Szépen felmondani

Szépen felmondani

Olvasói témajavaslat alapján szedtem össze pár tudnivalót a felmondásról. Mert a munkavállalói felmondásra tekinthetünk úgy is, mint a sikeres álláskeresés egyik lépésére. Ezt is lehet úgy csinálni, hogy a jövődre pozitívan hasson, és úgy is, hogy komoly problémákat okozzon.

Általában azt javaslom, akkor mondjon fel a munkavállaló, ha az új helyén már az új munkáltató által is aláírt munkaszerződés várja. Vagy legalábbis valami olyan írásos dokumentum, ami alapján biztos lehet benne, hogy a munkaviszony feltételei pontosan azok lesznek, amiket leegyeztetett az állásinterjúkon. (Multiknál divat erről „offer letter”-t küldeni, amit írásban el kell fogadnia a jelöltnek. Ha ez megvan még legalább 1-2 hét mire szerződés lesz.)

A felmondás egy elmérgesedett viszonyban örömteli lehet a munkavállalóként, mégis azt javaslom, ezt az örömöt ne mutasd bent a cégnél. Légy korrekt, hideg profi, ne az utált főnök miatt, hanem magad miatt. A munkavállalói rendes felmondásnak nem kell indoklást tartalmaznia, így inkább ne is írj semmit. (Mintalevél a korrekt felmondáshoz pl. itt található, bár a törvényi hivatkozás frissítésre szorul benne.)

Ha megingathatatlan vagy döntésedben, a felmondást két példányban, általad aláírva, pontos dátumot feltüntetve, vidd be a főnöködnek, a te példányodon írja alá, hogy átvette. Beszéljétek meg, meddig maradsz, kinek adod át a feladataidat. Ha nem a közvetlen főnököd a cégnél a munkáltatói jogok gyakorlója, akkor ezután őt is értesítsd arról, hogy átadtad felmondásod XY vezetődnek. A kifizetendő járandóságaidról, bentmaradt szabadságnapjaidról stb. is egyeztess.

Ha a felmondásod oka a munkáltató jogsértése, pl. az, hogy nem fizették ki jogos járandóságaidat, akkor a felmondásod előtt keress ügyvédet. Lehet, hogy ilyen esetben nem is rendes, hanem azonnali hatályú (régen rendkívülinek hívták) lesz felmondásod, de ezt munkajogban jártas ügyvéd segítségével döntsd el. Ő fogja tudni biztosítani a jogi lehetőségét annak, hogy legyen esélyed valaha még megkapni a járandóságaidat.

Ha a jelenlegi cégednek adnál még egy esélyt (és még nem írtad alá a szerződést az új céggel), akkor ne felmondással a kezedben ronts rá a főnökre, hanem kérj tőle egy időpontot, és jelezd, hogy kaptál egy ajánlatot, fontolgatod, hogy elfogadod. Mondd el, miért mennél, miért maradnál. Ha a maradásról akar meggyőzni, akkor tárgyalj róla – jobb feltételekkel érdemesebb lehet maradni, mert a váltás mindig kockázatos. Ha az jön ki a beszélgetésből, hogy nem tudsz maradni, akkor a felmondásról kell tárgyalni: vagy munkavállalói rendes felmondás, vagy közös megegyezés lehetséges. Ez utóbbi esetbe csak akkor menj bele, ha a rendes felmondáshoz képest jobb feltételeket kapsz így, mert mondjuk szeretnék értékelni némi bónusszal a munkádat, vagy a jövőbeli együttműködés reményében szeretnének jó hangulatban elbúcsúzni. Ha hamarabb szeretnél menni, mint azt a törvény szerinti felmondási időd lehetővé tenné, a közös megegyezés a jó megoldás, ha a cég hajlandó rá. Ha nem hajlandó, kénytelen leszel törvény szerint elválni tőlük, letölteni a felmondási idődet. Az új céggel mindig pontosan közöld, mikor tudsz kezdeni. Ha pedig a jelenlegi céged a maradásról győzött meg, akkor mondj nemet az új ajánlatra korrekten.

Felmondás után

Ha sikerül békés elválást elérni, akkor a jövőben akár együtt is működhettek: az új céged lehet a régi beszállítója általad, vagy fordítva. Ha vezetői szinten váltasz, stratégiai együttműködést is lehet létrehozni. Ha vállalkozói tevékenységbe kezdtél, lehet, hogy ő lesz az első ügyfeled. Attól, hogy munkavállalóként nem felelt meg neked a cég, lehetséges, hogy a piacon egy jó partnerré válik –ezt tapasztalataid alapján fogod tudni eldönteni.

