Önéletrajz egy döntéshozónak címezve – testreszabás a gyakorlatban

Önéletrajz egy döntéshozónak címezve – testreszabás a gyakorlatban

Ahogy az állásinterjúk sokáig csak betanult kérdezz-felelek színjátékként „működtek”, azzal a rendkívül fontos információval töltve az időt, hogy emberünk miért lenne könyvespolc, ha bútor lenne, az önéletrajzok sem fejlődtek azzá, ami az alapfunkciójuk lenne: hogy tájékoztassa a leendő munkáltatót. A legtöbb önéletrajzból nem tudjuk meg, hogy mit is nyernénk az adott jelentkezővel, és milyen is az adott álláskereső személyisége, motivációi, mit is tud valójában.

Az álláshirdetések sablonosan keresnek pl. olyan értékesítőt, aki „ügyfelekkel való kapcsolattartást” és „új ügyfelek felkutatását”, sőt „ügyféligények felmérését” kellene, hogy csináljon. Milyen specifikus, ugye?

Ezek után az álláskeresőknek mondták, hogy az állásra kell szabni az önéletrajzot, ő pont csinált ilyet, tehát ezt a 3 lózungot szépen beleírja. Meg még rajta kívül 50 másik jelentkező is így tesz. Jól „elhivataloskodja”, mert az komolynak hat (nem). A toborzó kezében pedig ott lesz 51 db önéletrajz,

ami mind egyforma kvalitású, tapasztalatú embereket mutat be számára: mindegyik ügyesen beírta mindhárom lózungot. Csak a szerencse kérdése, hogy így egymásra találjanak az ideális munkavállaló és munkáltató. Ha az álláskereső jól kérdez állásinterjún, talán picit több az esély. De az önéletrajz „állásra szabása” nem ezt jelenti. Röviden, leginkább azt jelenti, hogy a döntéshozónak adunk elég információt magunkról, ezzel segítve, hogy mellettünk döntsön – vagy épp NE mellettünk, mert ő teljesen mást keres. A nagy általánosságokkal ez akár csak a próbaidő második hetére derül ki, ami mindenkinek kellemetlen.

Tiltólistás szavak eddigi tevékenységeidre

A közreműködés, együttműködés, koordinálás, kezelés mind olyasmi, ami nem mond semmit senkinek. Fogalmam sincs, mit csináltál a napi munka szintjén, amikor azt olvasom, hogy „együttműködés társosztályokkal”. Lássuk be, cégekben dolgozva ez nem egy extrém magas teljesítmény, alapvető, hogy együttműködünk a kollégáinkkal. Tehát, ha ezt akarod írni, akkor írd, kikkel működtél együtt (HR, pénzügy, logisztika, menedzsment, IT, minőségbiztosítás stb.) és mi volt a célja az együttműködésnek a napi munka szintjén és/vagy stratégiai szinten. Akkor már érti a CV-t olvasó is, hogy mennyire volt fontos szereped a munkahelyeden, és tud döntés hozni arról, hogy neki is kell-e ez a szerepkör.

számlák kezelése” – mit kezeltél rajtuk? Érkeztetted, kitaláltad ki a felelős az adott ügyért, eljuttattad nekik, vagy ellenőrizted formailag, tartalmilag, hogy van-e mögötte teljesítés, átadtad a könyvelőnek stb. Ebből fog látszani a felelősségi köröd, a tapasztalatod.

Jelentések készítése” – ez is nagy kedvencem, mert fontos munka, csak épp így a lényeg nem látszik belőle: mi célból készítetted ezeket a jelentéseket, milyen információforrásból, adathalmazból, milyen eszközzel, kiknek küldted, ők mit kezdtek vele?

