Önéletrajz különböző élethelyzetekre – GYED-ről visszatérő kismamáknak

Önéletrajz különböző élethelyzetekre – GYED-ről visszatérő kismamáknak

A gyermekgondozásból munkába visszatérő kismamák két alapvető előítélettel találkoznak, ezeket kell az álláspályázati anyagban, önéletrajzban eloszlatni:

1. kiesett a gyakorlatból, már nem naprakész a tudása

2. már nem is fontos neki a munkája, mert család, gyermek fontosabb

Ebben az önéletrajzban ezeket az előítéleteket próbáltam eloszlatni. A fiktív kisgyerekes munkavállaló a múltban ügyvédi irodákban dolgozott jogi asszisztensként, és a jövőben is ilyen munkát szeretne végezni. Kiemeltem gyakorlati tapasztalatait, vonatkozó képzettségét, és minden olyan feladatot, amit már  múltban végzett, és egy jövőbeli ügyvédi irodai munkánál szóba jöhet. Leírtam, hogy tudása naprakész, ellensúlyozva azt, hogy az elmúlt 3 évben aktív jogi munkát nem végzett.

Nem munkahelyek szerint csoportosítva, időrendi sorrendben írtam le a tapasztalatait, hanem két egymástól független fejezetbe tettem a gyakorlati tapasztalatokat, és a munkahelyeket. Fiktív személy lévén a tapasztalatok meglehetősen általánosak, a saját tapasztalataidat konkrétan, részletezve írd le!

Azt, hogy eddig GYEDen vagy GYESen volt, a motivációs levélben kell majd megemlíteni, ill. a munkahelyek között fel lehet tüntetni ezt az időszakot is. Mivel ez nem általánosan jó megoldás – függően szakterülettől, jelölttől, és megpályázott pozíciótól – a sablonban nem szerepel. Amikor te felhasználod ezt a sablont, mérlegeld, hogyan jelzed ezt: csak a motivációs levélben, önéletrajzban is, esetleg sehogy (ez utóbbit nem javaslom).

GYED-ről, GYES-ről visszatérők önéletrajzának letöltése

További mintáim

Sok sikert!

Mi az a CV-péntek?

A jobangel.hu-n péntekenként új rovattal jelentkezem. Egy-egy önéletrajzmintát mutatok be, rövid magyarázatokkal, mit, miért, hogyan írjunk az adott önéletrajzba.

Az önéletrajzok szereplői fiktív jelöltek, a valósággal való bármilyen egyezés a véletlen műve!

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Válasz levendulabandi hozzászólására

Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. jobangel
    mondta:

    @Alterra: Köszönöm az elismerést, örülök, ha segítenek, ez a cél. Hogy ne csak egy mintaCV legyen, hanem magyarázat is hozzá, mi miért van benne úgy, ahogy.

  2. Alterra
    mondta:

    nagyon jók ezek a minták, szerintem nagy segítséget jelentenek, köszi szépen jobangel.

  3. Preem 'Patrick Jane" Palver
    mondta:

    @Hujber Tünde: Ezek az általad sallangoknak minősített tulajdonságok igen is nagyon fontosak. A munkavállalónak 3 alkalommal is van lehetősége ezeket valamilyen tartalommal megtölteni a próbaidő előtt: CV, MotLev, Interjú.

    Ezek jó esetben nem akkor derülnek ki mikor felveszed, hanem interjú közben. Pl. én bele se írom a CV-mbe, hogy precíz vagyok, mert totálisan nem igaz rám, max ki tudok magamból hozni egy átlagos szintet. Viszont kitűnő a konfliktus-kezelési képességem, amit viszont bele írok és bármikor ha rákérdeznék tudom mondani a gyakorlati példákat rá.

    Magyarán ez sokkal inkább a felvételiztetők felelőssége, mivel ha minden egyes álláskeresőt megleckéztetnének azzal, hogy „na most menjünk végig a tulajdonságain, mindet legyen szíves alátámasztani”, akkor egy idő után kihalna a bullshittelők fajtája.

    Tehát ne ugorja át a szemed, hanem kérdezz rá.