Azért sem érdemes nagy hisztivel távozni, mert esetleg az ottmaradó kollégák szenvedik meg a botrányt. Akik majd egyszer állást váltanak, és valahol a piacon összetalálkoztok. Akkor majd nem lesz mindegy, milyen emlékeik vannak rólad. Ha mégis botrányos válásra kerül sor, későbbi állásinterjúkon érdemes megemlíteni, hogy melyik cégnél volt ilyen probléma. Nem kell részletekbe menni, elég annyit mondani, hogy „konfliktusokkal teli kapcsolat volt, nem hiszem, hogy jót mondanának rólam”. Vagy, ha munkaügyi perre került sor, elég ennyit mondani. Így elkerülhető, hogy véletlenül pont őket kérdezve rossz következtetésre jusson a referenciát ellenőrző személy.

Visszadolgozás: ne!

Sokszor látok olyan megállapodást, amikor a távozó munkavállaló – valamiféle rosszul értelmezett lelkiismeretességtől vezérelve – még besegít egy kicsit, „visszadolgozik” a régi cégének a kilépése után, mert esetleg egy-két feladatra nem találtak embert a felmondási ideje alatt. Ezzel több probléma is van:

– Az új cégnél nem feltétlenül nézik jó szemmel.

– A napi munkaidőn túl még egy munkát bevállalni általános fáradtságot okoz, és az új cégben nem tud rendesen helytállni az újonc. Következmény: még próbaidőben megválnak tőle.

– A régi cég nem tanul a kilépésből: ha a kilépett kolléga még visszadolgozik, nem tűnik fel, hogy kapacitásbeli, tudásbeli problémák vannak, illetve azt sem érzékelik, hogy talán jobban meg kellene becsülni a dolgozót, hogy ne akarjon váltani.

A visszadolgozás tehát a munkavállaló kárára válik, és csak a volt munkáltatónak jó (még akkor is, ha valamilyen díjazást fizet érte). Természetesen az elszakadás követelménye nem jelenti azt, hogy a régi kollégákkal ne lehetne kapcsolatot tartani: együtt sörözni, focizni, teniszezni, túrázni stb. nyilván lehet, és ezt nem is kifogásolhatja senki, lévén a magánélet része, kivel töltjük a szabadidőnket.

Kilépési interjú

Magyarországon még nem nagyon találkoztam olyan céggel, ahol alkalmazzák, de a módszer hasznos. Ha megkérnek arra, hogy tölts ki egy ilyen kérdőívet vagy tölts el egy órát a HR-essel, ahol beszélgettek erről, légy őszinte és szintén „hideg profi”. Például: Ne azt mond, hogy XY főnököd alkalmatlan a vezetésre, hanem azt, hogy te miért nem tudtál együttműködni vele, példákkal alátámasztva. Ha folyamatszintű hiba van, vezesd le, miért hibás. Ne azt mondd, hogy rosszak a munkafeltételek, hanem konkrétan mondd el, hogy mi a baj. Ha az volt a baj, hogy nem láttál előrelépési lehetőséget, ezt is mondd el. Ha komolyan veszik a kilépési interjút, azzal az otthagyott cégen, kollégákon segítesz: a tőled kapott információkat szervezetfejlesztésre, az általad jelzett problémák megoldására, hibás folyamatok kijavítására használhatják. Ez persze csak akkor igaz, ha nem a harag és a bosszúvágy vezérel.

Írj te is!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. karnak
    mondta:

    @fidesz = népirtó csőcselék: nem feltétlenül. vannak azért olyan munkakörök és olyan cégek, ahol egyszerűen nem az a váltás oka, hogy a jelenlegi helyen minden szr.

    .. egyszeruen a masik ajanlat jobb, jobban tunik, de lehet hogy rizikosabb hosszu tavon. (pl mas a termek, vagy magasabb a fizetes ha minden osszejon, de ha nem, akkor nem, stb)

  2. fidesz = házmesterek pártja
    mondta:

    @karnak: annyira legalább igaz, mint amennyire az, hogy mindenképpen érdemes tárgyalni a maradásról. Illetve nem: lényegesen esélyesebb, hogy az lesz a vége, amit írtam. Mert ha valaki egyszer váltásra szánta magát, akkor annak a mostani helyzetben igen jó oka van.

  3. karnak
    mondta:

    @fidesz = népirtó csőcselék: mert hat minden helyzet egyforma, minden ceg es minden vezeto egyforma…

    azaz mindig a legjobb verzio meg se probalni egyezetetni, mindig a legjobb mindenkit elkuldeni az anyjaba. ez biztosan igy van, hasznos tanacs!

