Mennyit ér egy OKJ-s képzés?

Mennyit ér egy OKJ-s képzés?

OKJ_Bizonyitvany.jpgNemrég jelentős törvényi változás zajlott le a témában, ettől meg is drágultak az OKJ-s képzések rendesen, így még inkább felmerül a kérdés, megérheti-e erre költeni, ebbe energiát, pénzt fektetni. Én mindenkit arra biztatnék, hogy ha talál olyan képzést, ami tetszik, csinálja végig. Ebben a motivációja lehet a tudásvágy, igény a továbbképzésre, a meglévő tudásának rendszerezése, vagy közvetlenül állástalálás is akár.

A letölthető önéletrajz-sablonjaimban az iskolán kívüli képzéseknek külön rovatot hagytam, ami általában elvezet a kérdéshez, vajon mennyit ér egy önéletrajzban egy OKJ-s képzés vagy egyéb képzés? Ez kicsit lenézett, másodosztályú képzésnek tűnik, hát miért nem szakképző iskola, vagy főiskola vagy egyetem? Ennek okai mindenkinél az egyéni helyzetében keresendők, amihez a kiválasztónak nincs köze, így ezzel a kérdéssel nincs is miért foglalkozni. Ha nincs főiskola, hát nincs. Azt kell nézni, milyen tudás, tapasztalat van meg, főleg jelöltként, mert abból lesz állás, fizetés.

Minden tanulmány valami pluszt nyújt, valamiben jobbá, hatékonyabbá teszi az embert. Jelölt és HR-oldalról is azt kell nézni, mi az, amivel a jelölt rendelkezik ezáltal. CV-be, motlevélbe beírni, ezekben olvasóként észrevenni.

Vannak helyzetek, mikor az OKJ-s képzésre azért jutott el a munkavállaló, mert amit anélkül csinált, egy rendelet vagy törvény meghozása után szakmai végzettséghez kötik. Ilyenkor is nyújthat többletet egy tanfolyam, ha mást nem, hát a már meglévő szakmai-gyakorlati tudásanyag rendszerezésében, kiegészítésében segít.
A címben feltett kérdést egy másik szempont szerint is meg lehet válaszolni: annyit ér, amennyi tudást ott szereztél/szerezni fogsz, és amennyire ezt majd értékeli a munkáltatód.

Én is szeretem látni egy önéletrajzban, ha a jelölt folyamatosan képzi magát: ha nem csak a 20 éves diplomája van benne, de akár egy 3 napos szakmai kurzus is, vagy egy OKJ-s képzés a későbbiekből. Látszik, hogy folyamatosan frissíti a tudását, követi a szakma fejlődését (persze követheti szakmai anyagok rendszeres olvasásával is, de akkor ez legyen a CV-ben) . Ugyanakkor az OKJ-s képzés keretében elsajátított tudás meghozhatja a kedved egy komolyabb végzettség megszerzéséhez is egy adott témában.

OKJ-s képzés szakmai hiányosságok pótlására

A szövegszerkesztési kisokosomra sok e-mail érkezett, amiben azt kérdezték, hol lehet ezt megtanulni, mert iskolarendszerben ezt akkor még nem tanították, mikor ők jártak, így a szövegszerkesztés rendszerezett oktatásából sokan kimaradtak. OKJ-s tanfolyamokon remekül pótolható az ilyen vagy hasonló hiányosság, és jól is mutat az önéletrajzban. Állandó probléma az Excel ismeretének mélysége, ezt szintén lehet OKJ-s képzésen tanulni. (Akinek erre nincs lehetősége, annak már a youtube-on is elérhetők magyarázó anyagok. Le kell ülni a szövegszerkesztő, táblázatkezelő elé, és végigpróbálni a lehetőségeit. Még jobb, ha néhány órára ezzel foglalkozó magántanártól veszel órát, ez azért olcsóbb, mint az OKJ-s képzés.)

A „semmi különös” emberek kiútja

Sokszor írják nekem úgy a segítségkérő levelet álláskeresők, hogy hát itt az álláspályázati anyag, semmi különös, nem is tudja, most hogyan tovább, meg fog szűnni a cég, nem lesz állása. Általában adminisztrációs területről érkezők problémája ez. A „semmi különös”-ből sok kérdéssel kiderítem, hogy vannak extra tudásanyagok mindenkiben.

Néha egyetlen részfeladata alkalmassá teszi az álláskeresőt egy másik, specializáltabb állás betöltésére. Pl. „mindenes” adminisztrátorból egy másik cégnél autóflotta-adminisztrátor lett, egy másik asszisztens sok rendezvényre szerkesztett kérdőívet, rendszerezte a válaszokat, máshol minőségbiztosítási asszisztens lehetett ezzel a gyakorlattal. A „semmi különös” jelölteknél általában ezt keresem (és persze egy „éles” HR-es is), és ezért szoktam azt kérni, hogy a CV-be is nagyon részletesen írják le a feladataikat. Gondoljuk meg, ha expatrióták adminisztrációjával foglalkozó asszisztenst keresek, melyik lesz a nyerő leírás: A „külföldi kollégák szállás- és utazási ügyintézése” vagy az „általános ügyintézői feladatok”?

De visszatérve az OKJ-ra: a „semmi különös” embereket mindig arra kérem, gondolkodjanak azon, hogyan specializálódhatnának. Keressenek rá egy OKJ-s képzést, és később már nem „semmi különös”, hanem mindenféle releváns végzettségű emberként jelenhetnek meg a munkaerőpiacon, ráadásul gyakorlati tapasztalatokat is fel tudnak mutatni a témában.

Nem szakirányú, de releváns

Rengeteg olyan képzés van, ami egy-egy állásnál nem feltétel, de megléte mégis nagy előny. Előny, ha legalább alapvető iparági ismeretet nyújt egy képzés, még akkor is, ha önmagában nem lehet vele elhelyezkedni. Egy marketing-ügyintézői képzéssel könnyebben lehetsz egy marketingvezető asszisztense, mint egy irodai asszisztens képzéssel, pedig mindkettő OKJ, ráadásul a tananyagban sincs sok különbség („áldassék” a neve, aki ezeket koordinálja). Tehát vissza is jutottunk az előző ponthoz: specializálódni kell.

Idő és pénz kérdése

Kérdés, hogy időt, pénzt érdemes-e rá áldozni, és mi van akkor, ha valamelyik nincs. Nos, idő arra van, amire akarod, akinek nincs ideje, attól meg szoktam kérdezni, szokott-e tévét nézni, bulvárhíreket olvasni, netezni? Ez mennyi időt vesz el naponta? Ha csak fél órát, akkor az heti 3,5 óra, de nyilván többet… Annyi idő alatt mennyi tananyagot tudna megtanulni? Az, hogy tanfolyami órákon meg kell jelenni, szintén nehézséget okoz, de vannak hétvégi, esti tanfolyamok is.

