Bérajánlat az álláshirdetésekben – jó ez nekünk?

Bérajánlat az álláshirdetésekben – jó ez nekünk?

allashirdetesi_kep.jpgA hirdetéseknek alapvetően két típusát különítjük el. Az egyik a fizikai munkáról szólók, a másik pedig a szellemi foglalkoztatásról. Most az utóbbiról szeretnék pár szót szólni. Sokan folyamatosan elkülditek nekem a hirdetéseket, amelyeket kiszemeltetek magatoknak, hogy segítsek eldönteni, valóban megfeleltek az abban leírtaknak. Nem könnyű, hiszen olykor a sorok közt is tudni kell olvasni. Általában egy hirdetés egy bemutatkozó szöveggel kezdődik, majd a feladatokat sorolják fel, utána az elvárásokat, előnyöket és az ajánlatukat. A sorrendben már egyre többször látok eltérést, de a nagy átlag még mindig  így néz ki.

Az első motivációs szint a pénz. Ezért dolgozunk, hiszen a túlélés alapvető eszköze. Azaz a hirdetés egyik legfontosabb és információkkal telibb részének kellene lennie a „mit ajánlunk” rész. De nemhogy nincsenek információk, ha van is,inkább semmitmondó és sablonos. Amit nagyon sokan szeretnétek, hogy tartalmazzon, az a pontos bér. Azaz, mennyit kaptok az elvégzett munkátokért. De van az álláskeresőknek egy másik csoportja, akik viszont azt vallják, hogy ne legyen benne a hirdetésben a bér, hiszen ezt ők szeretnék megbeszélni a vállalat képviselőivel. Kinek van most igaza?

Ha beleírják a bért, akkor egyből el tudod dönteni, hogy elég vagy nem elég neked. Ha elég, beadod a pályázatod. Ha nem elég, akkor nem adod be a pályázatod, de egyben el is estél a lehetőségtől, hogy megismerjen téged a cég és fordítva. Esélyt sem adsz magadnak, hogy a béred okozója legyél. Pedig lehet, hogy magasabb bért is ki tudnál alkudni és esélyed lenne egy állásra. De ugye nem mindenki tud jól kommunikálni, sikeresen véghezvinni egy bértárgyalást vagy egyszerűen csak rossz a saját PR-ja. Hiszen mindenki más kompetenciában erősebb vagy gyengébb. Ilyen esetben javaslom, hogy keress fel minket az elérhetőségeinken, ahol segítséget tudsz tőlünk kapni. Viszont az is előfordulhat, hogy sok időt spórolsz meg magadnak, mert nem futsz felesleges köröket.

Mi van abban az esetben, amikor nem adják meg az általad kért bért? Akkor az interjú során kerül rá sor, ott teszik fel a kérdést az elképzeléseddel kapcsolatosan. Itt előny az, hogy sokkal jobban ismered már a munkát, így a bért is könnyebben tudod meghatározni. Továbbá a személyes megbeszélés alkalmával lehetőséged van eladni a tudásod. Ez nem más, mint saját képességeid, tapasztalatod értékesítése. Ha a munkáltató látja benned a potenciált, látja azt, hogy mit nyer veled, ha felvesz, akkor alkuképes ő is. Ami még nagyon fontos, hogy itt meg tudod a béren kívüli juttatásokat is beszélni. Láthatod a munkakörülményeket, amelyek igenis fontosak. Legyen szó parkolási lehetőségről, magas szintű technikáról, céges autóról, bármiről, ami neked pluszt jelent a döntéskor. Természetesen az a helyzet is előfordul, amikor nem alkuképesek, nem rugalmasak és nem hajlandóak elmozdulni az előre meghatározott bértömegtől. Ilyenkor is nagyon fontos mérlegelni a hozzá tartozó körülményeket. Mi mindent kapsz még a béren kívül?

Aztán van az az eset is, amikor csak közlik veled az interjún, hogy ők mennyit tudnak adni. Ez vagy elég neked vagy nem és eszük ágában sincs tárgyalni. Amikor kiderül, hogy nagyon messze van az elképzelés, akkor mérgelődsz, hogy miért nem lehetett ezt hamarabb tisztázni, így senki ideje nem lett volna rabolva. Teljesen jogos a felvetés.

Ezt a helyzetet megelőzendő, egyre több hirdetésben már az önéletrajzban kérik megadni a fizetési igényt. Ennek is van előnye is és hátránya is. Előnye, hogy nem rabolják az idődet feleslegesen, ha az elképzelések távol esnek egymástól. Hátránya, hogy nem könnyű egy hirdetés alapján meghatározni a munka valódi árát, továbbá nincs lehetőséged bemutatkozni és elmondani, miért éri meg a cégnek, ha téged alkalmaz. Nem látod a körülményeket sem, nem tudsz semmit a plusz lehetőségekről, ami akár lehet egy képzés vagy otthonról való dolgozás lehetősége is.

