Álláskeresési segítség ingyen az Incorpora jóvoltából
Hivatalossá vált az Incorpora – Jobangel együttműködés. Ennek köszönhetően ingyenesen tudunk segíteni álláskeresőknek álláshoz jutni, munkáltatóknak munkavállalókat találni.
Miért jó ez az álláskeresőknek és a munkáltatóknak?
A programnak ennyi a lényege számodra: minél gyorsabban jó állásba jutni. Értsd: megfelelő fizetéssel (semmilyen fekete-szürke feltétel nem merülhet fel!), neked megfelelő munkahelyre kerülhetsz. Hogyan lehet bekerülni a programba?
Álláskeresés 101: az első lépések
Az álláskeresés legelső lépése, hogy minél hamarabb túless a kétségbeesésen. Ha véget ért a munkaviszonyod, és jogilag is tisztázott a dolog (ehhez ügyvédet érdemes megkérdezni), akkor az új állás megtalálására kell koncentrálni.
Az álláskeresési járadékért (lánykori nevén munkanélküli segély), mindenképpen jelentkezz be a legközelebbi kormányablaknál. A korábbi években az volt a gyakorlat, hogy akik maguk mondtak fel, vagy akit a munkáltató rendkívüli felmondással küldött el, azokat regisztrálták ugyan a Munkaügyi Központban, de a segélyt csak 90 nap elteltével kaphatták meg. Ez ma már ez nem így van! Ők is ugyanolyan eljárásban részesülnek, mint akiket elbocsátottak.
Ha a hivatalos vonal megvan, indulhat az aktív álláskeresés, mégpedig az önéletrajzírással, mert ez kell majd ahhoz, hogy álláshirdetésekre tudj válaszolni.
Önéletrajz 2020-ban
Az önéletrajzok folyamatosan alakulgatnak, ahogy a munkáltatói igények és a munkaerőpiac változik.
Minek nekünk motivációs levél?
Közkívánatra beszélgessünk egy kicsit a jó öreg motivációs levélről, ami mindenki mumusa, pedig nem kéne, hogy az legyen. Nagyon sok cikket lehet róla olvasni, mintákat lehet letölteni arról, hogy hogyan is nézzen ki, mi is legyen beleírva, stb. Engem is sokan megkerestek, kétségbe esve, hogy most mi lesz, mert kérik a jelentkezéshez. Hát vágjunk is bele!
Motivációs levél a 2017-es érettségin?
Az első kérdésem, ami felmerül, hogy jó irány ez? Nagy fájdalmam, hogy nem nagyon van álláskeresés tantárgy az iskolákban, erre most ilyen feladat volt az érettségin:
Érvelés témakörben volt ez feladat, ennek örülök, mert motivációs levél – a közhiedelemmel ellentétben – nem egy bullshithalmaz, hanem tényleg érvelés. Utánanéztem, milyen tananyag lehet erre a középiskolákban, mit tanulhattak erről előzetesen a fiatalok. Találtam is pár tantervet „életvitel” tantárgyból, ami szerint ezt osztályfőnöki órán kell átbeszélni. Kissé szkeptikus vagyok, mert az osztályfőnökök jórésze nem nagyon (kicsit sem) keresett állást a versenyszférában, így vajon milyen tapasztalata lehet? Miután nem is dolguk karriertanácsadást tartani, ezt nem is tartom felróható hiányosságuknak. Ettől persze az ifjoncok motivációs leveles ismeretei még nem lesznek meg, az tényleg az adott tanár egyéni ambícióitól függ.
Ezért ne írj lózungokat az önéletrajzodba!
A sablonok és klisék átkos hatása, hogy az álláskeresők többsége képtelen saját szavaival megfogalmazni egy-egy gondolatot, de még az általa használt klisét sem tudja kifejtve, részletezve elmondani, ami az állásinterjúk csődjét hozza magával. A legtöbb sikertelen állásinterjú nem a szakmai vonalon bukik el, hanem ezen. Ha a lózungokat komolyan veszi az állásinterjún a munkáltató, az álláskereső nagyon nagy bajba kerül. Mert nincsenek saját szavai, gondolatai az adott kérdésről, a klisé meg jól hangzott, így bennehagyta a CV-ben, át sem gondolta, mit jelent.
Személyes találkozás a Z generációval
Egy középiskolai tanárnő hívott meg nemrég osztályfőnöki órára, hogy érettségi utáni képzésben résztvevő tanítványainak tartsak előadást. Előzetesen egyeztettük, mit tanulnak, milyen a hozzáállásuk a fiataloknak (tipikus Z generációs), és mi lenne az, amiről szívesen hallanának. Motivációs levél, általános jövőkép, munkakeresési tapasztalatok.
A svájcibicska-effektus
Régebben írtam olyan munkavállalói típusokról, akik a munkastílusuk és kihasználható személyiségük miatt kerülnek rossz helyzetbe álláskereséskor (Teafilterek és babérlevelek). Van még egy általam „svájcibicska” típusként azonosított álláskeresői típus, akik önéletrajzuk alapján szintén nagyon ígéretesnek látszanak, mégsem találnak állást. Ők nem(csak) a sok munkahely, hanem a sokféle tudásanyag miatt is kétséges választásnak tűnnek a toborzók számára.
Két mondat az álláspályázatban, amitől minden HR-es paff lesz…
Van, amikor két oda nem illő mondat is elég ahhoz, hogy ne te légy a kiválasztott, érdemes hát figyelni erre. Aki e két mondat valamelyikét megtalálja az anyagában, törölje őket mielőbb, és ezzel sokban nőnek az állástalálási esélyei.
…és megint kommunikálunk: A motivációs levél tipikus hibái
Nemrég néhány posztban (itt és itt) az álláskereséshez kapcsolódó kommunikációval foglalkoztam, de egy dolog még mindig fennmarad, mint probléma. Az értelmezés.
Sok lelkes álláskereső írt motivációs levelet a fent hivatkozott posztok hatására, küldték el nekem, hogy ők most felbátorodtak, a tanácsaim alapján ilyen lett a levél, jó lett-e? És örülök, hogy íme, nem volt hiába, mert ezek a levelek alapvetően jók, sablonmentesek, tényleg őszinték. Igen, így kell.
Hogyan jelentkezzünk idétlen álláshirdetésre?
Az előző posztban szétszedett álláshirdetéshez rengeteg hasonló van. Az egyik tanulsága az volt a posztnak az olvasók szerint, hogy ha az álláskereső megteheti, ilyen hirdetésekre ne jelentkezzen, ne pazarolja az idejét.
Sajnos van, aki ezt nem teheti meg, mert pl. olyan régióban lakik, ahol alig van álláslehetőség, vagy mert régóta állást keres, és már bármilyen bevétel, legális munka jól jönne. Aki nincs abban a helyzetben, hogy lehetőségeket hagyjon ki, annak ilyeneket is meg kell próbálni.