Eredmények

Szerencsére egyre többen bátran és büszkén vállalják, amiket elértek szakmai életükben. Ez szép, jól is mutat, de nem azért írjuk be az önéletrajzba, hogy szép legyen, hanem mert célunk van vele. Az elért eredményt hogyan érted el? Honnan indultál, hová érkeztél, mennyi idő alatt? Mi volt ebben a te szereped, és mit adott a környezet hozzá? Vö. Ha csak a szép eredményt írod be, akkor belefuthatsz abba, hogy a leendő munkáltatód döbbenve hallgatja a próbaidőd első hetében, hogy ezt az eredmény úgy lehet elérni, hogy … pénz, paripa, fegyver ugye. Nem varázsló vagy, hanem szakember.

——

 

Amikor ezeket próbálom az álláskeresőkkel pontosítani, többnyire meg is kérdezik, hogy „de hát ezt így le szabad írni?” Üzleti titkok tiszteletbentartása mellett igen. Mert minden cég másképp működik, attól vagy egyedi, hogy te bizonyos környezetekben már szereztél tapasztalatot, mutattál fel eredményeket. Ezek alapján ott fognak állásinterjúra hívni, ahová pont ez kell. És persze kétféle ok miatt kellhet ez: mert most ilyenek, és egyértelműen passzolsz, vagy mert ilyenné akarnak válni, és úgy látják, támaszkodhatnak ebben az átalakulásban a te tapasztalataidra.

A tevékenységeken túl az eddigi munkahelyi környezeteidet sok egyéb faktor is jellemzi, ezekből is érdemes kiválogatni azt, amit közölni akarsz, amiből levezethető az, hogy milyen környezetet keresel. Pl. mekkora árbevételű cég, milyen termékek, szolgáltatások, cégméret, ügyfélkör, földrajzi régió, partneri kör. Ezekből válogasd ki azokat, amiket szeretnél a jövőben is, írj róla az önéletrajzodban.

És akkor pl. az önéletrajzod szerint te egy értékesítő leszel, aki 6-14 éves gyerekeknek készült játékokat forgalmazott, leginkább hipermarketek játékosztályaira adta el, napi szinten tárgyalt beszerzőkkel, új ügyfélként felkutatott webáruházakat, akik szintén aktívvá váltak, mindezek mellett komoly marketingakciókat dolgoztál ki cégen belül és a partnereiddel is, és így értél el egyre nagyobb forgalmat ezekre a termékekre. Ha még mellé leírod, hogy a szakmai múltadban van a játékon túl barkácsgép, irodaszer és nyitott vagy újabb területekre is, akkor már értjük az önéletrajzodból is, ki is vagy te (szakmai identitás). Ha az álláshirdetésben pont

  • játékértékesítőt, vagy
  • olyan embert keresnek, aki a hipermarketek beszerzőit ismeri, vagy
  • olyat, aki érti a játékok marketingjét, vagy
  • olyat, aki érti a webáruházak marketingjét, vagy
  • olyat, akinek van aktív kapcsolata webáruházakkal

akkor egy ilyen CV-ből tud döntést hozni egy toborzó, vagy szakmai vezető? Ez a cél… EZT jelenti az „állásra szabás”.

# # #

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!

Egyetértesz? Vitatkoznál? Hozzáfűznél valamit? Várom szeretettel a kommented!

Ha neked is személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, pályaorientációban, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból, nézd meg hogyan tudok segíteni eligazodni az álláskeresés útvesztőiben!  További információkért látogasd meg Facebook-oldalam!

