Nevedben az álláskeresői sorsod?

Nevedben az álláskeresői sorsod?

Megtörtént eset adta az ihletet a mai posztomhoz: Felhívtak egy jelölt által megadott referenciaszemélyt, az érdeklődő „Álláskereső Péterről” szeretett volna megtudni pár információt. A referenciaszemély döbbenten válaszolt, hogy sosem dolgozott „Álláskereső Péterrel”, fogalma sincs, ki az. Az érdeklődő nem adta fel – mert fontos volt neki a jelölt – tisztázták évszámok, munkahelyek és egyéb, jelölt CV-jében fellelhető adatok alapján, hogy kiről van szó. Kiderült, hogy a jelölt azelőtt „Példa Péter” néven élt, és referenciaemberünk pedig nem tudott a névváltozásról. Egy férfi esetében kevésbé merül fel a névváltozás lehetősége, de hála a kitartó toborzónak és a jóindulatú referenciaszemélynek nem lett belőle komoly baj. Amellett, hogy a jelöltnek fel kellett volna készítenie a referenciaszemélyt, ezt is tisztáznia kellett volna vele: hogy más néven fogják említeni.

A megkapott álláspályázati anyagok nagyrészében látjuk a jelöltek nevét, de kevesekben merül fel, hogy ez is okozhat fennakadást néha. Mielőtt ezt a történetet hallottam, én is csak a férjhezmenés vagy válás miatti névváltozásokra gondoltam. Ezeket szerencsére könnyű orvosolni álláskeresői oldalról, de kevesen gondolnak erre.

A névváltozás természetes, bár elég nehezen kezelhető a bürokrácia útvesztőiben, mégis, néha ezt hozza az élet. Pl. férjhez megyünk, elválunk, megint férjhez megyünk, valamelyik felmenőnk családnevét a már meglévőhöz kötőjeleztetjük iránta érzett tiszteletből, esetleg valamilyen okból nem akarjuk a születésünkkor anyakönyvezett vezetéknevünket többé (ez történt az idézett történetben a jelölttel). A változást bizony tudatni kell a karrierünk szempontjából ismerős emberekkel is, akik talán nem közeli barátok, nem vagyunk napi kapcsolatban velük, de referenciaszemélynek megadhatjuk őket. Ha a jelölt referenciát ad meg, azt tisztázza a referenciaszeméllyel is, frissítse volt főnöke, tanára, kollégája emlékezetében is az új nevét. A referenciaszemély elérhetőségei mellé mindig adjuk meg azt is a fejvadásznak, HR-esnek, hol dolgoztunk együtt az illetővel, hogy legyen legalább egy kiindulópont, zavar esetén.
Az adataink frissítése az állásportálokon szintén fontos, nemcsak a karrierutunk bemutatása, de akár ilyen „apróság” miatt is.

Segítséget nyújt a közösségi oldalak használata erre a problémára is, itt viszonylag sok ismerősünk van jelen, velük egyszerre közölhetjük az ilyen jellegű változásokat is. Ha még egy fényképet is felteszünk magunkról, az új név és régi arc együtt vésődik be távoli ismerőseink emlékezetébe is.

Dupla keresztnév

Ez egy másfajta problémát okoz, például, ha a jelölt úgy írja alá a motivációs levelet, hogy „Minta Mária Melinda”, akkor a válaszlevél csak „Tisztelt Hölgyem!” tud lenni, mert mégis hogyan szólítsuk meg? Kedves Melinda, vagy kedves Mária, vagy kedves Mária Melinda? Egy „Tisztelt Hölgyem!” viszont kevésbé ragad meg a kiválasztók tudatában. Telefonban még rosszabb a helyzet, a „Jókor hívom, kedves Mária vagy Melinda, melyiket használja?” egyből két kérdés, és még bután is hangzik. Főleg, ha az a válasz rá, hogy „most nem”. Azt a neved írd alá, amelyiket használod, a másikat majd elég lesz a munkaszerződés írásakor leadnod a többi személyes adatoddal. A motivációs levél és CV nem egy hatóságnak írt hivatalos levél, ahol a neved – mint ügyet intéző állampolgár – pontos beazonosítására kell, egyéb adataid mellett.