  4. jobangel
    mondta:

    @levendulabandi: Kelkó Tamást régebben sokra tartottam, aztán előjött a Szent Korona-tan és a munkaerő motiválás kapcsolatával. Azóta nehéz komolyan vennem sajnos 🙁

  5. Hujber Tünde
    mondta:

    Kár, hogy nem értitek mit mondok: nem az a baj, ha valakinek _számít_, hogy sikeres-e a cég, ahol dolgozik. Az a baj, hogy az ilyesmiket már rutinból írják bele a CV-kbe az emberek. Például most, hogy Jobangel közzétette ezt a sablont (ami jó), fogadok, hogy már legalább tízen beleírták a sajátjukba, hiszen ezzel „jól el lehet adni” magunkat – akár igaz, akár nem.

    Nekem az a véleményem, hogy az emberi tulajdonságoknak a próbaidő alatt kell kiderülniük, (hogy késős-e, hogy precíz-e, hogy fontos-e neki a cég sikere), de a CV-be tények kerüljenek: MIT csinált a pályázó konkrétan? Nekem az összes többi (precíz vagyok, megbízható vagyok, terhelhető vagyok, ilyen vagyok, olyan vagyok) a bullshit kategória. Mert lehet, hogy igaz, lehet, hogy nem. Majd kiderül, ha felveszem. 🙂

    Ezeket pont átugorja a szemem, miközben nagyokat bólogatok: igen, persze, precíz, igen, persze, csapatjátékos, igen, persze rugalmas. Mi más lenne, ha állást akar szerezni? 🙂

    De ez létezik fordítva is: igen, persze, versenyképes fizetést adnak, igen, persze van előrejutási lehetőség, igen persze, változatos feladatok vannak, igen, persze, könnyen megközelíthető a cég. Mi mást írnának a cégek az álláshirdetésbe, ha embert akarnak? 🙂 És ezeket _mindegyik_ cég beleírja.

  6. Preem 'Patrick Jane" Palver
    mondta:

    @Hujber Tünde: Ez egyáltalán nem bullshit, ez a legfontosabb tulajdonság, sokan azzal az egyszerű ténnyel sincsenek tisztában, hogy a cég sikere és a saját munkahelyének megléte közt ok-okozati kapcsolat van.

    Nálam a cégnél volt egy adminisztrátor aki az üzletkötő csapat tagjait uszította a vezetés és a cég ellen, meg, hogy keressenek mást mert itt sz>r, egyszer megkérdeztem tőle, hogy szereti-e a munkáját? Azt mondta igen. Mondtam neki, hogy ha nem lesz elég üzletkötő akkor megszűnik a munkaköre, csak felröhögött.

    Egyébként meg a legtöbb CV-be le sem írja senki, tehát nem általános marketing duma. Én speciel határozottan így gondolkodom, és eszerint működök, tehát egy állásinterjún is nagyobb eséllyel indulok, mivel az ember tudattalan kisugárzásának a részévé válik ez a gondolkodásmód.

    @levendulabandi: Ez nem az apróbetűs rész, ez arról szól, hogy a szerencsétlen megkísérli magát eladni. Gondolom te se azt vennéd előre az életrajzodba, hogy hajlamos vagy késni, sőt, bele se írod még ha igaz is.

    Itt nem hallgatta el az infót a jelölt, hanem más erősségeit emelte ki.

    Maga a tény, hogy ilyen tudatos műveletekre képes a felső 1%-ba helyezi ma Magyarországon, tehát ez a CV kitűnik az átlag közül, nem is kicsivel.

    Egyébként meg, mikor én adminisztrátort kerestem akkor kifejezetten előnyben részesítettem az olyan kisgyerekes szülőket, akik ha nem is mindig, de másra tudták bízni a beteg gyerkőcöt.

    Ebbe az a jó, hogy cserébe ugyanolyan rugalmasságot tudtam tőle elvárni, tehát nem panaszkodott mikor megkértem, hogy a hónap utolsó napján 1730 helyett 21-kor ment haza, én meg nem bántam ha néha egy órával hamarabb lelépett mert menni kellett az oviba.

    Valamint mivel elég kiszolgáltatott helyzetben vannak, sokkal lelkiismeretesebb és pontosabb munkaerők mint az átlag!

  7. jobangel
    mondta:

    @Katalin Joósz: Ha a jelölt a gyakorlati tapasztalataival tud érvelni maga mellett, az kerüljön előre. Ha épp a tanulmányai lettek volna frissek, azt is lehetett volna előre tenni.

  8. jobangel
    mondta:

    @Hujber Tünde: Igen van kiválasztás. De a HR nem egyenlő a kiválasztással. Van ott még teljesítményértékelés, premizálás, szervezetfejlesztés stb. Na, ezeket sem engedik a HR-nek cégen belül sem rendesen csinálni, mert a „HR amúgy is felesleges”… És itt vagyunk.

