Címke: béralku

Ó, te OTE… Mit érdemes tudni a B2B értékesítés jutalékairól?

OTE Jobangel

Folytatva a nemzetközi környezetben létező jövedelmi lehetőségek tárgyalását a jutalékos rendszer mögötti gondolatvilágról mesélgetek most. Akinek ez már annyira “rétegzene”, hogy inkább nem is olvasná, annak szórakoztatóbb perceket tudok ígérni szintén mai posztommal, ahol a multis környezet folyamataiban  vergődésről mesélek.

OTE a vállalat szemében

Kis magyar cégecskék kedvenc kifogása egy rendes jutalékszabályzat kidolgozása ellen, hogy “meg kell látnunk”, “nem tudjuk még”, “tervezni kellene vele”. Na, pont erre való az OTE. Az értékesítési tevékenység költségének pontos tervezésére. Vannak erre már helyes kis online kalkulátorok is, a linkelt példány faék egyszerűségű, mégis hasznos, érdemes velük játszani, konkrét számok ismeretében. A nagyvállalatok értik, hogy a tervezhetőség érték, a kis magyar cégek még nem mindig. A 0 Ft+jutalékra szerződést trükkös kkv-ként jobban szeretik, de hát arra már kevés a palimadár, az Y generáció tömeges munkába állásával az utolsó lúzer is újragondolja, vállal-e ilyet. És arra jut, hogy nem.

OTE a munkavállaló szemében

Az OTE az az összeg, amit egy adott időszakban – többnyire éves időszakban – maximum elérhetsz 100%-os teljesítéssel. Máris felmerül a kérdés, hogy mi ez az időszak (USA anyavállalat cégeinél az üzleti év nem egyenlő a naptári évvel, és leginkább negyedévekben gondolkodnak ráadásul. Ha a terméked téli szezonhoz kötődik, a nyári negyedéved nem lesz túl sikeres…) Kérdés az is, hogy mi van túlteljesítéskor, ha a túlteljesítés értelmezhető egyáltalán. Illetve mi van, ha nem hozod a célszámod időben, egészben stb.

Fizetés-matek: jövedelmi struktúrák nemzetközi munkakörnyezetben

Bár az előző posztom végén a nemzetközi környezetben való munkát  ígértem témának, de a jövedelmi struktúrákról kapott rengeteg érdeklődő levél hatására kis műsorváltozást eszközöltem. Tehát, az ott említett 6-8 féle compensation plan struktrúráról mesélek nektek most. Azért, mert a béralku akkor hatékony számodra, ha van hozzá kellő tudásod. Igen, ez száraz elmélet, sőt multis hablaty. Amit neked, mint munkavállalónak tudnod kell, ha az érdekeidet jól akarod képviselni. Hozzáteszem, jó lenne, ha ezt is adaptálnák a kkv-k, bármennyire is multis cucc.

A multik, akiknek már van magyar jogi entitátsuk és a külföldi cégek, akik magyar alkalmazottra vágynak, csak annyira lépnek ki a saját maguk által kitalált jövedelmi rendszereikből országonként, amennyire törvényileg muszáj. A törvényeket viszont nagyon szigorúan betartják, ezért is szeretjük ugye a multikat (meg még sok másért is 😊

A Linkedin álláskeresés hozományai: biztonsági kockázatok és a béralku magasiskolája

A Linkedin-nyár folytatódik.

Lassan kiérünk a Linkedin szigorúan vett bűvköréből. Már jelentkeztél egy csomó álláshirdetésre, nemzetközi fronton is rádtaláltak, még így, nyári uborkaszezonban, pandémiafenyegetettségben is .Most, 5. alkalommal erről a Linkedin által kinyitott világról mesélek, mert amennyire vonzó és szerethető, annyira kockázatos is. Ahogy rutinná válik a Linkedines álláskeresésed, természetszerűleg belefuthatsz a kockázatos/komolytalan álláshirdetésekbe, és előfordul, hogy a nemzetközi környezetben való rutintalanságod problémát okozhat. De komoly lehetőségre is ráakadhatsz, amit kár lenne elengedni – egyszer mindenki volt „elsőmultis”… Most leginkább nekik adok muníciót.

Pénzért, mi másért? Beszéljünk a fizetésekről!

A munkabér, fizetés, jövedelem erősen tabu téma, mégis, a „pénzért” részt a munka, álláskeresés, karrier során ki kell tárgyalni, főleg olyan emberekkel, akikkel akkor találkozunk először, és lehet, hogy soha többé nem is fogunk (fejvadász, aki nem téged visz tovább, HR-es, szakmai vezető, aki nem téged választ majd).

Kínosnak érezzük azt mondani, hogy nem a világbéke, meg a világrengető szakmai elhivatottságunkért szeretnénk dolgozni, hanem pénzért, megélhetésért. Nyilván a többség leginkább ezért. Az már csak az én – meg még pár megszállott jobbító – nézete, hogy jó lenne, ha ebben mindenki jól lenne a pénzen túl is, mert ott kezdődik az igazi elhivatottság, amikor már a pénz nem motiváló, simán csak egyenes következménye a jól elvégzett feladatoknak, és élhet a hivatásának. Elvégre nem véletlenül lett belőle könyvelő, és nem állatorvos; informatikus és nem asztalos; ápoló, és nem logisztikus. Mert valami vonzotta ebben, amikor belekezdett, vagy erre a szakterületre sodródva itt maradt, mert komfortos lett benne. Még akkor is, ha fizetnek ezért neki.

Vagy, még akkor sem.

A fizetési igényről másképp: tárgyalj róla!

Ez sajnos rendszeres „taktika”, és nagyon rossz taktika: az álláskeresők kétségbeesésükben olyan alacsony árat mondanak a munkájukra, amiről azt gondolják, hogy ennyiért már csak felveszi őket egy munkáltató. Ennek a kétségbeesésnek egy másik hozadéka, hogy szívesen látnák az álláshirdetésekben, hogy mennyit is ajánlanak, mert akkor nem kell alkudozni, azt „csak” el kell fogadni, és úgy könnyebb. Sajnos, a tézisem, miszerint a publikus bérajánlatok alacsony bérszínvonalat fixálnak, sok területen igazolódni látszik: a média által is csillagászatinak minősített kékgalléros (jellemzően supermarket-láncok dolgozói) fizetések alig haladják meg a létminimumot. Túlórával. Cafeteriával. Ők már nem tudnak többet kérni, ennyi az „árfolyamuk”, hiszen a kiskereskedelem nyilvánossá tette. Mondhatnánk, hogy ha az ajánlott pénzért nem jelentkezik senki, majd többet kínálnak. De most épp munkanélküliség lett megint, tehát biztosan nem lesz magasabb ajánlat.

Hogyan határozzuk meg a fizetési igényt?

Mekkora fizetést kérhetek?

Mennyit kérjek? Örök kérdés, és sokan abban látják a feloldását, hogy a munkáltató írja bele az álláshirdetésbe, mennyit szeretne fizetni. Én ezt a munkavállalók szempontjából nem tartom jó megoldásnak, ki lehetne fejteni, hosszabban is, miért nem, de röviden: elveszi a tárgyalás lehetőségét, és diktátumot jelent a munkavállalónak, ezzel a teljes munkaerőpiacon alacsonyan tartja a bérszínvonalat. Pedig a munkavállaló most pont abban a helyzetben van, amikor akár tárgyalhatna is arról, mennyit és mit szeretne kapni a juttatási csomagban. És nemcsak bért, bár most leginkább arról fogok írni.

Béralku az állásinterjún – nem csapda, hanem üzleti tárgyalás!

Rendkívüli posztom, erős felindulásból elkövetve. Pedig még aludtam is rá egy éjszakát, de csak tombolok!

Sokszor kikéri magának mindenféle cikkíró, hogy „hasznavehetetlennek” minősítem itt a jobb kockában az álláskeresés témakörében írt cikkecskéket, és milyen érdekes, a jó cikkek írói sosem kérik ki maguknak 🙂  Azt gondoltam régebben, talán tisztul a „piac”, előbb-utóbb eltűnnek a szakmaiatlan, értelmezhetetlen cikkek. Erre most szembejött egy velem, neves karrieroldalon megjelentetve, HR-szakmai fórumon szörnyülködtek a HR-esek azon, hogy valaki ezt a bizonyos cikkecskét leírta. Persze az író kilétét jótékony homály fedi… szóval, ő itt A Cikk. Amivel az a baj, hogy ha így tárgyal egy álláskereső, az neki sem jó, és az interjúztatónak sem. Azaz olyan cikket tudott írni valaki, amiben semmi sincs, amivel bárkinek jót tenne.

Már a címtől ideglelést kap jóérzésű HR-es és álláskereső egyaránt, miféle csapda?

Bérajánlat az álláshirdetésekben – jó ez nekünk?

allashirdetesi_kep.jpgA hirdetéseknek alapvetően két típusát különítjük el. Az egyik a fizikai munkáról szólók, a másik pedig a szellemi foglalkoztatásról. Most az utóbbiról szeretnék pár szót szólni. Sokan folyamatosan elkülditek nekem a hirdetéseket, amelyeket kiszemeltetek magatoknak, hogy segítsek eldönteni, valóban megfeleltek az abban leírtaknak. Nem könnyű, hiszen olykor a sorok közt is tudni kell olvasni. Általában egy hirdetés egy bemutatkozó szöveggel kezdődik, majd a feladatokat sorolják fel, utána az elvárásokat, előnyöket és az ajánlatukat. A sorrendben már egyre többször látok eltérést, de a nagy átlag még mindig  így néz ki.

Juttatások és Cafeteria 2018 – Hogyan kérdezz erről állásinterjún?

Amikor béralkura kerül sor állásinterjún, már nem is annyira fizetésről, mint inkább juttatási csomagról beszélünk. Ezernyi eleme van, idén kiegészül egy újjal is: a diákhitel-törlesztése is bekerül a cafeteria elemek közé. (Egy remek összefoglaló cikk a cafeteria témaköréről itt található. )

Béralku idejére ezekből elég erősen fel kell készülnünk, hogy megfelelő alkupozícióban legyünk. Alapszabály, hogy a csomag elemeit csak úgy rakd össze és fogadd el, hogy azokat fel is tudd használni. Gyakori hiba álláskeresőknél, hogy béralkunál a nettó fizetés + X Ft cafeteriában állapodnak meg, majd az első pár munkanapján azt látja szegény új kolléga, hogy semmi olyan nincs a cég által kínált cafeteriaelemek között, ami neki kell, így lesz uszodabérlete a keresztanyjának, meg szálláshely alszámla, amit sosem használ fel, esetleg munkahelyi étkezés, amit nem tud igénybe venni, mert home officeban dolgozik, vagy mert speciális étrendre van szüksége. A cég meg nem érti, hogy miért érzi magát átverve a kolléga…

Ahogy állásinterjún előkerül a cafeteria kérdése, a legelső kérdésünk az legyen: milyen elemekből áll az adott cégnél?

Béralku tippek jutalékos munkákhoz

A jutalékos munkáktól való idegenkedés leginkább annak bizonytalanságából ered. Nem lesz havi fix? Mennyit fogok keresni, elég lesz-e? Mennyit kell dolgozni? Ezeket tudni kell, mielőtt egy jutalékos munkába belevágsz. Kérdezni kell, tárgyalni kell, és ha nem látsz tisztán, nem szabad elvállalni az adott munkát.Tapasztalatom szerint az elégedetlen jutalékos munkások ott hibáztak – akár évekkel ezelőtt – hogy nem látták tisztán a játékszabályokat, mielőtt belevágtak a munkába.