Kolléga, maga új állást keres?
Megint felröppent egy hír egy (lehetséges) munkáltatói módszerről, ami fura érzéseket hozott elő belőlem. Miközben a technológiai fejlődés alapvetően nagyon jó dolog, társadalmilag-gazdaságilag hasznos, boldogabb világot hozhat(na), most bemutattak egy olyan szoftveres megoldást (valójában már 2017-ben is cikkeztek róla), ami mesterséges intelligencia segítségével mondja meg a munkáltatónak, ha a munkavállalója állást készül váltani. (cikkek róla pl. itt, itt és itt)
A megoldást a sajtóanyagokban „predictive attrition program” néven emlegetik, azaz a lemorzsolódást hivatott előre megjósolni.(„ predict employee flight risk and prescribe actions for managers to engage employees”) A technológiáknak továbbra is nagy rajongója vagyok, a kommunikált miértekkel és hogyanokkal van bajom. Már megint arra használnák az MI-t, ami miatt az emberekben ellenállást fog szülni. Főleg a munkavállaló viselkedésének megfigyelése lett kiemelve ezen megoldás kapcsán, mint afféle loyalty test eszköz, ami kellően rosszemlékű ahhoz, hogy ne szeressék.
Miért?
Értem, hogy problémás a magas fluktuáció, és a szoftver tud szólni a vezetőknek, hogy az adott munkavállaló állást készül váltani. A magyar cikk szerint ez segít a kolléga megtartásában, mert ilyenkor még visszafordítható a dolog, ha a vezető lépéseket tesz ezügyben. Az angol nyelvű cikkek sokkal pontosabban fogalmaznak a célokat és funkciókat illetően, és ez csak egy cél a sok közül.
Nézzük ezt az egyet hát gyakorlati oldalról. Nem tudom, hogy a nemzetközi gyakorlatban mennyire sikeres egy „megtartó” vezetői beszélgetés, a magyarországi tapasztalataim alapján még nem láttam olyan esetet (nyilván mintám nem reprezentatív), amikor ez hatékony akció lett volna. Amikor egy munkavállalóval kapcsolatban felmerül, hogy váltana, most is „elbeszélgetnek” vele néha. Ha még hozzátesszük, hogy nemzetközi kimutatások szerint is a rossz főnököt hagyják el a munkavállalók, a többi körülmény kezelhető, akkor egy állásváltásra készülődést pont egy rossz főnök vissza tud-e fordítani?
Egyébként is, ha a munkavállaló fontolgatja az álláskeresést, akkor már késő, hiszen már betelt a pohár nála. De még lehet rontani a helyzeten (javítani már nem). Megkérdezik, hogy mi a baja, és ő esetleg őszintén elmondja, de ezeket a munkáltató képviselője nem kezeli kellő bölcsességgel – kritikát kap, és nem szokott hozzá. Általában a jelzett bajokra reagálva a sértett főnök visszadobja a labdát, lesöpri a munkavállaló érveit az asztalról – neki személyesen meg kell nyernie a vitát, bár ez nem vita, ő ezt nem érzi. Visszavág: az nem is probléma, különben is munkavállalónk a hibás, rossz a hozzáállása, „olyan negatív”, meg „rombolja a munkamorált a csapaton belül” (egyébként igen, rombolja, az állást váltó ember sokszor pár hónapon belül viszi magával a legjobb kollégákat is, de minimum felbátorítja őket arra, hogy ők is körülnézzenek a munkaerőpiacon). A beszélgetés esetleg átalakulhat egy üres ígérethalmazzá, jó’van Micike, majd megoldjuk, értjük, tessen visszamenni a monitor elé, oltogatni a tüzeket. Az ilyen beszélgetéseknek egyetlen kimenete lehet: a munkavállaló megerősödik abban a hitében, hogy rossz helyen van, sőt, mostmár fenyegetve is érzi magát, rákapcsol hát az álláskeresésre. A megtartási célból tartott beszélgetés szinte biztosan nem éri el a célját. A munkavállalók egyszerűen nem így működnek… E célból tehát tökmindegy, megjósolja-e egy szoftver, hogy váltani akar, és megtörténik-e a beszélgetés. Mivel nincs rá gyakorlat, kidolgozott módszertan, ha lenne is, lassan adaptálódna a vezetői kollektív tudatba, gyakorlatilag esélytelen ilyen beszélgetéseket hatékonnyá szervezni. Sőt, még az is kiderülhet, hogy a szoftver tévedett (95%-os pontosságot mondanak rá most), de ha munkavállalónk eddig nem keresett új állást, ezután majd fog.
A munkaviszonyok is pont úgy mennek tönkre, mint a párkapcsolatok: ha nincs folyamatos kommunikáció, kialakulnak a problémák, amiket aztán sem párkapcsolati terápia, sem főnökkel való „megtartós” beszélgetés nem tesz helyre. Az ilyen kapcsolatokban közös, hogy ami hosszú idő alatt elromlott, az nem fog helyrejönni néhány óra alatt.
Amikor jön a riasztás, tudjuk, hogy baj van. De amíg ez egy tűznél egyértelmű akciókat indít (menteni, oltani kell előre megadott szabályok szerint), egy ilyen „riasztásnál” ennek semmi értelme. És amikor egy tűzjelző riaszt, akkor feltételezhető, hogy a tűz abban a pillanatban kezdődött. Az álláskeresővé vált munkatárs viszont hosszú idő alatt vált azzá. Az akció sem lehetne tehát instant, mégis ebbe az irányba viszi az ügyet ez az elképzelés.
Hogyan?
A cikkek szerint üzleti titok, milyen elemzéseket végez a szoftver, honnan veszi a viselkedési mintákat, és milyen változásokra „riaszt”. A GDPR-os szakértői körökben sem szerették a szoftver ezirányú koncepcióját. Hogy majd a dolgozó viselkedésének elemzéséhez mindenféle megfigyeléseket végez. Mi több, a HR-es körökben sem szerették. Mert a HR-esek meg úgy gondolják, hogy ne azért maradjon egy munkavállaló, mert gyorsan elégedetté tesszük, amikor baj van, nem elégedett, (amúgy sem sikerülne, legfeljebb egy rövid időre). A HR szakma úgy áll hozzá, hogy olyan céget kell csinálni, ahonnan az emberek nem akarnak elmenni, mert jól érzik benne magukat. Fizetésben, cégkultúrában, hangulatban, vezetői stílusban, munkakörnyezetben, munkakörülményekben stb. Erről szólna a HR-es szakma egésze, hogy hogyan kell ilyen céget létrehozni, működtetni.
