Nőnapi különkiadás: A feminista és a porszívózás
Március 8. Előzékeny, kedves, udvarias, figyelmes férfiak nőnap alkalmából őszinte tiszteletüket fejezik ki a nők iránt, ezúton is köszönjük, és kedves, udvarias hölgyekként ezt őszintén értékeljük is. Ugye, hölgyeim???
A kritika kritikája
Pár éve sajnos divat lett, hogy túlcsordul a net e jeles nap alkalmából olyan posztokkal, hogy hát a szép szavak a munkahelyen, a virág meg a csoki otthon nem elég, meg az egy nap sem.
Ezzel sokat nem lehet elérni azon felül, hogy ezen az egy napon rendes férfinak nem lehet könnyű lenni, a nemrendest pedig megerősítenénk nemrendességében… Nem lehet célunk belekergetni a rendes férfiakat az „esélyegyenlőségesdis” dilemmába, hogy most írjon-e ünneplős-köszöntős emailt vezetőként, otthonra vegyen virágot, csokit, vagy ne? Miiiiii, hogy inkább porszívózzon fel helyette? Nőként, meggyőződéses feministaként sikítok fel, hogy nanemár, milyen ünneplés ez?
Kislánynak az nem való!
Nagymamám féltő felkiáltása volt ez, amikor még ifjú leánykaként mindenféle karrierekről álmodoztam.
Dehogynem!
Ez meg az én válaszom volt 🙂 Pályaorientáció ide vagy oda, tanárok és családi nyomás ellenére mégiscsak „kislánynak nem való” területre sikerült keverednem pályám elején, és úgy megszerettem, hogy itt is maradtam: így telco és IT iparágban salesben és logisztikában tevékenykedtem az elmúlt majd’ 25 évben.
Nem vagyok ezzel egyedül, sok-sok nő járja/járta pont ezt az utat, és talán össze sem tudjuk számolni, mennyi mindennel kellett szembemennünk azért, hogy itt lehessünk. És most nem is akarok panaszkodni, ez most az ünneplés ideje, és a pozitívumok helye:
- Egyre inkább támogató a gazdasági környezet a nők karrierépítésére is. Gazdasági szükségszerűség lett, hogy a nők is termeljenek GDP-t.
- Ezzel együtt a műszaki iparágak is egyre nyitottabbak. A baby boomer generáció hölgyeit még csak „odaengedték” a műszaki területekre, de megállták a helyüket. Drága hölgyek, köszönöm a mai aktív nők nevében: Ti alapoztátok meg a mi szakmai jövőnket!
- Az X-generációs nők még „kevesen vannak” műszaki területen, Y-tól viszont kinyílt a világ a legtöbb cégnél.
Ami biztos: nem kell bennünket félteni, tanulunk, tudunk, tapasztalunk annyit, hogy megálljuk a helyünket. Nincs „férfias” világ már az iparágakban, csak szakma van, és a nők is képesek szakemberként fellépni – kezeljetek is úgy bennünket! Nem kvótanő, nem dekoráció a boardban, hanem szakember 🙂
Mi, nők pedig felajánljuk mindazt hozzáadott értékként, amit akár valósan, akár sztereotipikusan női tulajdonságnak tart a közvélekedés. Néhány kolléganőmmel az IT iparágból most elmondjuk, mit gondolunk mi erről:
Köszönet a DELL Technologies-nak és lelkes, kedves, napi munkámban általam is megtapasztaltan kitűnő szakember channel marketing managerének, Hegedűs Bernadettnek!
Alternatív nőnap – nőtől, nőknek és férfiaknak, nem NŐI nézőpontból
Egyre több női szakmai szerveződést találok szerte a neten, IT-s nők, cégvezető nők, gimis lányokat technológiai kurzusokra szervező csoportok stb. Ezek remek kezdeményezések, tapsikolósan lájkolok is minden ilyen Linkedin poszt alatt. Mert ezek nők számára is jobb szakmai jövő – karrier – felé vezetnek. Olvashatjuk Forbes és társainál, hogy egyes technológiai multik élén is nők állnak már, minő előrelépés, na ugye… – nyilván inkább USA-ban, esetleg Nyugat-Európában, de még mindig sejthetünk üvegsziklát* ilyenkor a karrier hátterében, rosszindulattal lehet őket akár kvótanőként is emlegetni.
Egy tréningcég és néhány coach a Facebookon női vezetőknek hirdet külön kurzusokat. Szerencsére nők a trénerek, így a hitelesség majdnem rendben, kicsit azért mégis előhozta belőlem a dühödt angyalt. A tanfolyam tematikája pláne, pl. ilyen fejezete is van, hogy önbizalomépítés… Teljesen jók lennének ezek a női szakmai szerveződések, de kevés is: ezek a támogatások már csak azokon segítenek, akik valahogy olyan pozícióba jutottak, ahol lehet arról beszélni, hogy nők+szakmai mélység, nők+vezetés, mint szakma. Emellett rengeteg nő dolgozik úgy, hogy számukra egy ilyen pozíció elérhetetlen, és ennek sok oka van, lentebb kifejtek párat.
Női kvóta – amikor sikerülhetett volna
Egy történet nőnap alkalmából, idealizált tanulságok nélkül. Happy end, másképp.
———
Folytatva a múltkor elméleti fejtegetéseim a kvótákról (itt és itt), hoztam egy esettanulmány-szerűséget is.
Egy huszonéve fennálló munkahelyi férfiközösségbe, ahol fizikai és adminisztratív munka egyszerre volt jelen, kénytelen-kelletlen, munkaerőhiányt enyhítendő, „tűzoltásilag” felvettek egy nőt, egy anyát, aki sokéve nem dolgozott már, végső kétségbeesésében mindenhová jelentkezett – nevezzük őt Erikának. Pedig eddig ide csakis a „vasas” szakma legalább szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkező tagjait vették fel régebben, akik ugye már az évtizedekkel ezelőtt is létező általános iskolai pályaválasztási nem túl enyhe terelgetés után kizárólag férfiak lehettek, „kislánynak az nem való” jelszóval.
Szösszenetek a Nemzetközi Nőnap végefelé
Sok kedves kolléga ad ilyenkor virágot a hölgyeknek, nőknek, mert ez a nap a Nemzetközi Nőnap, jó alkalom ez a figyelmességre. Szerencsére a legtöbb munkahelyen nőnap előtt és után is jó ott dolgozni, nemcsak 1 napon. Köszönet az ezt megteremtő embereknek, nőknek és férfiaknak egyaránt.
Szerencsére én is ilyen kellemes helyen dolgozom, magam okán efféle panaszra nincs is okom. Hanem…