Pénz: A tanfolyamok nem olcsók, de több lehetőség is van. Köthetsz a cégeddel tanulmányi szerződést, de ez sajnos egyre kevésbé jellemző lehetőség. Mindenesetre meg kell próbálni, mert legfeljebb nemet mondanak, nagyot nem veszíthetsz. Léteznek kedvezmények kismamáknak, munkanélkülieknek, akciók stb.

A képzéseket szervező cégek között nagy a verseny, így a fizetési konstrukcióik rugalmasak. Havi részlet, negyedéves részlet, ahogy neked jó. Láttam már csoporttársamat, aki elvesztette az állását tanfolyam közben, amíg nem talált másikat, még a havidíjat sem tudta fizetni. Nem volt baj, járhatott tovább, le is vizsgázhatott, csak épp a bizonyítványát nem kapta meg, míg ki nem fizette a tanfolyamot. Ellenben beírhatta a CV-jébe, hogy van ilyen végzettsége, állásinterjún őszintén elmondta, mi a helyzet a bizonyítvánnyal. Felvették, rendbejött anyagilag, kiváltotta a bizonyítványt.

———–

A felnőttképzésről általánosságban azt gondolom, hogy amit ott tanult a jelölt, azt nagyon megtanulta, mert valamiért érdekében állt. Egy felnőttnek „több esze van” ahhoz, hogy megértse, mit miért fontos megtanulni. Ezt pedig a CV-t olvasók is tudják, épp ezért – ugyan nem egyenértékű egy főiskolai diplomával egy OKJ-s képzés –  az értéke vitathatatlan.

ornament-1-12.jpg

Kriszta.jpg Segíts Szécsi Krisztának!

ornament-1-12.jpg

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Válasz No Spam hozzászólására

Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. someonesomeone
    mondta:

    @Bambano:
    Milyen pozícióra volt ez a felvételiztetés?
    A 0 pont azt jelentette, hogy be se hívtátok, vagy azt, hogy az nem ért plusz pontot?
    Pl. Rendszergazda pozícióra nem értem, hogy miért ne lehetne jó egy rendszergazda OKJ.
    Dolgoztam már rendszergazdaként is ( többféle környezetben ) és most épp a papírért csinálok egy ilyen OKJ-s képzést. Az én tapasztalatom az, hogy teljesen megfelel az anyag amit leadnak, hisz azt tanítják ami tényleg kell is ( hálózati ismeretek, Windows és Linux kliens és szerver üzemeltetés, hálózat tervezés, projektmanagement, vállalkozási ismeretek, jogi ismeretek, stb ).

    A másik kérdés ami megfordult a fejemben:
    GDF-es diploma mit ért nálatok amikor felvételiztettél?
    Ezt a képzést amit említettem ugyanis ott csinálom és ha kész lesz távoktatáson diplomát is szeretnék, ugyanis fejlesztgetek ( pl. nyaranta a Google Summer of Code keretében, egyéni megrendelésre, meg szabadidőmben is nyílt forráskódú projekteken dolgozom ), multiknál meg a diploma kötelező.
    Nappali ki van zárva, esti meg alkalmatlan szerintem a tanulásra, mert pont arra nem lenne idő az iskolába járás és munka mellett.
    Szóval vagy marad a GDF távoktatás, vagy utazok 100 kilométereket heti minimum kétszer egy nevesebb intézmény levelező képzése miatt ( Szegedre, Veszprémbe, stb ), ami meg ugye szintén tulajdonképp ki van csukva. Csak vonatjegy lenne kb. 20 ezer egy hónapban.

    ( Budapesti vagyok amúgy )

  2. laszlos
    mondta:

    Könyörgök!!! A mai oktatási rendszer érettségi és irány főiskola egyetem. Ha nem akkor nincs más csak az okj-s oktatási rendszerben szakma megszerzése, és nem mindenki megy ugye főiskolára! Ébresztő! Régen volt hogy 4 év alatt érettségi és szakma, ilyen ma nincs!!!

  3. jobangel
    mondta:

    @No Spam: Hát, elég halovány még így is, de legalább nem téves 🙂 Volt egy projektem, amiben HR-kézikönyvet kellett írnom. A tartalomjegyzék volt 8 oldal 🙂

  4. No Spam
    mondta:

    @jobangel: Jajj tudom. Tanítottak vállalatgazdaságtant és azon belül a munkaerőpiacról. Mellesleg külön tárgy is foglalkozik a munkaerőpiaccal.
    Most épp egy HR-es cég a Humán Etap ügyvezetője tartotta…
    A HR-es az aki toboroz, felkutat, megnézi a CV-ket, a meglévő munkatársakat meg továbbképezteti, értékeli stb.
    Ez így nagyjából korrekt? 🙂

  5. jobangel
    mondta:

    @No Spam: Akkor már csak a „HR-es” fogalmát kell tisztáznunk. A tévhittel ellentétben a HR-es nem az, aki az interjún ül a munkáltató oldaláról (bár éppen lehet HR-es is). Ahogy a rendszergazda sem az, aki reggelente kihajtja a rendszereket az ólból 🙂

  6. No Spam
    mondta:

    @jobangel: Én meg igen. Többek között ügyfélnél is.

  7. No Spam
    mondta:

    @jobangel: Külföldön nem is nagyon nézik ( meg egyes itt is tevékenykedő multiknál sem ). Inkább jellemző az akár 6-7 körös felvételiztetés.
    Ebben 3-4 szakmai „grillezés” is van.
    Itthon meg szinte minden álláshirdetésnél ott van az egyetemi-főiskolai végzettség mint követelmény vagy előny.
    Mindkettőnél eléggé el szoktam mosolyodni, mert pl. az én szakmámban ( rendszergazda, mint írtam az előbb ), a főiskolai/egyetemi képzésben szinte alig esik bármiről szó ami az ilyen munkakör betöltéséhez kell.
    Viszont van helyette sok matek, meg fizika, meg fejlesztői ismeretek ( amik persze egy mérnöknek kellenek )

  8. jobangel
    mondta:

    @No Spam: Én még ilyet nem láttam, pedig elég sok céget, elég sok HR-est ismerek. Olyat már igen, hogy nem volt HR-es, és aki a kiválasztást végezte, nem is HR-es szempontokat nézett. De a „kislány” is csak egy sztereotípia, a legutóbbi álláskeresésemben 40 fölött volt mindenki, és 3 pasas is volt HR-es szerepben. Ezekkel a dogmákkal szakítani kellene, mert sokat árt az álláskeresőknek.