# # #
Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!
Ha neked is személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból vagy ingyenes online önéletrajz-konzultációért írj nekem! További információkért látogasd meg Facebook-oldalam!
# # #
Balfredo Alfredo
mondta:@ yerico1
Nem. A megfelelő fizetés az alap. Minden más csak utána jön.
A megfelelő fizetés alatt részemről azt értem, hogy az az alapbér. Semmiképpen nem azt az összeget, ami kafeteriával, 400 túlórával, lehetetlen célok eléréséért kapható prémiummal, a csillagok kedvező állása esetén elérhető, csak elméletben létező maximum. Ekkor a „nem akarok mindig a munkával álmodni” helyzet nem fordulhat elő.
Nagyon remek, ha a munkaidő beosztása olyan, h el tudsz menni a gyerekért. Ha viszont olyan alacsony a béred, hogy nem tudod kifizetni az óvodát, meg a gyerek ennivalóját, meg a lakhatásod költségeit, akkor hiába van a munkaidő számodra amúgy kedvező beosztása. Tehát valahol mégiscsak a munkabér az, amit először meg kell nézzél.
yerico1
mondta:@Balfredo Alfredo: „Mindazonáltal a „jól érezze magát” alapkövetelménye a megfelelő fizetés” helyett Mindazonáltal a „jól érezze magát” EGYIK alapkövetelménye a megfelelő fizetés. És még van sok más. Megfelelő időbeosztás, hogy a gyerekeket el tudjam vinni iskolába, óvodába, maradjon szabadidő is, nem akarok mindig a munkával álmodni (sokszor előfordult). Egy idő után nem tudod pénzzel megoldani. Rohadtul nem érdekel akkor a pénz, amikor olyan beteg vagyok, hogy 3 nap alatt fogyok 5 kilót, de a cég úgy érzi, hogy keresek annyit, hogy ekkor is dolgozzak. A sok alapkövetelmény között felállított kompromisszum minősége határozza meg a „jól érezze magát” érzést, és ennek csak egyik aspektusa a pénz. Nagyon nem mindegy, hogy az X forintot / eurót hol keresem meg.
yerico1
mondta:@blöff: Tény, mostanában szinte csak semmirevaló főnökökkel találkoztam. Olyanokkal, akik megsértődnek, ha egy ember elmegy. Aztán az az egy felbátorít másik kettőt, és akkor teljesen kiakad a főnök, ordibál, fenyegetőzik, és ezért megint felmond másik kettő. Hidd el, tényleg a főnökök a legtöbbször az okai a felmondásoknak. Az emberek a jó körülményekért cserébe tudnak kompromisszumokat kötni, de egy olyan idióta, aki tönkreteszi a beosztottak minden percét, azt még kevesebb pénzért is otthagyják az emberek.
evilwolf
mondta:Ha munkahelyet váltok, akkor nem állást keresek, hanem haladást. Ja, és pízet.
Balfredo Alfredo
mondta:@Bamabanő: „Valakik úgy gondolták, hogy fontos cél, hogy a cégjegyzésre jogosult személy azonosítható legyen, ezért jogszabályba beleírták,…”
Ez ugyan már teljesen off egy ilyen álláskeresős fórumon, de azért elgondolkoztató, hogy ha ennyire azonosíthatóak ezek a cégbejegyzők, miért van annyi offshore cég? Ez az azonosíthatóság nem működik, mint ahogy a fb általi adatlopás magakadályozása sem működik.
Ehhez képest vergődnek azon, hogy valaki a panaszkönyvből adatokat gyűjthet.
Balfredo Alfredo
mondta:Jó, a lean foglalkozik az első kettővel. De ki foglalkozik a harmadikkal? A HR biztos nem 🙁
Mate12345
mondta:@Balfredo Alfredo: A kettő teljesen külön kategória. Hiába fizetsz valakit meg nagyon, ha a munkakörülményei rosszak, nem lesz hatékony. Ezen a konferencián erről csak említés szintjén volt szó. (Az embereket meg kell becsülni, amit úgy lehet kimutatni, hogy jó munkakörülményeket adsz nekik, elfogadod őket a saját területükön szakértőnek és megfizeted őket legalább a piaci szintnek megfelelően. Ebből a Lean csak az első kettővel foglalkozik.)
blöff
mondta:@Bambano: azt próbáld megérteni, hogy – de már elmondtam. AZért nem fontos a különbségtétel, mert te azt mondod ugyan, hogy a jogszabály úgy absztrakt szinten jó és minden szuper lenne, csak sajnos túl sok a hülye, aki ugyan még jogász, szakavatott, stb. lenne, de rosszul értelmezi. Én azt az üzenetet szeretném csak eluttatni feléd, hogy (lásd fentebb) alapból nem jó az a szabály, ami ennyire nem „hülyebiztos”.
A fenti példa ezt kitűnően megmutatja. Érvelsz a célhozkötöttséggel, de pont ez sokszor szubjektív, nagyon jó példája annak, hol lehet elcsúszni, ahány jogász, szakértő, attól függően másképp értelmezi és feleslegesen szigorít attól való félelmében, hogy egy későbbi nem vár szituációban már nem lesz mindegy.
Én örüök, hgy neked szívügyed a gdpr, legalább van aki érez elhivatottságot ennek folyamatos védelmezésében, javításában, és ha többen vagytok, akkor talán a globális adatvédelem is egyszer fényre derül.
Bambano
mondta:@blöff: „átírja a mindennapokat, mert lépten-nyomon beleütközöl és sokan korlátnak élik meg.”: próbálj meg különbséget tenni aközött, hogy a gdpr átírja a mindennapokat és aközött, hogy vannak, akik nem tudják helyesen értelmezni a gdpr-t, és ők írják át a mindennapokat.
