Miért válaszolunk rosszul az állásinterjú-kérdésekre?

Miért válaszolunk rosszul az állásinterjú-kérdésekre?

A HR-es állásinterjús szokásokat sokszor éri az a kritika, hogy színház az egész, és nincs is értelme. Leginkább az alábbi kérdések miatt gondolja ezt sok álláskereső – és ezek esetében egyet is kell értenem velük. Állásinterjú-stratégiákkal azt tanítom nekik, hogy ezekből hogyan lehet kimozdítani az interjúztatót, de sokszor azt látom, hogy nem akarnak kimozdulni. Munkaerőhiány idején nem jó ötlet ragaszkodni a rébuszos kérdésekhez, mert a világ változik, így az állásinterjúknak is változni kell. Mostantól üzleti tárgyalásként érdemes felfogni egy állásinterjút, nem „meghallgatásként”.

Arra vállalkoztam most, hogy álláskeresői szemmel megmutassam, miért is nem lehet jól válaszolni ezekre a kérdésekre

– tehát miért is nincs értelme feltenni őket ebben a megfogalmazásban. Nagy kedvencem a szabadkozás, hogy „nincs jó válasz, azt akarom tudni, hogy ….” Akkor azt kell megkérdezni, amit tudni akarsz 🙂 Sajnos, magas szintű HR-vezetők sem értik, miért is nem tud mit kezdeni az álláskereső egyik-másik kérdésükkel, hátha most segítek egy kicsit ezen is, kedves HR-esek (no offense, tényleg). Nem azért nem tud rá válaszolni, mert felkészületlen és lusta. Egészen más okai vannak!

Miért akar cégünknél dolgozni?

Pénzért. És mert épp ti hirdetettek állást. Ideális lenne, mert közel van a gyerek ovijához. A szomszéd cégnél dolgozik a férje, tudnának együtt járni dolgozni reggelente. Pont háztól házig vinné az 1234-es busz. Ilyen válaszok lennének az őszinte és értelmes válaszok, és én ezt is tudni akarnám egy leendő munkavállalómról, mert fontos tudni, miért lenne jó neki az én cégem. De tudom, hogy nem ezt akarjátok megtudni ebből a kérdésből, hanem a motivációját. De akkor miért nem azt kérdezed, hogy “Miért lett Ön cápapásztor? Mit szeret ebben a szakmában?” Erre fog tudni válaszolni.

A HR-es magyarázat szerint az elkötelezettséget, elhivatottságot keresik ezzel a kérdéssel. Hogy érdekli-e az iparág, a cég fejlődése stb. És akkor most vissza az álláskeresői nézethez: hirdettétek az állást valamelyik állásportálon, meg volt adva egy 123456@allasportalneve.hu cím, ahová küldhette az önéletrajzát, vagy egy “Jelentkezem” gomb. A hirdetésben “iparágában piacvezető, nagymúltú” hipiszupi cég vagytok, szerencsés esetben talán kiderül az iparág (kedvencem: “műszaki területre keresünk villamosmérnököt” – ami a mezőgazdaságtól az építőiparon át az IT-ig bármi lehet). Küldött egy CV-t, hívtátok állásinterjúra, ha okos jelölt, megnézte a honlapotokat – amiről tudjuk, hogy érdemi kutatásra alkalmatlan, mert csak egy marketingeszköz. Lehet, hogy pontosan megadtátok az iparágat, de még így is előfordulhat, hogy sosem hallott rólatok ezelőtt. Mégis, milyen elköteleződést vársz a cég iránt ez alapján?

Ráadásul a legtöbb munkakörben nem is érzik úgy, hogy a cég fejlődéséért bármit is tudnának tenni (ez a cég hibája). Fogaskerekek egy gépezetben, betartják a szabályokat és kész. Ha ilyen tapasztalatokkal érkezik, az nem az ő hibája, de nem is fog arra gondolni, hogy esetleg tehetne a cég fejlődéséért egy akármilyen operatív pozícióban. Fejlesztő, alkotó, vezető vagy egyéb stratégiai területen viszont egy ilyen interjúkérdés a komolytalan kategória.

Képesnek érzi magát arra, hogy helyt álljon ebben a munkakörben?

Igen. Azért küldött önéletrajzot, mert úgy érzi, menni fog az álláshirdetés alapján. Most sem fog nemet mondani, mert kell neki az állást. Bár manapság már elképzelhető, hogy további kérdéseket tesz fel, nem elég neki annyi, amennyit te rutinból elmondtál a munkakörről. Már tudni akarja, hogy milyen a cég, milyen juttatások vannak, és nem azért mert anyagias, hanem mert nem akarja az idejét vesztegetni egy rossz állásban. Mostmár neked is el kell adnod az állást.

Miért Ön az ideális jelölt erre a pozícióra?

Nem tudja. Nem ismeri a céged működését, azon felül, hogy elolvasta a honlapot, meghallgatta a te bemutatódat, nem sokat tud rólatok. Fogalma sincs, milyen hozzáállásból van most hiány nálatok (pörgős, kreatív emberből, vagy precíz adminisztrátorból?), és milyen nüansz miatt lenne ő jó. Ott van előtted a CV-je, elmondta, mit tud hozni, a te dolgod, hogy kitaláld, tudod-e ezt használni. Még rosszabb a helyzet, ha ezt a kérdést HR-es teszi fel, mert akkor ebből a kérdésből konkrétan süketek párbeszéde lesz. Egyikük sem tudja pontosan, mi kell leginkább most a cégnek ebben a pozícióban, azt a szakmai vezető tudja leginkább.

# # #

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!

Ha személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból vagy ingyenes online önéletrajz-konzultációért írj nekem! További információkért látogasd meg Facebook-oldalam!

# # #

 

Írj te is!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. erkölcsi hulla
    mondta:

    @kabel: Azt sem tudom már miröl van szó, de köszi.

  2. Treff Bubi
    mondta:

    @bron32: pedig a vállalati vezetők között nagyobb arányban képviseltetik magukat szociopata agytrösztök, mint más pozíciókban:)
    @Victoorius: “Márpedig egy kiválasztási folyamatban csak egy nyertes van, jellemzően 50-200 vesztessel szemben, akik utólag majd megmagyarázzák, miért is nem ők kerültek kiválasztásra, és a hibát legritkábban keresik magukban.” – pont ezért lenne jó konkrét visszajelzést küldeni az elutasítás okáról minden esetben. Ha valakinek egyszerűen nem szólnak vissza, vagy csak egy sablon választ kap, hogy nem rá esett a választás, nem kap lehetőséget arra, hogy tanuljon az esetből, és mondjuk fejlessze valamelyik hiányos skilljét. És továbbra is online puffg, hogy milyen hülyék dolgoznak a Szupermeló Kft-nél:)

  3. ArriMedes
    mondta:

    @bron32:

    nem minden esetben kell mindent kezelni, van amikor annyi, hogy
    “ne haragudj, de ez nem értelmes kérdés mert…”

    aztán ha sehogy sem ért belőle, hát nehogy már mindig mindenkinek a segghülyékhez meg az aljas alakokhoz kelljen alkalmazkodnia.

    amúgy amit írsz hülyeség, mert azt implikálja, hogy ha másokkal együtt dolgozol, akkor szükségszerűen ostoba emberek közé kerülsz, hülye kérdésekkel bombáznak—végiggondoltad egyáltalán, mit állítottál ezzel?:))))

  4. bron32
    mondta:

    @juletræ:

    “Nézd a HR-nek az a feladata, hogy a pszichopatákat, manipulátorokat, stb kirostálja.”

    Pontosan.
    Aki nem tud jól kezelni ostoba embereket, hülye helyzeteket, hülye kérdéseket, az nem tud jól együtt dolgozni másokkal. Akármennyire is okos valaki, fontosak a szociális készségek is. Egy szociopata agytröszt helyett inkább felvesznek egy középszerű szakembert, ha ő kiválóan kezel minden szituációt.

  5. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @Berelhetoreklamfelulet: Konkrétan már találkoztam nagy sőt multi cégekkel is, ahol vagy eleve úgy lehetett állásra jelentkezni, hogy a cég saját vagy HR felhős oldalán ki kellett tölteni egy csomó adatot, vagy e-mailben kellett ugyan jelentkezni, de a válaszlevélben megkértek, hogy következő lépésként töltsem ki a mellékelt URL-en található adatlapot. Mindkét esetben a kitöltendő űrlap olyan volt, hogy szerepelt benne a lakcím és azt nem engedte üresen hagyni (bár beírhattam volna településként Degecet). A kiválasztási folyamat adott lépésében még igencsak messze vagyunk attól, hogy bármiféle lakhatási támogatás egyáltalán szóbakerüljön.
    Attól, hogy nagy cégek, persze lehetnek legalja kategóriák ők maguk vagy a meghirdetett munkák, de azért fura. Miképpen az is fura, hogy jobangel is, meg más, cv írást oktató iskolák is azt tanácsolják, hogy a cv-be, motivációs levélbe a lakcím ne kerüljön bele.
    Lehet, hogy valami elromlott a világban ???

  6. Berelhetoreklamfelulet
    mondta:

    @Victoorius:
    “jellemzően 50-200 vesztessel szemben”
    haha!
    max szeretnéd!

    Már még betanított csicskamunkára sem találsz ennyi embert, nem hogy IT területre amire a commentelők jelentős része panaszkodik…

  7. ArriMedes
    mondta:

    @Victoorius:

    a hangadók legtöbbje általában olyan jelölt, aki valamiért elvérzett egy vagy több kiválasztási folyamaton, azaz, csalódott, haragszik stb. Olyat ritkán hallasz, hogy valakit felvesznek valahová, és mégis szidja a szakmát, a folyamatot, a hozzáértést.”

    1. forrás?
    2. részben triviális, mindenesetre abból hogy nem szidja mondjuk fórumon vagy más nyilvános helyen, nem jelenti azt hogy elégedett vele

    mi a 10 millió HR-es, fociszakértő és politikus hazája, mint a miénk. “

    ja, pont ez az, rengeteg hr-es van, nem látszik igazoltnak, hogy zömük érdemben értene a szakmához, legfeljebb műveli úgy-ahogy.

    Maradjunk annyiban, hogy pont annyi rossz HR-es van, mint”

    forrás?

    jellemzően 50-200 vesztessel “

    majd a munkaherőhiány során ez megváltozik és nem pár semmihez sem értő nullajulcsi szelektál elő egy csomó embert, hanem örülnek ha egy, pláne ha egynél több megfelelő van.

  8. Victoorius
    mondta:

    @Business4All: Az általánosítás, mint mindenütt, itt is veszélyes. 8-10 hozzászólásból értékítéletet mondani egy teljes szakmára nézve minden, csak nem megalapozott egy olyan országban, ahol 4 millióan dolgoznak.

    Azt se felejtsük el, hogy a hangadók legtöbbje általában olyan jelölt, aki valamiért elvérzett egy vagy több kiválasztási folyamaton, azaz, csalódott, haragszik stb. Olyat ritkán hallasz, hogy valakit felvesznek valahová, és mégis szidja a szakmát, a folyamatot, a hozzáértést. Attól, akinek savanyú a szőlő, elismerést várni, nem biztos, hogy szerencsés. Márpedig egy kiválasztási folyamatban csak egy nyertes van, jellemzően 50-200 vesztessel szemben, akik utólag majd megmagyarázzák, miért is nem ők kerültek kiválasztásra, és a hibát legritkábban keresik magukban.

    Különösen igaz ez egy olyan országban, ami a 10 millió HR-es, fociszakértő és politikus hazája, mint a miénk.

    Természetesen itt is igaz, mint az élet minden területén, hogy vannak jó, kevésbé jó, rossz vagy alkalmatlan szakemberek. Maradjunk annyiban, hogy pont annyi rossz HR-es van, mint felkészületlen tanár, hanyag orvos, ügyetlen autószerelő, vagy éppen online marketinges.

  9. Business4All
    mondta:

    @Victoorius: Mindenkit megvádolsz azzal, hogy fogalmuk sincsen a “nagy képről”, és arról, hogy milyen komoly munkát végeznek, milyen fontos szakemberek a HR-esek. Valójában azonban itt a legtöbb hozzászóló személyes vagy közvetlen ismeretségi köréből származó tapasztalatait írja le, és ezek alapján a “nagy kép” pont az, hogy csapnivaló, a szakma alapjaiban is súlyos hiányosságokat mutat a magyarországi HR-esek többsége (tapasztalatom szerint 99%-a).
    Nagyon örülök neki, ha nálatok tényleg ennyire szakmai, megalapozott és modern eszközöket használó munka folyik, és szívemből kívánom, hogy sok ilyen legyen még, de azon ne sértődj meg, ha a horrorisztikus tapasztalatok miatt a többség véleménye lesújtó a szakmáról. Ha szerinted alaptalan a kritika, akkor ne vedd magadra, attól még a szakma túlnyomó részére igaz.

  10. Business4All
    mondta:

    @Papírzsepi: Igen. Ez LENNE a feladata a HR-nek. Sajnos a HR-esek 98%-a nem így dolgozik. És ez a vezetők hibája is. Ha a vezetők megértenék, hogy ez stratégiai fontosságú feladatkör, olyan, ami döntően befolyásolja a cég jövőjét, eredményességét, és ezért topmenedzsment szintet jelent, akkor nem aktatologatókat és adminisztrátorokat keresnének HR-esnek. De azt keresnek, és ezért van a rengeteg rettenetes kérdés az interjúkon, ezért nem jutnak el a tehetséges jelöltek a döntéshozóhoz, és ezért van számos munkáltatónak nagyon rossz híre.
    A HR marketingeszköz is. Mit fogok gondolni ugyanis arról a cégről, amely a teljesen releváns pályázatra annyit sem ír vissza, hogy “Kedves Jelölt, Bár nem olvastuk anyagát, meg vagyunk róla győződve, hogy nem felel meg számunkra, ezért több hasonlóan felkészült… bla-bla-bla”? Nem volt pénz arra, hogy az összes címet betöltsék a levelezőprogramba? Fokozottan súlyos a helyzet, ha több kör után nem kap visszajelzést az ember. Megtörtént eset: “fejvadász tevékenység” során akadtak rá a jelöltre, aki nem jelentkezett volna az állásra, de ha már így megkeresték, elment interjúra, hogy megnézze, mi a helyzet. Az interjú nagyon jól sikerült, emberünk bizonyította, hogy kiválóan megfelel a pozícióra. Két hét múlva felhívta a “fejvadászt”, hogy mi a helyzet. Ő azt válaszolta: “Ne haragudj, most nem emlékszem, ki is vagy te, melyik pozícióra jelentkeztél?” Á, semmi, hagyjuk. Többször ne keressetek.
    És sajnos ez nem egyedi eset.
    Nagyon nehéz lenne megérteni végre, hogy nem csak a jelöltet vizsgáztatják a cégek, hanem a jelölt is vizsgáztatja a céget? És a tapasztalatait el is fogja mondani…

  11. kukatr
    mondta:

    @Meridian74: Tomcat tökéletes példa arra, hogy az emberek múltja vörös zászló lehet a munkáltatók szemében.
    Amúgy ő meg egy bukott ‘celeb’, aki kénytelen munkából megélni, okkal nem büszkélkedik pólóboltja fórumbejegyzéseivel…

  12. Berelhetoreklamfelulet
    mondta:

    @Balfredo Alfredo:
    Nekem 1helyen sem érdekelte őket a lakcímem konkrétan, meg amúgy is valószínű, csak a nagyon alja munka kategóriában érdekli ez a munkáltatót, hogy megspórolja a munkába járás támogatását, de nyilván az ilyen hely amúgy is kuka, szal ez nem veszteség.

  13. ArriMedes
    mondta:

    @IT Knight:

    “jóreggelt”.

  14. IT Knight
    mondta:

    Egészen elképesztő baromságokat irogatnak itt a HR-esek, különösen Victoorius. Látszik, hogy fogalma sincs a témáról.

  15. ArriMedes
    mondta:

    @HellsAngel:

    Ha valaki hasznalja az empatiajat, a multikat is meg lehet erteni, hogy nekik katonak es nem sztarok kellenek, meg azt is, hogy egy csalad bizony nagy szivas.”

    csak éppen az emberek többsége nem és egyre kevésbé lesz családtalan multikatonának való, úgyhogy szépen kénytelenek lesznek az intézmények, a munkahelyek is változni, mert egyre többen jönnek rá, hogy igen, a tisztességesen elvégzett munka nélkül nem lehet társadalom, de nem munkagépnek születtünk, ez van, ehhez kell alkalmazkodni.

  16. Balfredo Alfredo
    mondta:

    @kabel: “non-sense hogy
    -a munkaadók nagy része nem adja meg még a közelítő fizetést sem (miért?)…”
    A sort tetszőlegesen lehet folytatni.

    Én például kíváncsi lennék arra, hogy miért szeretik egyes munkaadók az állásra jelentkezők lakcímét tudni, még bármiféle telefonos vagy szóbeli interjú _előtt_ ?
    Ha ugyanis kifejezetten a hirdetésben megjelölt telephelyen (már ha egyáltalán meg van adva a hirdetésben a telephely) vagy annak közelében lakó alkalmazottat kívánnak felvenni, akkor ezt lehetne a hirdetésben jelezni, hogy “előnyt jelent a piripócsi vagy környéki lakhely”. Ilyenkor egyik fél sem rabolná a másik idejét feleslegesen.
    Ha meg van jelölve a hirdetésben a munkavégzés helye, akkor tételezzünk már fel annyi intelligenciát a jelentkezőkről, hogy mérlegelték nemcsak azt, hogy a kiírt munkaköri követelményeknek megfelelnek, hanem azt is, hogy adott esetben valamilyen lakhatási megoldást is
    kell találniuk illetve ezt már meg is találták (albérlethelyzet felmérése, ott lakó rokonnál/ismerősnél lakás, saját tulajdonú ingatlan vásárlása is akár).
    Olyan esetekről meg ne is beszéljünk, mint hogy valaki be van jelentve a szüleihez, ergo kérdés esetén ezt tudja megadni; ugyanakkor alapvetően nem tartózkodik ott, mert a jelenlegi munkája máshová köti, de elszánta magát a váltásra és a költözésre.

    Összeségében nem tartom jó ötletnek, hogy lakcím alapján szűrjenek, miközben a másik oldalról egyrészt a fizetést nem adják meg (pedig az pont egy erősebb szűrő lenne a földrajzi elhelyezkedésnél), másrészt meg sírnak, hogy nem találnak embert.
    Van esetleg a vonalban HR-es, aki ésszerű magyarázatot tud adni erre a lakcím mánia dologra?

  17. HellsAngel
    mondta:

    @Meridian74: Tomcat egy erdekes figuraja az undergroundnak. Sokat lehetne irni csak arrol, amiket az evek soran cikkezett rola az ujsag, de ez a mondanivalom szempontjabol ez lenyegtelen, legyen eleg annyi, hogy ha az embereket egy skalan osztalyoznank, hogy ki mennyire konform/szurke/sorba beallo tipus, es ki mennyire kulonutas/extrem/a hagyomanyostol eltero szemelyiseg, akkor Tomcat a skala felso vegen helyezkedne el.

    A linkelt cikkel kapcsolatban (es lazan kapcsolodva a kommentekhez) osszesen harom megjegyzesem van. Egyreszt ha valaki tudja magarol, hogy o nem olyan, mint aki a sorba be akar allni, az miert akar kenyelmes multis allast? Vannak a vilagon a halando szamara elkepzelhetetlen technikai szkillekkel rendelkezo emberek, akiknek ez soha eszebe sem jutna. Szakallas bacsik, akik ismerik a linux kernel osszes sotet titkat, remetek az orosz erdokben, akik hatalmas kuzdelmeket folytatnak, hogy 1%-al kisebb meretre tomorito programokat irjanak, pedig sose volt olyan szamitogepuk, aminek 1 gbyte memoriaja volt. Ezek az emberek boldog es teljes eletet elnek, nem meetingelnek napi 2 orat, sosem kommunikalnak ugyfelekkel. Persze nincs plazmatevejuk, nem feszitenek ceges autoban es adott esetben nincs csaladjuk sem. Ha valaki hasznalja az empatiajat, a multikat is meg lehet erteni, hogy nekik katonak es nem sztarok kellenek, meg azt is, hogy egy csalad bizony nagy szivas.

    A masodik, hogy a cikk sok szempontbol igazsagtalan. Pl. tudvalevo, hogy azok a jobb helyek, ahol interjun kell kodolni, valami nehezet egy masik programozo elott, esetleg be lehet nehany napra ulni kodolni a sracok koze, mert akkor legalabb olyan embereket nem vesznek, akik sose lattak terminalt, csak szineszkedi tudnak. Itt is van eselye a kamuzasnak, de kisebb, joval kisebb, mint olyan helyeken, ahol csak a “fonokkel kell beszelni, es nincs az a semmire se jo HR”. (Igazabol altalaban itt dolgoznak a leggazabb arcok, kiveve, ha a fonok valami rem nagy emberismero, de altalaban a vallalkozonak a szerencse az egyik tokeje.)

    A harmadik, hogy ha valaki szeret programozni, akkor az nem vitacikkeket ir, lajkokat gyujt, okos parbeszedeket folytat buzzwordokrol kommentekben, nem konferenciakon “networkingel”, hanem programozik. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy szamomra minden ilyen cikk alapvetoen ambivalens, csak arra tudok gondolni, hogy a szerzo vivodik az egymasnak ellentmondo erzeseivel.

  18. Meridian74
    mondta:

    Tomcat írta a LinkedIN-jén – respect 🙂

    “The next red flag is when they ask you about your Twitter, your Github and your blog. Nope, I don’t have either. I am not a celebrity, I am a programmer. I don’t tweet, because why would I? I don’t publish my sources because they are made for my customers, why would I? And I don’t have a blog either. (Okay, some years ago I had. I actually used to be a popular blogger in my country. But that had nothing to do with IT.)”

    http://www.linkedin.com/pulse/end-your-stupid-coding-challenges-youll-have-enough-experts-polgar/

  19. I_Isti
    mondta:

    @Bambano: ” legrosszabb, amit egy gdpr felkészüléskor tehetsz, ha tanácsot kérsz egy jogásztól.”

    Ha többtől, akkor az még ennél rosszabb… 😀

  20. Berelhetoreklamfelulet
    mondta:

    @csárlszbrunzol:
    “Belépő szinten nem játszik”

    Hát ez jó nagy faszság. Az esetek 80%-ban biza még a legutolsó kezdő csicskától is elvárják a kommunikációs képességeket, főleg a multiknál.
    Röhejes, de valamelyik interjún mondták, hogy az adott pozíción, hogy napi 2(!) óra egyeztetéssel kell számolni. dfq… egy juniornál…
    Azt csodálkoznak miért nem hatékony, ha az idő 25%-át elpazarolják olyan dologra, ami nem a fejlesztő feladata lenne…

  21. Bambano
    mondta:

    @Victoorius: “Önmagában a nem az nem személyes adat, kérj róla bátran ügyvédi állásfoglalást. Mi megtettük.”: csakhogy nem arról kellene jogászi állásfoglalást kérned, hogy a nem személyes adat-e, hanem arról, hogy kezelheted-e. Mert én nem azt állítottam, hogy személyes adat, hanem azt, hogy nem kezelheted. ügyes csúsztatás volt tőled.

    egyébként a saját személyes tapasztalatom azt mutatja, hogy a legrosszabb, amit egy gdpr felkészüléskor tehetsz, ha tanácsot kérsz egy jogásztól.

  22. Bambano
    mondta:

    @csárlszbrunzol: “Ha akár csak közepes is a HR, akkor azért nézzük már ki belőle, hogy pontosan fogja tudni, hogy alkalmazkodnia kell a kiválasztással a jelölthöz és bizony, akkor a rendszergazdánál olyan kompetenciákat fog mérni, amik oda érdekesek és elvártak.”: most képzeljük el a következő helyzetet. mondjuk én rendszergazdának jelentkezem valahova. 1992-ben küldtem az első internetes fórumos hozzászólásomat, aminek meg tudom találni a nyomát. Ül velem szemben egy kislány, aki 1992-ben még pajzán gondolat se volt. Én majd’ 30 év tapasztalattal rendelkezem karakteres terminálos szerverüzemeltetésben. Nekem ez a kompetenciám. Mivel a kommunikációs és egyéb humán kompetenciák a hsz-ed szerint nem elvárás, nem is fogja szűrni, akkor marad az, hogy a kislyánykával mondjuk a debian linuxban található három awk megvalósítás összehasonlításáról fogunk értekezni, különös tekintettel arra, hogy a hexadecimális számrendszer az fsf alapítvány szerint miért 13 számjegyből áll.

    ahha.

    nem. ehelyett az fog történni, hogy a kislyányka nekifut ugyanazokkal a skillekkel az interjúztatásnak, amivel a nagypofájú sales managert vette fel, és mindketten arccal fogjuk hárítani a murvát.

