Miért Önt kellene felvennünk?

Miért Önt kellene felvennünk?

Ezt a kérdést nagy divat volt feltenni állásinterjúkon egy időben, amiből csak az látszott, hogy a kérdező megtanulta az aktuális tananyagot, és alkalmazta is a gyakorlatban. A baj csak az, hogy ennek a kérdésnek álláskeresői oldalról nincs semmi értelme (valójában munkáltatói oldalról sincs).

Még nagyobb baj, hogy egyes helyeken még mindig felteszik – főleg ott, ahol nem költenek HR-re –, mert azt hiszik, hogy ez olyan igazán HR-tudományos, na most aztán jól bekérdezünk, nem kell ide HR, tudunk mi is kérdezni! Komolyabb helyeken pedig simán csak benne ragadt az előírt interjú-protokollban, azért kérdezik, mert a választ rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. Egy céges HR-kézikönyvet átírni, jóváhagyatni pedig drágább, mint feltenni egy idétlen kérdést, ezért senki sem foglalkozik vele, hogy modernizálja az anyagait. De mit tehet az álláskereső, ha erre kell válaszolnia?

Olvastam erről a kérdésről egy amerikai tanácsadó hölgy cikkét, ő azt tanácsolta, hogy légy őszinte. Ha teljesen őszinte akarsz lenni, és nem jó tanulóként felmondani a leckét, akkor nyugodtan elmondhatod: akarod ezt az állást, de ha téged választanak, azt valószínűleg nem fogod tudni, miért is tették, hiszen ők döntöttek. Ők ismerik a cégüket, a folyamataikat, az eljárásaikat, ők látták a többi jelöltet, és ha ők úgy ítélik meg, hogy te felelsz meg leginkább, akkor annak örülni fogsz. Vagy, ha nem szimpatikus a cég, a feladat, a hozzáállás, akkor azt is mondhatod, hogy nem vagy biztos benne, hogy te kellesz nekik, de erről úgyis ők fognak dönteni, utána majd te is hozol egy döntést. Ilyenkor akár fordulhat is a kocka, lehet, hogy meg akarnak majd győzni arról, menj hozzájuk dolgozni…Ha én HR-tanácsadó lennék, és ezt kérdeznék tőlem egy interjún, valószínűleg felajánlanám szakmai segítségem a kiválasztásban egy méltányos óradíjért, ha már ennyire nincs ötletük, miért is kell vagy nem kell egyes jelölteket kiválasztani 🙂 Ez is pimasz megoldás, de legalább rájönnek, hogy ostobaságot kérdeztek.
A tanácsadó hölgy megoldásai nekem szimpatikusnak tűnnek, ellenben a mi magyar valóságunkban kifejezetten nem tanácsolnám ezeket. Ha kell az állás, ne pimaszkodj.

——————

Jelöltként nálunk működhetnek az alábbiak:

1. Kihasználod a helyzetet arra, hogy magad mellett érvelj. Ebből építs egy jópár mondatos monológot, kezdve azzal, hogy visszautalsz az előzményekre: Ön azt mondta/az álláshirdetés azt írta, hogy ezmegaz a képesség, tapasztalat fontos. Én pont ilyen vagyok, 15 éve ezt csinálom, ismerem a folyamatokat, piaci szereplőket stb. A céget is régóta ismerem a piaci ismereteim folytán. Vagy: új cég, ami érdekes feladatokat adhat (nem kihívást!!!). Például ehhez hasonló feladatokat így meg úgy oldottam meg, szerintem itt is működne hasonló módszer. Ezzel legalább az interjúztatónak össze tudjuk foglalni mindazt, amit szeretnénk, hogy tudjon rólunk. Ezt fogja tenni az összes többi jelölt is.

2. A monológba beleteheted azt is, hogy az adott cég miért érdekes számodra különösen. Például mert a cég főtevékenysége kapcsolódik a hobbidhoz, akár az is, hogy könnyen megközelíthető számodra, közel laksz, azonnal tudsz kezdeni (ha sürgős nekik embert találni).

3. Újabb lehetőség, hogy valamit kezdj ezzel a kérdéssel, ha a monológ után visszakérdezel: mit gondol, mik azok az elemek a képességeidben, szakmai múltadban, ami ebben a pozícióban, ennél a cégnél érték? És máris elérted, hogy felteheted a saját kérdéseidet, amik segítenek a saját döntésedben. Álláskeresőként az állásinterjún ez az egyik legfontosabb feladatod.

4. A kérdés aljasabb változata, mikor azt kérdezik, hogy „a sok jól képzett, tehetséges jelölt közül miért pont Önt kellene választani?” Az álláskeresői eljárás ugyanaz, mint a fentiekben, de egy dologgal kiegészülhet. Elmondhatod a monológban, hogy te milyen vagy, mennyire megfelelsz, de azt is, hogy nem tudod magad a többiekkel összehasonlítani, mert nem beszéltél velük, nem ismered őket. A cég döntési kritériumait is csak sejted az álláshirdetésből, és bízol benne, hogy meggyőzted őket az alkalmasságodról. Majd jöhet a visszakérdezés….

————————————————————————————————————————————————————–

Elindult a Goldenblog 2013 blogverseny szavazása!

A Biznisz kategóriában szavazzatok rám!

http://goldenblog.hu/szavazas.aspx

goldenblog_1.jpg

Írj te is!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. LongCafé
    mondta:

    első 3 = első 4 🙂

  2. LongCafé
    mondta:

    egyszer dolgoztam egy olyan cégnél, amelyik tudományosan próbált meg építkezni, hogy nem organikus fejlődés, hanem majd összerakjuk, könyv szerint. ennek megfelelően az első 3 alkalmazott a vez.ig, a kontrolling, a HR és az értékesítési igazgató volt, nyilván 4 cégautóval, meg egy rakás loser, akik a cég egyik profilja lettek volna, egy korábbi cégből átvéve (mi). Mi voltunk a szoba-konyha, a 4 vezető meg az új lakó, aki a +2 szobát + tetőteret építette volna mellénk. Nyilván, elkezdődött a toborzás, a HR vezető közreműködésével: SOHA annyi inkompetens hangembert nem láttam a saját szakmámban, nem is tudtam elképzelni, mennyien vannak ilyenek (én azelőtt ilyen “tudatos” cégnél nem dolgoztam, a szakembereket ismeretségi körben, személyes kapcsolatokkal, referenciákkal szoktuk megtalálni). Ezek voltak azok, akik átmentek a HR szűrőjén, akikből a vezető válogathatott, mondanom sem kell, gyorsabban cserélődtek, mint 10 éves táborozón az alsógatya… A cég természetesen nem lett sikertörténet, sőt. De 2-3 évig hajtani f (remek) cégautót a befektető pénzéből, azért az nem lehet sz (rossz).

  3. Circus
    mondta:

    @jobangel: nem tettem, mert végülis mindkét pozícióra meghallgattak, és a jobbik(nak látszó)ra vettek fel.
    Mindazonáltal erősen elgondolkodtatott a dolog a cég komolyságáról, rögtön erős hendikeppel indultak nálam, aztán az első fizetés gyorsan betette a kaput. Ja, én is hülye voltam, mert hittem a HR-es kisasszonynak, hogy mennyi az annyi – tanulópénz megvolt, de nem értem, hogy akkor ő pl minek van?

    (kellően jó a háttér amúgy, valahol sajnálom is, de a szokásos multi-magyarosch balfütyiskedéssel nem akarok mit kezdeni. Cserébe másik multinál csinálom ugyanezt, de legalább nem a ‘világ végén’ 🙂 )

  4. Névtelen
    mondta:

    @ColT: nem TATA, francia cég volt.

  5. @Asszem: HR nélkül, beül az adott dolog főnöke, és elbeszélgetnek. Ő is tudja, ki a szimpi neki…

    Nálunk is van ilyesmi. Interjún a HR mellett bent az adott terület vezetője.
    Na ez egy hisztis manus volt egyszer, és csak olyan embereket vett fel, akik olyan nyafogósak, hisztisek, mint ő… 😀

    @Kulics: LOOLLLL Tata? 😀

    @Mylady: Viszonylag normális hely lehet.

  6. @Kulics: Elhiszem én is voltam ilyen interjún tapasztalatból beszéltem…azonban voltam 8 körös top manager kiválasztáson is ott nem volt ilyen….mégis kemény volt…

  7. Névtelen
    mondta:

    @tnt: jaja főleg a nálunk levő külföldi multik csinálnak ilyen pszicho teszteket… ha elefántot választasz akkor már rögtön megbuktál… az ő kultúrájukban ez valamiért tabu… nevetséges.
    Ez is megtörtént eset sajna.

  8. Mylady
    mondta:

    @ColT: Na, ez érdekes. Rengeteg interjún voltam már, de olyannal, mint a jelenlegi munkahelyemen, sehol sem találkoztam.
    A jelentkezéseket a HR megszűri, ez tipikusan az abszolút nem stimmelő pályázók kiejtését jelenti. A maradékból a szakmai vezető kiválasztja azokat, akikkel beszélni akar (de a kiszűrteket is átnézheti, ha akarja).
    A kiszemeltekkel a HR telefonon elbeszélget (kb 5 perc) és időpontot egyeztet. És persze ellenőrzi az önéletrajzban feltüntetett ellenőrizhető adatokat (pl diploma, nyelvvizsga megléte).
    Az interjún a szakmai vezetők vesznek részt, a HR csak akkor, ha kérik. Így nincsenek is idióta kérdések 🙂
    A kiválasztott egyeddel végül a HR-es tartja telefonon a kapcsolatot, elküldi az ajánlatot, amit mailben, faxon is vissza lehet küldeni.

    Amikor engem vettek fel, akkor 1 személyes megjelenésem volt a cégnél, legközelebb az első munkanapomon kellett bemenni.

    Ezek az általános HR-esek, ők intézik a munkaviszony alatt felmerült egyéb dolgokat is (áthelyezés, értékelés, fizetésemelés stb). Rajtuk kívül vannak még a képzési HR-esek, akik a mindenféle belső és külső képzéseket intézik.
    Szerintem szükség van a HR-esekre, csak nagyon nem úgy, ahogy a cégek többségénél ezt csinálják. Nálunk alapvetően rendben van a dolog, néha hülyék és mereven ragaszkodnak az elképzeléseikhez, de ez más területekkel is így szokott lenni 🙂

  9. jobangel
    mondta:

    @Asszem: mert hátha nem elég, hogy szimpatikus a főnöknek, és kellenek még egyéb tulajdonságok is 🙂

  10. Asszem
    mondta:

    @ColT: @Mylady: “az esetek nagy többségében (sőt, szinte mindig) úgyis a személyes szimpátia dönt.”
    Csak akkor megint, minek a HR :D”

    Máskülönben hogy derülne ki a szimpátia? 🙂

  11. @Mylady: “az esetek nagy többségében (sőt, szinte mindig) úgyis a személyes szimpátia dönt.”
    Csak akkor megint, minek a HR 😀

    Különben olyan is van, hogy valakit el kell viselni, mert megáll nélküle a cég (mondjuk ez gáz, de azt se felejtsük el, hogy a “mindenki helyettesíthető” csak szép álom).

  12. FlybyWire
    mondta:

    @Mylady: “mert az esetek nagy többségében (sőt, szinte mindig) úgyis a személyes szimpátia dönt.”

    Na ebben van talán az eddigi legnagyobb igazság az összes komment között.
    És még valami: a nagyon jó nyelvtudás is lehet egymagában döntő tényező. Saját tapasztalat 🙂

  13. ipartelep
    mondta:

    @Mylady: A második bekezdéseddel egyetértek.

  14. ipartelep
    mondta:

    @Asszem: Haragszik a fene… Nagyon nem ing… Évtizedek óta nem láttam személyzetist. 😉

  15. FlybyWire
    mondta:

    @Asszem: Mylady legelső kommentjének stílusa ütötte ki a biztit nálam, amúgy pedig így több komment után, olyan nagyon nem is tér el a véleményünk. Az “utasítás” nekem még mindig teljesen rossz fogalom valóban, ennek része lehet a több éves külföldi munkában megszokott légkör/stílus is. Ezzel együtt valóban inkább szemantikai a vita, ahogy azt korábban említettem is.