„Gondolom majd lesznek törvénymódosítások is szép számmal és így majd kialakul a rendszer, talán”: voltak. ráadásul ezen módosítások egy része enyhítés a korábbi törvényekhez képest.
„Ha a nemzeticégtáras adatmegosztás úgy rendben, az elég furcsa, mert akkor más banális helyzetekben miért tilos kiadni a dolgozó lakcímét?”: mert az egyik alapelv a célhozkötöttség elve. Valakik úgy gondolták, hogy fontos cél, hogy a cégjegyzésre jogosult személy azonosítható legyen, ezért jogszabályba beleírták, hogy az ehhez szükséges adatokat a cégbíróságnak KÖTELESSÉGE kezelni. Tehát a cégbíróság (egyébként mindenki más is) kezelhet olyan adatokat, amely adatok kezelését jogszabály írja elő. Ha azt mondja a jogszabály hogy tárolnia kell a cégvezér anyjának születéskori nevét és azt közzé kell tenni, akkor a gdpr erre annyit mond, hogy oké.
„persze biztos mindenki hülyén értelmezi”: ebből ne nyissunk vitát, én is láttam embereket tömegével, akik nem tudták értelmezni a gdpr-t. sőt, nemrég olyan embert is láttam, aki szakképzettnek tűnt a témában és nem ment neki. (certekkel volt körberakva a fal a szobájában)
„Amúgy panaszkönyv esetén a vevő címének kiadása törvénybe ütköző”: az n+1. panaszos számára kiadni az előző n darab panaszos személyes adatait, annak tényleg nem sok értelme van.
blöff
mondta:@Bambano: átírja a mindennapokat, mert lépten-nyomon beleütközöl és sokan korlátnak élik meg. Ezzel kár vitatkozni, nem tudom, miért kell mindanáron vmit vitatni. Ha én, meg sokan mások így élik meg, akkor ez a szubjektív élményük vele kapocslatban, hiába jössz te és azt mondod, hogy meleg van, ha a többiek fáznak.
Mondom lehet, hogy a későbbiekben majd ebből kialakul vmi megszokás, ad absurdum rendszer, de ez egyelőre még nem látszik. Gondolom majd lesznek törvénymódosítások is szép számmal és így majd kialakul a rendszer, talán.
Ha a nemzeticégtáras adatmegosztás úgy rendben, az elég furcsa, mert akkor más banális helyzetekben miért tilos kiadni a dolgozó lakcímét? Ne mondd, hogy ilyen nincs, mert van és tudnék mondani n+1 példát, hogy mit nem lehet gdpr-re hivatkozva (persze biztos mindenki hülyén értelmezi). Amúgy panaszkönyv esetén a vevő címének kiadása törvénybe ütköző, de a cég vezetőié nem? Ebben semmilyen logikát nem látok, biztos meg lehet magyarázni, de akkor is (számomra) elfogadhatatlan különbségtétel.
Face, egyéb esetben kíváncsi leszek mit tudnak majd elérni, ezek a cégek javarészt ebből élnek, hogy értékesítik az adatainkat.
Bambano
mondta:@blöff: „nemzeticegtar.hu megfelel a gdpr-nek? Ott van cégenként az összes vezető tisztségviselő neve, anyja neve, lakcíme”: ha csak ennyi a bajod vele, akkor erre a válasz igen, megfelel.
gdpr 6. cikk. 1. bek. c és e pontok is passzolnak, kell még hozzá az 21/2006. (V. 18.) IM rendelet
a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről.
„hanem az, hogy durván átírja a mindennapi életet”: leszámítva azt, hogy a gdpr nagyjából semennyire sem írja át a napi életet.
„miközben a facebook, google továbbra is lelkiismeret-furdalás nélkül értékesíti a személyes adatainkat”: valójában a facebook és a google ellen született a gdpr. lassan mozgásba is lendülnek ezen a téren az illetékesek, a közeljövőben szerintem elindulnak a vizsgálatok és a perek.
blöff
mondta:és a nemzeticegtar.hu megfelel a gdpr-nek? Ott van cégenként az összes vezető tisztségviselő neve, anyja neve, lakcíme, mondanom sem kell, Google Térképpel a konkrét házra rá lehet keresni.
Nem az a baj a gdpr-ral, ami általánosan egy jogszabállyal lehet hátrányos, hogy bonyolultan van megfogalmazva, illetve szakértő kell hozzá külön, ez majdnem természetes, hanem az, hogy durván átírja a mindennapi életet, azt a környezetet, amelyben az emberek szocializálódtak, számtalan életszerűtlen és abszurd helyzetet okozva. Annyira szorosan összefügg a napi életeddel, ha szigorúan veszed, hogy esélyed sincs állandóan szakértőkhöz járni. Időd és lehetőséged sincs mindig rá. Lehetséges, hogy később ez egy bejáratott gyakorlat lesz, de most ez még nagyon nem látszik. Ellenben feltűnően nagy a szórás az értelmezésekben, ez más jogszabály esetén ennyire nem mondható el.
Mindenkinek kötelező erre figyelni, azt sem tudja mire, egy olyan gumiszabály, amivel bárkit tönkre lehet tenni, miközben a facebook, google továbbra is lelkiismeret-furdalás nélkül értékesíti a személyes adatainkat. Így ennek az egésznek semmi értelme.
Balfredo Alfredo
mondta:@ Bambano: Lehet, hogy nem volt jogszerű, de fel sem tűnt. Sem az illetékeseknek, sem a könyvbe beíró átlagembernek. A lakcím felfedését éppenséggel ki lehet kerülni egy ‘postán maradó’ típusú levelezési címmel, de az átlagember aligha élt e lehetőséggel.