Ha álláskereső vagy, a toborzók, leendő munkáltatók a neveden szólítanának, keresnek rád, a döntési folyamat során is azon emlegetnek. (Sok jelentkezőnél inkább hobbikra, régebbi munkahelyekre, fényképre hivatkoznak az ilyen megbeszéléseken: a gitáros, a görkoris, a Coca-Colás, a virágos frizurás stb.)

Idegen hangzású név

Néha nem is kettős állampolgár egy teljesen külföldinek hangzó név tulajdonosa, de ezt nem árt tisztázni az álláspályázatban. Főleg, ha még előny is, mondjuk egyik szülője külföldi, és egy idegen nyelvet anyanyelvi szinten ismer a jelölt emiatt. CV-ben elég annyit írni, hogy „Állampolgárság: magyar” vagy pl. „kettős, magyar, dán”. Motivációs levélben – ha nyelvtudás, kultúraismeret miatt fontos lehet az álláshoz – érdemes megírni, hogy pl. „édesapám dán állampolgár, így anyanyelvi szinten beszélem a dán nyelvet is”.

Gyakori név

Még az is megeshet, hogy egy gyakori név tulajdonosaiból kettő is jelentkezik ugyanarra az állásra. Összekeverhetik őket, ha az egyik alkalmatlan, a másik is bekerülhet ebbe a mappába, tévedésből. Bár ez csak személyes félelmem, és sosem tapasztaltam ilyet, az esély nem elhanyagolható. Muszáj egyedivé válni, és erre jó módszerek is vannak.
Jó lehetőség egy saját karrierhonlap, egy visualCV, esetleg szakmai szövetségek, szakmádhoz illő civil szervezetek taglistájában való szereplés. De a CV-re tett fénykép is segít, ha azon kellően megjegyezhető vagy (igazolványkép tilos, hajba tűzött virág, mosoly szabad). Linkedin-profil, ahol a jelölt személy neve és a szakma összeforr, publikációk, bármi, ami a szakma és az egyén kapcsolatát jelzi.

Nemcsak hátránya van egy gyakori névnek, de előnye is: ha valaki a Facebookon túl sok, Kis, Nagy, Tóth, Kovács találatot kap egy jelölt után kutatva, inkább máshol folytatja a keresést, pl. a Linkedinen, ahol könnyebben akad rá a jelöltre. Ott viszont már csak a szakmai leírások alapján értékelhet, nem pedig életviteli szempontok alapján.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Válasz doggfather hozzászólására

Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. kukatr
    mondta:

    @doggfather: Egy irodában ülsz a főnököddel, az asztali vezetékes telefonodon ismeretlen szám felhív. Mit teszel? Ügyfél vagy fejvadász? Mindkettő lehet.

  2. Fekete Pestis
    mondta:

    @jobangel:
    Hát nem tudom : nekünk most születik a gyerekünk, én dán vagy holland nevet akarok neki [ a Thorsten az tetszik, a Thor itt kvázi háziisten, de Hollandiában is van ez a név ], de a feleségemnek csak a magyar vagy a nemzetközi nevek tetszenek.

    A Thorbjörn az külön jó, van benne lokális Manitú is (Thor) meg vadállat is (björn), de a feleségem ezt a verziót különösen utálja. 🙁

  3. Fekete Pestis
    mondta:

    HOgy hívják a jelöltet?
    Boudewijn Thorbjörn Kissnek-nek ? 😉
    esetlen Vroekje Pernille Nagy-nak ? 😉

  4. jobangel
    mondta:

    @Fekete Pestis: nem dán volt, de nem akartam valós emberről írni. Sokan származnak vegyes családból, és a teljesen idegen hangzású nevük ellenére teljesen magyarok (állampolgárság, anyanyelv, kapcsolati háttér), de ezt nem mindenki képes levezetni. Így inkább írja le, aki ilyen helyzetben van.