  23. csárlszbrunzol
    mondta:

    @Bambano: “namost aki rendszergazdának jelentkezik, nem fog átjutni a hr-es szűrőn…”
    Ha akár csak közepes is a HR, akkor azért nézzük már ki belőle, hogy pontosan fogja tudni, hogy alkalmazkodnia kell a kiválasztással a jelölthöz és bizony, akkor a rendszergazdánál olyan kompetenciákat fog mérni, amik oda érdekesek és elvártak. És ezzel párhuzamosan olyanokat meg nem, amelyek nem elvárások.
    Nálunk úgy megy, hogy még informatikuson belül is más kompetenciákat nézünk attól függően, hogy milyen szintű kollégát keresünk. Egy senior pozinál elvárás mondjuk a kommunikáció, mert találkozik az ember ügyféllel, míg belépő szinten ez nem játszik. De amikor (akár szakmai, akár általános) vezetőt keresünk, akkor megint más elvárásoknak kell a jelölteknek megfelelniük, természetesen. Nem csak egy “sablon” van, ezért dolgoznak ebben emberek és mérlegelnek.

  24. csárlszbrunzol
    mondta:

    @Koczy: 13 embert foglalkoztató cégnél nincs HR, nem is lenne gazdaságos. Nem arról van szó, hogy ott nem kell ezzel a dimenzióval foglalkozni, mert igenis kell. De nem tud eltartani egy ekkora cég egy külön HR-t és a komplexitása sem indokolja.
    Szóval itt oldja meg a vezető (meg is oldja, ahogy a leírásodból kiderül) és jóság. Egy közepes- vagy nagyvállalat viszont már a komplexitása és pusztán a mérete miatt is fog HR-rel rendelkezni és ez jó is így.

  25. Berelhetoreklamfelulet
    mondta:

    @Victoorius: MI az, hogy nem tudsz azonosítani ez alapján?

    Kovács Péter – férfi
    Kovács Péter – nő
    Kovács Péter – genderneutrális-bi-agender

    Ők mind be vannak jelentve a vámház kör út 2 lakásba, akkor a nem alapján megtudod biza konkrétan határozni az adott személyt, míg anélkül ezt nem tudnád megtenni.

    Sőt! A 3. esetben még a szellemi állapotára is tudsz következtetni…

  26. Victoorius
    mondta:

    @I_Isti: “egy vagy több tényező alapján azonosítható”.

    Az ember neme alapján nem tudsz azonosítani egy természetes személyt, a genomja alapján már igen. Önmagában a nem az nem személyes adat, kérj róla bátran ügyvédi állásfoglalást. Mi megtettük.

    Önmagára a nemre vonatkozó információt a munkáltatók jellemzően nem is tárolnak vagy rögzítenek, hanem természetesnek veszik, hogy Gizella nő, András meg férfi nemű.

  27. I_Isti
    mondta:

    @Victoorius:
    “4. cikk

    Fogalommeghatározások

    E rendelet alkalmazásában:

    1.

    „személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;

    Kérdés: a “bármely információ” fogalmába beletartozik-e a nem?

    De azért nyilván neked van igazad, és te tudod jól, hogy mi a “személyes adat” a gdpr szerint, és mindenki más sültcsirke.

  28. I_Isti
    mondta:

    @Berelhetoreklamfelulet: “(4) A személyes adatok kezelését az emberiség szolgálatába kell állítani. “

    Mire számítottál az eu-tól?

  29. Berelhetoreklamfelulet
    mondta:

    @Victoorius:
    Jó nagy inkompetens barmok ülnek az EU-ban, ha ezt ők így komolyan gondolták, és nem csak hebegsz habogsz itt össze-vissza.
    Nekem pl. féltucat kamu e-mail címem van, azt abból szvsz semmit nem fogsz megtudni, hiába kapod meg… (de a normálból sem)

  30. Victoorius
    mondta:

    @Bambano: Felőlem bármilyen ítéletet alkothatsz rólam, a tagállamokban az alkalmazása a rendeletnek 2018. május 25. Bár a hatály és az alkalmazás jelen esetben elválik egymástól, köznyelvi értelemben május 25. az a dátum, amitől a jogszabály “él”.

    Korábban is írtam, lehet lovagolni szavakon, csak nincs értelme.

    Sokkal nagyobb baj szerintem, hogy te az ember nemét összemosod a GDPR-ral, pedig a kettőnek egymáshoz az ég világon semmi köze nincs.

  31. Victoorius
    mondta:

    @Bambano: Na, akkor vissza az alapokhoz.

    A nem (az ember neme) az NEM személyes adat. Személyes adat az, amiből közvetve vagy közvetlen módon egy természetes személy azonosítható. A neméből nem azonosítható senki, abból, hogy gipsz.jakab@gmail.com viszont igen.

    Következésképp a GDPR az ember nemével NEM foglalkozik, ajánlom szíves tanulmányozásra: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE.

    Innentől kezdve minden, amit írsz, egy sületlenség.

  32. Papírzsepi
    mondta:

    @Bambano: ez megint messzire vezet. Multiknál vannak büdzsék, és vannak folyamatok. Mind tök rugalmatlan.
    Szóval mindenki tudja, hogy meg kéne adni azt a béremelést, különben a szaki elmegy, felvenni és kiképezni egy újabb meg piszok drága.
    De ha a “béremelés” büdzsé üres, az “új felvétele”-bn meg van pénz, vagy a belső folyamatok miatt nem adható béremelés, de új embert bármennyiért felvehetek, akkor gáz van.
    Ez egy napi szintű probléma, mindenki tépi a haját, a HR-es is. De a folyamatokat és büdzsét ők is készen kapják, változtatni rajta fél-egy év.
    Igen, egy multicég szar hatásfokkal működik. Ez van.

  33. Papírzsepi
    mondta:

    @Mancilla Pectoralis: Nem lehet előre kitalálni, hogy ki mit akar. Ha nem akar főnök lenni, nem gond. Ha akar, az sem gond. De tudnunk kell, meg kell kérdezni.

  34. Papírzsepi
    mondta:

    @igazi hős: A dolgot úgy hívják, hogy “egyensúly”.
    Amúgy meg nekem kell majd együtt dolgozni a manussal. Inkább 10 futóbolondot kezelek le, minthogy valaki más döntsön kit veszek fel.

  35. Papírzsepi
    mondta:

    @nicolasito: A cégeknél mindenki általában mindenki aláír pár papírt arról, hogy nem lopunk, nem verekszünk.
    Aki ezt meghágja, az 10 perc múlva az utcán van.
    Az utolsó amit látni akarok a csapatomban, hogy az egyikük behúz a másiknak. Az utolsó előtti meg az, hogy lopás van. Akár ebédet is.
    Legalábbis nálunk most a HR elé könyörtelen szokott lenni: legutóbbi lopásnál és verekedésnél is rendkívüli azonnali felmondás volt az eredmény.

  36. Bambano
    mondta:

    @m.t.: “Egy ceg nem sajat jokedvebol szur nemi alapon, hanem gazdasagi megfontolasbol. Bizonyos orszagokban, bizonyos iparagakban az allam tamogatast fizet a cegeknek minden noi munkavallalo utan. Ezeken a helyeken nyilvan nem birsagolnak ugyanezert.”: itt arról van szó, hogy a cégeknél egyrészt ez a nemi (+/-) diszkrimináció régebbi, mint a gdpr, másrészt előfordulhat, hogy a cég tevékenységi központja olyan országban van, ahol ezért nem jár büntetés, a leányvállalatnál meg igen.

    @Victoorius: ” Ha valaki azt mondja, hogy a mohácsi vész 1745-ben volt, akkor joggal alkotsz ítéletet valakiről, hogy fogalma sincs a történelemről.”: szuper! vagyis ha te azt mondod, hogy a gdpr idén május 25-én lépett hatályba, mikor a 99. cikkelye világosan megírja, hogy mikor (az eu-s “közlönyben” való megjelenés utáni 20. napon lép hatályba, ami konkrétan 2016. május 25, lebetűzöm, hogy látszódjon, hogy nem elgépelés: kétezer-tizenHAT), akkor joggal alkotok rólad ítéletet… rotfl, ezt a hóhért felakasztották.

  37. Bambano
    mondta:

    @Victoorius: két dolog:
    1. aki nem tudja, hogy a gdpr mikor lépett hatályba, annak semmilyen szintű nyilatkozatot sem kellene tenni róla, max. pletykát. hint: a gdpr nem idén május 25-én lépett hatályba.
    2. a gdpr szerint nincs jogod kiemelten védendő adatokat kezelni, az illető neme pedig ez. ebből két következmény is van:
    2a: hogyan diszkriminálsz olyan adat alapján, amit tilos kezelned (mindegy, hogy pozitív vagy negatív a diszkrimináció)?? hogyan mondod ki, hogy x jelöltet veszed fel, mert x nő, szemben y-nal, aki férfi, mikor ezt az adatot nem kezelheted? Hint: törvényesen sehogy.
    2b: ha meglátják, hogy kapsz egy vállalati utasítást, amit csak úgy lehet végrehajtani, hogy törvénysértően kezelsz adatot, azért megbüntetnek, mint a szél. és ez lesz a nagyobb problémád, mert erről írásos bizonyítékot fognak találni, míg a 2a-ról nem.

    szerintem előbb neked kellene tájékozódnod, mielőtt beszólsz.

  38. erkölcsi hulla
    mondta:

    @kabel: “-Mo.-n átlagosan 5-7 generáció szükséges ahhoz, hogy valaki kitörjön a bérnyomorból (“

    Erről linkelj valami forrást, érdekelne.

  39. Serrin
    mondta:

    @Victoorius:
    Önmagában nem baj, hogy egy cég egy/több adott tulajdonságú jelöltet keres.
    Csak a te konkrét női példádban be sem hívd a férfi jelöltet, mert ez lehet neki idő (pl.:szabadságot vesz ki), pénz (pl.: utazási költség), illetve bármilyen egyéb probléma is.

  40. Victoorius
    mondta:

    @I_Isti: Igen, ez totál valószínű akkor, amikor gyakorlatilag minden legalább középfokú végzettségű ember álmából felébredve rávágja, hogy 1526-ban volt.

  41. Berelhetoreklamfelulet
    mondta:

    @kabel:
    TE azt írod vicc… én voltam már olyan helyen, ahol a fűtést meg a légkondit extraként kezelték…

  42. kabel
    mondta:

    forradalom kellene a munkaerő kiválasztásban/jelentkezésben! Mert:
    -80% elégedetlen a munkájával
    -Mo. az utolsók között van EU-ban a munka hatékonyságát illetően
    -a munkaidő túl hosszú
    -jönnek a robotok
    -az irodák nagy része élhetetlen
    -az open space/plan nettó kínzás
    -az ingázások miatt akkora az ökolábnyom, hogy lassan nem lesz hol/min dolgozni

    non-sense hogy
    -a munkaadók nagy része nem adja meg még a közelítő fizetést sem (miért?)
    -a pozíciók nagy része a rejtett munkaerőpiacon van (miért?)
    -állásinterjúk nagy részénél egy asztalnál ül a ‘vizsgáztató’ és kérdezi a ‘diákot’ (miért?)
    -Mo.-n átlagosan 5-7 generáció szükséges ahhoz, hogy valaki kitörjön a bérnyomorból (miért?)

    Az egész úgy ahogy van káosz. Kisebb csoda, hogy van víz, világítás, légkondicionált metrókocsik…

  43. Koczy
    mondta:

    @I_Isti: Erről az jutott eszembe, amikor a Római jog tanárunktól kérdezett az egyik csoporttársam valamit a középkorról, ő meg annyit mondott, hogy: “Engem ilyenről ne kérdezzenek, én Rómáról mindent tudok, de a történelem többi részéhez nem értek.” 😀

  44. I_Isti
    mondta:

    @Victoorius: “Ha valaki azt mondja, hogy a mohácsi vész 1745-ben volt, akkor joggal alkotsz ítéletet valakiről, hogy fogalma sincs a történelemről.”

    Ha valaki azt mondja, hogy a mohácsi vész 1745-ben volt, akkor joggal alkotsz ítéletet arról, hogy nem tudja, mikor volt a “mohácsi vész”. Ettől függetlenül lehet még akár az ókornak, vagy japán történelmének a professzora is akár. Csak nem tudja, mikor volt a mohácsi vész.

  45. Victoorius
    mondta:

    @I_Isti: Ha abban a néhány sorban ékes bizonyságot tesz arról, hogy fogalma sincs a témáról (ie. mi az a GDPR), akkor jogos a következtetés, hogy bár nem tudja mit beszél, csak indulatból kommentelget.

