Menekülés a süllyedő hajóról – Álláskeresés egy csődbemenő cégből

Menekülés a süllyedő hajóról – Álláskeresés egy csődbemenő cégből

Ha az utolsó munkahely az önéletrajzban egy sajtóból is hírhedt, fájdalmasan rossz hírű cég, nehéz boldogulni az álláskereséssel. Természetesen ezek az álláskeresők távolról sem voltak felelősek a kialakult botrányért, ők tették a dolgukat, nem tehettek róla, hogy a cég rosszhírűvé vált.

Ilyenkor kiderül, hogy nem is olyan könnyű elmenekülni a süllyedő hajóról…. És persze először tisztáznod kell magadban az aggályokat is, hogy hát mennyire nem szép dolog otthagyni a bajban lévő céget. Ez üzleti döntés, nem személyes, innentől nem a szépsége számít – ha nem te idézted elő a bajt, akkor ez legyen a fő szempont. Neked mi a szakmai érdeked? És az anyagi érdeked? Aki a bajt előidézte, úgyis felelősségre lesz vonva, neked nincs ezzel dolgod.

Az egyik gyakori kifogása a kiválasztóknak egy álláskeresővel szemben, hogy a cég, ahol dolgozott/épp dolgozik, rossz hírű. Általában a cég nem szakmai jellegű kötődései, az erről kerengő pletykák vagy nagy bukások jelentik ezt a rosszhírűséget.

Ilyenkor arra kellene gondolni kiválasztóként, hogy ez az adott álláskeresőnek sem felelt meg, hiszen ezért akar eljönni onnan, így lett álláskereső. Mint mindig, most is csak azt kellene nézni, milyen szakmai munkát végzett, nem azt, hogy hol. Az álláspályázatot már úgy kell megírni, hogy ezt a hozzáállást segítse elő (kedvencem, a kompetencia-alapú CV jó megoldás erre)

A legtöbb esetben hiába volt egyébként jó az önéletrajza, szakmai múltja, nem is keresték. Vagy behívták állásinterjúra, hogy kíváncsiskodjanak, mi is volt a cégnél – természetesen itt nincs jó megoldás: ha mesél, pletykál, az is elfogadhatatlan, ha közli, hogy nem mesélhet, úgy sem lesz jó. Nem érdemes elkezdeni magyarázkodni sem, hogy nem te voltál, hogy ki volt, hogy belülről mi látszott stb. Ha mentegetőzöl, az is gyanús… Mégis: leginkább ne pletykálj, inkább tereld a szót magadra, mint álláskeresőre: te mit tudsz, te mire vagy képes, és mit hoznál ebbe a cégbe.

A másik nagy hátrány egy ilyen cégből távozáskor, hogy azt hiszik, te majd olcsón is vállalod, csakhogy szabadulj onnan. Ahogy a jónak ismert cégektől távozók attól szendvednek, hogy drágának gondolják őket, úgy a botrányos cégektől távozókról azt gondolják, olcsón is elvállalnak bármit. Ennek elég nehéz ellenállni álláskeresőként.

Pár stratégiai elem süllyedő hajóról meneküléshez

A kíváncsiskodó állásinterjún egyetlen, talán sikerre vivő stratégia, ha elmondod, hogy voltak hibák, amikről addig nem tudtál, de így utólag sok tanulságot tudtál levonni belőle, tanultál belőlük. Majd jóval többet beszélsz arról, amiről a normál működés során szólt a munkád.

Próbáld meg kivédeni a kíváncsiskodást már az önéletrajzban. Először az optikai trükkökkel élünk: kompetencia-alapú vagy feladat-alapú CV-t írva, majd a második oldalon lesznek a munkahelyek, mire odaér az olvasásban a kiválasztó, talán már meggyőztük. De legalábbis adtunk neki elég témát a szakmai beszélgetéshez, informáltuk, így ez nem is igazi trükközés.

Az is jó stratégia, hogy ha lehetséges, más iparágban próbálkozol (egy könyvelő viszonylag könnyen megteheti, egy mérnök annyira nem) – nehezebben derül ki az álláskeresés, kevésbé izgalmas a botrány egy távolabbi iparág számára.

Ha nem tudsz más iparágban próbálkozni, akkor érdemes a személyes eredményekre koncentrálni: sikeres projekt, számok, százalékok, természetesen az üzleti titkokat nem kiadva.

Itt is igaz egyébként, hogy a legtöbb interjúztató akkor “repül rá” a problémás területre – most a botrányra – ha az láthatólag számodra is probléma. Ha a helyén kezeled, talán ő is ott fogja kezelni.

A titokban végzett álláskeresésnél különösen figyelni kell arra, hogy csak olyan állásinterjúra menj el, amiből kijöhet jó állás. Azaz, már az állásinterjúra invitáló telefonhívásban meg kell tudni részleteket, hogy felmérhesd: megéri-e elmenni?