Azt nem tudom, hogy mikor lépett a GDPR hatályba, mivel nem vagyok jogász. Azt tudom, hogy maga az EU előírás 2016/679 jelzésű, tehát a 2016. évben adták ki hivatalosan; a bevezetésére bizonyára adtak egy kis időt, mondjuk pár évet. Azt biztosan tudom, hogy a múlt év tavaszán kezdtek intenzíven beszélni arról, hogy ez a GDPR nevű valami egyáltalán van, és egyre több helyről érkezett adatvédelmi tájékoztató(nak látszó) dokumentum. Az is biztos, hogy ez a vásárlók könyve dolog pár napos hír, tehát a GDPR fényében mindenképpen mulasztásos törvénysértés. Ha netán a GDPR-től függetlenül sem jogszerű (amit megint nem vagyok illetékes eldönteni), akkor pláne mulasztásos törvénysértés, hogy nem intézkedtek előbb. És ki tudja, hány ilyen lehet még.
Bambano
mondta:@Balfredo Alfredo: „a GDPR hatálybalépésekor nagyjaink verték a mellüket, hogy nálunk a személyes adatok kezelése jóval szigorúbban szabályozott a GDPR által elvárt szintnél.”: és igazuk is volt. nálunk 1992. óta van adatvédelmi törvény, és a 2011. évi CXII törvény sokkal szigorúbb volt, mint a gdpr. egy hibája volt: nem volt benne büntetési tétel. A gdpr ebben az egyben szigorúbb: akkora számok vannak benne, amitől egy matáv méretű vállalat betérdel.
A másik probléma, hogy a hatóságok tevékenysége is érdekesen zajlott: ha pl. bejelentetted, hogy x. banknál nem megfelelő az adatvédelem, a bejelentésedet elküldték x bank jogászának, aki megszakértette. és meglepetésre a szakértés szerinte helyesen jártak el.
A mostani, vásárlók könyvés történet a gdpr előtt se volt jogszerű.
Azt nagyon egyszerű megállapítani, hogy ki az, aki nem olvasta a gdpr-t (ergo nem is érthet hozzá). meg kell kérdezni, hogy mikor lépett hatályba. Ha azt mondja, hogy 2018. május vagy olyan időszakot mond, amiből visszaszámolva ez jön ki, akkor nem olvasta -> nem ért hozzá.
Balfredo Alfredo
mondta:@blöff: ömegek számára és nem is kell ez így legyen. Ezért van baj a jogszabállyal.”
Felvetésed jogos.
Ezzel együtt, ha megnézed, tetszőleges jogszabály, még az átlagember napi tevékenységét érintőek is, bonyolult, nehézkesen fogalmazott, stb. Másképpen: direkt úgy van megalkotva, hogy csak szakemberek tudják értelmezni, elvégre e „szakembereknek” is élniük kell valamiből 🙂 Ez persze nem menti sem a GDPR, sem más jogszabályok esetleges felesleges bonyolultságát.
A GDPR értelmezésének ellentmondásosságát jól jelzi egy minapi hír. Eszerint a vásárlók könyve lapjainak boltnál maradó másolatát elzárva kell tartani, mert ha könyvvel együtt ki vannak lógatva, akkor bárki kinézheti belőle a korábban bejegyzést eszközölők nevét és lakcímét. Az addig hagyján, hogy a GDPR előtt is kinézhette. Ami viszont érdekes: a GDPR hatálybalépésekor nagyjaink verték a mellüket, hogy nálunk a személyes adatok kezelése jóval szigorúbban szabályozott a GDPR által elvárt szintnél. Ehhez képest már lassan egy éve hatályban a GDPR, amikor eszükbe jutott, hogy ma használatos vásárlók könyve nem GDPR kompatibilis. Ha szigorúan és hivatalosan fogalmazunk, akkor nagyjaink mulasztásos törvénysértést követtek el azzal, hogy nem szabályozták újra a vásárlók könyvét GDPR hatályba lépésének napjától.
Balfredo Alfredo
mondta:@Mate12345: „Voltam pár napja egy Lean konferencián, ahol az egyik előadó mindent arra vezetett vissza, hogy a gyárban a tényleges termelő munkát végző jól érezze magát.”
Ebben bizonyára igaza van. Mindazonáltal a „jól érezze magát” alapkövetelménye a megfelelő fizetés. A fizetésről az illető előadó bizonyára nem beszélt, elvégre az nem lean szakterület 🙂 Csak remélni lehet, hogy az illető ezt az egész lean dolgot nem a megfelelő _fizetés helyett_, hanem a _fizetés mellett_ gondolta.
Mate12345
mondta:@L.Cz.: Szia! Az a baj a Lean-nel (meg az Ipar 4.0-val, ha már itt vagyunk. Egyébként először rosszul írtam, nem csupa nagybetű, mert nem betűszó), hogy gyakorlatilag mindent is bele lehet magyarázni. 😀
Nem vagyok szakértője a témának, ne vedd készpénznek, amit írok :). Voltam pár napja egy Lean konferencián, ahol az egyik előadó mindent arra vezetett vissza, hogy a gyárban a tényleges termelő munkát végző jól érezze magát. Ezért kellenek tiszta munkaterületek, egyértelmű padlójelölések, letisztult folyamatok, könnyen kezelhető berendezések, stb… Ami biztos, hogy egy gyárban a legfontosabb, hogy a termelés pörögjön és amíg nincs minden automatizálva, a termelést a legjobban az emberi munkaerő akadályozhatja meg, akár véletlen, akár szándékosan. Egy gyár ma nem teheti meg, hogy nem tesz meg mindent a kétkezi munkát végzők kényelméért. (Állítható magasságú munkaállomások, jó megvilágítás, könnyen tanulható jelölések, stb…)
L.Cz.
mondta:@Mate12345: Értem, köszönöm. Nem is gondoltam volna, hogy a LEAN erről is szól. Már a sokadik olyan munkahelyemen vagyok, ahol előkerül a fogalom és ennek megfelelően próbálunk fejlődni, de eddig egyszer sem vettem észre, hogy ez a termelésben dolgozók „jó közérzetét” (szerencsétlen megfogalmazás, de nem tudok jobbat) is szolgálná. Mondjuk semmi sem lehet tökéletes. 🙂
blöff
mondta:@Bambano: „Én azt szóltam le, aki azt kitalálta. ha te voltál, akkor téged, ha idéztél valakit, akkor őt.” a szövegkörnyezetből és az egész bejegyzésből könnyen italálható, hogy nem én találtam ki, pontosan azért hoztam fel egy példaként az anomáliákra.