Egyelőre a legtöbb hirdetés bér megjelölése nélkül látható, így, bármelyik csapathoz is tartozol, meg kell tanulnod eladnod magad. Én úgy látom, mindenkinek van igazsága a történetben, nagyban függ attól is, hogy milyen a személyiséged, amely befolyásolja a nézőpontodat. Amit általánosságban javasolni tudok, hogy törekedjetek arra, hogy az álláspályázatoknál és életetek bármely területén inkább okozók legyetek, minthogy hatást elszenvedők. Persze ezt nem mindig könnyű véghezvinni, de a bértárgyalással kapcsolatosan mindenképp keressetek minket, ha álláskeresők vagytok, és úgy érzitek, segítségre van szükségetek. 

******

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg, hátha ezzel te is segítesz másoknak!

Ha személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból vagy ingyenes konzultációért gyere a Facebook csoportomba!

******

 

És megint! Álláskereső workshop nőknek! Részletes információkért, regisztrációhoz kattints a képre:

event-final-1-791x1024.jpg

 

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Válasz Tehetséges ugandai buzi hozzászólására

Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. werinter
    mondta:

    Az még hagyján, hogy a munkáltatók nem adnak meg konkrét bért, de még egy bérsávot sem jelölnek ki az adott hirdetésre, de sokszor az sem egyértelmű, hogy mit keresnek egyáltalán!
    Velem a következő eset történt.
    Munkaügyre regisztráltam, mint álláskereső. Gyakorlatilag azonnal akadt olyan munka amiről többet szerettem volna tudni. A munkaügyön informatikus állásként szerepelt. A közvetítő lapot azonnal kiállította az ügyintéző, ezen már informatikus-rendszergazda volt az állás megnevezése. Kimentem a kis papírkámmal a helyszínre (egy helyi üzem, gyár), az ott elmondottak alapján nem derült ki, hogy mi is tulajdonképpen a munka, igazából teljesen lutri volt az egész. Most ezek miatt mit mondjon az egyszerű munkavállaló a bérigényre?
    Azóta is ezen gondolkozok, hogy mondhattam volna többet is?
    Szóval ez is egy jó taktika, amikor egy általános ember kell nekik mindenféle feladatra (az én esetemben informatikusi, technikusi feladatok).
    Csak erre nehéz bérigényt mondani.

  2. Névtelen
    mondta:

    @daito:
    „Teljesen nonszensz, hogy ugyanabban a munkakörben és/vagy végzettséggel kereshetsz 180-at, vagy 320-at vagy 1,2m-t is. „

    Gyártósoron vagy benzinkútnál ez lehet, hogy működik, de szellemi munkakörökben már nem ilyen egyértelmű, hiszen lehet, hogy ugyanabban a munkakörben az egyik beosztott 5-ször annyi értéket hoz létre a cégnek, mint a másik, ráadásul mindez nagyon nehezen mérhető. Ezzel nem azt a sumákságot akarom védeni, hogy nem tűntetik fel itthon a várható bért az álláshirdetésben, az azonos munkakörben azonos bért elv viszont utópisztikus marhaság, nem nagyon ismerem a német szakszervezeteket, de kétlem, hogy ezt minden szakterületen, minden munkakörben megkövetelnék, mert ha így lenne, akkor ezzel sok embert munkanélkülivé tennének, hiszen nem mindenkit érné meg annyiért foglalkoztatni, ami az adott pozícióban az átlag.

  3. Laptop7712
    mondta:

    @Tsteinar:
    Tökéletesen jól számoltad ki a nettóját. Erre mondják a haverok, és én is, hogy ilyen melót nem vállalunk be, mivel 1000 pénz havi diszkrecionális jövedelem mellett nem tudod eltartani a gyereket, és az asszonyt a pozíciónak megfelelő színvonalon, abban az esetben ha „benefit” nincs megfelelően kidolgozva.

    Na most ez már valami, lehet rajta gondolkozni, szép kerek számok, meg minden, csak az aki éppen leírta, az fejlejtette el beleírni, hogy napi 24 óra meló, hétvégén is.
    Az asszony ezt meg nem bírja sokáig, de egy normális barátnő sem.
    Ez a lóvé kevés, ilyen egyszerű ez, éves Ł 12 000 szabadon elkölthető pénzért nem érdemes melózni évente, mert ha van utazni kellene, meg a gyereknek ki kellene fizetni a magániskolát, akkor nem marad kenyérre, de a villanyszámlára sem 🙂 🙂 .