  5. Fekete Pestis
    mondta:

    „édesapám dán állampolgár, így anyanyelvi szinten beszélem a dán nyelvet is”.
    Min mor er dansker, og derfor taler jeg dansk som modersmål.
    😉
    Mijn vader is Nederlander, daarom speek ik Nederlands als moedertaal.
    😉

    Ez megtörtént eset, hogy dán létére Magyarországon jelentkezget ?
    Háát nóóóórmáális ez ?!

    Azt tudom, hogy egy holland ismerösöm [NL állampolgár, geboren && getogen Nederlander ] már 13 éve Magyarországon karistol, mert ez annyira tetszik neki 😉 [naar maar waar]

  6. doggfather
    mondta:

    @an-dee: Most a magánéletet kevered ide, eddig a munkáról volt szó…

    Ha azért keres bárki, mert gond van az se fogja megkérdezni, hogy alkalmas-e, mert 1. a gond sose alkalmas. 2. a gond az azonnali, nem ér rá később, nem?

    Ahogy fentebb írtam, ha valaki meg akar találni (elmű, munka, akármi) akkor az vissza fog hívni ha nem veszem fel. Vagy hagy üzenetet, a közszolgáltatók ráadásul írásban, mert el kell számolniuk azzal, hogy ők kerestek.

    Azt fogadd el kérlek, hogy VAN olyan időpont amikor nem veszem fel a telefont (konferencia, asszony szül, moziban ülök, akármi), arra meg pláne, hogy belemondjam, hogy MOST NEM TUDOK BESZÉLNI. És ilyen időpontja mindenkinek van, ha munkanélküli, ha alkalmazott, ha főnök akkor is. Szerencsére erre a technika megoldást kínál (sms, hangposta, rögzítő).

    Volt már olyan durva, hogy TEMETÉSEN(?!), a mellettem álló felvette, hogy most nem tudok beszélni(?!). Vagy, mint feljebb volt egy téma a pénztárban áll, vagy fizet valaki és közben felveszi, hogy most nem ér rá.

  7. an-dee
    mondta:

    @doggfather: Te mindig tudod hogy miért hív? Vannak szüleid, gyerekeid, szeretteid, barátaid? ha nem veszed fel, biztos vagy benne hogy nem ezek közül keres valaki másik számról mert gond van? A telefon azért van hogy megkönnyítse az életünket. És az etika szerint – ezt sok helyen tanítják – amikor valakit hívok akkor megkérdezem hogy alkalmas-e. Nem feltétlenül a hívás alkalmas-e, hanem a téma. Mert lehet hogy napközben munka közben felhív a elmű időpont egyeztetés végett amit csak 8-16 között fog megtenni, és vele beszélnem kell, de lehet állás miatt keresnek olyanok akik szintén 8-16 között dolgoznak, és kölcsönösen meg kell állapodni hogy az Ő munkaidején kívül fog visszahívni.

  8. doggfather
    mondta:

    @an-dee: hát ha jól olvasom a posztokat az egyik legsűrűbben visszajáró kommentelő vagyok, és vitatkozom is rendszeresen (mindezidáig nem tudtam, hogy nem szabad??), de @jobangel: még sose írta, hogy trollkodnék, vagy, hogy őt vagy bárki mást megsértettem volna. Nem szokásom. Ilyen egyszerű. Ezért lepődtem meg, hogy szerinted így történt.