Mindent lehet többféleképpen értelmezni és félremagyarázni, de a gdpr esetén szembetűnőek az anomáliák. Én elhiszem, hogy neked minden világos, szép és jó, de valahogy mégsem működik a jelenlegi formájában.
„Azt is állítom, hogy a gdpr helyes értelmezéséhez nem elég, ha a jogászi, az informatikusi és a biztonsági auditori szakterületekből egyet ismersz alaposan. mindet ismerned kell”
na ez nagy baj. Ez sokkal szélesebb körben kötelező jogszabály, nem elvárható, hogy ennyi ezeket a területeket egyszerre ismerő szakember álljon rendelkezésre a tömegek számára és nem is kell ez így legyen. Ezért van baj a jogszabállyal.
Bambano
mondta:@blöff: „Próbálod rám projektálni ezeket a baromságokat”: én nem projektálok rád semmit, nekem semmiféle érdekem nem fűződik ahhoz, hogy minősítselek akár negatív, akár pozitív irányba. Én azt szóltam le, aki azt kitalálta. ha te voltál, akkor téged, ha idéztél valakit, akkor őt.
„Ne velem vitatkozz, ezt állítják erre felkent „szakértők” hatalmas meggyőződéssel.”: mostanában szóltam be valakinek a gdpr értelmezése miatt. Majd kapott egy telefont, azalatt volt időm szétnézni a szobájában. az egyik fal kompletten tele volt plakátolva ilyen-olyan certekkel. és annak ellenére, hogy kosárnyi iso minősítése volt, állított olyan dolgokat a gdpr-ból, aminek az ellentéte konkrétan szövegszerűen benne van.
Eddig azt hittem, hogy csak a jogászokat kell eltiltani a gdpr-tól, de tegnaptól úgy gondolom, hogy az iso minősítésűeket is.
„Én annyiban vitatkozom veled, hogy te azt állítod, ettől még a gdpr mindenben fasza és jó.”: ezt nem állítottam. nekem összesen két konkrét gdpr rendelkezéssel van bajom, ami elég jó arány ahhoz képest, hogy vagy 170 preambulum bekezdésben és 99 cikkben fogalmaznak meg elvárásokat. Azt is állítom, hogy a gdpr helyes értelmezéséhez nem elég, ha a jogászi, az informatikusi és a biztonsági auditori szakterületekből egyet ismersz alaposan. mindet ismerned kell, miközben képes vagy elnyomni azt, hogy valamelyik terület túlzó befolyást nyerjen a többi nyomására. Az iso például nem fedi le az érintettek jogait, emiatt az iso szakértők nem értik, hogy azzal mit kell kezdeni. a jogász rendszerint „tájékozatlan” az informatikai kérdésekben (nem akartam sült hülyét írni…), így nem képes a gdpr-ból kiolvasni azt, amit bele szántak.
„Maradjunk annyiban, ha ennyire félre lehet értelmezni egy jogszabályt, pláne jogászok által és ennyi ökörség születik belőle a gyakorlatban, akkor az jó nem lehet.”: ezt önmagában nem vitatnám, de:
– szerintem a gdpr-t nem lehet félreértelmezni, az fordul elő, hogy aki értelmezni akarja, nincs a szükséges háttértudás birtokában.
– ha általánosítanánk ezt az állításodat, hogy amelyik jogszabályt félre lehet értelmezni, az nem jó, akkor nem maradna jó jogszabályunk.
– előző pont következménye az a véleményem, hogy a jogászokat el kellene tiltani a jogszabály alkotástól, mivel az elmúlt évtizedek eredményei alapján jól láthatóan nem értenek hozzá. jogszabályt matematikusok, azon belül is matematikai logikával foglalkozók alkossanak.
Balfredo Alfredo
mondta:Azt nem tudom, milyen jelekből lehet arra következteni, hogy a munkavállaló az állásváltoztatás gondolatával foglalkozik.
Azt viszont tudom, hogy a munkáltatók arroganciája határtalan: erre a predictive attrition program bullshitre kidobtak egy csomó pénzt, miközben a munkavállalók magasabb fizetéssel való megtartása esetleg a fenti összeg töredékéből is megoldható lenne.
Balfredo Alfredo
mondta:@jobangel: Lehet, hogy nincsenek kínos kérdések, csak meg nem válaszolt kérdések vannak. Mindegy, hogyan nevezzük. Mert kérdések igenis vannak!
Az előző poszt egyik hozzászólásában mellékeltem egy listát, meg új kérdéseket is. Mindegyiket totál figyelmen kívűl hagytad.
Mivel ismétlés a tudás anyja:
‘”Az én fogalmain szerint pedig jó vezető az, aki sikeres és akit dicsérnek a beosztottjai a háta mögött.”
A munkáltatók is osztják ezt a nézetedet? :-D’
‘”Milyen kínos témák, hol?”
Állításod március 28-kán: „Nem várom el, hogy hazudjon.”
Kapcsolódó állítás még aznap: „Ezzel sem oldottad fel az ellentmondást. Azt mondod, hogy ne írjon olyat, hogy csak azért akar dolgozni, mert kell a pénz, ugyanakkor nem akarsz tudomást venni arról, hogy a munkavállalók többsége ilyen, helyette azzal terelsz, hogy azt tanácsolod mindenkinek, hogy ne legyen ilyen.”
Nem válaszoltál, viszont új témát nyitottál április 3-kán.
Állításod március 28-kán: „Ezért aztán ezeket nem is írjuk egy jól összerakott CV-be.”
Kapcsolódó kérdés még aznap: ‘Milyen a „jól összerakott” cv?’
Nem válaszoltál, viszont új témát nyitottál április 3-kán.
Állításod március 26-kán: „A sport, hobbi csak arra jó, hogy megkülönböztesse az illetőt a többi jelentkezőtől.”
Kapcsolódó kérdés másnap: „De ha nem kiválasztási szempont, akkor mi helye van a cv-ben?”
Nem válaszoltál, viszont új témát nyitottál még 26-kán.
Állításod március 19-kén: „A HR nem egyenlő a toborzással.”