  9. No Spam
    mondta:

    @jobangel: Tudom, hogy elvileg a HR az fősulis végzettség. De a gyakorlatban a cégeknél elég sűrűn előfordul, hogy egy sima érettségizett kislány végzi a HR feladatokat.
    Szóval jogos, lehet inkább idézőjelben kellett volna.

  10. jobangel
    mondta:

    @No Spam: ha HR-es, akkor nem érettségizett, min. fősulis végzettségű. Papírfétis csak a közszférában van, mindenhol máshol a tudás is elég lehet.

  11. jobangel
    mondta:

    @No Spam: igen, általában azt mondom, ne azt nézzék, hol tanulta (a „hírhedt GDF” vagy OKJ”), hanem, hogy mit tud. Pl. szakmai tesztekkel. De abba sok energiát kell ölni… Aztán nagy a csodálkozás, mikor a tutinak hitt BME-s emberke nem válik be szakmailag. De igaz ez nyelvtanulásra, bármi másra is. Mi az, hogy „csak” egy Origos nyelvvizsgája van? Beszéljünk vele, kiderül. (ööö, az egyik szülője angol anyanyelvű, és azért „csak” ilyen a nyelvvizsgája, mert ez kellett a diplomához, többet meg nem akart rá költeni).

  12. No Spam
    mondta:

    @Narancskommunista: Jó, de Magyarországon papír fétis van.
    Papír nélkül szóba sem állnak veled, mert a kedves érettségizett HR-es kislány egyből küldi a szemétbe a CV-t.
    Bár mondjuk ezeken a helyeken OKJ-val sem fognak felvenni.

  13. No Spam
    mondta:

    Csak a saját példámból tudok kiindulni OKJ ügyben.
    Általános Rendszergazda képzést végzek éppen, a hírhedt GDF-en.
    Azért ezt választottam, mert viszonylag lazák a bejárást illetően.
    Általában nincs probléma belőle, ha nem vagyok ott és magam készülök fel. Néha igen.

    Azért kezdtem el, mert amúgy is a szakmában dolgozom, de nincs papírom.
    Egy kis cégnél vagyok, ügyfeleinknek informatikai tanácsadást végzünk, valamint tervezünk és építünk nekik infrastruktúrát és üzemeltetjük azt.
    Tipikusan kisvállalkozások az ügyfeleink.

    Amit tapasztaltam, hogy a tudásanyag amit átadnak *elvileg* az egész jó. Viszont nem túl szőrösszívűek a számonkérésnél a szakmai tárgyak esetében.
    Bezzeg a nem szakmaiak!
    Ha az ember tanulja az anyagot akkor elég jól fel tud készülni a szakmára, ráadásul van kb. 2-2.5 hónap kötelező külső gyakorlat ( vagyis el kell menni valami céghez rendszergazdáskodni ).

    Az, hogy mennyire lenézett papír az OKJ bizonyítvány az tény, bár nem egészen értem, hiszen arra van a szakmai teszt, hogy kiderüljön, hogy alkalmas-e a jelölt.
    Meg hát utána ott a próbaidő is…

  14. No Spam
    mondta:

    @Bambano: Milyen informatikusokról van szó?
    Mondjuk egy rendszergazdának miért lenne 0 pont egy rendszergazda végzettség?
    Tényleg kell egy rendszergazdának mondjuk egy Bsc vagy Msc és főleg Phd egy kutató egyetemről?

    Persze ha valami kutató-fejlesztő mérnök-informatikusról van szó ( értsd: nem csak GUI-t fog összehúzogatni, hanem konkrétan innoválni kell ) akkor persze értem, de akkor a diploma az alap amúgy is.

  15. buday008
    mondta:

    Pl erre is jó: hogy az ismeretségben levő sógorkomajóbarát slepp megveheti ezáltal magának a már meglévő állásához a végzettséget.:_)) Iskoláknak üzlet államnak pénz- sokszor sajnos köze nincs a gazdaság valós igényeihez. munkanélküliség csökkentő hatása van ( tanárok révén ). Bizonyosan vannak azért olyanok is akiknek segített melót találni. vagy legalábbis remélem..

  16. Zewadeluxe
    mondta:

    @jobangel:
    Virágkötőként is hamarabb el lehet helyezkedni, mint mondjuk gazdasági végzettséggel szakmai tapasztalat nélkül. Konklúzió: mielőtt belekezdünk bármilyen képzésbe, nagyon alaposan utána kell nézni mire van kereslet és milyen feltételekkel. Illetve az ismerősöknél utána érdeklődni, hol milyen végzettséggel tudnának gyakorlatra lehetőséget biztosítani.

  17. Narancskommunista (törölt)
    mondta:

    @jobangel:
    Az esetek 99,9%-ában nem rendszerezett tudást kapunk, hanem papírt, biztos vannak kivételek, de azok a magániskolák hamar buknak a kontraszelekció miatt.

  18. jobangel
    mondta:

    @Deepblue Noir: ezt már most lehet jól csinálni, ha figyelünk dolgokra. az autodidaktáknak is van esélye, az OKJ-soknak is, de önmagában nincs csodarecept. Tényleg nincs olyan, hogy bejárunk egy képzésre, visszamondjuk a bemagolt tételt a vizsgán, és dőlnek az állásajánlatok. Olyan van, hogy kapunk egy rendszerezett tudást, egy szakmai ismeretségi kört (csoporttársak), és ezekkel is kezdünk valamit.

    A képzések tartalma mellett egyáltalán a létező képzéseket kellene értelmesen felülvizsgálni (lsd. marketing-asszisztens példám a posztban), ill. a támogatási rendszert (a mai posztom erről szól), hogy ne képezzenek a munkanélküliekből gondolkodás nélkül virágkötőt és bolti eladót, csakmert ez van belistázva náluk, miközben egyikkel sem lehet elhelyezkedni.