    Ha valaki azt mondja, hogy a mohácsi vész 1745-ben volt, akkor joggal alkotsz ítéletet valakiről, hogy fogalma sincs a történelemről.

  46. I_Isti
    mondta:

    @Victoorius: “Ne haragudj, de tipikus példája vagy a tudás nélküli, azonban indulatból véleményt formáló kommentelőknek.”

    Te viszont véleményt formálsz egy kommentelőről néhány sornyi szövege alapján, ami vajon mennyivel jobb?

  47. I_Isti
    mondta:

    @Szarazinda: ha belegondolok abba, hogy Winters őrnagy (lásd még Elit Alakulat) a való világban a háború után hr vezető lett annál a nagy cégnél, aminek tulajdonosa a haverjának a Lewis századosnak az apja volt, és hogy most milyenek a hr vezetők… hát…

  48. Victoorius
    mondta:

    @Bambano: Ne beszélj már sületlenséget! Miért ne jutna át a HR-esen a rendszergazda adott esetben azért, mert nem annyira beszél választékosan?

    Mindig adott pozícióra keresünk embert: más az elvárás a rendszergazdával, a projektvezetővel, a mérnökkel, meg a hűtőgép szerelővel szemben.

    Ohh, anyám.

  49. Victoorius
    mondta:

    @Bambano: Ne haragudj, de tipikus példája vagy a tudás nélküli, azonban indulatból véleményt formáló kommentelőknek.

    A május 25-én hatályba lépett GDPR-nak semmi köze nincs olyan értelemben a kiválasztási folyamathoz, hogy egy munkáltatói férfit vagy nőt alkalmaz.

    A GDPR az adatvédelemről szól. Előbb tájékozódj, utána jöhet a fröcsögés!

  50. I_Isti
    mondta:

    @Bambano: “szerencsére az ilyen ostobaságokért idén május 25-től akkora bírságokat fogtok kapni”

    A nők után a következő kötelező kvóta a “non binary gender” lesz.

    (Előre szólok, hogy ne akadj ki, amikor bekövetkezik.:)

  51. Szarazinda
    mondta:

    @Victoorius: teljesen egyetértek. Csak éppen, ha a végzettségét tekintve pszichológus, ha nem, erre egyszerűen alkalmatlanok. Nem vagyok már nagyon mai gyerek, rengeteg állásinterjún voltam, rengeteg HR-essel találkoztam,a közelében nem voltak annak, hogy bármilyt is megállapítsanak bárkiről. Mentek az itt taglalt sablonkérdések, meg a hol képzeli magát 5 év múlva (az ezt kérdező HR-es ravatalánál, b-meg)

  52. @Bambano:

    “szerencsére az ilyen ostobaságokért idén május 25-től akkora bírságokat fogtok kapni, hogy felszámolásra kerülhet miatta a céged”

    A kirohanasod alaptalan.
    Egy ceg nem sajat jokedvebol szur nemi alapon, hanem gazdasagi megfontolasbol. Bizonyos orszagokban, bizonyos iparagakban az allam tamogatast fizet a cegeknek minden noi munkavallalo utan. Ezeken a helyeken nyilvan nem birsagolnak ugyanezert. Ahol nincs tamogatas, ott meg nem hiszem hogy barkinek eszebe jutna nem a legratermettebb jelentkezot felvenni, fuggetlenul a nemetol.

  53. Bambano
    mondta:

    A kommunikációs képességről meg annyit: akit kitolnak a frontvonalba, ügyfélproblémákat elsimítani, az tudjon kommunikálni. a rendszergazda, aki csak egy fekete karakteres konzollal kommunikál, azzal tudjon jól kommunikálni, ne emberekkel, mert egy linux szerver qrvára nem fogja érteni a lécci lécci lécci parancsot.

    namost aki rendszergazdának jelentkezik, nem fog átjutni a hr-es szűrőn, mert neki nem olyan skillekre van szüksége, mint amit a hr-es hisz és ellenőrizni tud, és nem is olyan skilljei vannak. tehát elbukik, miközben alkalmas lenne a munkára.

  54. Bambano
    mondta:

    @Victoorius: “Sajnos az emberek által beadott önéletrajzok minősége nagyon komoly kívánnivalókat hagynak maguk után”: vajon ennek mi is lehet az alapvető oka… csak nem az, hogy nincs két hr-es az országban, akik meg tudnának egyezni arról, hogy mi a cv kívánatos formája és tartalma… ha jelentkezel, soha nem tudhatod, hogy annak a hr-esnek, akit aznapra kapsz, mi a hasfájása cv-vel kapcsolatban és annak hogy lehet megfelelni.

    adj egy komolyan vehető, értelmes magyarázatot arra, hogy a szabvány önéletrajz miért nem jó egy hr-esnek se?

    “De mivel a vállalat elkötelezett a diverzitás mellett, és elvárásként ki van adva az anyacégtől, hogy év végéig a női munkavállalók létszámát növelni kell 10%-kal, nőt fog felvenni.”: szerencsére az ilyen ostobaságokért idén május 25-től akkora bírságokat fogtok kapni, hogy felszámolásra kerülhet miatta a céged. úgyhogy ha bármelyik hr-es ilyen levelet kap mostanában, az küldje vissza és írja meg, hogy kivel szórakozzanak helyette.

  55. Gerusz
    mondta:

    – “Hol látja magát öt év múlva?”
    – “Minden valószínűség szerint már két munkahellyel arrébb, mert gondolom, ti is basztok normális fizetésemelést adni.”

  56. Berelhetoreklamfelulet
    mondta:

    @ex-dr. vuk:
    Ezzel csak az a baj, hogy logikailag egyedül egy eset van, ahol az én állításom hamis lenne: Az, ha az egész világon nem lenne jó munkás. Minden egyéb esetben egyszerűen csak nincs elégé megfizetve, így a jobb munkás ott van, ahol jobban megfizetik.

  57. Koczy
    mondta:

    @Berelhetoreklamfelulet: Köszönöm a felvilágosítást! Így már mindjárt sokkal jobb… Képzeld el, a képzett szakmunkás nem szakmunkásnak megy ám külföldre, hanem nagyrészt kulimunkásnak, és olyan is volt, aki ezt megunta és hazajött… Egyébként a cég magyar viszonylatban jobban fizet, mint egy multi, és a munka is színvonalasabb.

    Amúgy meg én nem fizetek meg senkit, én tök máshol dolgozom. Alkalmazottként… De éljenek a sztereotípiák!

  58. ex-dr. vuk
    mondta:

    @Berelhetoreklamfelulet: “Jó munkás van rengeteg, jól fizető cég na az nincs sok.”

    En itt angliaban a forditottjat tapasztalom … a szemetet is felveszik jo penzert, mert egyszeruen nincs mas.

  59. ex-dr. vuk
    mondta:

    @mindenannyi: “mérges volt az őszinteségért”

    Erre van az a vicc, hogy allasinterjun:

    – Mi az on legrosszabb tulajdonsaga?
    – Tul oszinte vagyok.
    – Nem gondolom, hogy az rossz tulajdonsag.
    – Leszarom, hogy mit gondol.

    Ha valaki oszintesegert merges ott mar komoly baj van 🙂 De persze az arnyoldal ott van az “Invention of lying” c. Ricky Gervais filmben 🙂

  60. Berelhetoreklamfelulet
    mondta:

    @Koczy:
    Had világosítsalak fel kicsit a való világról:
    Jó munkás van rengeteg, jól fizető cég na az nincs sok.

    Verheted itt az asztalt, hogy hát van munka de nincs normális munkaerő, azért nincs normális, mert a normálisat nem fizeted meg, és ők már külföldön vannak, azért….

  61. Victoorius
    mondta:

    @Koczy: Amúgy erről a témáról szerintem szinte teljesen felesleges az interneten, konkrétumok hiányában beszélgetni.

    Az, hogy “álláskeresők”, ugyanolyan rendkívül tág fogalom, mint az, hogy “betegek”. Nyilván teljesen másképp foglalkoznak azzal, aki lehorzsolta a kezét, akinek székrekedése van vagy fáj a feje, mint azzal, akinek többszörös metasztázisa van, és az intenzíven fekszik.

    Mégis, az ilyen fórumokon egy kategória alá vonják mindegyiket a posztolók.

  62. Koczy
    mondta:

    @Victoorius: Köszönöm az alapos tájékoztatást. Cserébe szeretném megosztani veled, hogy a férjem cégénél (egy 13 embert és alvállalkozókat foglalkoztató villamosipari cég), hogy megy a kiválasztás folyamata. Odamegy az ember, leül, váltanak néhány szót, férjem elé tol egy rajzot, megmondja neki, ha el tudja olvasni, ennyi meg annyi fizuért jöhet dolgozni, ha nem, felveszi segédmunkás pozícióba kevesebb fizuval, és később meglátják mennyire megy neki a dolog. Ha egyik sem tetszik, haza lehet fáradni.

    A baj ott van, hogy munka van rengeteg, jó melós meg alig akad, pedig nem spórolnak a szakemberen…

  63. Victoorius
    mondta:

    @maxval balcán bircaman: Igen.

    Nem tudom megállni, hogy ne kérdezzem vissza, hogy biztos, hogy ugyanarra a pozícióra vettek-e fel? 🙂

    Valószínű nem volt olyan jelölt, aki igazán alkalmas lett volna, és be kellett érniük veled. Lehet, hogy a munkakörön is csavartak valamit a háttérben (amiről ugye te nem tudsz), lehet, hogy kicsit lecsontozták, elvettek felelősségeket, döntési kompetenciát stb.

    A kereslet-kínálat itt is működik, nagyon is, és sokszor a kínálat határozza meg (főként most), hogy utána milyen irányba indul el a cég.

  64. Victoorius
    mondta:

    @Koczy: Természetesen. Senki nem hibátlan, mindenki tévedhet, adott esetben hozhat rossz döntést is. Egészen biztos, hogy vannak felkészületlen emberek ebben a szakmában is. Ez is olyan, mint bármelyik más szakma, soha nem lehet elég jól csinálni. S mivel emberekkel foglalkozunk, nem gépekkel, tárgyakkal, amiknek fix dimenzióik és tulajdonságaik vannak (többnyire), a kérdés sokkal komplexebb.

    Saját csapatomba is végeztem többször kiválasztást, és természetesen voltak olyan jelöltek, akiket én nem találtam alkalmasnak, akiket vélhetően máshol, más pozícióra alkalmasnak találnak. Mint ahogy lenne olyan vállalat is, aki engem nem talál annak.

    Az is előfordul bizonyára, hogy egy kiválasztási folyamatban tényleg egy alkalmas, vagy talán a legalkalmasabb jelölt rostálódik ki, ennek természetesen több oka lehet.

    Amit az álláskeresők nem tudnak, és soha nem is fognak megtudni az az, hogy alkalmasságuk ellenére miért nem őket választották ki. Mondok egy példát.

    Egy vállalat egyik csapatába keres egy szakembert, ahol csupa férfi dolgozik. Mondjuk 3 férfi. De mivel a vállalat elkötelezett a diverzitás mellett, és elvárásként ki van adva az anyacégtől, hogy év végéig a női munkavállalók létszámát növelni kell 10%-kal, nőt fog felvenni. Egy esetben nem, ha nem talál ugyanolyan alkalmas női jelöltet, csak férfit.

    A férfi jelöltnek azt fogja mondani az utolsó kör végén, hogy köszönjük, hogy részt vett a kiválasztási folyamatban, de egy másik jelöltnek ajánlja fel a pozíciót. Ha a jelölt visszakérdez, a vállalat azt fogja mondani, hogy a másik jelölt jobban illeszkedett.

    A férfi jelölt csalódott lesz, adott esetben magában puffog, hogy milyen hülye a cég, a HR-es, mindenki, mert ő milyen jó jelölt. De nincs abban az információnak a birtokában, hogy őt azért nem vették fel, mert női munkavállalót szerettek volna felvenni.

    Most szándékosan hoztam fel ezt a nemi példát, hogy majd sokan kiabálhassanak most, hogy ez diszkrimináció. Akkor lenne az, ha ez bárhol megjelent volna, hirdetésben, állásinterjún, hogy magát azért nem veszem fel, mert férfi.

  65. MAXVAL bircaman közíró
    mondta:

    @Victoorius:

    A hirdetések legalább olyan komolytalanok, mint a CV-k.

    Az átlagos hirdetés abszurd követelményeket fogalmaz meg. Amit úgyse gondol senki komolyan. Erre az álláskeresők reakciója: ők is komolytalanul állnak hozzá.

