Címke: burnout

A leggyakoribb beosztotti hiba

Sokat gondolkodtam már azon, mi okozza, hogy a rosszá válik egy állás, pedig a legtöbb munkaviszony úgy indul, hogy mindkét fél örül, megtalálják a közös pontokat, az egyikük egy jó munkahelyet talált, a másikuk egy lelkes, motivált beosztottat. Aztán sok év (néha hónapok) alatt elromlik. Leginkább a párkapcsolatok elromlásához hasonlítható ez a folyamat, amikor a felek elkezdenek nem kommunikálni a problémákról. És azt is tudjuk, hogy a munkaviszonyok megszűnésének leggyakoribb oka a személyes konfliktus a vezetővel. Egyszer már fejtegettem, hogy szólj, ha bajod van, amíg még nem késő szólni. Alább olyan körülményekről írok, amikor már késő…

Csalódott beosztottakkal találkozom sokszor, panaszkodva, kétségbeesve jönnek hozzám, hogy ők mit meg nem tettek a cégért, mindent, de mindent beleadtak. Mégis leépítették, kiszervezték, kiutálták őket, felmondtak nekik. Düh, elkeseredettség, csalódás, és sajnos én is azt fogom mondani nekik: nagyot hibáztak. Először nem értik.

A kiégés szindróma – Sorozatzáró

A kiégési fázisokat átnézve – ez, ahogy említettem, egy nagyon pesszimista-realista leírás – látszik, hogy a munkahelyi környezetnek, a kollégáknak, a főnöknek, a HR-esnek mekkora felelőssége van egy-egy ember életének alakításában. Bizony, vezetőnek lenni ilyen jellegű felelősséget is takar, HR-esnek lenni pedig elhivatottságot is követel. A kiégés fázisaiban különböző módon kell segíteni a kollégákat, és tudni kell, hogy a hatékony szakmai segítséggel is csak egy fázissal tudod feljebb vinni, utána más módszereket kell találni, ami abban a fázisban lesz hatékony. Ez persze folyamatos odafigyelést igényel, hogy lásd, mikor hol tart, mikor mire van szüksége.

De mint látszik, kollégának lenni is felelősség, lehet, hogy egy ártatlannak gondolt beszólással is elindítasz valakit a lejtőn, vagy éppen egy jó kérdéssel, őszinte érdeklődéssel megmented.

A kiégés szindróma – 4.

Amikor elérkeztél az előző cikkben taglalt frusztráció fázisába, már, komoly tudású szakember kell ahhoz, hogy segíteni tudjon (jó HR-es, aki odafigyelt pszichológia órán néha elég).

Az is lehet, hogy ebben a fázisban már késő, de hátha mégsem. Minden munkáltató beláthatja, jobb a már bevált munkatársra vigyázni, mint újat találni…

Tudni kell azt is, hogy érdemi segítséggel is csak egy fázissal lehet visszaléptetni a kollégát, egy apátiában lévő embert a frusztrációba, ez azért nem túl nagy perspektíva, tehát ha látunk is fejlődést, ne várjunk azonnal föld felett boldogságtól lebegő, lelkes kollégát a kiégett helyett.

A kiégés-szindróma – 3.

 A kiégés szindrómához vezető út fázisai

Az első két fázis még csak a káros-kóros helyzetek esélyét hordozza magában, de irányt szab a továbbiaknak. A további fázisok pedig az alábbiak:

3. Rutin állapot

Én „fogmosás-fázisnak” is hívom, mert gyakorlatilag úgy végzed a munkád, mint a fogmosást, ha nem figyelnek oda arra, hogy jól érezd magad a munkádban. Minden nap ugyanúgy csinálod, semmi extra, megcsinálod, mert kell, de nyilván nem is fáj, nincs is benne sok öröm. Azaz, rutinszerűen végzed a feladataidat, jól és pontosan, de nem igazán teszel már hozzá semmit. Meguntad, kicsit már belefáradtál abba, hogy újíts, de azért még „elvagy” benne, ha nem lenne, hiányozna is.

A kiégés-szindróma – 2.

A kiégés szindrómához vezető út fázisai

A következő 2 részben egy olyan kiégési folyamatot nézünk végig együtt, amikor tényleg el tud romlani minden. Az eleje még nem vészes feltétlenü, de már vannak intő jelek. És persze néha igencsak rosszra fordulnak a dolgok már itt is. Fázisonként írok arról is, mit kérhet a munkavállaló segítségnek, mit adhat a cég, hogy ne legyen belőle kiégés.

1. Kezdő állapot

Ideális fázisnak is hívják, de ahogy én tapasztalom frissen állást kapottaknál, nem annyira ideális ez… A lelkes új kolléga belép a céghez, tanulni akar, pörög, bizonyítani szeretne. Ez is egyfajta stressz, a megfelelési kényszer szorongást okozhat, és sokat ront a helyzetén az a munkavállaló, aki ezt a szorongást nem tudja elengedni (nem elfojtani kell!!!). Az így keletkezett stressz akadályozza a jó teljesítésben, és már az elején elbukhat (néhányszor meg is történik). Figyelj erre, bízz magadban! Tudd, hogy azért választottak téged, mert megfelelőnek tartanak, úgy gondolják, hogy meg tudod tanulni, el tudod végezni, amit kell. Ennek tudatában nem kell stresszelned, szoronganod. Légy kíváncsi, merj kérdezni, most még ne ötletelj (hacsak nem kérik kifejezetten), hanem figyelj, tanulj! Próbáld megismerni a cég egészét, tudd meg, ki mivel foglalkozik, milyen feladatbeli probléma esetén kitől kell segítséget kérni. Térképezd fel a kapcsolatokat, ki kivel van baráti viszonyban, ki kit utál… Ezek fontosak lehetnek a beilleszkedéshez.

A kiégés-szindróma – 1.

Nemrég írtam arról, hogyan érdemes állásinterjún tálalni a személyes konfliktus miatti felmondást. Hogy mi vezethet személyes konfliktusokhoz, annak sok oka van. A kiégés (burnout) szindróma tünetei például sokszor okoznak olyan helyzeteket, amiket hétköznapi kifejezésekkel csak „meghülyült”, „elszállt magától”, „elege lett” és hasonlóan írunk le.

Furcsa folyamatnak tűnik, hogy mikor megérkezik egy új kolléga, a cég is, az újonc is boldog, szorgalmas, jól beilleszkedik, jól dolgozik, majd pár év után ugyanez a munkatárs lusta, hanyag, esetleg rossz modorú valaki lesz, aki utál bejárni dolgozni, és persze a cég sem rajong már azért, hogy ilyen alkalmazottja van. A magyarázat a kiégés (vagy tudományosabban kiégés-szindróma, burnout)

De kik és miben hibáznak, hogy ez megtörténik? Egy-egy állásban nem törvényszerűen fog kiégni, hitehagyottá válni a munkavállaló, nagyon sok múlik a munkahelyi környezeten, vezetőkön is – nemcsak a munkavállalón magán. Hogyan jutunk el ide, mikor mi történik, kinek mit kell tennie, hogy jól végződjenek a dolgok. Ez a cikksorozat erről fog szólni.