  16. Asszem
    mondta:

    @ipartelep: lehet, de nekem a hozzászólásaidból inkább az jön le, hogy haragszol az inkompetens hr-esekre, aminek jogosságát nem vitatom, így kétkommentnyi “ismeretség” után csak annyit mondok, benyomásként, hogy figyelj arra, nehogy ez az attitűd legyen a következő elutasításod oka. Ha nem ing, ne vedd magadra.

  17. Mylady
    mondta:

    @ipartelep: Én nem fogok ilyen kérdést feltenni. De ha a HR-esünk véletlenül jelen van (nem szokott) és felteszi a kérdést, elvárom a normális választ. Akár hülyének tartod a kérdést (meg a HR-est), akár nem. Viszont az interjún kialakult beszélgetés során te is mondhatsz vagy kérdezhetsz olyat, ami miatt én hülyének tarthatnálak. Nem foglak. Legfeljebb befejezem az interjút és hazaküldelek.

    IMHO a nagy arcból azért is érdemes visszavenni, mert az esetek nagy többségében (sőt, szinte mindig) úgyis a személyes szimpátia dönt. Nem csak a szakmai tudás a mérvadó, a személyiség és a csapatba való beilleszkedés képessége legalább olyan fontos. Hiába jó valaki szakmailag, ha emberileg elviselhetetlen és sorra lépnek le mellőle az emberek. (Láttam már ilyet)

  18. ipartelep
    mondta:

    @Asszem: Én valójában nem “naivitásról”, hanem butaságról beszéltem. Ha egy állásinterjún ilyen idióta kérdést feltesznek, akkor attól még (hogy a kérdés idióta) lehet vele értelmes céljuk. Pl. az, hogy “beszéltessék” a jelöltet. Vagy – mint azt már többen jelezték -, provokálják a jelöltet. Vagy zavarba- krízishelyzetbe hozzák. Ugyan, szerintem egy szokványos állásinterjún (tehát amikor Gipsz Jakab kettőt interjúvolják egy kutyaközönséges állásra, és nem a 007-es ügynök utódját keresik), erre semmi szükség nincs, de megértem azt is, hogy egyes személyzetisek jó dolgukban nem tudják, hogy mit csináljanak. A probléma akkor fokozódik, ha a hülye/provokatív, stb. kérdésükre adott nyílt, szókimondó választ sem tudják kezelni. És mindenféle azonnali, és téves, bizonytalan (bár biztosnak hitt) következtetést vonnak le belőle arra nézve, hogy a válaszoló potenciális munkaerő milyen munkaerő lenne. Csak ebből, teccik érteni? Szóval, nooormális az ilyen személyzetis?

  19. Mylady
    mondta:

    @Asszem: Én is ezt magyarázom fél napja, de úgy tűnik, hiába 🙂

  20. Asszem
    mondta:

    @ipartelep: ebben annyi a rizikó, ha mégsem annyira naiv a másik, mint amilyennek gondolod és a metakommunikációdon ez érződik, akkor bár te úgy hiszed, a sablonelvárásokhoz és a másik IQ-jához mérted a választ, mégis csodálkozni fogsz az elutasításon. Ha nem fontos az állás, akkor ez nem gond, de ha igen, érdemes ezen elgondolkozni szerintem.

  21. ipartelep
    mondta:

    @Mylady: Szóval… Először is – hogy a témánál maradjunk -, ha a szóban forgó kérdést feltennéd nekem, akkor simán, és azonnal hülyének néznélek. Ez alól még az sem mentesítene, hogy esetleg feltételezném azt, hogy nem a saját kútfődből jött a kérdés, hanem az egy iylenkor szokásos sztenderd. Hiszen akkor (és attól) is hülye vagy, ha a hülye sztenderdeket nem tudod saját kútfőből felülbírálni.
    Tehát most ott tartunk, hogy feltettél egy hülye kérdést, és emiatt én máris elkönyveltelek hülyének. No de nem eszik ilyen forrón… Innentől kétfelé válik az események lehetséges kimeneteli mezeje. Ha úgy ítélem meg, hogy nem is kell nekem annyira az az állás, akkor lásd a már leírt válaszomat. De ha kell, akkor egészen máshogy válaszolok. Természetesen egy ilyenkor elvárt, udvarias, és szerény sódert nyomok, amellyel pontosan igazodom a te elvárásaidhoz, és intelligenciaszintedhez. Ugyanis az értelmes ember nem előre megírt “sztenderdek” alapján, hanem az adott, konkrét körülmények ismeretében dolgozik.
    Persze, nekem ilyen kuka, lüke főnök nem kéne…

  22. Asszem
    mondta:

    @FlybyWire: szerintem is elbeszéltek egymás mellett, illetve a részedről nem értem mi szükség a személyeskedésre és minősítésre és az ilyen megjegyzésekre, hogy “miért nem fogod fel?” A vezetőd így beszél veled? Te így beszélsz a beosztottaiddal?

    Ha a munkaköröd és a képességeid lehetővé teszik, hogy úgy delegáljanak neked feladatot, hogy azt saját belátásod szerint, szakmai tudásod alapján oldd meg az, attól az még utasítás. Amire te gondolsz, az szerintem inkább a parancsolás. Az utasítás, vagy inkább irányítás sem feltétlen rossz vezetői stílus. Vannak önnállótlan munkavállalok, pályakezdők, újak a pozícióban, szervezeti változások, stb. amikor fontos, hogy a vezető konkrét utasítást adjon, különben a beosztott azt érzi, hogy magára hagyták a problémával.

  23. kvadrillio
    mondta:

    -.-.AZÉRT ENGEM KÉNE FELVENNI, MERT 3 DIPLOMÁM VAN ÉS NAGYON JÓL TUDOK GALLYAZNI ! …MÁR APRÓ GYERMEK KOROMBAN IS JÁRTUNK AZ ERDŐRE ÉS OTT KÜLÖNLEGESEN SPECIÁLIS FOGÁSOKAT TANULTAM MEG AZ ERDŐMÉRNÖKTŐL…EZEN KÍVÜL…, ALIG VÁROM, HOGY FELVEHESSEN AZ ELSŐ 47 EZER FORINTOS JNÓL MEGÉRDEMELT JUTTATÁSOMAT ÉS VEHESSEK BELŐLE EGY DOBOZ SÖRT !….mondta a diplomás fiatalember…., kitörő lelkesedéssel…és sokat váró tekintetét az okos HR-esre vetette……….

  24. Mylady
    mondta:

    @FlybyWire: Multinál dolgozom, 2 vezető van felettem a hierarchiában, az én munkámhoz egyetlen ember ért a cégnél: én. (És törekszem arra, hogy a beosztottjaim is minél jobban értsenek hozzá)
    A több mint 10 éves pályafutásom alatt elvétve fordult elő, hogy a főnököm értett ahhoz, amit csinálok. szóval nem, nem idegen amit írsz.

    Én elhiszem, hogy neked hatalmas szabadságod van (hidd el, alapvetően nekem is, a főnököm konkrétan tudni sem akar az én területemről – ezt hangoztatja is éppen elégszer), ennek ellenére azt mondom, hogy nincs olyan, hogy teljes szabadság. Abba ugyanis az is beletartozik, hogy ha nem akarod, nem mész be dolgozni, nem csinálod meg a munkát – ennek ellenére megkapod a fizetésedet. Na, ekkora szabadságod nincs. Abban a pillanatban viszont, amikor el kell végezned a munkádat, azt egy utasításra teszed. Tök mindegy, hogy minek tekinted, ez utasítás.
    Lehet, hogy “kér” a főnököd, de nem teheted meg, hogy nem csinálod meg.

  25. Mylady
    mondta:

    @FlybyWire: Óriási tévedésben vagy. Nem vagyok rossz főnök, ezt a beosztottjaim a hátam mögött is így tartják. (Én egyébként nem főnöknek, hanem vezetőnek tartom magam, de mindegy.) Mindig lehet ellenvélemény, javaslat, erre kifejezetten biztatom is az embereimet. Konkrétan utódot próbálok nevelni, ami miatt különösen fontos, hogy önálló gondolatai legyenek az illetőnek, hogy majd megállja a helyét.

    Mondok egy példát, hogy jobban értsd, mire gondoltam amikor az első hozzászólásomban azt mondtam, hogy nem tartja be az utasításomat az illető. Konkrét példa egy olyan stílusú emberrel, mint aki a kommentet írta, amire reagáltam:
    Kérdéssel fordult hozzám egy bizonyos ügyben. Mondtam neki, hogy írjon egy emailt a-nak x cégnél és kérdezzen rá. Az illető nyugtázta, nem ellenkezett, nem volt ellenvéleménye. Majd írt egy emailt b-nek y cégnél, amiben rákérdezett az ügyre. B írt egy felháborodott válaszlevelet, hogy neki ehhez mi köze és miért tőle akarjuk a választ. Most ha csak azt nézzük, hogy x cég ügyét miért adjuk ki y cégnek, ez már önmagában is durva. És akkor még ott van az is, hogy konkrét utasítást adtam és nem azt csinálta. Kérdezem az illetőt, hogy miért b-nek írt, mikor én a-t mondtam? A válasz: márpedig ő így gondolta jónak. És különben is, ő azt hitte, hogy b is annál a cégnél van (emailcíme tök más természetesen). És egyébként is az ő dolga – és vállrángatás, szájhúzogatás, sértődés.
    Hát nem. Nem az ő dolga. Én felelek azért, ami történt. Ha b felháborodásában esetleg nem neki ír vissza, hanem mondjuk feljebb viszi a panaszát egy-két szinttel, akkor ráadásul még engem csesznek le és nekem kell tartanom a hátam egy ilyen hülyeség miatt.

    És még egyszer: ha téged megkérnek valamire, azt nem vagy köteles betartani. Ha kötelező megcsinálni, az nem kérés. Az utasítás. Még akkor is, ha a felettesed szépen, udvariasan úgy fogalmaz, hogy “lennél szíves”, vagy “megtennéd, hogy” vagy “megkérhetlek arra, hogy”. Ez csak stílus kérdése. Az utasítás <> parancs.

  26. @endike: Á, arról sosincs. Nálunk pl. olyan a felvételi, hogy van bent az adott területről főnök, de néha dolgozó. De akkor mit csnál ott a HR-es? Akik ráadásul az adott trülethez teljesen hülyék.

  27. @FlybyWire: Ja és! Sokkal gyakoribb, hogy olyan dolgokat akarnak mérni, amiket tök baromság (Tudakozóban pl. átlagos kezelési idő – kifog a pógár 5-6 hülyét, aki húzza az időt, és máris rossz az átlaga.)

  28. @FlybyWire: Hány ilyen pozíció lehet, mint a tiéd? Nem sok. A legtöbb esetben nem lehet ilyen állásokat létrehozni, mert az adott meló ezt nem teszi lehetővé 🙁
    Bár igazából én is így vagyok. Amikor valakinek gondja van, akkor ugrok segíteni, de ha fél napig sebnkinek semmi problémája, akkor azt csinálok, amit akarok.

  29. FlybyWire
    mondta:

    “Akárhogy forgatod, egyetlen esetben nem utasítanak felülről: ha azt csinálhatsz, amit akarsz.”

    De hát könyörgöm, pont ezt nem fogod fel!!
    Éppen hogy azt csinálom, amit akarok. A lényeg, hogy a munkám mérhető része (ami számszerűsíthető), az javuljon. A nem mérhető (társas viszonyok javulása pl.) pedig úgyis csak érezhető. Erre is tudnál utasítást adni?

    “De attól még utasításokat oszt. Két lehetőség van: vagy utasít és kötelező megcsinálni, vagy kér de nem kell betartani amit mondd. Az utóbbival nem lehet vezetni.”

    Dehogynem, kérhet olyat amit nem tartok be, hanem más módszerrel érek el jobb eredményt. Csak az eredmény a lényeg, nem pedig ami a főnök kijelöl.

