I take your order?”
    „Yes, I would like a hamburger with cheese on it.”
    „You mean a cheeseburger?”
    „No, I mean a hamburger with cheese on it.”
    „You mean a cheeseburger.”
    „No. I dont want a stupid cheeseburger, I want a hamburger with cheese on it.”
    (Argue for 20 minutes)
    „HERE!!!! Just take the stupid thing.”

  61. Szelid sunmalac
    mondta:

    „„Would you mind talking about your salary history?”” A helyes valasz: Yes, I would. Semmi koze hozza. Erdeklodjon a piacon, hogy adott pozicioban milyen fizetes es juttatasok az elfogadott.

  62. Imre apó
    mondta:

    Voltam olyan interjún, ahol a kérdezők között jó páran nem tudták a szintemet követni, ez nekem tetszett. Nem bíztam el magam. A lekvárt visszafordítottam és olyan témát kérdeztem amire nem tudtak válaszolni. Felvettek 🙂