Tárgyalási stratégiák állásinterjún
Mottó: nem elég profinak lenni, annak is kell látszani.
Az álláskeresés kommunikációjának alapjai az önéletrajz, a Linkedin profil, a szakmai portfolio, motivációs levél. Amikor új álláskereső érkezik hozzám, ezekből a CV-t mindenképpen átbeszéljük, mert fontos, hogy struktúrákban lássa a saját szakmai lényét. Utána tud mit kezdeni egyáltalán az álláshirdetésekkel.
Aztán jön az állásinterjú, amikor a szépen szerkesztett, rendberakott írásos szakmai bemutatkozó szóban simán szét tud esni. Mert az interjúztató más irányba vinné a beszélgetést, mert egy bizonyos momentumra kíváncsi, és nem helyezi az összefüggésekbe ezt, mint mi tettük az írásos anyagokban. Ezért van az, hogy amikor az írásos anyagok már működnek (hívnak állásinterjúra), akkor még az állásinterjúkon jópár állást elbukik sok jelölt. Persze arra is mindig lehet számítani, hogy ha ő nem csinál rosszul semmit, a másik fél még mindig lehet balfék,
Állásinterjú végén: „köszönjük, hogy eljött, hamarosan jelentkezünk”
Így búcsúzik az interjúztató, aki egyáltalán nem biztos, hogy HR-es. Majd soha többé nem hallasz felőlük.
Ez egy nagyon rossz trend, legalább állásinterjú után fontos lenne, hogy visszajelzést kapjanak az álláskeresők. Hiba, ha nem történik meg, de álláskeresőként ezzel nincs dolgunk. Illetve van, az a dolgunk, hogy elejét vegyük a vissza nem jelzésnek.
Hogyan?
Az állásinterjú ugye egy üzleti tárgyalás. Tudjuk mit akarunk a másiktól, megegyezünk dolgokban, információt gyűjtünk, a tárgyalás végén vagy később döntést fogunk hozni. A munkáltató is, az álláskereső is. Megírtunk jól egy önéletrajzot, ezzel eljutottunk az állásinterjúra. Ők már az önéletrajz alapján pár előzetes várakozást megfogalmaztak – ha csalódást okozunk, nem lesz állás… Szuperjó önéletrajzok írói legyenek szuperjók az állásinterjún is.
A másik oldala is igaz ennek, megkívánjuk az állást a hirdetés és a cég honlapja, esetleg hírneve alapján, megírjuk szépen az önéletrajzot, elmegyünk állásinterjúra, és egy balfácán fogad bennünket…
Munkastratégiák bolondoknak
Április bolondja a népszokás szerint az, akit április elsején rászednek valamivel. A most tárgyalt munkamódszerekkel dolgozók viszont nemcsak áprilisban járatják a bolondját velünk, hanem folyamatosan.
Amikor embereket állásinterjúra hívunk, azt szeretnénk megtudni, hogy a szakmai kvalitásai mellett milyen munkamorálra számíthatunk tőle, még jobb, ha ebből már az önéletrajzban is mutat valamit. Van néhány igazán káros munkastratégia, amit sok esetben állásinterjún nem fedezett fel az interjúztató. Így lehet, hogy mindenki látott már ilyen módszerrel dolgozó embereket, és nem érti, hogyan van ezeknek az embereknek még állásuk egyáltalán.