    Mondok neked még megdöbbentőbbet: egy csomó esetben a beosztott sokkal jobb ért a munkához, mint a főnök. Nyilván nem dolgoztál még multinál, mert ott ez több, mint gyakori, a szokásos 3-4 éve preferált pozícióváltások miatt.
    Éppen ezért a JÓ főnök egyik alap ismérve, hogy megbízik a beosztottjai szakmai tudásában, ezért a feladatokban való megegyezés (jéé, mert ilyen is van, közösen) után már nem utasítgat, nem számon kér, csak figyeli az eredményeket – a számszerűsíthetőt, és a “HR” jellegűeket is (beilleszkedés, kreativitás, kezdeményezőképesség, fejlődési potenciál).

  30. Próbált valaki visszakérdezni, hogy miért kéne pont itt dolgoznom, és felállni? 😀

    Olyan helyeken is megkérdezik amúgy, ahol van 8-10 HR-es, és azok fejenként bruttó 200 körül kapnak minimum. Ennyi a hazai HR képzés színvonala.
    Na meg annyi, hogy az ilyen helyek ugyanúgy tele vannak alkalmatlan idiótákkal, akik nyilvánvalóan nem teljesítették az adott pozíció követelményeit, mint azok, ahol nem költenek HR-re 😀

  31. FlybyWire
    mondta:

    @Mylady: nekem meg az, hogy kb. csak egyféle munkatípusban vagy képes gondolkodni, miközben semmiképpen nem lehet összehasonlítani egy bankár, egy programozó, egy ügyfélszolgálatos, egy projektmenedzser, vagy egy jogász munkáját.
    Inkább arról lehet szó, hogy teljesen elbeszélünk egymás mellett.

    A jó főnök nem utasítgat, hanem legrosszabb esetben is csak kijelöl. De ha tényleg jó főnök, akkor ezt előzetesen meg is beszéli velem. Eddig ilyenekkel találkoztam csak, nagy szerencsére, illetve csapatvezetőként én is mindig így tettem a beosztottaimmal.

  32. FlybyWire
    mondta:

    @Mylady: na jó, látom itt komolyak a gondok, hagyjuk.

    Imádod ezt a szót, hogy “utasítás”, igaz? Biztos van saját pici szobrod is magadról az íróasztalodon, otthon meg az ágy fölött festmény, oroszlánnal? 😀

    De komolyra fordítva: az első kommented alapján kifejezetten rossz főnök vagy, akinél ha egy besztottnak véleménye van, az “okoskodik”.
    Nekem eddig hálistennek minden főnököm díjazta, ha a *kérésével* kapcsolatban észrevételeim voltak, és ha ezek között esetleg még olyan is volt, ami javította a munka hatékonyságát, akkor díjazták is.

    Soha nem is fogadnék el olyan főnököt, akinek a szava kétségbevehetetlen. Ez a klasszikusan rossz főnök egyik alaptulajdonsága.
    Ahogy az utasítás is, a kéréssel szemben.

  33. Mylady
    mondta:

    @FlybyWire: Nekem egyre inkább olyan érzésem van, hogy összekevered az utasítást a parancsolással. A kettő nem ugyanaz.

  34. Mylady
    mondta:

    @FlybyWire: “Az én feladataimat a felvételkor elmondták, ez mindig picit módosul, de a lényeg kb. ugyanaz.”
    Magyarul az elején utasítottak, hogy mit csinálj és ha ez változik, akkor kapsz újabb utasítást.

    “Hogyan érem el, hogy a rám bízott területen a rám vonatkozó mérőszámok jók legyenek? Az a cég által nyújtott informatikai eszközökön és pár előre megírt folyamaton kívül gyakorlatilag teljes egészében az én dolgom.”
    Magyarul kaptál egy utasítást, hogy csináld meg és rádbízták, hogyan.

    “ha valami nem működik szerintem hatékonyan, a főnököm és az ő főnökei meghallgatják, és közösen módosítunk rajtuk… stb.”
    Magyarul meghallgatják a véleményedet/javaslatodat és bevonnak a döntéshozatalba. A módosítás alapján kapsz egy újabb utasítást.

    Akárhogy forgatod, egyetlen esetben nem utasítanak felülről: ha azt csinálhatsz, amit akarsz. De olyan cég nincs, ahol nem határozzák meg minimum a kereteket. Mi történik, ha nem végzed el a munkádat? (Most tekintsünk el attól, hogy mindig elvégzed) Akkor is rádhagyják? Vagy utasítanak arra, hogy végezd el a munkát? Mi történik, ha hibát találnak? Hagyják a fenébe, vagy kijavíttatják veled?

    Az, hogy nálatok ekkora szabadság van, nyilván a feletteseid döntése. Látják, hogy boldogulsz egyedül, hogy lelkiismeretes vagy, értesz hozzá, nem vered át őket. Ez a 4. szint (vagy inkább már 5.) abból a folyamatból, amit írtam.
    DE 100%, hogy 1. nem csinálják ezt mindenkivel 2. ha visszaélnél ezzel a bizalommal, abban a pillanatban visszábbvennének a fene nagy szabadságból.

    Az, hogy egy vezetőnek utasítási joga van, nem jelenti azt, hogy a beosztottak minden egyes mozzanatát meghatározza, figyeli és értékeli. De attól még utasításokat oszt. Két lehetőség van: vagy utasít és kötelező megcsinálni, vagy kér de nem kell betartani amit mondd. Az utóbbival nem lehet vezetni.

  35. FlybyWire
    mondta:

    @FlybyWire: Ja és hogy teljes legyen a kép: a terület supply chain menedzsment, EMEA pozíció.
    A főnököm, ha valami gebasz van ami engem is érint, akkor odajön, megbeszéljük együtt, hogy mi lenne a jó, esetleg megkér, hogy valamit (jellemzően nem konkrét dolgot) tegyek annak érdekében, hogy a felmerülő problémát elkerüljük/orvosoljuk.
    2 és fél év alatt még sohasem utasított semmire.

  36. endike
    mondta:

    “Ők ismerik a cégüket, a folyamataikat, az eljárásaikat”

    érdekes hogy amikor állásinterjúról irnak a szakértők, mindig olyan cégekről van szó, ahol “folyamatok” meg “eljárások” vannak. konkrétumok, konkrét dolgozás meg nem 🙂

    persze ahol konkrétan dolgozni kell, ott nem hülyeségekkel szórakoztatják egymást a felvételin…

  37. FlybyWire
    mondta:

    @Mylady: ez kezd szemantikai vitába átmenni, de legyen, segítek.
    Az én feladataimat a felvételkor elmondták, ez mindig picit módosul, de a lényeg kb. ugyanaz. Megvannak a mérőszámok, ezeket évente átnézzük, ez alapján értékelik a teljesítményemet.
    Hogyan érem el, hogy a rám bízott területen a rám vonatkozó mérőszámok jók legyenek? Az a cég által nyújtott informatikai eszközökön és pár előre megírt folyamaton kívül gyakorlatilag teljes egészében az én dolgom. Olyan szinten, hogy akár folyamatokat is írhatok magamnak, elemzésekkel kimutathatom ha valami nem működik szerintem hatékonyan, a főnököm és az ő főnökei meghallgatják, és közösen módosítunk rajtuk… stb.

    Kicsit beszűkülten kezeled a hierarchiát, ez főleg bankáréknál szokás, meg egyéb elavult, rugalmatlan helyeken.

    Aztán van olyan is, mint a Google, de az neked tuti science fiction 😀

  38. Mylady
    mondta:

    @FlybyWire: Tényleg? És akkor pl ha jön egy feladat, akkor mi történik? A beosztottak feldobnak egy pénzérmét? Vagy a portás szépen megkéri Marikát, hogy ha úgy tartja a kedve, akkor ha esetleg lenne szíves…
    Nálunk a vezető kiosztja valakira. Igen, ez utasításnak minősül. Mint ahogy az is mutasítás, ha azt mondom valakinek, hogy így és így járjon el. vezetni nem lehet kérvényekkel.
    És ha nem a vezető, akkor ki fogja számon kérni a feladat elvégzését? És ha a vezető nem oszt feladatot és nem kéri számon, akkor hogyan fog felfelé beszámolni? És egyáltalán: akkor minek van ott?

    @Fekete Pestis: És tőled is kérdem: amikor kiadják neked a feladatot, az nem utasítás? Nálatok talán kérvényt nyújtanak be? Ha pozitívan bírálod el, csak akkor kegyeskedsz elvégezni a feladatot? Ha nem csinálod meg, nem kérik számon?

    Nem csak olyan munkakörök vannak ám, ahol egyszer felosztja a vezető a munkát és soha többé nem kell foglalkozni vele. Nálunk pl szinte nincs is állandó munka. A munkánk kb 85%-a eseti jellegű.

  39. FlybyWire
    mondta:

    @Mylady: banki droid vagy-e?
    Baromira nincs így mindenhol, sőt.
    Persze, ki kell taníttatni a munkára szinte mindenkit, de a főnöknek nem lehet dolga a mikromenedzsment és a folyamatos felülvizsgálat. Akkor sz*r főnök.

  40. Asszem
    mondta:

    Szerintem az igazság valahol ott lehet, hogy ez a kérdés akkor lehet hasznos, ha a kérdező jól tudja értelmezni a kapott választ (tartalom, stílus) és az eredmény releváns a munkakörre nézve.

    Szerintem azt kijelenteni, hogy ilyen eset nem létezik ugyanolyan szélsőséges álláspont, mint azt gondolni, hogy mindig, mindenkinél fontos ezt megkérdezni.

    A jó cég tanul a hibáiból. Nekem pl. szimpatikus a Google hozzáállása, ahol felismerték, hogy az általuk alkalmazott brainteaserek nem hatékonyak.

  41. Mylady
    mondta:

    @Fekete Pestis: Hááát, akkor nagyon rossz helyen dolgozol, a vezetők nem jók.
    Tudod, minden embernek az adott pozíció kapcsán van egy életútja, 4 állomással. Ez határozza meg azt, hogy milyen feladatot kaphat, hogy milyen részletességgel kell magyarázni egy-egy kiadott feladatot és mennyire kell törődni vele, mennyire kell biztatni, motiválni és hogy mennyire lehet bevonni a döntéshozatalba. Ha én felveszek pl egy pályakezdőt (akár klasszikus értelemben, akár csak az adott pozíció tekintetében), az édeskevés lesz, ha odavágom neki, hogy “nesze, ez a feladat” és majd megnézem a végeredményt. Az embereket valakinek el kell juttatni arra a szintre, hogy önállóan elvégezzék a munkájukat. Jobb helyeken az illetőt úgy hívják: vezető.

    Egyébként: igen, utasításokat osztok. Mint vezetőnek, jogom van hozzá. És mivel én felelek azért, amit az embereim művelnek, így fenntartom magamnak a jogot, hogy eldöntsem, milyen mértékben szólok bele abba, hogy mit és hogyan csináljon.
    Hierarchia van, ami tőlem lefelé olyan mértékben demokratikus, amilyen mértékben én megengedem. És igen, nekem is utasításokat osztanak, amit köteles vagyok betartani. Max ellenvéleménnyel élhetek, de azt megintcsak a felettem álló dönti el, hogy figyelembe veszi-e vagy sem.
    DE szerintem ez mindenhol így van.

  42. A sellok hova alljanak?
    mondta:

    Pont hogy a ceg tul sokat kolt HR-re, ezert van ott egy full time alkalmazott, aki mar jodolgaban nem tudja mivel toltse ki a munkaidejet, ezert baromsagokat kerdez.
    Talan ugy meg lehetne valamennyi ertelmet nyakatekerni bele, ha ugy tennek fel, hogy “mondj par relevans dolgot, amivel kitunsz az atlagbol”.

    Jo, mondjuk en olyan iparagban dolgozom, ahol a munkatarsak percek alatt lovik be a jelentkezok tudasszintjet, egy bolcseszlanyka pedig keptelen lenne megkulonboztetni egy egyetemistat a szakma legnagyobbjaitol, ez gonodlom mashol nem igy van, nem tudom.

    Visszaterve a kerdesre, gondolom eredetileg csak az a cel, hogy beszeltessuk a jeloltet magarol szakmai kontextusban.

  43. Démétér
    mondta:

    Talán meglepő módon léteznek olyan szakmák (mondom: szakmák, nem irodai alibizés), ahol lényegtelen, hogy az álláskereső mennyire frappánsan tud válaszolni egy idióta kérdésre, vagy mennyire jó kommunikátor. Sőt. Meggyőződésem, hogy normális munkavégzésnél ez szinte teljesen mindegy, néhány kifejezetten ügyélszolgálattal foglalkozó terület kivételével. Ráadásul ez tanulható, szemben ennél lényegesen fontosabb tulajdonságokkal.

