Esélyek és veszélyek a kreatív CV-kben
A kreatív, igényes grafikájú CV-k használata egyre terjed, ezeket leginkább pdf-ben küldik a jelöltek. Sajnos sem a pdf, sem a brosúraszerű CV nem előny az állásportálok és cégek adatbázisaiban. Sőt, néha kifejezetten hátrányos is lehet. Így aztán összecsap két trend, súlyos dilemmát okozva az álláskeresőknek: kitűnni egy kreatív CV-vel, vagy kiszolgálni a keresőmotorokat egy szöveges, minimalista word fájllal?
PDF formátumú CV-t leginkább azért küldenek a jelöltek, mert a szépen megszerkesztett CV látványát így biztosan eljuttathatónak érzik a címzett felé. Sajnos, a pdf lehet hátrány: egyes szoftverek nem boldogulnak jól vele, széttördelik, a CV-ben szereplő szavakat esetleg nem oda kerülnek, ahová valók, tönkretéve a jelölt esélyeit egy automatizált kiválasztásban. Pedig az automatizált kiválasztás hódít, mert úgy hiszik, vannak előnyei. (Nekem meg kétségeim ezzel kapcsolatban).
A nagyon látványos CV-k általában tartalmilag maradnak el az egyszerűbb, szöveges verziótól, ezért kevésbé sikeresek. Ráadásul a design miatt pont a keresőknek, automatizált kiválasztásnak nem felelnek meg.
Tipikus hibák kreatív önéletrajzokban
Idegennyelvek zászlókkal ábrázolva. Nyilván mindenki tud e zászlócskák mellé idegennyelvet társítani, de a szoftverek nem tudnak. Kihagyják, később tehát a keresők által nem találnak rá a jelöltre, ha a nyelvtudás az egyik kritérium, hiába tartalmazza a CV-je a nyelvtudását. |
Rating: nagyon menő, nagyon látványos, de aki felsőfokú angol nyelvtudású ember CV-jét keresi az álláskereső portál vagy a saját adatbázisában, az így ábrázolt tudást nem fogja megtalálni: |
A CV-ben annak a két szónak kell szerepelnie ezesetben, hogy angol+felsőfok. Másképp nem lesz jó.
Régebbi munkahelyek felsorolása céglogokkal: amúgy sem vagyok híve, mert túl bazári lesz a sok logotól a CV. Azonfelül a CV a jelöltről szóljon, ne a volt cégeiről, azoknak nem kell ilyen marketing, és a szoftverek sem tudnak mit kezdeni vele. Ha pl. telekomos múlttal rendelkező jelöltet keresnek, hiába az ismert magenta, kék, piros logo, keresőszoftverek találataiban nem szerepel majd, mert a kereső személy cégneveket fog beírni. Ha mégis céglogokat tennél a CV-be, mert szerinted jól mutat, és a CV kompozícióját így találtad ki, legalább a cégnevet szövegesen is írd bele.
Jelölt által ismert szoftverek logoi: szintén nem jó ötlet, mert kissé egzotikusabb szoftverek neve sincs HR-es köztudatban, nemhogy a logoja. Ezeket a szakmai vezető határozza meg feltételként, ő csak keresni fog rá. Nem fogja megtalálni a releváns CV-t a logo alapján.
Egyéb ábrák: van aki diagramokon ábrázolja, hogy egyes feladatai, kompetenciái hogyan határozták meg a munkáját, karrierjét. Szép és látványos megoldás lehet, de az automatizált kiválasztásnál ez sem lesz jó.
Függőlegesen vagy ferdén írt szavak, hasábos elrendezés: a design kedvéért néha ilyenek is megjelennek, ami nem feltétlenül lenne baj. A szoftver viszont fentről lefelé, balról jobbra olvas. Ki lehet találni, mit tesz a szoftver egy ilyen elrendezésű CV-vel, és mi kerül kereshető adatbázisba például ebből:
Ez az egyébként igen érdekes CV itt vagy itt teljes valójában megtekinthető. Én eltöltöttem vele jó negyedórát, érdemes!
Ugyan önmagában álláskeresésre Magyarországon nem tűnik hatékonynak, tartalmát tekintve is tanulságos – pl. hány ember meri beírni szakmai olvasottságát a CV-jébe? Vagy azt, hány munkaórát töltött egy évben a szakmájával? Vagy azt, hogy milyen helyeken járt, dolgozott a világban, kiemelni külön fejezetbe? Ha olyasmit keresel, ami a CV-dnek segít kitűnni a tömegből, ez az egy CV legalább 20 olyan elemet tartalmaz, amiből nálunk már egy is elég lenne a megkülönböztetett figyelemhez, látványos grafika nélkül is.
——
Az említett hátrányok nem jelentik azt, hogy nem szabad kreatívkodni. Ám a kiválasztó ember számára is jobb, egy „angol felsőfok” szó leírva, mint 5 csillagocska egy zászló mellett, ezért a te esélyeidet is ez növeli. Az olvasónak az ábrát dekódolni kell, meg kell érteni. Ugyan ez csak töredékmásodpercnyi idő, de mégsem hatékony a megértés szempontjából. Általánosságban az olvasott szöveget hamarabb meg lehet érteni, mint ahogy a látott kép dekódolódik (itt egy játékos gyakorlat, ami ezt érzékelteti).
Legjobb megoldás, ha a kreatív CV-d mellé egy teljesen szöveges verziót is készítesz. Ha mindkettőt feltöltöd a portálokra, elküldöd hirdetésekre, akkor a kiválasztó megtalál szoftverekkel is, a mellékletként feltöltött kreatív CV-dben pedig a kreatív elemek hatnak rá.
Hujber Tünde
mondta:@jobangel: Minden kívánságom így teljesüljön. 🙂
jobangel
mondta:@HTünde: Mindent a kedves olvasóért. Javítva 🙂
Hujber Tünde
mondta:Az én kedvemért javítsd ki ezt a mondatrészt magyarra: „az olvasott szöveg hamarabb kerül megértésre”. Lécci, lécci, lécci. 🙂
jobangel
mondta:@Pacák: csinálj rá vállalkozást, ilyen még nincs. Szép CV-ket már tudnak, de olyat, amit a keresőmotor is és az ember is képes értékelni, nem.
bonfred
mondta:@Pacák: Na ez nekem már magas, mint tyúknak a lórács. 🙂
Pacák
mondta:Elgondolkodtam egy keveset a témán és van rá mérnökös megoldás.
Úgy csinálnám meg Illustrator-ban a fenti CV-t, hogy egy alsó, takarásban lévő rétegen ott lenne az összes releváns keresőszó, beágyazott fontot használva, de letakarnám a kreatív rész rétegével, amiben következetesen vonalakra bontanék minden szöveget pdf generálás előtt, hogy véletlenül se zavarja meg a keresőt.
Ha a kreatív rész átlátszóra van tervezve (alpha chanel), abban az esetben a hátsó rétegen a keresőszavak kitöltését is nullára állítanám pdf írás előtt.
Mission accomplished. 🙂
bonfred
mondta:A cikk tetszett, legalább nem az énmárka, coaching és egyéb hangzatos lózungok zuhogtak belőle. Ami az életrajzot illeti…Hát engem valószínűleg riasztana egy ilyen színes-szagos CV. Részt vettem interjúkon szakmai oldalról, és felőlem mutathattak volna ilyet, ha a szakmai részt meg bukják, általában ott válik el az ocsú a búzától.