    Másik kedvenc példám: az újonnan felvett kollégától mindenki el van ájulva, hű, jó választás, tényleg jól csinálja stb. Néhány év múlva ugyanez a kolléga lesz a cég hülyéje, hátramozdítója stb. Mi történik közben amíg a kezdőpontban eljut a végéig?

  9. Hujber Tünde
    mondta:

    @jobangel: No, akkor ki kellene találni a „Tudatos HR-es” fogalmát a tudatos vásárló mintájára, aki nem dől be a hangzatos marketingdumának, hanem _átugorja_ őket. 🙂

    Mondom, ha a jelöltnek tényleg fontos az iroda sikere, maradjon a szöveg. De sajnos minden jelöltnek fontos – papíron. Aztán meg tele a Tékozló Homár a bunkó ügyfélszolgálatosok, bunkó eladók, bunkó cégek okozta panaszokkal. Pedig ezeken a helyeken is van HR és alapos CV olvasás meg több körös interjúk.

  10. levendulabandi
    mondta:

    @Katalin Joósz: Hogy ne látszódjon, h az illető 2011 óta valójában nem dógzik. Hátha addig beleszeret a hr-es a tapasztalatába és nem jut el a 2. oldal legvégéig. Tudod, mint a banki, biztosítási szerződésekben az apróbetűs rész.

  11. Katalin Joósz
    mondta:

    „Nem munkahelyek szerint csoportosítva, időrendi sorrendben írtam le a tapasztalatait, hanem két egymástól független fejezetbe tettem a gyakorlati tapasztalatokat, és a munkahelyeket.”

    Ennek mi az oka/előnye?

  12. jobangel
    mondta:

    @Hujber Tünde: Racionálisan nézve, muszáj, hogy fontos legyen neki az iroda sikere, mert ha nem fontos, és az iroda nem sikeres, akkor az ő munkahelye is megszűnik. Még akkor is, ha ez marketingdumának tűnik, le kell írni, ha jelöltünk tényleg ezt gondolja, mert jelezni kell a munkáltatónak, hogy ezzel tisztában van (vagy legalábbis találkozott már ezzel a gondolattal, ha leírta vagy bennehagyta a sablonból). A HR-es meg ne bosszankodjon, az a dolga, hogy CV-ket olvasson, és nem az, hogy CV-k neki tetsző részeit. Szóval, ha úgy működnél HR-esként, ahogy leírtad, akkor pont úgy működnél, ahogy azok, akik szerinted az ország állapotáért felelősek 🙂 Amikor CV-t írunk, nem azért írjuk, hogy utána mondogathassuk magunknak, hogy „úgysem olvassák el”, hanem azért, hogy ha elolvassák, akkor azt találják benne, ami eladja a jelöltet. Ezt bizony marketingnek hívják, még akkor is, ha igazat írunk…

    És ha már hanyag HR-esünk van, aki CV-k egyes részleteit olvassa, akkor ez egy pont olyan sablon, ahol minden fejezetben talál olyat, ami miatt érdemes behívni a jelöltet. Mert én is pontosan tudom, hogy nem olvassák végig a CV-ket elejétől végéig (kivéve engem, mert én végigolvasom még az adatlapját is 🙂

  13. Hujber Tünde
    mondta:

    @jobangel: Azért neveztem bullshitnek, mert kivétel nélkül _mindenki_ ezt írja, vagy gondolja magáról, és nagy részük komolyan el is hiszi, amit írt (pl. „fontos nekem az iroda sikere, így teljes tudásommal azon vagyok, hogy”). No, ennek a félmondatnak nem sok létjogosultsága van, ha elnézem az ország (és a világ) állapotát. Ha tényleg mindenki ilyen lenne, aki ezt leírja…!

    Persze ha ez a képzeletbeli jelölt mégis pont ilyen, akkor nem szóltam. 🙂 De ha én HR-es lennék, egyrészt átugranám az ilyen semmitmondó részeket, másrészt bosszankodnék, hogy engem is marketingdumával akarnak levenni a lábamról a tények helyett és még az időm is rabolják vele.

  14. jobangel
    mondta:

    @levendulabandi: Fiktív emberkének nincs fényképe 🙂 Egyébként lehet azt keresni, hogy mi miért nem működik, viszont ez a felfogás így mégis működik. Azért is mertem publikálni.