    És még egy… nyilván nagyképű vagyok, de mint munkavállaló, én is megítélem a munkáltatót. Nem azért, mert születetten gőgös vagyok, hanem lehet, hogy több helyen is érdeklődnek utánam, vagy van időm várni a munkahely-váltással, vagy akár csak szeretem tudni, hogy mire adom a fejem a következő évekre, de minimum hónapokra.
    Hülye kérdés nem jó pont.

  44. jobangel
    mondta:

    @fapisztolybolt: Ha 200-ból 1 helyre hívják be, ott a CV-n is biztos lehet javítani.

  45. fapisztolybolt
    mondta:

    Egyébként az állásinterjú nagyrészt szerencse dolga.
    Függ attól éppen ki interjúztad, milyen napja van, milyen kérdéseket tesznek fel neked, az előtted lévők hogy teljesítettek, stb.

    Persze más a hozzáállás ha tudod hogy 5-ből 4 helyre behívnak mint olyannak aki kiküld 200 önéletrajzot, egyre behívják és nem veszik fel. Az tényleg kemény lehet, sosem fogja megtudni mit rontott el.

  46. Ianas
    mondta:

    @magyar ember teli szájjal: Furán fog hangzani, de millió egy vizsgálat (pl. utánkövetés) megmutatta, hogy nincs semmi korreláció egy jelölt interjú alatti teljesítménye és a későbbi munkavégzése között. Ha kimaradna az állásinterjú, hanem helyette erősebb írásbeli tesztek lennének (anonimizáltak), akkor várható értékben jobb munkaerőt kapnának a cégek.

    (Ismerek gyakorlott álláskeresőket, akik puszta szórakozásból járnak interjúzni, és röhögve vennék bárki szívatós interjúját, alighanem a Tiédet is, miközben nem is biztos, hogy egyáltalán alkalmasak lennének.)

    Fontos megjegyezni néhány dolgot:

    1.) a holdudvarhatás borzasztóan megzavarja az interjúztatókat

    2.) van az ún. kontraszt hatás, ami miatt egy rossz alany után a következő jobbnak tűnik, mint amennyire ténylegesen az, és fordítva

    3.) mindenki (beleértve az interjúztatókat) rendkívüli módon megbízik a saját ítélőképességében, viszont kevésbé bízik a formális módszerekben

    4.) az emberek szívesebben emlékeznek vissza a kivételes esetekre (“a múltkor is volt jött ez a Sanyi, nem voltak jó referenciái, de az interjúja nagyon jól sikerült, felvettük, és nem csalódtunk”. Minden ilyen Sanyira jut 3, aki végül nem lesz olyan jó, de ezekre 2 okból nem emlékszik az ember:
    – mert nem kirívó
    – és mert nem szeret szembesülni a saját hibájára, ld. 3.)

    Szerintem a rendszert alaposan át kellene gondolni, és lassan szögre akasztani a Józan Paraszti Észt minden hülye irracionalitásával együtt.

  47. fapisztolybolt
    mondta:

    “Miért Önt kellene felvennünk?”

    Tekintve hogy nem ismerem a többi pályázó anyagát erre a kérdésre nehéz válaszolni, de az önéletrajzom amúgy is magáért beszél.

    Ennyi.

  48. Reggie
    mondta:

    @jobangel: Eddig ahol jartam megoldottak enelkul is. Es nem volt jelen a fenti problema. Bar volt egy olyan nagy ceg is, ahol volt HR, de az interjukra nem jottek.

  49. Netuddki.
    mondta:

    – Miért Önt kellene felvennünk?
    – Mert az apám a fideszes képviselő B+, hogy még ennyit se tudsz.

  50. Egy Srác
    mondta:

    „A sok jól képzett, tehetséges jelölt közül miért pont Önt kellene választani?”

    1. Mert eddig valamiért csak nem választottak ki egyet sem az előttem itt járt sok jól képzett, tehetséges jelölt közül.
    2. Továbbá én voltam az utolsó várakozó… 😉

  51. kovácspéterke
    mondta:

    @Mike36: tudod mi a vicces? hogy ha ilyen rendes, jól körülírt, esetleg próbamunkát kérő hirdetést adsz fel, akkor is ezrek fognak jelentkezni, akiknek a 80%-ának semmi fogalma nincs a területről.

  52. jobangel
    mondta:

    @Reggie: Az igazán jó helyeken igenis van HR-re igény, ha másképp nem, hát külsőssel. A kertészmérnök cégvezető lehet, hogy nagyon jó a szakmájában, de a kiválasztásra ezek az emberek alkalmatlanok: vagy hatalommániások, mert fejükbe szállt, hogy végre vagy egy cégük, vagy jóindulatúak, de tapasztalatlanok az irányításban, és képtelenek értelmes munkakört tervezni emiatt. Így lesz náluk egy csomó “mindenes” pozíció, ahol a dolgozók egymás munkáját akadályozzák azzal, ha a sajátjukat jól végzik.

  53. jobangel
    mondta:

    @Ensiada Arkoveitie: Szak HR-esekre viszont nem igazán van headcount egy szervezetben, mert rájuk legnagyobb szükség a kiválasztáskor, képzési terv összerakásakor lenne csak szükség, a többit megoldja átlagos HR-es képzettségű ember is. De erre vannak a specializált közvetítők: jobb helyeken IT-ra, marketingre, salesre stb. külön tanácsadót dedikálnak. Ez nemcsak az ügyfélnek, de a jelöltnek is jó. Ennek tévútja, mikor iparágra osztják le az ügyfeleket a toborzók közt, és a gyógyszergyári minőségbiztosítót ugyanaz méri, mint a pénzügyi előadót szintén gyógyszergyárba…

  54. @Reggie:

    Szerintem jobb helyeken igen is van HR, és az igazán jó helyeken a HR is jó.

    Számomra nagyon hasznos az az előszűrés amit végeznek, mert ha egy álláshírdetés kapcsán mind a 10-50 jelentkezővel beszélnem kellene, akkor semmi másból nem állna a napom (természetesen a jogom megvan ahhoz, hogy egy általuk kiszórt embert mégis kérjek személyes beszélgetésre). Nagyon sok felvételiztető esetén nincsenek meg azok a skill-ek ami ehhez kell. Persze lehet úgy felvételiztetni, hogy elolvas az ember 1-2 cikket, kigyűjt pár kérdést és azokat felveszi. Ebben az esetben viszont nem is kell csodálkozni azon, hogy “pofára megy” a felvétel, mert nem elég feltenni egy kérdést, értékelni is tudni kell a választ. És nem csak a verbális hanem a non-verbális válaszokat is. Lehet valaki nagyon jó a szakmájában, de nem ez az egyetlen kiválasztási szempont. Főleg akkor nem, ha csapatba kell beilleszteni a jelentkezőt.

  55. Ensiada Arkoveitie (törölt)
    mondta:

    @ElGe:
    “ezért van bent a majdani vezetője és adott esetben egy szakmai felelős, ők majd értik, nem is a HR-esnek kell.”

    Így igaz, csak a probléma az, hogy többkörös interjú esetében nincs ott szakmai felelős az első körben.

    “ha az a feladata, hogy egy 30 perces megbeszélésen “eldaja magát és a munkáját” akkor igen, rossz munkaerő. De fontos a cél, hogy mire keressük az adott munkaerőt.”

    Én is így gondolom, viszont éppen ezért nem szabadna munkakörtől függetlenül alkalmazni a sablon kérdéseket.

    Az alapprobléma az, hogy a HR-eseknek fogalmuk nincsen egyes munkakörökről. Szvsz egy bizonyos cégméret fölött éppen ezért kellene szakhr-eseket alkalmazni, akiknek némi rálátásuk van azokra a szakterületekre, ahová felveszik az embereket, ezen cégméret alatt, ahol nem lehetne minden szakterületre hr-est felvenni, inkább kizárólag a szakterület képviselőinek kellene interjúztatnia, mert egy semmi máshoz nem értő hr-es csak kárt okoz ezen a területen a cégnek mint nem releváns szűrő.

  56. Reggie
    mondta:

    @ElGe: Es a jobb helyeken ezert nincs a HR-es, mert a lenyeges dolgokbol kiszorul, a maradekra meg mar barki kepes.

  57. Dr.Bio74
    mondta:

    Speciel le*om az összes kérdést. A labda a hr oldalon pattog, ha kérdeznek én válaszolok, ha kellek felvesznek. Nem feltétlenül a kérdés hülye, hanem esetlegesen a feltevő személye, aki nem tud mit kezdeni a válasszal. Az ilyen ellenében viszont nincs védekezés.Egy hülyének látszó kérdés is hozhat értékes infót, annak aki tudja mit miért csinál.

  58. Binary_
    mondta:

    @dr Kangörény: Igazából az érdekes az, hogy ezek után is kapok állásajánlatokat, úgy a helyek 75%-ánál. Eleve én soha nem jelentkezem sehova, engem keresnek meg – ezt indokolttá teszi ezt a kérdést részemről.

    Egyfelől van egy mostanában keresett végzettségem, másfelől általában a HR-esek között is van olyan, aki értékeli az őszinteséget, és ennyiből megérti, mennyire nagy baromság, amit kérdez. Ha pedig a reakciómra kíváncsi, akkor láthatja, hogy nem vagyok kuka, és nem kapja meg az elvárt sablonválaszt sem. Aki azt várja, aki a semmitmondó választ tartja többre, az sajnos nem alkalmas HR-esnek.

    Mivel egy állásra általában két-három ember jelentkezik, az első találkozón is már jelen van a szakmai vezető, akivel néha együtt mosolygunk az orrunk alatt az interjúztatón, aki haza tudna küldeni engem a lecsóba, ha lenne másik tucat jelöltje.

  59. @Ensiada Arkoveitie:

    “Ha adott feladatra vesznek fel embert, akkor a HR-es valószínűleg nem is értené az értelmes választ, mivel annak szakmai jellege lenne.” – ezért van bent a majdani vezetője és adott esetben egy szakmai felelős, ők majd értik, nem is a HR-esnek kell.

    “Egyszer egy mérnök ismerőst kérdeztünk meg laikusként, mi a dolga a munkahelyén. A válasz 2 óráig tartott, de abból az égvilágon semmit nem tudtunk meg.” – ha az a feladata, hogy egy 30 perces megbeszélésen “eldaja magát és a munkáját” akkor igen, rossz munkaerő. De fontos a cél, hogy mire keressük az adott munkaerőt.

    Ha valaki nem ismeri, akkor keressen rá az “Elevator pitch” kifejezésre, és ott le fogják írni, hogy mi ennek a kérdésnek a célja.

  60. Fekete Pestis
    mondta:

    @Mylady:
    “egyes feladatnál kétségbe vonnád az utasításaimat, “

    te utasításokat adsz ?
    hát nem tudom … nálunk csak a feladatot adják ki, és utána az eredményt ( riport, kód, stb ) kérik számon.

    ja : meg nyilván olyanokat vesznek fel, akiknek nem kell utasításokat adni, hanem megértik a feladatot és (minimális felügyelettel) kielégítöen meg is oldják azt.

  61. doggfather
    mondta:

    hát ennél azért van sokkal hülyébb kérdés is interjún…

  62. Ensiada Arkoveitie (törölt)
    mondta:

    @ElGe:
    Ha adott feladatra vesznek fel embert, akkor a HR-es valószínűleg nem is értené az értelmes választ, mivel annak szakmai jellege lenne.

    És ha nem tudja 1 percben érvelés jelleggel előadni, akkor mi van, ezek szerint nem végezne jó munkát? Egyszer egy mérnök ismerőst kérdeztünk meg laikusként, mi a dolga a munkahelyén. A válasz 2 óráig tartott, de abból az égvilágon semmit nem tudtunk meg. Akkor ő most rossz munkaerő?

  63. “A baj csak az, hogy ennek a kérdésnek álláskeresői oldalról nincs semmi értelme (valójában munkáltatói oldalról sincs).”