    Állás ügyben: ne mond már, hogy nem fontos, hogy hogy telefonál valaki?! ha így gondolod akkor nem sok telefont fogadsz naponta. Én tucatnyit biztosan. És ez alapján írtam, és tartom továbbra is, hogy a leghülyébb kérdés ha felhívsz valakit, hogy ráér-e=tudja e fogadni a hívást. Hogy miért azt fentebb kifejtettem már.

    Álláskeresőként se veszi ki jól magát, mert azt sugall(hatja!!), hogy a jelentkező nem elég magabiztos, hogy rá kell kérdezzen, hogy ráérnek-e.

  9. an-dee
    mondta:

    @doggfather: nem azért troll valaki, hanem mert pont olyan stílusban ‘vitatkozik’ mint ahogy te teszed, és nem vagy képes elfogadni hogy van aki felveszi – okkal, mert ezeket itt már felsoroltuk – de speciel állás ügyben nem tud beszélni. Itt pont te képviseled a szűkebb nézetet, míg mi próbáltuk számodra világossá tenni hogy van aki ennél azért tágabban nézi a dolgokat. És hogy hol sértegettél valakit? hát nézd meg mint irtál jobangel-nak, az pont egy sértegesé volt. Elöször próbáld meg a többi embert elfogadni utána osszad az észt.

  10. doggfather
    mondta:

    @an-dee: és pont te írod, aki leoktondiztál, vagy trolloztál??
    Én hol sértegettem bárkit is???

  11. an-dee
    mondta:

    @doggfather: ahogy látjuk neked se a kultúrához se a telefonáláshoz nincs közöd, de szerintem még a munkához se nagyon 🙂

  12. doggfather
    mondta:

    @jobangel: nem akarok ezen rugózni folyton, a lényeg, hogy a telefonálás kultúráját is igencsak oktatni kellene…

  13. vernon
    mondta:

    @jobangel: Első mondatoddal nem értek egyet. Nem hinném, hogy ez köztudomású dolog lenne. Bár én még sosem voltam referenciaszemély, de vállalkoznék rá (legalábbis korábban vállalkoztam volna). Ellenben ha felhív egy ismeretlen, hogy ő valamikor fél órát akar velem beszélni.. nos, nem biztos, hogy szívesen venném. Én sem hívnék fel így senkit, ugyanis illetlenségnek tartom, bárkit az indokoltnál hosszabb ideig feltartani. Nyilván mindenkinek más az indokolt, én a fél órát nem tartom annak.

  14. jobangel
    mondta:

    @vernon: Aki referenciaszemélynek vállalkozik, tudja, hogy ez lesz. Egyébként a toborzó ilyenkor a jelölt érdekében „csacsog”, ne utáljuk már pont ezért. Amikor pedig felhívja a toborzó, szintén azzal fogja kezdeni, hogy alkalmas-e most egy fél óra erre. Ha nem, mikor az? Profi referenciainterjút nem lehet lezavarni 5-10 perc alatt.

  15. vernon
    mondta:

    @jobangel: Az, hogy beleegyezik, hogy megadhatják, még nem jelenti azt, hogy erre a célra van több szabad órája is. (Tegyük fel több helyre adják be a CV-t és több helyről is felhívják) Főleg, ha 5-10 perc alatt is meg lehet beszélni. A csacsogó toborzó persze ráér, hiszen őt fizetik a munkaidejében ezért.

  16. jobangel
    mondta:

    @vernon: Akkor pofátlanság, ha a jelölt nem szólt a refenciaszemélynek, hogy megadja valahol e célból. De ez ugye nem a toborzó hibája. A posztbeli eset is ilyen volt, megspékelve a névváltoztatásos problémával. Azért ez is sokat elárul a jelöltről. Pont az ilyenek miatt kár azt gondolni, hogy a referencia csak jókat fog mondani.

  17. vernon
    mondta:

    @jobangel: több mint fél óra?! Hát kinek van arra ideje? 🙂 Normálisabb ember max 5-10 perc után rövidre zárja az ilyet. Most komolyan, ezt nem érzik pofátlanságnak?