###

 

Írj te is!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. Pásztor Gabi
    mondta:

    Kedves JobAngel,
    Olykor rà-ràpillantok az ìràsaidra. Egyik szemem sír, a másik nevet. Hiszen azt tapasztalom, hogy majdnem szinte sales-es emberkékre vannak szabva a szövegek, vagy “vezetőkre” 🙁 Ami nem baj, de pl. ha vki nem bolti eladó, összeszerelő, vagy Hr-es akkor az mihez kezdjen, ha nem akar adminisztrátor vagy “ügyintéző” lenni?:( Sokfélét dolgoztam sok helyen. Mindent megtanultam, viszont azt vettem észre, hogy az emberek -bárhová mentem- “köcsögök”. Tisztelet a kivételnek, s ne haragudj, ha nem találok szebb szót a “munkakultùràra”. Igaz, multinàl nem dolgoztam, leginkább közszféra volt a terítéken…szóval én beleuntam a nagy “álláskeresősdibe” mert kb. majdhogynem ugyanaz vàr mindenhol … Tehát “bullshit” nélkül Te hogy látod a (hazai) céges viszonyokat?
    Előre is köszönöm a válaszod.
    Üdv, Gabi

    1. jobangel
      mondta:

      Kedves Gabi,
      A közszférából versenyszférába váltással is foglalkoztam, és a lehető legkülönbözőbb karriereket láttam az elmúlt 10 éves jobangeli munkám során. Ebből a legjellemzőbbekből tudok leginkább cikkezni, mivel a saját szakterületeim is sales, informatika, logisztika, marketing, így ilyen pozíciókba keresők találnak meg leginkább, illetve a HR-esek, akik más nézőpontot keresnek. Ennek ellenére van még önéletrajzmintám is raktárosra, bolti eladóra is, a közszférásokat is szívesen segítem – leginkább azt javaslom neki, hogy próbálkozzanak a versenyszférában – egészen más világ, nem “köcsögök”, ha jól választunk. És ahhoz, hogy ne rossz állásokat találj, kell az a szemlélet, amit én képviselek, tehát lehet, hogy nem is csak az önéletrajzod átírása a megoldás. A hazai viszonyokat úgy látom, hogy kellő energiát beletéve lehet jó állásokat találni, csak legyen bátorságunk a rossz állásra nemet mondani. Ezt a cikkemet ajánlom figyelmedbe a témában, ha esetleg még nem olvastad volna, bízom benne, hogy ez is tud egy picit segíteni a helyzeteden:

      https://jobangel.hu/amikor-kozszferas-oneletrajzot-javitok/

      1. pasztor Gabi
        mondta:

        Köszönöm, JobAngel!

        Hétfőn megyek intire…de közigazgatási dolog, annyi különbséggel, hogy legalább az angollal tudok mit kezdeni…
        Kissé csalódott vagyok, mert multikhoz is próbáltam “bejutni”. De kb. két interjù volt, s az egyik cégnél anno dolgoztam /más munkakörben/ ezért nem kellettem… A másik hely meg “5 év múlva is ugyanebben a pozícióban szeretnénk tudni téged” típusú volt. Az önéletrajz tömör, s bárhol voltam/vagyok, nyitvatartom a szemem.

    2. Balfredo Alfredo
      mondta:

      Pusztán kíváncsiságból kérdezem: mi tartott vissza attól, hogy átmenj a versenyszférába vagy a multikhoz? Ha úgyis mindenhol köcsögökkel dolgoztál és dolgozol, akkor rosszabb helyzetbe aligha kerülhetsz!

  2. L. Cz.
    mondta:

    Csendben hozzátenném: aki lózungokat ír az önéletrajzba, az is az adott helyzetre alakítja. Mint ahogy az is, aki úgy építi fel, ahogy leírtad.
    Ahhoz, hogy állásra lehessen szabni az önéletrajzot, az kell, hogy értelmes legyen a toborzó és értelmes hirdetést adjon fel. Amíg fingfűrészelés-szarpasszírozás BA-n végzett Adminisztrátor Micikék kapják a toborzás “aljamunka” részét (hirdetés kiírása, beérkező önéletrajzok szűrése), addig a lózungokkal lehet eredményt elérni. Micike a legritkább esetben ért ahhoz a szakterülethez, amire embert keres (sőt, általában nem is érdekli: ő a bölcsész vagy gazdász diplomájával teljesen elégedett, készen van, innentől már irodában fogja leélni az életét), csak megkapta a feladatot és azt, hogy nagyjából milyen kulcsszavakat kell keresnie a beérkező CV-kben. Ebben az esetben az nyer, aki eltalálja Micike kulcsszavait, függetlenül attól, ért-e ahhoz, amihez kell.
    Ha viszont a toborzónak van fogalma arról a pozícióról, amire embert keres, ne adj’ Isten még ért is hozzá, akkor a te leírásod nagyon hasznos. A Micikék és hozzáértő toborzók arányára viszont nem merek becslést mondani, mert elég csúnya szám lenne a vége.