    Ezt azért így kijelenteni elég erős. Honnan lehet tudni, hogy mi a munkáltatói oldal célja ezzel a kérdéssel? Miért gond az, hogy elvárom az érvelés képességét? Miért kellene “jó” válasznak lenni?

    Szellemi munkára és adott feladatra jelentkező embernél igen is van/lehet haszna ennek a kérdésnek. Manapság mindenki beadja minden nyitott pozícióra a jelentkezését, sokan még azt sem képesek elolvasni, hogy mire is jelentkeztek (szerencsés esetben ők el sem jutnak a személyes beszélgetésig). Nálam/Nálunk mindig elmondjuk, hogy miről is szólna ez a pozíció, mi lenne a feladat és mik az elvárások. Ha nem tudja valaki saját magát ebbe a kontextusba behelyezni és mondjuk ezt 1 percben érvelés jelleggel előadni, akkor nem biztos, hogy a kérdezővel van a baj.

  64. tapsiful
    mondta:

    Attól, hogy valaki gyorsan és nem sértőn riposztozik, és nem ejtik zavarba a hülye kérdések még állásinterjún sem, egyáltalán nem biztos, hogy ugyanilyen könnyedén tud bánni hosszú távon a munkatársakkal vagy az ügyfelekkel.

    Amikor arról van szó, hogy “hát ha ettől zavarba jön /nem jön zavarba”, az egyáltalán nem mérvadó arra nézve, hogy egy összeszokott közösségben hogyan állja meg a helyét az illető. A kettőhöz teljesen más képességek kellenek. Az egyikhez fürgeség és empátia, hogy lásd, milyen választ vár el a kérdező; a másikhoz szilárd én-határ és rengeteg türelem, hogy ne őröljenek fel a kedves, de elviselhetetlen kollégák, mások önérvényesítése, a fúrások.

    Ez a “ráijesztünk az interjún, abból majd látszik” kicsit olyan, mintha a diszkoszvetőknek A hattyúk tavából kéne elbalettozniuk valami jelentősebb szerepet, hogy kijussanak egy világversenyre.

  65. oleszt
    mondta:

    @♔batyu♔: ezt utálom a hr-esekben, hogy mindenkinél felsőbbrendűnek képzelik magukat a kinyúlt kék kardigánjukban a zsíros hajukkal, mert ők azt is megengedhetik maguknak, hogy igénytelenek legyenek. Miért nem lehet téged próbálgatni, sorsolással választod az embereket? Ha megmondod milyen szempont alapján választasz akkor is a tiéd a döntés, és nem tudjuk befolyásolni. Vagy igen? A főnök kompetenciáját miért nem lehet próbálgatni?

  66. Fekete Pestis
    mondta:

    @jobangel:
    “Mert ott elvileg nem jöhetne zavarba semmitől, és ha mégis, annak van jelzésértéke.”

    ez nem igaz. mindenkitöl lehet ilyan brainteasert kérdezni, amit nem tud megoldani.
    p.l. hallottam, hogy valakitöl egy matematikai olimpiai példát kérdeztek. nyilván nem az volt a cél, hogy megoldja (ott, kapásból) hanem az hogy lássák, hogy hogy kezd el gondolkodni egy nehéz példán, egy stresszes környezetben.

  67. Vádöfák
    mondta:

    @BSz:
    elég paranoid hozzáállás, de lehet hogy igazad van. 🙂

    Számomra egy csapatépítés nem az érzelmi kötések létrehozásáról/megerősítéséről szól, hanem hogy biztosabban igazodjam el a kollégáim jelzései között. Ettől még nem fogom szeretni őket, de tudni fogom mit miért tesznek és ez előnyt jelenthet a csapat számára.

    Attól, hogy tudom mit csinál egy mesterlövész és egy taktikai tiszt a csapatomban, még nem fogok irracionális döntéseket hozni bevetés közben (ha profi vagyok).

  68. Fekete Pestis
    mondta:

    @jobangel:

    Hi,

    én (mi) általában szakmai (matek, programozás, pénzügy) kérdéseket szoktunk kérdezni.
    nagyon sokat elárul az, ahogy a jelölt eg viszonylag nehezebb szakmai kérdésre reagál. P.l. leblokkol, vagy HR mantrákat kezd isméetelgetni, vagy agresszívvá válik, vagy megpróbál az interjuvoztatóval együtt gondolkodni, vagy megpróbálja egyedül megoldani és ahol nem megy, ott segítséget kér, vagy ától cettig levezeti a megoldást a whiteboardon, stb.

    Az én stresszinterjú kérdésem az, hogy a jelölt bizonyítsa be a Pitagorasz tételét. Mindenki hallotta, a bizonyítást mindenki elfelejtette … az arroganciától a sértödöttségen át a brilliáns megoldásokig sokminden elö szokott fordulni.

  69. biododírium
    mondta:

    @tnt: Nem is vitetkozom ezzel 🙂

  70. jobangel
    mondta:

    @Circus: Panaszt tettél? Már elnézést, de ha költséget okozunk a jelöltnek, és potyára, akkor minimum elnézést kérni illene.

  71. ipartelep
    mondta:

    @jobangel: Igen, ez nyilván így van. Nem is azért írtam, mintha a személyzetis szempontjából az lenne “a helyes válasz” (bár filozófiai szempontból az a helyes válasz), hanem csak karikíroztam a helyzetet.
    A helyzetet, amely több szempontból is “kényes”. 1. valójában nem is az számít, hogy mit tud a munkaerő (hiszen az igazából ki sem derül itt), hanem az, hogy “milyen jópofa”, hogy szerepel, és nem is az választja ki, akivel aztán dolgozni fog, a “terepen”. De ezek ellen persze nehéz mit tenni.

    A “HR”-esek beszólásain csak mulatok. 😉

  72. Circus
    mondta:

    Csak egy észrevétel – ezúton üdvözlöm azt a HR-es kolleginát, aki egy frissen épült dél-kelet magyarországi élelmiszeripari gyár HR vezetője, és a legelső beszélgetésen feltétlenül fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az ő autója rendelkezik a harmadik rendszámmal a cégnél.

    Ugyanitt lehívtak interjúra, és lenn derült ki, hogy nem is arra gondoltak, volt zűrzavar.

    Azt már nem is mondom, hogy az egyik T HR-es kolléganő rosszul adta meg a nettó jövedelmeket, és a tisztázó megbeszélés alkalmával letagadta, illetve nyilván én voltam a hülye, minek következtében záros határidőn belül elváltunk egymástól.

  73. Ensiada Arkoveitie (törölt)
    mondta:

    @protézisesh:
    “Ilyenkor jönnek azok a kérdések, amivel az interjúalanyt kibillented a komfortzónájából, amivel stresszhelyzetbe hozod. Ahogy @magyar ember teli szájjal is írta, ha házon belül nem tud egy stresszhelyzetet tisztességesen lekommunikálni, akkor vélhetően később sem fog tudni sem a kollégáival, sem a főnökeivel, sem a vevőivel/üzleti partnereivel tisztességesen együttműködni. Kár, hogy ezt pont egy HR-“szakember” nem tudja… “

    Ez a legtöbb állás esetén teljesen értelmetlen, mert az állásinterjú alapból egy stresszhelyzet, és az ember egészen máshogy viselkedik egy olyan helyzetben, amikor tökidegen emberek próbálják stresszhelyzetbe hozni, meg ha a munkatársaival kell valami bonyolult problémát megoldaniuk. Nyilván aki vevőkkel, beszállítókkal tárgyal, azoknál jogos, de nagy cégeknél ezt a sablon kérdést el szokták sütni egy olyan alkalmazottnál is, aki szinte kizárólag a “csapattagokkal” kommunikál.

    A 3+/3- pedig önellentmondás, hiszen miért tesz fel a HR-es sablonkérdést, ha nem sablon választ vár. Az interjúalanynak itt először arról kell döntenie, hogy akkor sablonválaszt ad vagy egyedit, ehhez pedig felmérnie azt, hogy a HR-es mit gondolhat erről. Azonban ez szintén nem minden alkalmazottnak feladata, hogy jó emberismerő legyen.

    Az meg hogy a rossz tulajdonságokat fejlődési potenciálnak állítsuk be, a kibeszélő képességünk függvénye, ami szintén csak speciális pozíciókban szükséges.

    Visszatérve az alapkérdésre, ott megint felmerül az, hogy ha pl. olyan pozíciót hirdetnek, ami viszonylag kommersz, tehát a jelentkezők fele el is tudná látni a munkát, akkor eleve értelmetlen a kérdés, és ismét arról szól a dolog, hogy ki a jobb dumás. Elsődleges szempont lehet például egy programozó esetén, ugye?

  74. t0thl
    mondta:

    @Void Bunkoid: És ebben az a poén, hogy tényleg gondolkodtak rajta.. 😀

  75. @jobangel: Szerintem normál, tisztelettudóbb stílusban kicsit pikírtebb választ adva elvágtad magad….

  76. jobangel
    mondta:

    @ipartelep: ez kb. senkinél nem jönne be. Lehet ellenvéleményed, elmondhatod, mennyire nem értesz egyet a kérdésfeltevéssel, vagy hogy nem tudod mire vélni a kérdést, de a stílus ugye nem mindegy…

  77. @t0thl: Biztos olyanok akik megmondták, hogy a tranzakciós illetékeket, különadókat nem hárítják át, mert verseny van….

    Elég érdekes, hogy minden 100 HUF esetén 63-65 % megy az államnak újraelosztásra, melyben elég sok korrupciós kiadás van, míg a szlovákoknál ez 30 % -os arány…máshol 20% alatt van…

  78. Void Bunkoid
    mondta:

    @t0thl: az ezoterikus meg egyéb áltudományos dolgokat én is nagyra szoktam értékelni, egyszer volt egy olyanom, ahol mondták, hogy elnézést, hosszabb ideig tarthat a kiválasztás, mert elküldik grafológiai elemzésre a kézzel írt önéletrajzot.

    Visszaírtam, hogy inkább állapítsák meg kávézaccból jóslással az alkalmasságomat, az gyorsabb és nem kell elküldeni semmit sehova, csak kiborítja a kisasszony egy szép fehér ánégyes lapra a kávéfőző tartályát, és rámond valamit, sőt, újra felhasználható a többi jelölthöz is.

  79. Mylady
    mondta:

    @ipartelep: Na, egy ilyen válasz után szépen megköszönném a megjelenésedet és egy “majd értesítjük” búcsúmondat kíséretében távoznál. Aztán, hogy kapnál-e választ a jelentkezésedre, vagy sem, azt már a HR-re bíznám.
    Nekem nem kell egy kötekedő okostojás. Aztán majd minden egyes feladatnál kétségbe vonnád az utasításaimat, vagy csak szimplán másfelé mennél, mint amit mondtam, mert te úgy gondoltad, hogy az úgy jobb.

    Nem tudom, mi a szakmád, milyen területen dolgozol, de szerintem ezt a nagyképű stílust nem sok helyen díjazzák.

  80. JP1216
    mondta:

    Azt gondolom óriási tévedésben van az, akinek origójában ez a kérdéskör található.
    Az alapkérdés az: akarok -e ötödosztályú csicska lenni?
    Mert valljuk be, semmi különbség nincs aközött, hogy havi 600 nettóért vigyorgok a mítingeken vagy pedig havi nulláért görcsölök partvonalon kívül, hogy bejuthassak valahova.

    Sajnos – IMHO – Mo.-on az “elit” szellemileg, morálisan kimerült szolgalelkű töltelék, megfelelési kényszerrel fűszerezve.
    Aki erre a hintára fel akar ugrani, arra nem vár semmi jó.
    Miért?
    Mo.-on minden “látszat” és minden “úgy teszek mintha”…

    Definíció szerint adott a totális elq**vulás.
    Pár embernek sikerül kilépni, de a 99%-nak csak marad az önámítás vagy pedig az élethosszig dagonya – persze, nem mondom, van aki erre született.

    Drukkolok azoknak, akik átláttak egy pillanatra a szitán.
    A többi veszett fejsze nyele.