  18. jobangel
    mondta:

    @doggfather: még sohasem használtam hangpostát. Ha belejelentkezik a hangposta, azonnal kinyomom a hívást. Én beszélgetni akarok azzal, akit felhívtam, nem üzenetet hagyni neki. Akkor már inkább írok e-mailt, de az sem túl korrekt, mert ha én akarok valamit a hívottól, akkor ne várjam, hogy majd visszahív a saját költségére.

  19. jobangel
    mondta:

    @vernon: A próbaidőben kirúgás elég drága dolog, jobb nem melléfogni a jelölttel. A referenciákkal kapcsolatban tényleg azt tartja a közhiedelem, hogy ott csupa szépet és jót mondanak majd a jelöltről, de vannak meglepetések. Arról nem is beszélve, hogy egy referenciainterjú az általában több mint fél óra beszélgetés, amit pont úgy irányít az interjúztató, mint egy állásinterjút. Persze, csak ha ügyes. De köszönöm a témát, lesz majd nemsokára egy referenciainterjús poszt 🙂

  20. doggfather
    mondta:

    @an-dee: ne legyél ennyire „kis oktondi” ha valaki el akar érni, de nem tud az újra fog próbálkozni, vagy, mint írtam is RÁBESZÉL a hangpostára, és ad egy elérhetőséget.

  21. vernon
    mondta:

    @jobangel: Örülök, hogy a Facebookal kapcsolatban egyezik a véleményünk.
    A referenciaszemély mondjuk számomra továbbra sem meggyőző. Alapvetően mindenki csak olyat fog megadni, aki várhatóan jót mond róla, ilyen értelemben kicsit felesleges a „megerősítés”, mert mindnekire ugyanúgy megkapná. Illetve itt fel vélem fedezni azt a klasszikus „hibát” mikor a kiválasztók nagyon biztosra akarnak menni. Láttam már elég példát, ahol volt 4 körös interjú, meg pszichológiai teszt, aztán a végén mégis olyat vettek fel, akiről én már elsőre megmondtam volna, hogy nem nyerő. Sokszor probléma, hogy a kiválasztó nem is ért az adott szakmához amire embert keres, így aztán nem csoda, ha annyi megerősítés kell neki.. Létezik olyan, hogy próbaidő, amit épp erre találtak ki.
    Továbbá – ez biztos csak az én bizalmatlanságom – de szerintem igenis meg lehet hamisítani a referenciát. Ha nem közismert emberről van szó, simán beírja a valós céget, meg projektet, még esetleg valós nevet is, telefonszámra pedig egyik ismerősét akivel előre leegyeztette. A HR-es úgysem fogja tudni, hogy egyáltalán dolgozik-e olyan ember annál a cégénél.

  22. jobangel
    mondta:

    @vernon: Azt már ezerszer leírtam, hogy nem vagyok híve az FB-s lekérdezéseknek, de mivel így szűrnek, az álláskeresők készüljenek fel rá. Ellenben ha álláskeresőket álláskeresésben segítek, akkor nem a saját preferenciáim a fontosak, hanem a valós helyzethez alkalmazkodás. Nézik a FB-t, hiába nem tetszik ez nekem, tehát fel kell rá készíteni a profilt.

    A referenciaszemély jó dolog, általában megerősíti a kiválasztót abban, hogy jól dönt, ha azt a bizonyos jelöltet veszi fel. És nem valószínű, hogy a sógorát adja meg, mert a referenciakérés úgy kezdődik, hogy melyik cégnél, mikor, milyen projektben stb. Nem is biztos, hogy volt munkahely, főnök a legjobb referencia, lehet az épp ügyfél is vagy partner is. Bárki, akiről a jelölt úgy gondolja, hogy azt látták, jól dolgozik.

    Abban egyetértek, hogy aki álláshirdetésben kér referenciát, azt nem szabad komolyan venni. Annak nyilván hátsó szándékai vannak (pl. ügyfélkör lenyúlása, kontaktok gyűjtése), attól én is óva intek mindenkit. A profi toborzó referenciát utolsó körben kér, mert addigra már csak 2-3 jelöltje marad. Ha mindegyik ad 3 referenciát, az 6-9 referenciainterjú így is. Így nehéz elhinni, hogy valaki már CV-alapú szűréskor referenciákra szűr, és ezért kéri a hirdetésben.

  23. vernon
    mondta:

    @jobangel: részletesebben kifejtve, személyes véleményem az, hogy a referenciaszemély megadásának elvárása, pláne felhívása teljesen felesleges, nem is szoktam komolynak tartani ezeket az álláshirdetéseket. (számomra nagyjából a „copy-paste” szinvonalat jelenti, amikor a hirdetés végére automatikusan odaírják, hogy motivációs levél meg referenciák, mintha ezzel azt mutatnák, hogy itt valami komoly dologról van szó ám). Aki a kiválasztást végzi, az legyen képes önálló véleményt alkotni, mit számit, hogy egy másik vadidegen ember mit mond neki a szintén vadidegen pályázóról? Ha egyaltalán tényleg azzal beszél akinek hiszi, és a pályázó nem a sógora mobilját adta meg. Meg aztán miért kéne egyáltalán lennie referenciaszemélynek? Lehet nem jó viszonyban jött el az előző cégétől, akármilyen nézeteltérés miatt.
    A facebookos rákeresést kicsit megértem, mert ugye azért nézzünk rá, hogy nem épp füvet szív-e a profilképén, de alapjaiban véve a munkaadónak az álláskereső magánéletéhez semmi köze. Még jó hogy arra nem kiváncsi hogyan szexel, mert az jól szimbolizálja a másik nemhez való viszonyultságát… Ezért aztán szerintem az FB csak rontani tud a megítélésen, hogy javítsa, azt kevés esetben tudom elképzelni. Összefoglalva: látja a CV-t, rajta a képet, esetleg beszél vele telefonon, ha ez alapján normális akkor behívja interjúra. Ennyi bőven elég kell hogy legyen, ahhoz hogy kiszűrjék a problémás jelölteket. Nem kell hozzá FB meg referencia, vagy más ökörségek.

  24. jobangel
    mondta:

    @vernon: szerinted hogyan lehetne ezt jól kezelni?

  25. vernon
    mondta:

    Vagyis a lényeg: ha valakinek gyakori neve van, esetleg megváltoztatta, az gondot okozhat a Facebookos leinformálásnál vagy a referenciaszemély felhívásánál. Profizmus a köbön.

  26. an-dee
    mondta:

    @doggfather: Mi van akkor ha központi számot ír ki, hogy fogod visszahívni azt akinek a nevét sem tudod csak a központi számot? van ahol pont ezért ki sem iratják a számot, na azt hogy hívod vissza?

    1 dolog hogy fel tudom venni és tudok beszélni, és másik dolog hogy KIVEL és MIRŐL.

    olyan kis oktondi vagy, vagy inkább troll

  27. Online Távmunkás
    mondta:

    @smartdrive: És politikusokkal sem 🙂

  28. Online Távmunkás
    mondta:

    @Hurrá Torpedó: Privát telefonom az utóbbi években nem igazán volt, a céges telefon feleannyiba kerül és a flottával az egész családot ingyen hívom.