    @Hujber Tünde: „Tömény bullshit” — kivéve, ha pont arra van szükséged, amit az adott jelölt leírt magáról. Mert tulképp lehet olyan CV-t is írni, amiben ilyenek nincsenek, csak nem fog működni. És nyilván mindenki az igazat írja magáról, mert 3 kérdéssel fel lehet mérni, hogy bullshit-e amit leírt, vagy igaz. Ezesetben jogi asszisztensre írtam a CV-t, azért van benne az összes ilyen tudás, mert ilyen kiválasztásban már vettem részt segítőként, és a 300 CV-ből 3 jelölt írt le ilyeneket. A többi „általános adminisztrációs, titkársági feladatok” tapasztalatot írt, az ügyvéd úrnak meg nincs ideje találgatni, úgyhogy 297 jelölt hiába „dolgozott” a CV-n. Mert nem hiszem, hogy dolgozott, odadobott egy template-et, és várta a csodát. Legalább mostmár lesz olyan template, ami kicsit használhatóbb ilyen pozira is. Többnyire fel sem merül emberekben, hogy amit csinálnak egy pozícióban, csak nekik egyértelmű, mindenki más nem fog belegondolni az „általános feladatok”-ba semmit, hanem félredobja. Azt fogja keresni, aki leírja, hogy képes tárgyalásokra felkészülésben segíteni, információkat összegyűjteni, mert neki ez kell, nem „általános titkársági feladatok”.

  15. Hujber Tünde
    mondta:

    Engem az zavar, hogy az első két bekezdés (a dőlt betűkkel írt) tömény bullshit. A többi meg nagyjából a világ összes jogi asszisztensére igaz. (törvények keresgetése, iratok előkészítése). Egy jogi asszisztensnek ezekkel kell foglalkoznia.

    Akiében ezek nincsenek benne, az legfeljebb csak papíron volt jogi asszisztens, akiében meg benne van, azok közül pedig nagyjából mindegy, melyiket veszik fel. Ott már tényleg csak a szimpátia dönt vagy az, hogy van-e kisgyereke, esetleg közel lakik-e.

    Sok ügyfélhez jártam az elmúlt 3 évben, mióta lean tanácsadóként dolgozok, és újabban sokat gondolkodom azon, hogy azok az emberek, akikkel ott találkozom, vajon milyen kiválasztási folyamat alapján kerültek be oda?

    Ne értsetek félre: nem azt mondom, hogy alkalmatlanok, hanem azt, hogy mi alapján vették fel Micikét az egyik helyre pénzügyi ügyintézőnek, Mancikát pedig a másik helyre pénzügyi ügyintézőnek, és vajon mi történne a cégekkel, ha Micike és Mancika helyet cserélnének? Nagyjából semmi. Ugyanolyan jól (vagy rosszul) végeznék a munkájukat bármilyen munkahelyen.
    Nem vettem még észre, hogy az ügyfeleknél talált „csapatok” szignifikánsan különböztek volna egymástól hozzáállásban, szakmai ismeretekben, megbízhatóságban, csapatmunkára való képességben, precízségben, határidők tartásában, stb. A személyes szimpatikusságuk is nagyjából ugyanolyan.

    Összefoglalva: mindenhol emberek dolgoznak. 🙂 És nagyjából mindegy, hogy ki hol dolgozik. (A cég profiljától eltekintve – egy gépészmérnök ne dolgozzon bankban, de mindegy, hogy melyik olyan cégnél dolgozik, ahol gépészmérnökre van szükség).

    Szerintem ha egy gép random kiosztaná a munkavállalókat a cégek között, a világ pont ugyanott tartana, ahol most tart. 🙂

  16. levendulabandi
    mondta:

    Amúgy egy pillanat alatt látni, hogy 2011-ben kiesett a munkaerőpiacról. Oké, fejlesztette babázás alatt is a tudását. és?

    Ha sok a jelentkező (márpedig ahogy hallom ismerősöktől, jó sok pályázat érkezik be), akkor simán választanak olyant, aki 2011 óta is töretlenül dolgozik és kisgyereke sincs (aki miatt néha kiesne a munkából).
    Bocs, h gonosz vagyok, de sajnos a munkáltató nem empatikus fejjel gondolkodik.

  17. levendulabandi
    mondta:

    Fotó hol van? 🙂

    Készségekre senki sem kíváncsi-mindenki írja azt a 10-20 sablon jó tulajdonságot. Majd a leendő főnök eldönti, hogy rugalmas-e, jó kommunikációs készsége van-e, vagy jó-e a stressztűrése.