  81. t0thl
    mondta:

    @Buta belpesti balliberális biboldó barmok!: Nem tudom kik gyártják ezeket a cikkeket. Ahol én élek ott minden jóval drágább, mint tavaly. Nem csak pár százalékkal. 😀

  82. @Vádöfák: A csapatépítő lényege, hogy a munkaerő érzelmileg is kötődjön a munkahelyéhez, kollégákhoz. Hogy adott helyzetben ne racionális, hanem érzelmi döntést hozzon, i.e. a kollégáddal kibaszol a családod érdekében, a ‘barátoddal’ nem biztos.

    Szeretned kell a Nagy Testvért!

    Az én kedvenc kérdésem:
    Mi motiválja önt, hogy hozzánk jelentkezett?
    – erre az esetek 90%-ban nem az a válasz, hogy mert kell a pénz?! 🙂 A maradékban meg a jobb munkahely…

  83. Buta belpesti balliberális biboldó barmok!
    mondta:
  84. t0thl
    mondta:

    @ipartelep: Föl van véve ! Kábelek balra, szerszámot Józsi, a művezető ad !

  85. Névtelen
    mondta:

    Most is fenntartom: a Világ legfölöslegesebb dolga a HR-es munkatárs.

    Elképzelem, mikor a friss diplomás szigorlatozik HR-ből… 😀

  86. Vasastom
    mondta:

    Dolgoztam közszférában, az interjú előtt elolvastam a jegyző pár sajtónyilatkozatát, ráengedtem a bullshit szűrőt és megjegyeztem azokat a szavakat, amiket sűrűn kidobott. Az interjún feltették ezt a kérdést, random mód használtam a korábban megismert szavakat a válaszban. Simán felvettek.

    Versenyszféra határozott idejű (1 év) meló: a válasz vmi olyan volt, hogy szerintem tök mindegy kit vesznek fel erre az egy évre a sok egyforma jelölt közül, viszont én keveset akarok majd lopni irodaszert és céges titkot és csak az utolsó 1,5 hónapban kezdek el másik állást keresni addig lelkesen dolgozok. Felvettek.

    Versenyszféra, vezetői állás: feltették a kérdést én meg válasz nélkül visszakérdeztem, hogy és önöknek mennyit ér az meg fizetésben és juttatásban, hogy én itt dolgozzak? Csak tudtak egy olyan számot mondani, amiért náluk dolgozom.

    A lényeg, hogy kezdőként ravaszkodni kell, kellő referenciával meg enyhén arcoskodni, de semmiképpen sem szabad bármi hagyományos választ adni erre a kérdésre.

  87. Buta belpesti balliberális biboldó barmok!
    mondta:

    Aki anyit nem tud kinyögni hogy “mert szeretek dolgozni, nem vagyok lusta, hanem szorgalmas vagyok” az anyit is ér. Mi olyan nehéz ezen???!!!!

  88. @ipartelep: elég körmönfont módon hülyézted volna le….de az a gyanúm, hogy néhányan biztos nem fogták volna…sőt okosságot mímelve még mosolyogtak is volna..

  89. tisztítottVihar
    mondta:

    Miért Önt kellene felvennünk? – kérdésre olyan választ kell adni, ami a kérdezőt is ráébreszti, mekkora hülyeséget kérdezett!

  90. Vádöfák
    mondta:

    @Mike36: köszi, egyetértünk. Bár a csapatépítő pontosan egy olyan példa, amit csak a pozitív oldalra tudok tenni.

  91. ipartelep
    mondta:

    Én a “miért magát kellene választanunk erre az állásra” kérdésre a következőt válaszolnám. (Persze, mivel mindig improvizálok, nem pontosan ezt, de jellegében valami hasonlót.):

    Ez így első hallásra eléggé hülye kérdésnek tűnik, és mint tudjuk, egy orosz közmondás szerint, hülye kérdésre nincs válasz, de azért most a maga kedvéért megpróbálkozom vele. (Közbevetés: Egy ilyen válasznyitás csak akkor nem teljesen improduktív, ha a jelölt igen jó helyzetben van, és szimpatikus a kiválasztónak.)
    Szóval, … közbevetném, rövidebb, vagy hosszú választ tetszik kérni a kérdésére? Nekem mindegy… Közepeset? Oké.
    Tehát. A “miért engem válasszanak…” kérdés értelme voltaképpen ez: Miért, vagyis mitől maga a legalkalmasabb jelölt? Rögtön megállapíthatjuk, hogy: 1. Erre a kérdésre, kettőnk közül, itt és most, információhiány miatt, én tudok kevésbé jól válaszolni, 2. Valójában, általános információhiány, és a tökéletes jóslás képességének hiányában (hogy majd milyen munkaerő lenne az egyik- és milyen a másik jelölt), csak igen bizonytalanul tudhat bárki is erre a kérdésre válaszolni.
    Miután ilyen jól kiderült, hogy erre a kérdésre szó szerint tényleg nem lehet mit, és jól, és értelmeset válaszolni, marad még két lehetőség: 1. Elkezdünk beszélgetni az okság általános, filozófiai, teleologikus fogalmáról. De most így önre nézve, ezt a lehetőséget elvetem. Akkor marad az, (2.), hogy megállapodunk egymás nem hülyének nézésében (ez ezek után, részemről kissé problémás lesz), és a továbbiakban szigorúan a munkakörrel kapcsolatos, relevánsabb témákról esik szó, már csak egymás idegeinek megkímélése miatt is.

    Persze, tudom, nyilvánvaló, hogy egy ilyen válasz egy modern “személyzetisnél” nem váltani ki túl nagy tetszésnyilvánítást.

  92. Mike36
    mondta:

    ám szerintem az a lényeg, hr-es ott kell, ahol semmitmondó, sablon hirdetésre jelentkezik ezer olyan ember, aki szétküldött 500 önéletrajzot.
    mondjuk magára vessen az a cég, amelyik ilyen hirdetést ad fel.

    másik ami még eszemebe jutott:
    egyik ismerősöm panaszolja, hogy 100 önéletrajzot szétküldött de alig érkezett válasz. mire én: 100 önéletrajzot? mindegyiket külön helyre? igen miért nem egyre?

    egyszer ki fogom próbálni… 🙂

  93. Vádöfák
    mondta:

    @KennyOMG:
    Akkor mégis miért?

    Szerintem a HR az elsősorban a HR-ért van. Azt menedzseli, fejleszti és igen a cég igényeinek megfelelőre szabja. Ezért van a HR-es a HR-ért.

    Amiről Te beszélsz, az a modern kori rabszolgatartás, ahol “megveszem” a legjobb “árut” a piacról, egy kanyit nem fektetek bele, majd amikor kellően leharcoltam, “megveszek” egy másikat.

    Nem vagyok idealista, lehet ezt így is és működik is. Cserében abban is hiszek, hogy ha ápolod, fejleszted, óvod a munkaerőt, az bizony meghálálja és jobban fog dolgozni, mint a mindig új. Erre a régi parasztemberek is rájöttek már, ezért nem vettek mindig új lovat a Kácsa c i g á ny tól.

  94. Mike36
    mondta:

    @protézisesh: “Én nem bánom, ha HR-es is ott van az interjún, de az interjút vezesse az, akinek a beosztottját keresik!” ott pont!

  95. Mike36
    mondta:

    @dr Kangörény: és az olyanokat, akik duplán posztolnak? 😀

  96. Mike36
    mondta:

    @♔batyu♔: aha, droidokat akarsz felvenni, most már kezdem érteni az álláspontodat

  97. @biododírium: Igazad van a hr nem csak kiválasztásból áll, de az mindenképpen gáz, hogy a maradék dolgát nem látja el ja és a kiválasztást sem…mert lusta, nem ért hozzá…stb. konkrét példákkal tudnám sorolni…

  98. dr Smittpálelnökúr
    mondta:

    @Binary_: És mennyire helyre nem vesznek fel a “frappáns” kérdésed miatt. Az ilyen frappáns pályázókat azonnal küldöm a lecsóba. Nem, nem vagyok HR-es, bár az egyik végzettségem az.

  99. dr Smittpálelnökúr
    mondta:

    @Binary_: És mennyire helyre nem vesznek fel a “frappáns” kérdésed miatt. Az ilyen frappáns pályázókat azonnal küldöm a lecsóba. Nem, nem vagyok HR-es, bár az egyik végzettségem az.

  100. Mike36
    mondta:

    @t0thl: :DDD

  101. Vádöfák
    mondta:

    @♔batyu♔:
    Nice.

    Megteszem a HR-essel, a céggel és a főnökömmel is, hogy “próbálgatom”. Mert megtehetem, sőt el is várják hogy megtegyem, mert nem 23. segédfékezőnek, vagy feketecső előkészítőnek megyek dolgozni, hanem keresett emberként megállapodok majd a céggel, amelyik tetszik. A kölcsönös tisztelet pedig megalapozott és biztos lesz…

    Te meg nyugodtan interjúztass feketecső előkészítőket, sori operátorokat, vagy feketemosogatófiúkat. Nem rossz az, sőt a kvalitásaidnak és hozzáállásodnak tökéletesen megfelel: kellően magas lóról beszélsz és szervilis, alacsony képzettségű embereket keresel. Biztos vagyok benne, hogy sikeres is vagy a szakmádban.

  102. biododírium
    mondta:

    Még mindig sokan hiszik, hogy a HR csak a kiválasztásból áll, de nem is ez a lényeg, hanem, hogy engem is a rókázás kerülget az ilyen kérdésektől. Vicc az egész, hogy egy interjúra be kell magolni, szinte kötelező elemként szerepeltetni komplett hüjeségeket (direkt írtam így, mert nem fogadja el a blog. Hahó, 2013 van, ebben nincs semmi sértő és pont a megfelelő kifejezés/frázis az adott környezetben.) a pályázó és hr-es részéről is.

  103. Mike36
    mondta:

    @Vádöfák: hát igen, a HR-nek a meglévő munkavállalókkal is kellene foglalkoznia, és ez nem csak abban kellene kimerüljön, hogy juj szervezek egy trendi csapatépítőt

  104. @t0thl: Így működik sajnos….bár szórakoztató mindenesetre…bár olvasva akár itt akár máshol a kommenteket nem öregbítik a HR szakma hírnevét…
    Találkoztam akár cégnél akár fejvadász interjún olyan hr-esekkel, hogy sírtam és nevettem is egyszerre…nem akarom őket dícsérni de sajnos nem is tudom…
    Arról nem is beszélve, hogy akik helyett én csináltam pl. kompenzációs stb. csomagok kidolgozását, budgetelését, külföldi cégek esetében (4 környező országét), szóval totál hr-es feladatokat…egyrészt nem értettek hozzá, másrészt lusták is voltak, azonban a linkdin-re olyan fantasztikusan kiírták, hogy ezekben expertek…hogy ismét jót mulattam…

  105. Mike36
    mondta:

    @magyar ember teli szájjal: ja és nekem nem lokálom van, szal nekem az alkalmazottak nem táncolnak. affene, ezt is elcsesztem

  106. Netszamuráj
    mondta:

    Azért engem, mert engem a pénz érdekel, én egy kibaszott zsoldos vagyok. Én nem fogok belemenni a munkahelyi politikába, nem fogok fúrni, amíg tejelnek, én melózok. 😉 Ennyi.

  107. Mike36
    mondta:

    @magyar ember teli szájjal: és van időd g*ciskedni a jelöltekkel? ennyire önjáró az üzlet, hogy ráérsz ezzel sz*rakodni? most tényleg irigyellek.

  108. Vádöfák
    mondta:

    @jobangel:
    Nem Ti, hanem az élet hozza majd zavarba.
    Valamint nem azt mondtam, hogy zavarba kell hozni, csak azt mondtam el mit érsz el ezzel a kérdéssel. Ne tedd fel, ha nem akarod.

    Még egyszer: a kérdéssel semmi baj, az alkalmazott pszichológia százával/ezrével használ ilyeneket. A baj azzal van, hogy Te pl. tudsz a kérdésről, arról is, hogy használják, tanácsot is adsz, mégsincs fogalmad arról miről is szól egyáltalán.

  109. @jobangel: Akkor a kiválasztottak egyike lehetsz…:-))
    Én olyanokkal ill. utoljára olyannal találkoztam aki hangsúlyozta, hogy ő milyen empatikus és valami hasonló értelmű nagymonológott engedett el, hogy mindkét oldalt képviseli…
    Ezt követően egy szerződés megkötése előtt hazudozott és még sorolhatnám…inkább nem teszem…hátha olvassa..:-)))
    A kollégák is megmosolyogják és akkor finoman fogalmaztam…

  110. t0thl
    mondta:

    @Pan Modry: Jó de ha te vagy az egyetlen, akkor is megvan a választási folyamat, max. leszűkül az egész egy kellesz-e, vagy nem-e-re….