  29. velizar
    mondta:

    @Hurrá Torpedó: szerintem nem kell a fejvadásznak előre eldönteni a jelölt helyett, hogy alkalmas-e az időpont és a körülmények arra, hogy másfél-két órában két-három vagy több nyelven végigkérdezgesse az elmúlt 5-10 év munkatapasztalatairól, felmérje nyelvtudását, személyiségét, stb. a telefon egy ismeretlen számot ír ki. ez lehet bárki me gakárki, akarhat bármi, meg akármit. hívhat a parkolóőr, hogy ha nem vagy ott 10 percen bellül, akkor felrakja a trélerre a kocsidat, aszt szaladgálthatsz utána napokig, amire visszakapod, mert volt ilyen. hívhat a szomszéd, hogy kizárta magát az erkélyre, átmászik hozzánk, szóljak az asszonynak, ne ijedjen meg, mert volt ilyen. hívhat a szerelő, postás, a pizzafutár, stb.
    és olyan is van, hogy habár alkalmas lenne az idő és a hely, mégsem akarok most üzletről beszélni, mert a héten először volt alkalmam leülni játszani a gyerekkel, és ez nekem többet ér.
    nem kell a másik helyett eldönteni, mit akar, felnőtt értelmes ember, tud beszélni, majd eldönti, és megmondja.

  30. smartdrive
    mondta:

    @Jim: rejtett számot soha nem veszünk fel. terroristákkal nem tárgyalunk

  31. smartdrive
    mondta:

    a veriel lesz az a Péter a nevetséges névváltoztatásával 😀

  32. Szelid sunmalac
    mondta:

    Marpedig igenis van olyan, hogy cegesen hivnak, felveszem, es mivel tudom, hogy egy-egy elbeszelgetes nem negyedora, viszont tiz perc mulva kezdodik egy megbeszeles, ezert azt mondom, hogy most nem alkalmas, de masfel ora mulva visszahivom.

  33. @leftalone: egyértelmű, mindig aláhúzva szerepel a köznapi használatos, halál nyilvánvaló, ez a probléma ezzel pipa.

    egyébként meg miért venné fel az ember biztosan a telefont? hányszor van, hogy csak központi vagy akár rejtett szám az, amiről keresnek. Lehet, hogy nem hallom, megbeszélek, nem tudom. Utána vissza se lehet sokszor fejteni.

  34. jobangel
    mondta:

    @Hurrá Torpedó: Igen, ez lenne az ideális, hogy privát és céges teló külön, de nem mindenki éri ezt el. Bizony van, hogy a cég nem ad telefont, a sajátját használja a dolgozó, némi költségtérítés ellenében (vagy még az sincs). Még divatos neve is van ennek az irányzatnak, „Bring your own device”. A saját autó után mostmár egyre gyakoribb, hogy vidd a telefont és a laptopot is. Szerencsére komoly helyeken az informatikusok kézzel-lábbal tiltakoznak, IT biztonsági okokból, de bizony kis cégeknél ez a „divat”, mert így gondolnak spórolni az eszközökön.

  35. doggfather
    mondta:

    @Don Quixote de la Ferko: te írtad nem én. 😉

    Én azt írtam, hogy ha JÓ felveszem, ha NEM jó (és a pénztár NEM jó) akkor nem, felveszi a rögzítő, vagy kiírja, hogy kerestek. 😉

    Ezt írtam, nem többet, nem kevesebbet.

    És ne haragudj, de az nem normális, hogy felveszed a pénztárnál, hogy bocs most nem jó. mert azzal is feltartod a sort, nem 10 percre, de feltartod.

  36. Hurrá Torpedó
    mondta:

    @jobangel: leendő vevő nem hív a privát telefonon. a cv-ben meg nem adunk meg munkahelyi telefont. aki nem így csinálja az hülye.
    így, ha csörög a privát el tudom dönteni hogy felveszem e vagy sem.

    a privát telefonomat a főnöknek sem veszem fel munkaidőben!
    azért adta a cégest hogy azt használjam (nem mellesleg ingyenesek egymás között). ha meg megkérdezi hogy miért nem akkor meg megmondom neki hogy bocs, privát teló munkaidő alatt lenémítva táskában. miért nem hívtál a cégesen.

  37. Don Quixote de la Ferko
    mondta:

    @doggfather:

    Én idióta vagyok, ez tény.

