Pályaújrakezdő, a láthatatlan álláskereső

Pályaújrakezdő, a láthatatlan álláskereső

Webes keresőkben a témában a saját cikkeimet találom, ill. amiket tőlem átvettek portálok. Szóval, mintha ez a fogalom alig létezne, pedig pl. a Jól-Lét Alapítvány az anyák újra munkába állása kapcsán is sokat foglalkozott a témával – ebben is részt vettem, de valahogy még mindig használják ezt a karrierfogalmat, pedig jól azonosítható csoport – hatalmas kapacitástartalékkal, ami munkaerőhiány, szakemberhiány idején érdekes kellene, hogy legyen. De leginkább azoknak érdekes, akik ebbe a halmazba tartoznak.

Ők már annyi mindenen átmentek és át kell még menniük, hogy én is őket tartom a legnehezebb álláskeresői halmaznak. Ismeretlen terepen kell megharcolniuk, adaptálni a meglévő, de másra+máshol+másképp megszerzett tudásukat, és kitartóan menni a cél felé, ami ki tudja, milyen messze van, és milyen kerülőkkel juthat oda, mennyi idő alatt – pedig gyorsan kellene.

A pályaújrakezdésnek van pár speciális esete, ezen belül a legnagyobb létszámban a GYES/GYED visszatérők vannak. De egy távolra költözés után, egy külföldről visszatérés esetén, kapcsolatrendszer nélkül, egy hosszú betegség miatti kihagyás után újra ambíciókat és célokat szolgálva állást találni, vagy egy komolyabb egzisztenciális/karrierbeli megcsúszás után visszakapaszkodni mind a pályaújrakezdés kérdésköre.

A toborzó, aki nem tud olvasni

Az első nehézség, hogy a toborzó többség is szóképesen olvas, és a pályaújrakezdő helyett pályakezdőt olvasnak. Komolyan. Velem is megtörtént, hogy ajánlottam a jelöltet, és a mérges HR-es kioktatólag visszaírt: megmondtam, hogy nem pályakezdőt keresek! Ehh. Legalább a mellékelt CV-t kinyitottad volna, szivi… És persze sokszor jön bármilyen írásos beszélgetésben, hogy „most nem a pályakezdőkről van szó”. Tudom, ismétlem: pályaújrakezdő.

A tényszerű hátrányok

A pályaújrakezdés alapvető indikátora mindig egy időbeli kiesés az adott-vágyott karriervonalból. „Lyuk” van az önéletrajzban, nincs friss releváns tapasztalat, aminek mintájára lehet új állást találni. Emellett a kapcsolatrendszer hiánya is jellegzetesség, bár a kapcsolati hálóját mindig alulbecsüli a jelölt, ahhoz képest, ami a beszélgetésünk során kiderül.

A pályaújrakezdőknek ráadásul speciális előítéletekkel kell megküzdeniük, erre épül többnyire az álláskeresési stratégia kitalálása. „Már nem akar újat tanulni”, „Megkopott a tudása”, „kényszerpályán van, nincs motivációja”. Ezekre jó értékesítői módban, kifogáskezelő technikákkal kell reagálni az álláspályázatokban és az online megjelenésben. Az álláskeresők legtöbbje nincs felkészülve erre.

A pályaújrakezdő álláskeresési stratégiája

Szó szerint felleltározzuk, mi az, ami van, amit el lehet adni. Végzettség, tudás, tapasztalat, akarat, szándék. Alapos kikérdezés, sok házifeladat jár ezzel, itt fejlődik ki az álláskeresőnek az a tapasztalata, hogy az álláskeresés is munka, amihez van munkavégzési módszer, fontos a hatékonyság, korlátos az idő, és pénzbe kerül.

Fontos taktika: azt adjuk el, ami már van, nem azt, ami lesz majd (pl. egy tanfolyam elvégzése után). Lehet, hogy ez egy kis kitérő a hosszútávú célok felé vezető úton, de praktikus is: állásból állásba könnyebb váltani. Vagy, a vágyott álláshoz közelebb eső állásból a vágyottba szintén könnyebb. Fizikai munkából vezetői székbe túl nagy ugrás. Lehet, hogy sikerül, de a realitásokat érdemes azonosítani. Fizikai munkából hiányszakmába nem biztos, hogy lehetetlen.

A „raktárt” látva tudjuk meghatározni a célokat, kiválogatni azt, amire épülhet a jövőbeli karrierje. A GYES/GYED visszatérők esetén viszonylag könnyű a kiesést áthidalni, minden más esetben egyedileg kell kitalálni, mit írjunk, mit mondjunk, ami igaz is, nem is rontja (nagyon) az esélyeket. Az őszinteség és a szép tálalás együtt megoldás, de komoly kreativitást is igényel.

És önbecsülést, önismeretet. Erre is jó ez a leltár, látod, hogy mid van, ami a munkaerőpiacon eladható. Továbbá segít megérteni, hogy akkor is értékes vagy, ha most éppen pont nehéz időszakot élsz át. Ha hibáztál, és épp felállsz az elesés után, az nem szégyenletes, hanem büszkeségre ad okot. Ha bármi rossz történt veled, amiről nem is tehetsz, mostanra akkor is túl vagy rajta, készen állsz az új életre. Ha simán csak GYED/GYESről visszatérő vagy, nincs min magyarázkodni. Természetes része az életnek a család, nehogymár ezt magyarázni kelljen.

Ezek olyan üzenetek, amiket szinte jó értelemben vett manipulatív technikákkal adunk át az álláspályázatban. Írásban, elvárt struktúrájú álláspályázatban szavakkal teremteni, az nem könnyű, de ebben tudok segíteni.