  111. @jobangel: Igen mivel már elég senior pozíciónál vagy vezetői pozíciónál történt világos volt a szándék, de akkor és most is az volt a véleményem, hogy hasznosabb kérdéssel is tölthettük volna egymás idejét kérdések szintjén…arról nem is beszélve, hogy aki kérdezte eléggé büszke volt a fogas kérdésére első friss munkahelyén…:-))

  112. Pan Modry
    mondta:

    @protézisesh:

    Szerintem erre a legjobb valasz, hogy nem tudom miert engem valasszanak, ugyanis nem ismerem a tobbi jeloltet.

  113. Ianas
    mondta:

    Olvassátok el Stuart Sutherland Irracionalitás c. könyvét, abból egészen egyértelműen ki fog derülni, miért nincs értelme az állásinterjúnak, mint felvételi módszernek úgy általában véve, és miért ragaszkodnak hozzá a különböző intézmények (cégek, stb.) mégis foggal-körömmel.

  114. t0thl
    mondta:

    @t0thl: Egyébként én pl. csizma, mert abba az ilyen táncoltatós fajta főnökök remekül bele tudnak lépni és ha már nem jó benne a tánc akkor ki lehet dobni.

  115. Amadeus62
    mondta:

    “Miért Önt kellene felvennünk?”

    No comment. Buta kérdés, ezért buta, egyszerű választ igényel. Mert talán kell a munka, hogy megéljek valamiből?! Nem normális az a HR-s, amelyik ilyen idióta kérdéseket tesz fel.

    “Üzenetedben olyan kifejezést vagy linket használtál, ami tiltott. Fogalmazd át és küldd el újra!”

  116. t0thl
    mondta:

    @tnt: Az azért van mert a HR -es csajok zöme valamilyen okból kifolyólag nyakig van valamilyen ezoterikus *ségben és meggyőződésük, hogy az ott szerzett tudományukat szuperül lehet alkalmazni a jelöltek szűrésére.
    Milyen jó is az, amikor a vallási meggyőződésed, vagy a csillagjegyed alapján kapsz, vagy nem kapsz munkát.

  117. Akkor a kiválasztottak egyike lehetsz…:-))
    Én olyanokkal ill. utoljára olyannal találkoztam aki hangsúlyozta, hogy ő milyen empatikus és valami hasonló értelmű nagymonológott engedett el, hogy mindkét oldalt képviseli…
    Ezt követően egy szerződés megkötése előtt hazudozott és még sorolhatnám…inkább nem teszem…hátha olvassa..:-)))
    A kollégák is megmosolyogják és akkor finoman fogalmaztam…

  118. jobangel
    mondta:

    @tnt: Ott sem a konkrét válasz a lényeg, hogy kutya vagy macska, vagy papagáj, hanem, hogy miért az. Bár ezek a kérdések is kezdenek kimenni a divatból szerencsére, mert kiderült, hogy nem érnek semmit.

  119. IdomitottFoka
    mondta:

    @hekhekhekhekkinen: Ha neked nem kell, utald át a fizetésed légyszíves, nálunk van helye. Köszi.

  120. @Kulics: igen ez is gáz de az sem gyenge amikor megkérdezi milyen tárgy vagy állat szeretne lenni??? Megtörtént eset….

  121. jobangel
    mondta:

    @tnt: láttam már ilyeneket élőben is 🙂

  122. jet set
    mondta:

    Ha az embernek van állása és nem feltétlenül akar váltani, akkor visszakérdezhet, hogy miért gondolják, hogy én őket választom.

  123. @jobangel: ez jó hír már csak azt kérdezném, hogy él ez a különös HR-es fajta? 🙂

  124. ritmikus csimpifon
    mondta:

    @magyar ember teli szájjal: “Táncolnak”? Jó (és magáért kiállni tudó) szakember nem fog neked sokáig “táncolni”, hanem megunja és olajra lép 🙂 A többi meg meg is érdemli, ha hagyja.

  125. jobangel
    mondta:

    @KennyOMG: az igazán jó HR-es egy híd a munkáltató és a munkavállaló közt. Érti mindkettő szempontjait, érdekeit, és a _lehetőségekhez képest_ megtalálja a közös nevezőt.

  126. @magyar ember teli szájjal: Lehet, hogy munkaadó vagy, de leginkább primitív!

  127. KennyOMG
    mondta:

    @Vádöfák: halkan jegyzem meg, hogy egy (ceges szempontbol) igazan jo HR nem elsosorban a munkavallaloert van.

  128. ♔batyu♔
    mondta:

    @Vádöfák: Nem biztos, hogy a cég szempontjából az a helyes válasz, ami neked az.

    Ha visszakapom a gagyi kérdésemet kifordítva, jöhet a következő jelölt, engem te ne próbálgass, mert akkor nyilván megteszed a főnököddel is.
    Ettől ráadásul te még nem leszel jobb feketecső előkészítő, sőt éppen hogy a cégnél rövidebb életű.

  129. Nick Leeson
    mondta:

    Egyébként bármilyen furcsa is sokszor talán nem a baromi nagy szakmai tudás lenne itt a lényeg, mint ahogy azt sokan hiszik.
    A legtöbb cégnél nem kell szuperman-nek lenni a hétköznapokban.
    Néha többet számít, hogy az adott közösség szokásainak és elvárásainak minél jobban megfelelj. Lehet, hogy egy okostojás, többet árt mint, az aki sokkal kevesebbet tud, de mindig megcsinálja azt amivel megbízzák…

    Pl. elképzelhető, hogy egy besavanyodott, ellaposodott kollektívát fel lehet dobni teljesítményileg, egy talpra esett, vicces, vagány figurával, aki habitusával életet lehet a bandába. Holott, szakmailag lehet, hogy teljesen átlagos…

  130. t0thl
    mondta:

    @magyar ember teli szájjal: Remélem azért egyszer téged is megtáncoltatnak majd úgy rendesen….

  131. SemBoga
    mondta:

    @jobangel: ha cégen kívüli emberekkel kell gyakran foglalkozni, akkor bizony bőven akadnak zavarba ejtő esetek

  132. magyar ember teli szájjal
    mondta:

    @Mike36: @Mindfield: @Parmezanidész: Nem, én munkaadó vagyok. Nekem táncolnak az alkalmazottak. Lehet vergődni, de ez van.

  133. jobangel
    mondta:

    @Binary_: 🙂

  134. jobangel
    mondta:

    @Vádöfák: És miért hoznánk zavarba az interjúalanyt? Kinek jó az? A munkáltatónak nem, mert a munkavállaló nem úgy fog dolgozni, hogy folyton zavarba hozzák, hiszen nem is lehet, mert szakmailag felkészült, de állásinterjún kellően stresszes ahhoz, hogy egy idétlen kérdéstől szétessen. Tehát a jelöltnek sem jó. Az interjúztatónak, ha hatalommániás, talán jólesik, de akkor ott ugye komoly problémák vannak.

  135. Binary_
    mondta:

    Én általában interjúalanyként sokkal kellemetlenebb kérdéseket teszek fel a HR-eseknek, így az én meglepődésem már fel sem tűnik senkinek:)

    Amúgy a kedvencem, amikor a HR-es/fejvadász talál meg engem, majd felteszi ezt a kérdést… Ember, Te találtál meg engem, így a kérdés az én számból lenne megfelelő, méghozzá így: “Miért kéne az Önök ajánlatát elfogadnom?”:) És milyen érdekes arcot is vágnak, ha még meg is kérdezem ezt:)

  136. ♔batyu♔
    mondta:

    @Circus: Ja, pontosan az a gond, hogy a hirdetett munkák döntő többsége annyira gagyi és olyan kevés fizetéssel, hogy az emberek többsége csak a kényszerhelyzet miatt vállalja. Ha ide jön egy profibb, úgyis hamar lelép.

  137. t0thl
    mondta:

    @Vádöfák: Végre valaki…..

  138. protézisesh
    mondta:

    igenis jó kérdés ez, akárcsak a másik (3jó-3rossz tulajdonság).

    Nem a kérdés tartalma az elsődleges, bár az is fontos, hanem a reakció, amit a jelölt ad. Van előtted 3 önéletrajz, benne a munkához megfelelő képzettség, odaillő, releváns szakmai előélet mindháromnál. Ez esetben CSAK az interjúztató emberismerete, szakmai és emberi keresztkérdései tudnak különbséget tenni a neked kellő és a nem kellő jelöltek között.

    Ilyenkor jönnek azok a kérdések, amivel az interjúalanyt kibillented a komfortzónájából, amivel stresszhelyzetbe hozod. Ahogy @magyar ember teli szájjal is írta, ha házon belül nem tud egy stresszhelyzetet tisztességesen lekommunikálni, akkor vélhetően később sem fog tudni sem a kollégáival, sem a főnökeivel, sem a vevőivel/üzleti partnereivel tisztességesen együttműködni. Kár, hogy ezt pont egy HR-“szakember” nem tudja…

    A 3+/3- ugyanilyen: vagy sablonokat válaszol (pontos, megbízható, kitartó és egyéb közhelyek), ekkor kérek tőle példát majd megtudom, hogy a hatlmas nagy megbízhatósága ellenére 5 év alatt 8 munkahelye volt, ahol mindig a főnöke/kollégája volt a rossz… Vagy mond valami eredetit, ekkor megtudtam, hogy képes a sablonokon kívül gondolkozni, ami a VALÓDI kreativitás jegye, ellentétben azzal, ha valaki csak úgy benyögi, hogy jó tulajdonsága a kreativitás.

    Rossz tulajdonságot meg sokan nem tudnak/akarnak mondani. Ez azt jelzi, hogy vagy nem ismerik magukat eléggé, vagy maguknak nem akarják bevallani a gyenge pontjaikat. Viszont ha a “rossz tulajdonság” helyett “fejlődési potenciált” értünk, akkor rögtön más a kép, ugye? Lehet rossz tulajdonság, hogy “még nem elég jó az angolom”, vagy hogy “dolgoznom kell az időmenedzsmentem javításán”, vagy bármi más. Persze egy HR-esnek ezek szerint ezt sem illene tudnia… 🙁

    A HR-es általi kiválasztás amúgy azért gáz, mert szakmai kérdést nem tud feltenni (hiszen nem szakmája a karbantartás/logisztika/termelésirányítás/pénzügy/IT/controlling/stb…), az emberi véleménye meg azért felesleges, mert később nem ő lesz a kiválasztott munkaerő főnöke. Én nem bánom, ha HR-es is ott van az interjún, de az interjút vezesse az, akinek a beosztottját keresik!

    Az egész beszélgetés alatt mutatott testbeszédről meg még nem is szóltam, pedig az csak akkor működik, ha valamiről beszéltetem az embert. Valami olyanról, amit nem feltétlenül tudott korábban betanulni. ezért nem azt kérem, hogy mesélje el az önéletrajzát.

  139. t0thl
    mondta:

    @ritmikus csimpifon:
    Jó tulajdonságok : felkészült vagyok, gyors és türelmesen válaszolgatok mindenféle * kérdésre.
    Rossz tulajdonságok : Túl maximalista vagyok, szeretek túlórázni olyannyira, hogy a családom rovására megy. Akár ingyen is mert ez nálam kényszeres. Sőt azért élek, hogy kábeleket blankoljak ez a hobbim. 😀 Ja és türelmesen válaszolgatok mindenféle * kérdésre pedig már akár 500 köteg kábelt is leblankolhattam volna ennyi idő alatt….el is kell rejteni előlem minden drótot, mert ha meglátom, már blankolom is…

  140. Vádöfák
    mondta:

    A kérdéssel semmi baj, nyilván az a célja, hogy kizökkentse, zavarba hozza az interjúalanyt. A baj azzal van, hogy a HR-esek zöme nem tudja értékelni az adott reakciókat, vagy rosszul értékel. Lásd magyar ember, batyu, mindkettő olyan bődületes általánosságokat puffogtat, hogy észbontó.

