Áltudományos kiválasztási módszerek II.: grafológia
Írtam régebben asztrológiáról, arcelemzésről, mint kiválasztásra elfogadhatatlan módszerekről. Szerencsére ezek nem túl elterjedtek, vannak viszont elterjedt téves, áltudományos módszerek.
Tekintettel arra, hogy a HR szakma által végzett kiválasztás szakmai alapja részben pszichológiára, mint „puha tudományra” épül, nagy veszély fenyegeti az áltudományok oldaláról. Azért, mert a személyiség feltérképezésével, megismerésével mindenféle ezoterikus szemlélet is próbálkozik a tudományon kívül, majd megpróbálja magát tudománynak mutatni.
Áltudományok „helye” a HR-ben
Ha elfogadjuk, hogy az új kolléga kiválasztása egy gazdasági döntés a cég vezetői részéről, akkor ebből következik, hogy itt nincs helye hókuszpókuszoknak, áltudományos elméleteknek, sarlatánkodásnak. Racionálisan kell dönteni, mindenki érdekében. Mivel a racionális döntések is bizonyulhatnak rossz döntésnek – információhiány, téves becslés miatt lesz rossz általában – , sokan hajlamosak „alternatív” módszereket bevetni kiválasztásra, főleg egy (több) rossz döntés után. Én inkább a rossznak bizonyult döntés utólagos elemzését tartanám jó megoldásnak a jövőre nézve, de az áltudományok azonnali sikert ígérnek, nem tanulságot. A gyors siker vonzóbb, mint szembesülni a hibás gondolatok mentén hozott hibás döntésekkel. Az áltudományok itt nyerésre állnak a racionalitással szemben.
Áltudományos kiválasztási módszerek I.: arcelemzés
Vannak olyan témák az álláskeresésen, szakmai oldalról a toborzáson, kiválasztáson belül, amitől eldobom az agyam. Kevés ide már a „tombolás” címke is, nem is tudom, mi lenne a megfelelő. Ilyen téma pl. az asztrológia szerinti kiválasztás, és nemrég egy másik áltudományos módszer került látókörömbe, az arcelemzés. Szerencsére még soha senki sem panaszkodott arra nekem, hogy ezzel találkozott volna álláskeresése közben, ellenben amikor kompetencia-mérés témakörben keresgéltem olvasnivalót, találtam olyan értekezéseket nemcsak magyar oldalakon, amik arról szóltak, hogy ez egy eszköz lehet a kiválasztásra.
Többkörös állásinterjúk
Olvasói témajavaslat alapján próbálnék magyarázatot adni arra a jelenségre, amit sok álláskereső úgy tekint, mintha csak az ő bosszantására találták volna ki. A többkörös interjúztatásnak sokféle szerepe, magyarázata, valós indoka lehet, de a szándékos bosszantás pont nincs benne. Mert nem egyszerű ez munkáltatói oldalról sem, ott is könnyebb lenne 1 körben kitalálni, ki a legjobb, mint elődöntőt, középdöntőt, döntőt rendezni. Az én rekordom eddig egy 7 körös interjúzás (amiről itt írtam), és ez alapján is úgy gondolom, van értelme türelemmel végigcsinálni egy ilyen folyamatot, és erre biztatok mindenkit. Legyen türelemmel, csinálja végig.