Címke: komfortzóna

senior vezető jobangel

Mit jelent seniornak lenni?

Mint oly’ sok mindenre a vállalati világban, így a junior-medior-senior besorolásra sincs egységes szabályozás, minden cégnél egyedi. Régen viszonylag egyszerűen oldották meg, munkában eltöltött idő adta meg ezeket a kategóriákat. Ez is hozzájárult az életkori diszkriminációhoz…

Változott a világ, emberek karriert váltanak, képezik magukat, nem lehet már évek alapján mérni a seniorságot. Az álláshirdetésekben viszont még mindig x ideig végzett hasonló munkakört várnak, mert nem tehetnek mást. Nem írhatják ki, hogy legyen mögötted 3-5 ilyenolyan projekt, amiben X embert irányítottál, és Y EUR volt a költségvetésed.

Így teszi tönkre az életed a konyhapszichológia!

Bakancslista, komfortzóna, kiégés, önmegvalósítás, karrierváltás, 30 éves korodra ezt már el kell érned, óvakodj a negatív emberektől. Mindenféle ál-lelkizős portál tárgyalja ezeket (mondanám, hogy női magazinok, de többnyire férfi áldozatokkal találkozom), néha bele sem gondolva, milyen károkat okoznak ezzel azoknak, akik célcsoportjukká válnak. Legyinthetnél, hogy „ugyanmár, aki így hoz döntést, az megérdemli”, de ne legyints. Akik így hoznak döntést, azok azért, mert kellően sérülékenyek és befolyásolhatók, pont a nagy konyhapszichologizálásnak (is) köszönhetően. Mert tudjuk, hogy haladni kell a trendekkel, csak azt nem, hogy nemet mondani is szabad. Sőt, ha felismerjük, hogy épp manipulálnak, akkor ellen is állhatunk.

Komfortzóna, mi?

Az ingázás előnyeit ecsetelő tavalyi cikkemre többen reagáltak úgy, hogy nem, nem jó ingázni. Mint írtam volt, mérlegelés után el tudja dönteni mindenki, neki jó-e? Én leírtam, racionális és szubjektív indokokkal, másnak miért lehet jó, nekem miért jó. Talán ez volt az első olyan téma (az ingázás), ami sokaknál felháborodást váltott ki: utazni egy állásért? A strukturális munkanélküliség egyik jellemzője, hogy a szabad munkaerő és a betölthető munkahelyek nem egy helyen jelennek meg. Ezért érdemes lehet utazni. Az „ingázni nem jó” tétel mellett is sokan felsoroltak racionális érveket, emellett viszont felmerültek bizonyos szubjektív szempontok is (korán kell kelni, messze van a busz/vasút), amik sokszor akadályozzák az álláskeresés sikerességét.

Sokan írták, hogy kényelmetlen ingázni. Értem, néha tényleg az, mindenkinek, még nekem is. De ha a munkanélküliség kényelmetlenségéből vagy az ingázás kényelmetlenségéből kell választani, akkor melyik a racionális választás?