  19. Deepblue Noir (törölt)
    mondta:

    @Narancskommunista:

    és neked van igazad.
    a hazánkban népszerű, eléggé kevéssé hatékony magolós tanulást pláne olyan területen, amihez elég sok anyag rendelkezésre áll, önállóan is lehet csinálni, bár értelme szinte semmi.
    ami az okj igazi előnye lenne, az a szakmai gondolkodásmód kialakítása+ a gyakorlat. pont ezen a kettő területen kritizálják legjobban a képzéseket, kevés és elégtelen gyakorlat, „szakilogika” szinte semmi a végzetteknél.
    ráadásul jelentős túlképzés is van a legtöbb területen, tehát ha nincs az általad felvázolt helyzet (azaz kapcsolati háló vagy előzetes tudomás a kellő időben létrejövő állásról) akkor nagyon-nagyon kevés az esély, hogy bármire is megy vele.

    lehetne ezt jobban is csinálni, csak hát ahhoz némi szemléletváltás is kellene, a képzések tartalmát illetően ill. előzetes igényfelmérések is kellenének, többen írtak már erről. de ezeknek érdemben nyomát sem látni, magyarország, 2014.

  20. Narancskommunista (törölt)
    mondta:

    @jobangel:
    Lehet egyetlen lépéssel is pályát váltani, de azt nem az OKJ képzés adja meg, hanem a lehetőség, ami ritkán esik egybe az OKJ képzéssel. Ha elvégzel egy OKJ képzést, akkor 99,9% az esély, hogy nem találsz abban munkát, ha viszont van egy ismerősöd, aki szól, hogy fél év múlva lenne lehetőség náluk valamilyen szakmában, és te ennek hatására kezded el, akkor teljesen más a helyzet. Vagy mondjuk már évek óta hobbiból csinál valamit, végül elvégzi a tanfolyamot, és elhelyezkedik az új szakmában. Azért írtam, hogy egyedi esetben.

  21. jobangel
    mondta:

    @Narancskommunista: Ezt ennyire egyértelműen nem jelenteném ki. Lehet egyetlen nagy fordulattal is pályát váltani, és ehhez sok esetben elég az OKJ-képzés. Az én praxisomból nagy hirtelen eszembe jut egy tájépítő mérnök jógaoktató, és egy weblapkészítő fogászati asszisztens. Utóbbi pont az OKJ-s képzés közben megszerzett kapcsolatrendszer mentén indult el a fogászatban, semmilyen előzetes háttere nem volt a témában. Ezeket a váltásokat elég nehéz kezelni a CV-ben, 35 éves pályakezdőként sincs könnyebb dolguk, de mint írtam a posztban is, minden képzésből kap valami pluszt az álláskereső. Legszélsőségesebb esetben mondhatjuk azt, hogy addig sem volt rés a CV-jében, de ennél azért több pozitívumot is ki lehet hozni egy-egy képzésből.

  22. Narancskommunista (törölt)
    mondta:

    @Zewadeluxe:
    Ez minden képzéssel így van, ezért nevezem hazugnak azokat, akik azt állítják, hogy ha valakinek baj van a szakmájával, az képezze át magát OKJ-vel valami hiányszakmára, aztán abban talál munkát. Nem, nem talál, mert nem lesz tapasztalata, amit felmutatni. Pályát változtatni kisebb pályamódosításokkal lehet, vagy egyedi lehetőségekkel, amikkel élni kell, amire viszont nincs recept. Sőt, semmire nincs recept, amire van, az már mind telített, mert nyilván mások is ismerik, amúgy meg minden embernek saját utat kell bejárnia.

  23. Zewadeluxe
    mondta:

    @Narancskommunista:
    Ez a legtöbb gazdasági képzéssel is így van. Aki nem abban a szakmában dolgozik, hiába csinálja meg a papírt, aligha lesz esélye bekerülni egy ilyen munkahelyre. Mert az okj mellé 3-5 év tapasztalatot kérnek.
    Erre most lehetne az a válasz: hogy de, a közszférába be lehet kerülni „csak” papírral. De mégsem! Mert ott meg csak azért vannak meghirdetve az állások, mert kötelező. Tökéletes pályázati anyagokat nyújtok be közalkalmazotti állásokra és 1-1,5 év alatt még sehová sem hívtak be! Érdekes a versenyszférába meg számtalan interjút megjártam már…

  24. Zewadeluxe
    mondta:

    @komplikato:
    Sajnos ez tényleg így van sok helyen. A honlapon feltüntetnek legalább 30 tanárt, aztán a valóság ebből 2-3, mert a többi már rég nem tanít náluk. Meghirdetnek 15 féle szakmát amit ugyanazok az emberek oktatnak. Ez is elgondolkoztató. Főleg akkor ha teljesen különböző területekről van szó. Ebből is adódik, hogy az oktatás színvonala nem megfelelő. A tanároknak mellette más foglalkozásuk, vállalkozásuk is van, közben tanítanak és még ráadásul több szakmacsoporton belül is. Az esti, hétvégi órákon már se idegük, se energiájuk és még az órák is gyakran elmaradnak különböző okokból kifolyólag. Amikor ezt számon kéred az iskolán, akkor széttárják a karjukat, hogy sajnálják, nyilván majd be lesz pótolva. Ahha… inkább szépen el lesz felejtve, a kimaradt anyag, hiányozni fog a tudásodból és az óradíj is ablakon kidobott pénz volt. Na ezen most felhúztam magam… de túl friss az emlék.

  25. doggfather
    mondta:

    annyira meg tudok lepődni, hogy 2014ben, vagy 2013ban, mert ugye még éppen hogy 2014 van, még mindig fel kell hívni emberek figyelmét a folyamatos önképzésre.

  26. Narancskommunista (törölt)
    mondta:

    @Jankove:
    „Viszont ismerek olyat is, akinek az OKJ azért kellett, hogy legyen legalább valamiféle papírja arról, amihez egyébként kiválóan ért. „

    Én is ismerek ilyeneket, meg olyat is, aki diplomát is szerzett ebből a célból.

    Viszont megfordítva a dolgot, az az óriási kamu, mikor a pékkel elhitetik, hogy ha elvégzi a webprogramozó tanfolyamot, akkor jól fog keresni. Nem, mert tudást azt nem fog kapni a képzésen, csak papírt, ami csak annak ér valamit, aki egyébként is ért hozzá.

  27. Narancskommunista (törölt)
    mondta:

    Egyébként magam csak egyetlen OKJ-s képzést végeztem el eddigi életem során, viszont van a családban, aki rengeteget, van olyan is a családban, aki tanított közoktatásban és OKJ-s képzésben is, mert ismerek rengeteg embert, akik elvégeztek ezt-azt. Egyszer úgy volt, én is tanítani fogok egy felnőttképzéses tanfolyamon, de végül nem jött össze. Ezek alapján azt kell mondjam, a képzések 99,9%-a nem jó semmire.