    2015-ben a Coca-Cola hirdetésére jelentkeztem, követelmény: pénzügyi vagy közgáz végzettség, 3 év pénzügy tapasztalat, SAP ismerete, felsőfokú angol, előny a könyvelői tudás.

    ENGEM vettek fel, az én adataim: bölcsész végzettség, 1 év pénzügyi tapasztalat, sose láttam SAP-ot korábban, középfokú angol, nulla könyvelői tudás.

    Na most, akkor ez egy komoly hirdetés volt?

  66. Mancilla Pectoralis
    mondta:

    @Papírzsepi: Nem mindenki akar feljebb lépni, vannak (pl én is)akik inkább valakinek a jobb(kétbal)keze szeretnének maradni. Mindenki nem lehet(vagy nem akar) főnök(lenni).:-)

  67. Kivlov
    mondta:

    @igazi hős:
    muhahahahaha, vagy a kérdező hr-es kis p*na lepődik meg a válaszon, ha az ember az igazat ki meri mondani.

  68. Koczy
    mondta:

    @Victoorius: Tök jó, hogy van valaki a másik oldalról is. Nem kétlem, hogy van nagyon sok idióta önéletrajz és valóban a legeslegjobb-legszipiszupibb jelöltet szeretnétek még a recepciós pozira is, de azért lásd be, hogy ha ennyi negatív tapasztalatot írtak a kommentelők, akkor előfordulhat, hogy a a HR részéről is vannak problémák…

  69. Victoorius
    mondta:

    @Barkalot: Nem. A próbaidő nem erre van. Az arra van, hogy túlmutatva a kiválasztási folyamat korlátain (mert akármilyen alapos is, nem munkakörnyezetben vizsgálja a jelöltet huzamosabb ideig) lehetőséget biztosítson mindkét félnek arra, hogy úgy döntsön, számára mégsem az adott munkahely, vagy a munkaerő a megfelelő.

    Ha pusztán a próbaidőre bíznák a cégek a jelöltek alkalmasságának megítélését, az nagyon sokba kerülne nekik.

  70. Barkalot
    mondta:

    @Victoorius:

    Erre van a próbaidő. Viszont túl nagy a munkaerőhiány mindenhol, hogy barom kérdésekkel bombázzanak az interjún. Egyszerűen elfogyott a munkás az országban, ennyi.

  71. Victoorius
    mondta:

    @maxval balcán bircaman: ..és ki az, aki nem alkalmas.

    Lehet szavakon lovagolni, csak nem érdemes.

    Sajnos az emberek által beadott önéletrajzok minősége nagyon komoly kívánnivalókat hagynak maguk után, az abban felsorolt információk valódiságáról nem is beszélve.

    Egy önéletrajzban nyújtott információ nem elegendő ahhoz, hogy eldöntsd, egy jelölt alkalmas-e, maximum arra, hogy akár alkalmas is lehet.

    Épp ezért várja azt adott esetben a cég részéről a képviselő, hogy győzd meg arról, hogy tényleg alkalmas vagy, nem csak állítod magadról.

  72. MAXVAL bircaman közíró
    mondta:

    @Victoorius:

    Akit behívnak interjúra, azt már alapszinten alkalmasnak tartanak.

    Az intrejú azért van: meg lehet-e erősíteni az előzetes feltevést, s ha több jelölt van, ki a legalkalmasabb.

  73. Victoorius
    mondta:

    @maxval balcán bircaman:

    “Egyszerűen nem bírtam magamban tartani, hogy “Bocsánat, de Ön hívott ide, ezek szerint alkalmas vagyok rá, nem?”. “

    Kínosan éreztem volna magam a helyedben, ha ilyen hülyeséget kérdezek vissza.

    Sajnos nagy tévedésben vagy. Az, hogy egy állásinterjúra behívnak, nem azt jelenti, hogy alkalmas vagy az adott pozícióra. Az csupán annyit jelent, hogy a saját magadról, az önéletrajzban feltüntetett vélt vagy valós információk alapján a kiválasztási folyamatban részt vehetsz, alkalmasságodról pedig majd a kiválasztási folyamat mond verdiktet.

    Az is súlyos tévedés álláskeresői oldalon, hogy ha valaki nem nyer el egy adott pozíciót, akkor ő alkalmatlan a feladatra. Nem azt jelenti, lehet, hogy nagyon is alkalmas, de volt egy másik olyan jelölt, aki összességében jobban illeszkedik/nagyobb eséllyel válik be.

  74. Victoorius
    mondta:

    @Szarazinda: Ne feledd, hogy a HR-esek egy része eleve pszichológus, vagy a kiválasztás során a jelölt találkozik pszichológussal, vagy pszichometriai- és egyéb teszttel. Arról nem beszélve, hogy egy jó HR-esnek is van/lehet több fajta végzettsége: gazdasági, HR-es, pedagógiai stb.

    De ahhoz szükségképpen ért(enie kell), hogy egy interjún a jelöltről egy relatíve komplex képet alkosson: mennyire hiteles, hazudik-e, reális önképpel rendelkezik-e, introvertált vagy extrovertált személyiség, adott esetben szorong-e, mutat-e neurotikus tüneteket, mennyire jól kommunikál, milyen verbalitása van, mik az elképzelései, motivációi, mennyire illeszkedik életútjába a kínálat pozíció, mik a preferenciái, és végső soron, ami minden kiválasztás legfontosabb kérdése: a jelölt milyen eséllyel válna be.

    A többi főlek a szakterület felelőssége, és a további, esetleges szakmai interjúkon/teszteken!AC-n stb. dől el.

  75. Victoorius
    mondta:

    @kukatr: Talán elnézed nekem, hogy fogalmam sincs, hogy itt ki-kicsoda, ki megmondóember, ki pedig a csendes kommentelő, nem ez alapján döntöttem, kinek válaszolok.

  76. igazi hős
    mondta:

    @Papírzsepi: “miért nem így csinálják” Hány interjú jut egy felvettre? 2? 10? 50?
    Mennyit keres a szakmai vezető, mennyi felesleges ideje van? Tényleg jó dolog, hogy egy nagyon értékes munkaerő az idejét szerencsevadászokra, futóbolondokra és más álláskeresőkre pazarolja?

  77. igazi hős
    mondta:

    @Szarazinda: Még egy ember, aki meg van sértődve a HR-re, amiért nem vették fel.
    A szakmai vezető ideje drága, hozzá csak egy nagyon előszűrt réteg menjen be. Te lehetsz a világ legjobb szakembere, de irreális a bérigényed, akkor nem fogsz a szakmai vezetőhöz kerülni. Ha nem tudsz a csapattal együtt dolozni, akkor sem. Ha nem elég rugalmas az időbepsztásod, pedig ez nélkülözhetetlen, akkor sem. Ehhez elég egy “szőke HR-es”, hogy kiszórjon. Azok a “buta tesztek” alapján is elvérzel, amit te nem értesz (és talán a HR-es sem), de elég jól mérik fel a nem szakmai képességeket.

  78. igazi hős
    mondta:

    @Kivlov: “Mert a kérdések min. 50%-a oltári nagy f*szság… ” Vagy nem érted a kérdések legalább felét.

  79. igazi hős
    mondta:

    @tonypek: “HR-es v. fejvadász feladata hogy bemutassa a céget.” De akkor már ott vagy az interjún. Tájékozódni előtte kéne, hogy egyáltalán érdekel a cég. Persze ha portás vagy szobafestő akarsz lenni, akkor mindegy, hogy mivel foglalkozik a cég.

  80. igazi hős
    mondta:

    @Pierr Kardán: Én is megkaptam már interjún a “nem találtunk a FB-on” mondatot és már a nyelvemen volt, hogy a főnöke hívott fel, hogy küldjek egy cv-t, de inkább csak annyit mondtam, hogy én olyan öreg vagyok, hogy offline is ismernek.

  81. kukatr
    mondta:

    @Victoorius: Szakmaiságodról sokat elmond, hogy egyedül egy állandóan panaszkodó megmondóembernek írsz, lekezelő, fölényeskedő és önfényező stílusban. Te is egy tipikus példa vagy. 🙁

  82. Etniez
    mondta:

    Miért jelentkeztem az állásra? Mert szerintem megtudom csinálni, éppen munkát keresek, eleget fizettek és nem vagytok túl messze a lakhelyemtől. Ezek az igazi válaszok, a többi színház.

    Fizessétek ki a munkámat és szeretni fogjuk egymást, ennyi.

  83. Victoorius
    mondta:

    @szepipiktor: HR igazgatóként akár meg is sértődhetnék a hozzászólásodon, de természetesen nem teszem, hisz az információhiány a te oldaladon áll fenn, nem az enyémen. Posztod kiváló indikátora annak, hogy Magyarországon a focihoz, a politikához és a HR-hez mindenki ért.

    Természetesen belemehetnénk most egy vitába mindarról, amit írsz, de nem látom értelmét, ugyanis nem vagy birtokában mindannak az objektív információnak, ami ahhoz kéne, hogy vitázni tudj a kérdésről.

    Mindaddig meg csak az érzelmeiddel, adott esetben frusztrációiddal, múltbéli kudarcok felhangjaival kiszínezett véleményed tudnád elmondani, annak meg semmi értelmét nem látom.

  84. tomfree
    mondta:

    Megfordultam par SSC interjun mostanaban, kiabrandito a egesz. A kedvencem a volt, hogy a ceg milyen ertekeit tartja a legtobbre meg mit var el a manageretol. Mit varsz el egy multitol mint ertek? Bullshit az egesz, mint transzparencia meg biztonsag stb. Amikor meg a masikra oszinten mondtam, hogy utaljatok a berem idoben csak nevettek.

  85. Viola Erdei
    mondta:

    Sajnos borzalmas a HR társadalom sült idióták csapata. A munkahelyemen a HR vezető a pszichopata. Remek

  86. Roppantó
    mondta:

    Top Job Search Blunders – responses from more than 270 CFOs

    http://www.roberthalf.ca/en/research-and-insights/media-room/top-job-search-blunders-revealed

  87. Attic
    mondta:

    Sajnos az ssc világ tele van gyökér barmokkal,akik HR-esnek nevezik magukat. Kezdjük a legelején az egyik szakmai süllyesztő “bankssc” hr kislánya már a legelején hazudozik az interjú kapcsán. Persze a külföldi HR-es talál meg (nem a magyar) és interjúztat egy korrekt poziba. A magyar hr es kislányhoz hív szokásos hülyeség: “1 kör lesz”. Első kör pipa, visszajelzés semmi. Eltelik 1 hónap “Nem sikerült elérjelek, most lesz a második kör”. Természetesen egy totál nem azonos szintű pozira hívtak be és ez is csak ott derült ki:D. A kislány behazudta szépen a 2 havi bónuszt is, persze ott dolgozó ismerősök kiröhogtek, hogy itt bizony évek óta nincs bónusz:D Másik ssc interjú: az 1 órás interjú a szakmai vezetővel hr-essel. Szakmai kérdés nulla ellenben kedvenc kérdések zuhataga: miért akarok itt dolgozni, 3 erősség gyengeség, miért váltok sűrűn (1-1,5 évente munkahelyet)… mit teszek ha…, mi a legjobb customer service élményem kérdések zuhataga. Persze ment itt is a színház a válaszaim kapcsán, mert mi mást akarnak hallani? Persze nem azt, hogy “azért váltok, mert folyamat zaklattok és évről évre egyre többet pénzt dobtok, azért össze-vissza copy pastezzem a több éve ugyanúgy összagányolt szarkupacotokat vakmajom módjára a max 10 oldalas process notetok alapján, miközben ingyen túlorázzak és Mike-nak nyaljak be tövig a call-on mert szétvet a client focus”. Rakás kaki ez az egész interjúztatás, mert eleve a “hr” szarul szűr. A szakmai interjúztatást pedig felváltotta a nyílt pofavizit, hiszen az adott cég szakmai süllyesztőében elveszett idióták érzelmi alapon nagyon jól kiszűrik a magukhoz hasonlót.

  88. Barkalot
    mondta:

    @jobangel:

    Amúgy sok helyen már interjú sincs, akkora a munkaerőhiány. Véget ér a HR-sek geciskedése, mert egyszerűen úgy kell lasszóval fogni a dolgozni akarót, hogy menjen a termelés vagy bármilyen munka a vállalatnál.

  89. Barkalot
    mondta:

    És miért kell faszságokat kérdezni egy állásinterjún? Most kell a munkaerő a cégnek vagy nem?