Kapcsolódó állítás még aznap: „Igen, csak amit leírsz, az épp az adminisztratív oldala, te meg arról írsz, hogy ne szorítsák adminisztratív szerepbe a HR-t.”
Nem válaszoltál, viszont új témát nyitottál aznap.
Állításod február 23-kán: „Csak erős idegzetűeknek ajánlom a következő cikket, ami alapján sajnos joggal gondoljuk, hogy még mindig sok a hülye ezen a területen:”
Kapcsolódó állítás még aznap: „Ha majd nem lesznek gondok a 45 (sőt 40) felettiek elhelyezkedésével, akkor sírhatnak jogosan a HR-esek. Addig meg csak bénák. „
Nem válaszoltál, viszont új témát nyitottál 26-kán.
Állításod február 7-kén: „Na még az hiányozna, hogy legyen szabványos önéletrajz… Az ember sem szabványos, ezért kudarc a Europass, bár erőltetik rendesen.”
Kapcsolódó állítás február 8-kán: „azért kudarc az europass, mert a hr-esek személyes sértésnek veszik, ezért kudarccá nyilvánítják. ha elfogadnák a szabványos önéletrajzot, akkor nem kellene minden állásra külön önéletrajzot faragni, és a méltóságos hr-es kislánykák saját hatalmaskodásukon esett csorbának ítélnék meg, hogy nem nekik, külön, személyesen, speciálisan írt cv-t kapnak. ezért üldözik.”
Nem válaszoltál.
Ha ezek a témák valóban nem kínosak, akkor miért nem válaszolsz a neked címzett kérdésekre? Egy válaszban meg lehet győzni a hozzászólót, hogy tévedett, vagy be lehet ismerni, hogy te magad tévedtél, vagy azt, hogy a hr-es hibázott, esetleg kifejezetten bűnös, sőt akár fel lehet hívni a figyelmet arra, hogy a hr nem egy egzakt tudomány ugyanakkor emlékeztetni mindenkit arra, hogy a hr tevékenység nem sarlatánság. Egyszóval számos válaszlehetőség volna. Te azonban nem válaszolsz, hanem másik témát nyitsz. Ezzel azt a benyomást kelted, hogy nincs is válaszod, továbbá az új téma csak azért van, hogy hátha a fórumozók megfeledkeznek a nyitott pontokról.’
Mate12345
mondta:@L.Cz.: Róluk/nekik már inkább a LEAN szól. Hatalmas iparág épül arra, hogy a gyári dolgozók munkakörülménye kényelmes legyen. (És ezáltal hatékonyabban dolgozzanak.)
babona
mondta:@jobangel: A kékgallérosokra /magyarul Szürkék ld: Ady, de ez ugye vörös posztó manapság 🙂 meg volt egy UFO 3D is azóta övék a Szürkék :)/ pont a főtéma miatt asszociáltam. Ha követed a munkást, (csipek, kártyák, arc és járásfelismerés, termokamerás képek hogy csak a működő technológiákat írjam) sok mindent megjósolhatsz egy jól tanított neuronhálózattal. Még akár azt is, hogy mikor akar elindulni a munkaügyre felmondani. Mellesleg a hatékonyságát is mérheted Akibo-hoz képest, ami azért félelmetes; és sokkal könnyebb azt mérni mint a beszerző, egy HR-es vagy akár egy marketinges hatékonyságát. Ehhez legközelebb a diszkontláncok jelenlegi rendszere áll, ami alig-alig GDPR kompatibilis ha már ebbe az irányba ment el a többi hsz. /hogy ne csak a HRt szapuljam. De akkor is fogom nem alkuszom. Hátha bejön. Non nobis./
blöff
mondta:@Bambano: nyilván azért írtam, mert felettébb baromságnak tartom ezeket, és gondolhatod, hogy nem én találtam ki. Próbálod rám projektálni ezeket a baromságokat, de csak olyan példákat írok, amelyeket megtapasztaltam és komolyan veszik cégeknél, hivatalos szervezeteknél. Ne engem oktass ki, hogy ez marhaság, én ezt tudom, de ettől még kötelező gyakorlat manapság. Százával lehetne hozni még további anomáliákat a gdpr gyakorlatából.
Így tehát:
„pedig a rendszámhoz tartozó név kiadása adatvédelmi incidens is lehet.”: nem lehet.
Ne velem vitatkozz, ezt állítják erre felkent „szakértők” hatalmas meggyőződéssel. Lehet tévednek, de ettől még ez a szabályt tartatják be.
„ezt már leírni is veretes ökörség lehetett… nem is értem, mit akarsz. „
nem én akarok valamit, ha megértenéd, idéztem egy gyakorlatot, amit nem én találtam ki. Többen ugyanúgy le voltunk döbbenve, de be kell tartani az adott intézmények között.
Én annyiban vitatkozom veled, hogy te azt állítod, ettől még a gdpr mindenben fasza és jó. Maradjunk annyiban, ha ennyire félre lehet értelmezni egy jogszabályt, pláne jogászok által és ennyi ökörség születik belőle a gyakorlatban, akkor az jó nem lehet.
babona
mondta:@jobangel: Nagyon magadra vetted, kár volt, csak kicsit akartalak piszkálni. Bocsánatot kérek. És látom, hogy főleg a CV tempek a főprofilod (itt). De. Igen a HR-el bajom van. És nem, nem személyesen. Tegnapi portfolio cikk ( a ‘Blade Runner’ oldal elemezgetős), elég rendesen leírja az álláshirdetés-megírási inkompetenciát. Az, hogy a sztrájkokat letörő differenciált béremelések egy jól menő cégnél is milyenek, (nyilvános pl a legutóbbi Sanofi emelés) sokat elmond az EDDIGI gyenge HR válságkezelésről. Persze biztos a kontrolling a hibás, rossz volt a szemlélet. De ha egy vezető HR-es, aki elvileg humán erőforrásokat kezel, papírja is van arról hogy tud emberekkel bánni, az a szakmája, elvileg nagyon jó kommunikációs skillje van, egy ilyen általános helyzetben (munkaerőhiány van, embereket kell meggyőzni) nem tesz semmi láthatót, értékelhetőt, akkor mire gondolhatnék? Inkompetenciára. És nem Rád gondoltam most.
Bambano
mondta:@blöff: „pedig a rendszámhoz tartozó név kiadása adatvédelmi incidens is lehet.”: nem lehet.
„azt azért gondolom te is érzed/tapasztalod, hogy elég sok új kellemetlenséget hozott be a gdpr”: ja, amikor jogászok kezdik el értelmezni a gdpr-t, abból szinte mindig valami elementáris baromság sül ki.
de ahol normálisan értelmezik, ott semmi baj nincs vele.
” az szerinted félreértése-e a gdpr-nek, hogy egyes hivatalos szervezetek nem küldhetnek emailt egyik dolgozójuk email címéről sem egymásnak, csakis gyűjtő, szervezeti mailcímről lehet küldeni hivatalos levelet, továbbá alá sem írhatják azt, csak az adott szervezet nevével? „: ezt már leírni is veretes ökörség lehetett… nem is értem, mit akarsz. de alapértelmezésben a gdpr nem tilt semmit. az érintettek jogait határozza meg. nem lehet hivatalos levelet aláírni??? mi ez a baromság?
jobangel
mondta:@babona: Na, szóval a kékgallérosokért pont annyit teszek rendszeresen, mint mindenki másért. Más kérdés, hogy számukra nem a blog a legjobb felület, de pl. csináltam még árufeltöltői, raktárosi CV mintát is, amikor ezrével mondtak fel a hiperekben a vasárnapi boltzár miatt az embereknek. (ma is letölthetők ezek is)
A HR-eseket a kékgallérosok toborzására már külön képzik, mert oda más kell. De a legtöbb vezető még a „pulzusa van, akkor jöhet” szinten tart, ennyire tartja a kékgalléros munkát. Már kezd változni, de pl. nekik egészen más dolgokat kell ajánlani a juttatási csomagban is, hogy vonzó legyen. Ezt fel kellett mérni, vannak jógyakorlatok, csinálják is sokan. És biza’ a kékgalléros nem szinonímája az analfabétának, tehát muszáj lesz tudnia munkajelentést írni. Bár van, ahol már app-ot írtak nekik erre. Sőt chatboton szólhat, ha beteg, és nem tud bemenni dolgozni, a bot pedig indít egy workflowt az ERP HR moduljában… Csak azért, hogy a kékgallérosnak jó legyen, így pont ezügyben pont a HR-t kár szidni.
babona
mondta:@L.Cz.: „Erről szívesen látnék egy írást, ha belefér a HR témakörébe. Illetve arról is, hogy a blogon eddig megjelent cikkeket hogyan lehet alkalmazni „melós”, fizikai, avagy blue-collar dolgozókná…” Egyetértek, próbáltam is terelni az Angyalt, de nem nagyon sikerült. A jelenlegi képzett, gyorsan nem kiképezhető munkaerő (most a sima SZAKmunkásra gondolok: hegesztő, kőműves, esztergályos, vasutas/nem olyan gyorsan van kész mint gondolnánk/, villanyszerelő, szakács, vízvezetékszerelő, gázszerelő, programíró szakmunkás stb) hiánya egyértelműen mutatja, hogy a HR-nek erre nem volt válasza az utóbbi 5 évben. Most a „Munkavállalói Élmény” a jelszó: ha van újabb MS terméked, tudod mit jelent az „Élmény”, (Csúcsszuper Marketing, vagyis a hiányosságok elkenése ordas hazugsággal). Sajnos hiányzik a vezetési kultúra is (még mindig). Ha csőszerelő Jóska nem tud jól megírni egy munkajelentést, akkor ostoba. Ha Kisfőnök Mátyás egy balmenetes csavart sem tud betekerni, neadjisten megnézni hogy a Jóska jól betekerte-e akkor csak „nem specialista” de jó főnök lehet… A kettős mérce, az előítélet (biztos funkcionális analfabéta ha árufeltöltőnek jelentkezik… ld ix video stb) és a HR rövidlátása nagy baj. Sajnos a minőségi fizikai munka megfelelő elismerése még mindig hiányzik. Nyilván nem népszerű téma „alacsony szintű munkavállalók” dolgaival foglalkozni. A baj az, hogy nem is tudnának: hetente látom a HResek vakságát. Néha itt a blogon is.
jobangel
mondta:@Balfredo Alfredo: De nincsenek kínos kérdések sehol. Most sem kérdezel, nincs mire válaszolni.
L.Cz.
mondta:A magam részéről két problémát látok ezzel kapcsolatban.
Az egyik az, amit már korábban is említettek a bemeneti adatok terén: ha olyan adatokat gyűjt a cég, amiből meg lehet mondani, hogy állást kíván változtatni a munkavállaló, az nagyjából sehogy sem fér bele a GDPR-ba (vagy megkeresi a kiskaput a cég, akkor meg kb. semmit sem ér a rendelet), ha pedig szigorúan GDPR-kompatibilis adatokat gyűjt és a munkavállaló egy kicsit is elővigyázatos (mondjuk csak annyira, hogy nem céges eszközről és nem céges internetkapcsolaton át nézeget álláshirdetéseket, ami ma már abszolút megoldható), akkor meg az életben nem találja ki, hogy Kis Pista munkahelyet fog váltani.
A másik probléma ott van, hogy ha valami véletlen folytán tudja is a cég, hogy Kis Pista munkahelyváltásra készül, mit tud tenni ellene? Ha már más cégek hirdetéseit nézegeti a kolléga, esetleg jelentkezik is, akkor már régen elkésett minden. Nehezen győzi meg a kisfőnök Kis Pistát, hogy megéri maradni. Egyáltalán: mi az, amit a kisfőnök saját hatáskörön belül (tudom, a „saját hatáskör” mindenütt mást jelent) adhat munkaerő-megtartásra és valódi eredményt ér el vele?
