Címke: beilleszkedés

Nem tudott beilleszkedni, próbaidőben elküldték

Ez a helyzet talán még a folyamatos álláskeresésnél is lélekrombolóbb. Kivédeni nagyon nehéz, mert általában ez a munkáltató hibája. Bizonyám. A félrement kiválasztások egyik mutatója, hogy hány ember lett elküldve vagy távozott próbaidőben. Az egyik legbeszédesebb mutatószám a toborzók munkájának mérésére.

Először is, ha valaki nem tud beilleszkedni, mert általában képtelen rá, az már látszana az állásinterjún. Továbbmenve, milyen csapat az, ahová nem tud beilleszkedni egy olyan ember, akit gondosan, szakmai alapokon kiválasztottak egy adott feladatra? Annyira homogének, hogy aki kicsit is más (fiatalabb, öregebb, házas, nem házas, gyerekes, nem gyerekes), az már nem kerülhet be? Sőt, lehet, hogy csak attól „kicsit más”, hogy újonnan érkezett, ez minden bűne? Ez farkasfalka, nem csapat, bár a kétes értékű csapatépítő tréningeken nagyon jó csapatnak mutatkoznak – még akár egy jó szervezetfejlesztő szakembert is megtéveszthetnek, így sokszor a vezető sem jön rá, hogy baj van. És persze HR-es feladat egészséges lelkületű csapatot szervezni…

Emellett nagyon ritka a beilleszkedésre képtelen ember. Akik viszont azok, általában tudják magukról, és olyan munkákat találnak, ahol egyedül működhetnek jól, és egyébként jó munkavállalók. Pl. sofőrök, futárok, hiperpénztárosok, otthonról dolgozók, könyvelők, tervrajzokat készítők, online marketingesek, teszterek stb.  Ezek az emberek kifejezetten NEM emberi társadalomba nem illeszthető pszichopaták, sokkal inkább valamilyen szorongásos probléma miatt képtelenek a beilleszkedésre. Egy befogadó csapat akár segíthet is ezen, de nem szokott befogadó csapattal találkozni ilyen ember :/

Ha így teszel, könnyen elfogadnak az új munkahelyeden 1. rész

integration.jpgAmikor megnyerünk egy állást, fellélegzünk, hiszen megnyertünk egy nagy csatát, végre leszámoltunk a régi munkahely keltette rossz érzésekkel vagy a munkanélküliség nyomasztó érzésével, de korántsem nyertük meg a háborút. Persze nem is háborúnak kell ezt felfogni, hiszen remélhetően sok jó élményben lesz részed, de ezért bizony rengeteg dolgot kell tenned. A beilleszkedés nem könnyű feladat még tapasztalt idősebb munkavállalók esetében sem. Fontos, hogy Te, mint új munkatárs felkészülten vágj neki az új útnak. Fontos, hogy a munkáltató és a HR is felkészülten várjon téged. Fontos, hogy a csapat, ahová tartozni fog fel legyen készülve a fogadásodra, betanításodra, megtartásodra. Nem is olyan egyszerű, mint hinné az ember, hiszen nem csak rajtad múlik, bármennyire is szeretnéd.

Hogyan kezeld a szekrényből kidőlő csontvázakat?

Ha valaha is vetted már át más munkáját, akkor ebbe a problémába szinte biztosan belefutottál. Otthagytak rád egy csomó olyan hibát, megoldatlan feladatot, elásott problémát, amiket csak azután vettél észre, hogy a munkát már átvetted, az elődöd már ellovagolt a naplementében, te meg nem tudod, mit is kezdj ezekkel. Elég megterhelő még a napi munkát is elvégezni, mert még nem alakultak ki a rutinjaid. Kínos az elődöd ócsárolni, mert ő évekig ott volt, sokan szerették, ha az újonc azt mondja, hogy a kedvelt volt kolléga valójában egy trehány alak volt, az nagyon rossz a beilleszkedésed sikere szempontjából.

De valamit mégiscsak kezdeni kell a rádhagyományozott bajokkal.

Beilleszkedési problémák tartós munkanélküliség után

walking-through-open-door1.jpgAz álláskeresés és toborzás kapcsán sokszor kerül elő a személyiség, hozzáállás kérdése. Sajnos nemcsak a munkához való hozzáállást nézik egyes munkáltatók… Sok HR-est, kiválasztót tömörítő közösségben gyakran hangoztatom, hogy értem, amikor egy pozitív, nyitott, lelkes személyiséget keresnek, de egy évek óta állást kereső ember nem ilyen lesz. Anyagi helyzetében megroppant, ebből következően jó eséllyel családi helyzetében sem harmonikus ember lehet tökéletes munkavállaló, de az állásinterjún mégsem egy közlékeny, sziporkázó embert fog látni. Erre persze sokan csak úgy tudnak válaszolni, hogy „de akkor is legyen olyan”… És akkor még jönnek a kifogások, hogy nehezen fog beilleszkedni, „visszaszokni” a munkába.