  90. erkölcsi hulla
    mondta:

    Van egy kèt ilyen blog, ami próbálja “tisztára mosni” az “igazi”, hozzáèrtő Hr-t a többi legaljától, de sajnos a többsèg miatt kialakult előítèletet nehèz megváltoztatni. Kb olyan mint az ingatlanos szakma.

  91. Meridian74
    mondta:

    “Most az a módi, hogy az első telefonbeszélgetésben 3 perc után már a fizetési igényről kérdeznek.”

    Az tök jó, mert én meg amikor rákérdezek, hogy mégis mi az elképzelés a bérezéssel kapcsolatban, merthogy ne lopják mer feleslegesen egymás idejét, akkor meg szabadkoznak, hogy ezt telefonban nem lehet, majd az interjún megbeszéljük…

  92. Treff Bubi
    mondta:

    Régen voltam már interjún, de ha úgy alakul, esküszöm meg fogom kérdezni ezeket álláskeresőként. Pl. “Mondjon el a cégről három jó és három rossz tulajdonságot!”. Vagy “Hol látja a cégét öt év múlva?”:)

  93. nicolasito
    mondta:

    @Papírzsepi: mi derült ki számodra arról, aki leütötte azt, aki ellopta az ebédjét? Kíváncsi lennék, hogy hogyan lehet a HR szerint “rendezni” egy ilyen konfliktust. Főleg egy olyan helyen, ahol ez rendszeres probléma. Eléggé nehezemre esik elítélni egy ilyen reakciót, mert szerintem az a legalja, ha valaki a saját munkatársait lopja meg.

  94. nicolasito
    mondta:

    Szerintem ezek a kérdések már kimentek a divatból. Most az a módi, hogy az első telefonbeszélgetésben 3 perc után már a fizetési igényről kérdeznek. Amikor még szinte semmit se tudunk egymásról. Aztán amikor mondok nekik egy széles sávot, akkor egyből azt kérdik, hogy ez mennyire alkuképes? Mindig. Már kiürült az irodájuk, mert mindenki felmondott, és elment máshova többért, de akkor is MINDIG ezeket kérdezik végig. A fenti kliséket évek óta alig hallottam, csak ezt.
    De hát gondoljam meg, cafetéria, kedvezményes termékvásárlás, éves fizetés 5%-a bónuszban. Mondom ez kb a mostani helyemnél is rosszabb. Itt már szinte könyörög (első telefon 4. percénél tartunk még csak mert úgy hadar). De hát jó a hangulat, modern új iroda, work life balance, na? És hol is van az irodátok, a parajosban a külső Vácin? Hát igen én is utálom hogy ilyen messzire kell bejárni, de ez probléma? Nem, de ezt is bekalkuláltam, azért ennyi. De hát most is a vácin dolgozol nem? De és már az is messze van, viszont nemsoká elköltözünk jobb helyre. Hát én úgy látom neked ez probléma, ezt jeleznem kell a főnökeimnek. Bértárgyalás (?) 10 év tapasztalattal rendelkező jelölttel, Magyarország 2018.

  95. Bambano
    mondta:

    @HaCS: “És ilyenből is lehet kb. néhány tucat, és nekik sincs a leghalványabb szakmai(!) elképzelésük sem, hogy mi folyhat mondjuk egy Google-nál.”: a google egy mezei újfasiszta gettó. örülj neki, hogy nincs fogalmad róla, hogy mi folyik ott. a rabszolgamunka csúcsa.

  96. Bambano
    mondta:

    @Papírzsepi: “emelni kéne a bért, de nincs rá keret”: ebben az a vicc, a cég felől nézve meg probléma, hogy béremelésre nincs pénz, toborzási költségekre meg van? inkább kirúgja azt, aki béremelést kért, vagyis az utolsó 1-2 hónapjában már csak félgőzzel termel, majd hetek/hónapok alatt beszerez egy másikat, aki még szintén nem termel hónapokig, bő félév termelését kidobja az ablakon, de béremelésre nincs pénz? veretes ökörség.

    na erről is szól a hr, konkrétan ez a hr kontrollingba tartozik bele. azért tanul rendes hr-es rendes matekot, pl. deriválást is, hogy ilyenkor feketén-fehéren ki tudja mutatni, hogy az az olcsóbb, ha kirúgják, vagy az, ha megadja a béremelést.

    a többi hsz-hez is: a hr-rel nálunk az a baj, hogy akik csinálják, sok esetben még papíron se, de leggyakrabban max. papíron hr-esek. hr végzettségű kislányok. igazi hr-est nyomokban se találsz szinte sehol. emiatt az emberek zömének lesújtó véleménye van a hr-ről.

  97. Szarazinda
    mondta:

    @juletræ: “Nézd a HR-nek az a feladata, hogy a pszichopatákat, manipulátorokat, stb kirostálja.”

    No erre tökéletesen alkalmatlan egy HR-es (más érdemi munkára is, de ez más kérdés). Egy pszichopata, egy jó manipulátor úgy b*sza át a HR-est, mint szart a palánkon. Ehhez szakember, pszichológus kell, annak is megvan a módszere, hogy ezeket hogyan diagnosztizálják. Erre sem idő, sem szaktudás nincs egy HR-es birtokában.

  98. Balfredo Alfredo
    mondta:

    z egész történetben az a szomorú, hogy ha egy kicsit messzebbről nézzük, azt látjuk, hogy a HR még mindíg nem találja a helyét nálunk, annak ellenére, hogy a multikulti már vagy 30 éve megjelent errefelé.

    Mi jut eszébe egy átlagos alkalmazottnak a HR-ről?
    Nem tud embereket toborozni se, hanem lepasszolja e feladatot egy állásportálnak.
    Állásinterjún értelmezhetetlen kérdéseket tesz fel. (Kedvencem a Miért Ön az ideális jelölt erre a pozícióra?-típusú baromság. Könyörgöm, ő a HR-es, neki kellene tudnia, mik az elvárások és a jelöltek mennyire felelnek ezeknek meg.)
    Csapatépítőt szerveztet külső céggel. Leginkább azért, mert a multikultinál is van ilyen, de igazából itthon senki sem tudja, mi lenne az egésznek a célja és értelme, így marad belőle valami idióta labdaadogatós játék.
    Símán és zokszó nélkül elküld egy 10+ tapasztalattal rendelkező szakembert.

    Az a baj, hogy ezt a blogot HR-esek nem olvassák, így aztán minden marad a régiben 🙁

  99. Sunder
    mondta:

    “Miért akar cégünknél dolgozni?”

    Mert itt ülök.
    Azért, mert amit eddig tudok, az alapján megfelel nekem a szakmai fejlődési lehetőség, a bérezés, a körülmények. Most mondjátok meg, ha hazudtatok.

    “Képesnek érzi magát arra, hogy helyt álljon ebben a munkakörben?”

    Igazából az a hobbim, hogy rabolom a saját időmet (és a tiéteket) azzal, hogy olyan pozícióra pályázok, amit saját magam szerint sem tudnék betölteni. Ha esetleg a mostani nem jönne össze, úgy látom lesz ürülés a HR-en, oda adjak be külön önéletrajzot?

    “Miért Ön az ideális jelölt erre a pozícióra?”

    Mert itt ülök.
    Ezek szerint beválogatták az önéletrajzom, valszeg’ letudtunk két kör screeninget, most pedig személyesen elemezgetjük egymást. Utolsó esély, használjátok ki.

  100. Meridian74
    mondta:

    @HaCS: “Azt még te is kifelejtetted, ami a nyugati, működő modellekben a HR egyik legfontosabb feladata. A munkaerő megtartása. Nem véletlen. Itthon ezzel senki HR-es nem foglalkozik. Meg is van az eredmény a fluktuáció képében.
    Az embereket nem csak felhajtani, meg kirúgni kell. Az egy egyszerű ügynöki munka. Ahhoz nem kell szaktekintélynek lenni.
    Megtartani, motiválni (cégszinten, nem projektszinten), kihozni belőle a maximumot, az a melós rész.”

    Na, ez az ami igaz. A saját bőrömön tapasztaltam meg. A Telekomnál, mikor nem fogadtam el a számomra előnytelen új szerződést, úgy, hogy egyébként sem a számomra megfelelő munkakörbe kerültem bele ott.
    Simán kiléptettek, és még felajánlották, hogy ha közös megyegyezéssel mindennel egyetértek akkor még plusz 2 hónapot adnak. Kifizettek simán 3milliót, úgy hoyg meg sem kérdezték, talán ha tudnánk másik poziciót felajánlani, maradnál-e inkább?

  101. Meridian74
    mondta:

    @Papírzsepi: Erre inkább most nem mondok semmit sem… még a végén túlságosan negatívnak tűnnék.

  102. mindenannyi
    mondta:

    Azt a választ, hogy “pénzért”, elsütöttem egyszer arra a kérdésre, hogy miért akarok a cégnél dolgozni. Ugyanis a hr-es hölgy interjúja kritikán aluli volt, konkrétan droidnak nézett és úgy is kezelt, nem rám nézett beszéd közben, hanem fél centivel a fejem mellett a falra, stb. Na, az inkriminált válasszal kizökkentettem az agyhalál állapotából, ugyanis rám nézett. Viszont mérges volt az őszinteségért, és az állást hála az égnek nem kaptam meg.

  103. Lady Scarlett
    mondta:

    De jó lenne ha néhány HRes ezt elolvasná.

  104. Papírzsepi
    mondta:

    @HaCS: Mondasz valamit.
    Viszont a kérdés, amit feszegetsz iszonyúan bonyolult, és leginább csak indirekt módon lehet rá hatni. Ráadául goromba peremfeltételek is vannak (“emelni kéne a bért, de nincs rá keret”).
    Miközben azok a HR-es csajok, akik nálnuk dolgoznak tényleg remek munkát végznek, addig ugyanezt már nem merném elmondani a “központi” HR-ünkkel kapcsolatban, akiknek a “retention” a feladatuk lenne. Meg ugye a dolgozók kiszolgálása is egy komplex rendszer, ami szervezni, üzemelteteni kell. Komoly feladat; az előző főnök nem is csinálta jól. Lecserélték, erre még sokkal rosszabb lett. Szóval nem triviális a feladat.
    Amúgy kíváncsi lennék, hogy a Google-nél hogy csinálják. Náluk nem dolgoztam még. De a szilícium völgyben másik cégnél igen, és ott kritikán aluli volt a HR teljesítménye. A magyar rendszert az amerikaiak szájtátva bámulták, én meg ezen a jelenségen bámultam szájtátva. 🙂
    Annyi azért látok, hogy állásinterjúban a Google sokkal komolyabb, mint mi ….

  105. @Papírzsepi:

    Azt még te is kifelejtetted, ami a nyugati, működő modellekben a HR egyik legfontosabb feladata. A munkaerő megtartása. Nem véletlen. Itthon ezzel senki HR-es nem foglalkozik. Meg is van az eredmény a fluktuáció képében.
    Az embereket nem csak felhajtani, meg kirúgni kell. Az egy egyszerű ügynöki munka. Ahhoz nem kell szaktekintélynek lenni.
    Megtartani, motiválni (cégszinten, nem projektszinten), kihozni belőle a maximumot, az a melós rész. Képzéseket biztosítani, csapatépítőket szervezni, kibeszélőnapot tartani, motivációs felméréseket végezni (folyamatosan, nem csak jelentkezéskor), munkakörülményeket javítani. Egyszóval dolgozni.

    Ezek miatt mondom én, hogy itthon a legkiválóbb HR részlegeink is nemzetközi szinten max. közepes alának mondhatóak. És ilyenből is lehet kb. néhány tucat, és nekik sincs a leghalványabb szakmai(!) elképzelésük sem, hogy mi folyhat mondjuk egy Google-nál.

    A többiek meg csak a főnök szeretői. Jó esetben…

  106. Bambano
    mondta:

    “De tudom, hogy nem ezt akarjátok megtudni ebből a kérdésből, hanem a motivációját.”: én olyan, de olyan motivációt fogok neki produkálni mind a teljes 20 percre, ameddig a hr interjú tart, hogy ihaj. a következő 6-7 év már teljesen más tészta…

    “Miért Ön az ideális jelölt erre a pozícióra?”: bocsika, a másik 499 jelöltet te interjúztattad, nem én, honnan tudnám, hogy milyenek?

