Nem kapok visszajelzést!

Nem kapok visszajelzést!

Ha már tegnap elkezdtem az álláskeresők által kifogásoltakkal foglalkozni, itt a másik gyakori HR-eseket támadó felvetés.

Az álláskeresők nagy többsége felháborodik azon, ha egy sikertelen álláspályázatról nem kap értesítést. Akár igazuk is lehetne, de szerintem nincs.

Először is nézzük a témát álláskeresői szempontokból:

– Kinek jó az, ha a sokadik helyről kapja meg, hogy „nem kellesz”??? Ismerem a választ, hogy „legalább nem tartanak bizonytalanságban” stb. Erre azt kell mondanom, hogy ez butaság. Már elnézést. Az, hogy elküldesz egy álláspályázatot, nem bizonytalan helyzet. Az állásra addig nincs okod számítani, amíg vissza nem jeleznek. Ha nem jeleznek vissza, akkor ne számíts rá. Hol itt a bizonytalanság?

– Ha nagyon fontosnak érzed azt a bizonyos állást, menj utána a pályázatodnak. Telefonon, e-mailben kb. 1-2 hét után kérdezz rá, megkapták-e, számíthatsz-e arra, hogy interjúra kerül a sor stb. Ilyen mintalevelet nemsokára posztolok, hátha segít.

– Mit kezdesz egy „nem” válasszal? Örülni biztosan nem fogsz neki, aggódni meg amúgy is van okod, minek még egy ok?

Magadat mérgezed azzal, ha ezeken bosszankodsz: A „nem” válaszok hiányán, az indoklás hiányán a „miért nem”, a visszajelzés hiányán. Nem érdemes bosszankodni rajta. Állásod sem lesz tőle, jobban érezni sem fogod magad.

Másodszor nézzük, hogy miért nem kapsz visszajelzést:

– Egy átlagos irodai állásra 3-500 jelentkezés érkezik a fővárosban 2 napon belül. Erre lehetne automatikus e-mail választ beállítani, de minek. Az kinek jó, ha közlik vele, hogy megkapták a pályázatát? Kit visz előre? Mit ér egy személytelen „köszönjük levelét” tárgyú válasszal? És persze egy automatikus üzenet nem garantálja, hogy bárki elolvassa egyszer is a pályázatot.

– Ha speciálisabb pozícióról van szó, a kiválasztók a kiválasztásra koncentrálnak, arra, aki megfelelhet a CV-je alapján. A többiek nem fontosak nekik, ami nem jó, de ezzel együtt kell élnünk álláskeresőként.

– Lehet, hogy nem biztosak a döntésükben, inkább nem mondanának le valakiről csak azért, mert első körben van jobbnak tűnő jelölt. Vagy esetleg olyan területre keres embert, ahol nincsenek túl sokan. Képzeld el a helyzetét: pl. fel kell vennie 2 embert, és van 11 pályázat. Ehhez 5 emberrel kell végigcsinálnia több kört. Azaz a 11 pályázatból 6-ot egyből félretett, 5 embert behívott, akikből 3-at nem választott. A kiválasztott 2-ből pedig az egyik más ajánlatot fogadott el a végén… Azaz több hét után van 1 jelöltje, pedig 2 kell. Akkor mihez nyúljon? A többkörös interjú után ki nem választott 3-hoz nem nyúlhat, hiszen komoly oka volt, hogy nem őket választotta. A félretett 6-ot meg azért tette félre, mert nem volt elég részletes, meggyőző stb. a beadott pályázat. De azokban még van potenciál. Ha viszont kiküldte volna, hogy „kösz, nem” kezdhetné elölről a folyamatot, ami az álláskeresőknek sem jó.

Szóval ne akarj „nem” választ kapni. Senkinek sem jó.

Fentiekhez hozzá kell tennem, hogy külföldön létezik erre egy jó megoldás: már az álláshirdetésben jelzik, hogy csak a pozitív elbírálásról küldenek értesítést. Ezt nálunk is be lehetne vezetni, remélem divatba jön. Viszont ezt látva úgy fest, a „civilizált nyugat” sem küld „nem” válaszokat… Mert már rájöttek, hogy nincs miért.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Írj te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük