Címke: állásinterjú-kérdések_álláskeresői_oldalról

“És ha nekem nem biztonság kell?” – a kalandorok állástárgyalási szemléletéről

Igaz, ami igaz, az álláskereséssel kapcsolatos tanácsaim többsége úgy épül fel, hogy az az álláskereső biztonságát szolgálja, néha talán még túlságosan is. Bár tudjuk, hogy 100%-os biztonság nincs, az álláskeresők többsége kiszámítható, hosszútávú munkahelyet keres, az általam kialakított álláskeresési stratégiák erről is szólnak, úgy 98%-ban, már az általános állásinterjú-kérdések szintjén. Mármint azon kérdések szintjén, amit az álláskeresőknek kell feltenni az állásinterjún. (Itt vannak ezt tárgyaló posztjaim)

Ezekkel jól körülhatárolható kockázati pontokat tisztázunk: kérdezünk a cégen belüli együttműködési módokról, a folyamatokról, a napi munkáról, a teljesítményértékelés módjáról, a jelentési kötelezettségekről a munkáltatással összefüggő szokásokról, a cégkultúráról. A HR-eseknek, toborzóknak felkészültséget üzenünk ezzel, ami két dologra is jó:

Miért nem sikerült az állásváltás?

risk.jpgAz állásváltás alapvetően két okra vezethető vissza: az egyik, amikor évek alatt annyit változott a cég, a gazdasági környezet és a feladatok, hogy az már nem felel meg. A másik, amikor sosem volt jó az állás, mert már az elején melléválasztott vagy épp nem tehette meg, hogy válasszon, és benne ragadt.

A rosszul választott állások esetén azt szoktam először kideríteni az állásváltóval, hogy mi az, ami miatt biztosan rossz helyen van. A kevés fizetés egy racionális ok, azon túllépve mi van még?

Ez történik, ha állásinterjún jól kérdezel álláskeresőként

question_1.jpgAzt, hogy ez egy sikersztori-e, majd mindenki maga eldönti, mindenesetre tanulságos. Velem esett meg, sokéve, így én sikernek értékelem: elkerültem egy bizonytalan, frusztrációkkal, stresszel telt helyet. Tanulságot most az elején vonom le: ha olyan válaszokat kapsz a kérdéseidre, amik nem tetszenek, akkor az az állás neked nem való.

Takarítottam a levelezésemben, és ráakadtam erre a kérdés-válasz e-mailre, amit egy közvetítő cég toborzójával folytatott állásinterjú után tettem fel.

Béralku tippek jutalékos munkákhoz

alku.jpgA jutalékos munkáktól való idegenkedés leginkább annak bizonytalanságából ered. Nem lesz havi fix? Mennyit fogok keresni, elég lesz-e? Mennyit kell dolgozni? Ezeket tudni kell, mielőtt egy jutalékos munkába belevágsz. Kérdezni kell, tárgyalni kell, és ha nem látsz tisztán, nem szabad elvállalni az adott munkát.Tapasztalatom szerint az elégedetlen jutalékos munkások ott hibáztak – akár évekkel ezelőtt – hogy nem látták tisztán a játékszabályokat, mielőtt belevágtak a munkába.

Az „ezüstérmes” jelölt újabb lehetősége

silver-medal.jpgVelem többször megtörtént, hogy kiválasztáskor „ezüstérmes” lettem (az első a vesztesek közt, brrr), amiről úgy értesültem, hogy állásinterjú után mély hallgatás, majd kb. 6-8 hónap múlva visszahívtak, azzal, hogy „járt nálunk interjún ekkor, érdekelné-e még az állás?” Az ilyen helyzetekből sokat lehet tanulni.

Állásinterjú-kérdések – az álláskeresői oldalról

állásinterjú-kérdések.jpgSok cikk kering az állásinterjún megválaszolandó kérdésekről, amikre fel kell készülnie egy álláskeresőnek. De arról kevesebb szó esik, neki mit kell kérdeznie. Most ezzel foglalkoznék, de messzebbről fogom indítani.

Milyen a sikeres állásinterjú?

Száz emberből száz válaszolná erre a kérdésre, hogy az a sikeres állásinterjú, amiből állásajánlat lesz. Ez nem igaz. Mert sikeres-e az az állásinterjú, amiből állás, majd próbaidős felmondás lesz bármelyik fél részéről? Esetleg évekig tartó munkahelyi feszültség, depresszió. Ennek elkerülésére kell kérdésekkel előre felmérni a terepet, amennyire csak lehet. És még így is melléválaszthatunk. Sok elkeseredett álláskereső van, aki azzal érkezik hozzám, hogy „voltam már sok állásinterjún, de egy sem sikerült”. Aztán közösen rájövünk, hogy az is siker, ha kiderült, nem neki való a hely.