    A top ugyanúgy kiürül, mint a frontline, középen egyre sűrűsödnek a feladatok, és sokasodnak a problémák.

    A HR Magyarországon roppantul nem érti azt, hogy milyen szinten kellene hozzáállni egy komoly ajánlat adáshoz. Ma már komplexen ki lehet számolni, azt hogy egy bizonyos időintervallumban hogyan jut szerephez az az ember, aki valamit csinál. Mennyi profitot tud termelni magának, úgy, hogy közben jól érzi magát, ezáltal a cég is nagyon jól tud keresni. Na most ehhez a HR tudása mára nagyon kevés.

    Na most az emberek dolgoznak, és nagyon jól megélnek nyugaton, csak a munkahely fogalma nagyon átalakult az elmúlt 3 évben. A tudást megfizetik, a kérdés az elv, hogy hogyan.

    Magyarországon ez a gondolkodás nem divat. Leányvállalti szinten lófasz innovációt nem engednek a tulajdonosok a rendszerbe, mivel egy végrehajtó végponti üzleti modell azért van, hogy olcsón, nagyon jó minőségben termelje a lóvét, oszt jóvan. A HR feladata ebben a szcenárióban, hogy befogassa a pofáját azoknak, akik netán lázadnának, és a tartsa az integritás piros vonalát a jóváhagyott költségszinten, ezt meg lehessen látni a vállalatirányítási rendszerben távolról golfozás közben, oszt szevasz.

    Kár, hogy ide jutottunk. Új megoldások kellenének, ha nem nagyon komoly problémák lesznek. A melós egyre öntudatosabb, és ez így van jól.

    Azt nem tudom, hogy mi lenne akkor, ha a melós öntudatossági szintje a nyugati szintet elérné mondhatni egy nyitott munkaerőpiacon – ilyen a magyar lokális piac is – azt hiszem, nagyon kemény problémákkal szembesülnének az időszakos profitmodellek. Nagy bazdmeg lenne. 🙂

  4. daito
    mondta:

    Na, elég sok pro-kontra írás van, mindegyik oldal igazával. Leírom a nagyobb képet.

    Az van, hogy Európa számos (és boldogabb) országában VAN valamilyen szakszervezeti élet. Tök mindegy milyen név alatt futtatják, de nemcsak arról szól, hogy valaki a cégnél sok pénzért lógassa a banánt, meg ha tüntetni kell 2%-kért, akkor majd az ő neve/irányítása alatt tüntetnek.
    Ausztriában a lokális és országos szakszervezetek MINDEN ÉVBEN leülnek a munkáltatók képviselőivel és bizony megegyeznek erről a bér témáról. És Németországban is hasonló, a német szakszervezet a legnagyobb-legerősebb Európában. Meg a belgáknál, vagy a skandináv országokban is iszonyat erős a szakszervezeti szövetség/háló. És nem azért tartják őket, hogy a Józsi bácsi fiának, meg Mucikának legyen valami kamu állása a gyárban.

    Ezért van az, ha ki akarsz menni Budapestről dolgozni Salzburgba/Bécsbe/Burgenlandba, akkor 90%-os infód lesz a várható fizetésről, míg Budapesten lóf.sse fogsz tudni 90%-os valószínűséggel. Ilyenkor jön az a keress ismerőst, aki ott van a környéken, vagy arrafelé dolgozik és próbálj meg információt szerezni, meg egyéb trükkök.

    Amikor (jól)(képzett) magyarok mennek Ausztriába, Németországba dolgozni – akkor nemcsak azért teszik, mert sokkal jobb fizetést kapnak. Hanem sokszor a fizetésen kívüli szempontok is számítanak. Hogy lehet információt szerezni a cégről, lehetőségekről, fizetésekről. És lehet tudni, hogy most Wiener Neustadt-ban ennyit kapsz benzinkutasként, de kb. ennyit fogsz kapni Bécs vagy Innsbruck mellett is, és ennyit kap a másik ember is, nem 3x többet vagy kevesebbet. És hogy nemcsak X cégnél van 13. havi, meg ilyen juttatás, hanem odakint abban is egységesek a munkaadók.
    Idehaza meg tök mindegy, hogy diplomás vagy, vagy csak szakmád van, állami vagy magáncég alkalmazottja vagy. Teljesen nonszensz, hogy ugyanabban a munkakörben és/vagy végzettséggel kereshetsz 180-at, vagy 320-at vagy 1,2m-t is. Ahogy az is teljesen nonszensz, hogy új embert azonos munkakörbe több fizetéssel vegyenek fel – a németek ezért felgyújtanák a gyárat, kb azonnal.