A következő nehézség: állásinterjú

Amíg „csak” álláspályázatot kell írni, nem kell túl sok önbizalom, mert nem látszik, hogy remegett a keze a billentyűzet fölött, vagy akár 20-30 nekiülésből lett meg a szép írott anyag. De amikor meggyőzően elő kell adni mindezt, szóban, válaszolgatni kell, félre kell tenni az érzékenységet, félelmet, az ott külön tanulás nélkül nem fog menni.

Tapasztalatom szerint, a siker abban rejlik, hogy ezeknek az embereknek magukat kell meggyőzni először, hogy képesek arra, amit már közösen kitaláltunk számukra egy jövőbeli álláshoz, szakirányhoz, karrierhez. A „helyes” reakcióikat is ki kell fejleszteni a kényelmetlen kérdésekre.

Gyakorolni szoktunk, a kínos kérdéseket is végigvesszük, nálam ebből is egész szép gyűjtemény van. A fizetési igény közlését, az önéletrajz-lyukak magyarázását, ami nem lehet mentegetőzés.

A megváltozott világ

Látszik, hogy az állásváltók vagy frissen munkanélkülivé váltak álláskereséséhez képest a pályaújrakezdőknél sokkal inkább a tervezésen van a hangsúly: leltározunk, rendszerezünk, majd utána ugrunk neki a piacnak.

Ezt azért így kell, mert amíg távol voltak, addig megváltozott a világ, ahhoz képest, ahol ők abbahagyták. De ez egyben lehetőség is: ha meg tudja mutatni, hogy képes volt ezeket lekövetni, akkor a „lyuk a CV-ben” már nem is gond többé.

# # #

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!

Egyetértesz? Vitatkoznál? Hozzáfűznél valamit? Várom szeretettel a kommented!

Ha neked is személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, pályaorientációban, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból, vagy nézd meg hogyan tudok segíteni egy vezetői portfólióval eligazodni az álláskeresés útvesztőiben!  További információkért látogasd meg Facebook-oldalam, vagy kövess a Linkedinen!

# # #

Oszd meg!

Írj te is!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Mások mondták:

  1. L. Cz.
    mondta:

    Ha már szóba került a “vezető volt korábban, biztosan újra vezető akar lenni” előítélet, engem egy másik aspektusa érdekelne. Adott anyuka, aki kezdett egyszerű beosztottként, kisfőnök lett, majd elment babázni és utána szeretne visszatérni a munkaerőpiacra. Viszont a kisfőnökként eltöltött ideje alatt a szakmai képességei nem fejlődtek, hiszen vezetőként dolgozott, nem volt benne a napi gyakorlatban és nem is volt erre szüksége. Annyi szakmai tudás kellett neki, hogy ne tudják megvezetni a beosztottai, de simán lehet, hogy szakmailag nem ő volt a legjobb a csapatban, de nem is kellett, hogy az legyen.
    Mit kezdjen magával, mikor állást keres? A szakmájában lemaradt: egyrészt ott vannak a babázással töltött évek, másrészt már előtte sem szakmai téren fejlődött. Pályázzon meg újra vezetői pozíciókat? De hát most jött vissza GYES-ről, nem lesz belőle egyből főnök. És lehet, hogy nem is akar az lenni: ha meg tud élni a szerényebb beosztotti fizetésből, jobban járhat azzal, hogy kevesebb idejét és energiáját veszi el a munkahely, több marad a családjára. Vagy próbálja megint felépíteni a karrierjét, legyen kis szürke beosztott, majd újra kisfőnök, hiszen ahhoz megvannak a képességei? Akkor meg sikeresen alátámasztotta az előítéletet.
    Vagy esetleg van valami olyan megoldás, ami nem jutott eszembe?

    1. Nevezd ki felsovezetonek. Kicsit atfogalmazva a tortenetet ferfi szereplore, egy mindennapos tortenetet kapunk arrol, hogy a nem kulonosebben kiemelkedo, pofativ ferfi kollegat hipp-hopp beultetik a felso vezetesbe. (Persze a tortenet noi alanyanak vezetoi es/vagy dumativ kepessegei nem ismertek.)

  2. Még egy az előítéletekből: ha esetleg vezető volt korábban, akkor biztosan újra vezető akar lenni.

    Ami még érdekelne, az a reális fizetési besorolás. Bizonyos értelemben az újrakezdő (vagy pályaváltó) egy kezdő. Például a gyakran fiatal, alacsony fizetésű kollégái fogják szakmailag betanítani. Ugyanakkor lehetnek olyan kompetenciái a munkaszervezésben, amivel a ténylegesen pályakezdő kollégái még nem rendelkeznek. És mi van azokkal, akik egyből GYES-re mentek érdemi munkatapasztalat nélkül? Ők szinte teljesen kezdőnek számítanak?

    1. Belavoltam
      mondta:

      “akik egyből GYES-re mentek érdemi munkatapasztalat nélkül? Ők szinte teljesen kezdőnek számítanak?”

      Meg is valaszoltad a kerdesedet 🙂 Erdemi munkatapasztalat nelkul attol fuggetlenul vagy kezdo, hogy miert hagytal ki eveket.

    2. jobangel
      mondta:

      A tapasztalat nélkül GYESre menők bizony pályakezdőknek minősülnek, abból is a legnehezebb rétegnek. Muszáj valamit tanulni gyerek mellett is, mert beporosodott bizonyítvánnyal, nulla munkatapasztalattal, kisgyerekkel szinte lehetetlen lesz állást találni 🙁

      A “vezető volt korábban, és most is az lenne” előítélet jól kezelhető kifogáskezelési módszerekkel, de ahhoz olyan álláspályázati anyag kell, ami nem a vezetői profilt írja le.