Harmonikus munkahely 1. – Sorozatindító

Ügyetlen bulvármarketingesként nem valami tragikus, clickbaites címmel kezdtem, amiben szerepel a „toxikus munkahely” hívószó.

Pedig erről lesz szó az évindító sorozatomban, csak inverz módon. Nem azon szörnyülködök, hogy mi rossz (azt már tudjuk), hanem, hogy miért olyan, és mi kell ahhoz, hogy jó legyen belőle. Nem a bántalmazó emberekből álló munkahelyekkel foglalkozom – ellentétben a közvélekedéssel, tud stresszt generálni, kiégésig lökni egy jóindulatú szakmai környezet is. Ilyet nagyon nehéz állásinterjún jelöltként felismerni, és ha felismered, akkor sem biztos, hogy el kell kerülni. Mert megfelelő attitűddel javíthatók a hibái, és az komoly szakmai eredményt is jelenthet.

Van az úgy, hogy egy csapatnyi rendes, kedves, okos ember egy szervezetben együtt szörnyet alkot. Ha nem irtóznék a nőimagazinos „toxikus munkahely” kifejezéstől, akkor erre a jelenségre inkább használnám, mint az egymással rosszul bánó kollégákra (az ott sima bántalmazás). A toxikus ellentéte a harmonikus munkahely, ennek megteremtési lehetőségeit is igyekszem majd bemutatni. Ehhez persze a toxikus munkahelyek bántalmazáson túli eszköztárát kell végigvennem – amikor nem a rosszindulat a motiváció, hanem…

Ezekben a jelenségekben közös, hogy látszólag minden rendben van velük. Szabályos feladatvégzés, udvarias, kedves kommunikáció. Hogyan válnak a pokoli munkahely lakberendezési tárgyaivá a szervezeti egységek, vállalati képzések, emailek, Teams/Zoom/Google Meet, folyamatok?

• A szervezeti egységek, mint zárt dobozok
• A folyamat, mint önvédelmi fegyver
• Különböző szakterületek harca – kinek van igaza, a jogásznak vagy a mérnöknek?
• A szabályos, kedves kommunikáció, mint napi felzaklató élmény
• Az emailküldés, emailkezelés, mint felelősséghárító pajzs
• A meetingelés idegőrlő sajátosságai

Kialakul ezekkel egy olyan viselkedési forma, ami felzaklató „élményt” nyújt a benne lévőknek, ill. a szereplők egyfajta zaklató tevékenységet végeznek.Ha az okokat és a történéseket megértjük, akár beosztottként, akár kis/nagy vezetőként tehetünk azért, hogy jobb munkahelyünk legyen – és a kollégáknak is.

Mivel a problémadédelgetés nem visz előre, és ezek sok esetben viszonylag könnyen megszüntethetők, kitérek majd a megoldásokra is. Látszani fog, hogy mit és hogyan érdemes átalakítani, ha van ismeretünk arról, hogy milyen napi, operatív rosszgyakorlatok alkotják a szörnyet. Nem vettem ki Harry Potter zsebéből a Bölcsek Kövét, nem én találtam fel ezeket a megoldásokat sem.

Már rég kitalálták, hogyan működhet jól egy szervezet, csak épp nincs idő/akarat/szükségérzet alkalmazni ezeket, aki megpróbálja, az „álomvilágban él”, „naiv” – azok szerint, akik meg sem próbálják. Pedig tudhat változtatni az egyszerű munkavállaló is, csakhát „van más bajuk is”, mint a szervezetet javítgatni a maguk szintjén. Eközben pont az okozza a bajukat, hogy nincs megjavítva az, amit egyébként nem lenne nehéz rendberakni.

Pár lehetséges választ hozok majd a „de hát mit tehetnék én itt, a szervezet alján/közepén, egyedül?” kérdésre. Sok eszközöd van, akárhol is vagy a szervezetben, és nem vagy egyedül!

# # #

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!

Egyetértesz? Vitatkoznál? Hozzáfűznél valamit? Várom szeretettel a kommented!

Ha neked is személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, pályaorientációban, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból, vagy nézd meg hogyan tudok segíteni egy vezetői portfólióval eligazodni az álláskeresés útvesztőiben! További információkért látogasd meg Facebook-oldalam, vagy kövesd a #jobangel -t a Linkedinen!

# # #