    Önként. Dalolva.

    Mivel a normálisak oldalán a hozzád hasonlók állnak, menekülök onnan.

    Mert hiszen nem az a normális, hogy a pénztárnál csörgő telefont felveszem, és azt mondom, hogy bocs, hívlak, vagy hívjál 10 perc múlva, hanem leállok bájologni „perszeutyulu-putyulu, holnap viszem a kosarat a diónak, anyuka, hogy van, ja, figyelj, tegnap találtam egy deszkát a kertben és arrébb tettem 30 centivel, meg képzeld, a kutya olyan aranyosat vakkant, amikor reggel meglát” típusú sablonszövegekkel, amitől csak a rettentően okos hiszi azt, hogy fontos ember, és feltarthatja maga mögött a további 15 embert, aki sorba áll.

    Se te, se a többi okos nem akkora és nem olyan fontos ember, mint amekkorának hiszi magát.

  38. doggfather
    mondta:

    @jobangel: aham, és értekezlet, konferencia kellős közepén is mindenki felvegyen minden telefont?

    Ne már, EZ ami nem életszerű. A legnagyobb cégek, legnagyobb vezetői is van, hogy nem elérhetőek. Vagy átirányítják a hívást, vagy visszahívják a hívót. De olyat (SZERINTEM) felnőtt, komoly ember, pláne cégvezető nem tesz, hogy felveszi, hogy belesutyorogja, hogy most nem jó…

  39. jobangel
    mondta:

    @doggfather: Nem kötekednék, de ez nem életszerű. A jelölt érdekeit muszáj figyelembe venni: lehet egyterű iroda, saleses jelölt, akinek bármilyen számot fel kell venni, mert nem tudhatja, hogy leendő vevő-e (vele lehet beszélni a főnök füle hallatára) vagy fejvadász vagy a kéményseprő. A toborzó nem tudhatja, épp hol találja a jelöltet a hívása, az a minimum, hogy megkérdezzük, ilyen kényes témáról lehet-e beszélni. És nyugodtan lehet azt mondani válaszul, hogy most nem aktuális, legyen szíves hívjon 2 óra múlva stb. Normális toborzónak erre külön task managerben van vezetve, hogy kit mikor kell hívni, és pontosan, óra percre akkor hívja, amikor az illető mondta.

  40. doggfather
    mondta:

    @jobangel: ahogy írtam, ha nem alkalmas neki nem veszi fel a telefont. 😉

    Pláne akkor nem ha a főnökével szemben ül. 😉

  41. jobangel
    mondta:

    @doggfather: Nem olyan hülye kérdés ez, ha állásügyben hívod. Lehet, hogy a főnökével szemben ül az irodában vagy pár kollégával együtt, és álláslehetőségről épp nem jó beszélgetni. Alapvető, hogy ezt mindig megkérdezze a toborzó.

  42. doggfather
    mondta:

    milyen hülye kérdés már a jókor hívom-e??

    Ha felveszi akkor igen.
    Csak az idióta veszi fel azért a telefont, hogy bemondja, most nem alkalmas.

    A mobil kiírja (sőt ma már az átlag vezetékes készülék is), hogy keresett, lehet sms-t, vagy hangposta üzenetet küldeni.

    Ha felveszi akkor tud beszélni, tehát jókor hívod.

  43. leftalone
    mondta:

    Nálunk kötelező anyakönyvezett néven szerepelni a cégnél, így Outlookban (10.000 körül lehet az alkalmazottak száma a cégnél) sok dupla keresztnevű ember van.
    Általában levélben a használt nevet aláhúzzák az aláírásban, így kiderül, hogy hogyan lehet szólítani.

    De pont ma találkoztam egy „ezt se tetszett átgondolni az esküvőn” típusú névvel:
    Tóth András Lászlóné Melinda Mária

    Hát, innen nézve mazochizmus így felvenni férjezett nevet 🙂