Erről szívesen látnék egy írást, ha belefér a HR témakörébe. Illetve arról is, hogy a blogon eddig megjelent cikkeket hogyan lehet alkalmazni „melós”, fizikai, avagy blue-collar dolgozóknál. Amit olvastam, az mind szép és jó volt, de ez mind az „irodista” társulatnak szól, hiszen a problémák és az azokra adott megoldási javaslatok nagy része olyan, hogy csak ők tudják igazán kihasználni. Vajon vannak-e működő, a mumkakörülményeket jobbá tevő HR megoldások a sok műszakban dolgozó melósoknak is vagy ők tényleg olyan lesajnált munkaerő, mint amilyennek (már-már joggal) gondolják magukat?
blöff
mondta:@Bambano: pedig a rendszámhoz tartozó név kiadása adatvédelmi incidens is lehet. azt azért gondolom te is érzed/tapasztalod, hogy elég sok új kellemetlenséget hozott be a gdpr, melyek közül amúgy lehetséges, hogy több a jogszabály félreértéséből, túl szigorú értelmezéséből adódik. Bár ha ennyire sokféleképpen értelmezhetik, akkor lehet mégsem tökéletes, nem?
Pl. az szerinted félreértése-e a gdpr-nek, hogy egyes hivatalos szervezetek nem küldhetnek emailt egyik dolgozójuk email címéről sem egymásnak, csakis gyűjtő, szervezeti mailcímről lehet küldeni hivatalos levelet, továbbá alá sem írhatják azt, csak az adott szervezet nevével?
Balfredo Alfredo
mondta:@jobangel: A kettő nem zárja ki egymást: attól, hogy rendszeresen új topicot nyitsz, a kínos kérdéseket nem válaszolod meg.
Bambano
mondta:@blöff: ha legközelebb azt mondják neked, hogy a gdpr miatt nem lehet megmondani, ki parkolt rossz helyre, válaszold azt, hogy keressenek jobb adatvédelmi felelőst.
ugyanis a gdpr semmi ilyesmit nem tilt.
„ami a lényeg lenne, vagyis az adatainkat ne fordíthassák a tudtunk nélkül ellenünk, na azt nem védi semmi.”: ez azért van, mert a gdpr ebben a kérdésben pontosan az ellenkezőjét mondja, mint az amcsi törvények, ezért nehéz/lehetetlen kikényszeríteni.
blöff
mondta:Érdekes ez, a GDPR arra jó, hogy a legelemibb, életszerű szituációkból egy abszurd valóságot teremtsen (nem kérdezhetem meg, hogy melyik kollégáé az autó, ha a főbejárathoz parkolt és így senki se ki, se be), de arra, ami a lényeg lenne, vagyis az adatainkat ne fordíthassák a tudtunk nélkül ellenünk, na azt nem védi semmi.
A GDPR egy hitvány maszlag, ellenben az egyének bosszantásán túl jó arra is, hogy kisebb cégeket tönkre lehessen tenni vele.
Ez a „mindig a rossz főnököt hagyják ott” duma is túlzó és leegyszerűsítő, nem értem, hogy miért törekszünk arra, hogy egy jelenségnek csak egy megfejtése legyen. Igen, van amikor a rossz főnököt hagyják ott, de van amikor hiába normális a főnök, a munka nem nekünk való, vagy több pénz kell, és számtalan más helyzet, szempont.
Din Serpahis
mondta:@Tuschinger elvtárs vagyok: Ezek a rendszerek azért ennél szofisztikáltabbak, olyan mintákat is észre tudnak venni amit az emberek nem. Aztán persze néha félremegy a dolog, volt is egy ilyen botrány valahol, amikor az egyik csodás képfelismerő MI, a fényképeken szereplő fekete jóembereket majmokként kategorizálta…
Ezek egyébként akkor működnek jól, ha megfelelő inputokat kapnak, na most szerintem ez ebben az esetben csak úgy működhet, ha a t. kollegákat kb a wcre is követik, (nem vicc, ez is egy pattern lehet, délután interjúja lesz, ideges, gyakrabban kijárkál a klotyóra) de hát ez meg egyértelműen illegális.
Bambano
mondta:nem tudunk mi-t csinálni. mi nincs. nem létezik.
tehát ilyenekre sem lehet alkalmazni.
jobangel
mondta:@Balfredo Alfredo: Minden héten van egy posztom, mostanában szerdán, régebben ez hétfőn volt.
Balfredo Alfredo
mondta:@jobangel: Megint új topicot nyitsz, miközben a korábbiakban egyszerűen válasz nélkül hagytad a kérdéseket.
jobangel
mondta:@Tuschinger elvtárs vagyok: Azért a munkavállalók egy részének több esze van annál, hogy ennyire direkten csinálja az álláskeresést. Pl. nekem munkaköri kötelességem Linkedinezni. Ezt a blogot sokféle ember olvassa, nemcsak álláskeresők. Azok a cégek, ahol meg ilyen fejlett a monitorozás, már tartanak vendégwifit, privát tablettel, telóval meg vendégwifin mindenki azt csinál, amit gondol, még monitorozni sem nagyon lehet.
Tuschinger elvtárs vagyok
mondta:@Din Serpahis: Nagy ötlet pedig nem kell hozzá. Elég csak a munkahelyi internetes forgalmat monitorozni. Ha valaki pl. naphosszat ezt e blogot olvasgatja, meg a linkedint, meg a fejvadászcégek oldalait, esetleg CV.doc nevű fájlokat küldözget szanaszét emailben a munkahelyi gépéről, az azért elég gyanús.
Zabalint
mondta:@Din Serpahis:
Azt nem, de ha valakiben hónapok óta gyűlnek a dolgok, megjósolhatja. Csak általában nem sok értelme van, mivel a dolgok akkor gyűlnek általában, ha a problémák süket fülekre találnak.
Din Serpahis
mondta:Ez valami orbitális baromság lehet, egyszerűen képtelenség megjósolni, ha valaki le akar lépni. Amikor eljöttem Magyarországról, az akkori cégemet kilenc év után hagytam ott, szimplán úgy alakult a dolog, hogy megtalált egy fejvadász Bécsből a linkedinen, elkezdtünk dumálni, két hét alatt lezavartam két telefonos interjut, aztán már meg is volt az állás. Felmondtam, és mindenki meg volt döbbenve. Az ilyen hogy a retekbe jelzi előre bármmi is?