Külföldi lesz a főnököm, most mi lesz?

Külföldi lesz a főnököm, most mi lesz?

Az álláskeresői oldal állásinterjú-kérdéseinek egyik célja a leendő főnököt megismerni. Nem könnyű feladat pl. a HR-esből a kollégájáról, szakmai vezetőről őszinte szavakat kiprovokálni, vagy a fejvadászból az ügyfeléről, de azért ennek mennie kell, ha jó állást akarsz. A klasszikus kérdések a hivatalos keretekről szólnak, hogyan működik a teljesítményértékelés, a beszámolás, a konfliktuskezelés, mik az adott pozíció kockázatai (menőbben: kihívásai 🙂

Az álláskeresők jórésze manapság nem akad fenn azon, ha nyelvtudást kérnek, és nincs is vele problémája, még az állásinterjún is remekül megfelel. Az első megrettenés akkor jön, amikor az állásinterjúztató külföldi, de még ezt is túl lehet élni. De ha még a vezetője is ő lesz… Az állásinterjúra többnyire jól fel lehet készülni, könyvtárnyi irodalma van annak, hogy hogyan, ezt most nem tárgyalom ki.

A napi munka a főnökkel, ha ő külföldi, már kérdőjelesebb, ha nincs még ilyen tapasztalatod. Van, akit végül ez rettent el egy állásajánlat elfogadásától. Ismeretlen terep, túl kockázatos, “ilyet még nem csináltam”.

Tény, hogy van pár specifikuma egy külföldi vezetővel való együttműködésnek, de sok előnye is van. Ami meghatározó lehet akár a munkád sikerére, akár a beilleszkedésre, elfogadásra is.

Ezek természetesen egyénileg is változnak, az sem mindegy, hogy a főnök milyen országból érkezett, ill. multiban akár többezer kilométerről, a Föld másik oldaláról is vezetgethet bennünket. Még az időzónánk sen stimmel, nemhogy az üzleti és mindennapi kultúránk… Pár általánosság, ami biztosan eltér a helyi, magyar, szomszéd irodában, vagy két emelettel feljebb ülő főnökkel való kommunikációban:

  1. Idegen nyelven folyik a kommunikáció, ami okozhat félreértést. Hiába jó a te nyelvtudásod, meg az övé is, bizonyos dolgokat biztosan másképp értelmeznek az eltérő nyelvek. Ha mindkettőtök számára egy tanult idegen nyelven folyik a kommunikáció, még nehezebb… A megoldás az, hogy minél rövidebben, minél egyértelműbben fogalmazz minden egyes leveledben, illetve a beszélgetésekben is. Ill. mindig tisztázd, mindent jól értettél-e, és tényleg azt akarja, amit értettél.
  2. Ha távol van tőled, akkor a bizalma irántad a legértékesebb, amit kaphatsz. SOHA ne élj vissza ezzel, véletlenül se, a legjelentéktelenebb témában se tégy semmi olyat, ami később hazugságnak, átverésnek, csúsztatásnak hathat. Akkor fognak hagyni önállóan dolgozni, ha bíznak benned, és ha azt látják, hogy jönnek az eredmények, amiket megígértél. Ebből következően ígérni is csak felelősen szabad! Ez persze magyar vezetőkre is szabály, de sok embert láttam már belecsúszni, abba a hibába, hogy csak mert távol van a vezetője, megpróbálja megvezetni. Nem ostoba, csak távol van…
  3. Amikor jóváhagyást kérsz tőle valamire, akkor csakis írásban. Így vissza tud kérdezni, át tudja gondolni, neked is egyértelmű, mire adott felhatalmazást, jóváhagyást: csak arra, ami le van írva, az adott akciót körülvevő egyéb lépésekre nem! Lehet, hogy egy magyar főnöknek egyértelmű lenne, hogy oda milyen lépések visznek, neki nem biztos. Más kultúra, más törvényi környezet, más szokások stb.
  4. Kulturális különbségek: az üzleti etikai alapok az ilyen felépítésű cégekben le vannak fektetve, az nem kérdéses, milyen szabályokat kell betartani egy ügymenetben. De pl. tárgyalástechnikai különbözőségek adódhatnak a kulturális különbségekből, így egy ügyfélhez külföldi főnökkel menni lehet kockázatos. Lehet, hogy agresszívabb, lehet, hogy nem érti, hogy nálunk nem szokás megkérdezni olyasmit, amit náluk igen, vagy érvelni olyasmivel, amivel nálunk nem. Nem szokás az ügyfelet fenyegetni, nem szokás káros következményekre felhívni a figyelmét – pedig egyes üzleti kultúrákban ez valós tárgyalástechnikai elem. Érdemes minden ilyen helyzetre alaposan és közösen felkészülni. Sőt, én anno külön vezetői tárgyalástervet írtam külföldi főnökeimnek, kezdve a tárgyalópartner nevének fonetikus leírásával 🙂 öltözködési kóddal (külföldiek szinte mindig túlöltözik magukat enélkül…), várható témákkal, és azok összefoglalóival. Szerették, bár nyafogtak is, hogy így eggyel kevesebb találkozót lehet beletaposni a két napjaikba, amit itt töltöttek 🙂
  5. Tolerancia és türelem: a kulturális különbségek miatt mindenben sokkal óvatosabban, diplomatikusabban kell fogalmazni. Sarkos véleményedet ne neki fejtsd ki bármiről is. Ha politikai helyzetről, vagy  társadalmi kérdésekről társalogtok, a diplomáciai érzéked használd 100%-ban. Ha céges ügyben kell kritikát megfogalmaznod pl. más kolléga munkájával vagy folyamatokkal kapcsolatban, mindig maradj objektív (Trükk: szedd ki a jelzőket az írásaidból!). Van, ahol nagyobb bűn “sarat dobálni”, mint hibázni. Lássuk be, ennek van értelme. (trial and error culture)
  6. Szóhasználat: Mivel a többség nem Shakespeare-i szinten beszél angolul, előfordulhat, hogy egy épp nem egészen odavaló szót használ az adott témára. Ha ez még esetleg sértő is, nem szabad megsértődni, érdemes tisztázni, mit is szeretett volna. Az angolban pl. a vonzatos igék (phrasal verbs) sok félreértést okozhatnak. Honnan tudjuk, mit tanult egy török vagy egy lengyel a maga angolóráján? Érdemes mindig jóindulatot feltételezni.
  7. Kommunikációs eszközök: egy külföldi, távoli főnökkel sokan vállalati chatrendszeren, videorendszeren keresztül váltanak olyan pár mondatos beszélgetést, mintha a szomszéd irodában ülne. Itt aztán végképp félremehetnek az egyszerűen megfogalmazott félmondatok, tehát ha kétséged van, inkább kérdezz vissza. Arról nem is beszélve, hogy mivel számára ez az egyetlen eszköz a veled való small talk-ra, használni is fogja.  Mondjuk akkor is, amikor nem érsz rá, így érdemes pl. a naptárad láthatóvá tenni számára – plusz a “ne zavarj” funkciókat használni ezekben a jó kis csevegőalkalmazásokban. És, minderről még az elején egyeztetni vele! Volt főnököm, aki nem érezte az időzónákat, így hívott hajnali kettőkor, és volt, aki annyira mentor akart lenni, hogy folyton chatelgetett velem, mert igénye volt a kapcsolattartásra, és hát messze voltam. Ezeket csakis őszinte, barátságos kommunikációval lehet kezelni – és leépíteni. Pl. megbeszélni, hogy kinél hány óra van, amikor beszélgetünk 🙂