  5. Tsteinar
    mondta:

    @Laptop7712:

    Londonban bankban backoffice 6-8 ev tapasztalattal netto max 2800 GBP-t kapnak. Par eve skociaban kezdo fizu netto 1500 Font volt szinten backoffice. Azon viccelodott a srac, hogy a berlete a Celtic-hez egy havi fizuja.

    Amit bemasoltal az olyan 4800 GBP per ho, de ez mar nagyon-nagyon atlag feletti. Ez kb 1.7M Ft, viszont ebbol alaphangon lejon 1800 font lakasra. Itthon ilyen poziban keresel kb netto 900E-et. En ilyen kulonbsegnel nem mennek ki.

  6. Laptop7712
    mondta:

    Ez a kérdés 2018-ban? Nem hiszem el, hogy ezzel ma, 2018-ban foglalkozik a HR. A HR megbukott, már 25 éve. Egyszerűen ha nem fizetnek eleget, nem lesz olyan, aki dolgozna. Már most sincs, de ez nem látszik a városi HR toborzó irodákból. Továbbá ez a HR modell – HR megkeresi az embert, melóba állítja, és kapja a nettó fizetését minimum 1 évig – ez a rendszer megbukott.
    Az internet korában erről írni posztot? Nem is értem. 🙂

    Van egy ilyen lap, meg van arckönyv, meg e-mail, meg minden, ahol az emberek beszélgetnek. Csak a HR – amelyik 40 éve lejárt tudást akar belenyomni a magyar valóságba – gondolja azt, hogy ez a kérdést ma meg kell válaszolni.
    Pl:
    http://www.glassdoor.co.uk/index.htm?countryRedirect=true

    Ma az élethez az egész országban kell nettó 1500 EUR fizetés a normális élethez kezdőként, betanított munkás szintről beszélek. Ez 3000 EUR bruttó lóvé havonta, amit a cégnek ki kell fizetni.

    A magyar munkaerőpiac 2011-re omlott össze, sehol nincs melós.

    Nyugaton meg így néz ki egy álláshirdetés:

    http://www.totaljobs.com/job/head-of-manufacturing/high-profile-resourcing-ltd-job80522132?entryurl=%2fjobs%2ffood-engineer%3fsalary%3d80000%26salarytypeid%3d1%2380522132
    – Ł 100 000 bruttóban az ajánlat. Jobangel, szerinted ez mennyi nettóban? Vagy szerinted hogyan tárgyal egy ilyen esetben a helyi HR? Amúgy ez a lóvé ezen a szinten a beugró, nem ezért melózik egy ilyen srác, legyen az akár 25 éves, vagy 55.

    Versenyezz vele ajánlati szinten! Sok sikert!

    Nem kell 3 év, és kiürül a küzdőtér, innovációs láncok fognak összecsuklani, amihez nem lesz elég a lóvé, és a még több lóvé.

    Ennyit tudunk, nincs hazai gazdaság, 30 éve, a módszerváltáskor szarért hugyért eladtak mindent a multiknak, a kkv rendszer haldoklik, és hr – legyen az bármilyen – leányvállalati szintről tolja az okosságot, mert így szocializálódott. 30 éve ez egy zsákutca.
    Egy ilyen gondolkodásmód mellett egy KKV, aki tudja mit akar, és hogyan, az nyerhet az ügyön.

  7. Bambano
    mondta:

    @Szelid sunmalac: Én meg azt tapasztaltam, hogy semmi gond nincs Jobangel stílusával.

  8. teddybear01
    mondta:

    @KissMárti: olyan is volt már. Mellesleg általában a munkaszerződét a próbaidő után szokták véglegesíteni.

  9. Kicknick
    mondta:

    @Tsteinar: félreérted,nem voltam egyértelmű…ugyanazon a helyen ajánlották be kétszer, elsőre elfogadtam a 20%-ot, aztán utána elkezdtek évekig azzal szívatni hogy anno kaptam 20%-ot úgyhogy kuss. Mindezt úgy hogy addigra már 5+ éve voltam ott, a kisujjamban volt minden helyi rendszer meg minden ami ezzel jár.
    Ez addig ment amíg másodszor is felmondtam, de akkor már nem volt visszaút, hiába ígérgettek.

  10. Kivlov
    mondta:

    @diszkriminans:
    Negatív.
    Melóhely váltás 90%ban magasabb bérigény vagy egyén munkahelyi gondok állnak.
    Kevés az olyan, aki az adott cég presztízséért megy oda. Tehát nem a nálunk a lényeg, hanem ami mögötte van.