  4. fidesz = házmesterek pártja
    mondta:

    @Mr. Alkohol: ne hidd, hogy jobb lenne! Könnyen előfordulhat, hogy két hónappal később, még ha sikerül is kialkudni valamit, úgy éreznéd, hogy kár volt maradni. A főnököd addigra már elkönyvelte, hogy nem vagy elég stabil, leépítésnél a lista elején leszel és egyfolytában azon rágódnál, hogy mégis jobb lett volna váltani… Az is igaz, hogy volt olyan ifjú kollégám, akit elhülyítettek. Neki szerencséje volt, mert onnan gyorsan tovább tudott lépni egy harmadik helyre. Hogy most mi van vele, azt már nem tudom, de gyanítom, ott van most is.

  5. Mr. Alkohol
    mondta:

    “Ha a maradásról akar meggyőzni, akkor tárgyalj róla – jobb feltételekkel érdemesebb lehet maradni, mert a váltás mindig kockázatos.”

    Bárcsak visszaforgathatnám az idő kerekét!… :/

  6. fidesz = házmesterek pártja
    mondta:

    @Romkocsmák félhomályában merengő, félázsiai BPBP: nem volt miért kiállni mellettem. Nekem nem volt maradásom már régóta és egyébként sem egy olyan hely volt, ahol a munkatársak “megregulázhatják” a vezetőséget. 🙂

  7. Romkocsmák félhomályában merengő, félázsiai BPBP
    mondta:

    @fidesz = népirtó csőcselék:
    “Én úgy jöttem el a munkahelyemről, hogy elküldtem a kur-va-any-jába – ha nem is szó szerint, de lényegét tekintve és nem sokkal kulturáltabban – az összes főnökömet. Adtak rá okot bőven.”

    Látod! Ezért lehet ezt kétféle képpen értelmezni!
    Azaz – ahogy írod, jogos volt a felháborodásod a főnökeiddel szemben – gondolom, hogy nem csak neked volt velük gondod. Viszont az ott maradt kollégák – akikkel azért feltételezem jó viszonyban voltál – nem álltak ki melletted – ki-ki a maga jól megfontolt saját oka miatt -, úgy hogy esetleg rendeződött volna a helyzet, és te ottmaradtál volna (pl.: megregulázzák a főnököt, vagy őt rúgják ki, stb.)!
    Tehát kvázi ők “nem álltak ki mellett” akkor, éppen ezért te sem vagy köteles úgymond “gondolni rájuk”, hogy mi lesz velük utánad…
    Ez van! Szerintem!

  8. Bartush
    mondta:

    A régi munkahelyemen a közvetlen főnököm minden további nélkül megírta a referencia levelet, amikor megkértem. Gyanakszom, hogy ez nagyon függ az illető főnök habitusától és a köztetek levő kapcsolattól. Viszont nem emlékszem, hogy valaha is jelentkeztem volna olyan magyar pozícióra, ahol ez szükséges volt.
    A jelenlegi helyem van kilépési interjú, de egy kedves HR-es szerint ez csak formalitás. Valóban nem tapasztalunk változásokat, pedig alapvetően 2-3 kilépési ok van, ebből 2-n lehetne segíteni.

  9. jobangel
    mondta:

    @karnak: Ez már egy külön téma lehet, most csak arra koncentráltam, hogy normális elválásokra adjak támpontot.
    Versenykorlátozás témában inkább nem jogászkodnék, de azért a HR-es és munkavállalói nézetét összeírom egyszer.

  10. jobangel
    mondta:

    @Philosoraptor: Ha ez a cég policy, akkor az annál a cégnél dolgozóknál sehogy 🙁 De referencia nem feltétlenül az egyik előző céged kell, hogy legyen. Lehet volt főnök, mint magánszemély, akivel valaha együttdolgoztál, de azóta ő is máshol van, lehet kolléga, vagy esetleg beszállító, ügyfél stb. Bárki, aki tudja, hogyan dolgozol.

  11. karnak
    mondta:

    nekem hiányzik, tapasztalataim alapján:

    versenyjogi korlátozások:

    általános a szerződéseknél (legyen az munkaszerződés vagy megbízási), hogy 1-2 év tilalmat kötnek ki a felek, ugyanakkor az esetek nagy %-ában aki vált, valamilyen azonos / hasonló tevékenységű céghez (konkurenshez) megy, mivel ez a szakmája..

    ugyanakkor a versenyjogi korlátozás közös megegyezésnél (az esetleg jelentpős része így ér véget> …azaz ahol nem fizetnek Mtv szerint mindent, – nem szokás -) nem feltétlenül él, sőt. erre pár szót szerintem érdemes vesztegetni.

    általában ezt nem veszik komlyan, de láttam már az ellenkezőjére példát, volt ahol az új helyen nem sokkal a kezdés után már kaptak leveleket, stb, ami adott esetben kellemetlen lehet.

  12. Névtelen
    mondta:

    Referenciát adni v. vállalni a volt dolgozó után nem igazán megszokott sajnos, azt például hogyan tudom elintézni?