    Mert sorolhatnám a dolgokat, azzal kezdve, mikor az iskola kiköti a tanárnak, hogy nem buktathat meg senkit, mert ha buktat, akkor más iskolát választanak a papírra vágyók, mikor olyanokat kell átrugdosnia, akiknek a 4 alapművelet nem megy, ezért nincs az a feladat, amit meg tudnának oldani, mikor az akkreditáció miatt kamu önéletrajzot iratnak a tanárral X év tapasztalatról a szakmában, mikor a képzés 100%-a elmélet egy gyakorlatias szakma esetén, mikor olyan oktat, aki épp elvégezte ugyanazt a tanfolyamot, mikor kamu óraszámokat írnak be, mert így olcsóbbak tudnak lenni a konkurenciánál ugyanazt a papírt adva, sorolhatnám… Nem, ez nem a legalja, ez a képzések többségénél így van. Nagyjából a fizetsz és papírt kapsz szisztéma a lényeg, ez alól nagyon kevés a kivétel. Az új OKJ egy a dolgokban benne lévő ismerősöm szerint tovább erősíti ezt az elvet, mivel a megnövelt óraszámokat csak a szakközépiskolák fogják betartani az OKJ képzéseikben, a magániskolák el fogják kamuzni, így a normális képzések aránya még tovább fog esni.

    Természetesen vannak üdítő kivételek. Informatikával példálóztak páran, azért nem jó példa, mert ok, hogy sokan OKJ végzettséggel programozással foglalkoznak, csakhogy ezt 0 papírral is ugyanúgy megtehetnék, ha van tudásuk, a tudást viszont nem ott szedik/szedték össze, hanem úgy, hogy leültek szabadidejükben programozni, tanulni, maga a képzés nem ér semmit. És akkor ezt vigyük át olyan szakterületekre, ahol nem áll rendelkezésre mindenki otthonában az eszköz, na azokkal mi van?

  28. Narancskommunista (törölt)
    mondta:

    @zegema:
    Ha már szakács, lehetne mesélni róla… A legviccesebb, mikor a nyugati határszélen mivel a szakács hiányszakma, ezért elküldték a munkanélkülieket szakács tanfolyamra, még ösztöndíjat is kaptak, aztán nagyjából egyből sem lett szakács, még aki az akart lenni, az sem, mert egy ilyen képzéstől nem lehet megtanulni, akikből pedig hiány van, azok a jól képzett és tapasztalt szakácsok, a párhuzam nagyjából megfelel az informatikusok esetének is, ahol rengeteg a pályakezdő munkanélküli, még egyetemi, főiskolai képzésekről kikerülve is, nem hogy OKJ gyorstalpalóval és 0 tapasztalattal, míg a tapasztalt szakemberekből hiány van.

  29. Online Távmunkás
    mondta:

    @Deepblue Noir: „állás néz ki neki ha megkapja a papírt”
    Hol lesz az az állás 2 év múlva, amikor megkapja a papírt?

  30. komplikato
    mondta:

    @Online Távmunkás: Mondjuk amikor az „oktatási cégnek” van a területen 2-3 tanára összesen 22 féle szakmára, na akkor marha jól meg lehet tőlük tanulni. 😀

  31. Deepblue Noir (törölt)
    mondta:

    @Vittore.:

    erre gondoltam:)

  32. komplikato
    mondta:

    @Jankove: Hány diplomás „IT szakembert” láttam már, köztük rendszergizdákat is, akik egy alap Windows telepítést nem bírtak megcsinálni rendesen, de azért bevállalták a rokon és szomszéd gépének elszabását.

  33. Deepblue Noir (törölt)
    mondta:

    @Online Távmunkás:

    ezért sajnos egyelőre tényleg csak akkor éri meg végezni, ha valakit nagyon érdekel az adott terület, vagy állás néz ki neki ha megkapja a papírt.
    pedig simán lehetne másként, és igen, ez részben az államon múlik. csak hát most lehet hogy még ezt sem szabad leírni, mert ki tudja mi történik (na nem politizálok tovább)

  34. Vittore.
    mondta:

    @Deepblue Noir: nálunk régebbi programozó nézi meg, hogy nem csak a memóriát zabálja a megoldása, nehogy összeszakadjon a weboldal egy kicsi kis plugin miatt. Az a programozó, aki msc-n ezt tanulja, az meg már optimalizálni is tudja a kódot, más python kódokkal bővíti, s persze nem okoz gondot megérteni az OOP-t. Más kérdés, hogy aki ma Magyarországon mérnök informatikus, vagy progmatos, az vágja, mi az OOP, mert mindenhol első félévben szóró tárgy a programozás elmélet+gyakorlat, nálunk épp Java volt mögé téve.

  35. Online Távmunkás
    mondta:

    Sajnos az OKJ eléggé lutri, tízből egy ad értékelhető tudást. Még oktatási intézményeken belül is hatalmas eltérések lehetnek két szak között.

  36. Deepblue Noir (törölt)
    mondta:

    @Jankove:

    ez természetesen nem így van, de lényegtelen, mert itt off.

  37. Névtelen
    mondta:

    @Emmanuel Goldstein: „miazhogynem? nem is vagy te ájtís.”

    Kihagytad a nyomtatótoner utánrendelését, és a kiégett budiizzó cseréjét is, merthogy az is elektromossággal működik, amit magára valamit is adó IT-s nek supportálni kell tudni :))

  38. Vittore.
    mondta:

    @Deepblue Noir: azzal már el lehet kezdeni, de van, akinek ez is nehéz

  39. Névtelen
    mondta:

    @Deepblue Noir: Programozni olyan, mint zenésznek lenni. Vagy van hozzá adottságod, vagy nincs. Sehol nincs leírva, hogy kizárólag suliban tehetsz szert erre a képességre, sőt. Az iskola csak a hatékony tanulást szavatolja, hogy a lehető legrövidebb idő alatt, elsajátíts használható szinten valamit. A zenét analógiának hoztam, ha megnézed pl; mit csinálnak a legnagyobb -zeneiskolát nem látott- gitárvirtuózok, hogyan fogják a hangszert, attól egy zenetanárnak valszeg a haja égnek állna. De kit érdekel a módszer, és iskolázatlanság, ha a végeredmény lehengerlő? Az IT suliban szabályosan, szépen megtanuld a szakma alapjait, a fogalmakat, kapsz egy kissebb tudásbázist, aztán rajtad múlik mit kezdesz vele. Egyébként az informatika azért erre témakörre a legjobb példa, mert a legtöbb hazai szakember nem azért ment informatikai iskolába, mert ott bármi újat tanítottak neki, hanem hogy hivatalosan is azzá váljon amihez ért…

  40. Deepblue Noir (törölt)
    mondta:

    @Emmanuel Goldstein:

    na ja, aztán én meg el is hiszem, hogy mindenhez profi módon értenek. egy finoman szólva nem szerény de szakmáját elég komolyan művelő infós mondta, hogy ő rengeteg alsó-közép szinten lévő emberrel találkozott a szakmában, a tényleg magas színvonalúak ritkák, hát el is hiszem neki, ha specializálódás helyett ez megy, mert (a roppant versenyképes) kis cégek csak így hajlandók alkalmazni valakit.
    bár az is igaz, sokszor a kutyát nem érdekli, hogy valami színvonalas-e vagy sem.

  41. randomuser1
    mondta:

    @Jankove: ez meg amásik, valamiért mondenki asziszi, az informatika egy szolid szakma..
    ellenben kiscéghez úgy vesznek fel ISM-nek, h mellé jut egy kis junix, vindóz szerveradmin, csapj össze lokálhálózatot, a PBX-et cseréld le voipra meg kéne írni egy ERP rencert is accesben, vagy szísárpban, de az adattömböket is tartsad karban, a cég veblapján kívűl, amit persze megintcsak te üzemelteted (amin akarod), és lehetőleg netszekes is legyél, nehogy már meghekkelje valaki a megrendelőfelületet.
    miazhogynem? nem is vagy te ájtís.
    🙂

  42. Deepblue Noir (törölt)
    mondta:

    (amúgy teljesen off, de míg azt feltétel nélkül elfogadom, hogy a magyar oktatás nem sokat ér ezen a téren, de mindig rejtély volt számomra, miért gondolják sokszor nem igazán kiemelkedő képességű emberek, hogy mindenféle oktatás nélkül komoly programozókká válhatnak, és ezeket utólag ki tesztelte igazán azt illetően, hogy tényleg minőségi munkát végeznek-e, nem csak olyan ” valahogy elvégezte a feladatot, ha meg kritizálod, leordít vagy megsértődik”-módon)

  43. Névtelen
    mondta:

    @manager2008: „Ma bármelyik szakma már olyan hogy csak erős önképzéssel lehet a top szinten maradni.”

    Annyival egészíteném ki, -maradva az informatikánál- hogy kell mindenkinek keresni egyvalamit, ami érdekli, és amiben el tudja ásni magát komolyan. Sajnos bármennyire is szivacs agyú valaki, és végtelen szabadideje van, az informatika annyira gyorsan fejlődik, és annyira szerteágazó, hogy lehetetlen egyszerre minden ágában jónak lenni. Nyilván egy pár éves informatikai képzés nem is tud mindent felölelni mélységeiben, nagyjából ezért is ér egy frissen megszerzett informatikai diploma annyit, amennyit. Én pl; high-end szerverekkel foglalkozok neves multiknál másfél évtizede, ebben vagyok toppon, de pl; lövésem sincs a tabletekről, mobil gépekről, tök ciki bemenni egy átlag számtech boltba, és égni az eladó előtt, olyan dolgok nem tudása miatt, amit egy tizenéves kiráz csípőből… ilyen bicikli ez.

  44. Deepblue Noir (törölt)
    mondta:

    @Vittore.:

    azért ez is érdekes. elvileg érettségizett ember két év alatt válhat programozóvá a nulláról indulva. azért én tényleg nulláról két évnél kisebb programozási „tapasztalattal” rendelkező embert semmilyen értelemben sem neveznék programozónak, az egy szakma.
    nem tudom, te mint a szakmát gyakorló mit hívsz annak, „egy kis php” azért még aligha az

  45. Deepblue Noir (törölt)
    mondta:

    @jobangel:

    „a cégek elvárása is hamis, iskolából kijövő munkavállaló nem profi szakács, asztalos, piktor, HR-es, könyvelő stb., majd nála lesz azzá, ha ad rá lehetőséget. Igen, ez energia, de ha nincs kész ember, vagy nincs rá pénz, akkor ez az alternatíva: felvenni egy kezdőt, aki jól megtanulta az elméletet, és fejleszteni.”

    az iskolák kezdő szakembereket kellene hogy képezzenek, ez sok esetben sajnos nem teljesül.
    ezután jönne be az amit te írsz, csakhogy nem csak magyarországon, hanem még sokszor nyugaton is, ahogy hallom, már gyakorlattal rendelkezők kellenek, ami elvileg iskola+pár év gyakorlat.
    mert sem idő, sem pénz, sem kedv, sem kultúra betanítani, „nehogy már”.
    ehhez jön hogy az iskola sokszor nem sokat ér a rossz minőségű képzés miatt, így aztán nem is lehet egyről a kettőre jutni.

    nem igazán látom be, hogy ez mitől változna, legalábbis a közeljövőben

  46. Deepblue Noir (törölt)
    mondta:

    @jobkereso:

    „az állam pedig ahogy már „megszokhattuk” sohasem azt csinálja amit kéne, itt sem a munkaerőpiaci megfelelést erőlteti, hanem bürokratizál és költséget növel”

    hát ez az.
    mintha 25 év alatt nem lehetett volna elérni, hogy régiónként feltérképezzék az aktuális munkaerőpiaci helyzet, 5 és 10 éves előrejelzéseket készítsenek és ehhez igazítsák a képzéseket.

    csak hát ez egyrészt költséges, másrészt meg az oktatásmutyinak nagyrészt vége lenne.
    ehhez jönnek egyéb kártékony változtatások, ill. a képzések tartalma.
    lehetne ezt jól csinálni így viszont szinte semmit sem ér.
    ez egy ilyen ország.

  47. kisemberigaza
    mondta:

    az OKJ-s kepzes annyit er amennyit az ember……

    – lehetsz ket bufeszakos egyetemi diplomas senkihazi is 🙂
    – vagy OKJ-vel kapsz egy belepojegyet aztan talan megembereld magad valahol?

    20 eve nem volt penzem sem idom, hogy 3-5 evet az iskolapadban ucsorogjek elvegeztem egy OKJ-s rendszerszervezot azt 20 eve programozok utobbi 10 evben kulfoldon 600juros napidijert
    szoval aki fikazza az OKJ-t azt tehet egy szivesseget :):)

    hajra fiuk akinek csak az OKJ jut az csinalja meg aztan hatha erteni is fog hozza es szerencseje is lesz!!!