  11. Tsteinar
    mondta:

    @Kicknick: Nem azt mondtam, hogy nincs hanem, hogy ritka nagy cegeknel, mert ragados pelda.
    Ha a masodik helyen olyan sokkal tobbet kaptal 2 ev utan, akkor rosszul merted fel magad es keveset kertel elsore.

  12. jobangel
    mondta:

    @Szelid sunmalac: nem haragszom, de nem hülyeség. Beírod, minimum 1000 fabatka. Azt mondják, megkapod az 1000 fabatkát, rendben. Neked van mellette 1200 fabatkás ajánlatod is. Köteles vagy igent mondani az 1000-re?

  13. Kicknick
    mondta:

    @ROTFL Manó: illő lenne. De xarnak az arcába.
    @Tsteinar: nekem ez eddig 2x megvolt, szóval ne mond azt hogy ilyen nincs. Neked lehet nem volt, a te bajod vagy örülj neki, te dolgod.
    Elsőre elfogadtam, másodikra meg annyival többet kaptam az új helyen hogy kiröhögtem őket meg már elég is volt ott.
    Ja, a második alkalom előtt 2 évig nem kaptam emelést, mert hogy túl jól keresek…és véletlenül kiderült hogy az új kolléga bőven többért jött. Aki mellesleg szakmailag sem volt a topon, szóval nem a tudása miatt.

  14. Tsteinar
    mondta:

    @Kicknick: Ajanlanak a lof@szt, szelsoseges esetben, ha nagyon nem tudnak potolni. Ez nem magyar mentalitas, ez teny. Egy nagyobb ceg nem fog elkezdeni hirtelen +20%-kal jobb ajanlatokat osztogatni, mert hirtelen mindenki fel akarna mondani. Ha nem tetszik amit keresel, keress jobbat.

  15. Szelid sunmalac
    mondta:

    @abcdefghijklmm: A menedzsereknel azert nincs, mert a fizetes joresze mozgober/bonusz, ami egyeb teljesitmenyektol fugg, illetve sok esetben reszvenyekben fizetik ki.

  16. ROTFL Manó
    mondta:

    @Kicknick: Illő lenne a munkahely részéről, ha a már évek óta ott dolgozóknak is emelné pár évenként a fizuját. Például ahogy juniorból senior lesz. Ahogy seniorból expert. Vagy mondjuk 5 évente x százalékos sávos emelés. Hűségpénz, hogy még mindig a cég szekerét tolja.

    Mert az odabaszna, ha elmenne az adóalany egy céghez, ledolgozna szorgalmasan negyven évet, mint egy japppán és negyven év múlva pont ugyanannyit kapna, mint amennyit negyven évvel korábban a felvételinél kialkudott a béralkunál!

  17. Kicknick
    mondta:

    @Tsteinar: aztán meg amikor felállsz az asztaltól akkor hirtelen beajánlanak 20%-ot. Okos. Gratulálok a magyar mentalitáshoz.

  18. Tsteinar
    mondta:

    @Kicknick: ezzel sztem mindenki tisztaban van, hogy tobb ev egy munkahelyen eltoltott ido utan az ujak valoszinuleg tobbet fognak kapni. A piac jobban fejlodik, mint a cegek inflacio koveto eves emelese.

  19. Névtelen
    mondta:

    @jobangel: Tök egyszerű. Leírják, hogy mondjuk bruttó havi 500.000 , ami a tapasztalatoktól és egyéb képességektől függően csak tárgyalási alap, ennél lehet jóval több is.

    Ausztriában így csinálják. Németországban is. És láss csodát a hirdetések 90%-ban ott van a bér, premier plánban.

    Persze, a top menedzsereknél nincs, de ott nem is az az elsődleges motiváció….

  20. Tsteinar
    mondta:

    A hirdetesben legyen benne egy tol-ig sav. De az fix, hogy nem megyek el ugy sehova szemelyes interjura, hogy az elso hivas alkalmaval nem tisztaztuk ezt a savot mindket fel reszerol. Ha van match johet a f2f kor.

  21. Kicknick
    mondta:

    Az lenne a szép világ, ha beírnák a tól – ig bért a hirdetésbe. Aztán a kolléga aki ott dolgozik 5 éve és kidolgozza a belét egyszercsak szembesülne azzal hogy az utcáról kétszer annyiért vesznek fel embert mint amennyit ő keres…
    Ne ezért nem írják be

  22. Szelid sunmalac
    mondta:

    @KissMárti: Kedves Marti, ez igazan kedves toled, es uditoen professzionalis megnyilvanulas! Mindazonaltal nem en vagyok az egyetlen,es nem az elso esetben, aki ezt a megallapitast tette es ezt a kovetkeztetest vonta le. Nem Evi temaival van a problema, hanem Evi modoraval es stilusaval,, holott pont egy szemelyi temakkal foglalkozo szakembertol az emberekkel embersegesen, udvariasan es erdeklodve valo banasmod alapfeltetel lenne. Amennyiben ezekkel nem rendelkeziki, ugy ertelemszeruen pont egy ilyen blogban ez visszatetszest fog kivaltani, mi pedig ennek hangot is adunk.

    Udv,
    Sunmalac

  23. Szelid sunmalac
    mondta:

    @igazi hős: Aztan tovabb is olvastead-e a kommentem: „ca. 1000 fabatka a teljes juttatasi csomagtol fuggoen. Aztan ezzel lehet inditani. „

  24. KissMárti
    mondta:

    @Szelid sunmalac: Évi nem néz senkit sem hülyének, ezt ne is gondoljátok. Célja, hogy átadja azt a tudását, tapasztalatát, amivel már rendelkezik. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ti nem lennétek tapasztaltak vagy ne lenne tudásotok az adott témával kapcsolatosan. Köszönjük a hozzászólásokat, mert így mi is még többet tudunk meg az adott témával kapcsolatosan. 🙂

  25. KissMárti
    mondta:

    @teddybear01: Ha a próbaidődet töltötted, akkor az elvileg azt kellett, hogy jelentse, hogy már aláírtad a munkaszerződésed, benne a fizetési összegeddel. Ezután történt az veled, hogy kiderült, hogy a szerződésben megjelölt összeget nem adják meg?

  26. igazi hős
    mondta:

    @karandash: Azért egy autóhirdetés lényegesen pontosabb, mint egy álláshirdetés.

  27. igazi hős
    mondta:

    @Szelid sunmalac: „Ne haragudj, de ez hulyeseg. Ha valaki beleirja, hogy minimum 1000 fabakta, akkor elvarhato, hogy 1000 fabatkaert elvallalja a munkat” Szerintem meg ez marhaság. Ugyanazt a munkát egészen más körülmények között is lehet végezni. Egyik helyen szigorúan 9-5 a munkaidő, dress code van, távmunka nincs és a céges telefont mindig fel kell venni, a másik helyen a heti 40 óra az elvárás, dolgozhatsz otthonról, bent is nyugodtan lehetsz farmerben és a főnököd csak azért hív fel, hogy mentek-e este kártyázni, egyébként mailt ír. Ugyannyiért vállalnád? Persze, hogy nem. 1000 fabatka, ha tetszik a hely, de 2000-ért már elég sok kompromisszumra hajlandó vagyok.

  28. Szelid sunmalac
    mondta:

    @Tehetséges ugandai buzi: Erra a legegyszerubb megoldas, hogy elkonyveled magadban ,hgoy oke, ha minden fasza ott dolgozol, aztan tovabb progeted magadban, hogy ha lenne meg egy pont ugyanilyen ajalnatod, akkor miert epp ezt valasztanad a racionalis okokon felul. Na es EZT mondod meg a HR janykanak.

  29. Tehetséges ugandai buzi
    mondta:

    @diszkriminans: Én nem vagyok _értéktelen_ a munkaerőpiacon, de rá vagyok kényszerítve az élet által, hogy dolgozzak, különben éhen halok. Mert a boltban nem ingyen adják a kiflit. Ha én olyan rohadt jó mérnök vagyok és nincs személyes kötődésem, akkor nekem tök mindegy, hogy az Audi, vagy a Mercedes gyárba vesznek fel. Ha a bér+juttatások összege eléri és meghaladja azt a minimumot, amennyiért én elvállalnám az állást, akkor onnan kezdve a szó szoros értelmében tök mindegy, hogy Győrbe megyek, vagy Kecskemétre. Amelyik közelebb van. A megélhetésem biztosítva, a lakástörlesztőt tudom fizetni a banknak és éhen nem halok. Méghogy értéktelen! Inkább racionális! De valamiért a HR-esek ez nem érdekli, ilyet el se tud képzelni. Csak azt mantrázza, amit a főiskolán tanult, hogy kérdezze meg: Önt mi motiválja, hogy konkrétan itt dolgozzon? Jól esik neki, ha azt búgom a fülébe könnyes szemmel, hogy már gyerekkoromban is arról álmodoztam, hogy egy nap majd itt dolgozhassak az Audinál – vagy vágjam a szemébe, hogy Győr közelebb van a lakhelyemhez 60 km-el. Melyikből jövök ki jobban? Miért vagyok rákényszerítve, hogy hazudjak? Ha meg kimondom a frankót, akkor máris kapom az apró mínuszjelet ceruzával az önéletrajzom szélére, hogy nem elkötelezett.