    Ahelyett, hogy azon gondolkozol mi a helyes válasz, érdemes lenne elgondolkoznod azon, hogy felismered-e, ha megtaláltad. Sajnálom, hogy ezt kell mondjam, de sem jobangel, sem a többiek nem tűnnek úgy hogy kompetensek annyira a pszichológiában, hogy használni tudjanak egy ilyen kérdést.

    A HR-t meg úgy ahogy van félreértik szinte minden cégnél Mo.-n. A HR nem kiválaszt, maximum megszűr. Emellett meg kellene legyen 6000 más feladata, ami a munkavállalóÉRT van. Ezzel szemben a tapasztalatom az, hogy 10-ből 8 cégnél (teljesen mindegy a méret) a HR-eseknek fogalmuk nincs mit tehetnek az emberért, ha már a cégnél van. Vagy nincs rá pénz. Mindenesetre, aki eddig megkérdezte tőlem ezt a “h ü l y e” kérdést, a fenti 10-ből 8 esetben visszakapta kifordítva (ha már nem az interjún tettem meg, akkor a próbaidő vége előtt): “Miért éppen itt kellene dolgoznom?”

  141. ♔batyu♔
    mondta:

    @SemBoga: Ezekre a helyzetekre fel kell készíteni, nem pedig abban bízni, hogy kezelni fogja.

    Alapvető kérdések feltevésénél, ha nem vagy képes elviselni az őszinte választ, ne tedd fel a kérdést.

  142. Circus
    mondta:

    @Parmezanidész: szerepjátékozni?
    SZínházba színésznek, vagy egyéb munkahelyre felvételiztetnek?

    Ettől az eszem megáll, mintha minden munkánál ez lenne a legfontosabb, illetve csak olyan munkák, munkakörök léteznének, ahol ez igazán számít. A legtöbb ilyen f….g a gyakran cserélődő alkalmazottakkal feltöltött nagyrészt felesleges irodai látszatmunkánál fontos, hogy a delikvens azonnal be tudjon illeszkedni/megfelelően kussoljon és ne izgassa a tömegeket a máskéntgondolkodásával.
    SZerintem.

  143. ritmikus csimpifon
    mondta:

    Szerintem ennek az egész HR mizériának nem sok jelentősége van. Én mérnök vagyok, tehát belém nem nagyon tudnak kötni, de nagyon szoktam például élvezni az ilyen kérdéseket, hogy

    – Mondj 3 jó és 3 rossz tulajdonságot: itt bármit lehet. Rossznak mondhatsz olyat pl., hogy kicsit lassabb, de precízebb vagy.

    – Miért szeretne ide jönni: tök egyszerű, szimpatikus a cég.

    – Meg amúgy is szeretem, ha arról kérdezgetnek, amit szeretek csinálni.

    És szerintem Nick Leeson-nak igaza van abban, hogy bármilyen kérdésnek van értelme (na jó, a csillagjegyes baromságokat kivéve, meg hogy homokos vagy-e stb), mert látszanak a reakciók. Mondjuk egy mérnöknek szakmailag kell(ene) jónak lennie, de mindenki tudja, hogy a valóságban a kiállás is baromi fontos.

  144. ♔batyu♔
    mondta:

    @jobangel: Én biztosan nem kérdeznék ilyet, mert feleslegesnek tartanám. Sajnos rengeteg gagyi meló van, nem csak fizikai, adminisztrációs területen is. Legyen motivált és kész, nem kell megmagyaráznia.

  145. SemBoga
    mondta:

    ha a munkakörben tényleg könnyen találkozhat majd az alkalmazott furcsa, meglepő, meghökkentő, váratlan, extrém helyzetekkel, akkor azért az interjú során is elfogadhatóak ugyanilyen helyzetek

  146. Parmezanidész
    mondta:

    @Nick Leeson: ez nem meglepo kerdes, hanem ostoba. es semmi koze semmihez, csak azt mutatja, hogy a htes inkompetens a jelolt valos skilljeinek felmereseben, nem ismeri az erre kitalalt eszkozoket, ugyhogy beszelteti, hogy teljen az ido, aztan majd valaszt valami mas szempont alapjan.

    ha varatlan helyzetet akarnak tesztelni, akkor nem kerdezgetni kell, hanem szerepjatekozni.

  147. ♔batyu♔
    mondta:

    @hekhekhekhekkinen:
    Valamikor régen chateltem és úgy ismerkedtem.
    Mennek a rutin bevezető kérdések (milyen filmeket szeretsz és effélék) és volt olyan nő, aki a harmadik után megkérdezte, miért kérdezem ezeket.

    Írtam neki, végül is mégsem kezdhetem azzal, hogy mikor érsz rá egy jó baszásra. (Nyugodtan mondhattam, mert nem primitívebb nőket kerestem).

    Na ez kb. ilyen annyi különbséggel, hogy a jelöltnél a tét jóval nagyobb, viszont ő nem tudja, hogy ha primitív a hr-es akkor azt kell hazudnia, mert nagyon érdekel ez a munka, már az oviban is feketecső előkészítő akartam lenni, ha okosabb, mondhatja azt, mert nincs aki kifizesse a számláimat, ez a munka amúgy is érdekel.

  148. Mindfield
    mondta:

    @magyar ember teli szájjal: Szóval munkaidőben HR-es, szabadidődben internetes troll vagy. Anyád biztos büszke rád!

  149. Parmezanidész
    mondta:

    @magyar ember teli szájjal: megint egy pocs, akinek fogalma sincs a munkajarol, ugyhogy probal menoskodni. szanalomland fopolgija, grat 😀

  150. Mike36
    mondta:

    @Nick Leeson: szerintem meg nem. semmit nem érnek ezek. a HR-nek egy értelme van, ha a hirdetésre jelentkeznek ezren, akkor nem nekem kell hetekig a jelölteket hallgatnom. de nem adok fel olyan hirdetést amire ezren jelentkeznek. nem adok fel semmitmondó általános hirdetést, amiben kliséket puffogtatok, sőt hirdetést se adok fel.

  151. jobangel
    mondta:

    @Nick Leeson: a zavarba ejtőnek szánt kérdéseket szakmai oldalról érdemes feltenni szerintem. Mert ott elvileg nem jöhetne zavarba semmitől, és ha mégis, annak van jelzésértéke.

  152. t0thl
    mondta:

    @Kulics: Az összes HR-es szélnek kéne ereszteni. Egy teljesen fölösleges szakma. Amelyik főnök nem tud beosztottat választani az alkalmatlan.
    Minek fizetni olyanokat akik max. abból élnek hogy boldog boldogtalan jelentkezőnek kellemetlen kérdéseket tesznek fel és ebben élik ki magukat ? Másban úgysem tudják, mert rendes szakmához egyik sem ért.
    Arról nem is beszélve, hogy a HR -es által választott ember sem biztos egyáltalán, hogy beválik…Akkor mire föl az egész cécó ? 🙂

  153. Mike36
    mondta:

    mondjuk magyar ember teli szájjal sem különb

    “szeretek g3ciskedni” szép
    és meg is magyarázza: “mert a gyakorlatban is leszek ilyen és lesznek ilyenek ügyfelek is” mert szerinted az ügyfélkezelés minősége azon múlik, hogy reagál a HR-es g*ciskedésére a jelölt? aha, persze.

  154. Nick Leeson
    mondta:

    Szerintem bármilyen kérdésnek van értelme. Pont az a lényeg az egész interjúban, hogy valamilyen módon belelássanak a jelöltbe. Márpedig ezt csak meglepő, zavarba ejtő, és egyéb módon trükkös kérdésekkel lehet elérni. Sokszor nem is az a fontos, hogy mit válaszol a jelölt, hanem ahogy mondja, és közben mit csinál (pl. vörösre vált az arca, tördeli az ujjait, vagy kényelmetlenül igazgatja az ingujját).

    Ettől függetlenül semmibe sem nézem a HR-eseket…

  155. jobangel
    mondta:

    @hekhekhekhekkinen: Ez pl. egy tökjó válasz. Ha nem kellene, akkor Barbadoson napozna a jelölt, nem állásinterjúra járna.

  156. Kivlov
    mondta:

    Hasonló marha kérdés a “Miért jelentkezett hozzánk erre az állásra?”
    Azért b+, mert nem akarok éhenhalni. Ezt kéne válaszolni…

  157. Mike36
    mondta:

    Hopp azóta írtak, szóval az előző batyunak szólt

  158. Mike36
    mondta:

    Mindig rühelltem a hr-eseket, utolsó hozzászóló után még jobban. “aki klisére klisével válaszol azt kibaszom”
    Milyen munkavégzést vársz te el? Tán te leszel a főnöke, te alkalmazod? Na ezért sem lesz hr addig a cégnél amíg van beleszólásom.

  159. jobangel
    mondta:

    @♔batyu♔: Igen, ezt mind értem, de erre nem lehet más választ adni, mint a betanultat: mert én vagyok rá a legjobb, ezért meg azért. A racionális válasz meg tényleg az, hogy “honnan tudjam én a te döntési szempontjaidat?”, persze ezt kevesebben mernék válaszolni.

    Ui: Te meg szoktad ezt kérdezni? Ha igen, miért? Milyen lehetőséget látsz ebben a kérdésben?

  160. hekhekhekhekkinen
    mondta:

    Azért utáljátok a kérdést, mert magatokban azonnal az jön fel, “mert kell a pénz”.

  161. Névtelen
    mondta:

    A másik kis kedvenc, mondjon három jó és három rossz tulajdonságát.
    Az ilyen HRest rögtön el kéne bocsátani alkalmatlanság miatt.
    És egyáltalán: amióta viccegyetemek öntik kifele a magukkal-kezdeni-semmit-nem-tudó-ám-diplomára-áhítozó háereseket, azóta tökéletesen felhígult a szakma. Szégyen a posztban feltett kérdés is.

  162. magyar ember teli szájjal
    mondta:

    Pont most kérdezgettük ezt valakitől. Szeretem ha nem várt hüly3 kérdésekre levegő után kell kapkodjon a jelölt, mert a gyakorlatban is majd lesznek ilyen helyzetek. Szeretek provokálni és g3ciskedni is, mert a gyakorlatban is leszek ilyen és lesznek ilyenek ügyfelek is. Van aki jól reagál (őt felvesszük), van aki pedig nem (ő a blogger és a hozzá hasonlók – csodák csodája az “értelmetlen” kérdésre sikerült azért választ írnia, ráadásul olyat ami a kísérőkévélben már elvileg szerepel egyébként is).

  163. ♔batyu♔
    mondta:

    Ezek elég szubjektív dolgok, ráadásul ezek nem így működnek. Az adott helyzet dönti el mit kell mondani.

    ” Vagy, ha nem szimpatikus a cég, a feladat, a hozzáállás, akkor azt is mondhatod, hogy nem vagy biztos benne, hogy te kellesz nekik, de erről úgyis ők fognak dönteni, utána majd te is hozol egy döntést. Ilyenkor akár fordulhat is a kocka, lehet, hogy meg akarnak majd győzni arról, menj hozzájuk dolgozni”

    Ilyen belső monológokat biztosan nem lehet nyilvánosságra hozni, sőt éreztetni sem, mert labilitásra, utal, így én mint HR-es biztosan nem küzdenék a jelöltért.

    A nyugodtan és magabiztosan előadott őszinte beszéd mint elv fontos, de annak megtervezése, hogy valamire pontosan hogyan reagálok azért értelmetlen, mert a beszélgetés úgyis felderíti a jelölt habitusát, kommunikációs technikáit. Egyáltalán nem biztos, hogy nekem abban az állásba épp egy frappáns, láthatóan eszes és színes egyéniségű jelölt kell, viszont ha észreveszem a betanult technikát, márpedig észreveszem, az megzavar és biztosan mást választok főleg akkor, ha a jelölttől önálló munkavégzést várok el.

  164. SarahConnor
    mondta:

    Utálom ezt a kérdést. Az egyetlen válasz rá, hogy azért, mert megfelelsz és nagyon keményen fogsz dolgozni. Mi mást lehet erre mondani?
    Tőlem szerencsére nem kérdezték, pontosan látták az önéletrajzomban, hogy miért is engem kellene felvenniük 🙂