    “Miért akar cégünknél dolgozni?”: mert pazarlás, hogy tele van a callcenterük parlagoltatott gizikkel 😛

    @Koczy: “”Milyen konfliktusai voltak az előző munkahelyén és hogyan oldotta meg azokat?” Most itt mondjam el, hogy egyszer a valaki megette az ebédemet a céges hűtőből, én meg mérges voltam, mert speciális diétám van”: legközelebb azt válaszold, hogyha megmondanád, meg kellene ölnöd 😛

  107. Papírzsepi
    mondta:

    @Meridian74: Nem. @juletræ-nek igaza van. A HR-esnek fontos feladata van. Először is hajtson fel kellő mennyiségű jelöltet. Mégpedig olyanokat, akikel van miről beszélni. Tehát megfelelnek az alapvető feltételeknek. Persze a szaki mondja meg, hogy milyen profil kell, de a hírdetések, reklámok, ügynökségek, közvetlen horgászat az mind a HR-esek feladata.
    Utána ezekből a jelöltekből a szakember választ a CV alapján, kivel akar eltölteni még egy órát. Ha a HR-es nem szűr jól, a listán vagy nem lesz senki, vagy még pár bőrgyári segédmunkás is felfér a banki szakértői állás jelöltlistájára…
    Utána a HR-res leszervezi az interjút. De oda már megint a szakember megy el beszélgetni.
    Ha a szaki azt mondja, hogy a “jelölt jó, de inkább a Lajosék terüle”, akkor a HR-es szervezi újra az egészet, ezúttal Lajosékkal. Ha a szaki azt mondja, hogy a “jelölt jó, de a másik még jobb”, akkor emberünk ugyan kiesik, de fehér listára kerül. Ha a szaki azt mondja, hogy “ez az ember sík hülye, soha többet”, akkor a jelölt megy a fekete listára.
    Persze a HR-es kezeli ezeket a listákat, hogy legközelebb még relevánsabb embereket tudjon felhajtani, még gyorsabban.
    Emellett a HR-es válaszolja meg a jelölt típuskérdéseit (“milyen juttaások vannak”, stb.) A szakmait nyilván nem, de tudja, hogy kihez kell fordulni.
    Amikor meg felveszünk valakit, a HR intézi a papírmunkát. De utána is követi az embert, mert még van próbaidő is a világon. Meg ha elmegy majd később visszatér az ember, akkor vissza tudjuk keresni a múltját az adatokból. A nyilvántartás is HR feladat.
    Emellett a HR feladata az is, hogy a szakember képben legyen a piaci bérszinttel. A nagy cégeknél persze ezt központilag mérik fel, de ha a jelölt közli, hogy ő a konkurrenciától jönne át, és ott háromszáz málnát keresett fertályóránkét, akkor jó tudni, hogy ez lehet-e igaz; vagy blöff az egész.
    [Multicégeknél még több funkció van. Itt simán kiderítik, hogy a jelölt igazat írt-e, mondjuk hogy miért rúgták ki legutóbb. De akkor is ők lépnek, ha kényszerű leépítés van, és szeretnénk az -amúgy nagyon profi- elbocsájtott embereknek segíteni. Meg hát az sem baj, ha “baráti” céghez kerülnek ilyenkor, nem a konkurenciához viszik át a tudást… Néha az az érzésem, hogy a multicégek HR-esei komoly háttérhatalomként fonódnak össze. 🙂 ]

    Tehát én nem akarom szidni a HR-t. Nagyon fontos feladatuk van, amire én nem is lennék alkalmas. Ha jól csinálják a melójukat, az aranyat ér. Csak az a lényeg, hogy azt csinálják, amihez értenek, és csak azt!

  108. csárlszbrunzol
    mondta:

    @post:
    “Miért akar a cégünknél dolgozni?”
    Egyrészt, ez szerintem a cégek HR-eseinek az újítása, tehát én mindenképp a HR felé kopogtatnék ezzel. Valahogy azt képzelem, hogy valamelyik multi kikutatta, hogy mennyivel termelékenyebb egy lojális, motivált munkavállaló és így próbálják ezt tetten érni. Egyébiránt az vessen a cégekre követ, aki fordított esetben nem csupa lánglelkű kollégát szeretne látni, akik mást sem akarnak éjt-nappallá téve (jó, csak munkaidőben természetsen), mint hogy jobbá tegyék a céget, a terméket, a szolgáltatást és minél jobban kiszolgálják a vevőket.

    “Képesnek érzi magát arra, hogy helyt álljon ebben a munkakörben?”
    Egyetértek a poszttal, ez nagyon hülye kérdés. Nem is értem, miért kérdez ilyet bárki is.

    “Miért Ön az ideális jelölt erre a pozícióra?”
    Egyetértek a poszttal, ez is hülye kérdés. Nem szűr mást, csak hogy a jelölt el tudja-e adni magát. Tehát a munkával kapcsolatos dolgokból semmit nem lehet megtudni. Egy eset kivétel, ha értékesítőt keresnek. Akkor lehet – félig – jogos a kérdés. Ezzel csak a rutintalan álláskeresőket szórják ki. Akik amúgy lehet, hogy sokkal jobb munkaerő lennének, mint az a hantás, aki kiválóan megválaszolja ezt a baromságot.

    Egyébként azért táncolja el a pávatáncát mindkét fél (de valóban, ebben a munkaadói oldal inkább sáros), mert úgy próbál meg számára fontos dolgokat megtudni, hogy a jelölt lehetőleg ne tudja. Gondolj bele, megkérdezed:
    – és ezzel és ezzel foglalkoztál már?
    – aha
    – és? milyen szinten megy?
    – elég jól
    És a szakmai interjút végző techie ezek után azt mondta, vegyük fel az embert, mert tapasztalt. Azért ez sem a szakmai interjúk csimborasszója, lássuk be. És ez megtörtént eset volt.

    És hogy miért kérdeznek olyat, hogy milyen konfliktusod volt, hogy oldottad meg? Mert az emberre kíváncsiak. A szakmai kompetenciákat le tudják mérni egyszerűen, de hogyan bánsz a munkatársakkal, ügyféllel, azt sajnos az nem mutatja meg. És sokszor egy kevésbé képzett munkaerő hatékonyabb, ha LEHET vele dolgozni, mint ha nem. Kábé, mintha Ferrari motort tennél egy Trabantba: nem fogja tudni letenni az aszfaltra az erőt, csak elkapar helyben, míg egy gyengébb már rég elhalad mellette a jóval szerényebb képességeivel. Effektíve messzebb jut.
    De akár az is lehet, hogy csak az a kérdés, hogy beillesz-e a csapatba vagy sem. Nem egyszerű ez a topik és semmiképp nem annyira fekete-fehér, ahogy sokan látják – vagy látni _akarják_.

  109. xaba99
    mondta:

    “Hol látja magát 10 év múlva?”

  110. Meridian74
    mondta:

    “Még rosszabb a helyzet, ha ezt a kérdést HR-es teszi fel, mert akkor ebből a kérdésből konkrétan süketek párbeszéde lesz. Egyikük sem tudja pontosan, mi kell leginkább most a cégnek ebben a pozícióban, azt a szakmai vezető tudja leginkább.”

    Ebből nekem az jön le egyértelműen: a HR-es egy tök felesleges alkalmazott a cégnél. Pénzkidobás. Köldökszöszfonás.

  111. juletræ
    mondta:

    @szepipiktor:
    Nézd a HR-nek az a feladata, hogy a pszichopatákat, manipulátorokat, stb kirostálja.
    Volt egy olyan munkahelyem, ahol egy ideig nem volt HR interjú, csak szakmai. Nos, sikerült is mindenféle direktorokat meg fizikus-PhD-ket felvenni. Akik késöbb @Papírzsepi: laposföld-elmélet szintü elképzelésekkel traktáltak minket (*), konkrétan lázdást szítottak a csoportban, meg egyszerüen macchiavellisták voltak, akik az információval játszottak (illetve ezeknek a kombinációi). Na, a sztori úgy végzödött, hogy az igazgatónö megunta a futóbolondokat && idíótákat és bekapcsolta a HR-t, hogy a további fiaskókat elkerülje (**).

    (*) hozamgörbét kellett volna szerkeszteni. Emberünk egy renormalizációs módszerrel olyan hozamgörbéket szerkesztett, amelyek a teve púpjára ( értsd: a 2 pupúéra) hasonlítottak, és ezzel kiárazta a tradinget a piacról 🙂

    (**) ami természetesen nem sikerült, csak más típusú idiótákat vett fel. Az egyik közülük meg akarta változtatni, hogy milyen devizában jelentünk ( EURban volt a mérleg, ö USD-ben akart, mert Londonban ahhoz szokott hozzá:) )

  112. A kedvencem amikor felhivnak valami kozvetito cegtol hogy megtalaltak a CV-met egy allaskereso portalon, nagyon erdekli oket, ugyhogy legyek szives soroljam fel mihez ertek, milyen tapasztalatom van, milyen iparagban milyen munkakorben szeretnek dolgozni.
    Ez valami teszt hogy ugyanazt mondom-e amit a CV-mben irtam? Vagy osszelistaznak 20 embert es amikor felhivnak, mar fogalmuk sincs hogy en melyik voltam?

  113. Az igazi Svarc Enegger
    mondta:

    A hidegvér a lényeg. Ha nem görcsöl rá az ember, akkor szinte bármit mondhat. Szerintem úgyis minden eldől az első fél percben.

  114. abcdefghijklmm (törölt)
    mondta:

    @Papírzsepi: Ennél sokkal gázabb, mikor egy magyar cégtulajdonos azt akarja, hogy Ausztriában add el a síküveg termékeit, de a kollégája, aki beszél németül éppen nem ért rá. Mindegy, azért csak beszéljek neki németül, mert ő érti. Na beszéltem magyarul, németül, majd a végén kijelentette, hogy a magyar kommunikációm nála 5-öst ér, a német meg 3-ast…. erre én mondtam, hogy jó, akkor köszönöm szépen, nem akarok itt dolgozni, mert láthatóan nem a szakértő dönt a cégnél, hanem a potentát. 🙂

    Mondjuk ez kb. 9 éve volt és azóta magyar tulajdonú céghez eszembe sem jutott interjúzni menni.

    (Mielőtt még valaki sértődésre fogná a reakciómat: folyékonyan beszélek németül, de tisztában vagyok vele, hogy vannak, akik sokkal jobbak nálam, tehát elfogadnám a kritikát (azaz a 3-as jegyet), amennyiben olyantól hallom, aki magasabb szinten van nálam, de németül egy kukkot sem beszélőtől vicces volt)

  115. Haloperidol
    mondta:

    kedvenc interjúkérdésem (gyógyszeriparban dolgozok)

    HR: “Mi a leginkább fejlesztésre szoruló tulajdonsága?”

    Válaszom: “Sajnos nem túl jó a hallásom, így bármenniyre is igyekeztem, hosszú évek alat sem tudtam megtanulni egyetlen hangszeren sem játszani.”

    Ma ennél a cégnél dolgozom, ahol ezt a kérdést megkaptam. True story.

  116. Cartman
    mondta:

    Kb. 20 eve kaptam ezt az interjuindito “kerdest”: “Miert Önt valasszuk?”
    Mar nem emlekszem mit hadovaltam ossze (hulye kerdesre hulye valasz), de nem engem valasztottak. Ket evvel kesobb meg is szunt a ceg…

  117. Szűtté mamá? Szűjjé!
    mondta:

    @maxval balcán bircaman: Majd ha elmeroggyant nyaloncot keresek, eszembe jutsz. Van benne tapasztalatod. 🙂

  118. Koczy
    mondta:

    @Papírzsepi: Érdekes módon én is mindig azokon az állásinterjúkon voltam sikeres, ahol alapból a leendő főnökeimmel beszélgettem és/vagy egyből volt próbafeladat is. A HR-esek csak az előszűrést és az egyéb adminisztrációs dolgokat intézték ilyenkor. Amikor velük ültem le beszélgetni először szinte sosem “jutottam tovább”.

  119. Papírzsepi
    mondta:

    @Koczy: igából azzal a jelenséggel sosem tudtam mit kezdeni, hogy egy HR-es interjúztat szakmai pozícióra. Nálunk a HR-esek csak a saját utánpótlásukat interjúztatják maguk (szóval mikor épp HR-est keresnek), a mérnöki pozícióknál csak szerveznek, kapcsoaltot tartanak, dokumentálnak, egyeztetnek. Már a CV-t is szakember olvassa, majd az interjúra is a leendő főnöke (nálunk ő is szakember!) megy be (majd ő olvassa fel pironkodva a hülye kérdéseket a papírról “legyünk túl ezen is” alapon). De a fő irány az értelmes beszélgetés: illünk egymáshoz, vagy nem.
    Ez így teljesen jól működik, nem is értem, hogy máshol (akár ugyanennek a multicégnek egy másik kirendeltségén!) miért nem így csinálják.