A tömeges próbálkozás addig működik, amíg az önéletrajzokat küldöd, számolatlanul, hátha valahonnan jön érdeklődő válasz. De az állásinterjúra híváskor már muszáj lesz szűkíteni a lehetőségeket. Ez persze magában hordozza a kockázatot, hogy jó lehetőségeket szórsz ki, ezért mindig “észnél kell lenni”. A szempontjaidat ezért előre össze kell szedned: cégméret, iparág, pozíció, a munkavégzés helye stb. Már az álláshirdetésekre jelentkezéskor is ezt kell szem előtt tartani.

És persze az ismerősöket, akiktől álláskeresési segítséget kértél, szintén külön meg kell kérned a teljes diszkrécióra.

Emellett számítanod kell arra, hogy az új kollégáról még most is lassan döntenek. Azaz, a süllyedő hajó még tovább fog süllyedni, ezek a problémák még inkább felmerülnek.

# # #

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!

Egyetértesz? Vitatkoznál? Hozzáfűznél valamit? Várom szeretettel a kommented!

Ha neked is személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, pályaorientációban, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból, vagy nézd meg hogyan tudok segíteni egy vezetői portfólióval eligazodni az álláskeresés útvesztőiben!  További információkért látogasd meg Facebook-oldalam, vagy kövess a Linkedinen!

# # #

 

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Írj te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. Belavoltam
    mondta:

    „mennyire nem szép dolog otthagyni a bajban lévő céget.”

    Ez azert attol is fugg, milyen viszonyban vannak egymassal az emberek, ill. foleg a menedzsment es a dolgozo. Lattam olyan ceget, ahol szivfajdalom nelkul leepitettek a ceg 15%-at a jarvanyra hivatkozassal. De hallottam olyan cegrol is, ahol tenyleg partnernek tekintik a dolgozokat. Az utobbi helyen tovabb tartanek ki, mint az elobbinel.

    De akarhogy is, odaig nem szabad eljutni, hogy a ceg nem tudja kifizetni pontosan, idoben a munkabert. Mar joval e pont elott lepni kell.

    Sajat sztori. Megeltem egy felvasarlast, es amikor kidobtak a konyhabol az addig ingyen kavet ado kavefozot (plusz kavet), es helyette betettek egy fizetos automatat, mondvan az anyaceggel valo harmonizacio jegyeben, akkor ereztem, hogy rossz fele mennek a dolgok. Nem is maradtam ott, meg ha en magam nem is kavezom.

    1. jobangel
      mondta:

      Igen, valahol az ingyen kávé egy minőségjelző. Nem az a lényeg, hogy ingyen van, és hogy korlátlan, hanem hogy mutat egyfajta törődést.

    2. François Pignon
      mondta:

      Jók az ilyen sztorik. 😀

      Nekem egy volt vendéglátós munkahelyemen a kiszervezés után megszüntette az új cég az ingyen melegkaját. Mondani se kell, hogy „nincs otthon a macska, cincognak az egerek” módjára továbbra is ugyanúgy folytak a dolgok. Nem mondom, hogy épp csak a szemüket nem lopták ki, mert a leépítéseknél pont a főkolomposok is távoztak, de nyilván vendéglátós/élelmezési munkakörökben nincs az az orwelli megfigyelőgépezet, ami képes lesz a lopást és lopásnak számító zabálást 100%-ban megszüntetni.

      Ilyen a mai emberi természet, pedig ebben az országban csak hírből ismerték a cucilizmust, sosem volt államilag kódolt a korrupció, szabadrablás.

      Csak nevetek magamban így utólag rajta, hogy mennyi cuccnak kelt ott lába a hátsó ajtón át. A túlórákkal való csalás is ipari méretű volt egyes „főnök kedvencei” részéről.

      Egyébként némi tanulságként állítom, hogy aki életében sosem dolgozott ilyen kétkezi munkakörökben, vagy legalábbis ilyen emberekkel, abból sosem lesz jó vezető, mert nem ismeri az emberi kicsinyességet a maga nyers valójában.

      1. jobangel
        mondta:

        Kicsinyességet láthatsz multiban is. Egyik ifjonckori döbbenetem az volt, amikor az a bizonyos svéd multi még visszaváltható PET-palackban ingyen vizet is kínált. És az akkor többszázezer forint nettót kereső nyakkendős emberke hazavitte a 30 forintos PET-palackot visszaváltani… Vagy, amikor a benzinkúton még tankolt egyet kannába is, mert az a 10 liter milyen jó lesz a fűnyíróba. És a szemem előtt, de hát én csak egy kis asszisztenske voltam…

      2. Belavoltam
        mondta:

        E-betuvel kezdodik a neve? 🙂