    😀

  30. Szelid sunmalac
    mondta:

    @teddybear01: Fejen talaltad a szoget, ez jobangelnel mar eleg regota igy van

  31. Szelid sunmalac
    mondta:

    @kukatr: A sav megadasat a munkakeresonel ertettem, nem az allashirdetesben. A masik oldalrol ertem.

  32. #szájbergyerek#
    mondta:

    „Ha elég, beadod a pályázatod. Ha nem elég, akkor nem adod be a pályázatod, de egyben el is estél a lehetőségtől…”
    „Pedig lehet, hogy magasabb bért is ki tudnál alkudni és esélyed lenne egy állásra.”

    Azért ez nem túl életszerű.
    Ha valaki azt mondja, hogy max. 10 fabatkát adok a munkádért és jelenleg is annyiért dolgozom valahol, akkor nem biztos, hogy mondjuk 8 fabatkáért megalkudok, mikor eredetileg 12-re gondoltam.

    Az interjún úgyis rákérdeznek, hogy mennyi az annyi.
    Persze bármennyit mond az ember, az mindig több, mint amennyit ők adni akarnak.
    Szóval még abból is próbálnak ci.. izé, alkudni.

    Akkor már meg lehet mondani előre, hogy 8-10 fabatkáért keresünk zabhegyező mérnököt ilyen és ilyen feladatokra.

  33. Névtelen
    mondta:

    @Tehetséges ugandai buzi:
    Volt olyan munkahelyem, ahol a tól-ig igényem felső határának a 130%-át ajánlották, plusz bőséges cafeteria.

  34. Névtelen
    mondta:

    @Kivlov:
    A miért szeretne nálunk dolgozni kérdésben a NÁLUNK a hangsúlyos. Ha azt mondod, azért, mert nem akarsz éhen halni, azzal azt árulod el, hogy értéktelen vagy a munkaerőpiacon, bárhová, csak vegyenek fel.

  35. kukatr
    mondta:

    @Szelid sunmalac: Sáv alja: amennyit a minimumnak megfelelő munkavállalónak adnánk. Sáv teteje: amennyit a számunkra releváns plusz képességeket és tapasztalatot teljes egészében birtokló munkavállalónak adnák. Nem olyan nehéz ez, csak sok munkáltatónak fájdalmas leírni.

  36. teddybear01
    mondta:

    @jobangel: Megint hülyének nézed a jelentkezőket. Nincs annál dühítőbb, minthogy én adjak le egy komplett életrajzot, motivációs levelet, meg még minden olyasmit, amit megkövetelnek. Én viszont még azt se tudhatom, hogy kinek toboroznak, és mennyivel próbálják kiszúrni a szemem, sőt tulajdonképp még a pontos munkakör sincs megadva.
    Jó párszor volt már, hogy a harmadik-negyedik körnél, sőt olyan is volt, hogy már a próbaidő alatt derült ki, hogy amit kapnék, az kb. a fele sincs annak, amennyiért elvállalnám. Ha legalább egy tól-ig sávot kötelező lenne beleírni az álláshirdetésbe, nem ragaszkodnának a fényképes önéletrajzhoz, és végre abbahagynák annak a nagyon idióta motivációs levélnek a megkövetelését, akkor sokkal több időt meg lehetne spórolni az álláskereséskor.

    Amúgy nem igazán értem, te mindenkit hülyének nézel? Szinte minden bejegyzésed arról szól, hogy te tudod a tutit, mindenki más meg tudatlan hülye….

  37. Kinai cuccok blog
    mondta:

    A bérsáv megadását kötelezővé tenném (max. 20%-os sávval). Rengetegszer jártam úgy, hogy a sokadik interjú végén derült ki, hogy mindenben megfelelek, de sajnos csak ennyit tudnak adni. Mi jogon rabolják az időmet? Angliában ez alap.

  38. Tehetséges ugandai buzi
    mondta:

    @jobangel: Nincs olyan munkáltató, aki szabad akaratából többet adna, mint amennyi bérigényt te megjelölsz! Hát minden pénz, amit megtakarít, az neki nyereség! Ha te munkavállalóként azt mondod, hogy „Persze adhat többet is…” akkor ő azt fogja mondani, hogy „Óóó, hát mi is pont annyira gondoltunk, de jó!”

    (Főleg, ha a HR-es még bónuszt is kap, ha megtakarít valamennyi bérköltséget a cégnek.)