    NEM feladni itt a sok karogo ellenere! 🙂

  48. manager2008
    mondta:

    @Jankove: Sok évig volt alkalmam informatikai főiskoláról válogatni gyakornoknak embereket. A cégem fizette a gyakornoki időre a főiskolának a díjat. 30 emberből alig tudtam kiszedni egyet kettőt aki használható volt valamire. Viszont mindig volt olyan aki tényleg tehetséges és igyekvő volt, már iskola előtt is tudta az alapokat és ott már csak továbbfejlődött. Ma bármelyik szakma már olyan hogy csak erős önképzéssel lehet a top szinten maradni. Igaz aki jó azt meg elviszik külföldre, itt maradnak a bénák. Nagyobb projekthez a BME informatikus tanárait is szerettük volna bevonni. Nem volt sikeres a műtét. Szóval kell a papír, de nem az számít igazán. Egy komolyabb adatbázis kezeléshez szükséges tananyag nem is fér bele az egyetemi oktatás keretei közé.

  49. Névtelen
    mondta:

    @zegema: „egyetértek, hogy programozót nem OKJ-vel kell keresni.”

    Sajnos még mindig ott tartunk, hogy papírok alapján (elő)ítélünk. Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, dipomás mérnökök között ugyanakkora eséllyel találsz kutyaütő informatikai antitalentumot, mint az OKJ-sok között. Nemegy kollégám volt, aki huszon-harmincix éve diplomázott, mindent tud a lyukkártyáról, neumannról, és a szakmai történelemről, de egy mai komplex rendszert már nem képes átlátni. Ebben a dinamikusan fejlődő szakmában egy év is nagy idő. Harminc éves informatikai diploma nagyjából wc-papír kategória… Viszont ismerek olyat is, akinek az OKJ azért kellett, hogy legyen legalább valamiféle papírja arról, amihez egyébként kiválóan ért. (sajnos a belépő a céghez, még mindig a papír, és nem a tudás).

  50. randomuser1
    mondta:

    @Vittore.: azt hallottam, az okj-s sebészek se ojjan jók mint akik végigseggeltek 8 év egyetemet 🙂

  51. El-kúrom
    mondta:

    Három év egy szakmunkásképzőben bukdacsolva kettesre vizsgazva vagy egy év kitűnőre OKJ- n ? Munkaltatóként kit vennél fel? Az is számít , hogy a tanuló akar tanulni vagy egyszerűen nem vették fel máshova! Én az első szakmámból nem tutam megélni ezért elment egy OKJ képzésre a munkaügy által támogatva . Azóta mesterfokozatot és FMV.jogosultsagot szereztem és nem mellesleg a vizsgákon én segítettem a nem OKJ-s szakiknak is. Egyszóval nem minden szakmában és nem mindenkinél ér kevesebbet ez a fajta képzés. Ha valakinek büdös a munka annak tök mindegy milyen papírja van.

  52. jobangel
    mondta:

    @Zewadeluxe: Köszönöm az elismerést.
    Én nem gondolom, hogy baj lenne az elmélet előtérbe helyezése, az egyes gyakorlati képzések néha még mondvacsináltabbak, és szegény tanonc azt hiszi, hogy gyakorlata van, az első munkahelyén meg kiderül, hogy nincs, és kirúgják próbaidőben. Akkor már egyszerűbb lenne azt mondani, hogy kérem, könyvből már tudok ejtőernyőzni, engedjenek kiugrani egy repülőből, tudni fogom, mit kell csinálni, a gravitációra meg lehet számítani. Komolyra fordítva, a cégek elvárása is hamis, iskolából kijövő munkavállaló nem profi szakács, asztalos, piktor, HR-es, könyvelő stb., majd nála lesz azzá, ha ad rá lehetőséget. Igen, ez energia, de ha nincs kész ember, vagy nincs rá pénz, akkor ez az alternatíva: felvenni egy kezdőt, aki jól megtanulta az elméletet, és fejleszteni.

  53. jobangel
    mondta:

    @zegema: nem szeretem a bújtatott reklámokat, de mivel az oldal, amit ajánlottál, segíthet, nem törlöm.
    De a macska rúgja meg, én itt azt hirdetem, hogy egyenes beszéd, meg őszinteség, ha ideírod, hogy ez a ti oldalatok, és lehet, hogy hasznos, akkor is itt maradt volna.

  54. zegema
    mondta:

    @Vittore.: egyetértek, hogy programozót nem OKJ-vel kell keresni. Azonban van számos szakma, a masszőrtől a szakácsig, ahol egy színvonalas képzés során símán el lehet sajátítani a szükséges ismereteket. Persze nem mindegy, hogy hol, én is sokáig kerestem képzőt, nekem sokat segített egy összehasonlító oldal, eléggé objektívnek tűnik:

    tanfolyam-kepzes-valaszto.hu/

  55. Con Storm
    mondta:

    Mivel nincs megoldva az adószám nélküli piacozás, mivel nincs megoldva a forgótőke képzés… mivel nem érdekelt a vállalkozó a termelésben, mert magyaabbak az adók a környező országokhoz képest és így nem érdekeltek a termelésben!

    L…f…szt sem érnek a OKJ-ésképzések! Me nincs munka…

  56. Vittore.
    mondta:

    Amikor én programozót keresek, sokan azért jelentkeznek, mert végig csináltak egy webprogramozói okj-s képzést. Az esetek 90%-ában még annyit sem tudnak megcsinálni, hogy egy oldal forráskódjában feljebb helyezzenek egy elemet, ami kb. 3 másodperces copy-paste munka lenne.

    És akkor még nem is beszéltünk az igazi programozásról, ami objektum orientált lenne és nekem csak azt kéne elmondani, hogy miből mit szeretnék kapni, s nem nekem kell lépésről-lépésre megterveznem a feladatot.

    Az eddigi legjobb programozóink mind informatikus mérnökök/programtervező matematikusok voltak, így szerintem az okj-s képzés még a legtöbb esetben arra sem jó, hogy a seggüket kitöröljék vele.

    Bár én soha sem a papírt nézem, hanem kap mindenki egy teszt feladatot és azon már látszik, hogy érdemes -e vele foglalkozni. Programozni senki sem tanul meg magától, de aki nem érti meg logikailag, mi egy szelekció, vagy iteráció lényege, akkor abból sohasem lesz programozó.

    Aki most hasonló okj-n gondolkozik, az jobban jár, ha magánórákat vesz egy igazi programozótól ezért a pénzért. Ha már a gondolkodásmód megvan, akkor onnantól fogva tovább lehet tanulni saját fejjel is. Ezzel meg már el lehet helyezkedni olyan helyen, ahol a többi tudást megtanítják. Egy kis WordPress tudás nem évek kérdése, és a WordPress alapú weboldalak felépítéséből álló munkák sohasem fogynak el. És ehhez még csak tényleg a legalapabb php, html és css kell.