    1. jobangel
      mondta:

      Az önéletrajznak az a dolga, hogy működjön, és akkor működik, ha eljuttat állásinterjúra. Teljesen mindegy, hogy a toborzó mennyire hozzáértő vagy nem. Egy így megírt CV a bénább toborzókat elkápráztatja, a profikat tájékoztatja.

      Értem a felvetésed, valóban sok a hozzá nem értő, de ezt kezelnünk kell. Ez egy jó módszer rá.

      1. Balfredo Alfredo
        mondta:

        Úgy tűnik, hogy a történelem ismétli önmagát.
        Rendszeres időközönként posztolsz egy-egy írást arról, hogy szerinted milyen egy jó szívi.
        A fórumozók saját tapasztalataik alapján leírják, hogy szerintük miért nem jó és miért nem működik a gyakorlatban.
        Hozzászólásodban ragaszkodsz hozzá, hogy de igenis jó, mások meg állítják, hogy de nem nem jó. A frontok megmerevednek, mindenki ismétli a saját vélt vagy valós igazát.
        Nem lehetne valahogy kilépni ebből az ördögi körből?

        1. jobangel
          mondta:

          Ez pl. pont egy valós eset végigvitele volt. Működött. Aki azt állítja, hogy így nem működik, az nem így csinálja, csak azt hiszi.

          A specifikus CV mindig működik. Időről-időre azért posztolok egy ilyet, mert a világ és benne az önéletrajzírás is változik. 10 éve blogolok, azóta bizony sok minden változott a CV-írásban is. A poén, hogy az én 5 éves CV-mintáim most kezdenek divatba jönni… Ki kell találnom újabbakat lassan 😀

          1. Balfredo Alfredo
            mondta:

            Felhozol példaként _egyetlen_ esetet, amikor egy célzottan megfogalmazott szíví működött.
            Mellesleg csípőből tüzelve rögtön fikázod azt a nagyjából tucatnyi fórumozót, akiknél nem működött. Szerinted azért nem működött, mert nem jól csinálták.

            Mondom én, hogy a történelem ismétli önmagát! Az változik csak, hogy éppen milyen a trendi, működőnek mondott szíví forma és tartalom. Meg a háer átlagszínvonala is nőtt. Ja, mégse…

          2. jobangel
            mondta:

            Nem egyetlen esetet, nekem többezer ilyen van… 🙂 Az valahol evidencia, hogy ha egy önéletrajz nem működik, akkor az nem jó. Nem fikázás, nem bántás, sima tény. Ha megírt egy posztbeli módon specifikált CV-t, amiben ilyen módon határozza meg saját magát és ezzel a megfelelő állásra jelentkezett, akkor az működik, legalábbis addig, hogy állásinterjúra eljut vele.

            A trendiség egy másik dolog, vannak szakmák, ahol a txt-ben írt CV is jól működik, csak a tartalma olyan legyen…

          3. Balfredo Alfredo
            mondta:

            Tehát álláspontod szerint mindegy milyen szakmaiatlan, lózung szintű álláshirdetést adott fel a háeres, az álláskeresőnek akkor is saját magát csúcsra járatva kell egy hiperszuper szívit meg motivációs levelet összerállítania, miközben arra gondol hogy ez milyen megalázó.