  39. karandash (törölt)
    mondta:

    Ha egy álláshirdetésből nem tudod eldönteni, hogy megfelelsz-e a követelményeknek, akkor vagy nem felelsz meg, vagy hülye a hirdető.
    Legalább egy tól-ig határt bele kellene írni minden hirdetésbe. Egy autóhirdetésre se kattintasz rá, ha nincs legalább egy irányár benne. Pedig autót csak pár évre veszel és csak egy eszköz. Az állásod, munkád meg életed jó részét kitölti és meghatározza a karrieredet.

    @hunter84: jellemzően menedzserszerződéseknél van a jelentkezőnek alkupozíciója. Alkalmazottak esetén azért ritkán.

  40. Kivlov
    mondta:

    „Az első motivációs szint a pénz. Ezért dolgozunk, hiszen a túlélés alapvető eszköze…”

    Ezért kellene a „Miért szeretne nálunk dolgozni” h*lye hr-es kérdésre azt válaszolni, hogy: mert nem akarok éhenhalni…

  41. Szelid sunmalac
    mondta:

    @jobangel: Ne haragudj, de ez hulyeseg. Ha valaki beleirja, hogy minimum 1000 fabakta, akkor elvarhato, hogy 1000 fabatkaert elvallalja a munkat, amennyiben minden mas pont rendben van. A sav megadasa sem ezert terjedt el, hanme hogy mutassa valamennyire kepben van a munkavallalo. Egyebkent meg eleg egyszeru a megoldas: ca. 1000 fabatka a teljes juttatasi csomagtol fuggoen. Aztan ezzel lehet inditani.

  42. hunter84
    mondta:

    Én a béralkut támogatom. Ennek köszönhetem, hogy most jól keresek.

  43. Online Távmunkás
    mondta:

    @jobangel: Kíváncsi vagyok, hogy a májusban hatályba lépő EU-s adatvédelmi irányelv alapján megengedhető marad-e a névtelen hirdetés, ahol nem tudni, hogy ki kezeli a személyes adatokat…

  44. jobangel
    mondta:

    @Kipper: Ezért írjuk azt, hogy min. nettó 1000 Fabatka. Ebben benne van, hogy többet adni szabad, és mivel ez a minimum, egyáltalán nem biztos, hogy ettől boldog az álláskereső, tehát, ha tényleg akarjuk, többet kell ígérni neki. Az intervallum megadása nagy hiba, azért sulykolták régen, mert a munkáltatónak jó, hogy van egy „ig” összeg, és ha azt megkapja, akkor már boldog. Álláskeresői oldalról értelmezhetetlen az „ig”, mert miért is adnék meg felső korlátot a fizetésemnek, miért mondanám, hogy annál többel ne is próbálkozzanak?

  45. Kipper
    mondta:

    A fizetési igény kinyilatkoztatásának van még egy hátránya: lehet, hogy a cég megadna 800 ezret a tuti jelöltnek, de ha te 700-750-et kérsz, akkor nem is kapsz többet.

  46. jobangel
    mondta:

    @Online Távmunkás: Ennek két útja is lehet: vagy transzparensen hirdet, vagy elfogadja a monogramos önéletrajzot is, amire van is példa külföldön. Egyébként az anonim hirdetés gyakorlatát a tisztességtelen piaci verseny hozta: Amíg azzal érvel egyik cég a versenytársa ellen az ügyfélnél, hogy „annak nincs is szakembere, most hirdeti meg a pozit”, addig anonim hirdetés.

  47. Névtelen
    mondta:

    Ahol külföldön megadják a bért, ott nem pontos összeget adnak meg, hanem vagy tól-ig, vagy egy kiinduló alkualapot. Mindenképpen jobb, a munkaerőpiac hatékonysága szempomtjából is, ha megadnak ilyet. Lehet ehhez képest alkudni, ha pedig a potenciális jelentkező jelentősen többre gondolt, akkor csak előny, hogy nem jelentkezik az állásra, és nem pedig sokadik kör utan derül ki, hogy teljesen másra gondoltak.

    A munkavállaló pedig nem tudhatja egy olyan rendszerben, hogy mennyit érne a munkája, ahol minden cég így játszik. IT szektorban 2-3-szoros eltérések vannak ugyanazon szakmai szinteken, attól függően milyen forrásokból tájékozódsz.

  48. Online Távmunkás
    mondta:

    Én a szimmetriát hiányolom. Ha a munkáltató eltitkolja a nevét és még tapasztalattól függő fizetési sávot se határoz meg a hirdetésben, akkor milyen alapon kéri be a munkavállaló összes személyes adatát, motivációs levelét és személyes adatát?