Összességében jó tapasztalatai vannak a magyarországi multikban dolgozóknak a külföldi főnökökkel, ezért érdemes belevágni egy ilyen „kalandba”. A kommunikáció pont a fentiek miatt sokkal eredményesebb lehet, nincsenek célozgatások, sugalmazások, sokkal egyértelműbb lehet a kapcsolat, mint egy magyar vezetővel, és persze a helyismereted miatt a döntési szabadságod is nagyobb lehet, a javaslataidra is nyitottabbak lesznek. Egy külföldi főnökkel való munkára úgy is tekinthetsz, mint egy újabb feljebblépésre a szakmai “ranglétrán” (amiben ugye nem hiszek) .

Érdemes tudni, hogy azok a vezetők, akik külföldi csapattagokat kapnak, szintén egy magasabb szakmai szintet értek már el – ezért bíztak rájuk ilyen feladatot. Sok esetben jóval többet tudnak a vezetői munkáról, mint velük egykorú, hasonló képzettségű helyi vezetők – mert a munkáltatóik akár külön képzést is szerveznek erre.

A negatívumok

A rózsaszín felhős lebegés mellé mindenképpen meg kell említenem, hogy ha konfliktus van, az sokkal erősebb lehet, mint egy magyar vezetővel. A személyes konfliktus szinte mindig azzal jár, hogy vége lesz a munkaviszonynak – ezt sok álláskeresőmnél tapasztaltam, és sajnos már késő volt az erre szokásos tanácsomat átadni nekik. A külföldi vezetővel való konfliktus mindig szakmai oldalról indul, amikor személyessé válik, akkor már nehezen javítható. Ha megmarad szakmai szinten, akkor majd kijön egy megoldás, lezáródik a konfliktus, és egy normális vezetővel érdemes kezdeményezni egy erről szóló elemző beszélgetést. Mi volt a baj, mit nem értettél te, mit nem értett ő. A legjobb hozzáállás, hogy mivel mindketten jó szakemberek vagytok, az indulataitokat félretéve meg tudjátok mindezt hideg fejjel is beszélni. És bizony ezért hálás is lesz később, mert ő is tanul belőle.

Mit jelent készségek szempontjából?

Jó alapja egy ilyen tapasztalat a későbbi vezetői karrierednek. Egy külföldi vezetővel együtt dolgozva megtanultál lényegre törően kommunikálni, racionálisan érvelni, és számára idegen dolgokat is elmondani, elmagyarázni (pl. magyarországi törvényi környezet stb.). A jövőben ezt a kommunikációs stílust remekül használhatod egy olyan feladatban, ahol vezetői tudásra is szükség van. A mentoring, coaching alapjait is megszerezted ezzel.

Tanultál tőle más kultúrákról, ill. sok esetben ő is elmagyarázza, náluk mi hogyan van, mert analógiákat keresve próbálja megérteni a mi környezetünket. Kulturális különbségekből adódóan akár újabb megoldási módszereket, látásmódot is kaptál. Összességében egy szélesebb látókört nyerhetsz mindezzel.

Tárgyalástechnikai szempontból nehezebb dolgod lesz egy ilyen után, mert rosszabbul fogod viselni a mellébeszélést, könnyebben felismered a hazugságot, csúsztatást, felelőtlen ígéretet, de pont emiatt hatékonyabb tárgyaló is leszel. Némileg több ősz hajszállal 🙂

# # #

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!

Neked is személyre szabott segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierépítésedben, karrierváltásodban?  válogass tematikus szolgáltatásaimból, vagy jelentkezz be hozzám most!

További információkért látogasd meg Facebook-oldalam!

# ##

 

Írj te is!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük