Címke: diszkrimináció

Női kvóta a cégeknél – hogyan nyerhet vele mindenki?

Az előző kvótás posztom kommentfolyamában fel is merült a kérdés, hogy ha a nőknek munkát adunk, „ki megy akkor szülni?” A nőkkel szembeni méltatlan munkaerőpiaci hozzáállás pont ebből a nézetből ered. Leginkább ezt ellensúlyozandó kell a női kvóta (is), bármennyire is nem szeretem. Valamiért sosem kérdés, hogy ha egy férfi munkát vállal, „ki lesz akkor

Kvóta vagy nem kvóta, ez itt a kérdés…

Régóta lebegtettem már, hogy lesz egy ilyen cikkem, de mivel nem vagyok jómagam sem meggyőződve a kvóta 100%-os jóságáról, elég nehéz érvelnem mellette. De ellene is, mert látom, hogy egyes rétegeknek semmilyen más esélyük nem marad, csak ha megkövetelik tőlük a kvótázást. Egy ideális szemléletet próbáltam hozni, emellett tudok érvelni, de ennek meg az a

Törvénytelen állásinterjús kérdések nőknek

A munkáltatók számára is ismert a lista, hogy törvény szerint mire nem szabad rákérdezni, mégis megteszik sokszor. (neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzetiséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága,) Ezért fontos, hogy az álláskeresők is ismerjék ezt a listát, és a

Az egyenlő bánásmód követelménye a foglalkoztatásban

A munkáltató részéről a következő törvényeket kell figyelembevenni: – az álláshirdetés megírásakor – a kiválasztási eljárásban (álláskeresők elbírálása önéletrajz, állásinterjú mentén) – felmondáskor, munkaviszony megszüntetésekor. Az alábbi törvényi helyek ezeket kifejezetten jól meghatározzák (aláhúzásos kiemelések tőlem). 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról I. Fejezet HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS 8. § Közvetlen hátrányos

A diszkriminációról érhetően

A diszkrimináció valami olyasmi a társadalmunkban, aminek áldozata senki sem szeret lenni, de mindenki nagyon megengedő, ha nem az ő kárára történik. A fogalmak keverednek, szabadon dobálózunk a kifejezéssel, ha sérelem ér bennünket; de nem veszünk tudomást róla, ha nem vagyunk érintettek. Legjobb példa erre, hogy mindenki boldogan és segítő szándékkal osztja meg tipikusan kisvállalkozó

Facebook-közlések, amik miatt nem te kapod az állást

Az álláskeresők közül sokakat akár közösségi oldalon való megnyilvánulások miatt is kiszórhatnak a szóbajöhető jelöltek közül. Hogy jó-e, ha utánajárnak a leendő munkáltatók a Facebookon a jelölteknek vagy sem (én spec. nem tartom fair-nek a jelölttel szemben ezt), azt egy másik poszt témája fejtegetni, most a szokásos „részegbulisképetne” tanácson túlmutatóan szedtem össze pár olyan megnyilvánulást,

Munkaerőhiány, dráguló munkaerő, és nehézkes álláskeresés ugyanazon a piacon – hogy is van ez?

Olvasom a mellékelt cikket a K&K magazinban. KKV-knek készült gazdasági magazin ez, és pl. most foglalkozik a munkaerőhiány kérdésével is. Irányított figyelem, vagy a sors keze, de facebookos jártamban-keltemben a múlt héten több munkáltatói posztba, kommentbe is belefutottam. Állították, hogy nem találnak munkaerőt, pedig “hűde”  ajánlatuk van. Mint kiderült, az egyiküknek az ajánlatáról voltak téves

Utasítsd el a diszkriminációt!

A diszkrimináció olyan tényező, amire szinte minden sikertelen álláskereső szívesen hivatkozik. Sok álláskereső portál, blog kommentfolyama van tele ilyen panaszokkal: nem vesznek fel, mert kövér/sovány vagyok, nő vagyok, 40 éves kor felett vagyok, öreg vagyok, túl fiatal vagyok, szép/csúnya vagyok. Ezt egyénileg vagy jól látják, vagy nem, ezeket a problémákat egyedileg kezeljük azokkal, akik hozzám

A munkahelyi terror áldozata: a cég maga – Mobbing II.

A mobbingról előző posztomban azt írtam, hogy a cégről is szól, nemcsak az áldozatról, és a vezetőkön múlik leginkább a léte, ők tudnak tenni ellene. Hanem a kis cégek vezetői, tulajdonosai tapasztalataim szerint többnyire azt gondolják, hogy egy munkavállaló ilyen panasza üres nyafogás, és különben sem az ő dolguk, a panaszkodó kolléga tanuljon meg együttműködni,

Hogyan éld túl a munkahelyi bántalmazást? – Mobbing I.

Többször kérték már, hogy írjak a munkahelyi folyamatos verbális és lelki agresszióról, az angolul mobbingnak nevezett jelenségről. Erről azért nem könnyű nekem írni, mert nincs előremutató megközelítése a munkavállaló -nekem álláskereső – számára, ha már kialakult a cég közösségében. A megoldását minden esetben csak a menekülésben, álláskeresésben látom. Leginkább azért, mert egy mobbing-áldozatból ugyanabban a