            Továbbra is állítod, hogy a munka nem kényszer és nem szükséges rossz?

          4. Francois Pignon
            mondta:

            Balfredo:
            Nem, tapasztalt álláskeresőként a hulladék sablonszövegekre nem is jelentkezel…

            A piacon pont azért nem találkozik kínálat és kereslet, mert a szakmai hirdetések nagy része sablonszöveg, és mennyiségi alapon lövi rájuk mindenki a CV-t (lásd fönt), teljesen eldugítva az egész szűrési folyamatot.

            Pl. én x területen belépő állást keresek, full-time meló mellett. Azaz lassan egy éve tolok még egy full-time melót, mondhatni. Átlag heti 2-3 olyan hirdetés van, amire érdemes jelentkezni.

            Ha minden kereső venné a fáradságot ugyanerre, tehát előszűrne és a „high profile” hirdetésekre jelentkezne, talán megszűnne a „túljelentkezés” („we received a high volume of applications”) c. móka.

            De ehelyett a portálokon ott a kontraproduktív one-click application (mint egy webshop…), és a tanácsadók arra biztatnak, hogy szőnyegbombázz a CV-vel, és majd csak találsz valamit.

          5. jobangel
            mondta:

            Bizony, ez a “szőnyegbombázás” is egy baromság – de van, ahol csak ez működik álláskeresői oldalról. Mondjuk fel nem foghatom, hogy miért kérnek CV-t olyan helyekre, ahol erre szinte semmi szükség. Lenne egy online jelentkezési lap, ami kitölthető telefonról is, mert van, akinek nincs otthon számítógépe. Még egy mezei Google Forms is megtenné, lehet belőle excel csinálni, szűrögetni stb. Nem, ők CV-t gyűjtenek, ATS-be pakolják, tárolgatják a semmire… Ezek után megy a sírás-rívás, hogy mennyi CV-t át kell nézni.

            Aztán nézem az álláshirdetéseke a Linkedinen, senior feladatok, angol nyelvű hirdetés. A végére odabiggyeszti, hogy seniority level: entry. Hát b+… Arra a profilra, amire keres, nem tud jelentkezni junior, mert meg sem érti a feladatot. Senior megérti, annak meg ajánl entry level fizetést? Vagy mitől is entry?

            A harmadik kedvencem az “5 év tapasztalat” – de hogy mégis mit kellene tapasztalni, arról nem szól a hirdetés. Szóval igen, sok baj van, de majd alakul, mert muszáj lesz.

          6. babona
            mondta:

            Jobangel: Hm végre egy markáns vélemény: ” Mondjuk fel nem foghatom, hogy miért kérnek CV-t olyan helyekre, ahol erre szinte semmi szükség—.” Na EZ a bajom időnként a HR-el- a fontoskodás… Lenne dolga más, nem kéne csinálni magának a bajt, aztán meg panaszkodni hogy mennyi a meló. Látom itt más is végiggondolta/látta a problémát, évek óta sírok én is, csesztetem a hüje(sic) álláshirdetéseket, az ostoba de univerzális és világmegváltó sablonötleteket… (Jelöltélmény Kézikönyv-et még nem írt senki? Mekkora kamu lenne… Meg kéne írni…)
            Látom a másik vesszőparipá(ma)t is leírtad, ahol junior bérrel akarják megúszni senior munkát… Meg egyébként is spóroljunk a fizusokon ahol lehet, nem baj ha havi 10-20% termék/munka kuka lesz…

          7. Balfredo Alfredo
            mondta:

            @Babona: Szerintem egyszerű pótcselekvés. A hozzánemértő háeres nem tudja elvégezni azt, ami a tulajdonképpeni munkaköri feladata lenne. Ezért kreál magának nagyobb mennyiségű felesleges feladatot, hogy mutathassa: annyira el van halmozva mindenféle teendőkkel, hogy az érdemi munkára már nem jut ideje.