  120. Szarazinda
    mondta:

    @szepipiktor: teljesen egyetértek. Implicite ugyebár az következnék, hogy milyen a jó interjúztató HR-es, szemben a rosszal. A probléma mindösszesen annyi, hogy az összes, szó szerint az összes ugyanezeket a hibákat követi el. Meg ezer másikat. Amit a posztoló ír, az egy felsorolása néhánynak a szánalmas, ászakmai bullshitből, ami a HR-t jellemzi.

    30 év eltelt a rendszerváltás óta, engem még mindig nem sikerült meggyőzni arról, hogy a HR az egy szakma. Egy nagy kamu az egész. Kell egy szakmai vezető, aki interjúztat, és kell egy káderosztály, ahol intzk az adminisztrációt. Minden más baromság. Felfoghatatlan, hgy ezt a f-ságot egyetemen oktatják.

  121. Kivlov
    mondta:

    “Miért válaszolunk rosszul az állásinterjú-kérdésekre?”
    Mert a kérdések min. 50%-a oltári nagy f*szság…

  122. Koczy
    mondta:

    @Papírzsepi: Én is találkoztam már olyan HR-essel, akivel élmény volt interjúzni, és láttam rajta, hogy tényleg tudja, hogy melyik kérdést miért teszi fel, de a legtöbbje sajnos csak olyan, mintha felmondaná a kötelezőt, de egyébként fogalma nem lenne róla, hogy mit is csinál éppen. Főleg, mert soha nem reflektál az elhangzottakra, csak ledarálja a dolgokat a kis füzetéből. Én meg nézek furán, amikor olyanra kérdez rá, amit már elmondtam. 🙂

  123. tonypek
    mondta:

    @WildBear: “interjú előtt utánanézzen az adott cégnek, az val.szeg a munkájában is hasonló hozzáállást tanúsít majd”. HR-es v. fejvadász feladata hogy bemutassa a céget. A cég weboldala nem aktuális mert nem a profiljuk a weboldal készítés. Cégkivonat már több mint egy féléves.
    Hagyd el ezt a gyakorlatot.

  124. tonypek
    mondta:

    @szepipiktor: “szőke HR-es csajszik”. Ez nem vicc, így igaz sok a szőke közöttük. De láttam már barnát is (nagyon aranyos és kedves volt:). Előszűrést végeznek, legyen HR-s vagy fejvadász. “Buta” kérdéseket tesznek fel, tolják a képembe. Mit is kérdezhetnének , a szakmai részt firtatni nem a dolguk, slusz.
    Összetett mondatban csak a kérdésre válaszolok, próbálok fókuszált maradni (nem fognak kihozni ebből a mederből :). Majd ha bírom még agyilag meghallgatják hogy az angolom eléri-e a konyhafülke szintjét. Eldöntik hogy tovább tolják az aktámat v. első szinten kirostálnak. Ebben nem látok kivetni valót.
    A szakmai részbe már jobban bele lehetne kötni. pl, nem pontos és lehet hogy még mást is kívánnak a kiíráson kívül.

  125. WildBear
    mondta:

    Nem kell ebből ilyen nagy problémát csinálni, ez amolyan ritus, hogy tud-e értelmesen válaszolni a jelölt.
    Mint a házassági ceremónia.
    Plusz a HR-eseknek is meg kell indokolniuk a saját létüket.

    Egyébként sok embert ki lehet szűrni ezekkel a kérdésekkel is, pl. aki arra sem veszi a fáradtságot, hogy interjú előtt utánanézzen az adott cégnek, az val.szeg a munkájában is hasonló hozzáállást tanúsít majd.

  126. Pierr Kardán
    mondta:

    @szepipiktor: Ja, tőlem is megkérdezték, hogy miért nem vagyok fent a faszbúkon. Azt válaszoltam, hogy ott nem vagyok fent, de a LinkedIn-en fent vagyok, ugye ott el tetszett olvasni a szakmai pályafutásomat.

    Eléggé zavart köhécselés volt a válasz 🙂

  127. Papírzsepi
    mondta:

    @Koczy: A poszt valóban nagyon jó, és valóban léteznek egészen értelmetlen kérdések.
    De azért hadd árnyaljam kicsit a képet:
    1. Multiknál az összehasonlíthatóság -korrektség- miatt mindenkiről egyforma formanyomtatványt töltenek ki. Azon meg ott figyelnek ezek a kérdések, így ha az interjúztató gyakorlatlan és/vagy a jelentkező nem bőbeszédű, akkor előbb-utóbb muszáj megkérdezni ezeket. Hidd el, interjúztatóként is kínos a dolog, próbálom is inkább értelmes mederbe terelni a dolgokat. Ha lehet.
    2. A “milyen konfliktusa volt” című kérdés úgy áll elő, hogy tudományoskodunk. Az elmélet az, hogy a jelentkező sokkal értelmesebben tud elmesélni egy múltbéli történetet, mint válaszolni a megfoghatatlan “mennyire jó konfluktuskezelő vagy?” kérdésre. Szóval a cél az, hogy a jelölt anekdótázzon, ebből sokkal több dolog derül ki róla (mint akarja). Csakhogy vannak emberek, akik csak ülnek, mint a sütőtök, és próbálnak zárt egyszavas válaszokat adni. Na ilyenkor jön a forszír a “mesélj egy korábbi konfluktusodról” kérdéssel. És amúgy igen: ha valaki megette az ebédedet, mire te leütötted az illetől, akkor máris eleget tudtunk meg rólad a döntéshez… 🙂
    3. A cél az interjún nem csak az, hogy megtudjuk: a jelölt most éppen arra az egy pozícióra alkalmas-e. Feltételezzük, hogy a jövőben a segéd-parizer-hozó pozícióból előbb-utóbb feljebb akar majd lépni. Na igen, de merre? Ő akar lenni a szakmai tótumfaktum? Esetleg ő vezetné harcba a csapatot? Vagy ülne egy power-point mögött és jelentésekt rajzolna? Mi a cél? Lehet, hogy gyereket akar majd. Vagy külföldre akar menni. Ezt meg kell tudnuk, mert nem fél évre vesszük fel -majd képezzük ki- az embert. Öt évig meg azért még el lehet látni. És ilyenkor bizony nem üres vágyakat várunk, hanem terveket. Ha valakinek az a terve, hogy megnyeri az ötös lottót, akkor vagy hülye, vagy korszakos zseni :).
    4. Az a helyzet, hogy az állásinterjú két értlemes felnőtt ember kétoldalú, egyenlő beszélgetése. Tehát lehet normálisan, hülye kérdések nélkül, őszintén beszélgetni. A gond ott van, mikor az egyik oldal nem felel meg az “értelmes felnőtt ember” kategóriának. Amikor naív frissen végzett megpályázza a főnöki posztot; amikor a jelölt nem beszél, vagy épp mindenről folyamatosan beszél; amikor a jelölt laposföld-elmélet-szintű elképzelésekkel traktál minket… Vagy épp a kedvencem, mikor a jelölt konkrétan póker-párbajnak gondolja az interjút, és blöfföl-hazudik-manipulál. Ilyenkor sajnos vissza az 1. ponthoz: kitöltjük a formanyomtatványv akárhogy, mihamarabb lezárjuk a rémálmot, és végleg elköszönünk egymástól.

  128. szepipiktor
    mondta:

    A poszt csak azt igazolja, hogy korunk legkárosabb szakmája a HR (és a marketing).
    A HR-es a büdös életben nem ért azokhoz a területekhez, amikhez embereket keres, a HR-es ma egy 1 bites oktatásra építkezik, a globalizált tankönyvalapú multimarketingre.
    Sajnos még nem tartunk ott, hogy egy magyar faipari céghez az amerikai tankönyv megfelelő lenne, ahogy a “gumigyárba”, a “lufifelfújó kft.” és más cégekhez sem.
    Ez a HR-es őrület egy kizárólag multialapú világhoz jó, ott meg eleve csak a egyentégla kategória, a csapatépítős fogaskerék jellemű az elfogadott.
    Gondoljon bele mindenki: adott egy ipari cég és a fejlesztéshez keres megfelelő szakembert.
    A HR-es sem a iparhoz, sem a műszaki területhez és sem a fejlesztéshez nem ért, tehát 99,99%, hogy az ideális jelöltek soha nem lesznek kiválasztva. Mert itt nem a CV, nem az ostoba kérdések, nem a facebook profil számít, hanem az eddigi eredmények, referenciák, amiket a HR-es meg nem ért meg.
    “45 éves? Nincs fent a fészbúkon? Na őt SOHA!”
    Már az beteg dolog, hogy nem a cégvezető vagy a későbbi góré beszélget a jelentkezőkkel, hanem buta szőke HR-es csajszik…

  129. nem várt fordulat
    mondta:

    @Koczy: ma mar nem igy van. mig 20 eve mindenhova elkuldtem az oneletrajzomat es pitiztem, hogy megkapjam az allast, meg beugrottam az ilyen buta kerdeseknek, 42 evesen 2 dugas kozott torlom az emaileket, linked in megkereseseket, amelyekben konyorognek, hogy dolgozzak nekik, jellemzoen 6-700e+ nettoert.

    valtozik a vilag. regen nem volt meno kockanak, programozonak, okosnak lenni. most (gyenge szoviccel elve) fordult a kocka

  130. Roltii
    mondta:

    “miért jelentkezett hozzánk?”
    Nem jelentkeztem, Ti találtatok meg Linkedin és hívtatok interjúra…

  131. Koczy
    mondta:

    Jaaaaj, nagyon jó poszt végre! 🙂 “Miért Ön az ideális jelölt erre a pozícióra?” egyik verziójaként egyszer megkaptam a “Miért gondolja, hogy alkalmas lenne erre a pozícióra?” kérdést. Egyszerűen nem bírtam magamban tartani, hogy “Bocsánat, de Ön hívott ide, ezek szerint alkalmas vagyok rá, nem?”.

    Meg van még a “Milyen konfliktusai voltak az előző munkahelyén és hogyan oldotta meg azokat?” Most itt mondjam el, hogy egyszer a valaki megette az ebédemet a céges hűtőből, én meg mérges voltam, mert speciális diétám van, és nem tudok kínait rendelni, mint ahogy a munkatársaim nagy része? Vagy mit várnak el? És ha nem volt konfliktusom? 😀 A konfliktushoz egyébként is mindig két ember kell, ugyanúgy, ahogy a megoldásához, a másik fél nevében meg nem tudok nyilatkozni.

    Akkor ott van még a “Hol képzeli el magát öt év múlva?” kérdés. Úgy Isten igazából egy gyönyörű cseh kisvárosban, mert megnyertem a lottó ötöst és odaköltöztem. Hogy lehet a mai világban ilyet kérdezni? A dolgok napról-napra változnak, 5 év nagyon hosszú idő. Ha meg a jövőbeli terveket kérdezik? Úgy is hazudni fogok, mert azt nem mondhatom, hogy szeretnék gyereket szülni vagy épp előfordulhat, hogy valami egész mást szeretnék mégis csinálni…

    Tényleg nem értem, miért nem lehet leülni, és őszintén, minden felesleges tenyérbemászó vigyorgás meg hümmögés helyett őszintén beszélgetni, mint felnőtt ember a felnőtt emberrel. Nem úgy csinálni, mintha ők lennének a vizsgáztatók, én meg a kisdiák, aki épp felel. Nagyon el vannak csúszva a dolgok…

  132. MAXVAL bircaman közíró
    mondta:

    @jobangel:

    “Mert esetleg megkérdezi, kitől, milyen jókat hallottál”

    Megesett velem.

    A szabvány választ “azt hallottam, a cég korrekt”.

    “ezt akkor is tudta, amikor még csak a CV-d volt a kezében, ezzel nem vagyunk beljebb megint”

    Ezért értelmetlen a kérdése, amire viszont pont jó az értelmetlen válasz.

  133. jobangel
    mondta:

    @maxval balcán bircaman: “mert jókat hallottam a cégről” — veszélyes ezt mondani. Mert esetleg megkérdezi, kitől, milyen jókat hallottál, és ha tudja, hogy na, az a jóság náluk már pont nincs, amiért te odamennél, vagy ebben a poziban pont nincs, akkor a jelölt már bukta is az állást.

    “mert van ilyen irányú tapasztalatom” – ezt akkor is tudta, amikor még csak a CV-d volt a kezében, ezzel nem vagyunk beljebb megint.

  134. MAXVAL bircaman közíró
    mondta:

    “Miért akar cégünknél dolgozni?”

    Mert jókat hallottam a cégről.

    “Miért Ön az ideális jelölt erre a pozícióra?”

    Mert van ilyen irányú tapasztalatom.