  57. komplikato
    mondta:

    A legtöbb ember akinek pont szüksége volna OKJ képzésre már az emelt óraszám előtt SE tudta azokat megfizetni. A „támogatott” OKJ meg vagy mesében létezik, vagy olyan képesítést ad, amivel zéró esélyed van bármire. Ellenben arra jó volt az OKJ képzés fokozott habzása, hogy pl. egy EÜ középiskolával vagy technikummal NEM vesznek fel dolgozót, mert az OKJ-s kolléga minimál bére kisebb. És akkor nem beszéltünk olyan szakmákról ahol X évente saját zsebből „továbbképzést” meg újra vizsgázást tettek kötelezővé, különben bukja a képesítést.

  58. Zewadeluxe
    mondta:

    Jobangel: Nagyon jó a cikk! Grat!
    @HUN_Sector: Valóban az elméletet nyomatják, de ennek is megvan az oka. Mert a képzés valójában csak a sikeres vizsgára készít fel és nem a munkára. Erre már nem marad idő. Így is elég hosszúak és költségesek a tanfolyamok. Gyakran még így se marad idő leadni mindent. Ez saját tapasztalatom. Ha pedig nem adják le a megfelelő elméleti anyagot, akkor megnő a bukott hallgatók aránya. Ami meg rossz fényt vet az iskolára. Saját bőrömön tapasztalom, hogy hiába van a zsebembe az okj-s végzettségem, nem tudok elindulni ezen a területen, mert a munkáltatók fel vannak készülve erre. Állásinterjún elém raknak olyan szakmai teszteket, feladatokat, amelyekre csak pislogok, mert bizony a suliban ezt nem oktatták. Valahonnan pedig csak el kéne indulni… Ha valaki esélyt kap, hogy tapasztalatot szerezzen az adott területen, akkor a lehetőségbe két kézzel kell kapaszkodni!

  59. jobkereso
    mondta:

    a barátnőm egy aerobic edzői okj tanfolyamot csinál (a 2 diploma mellé), és panaszkodik hogy elég húzós, sokmindent tanítanak, részletes is valamennyire, és időt kell szánni a gyakorlati részére

    nyilván nincs összehasonlítási alapom, de nem tűnik annyira gagyinak

    nagyobb a probléma a munkaerőpiaccal, a feltérképzett okj képzést végző intézmények évente kidobnak vagy 300 ilyen okj papírt, miközben az egész országban van kb. 5 ilyen állás

    az állam pedig ahogy már „megszokhattuk” sohasem azt csinálja amit kéne, itt sem a munkaerőpiaci megfelelést erőlteti, hanem bürokratizál és költséget növel

    a tandíj szerintem elvi hibás megközelítés, mert abból indul ki, hogy a képzést végző intézmény valamiféle tudás-gyár, vagy egy mátrix féle masina, ahol bedugnak egy usb csatlakozót az illető fejébe és áttöltik rá az új szakmát, csak kell rá 1-2 év

    de nem, a képzést végző intézmény, és különösen a diplomaszerzés fő tevékenysége a szelekció, hogy kiválasztja azokat akik képesek majd a diplomában foglalt munkát jól elvégezni, márpedig nem mindenki képes rá, sőt igazából a diploma normális körülmények között pont olyan munkákhoz kell, amit a többség nem képes elvégezni, akármennyit is képzik rá. A tandíj bevezetése oda vezet, hogy kontraszelektált diplomás állomány kerül ki az iskolákból, amivel párhuzamosan drámaian beszűkül a felfelé mobilitás a társadalomban.

    az okj úgy jön képbe, hogy ez is a tandíj bevezetésének egy bújtatott formája, ahogyan az önköltséges/fizetős diplomaszerzés is az

  60. JohnHenry
    mondta:

    okj-s képzésekkel az a baj, hogy tele vannak munkaügyi által beiskolázott emberekkel, akik – tisztelet a kivételnek -, beszélgetni járnak be, és a legtöbb iskola is így áll hozzá a dologhoz. tapasztalatból mondom, voltam saját zsebből okj-s képzésen, munkaügyis is voltam, mindig ez van. ezt tudják a munkaadók is, úgyhogy ahogy bambanő is írta, a papír értéke náluk 0.

  61. Sziasztok!
    Februárban fogok befejezni egy két éves képzést. Amit látok és probléma az a következő: ahány kormány-oktatás politika annyiféle rendszer. A főnököm aki javasolta, hogy vágjak bele szintén ezt a képzést végezte még 2004ben. Akkor a képzés 3 éves volt és mivel egyetemen/főiskolán oktatták, rendes főiskolai diplomát adott. Az esetemben már 2 éves a képzés ugyanazon az egyetemen és OKJ. Azonban a kormány ugye újított ezen tavaly, emelte az óraszámot a háromszorosára, tehát vagy rendes nappali képzés lesz 3 éves és diplomát ad , vagy 6 éves lesz a mostani rendszerben (vicc).
    Egy félév 115 000 ft, vizsgadíj 50 000 ft.

    Ezzel megint ki fogja megszívni? Aki most csinálja, mert amíg a főnökömnek diplomás fizetése van, nekem szakmunkás. Aki utánam jön annak megint diplomás lehet. 🙂

  62. endike
    mondta:

    állami értelmiségi álláshoz biztos elég, ott úgyis csak a pappppír számít

  63. HUN_Sector
    mondta:

    Sajnos az elméletet nyomatják ott is, a gyakorlat meg elsorvad. Amíg a gyakorlati teendőket is elméletben vitatják meg a hallgatókkal, addig nem lesz előrelépés és színvonal bővülés, sem az OKJ, sem a felnőttképzés színterén.

  64. Bambano
    mondta:

    amikor én felvételiztettem informatikusokat, az okj-s képzés mintha nem lett volna. nulla ponttal értékeltük.

  65. jobangel
    mondta:

    @Zöldkabátos: Sajnos igazad van, iskolája válogatja, milyen színvonalú a képzés. Én abból indultam ki, hogy megfelelő színvonalú, de ez nem általános…

  66. Zöldkabátos (törölt)
    mondta:

    Volt szerencsém elvégezni nemrég egy kétéves (tehát elvileg komolyabb) OKJ-képzést. Vicc volt. Szakmai tudást alig nyertem vele.

    Pozitívum, hogy megismerhettem pár tanárt, akik még így harmincéves fejjel is képesek voltak rám nagy hatást gyakorloni, ill. a jelenlegi munkám ennek az OKJ-s papírnak köszönhetem.

    Tehát arra, amire kitalálták, nem volt jó, de megérte.