HR-es állást keres
Ahogy nézegetem a statisztikáimat, és az évek során egyre több álláskeresőt ismerek meg, egyre könnyebben azonosítok olyan álláskereső csoportokat, akiknek igazán problémás az álláskeresés. A HR-esek, azon belül is a toborzók egy ilyen csoport… hozzám fordulnak álláskeresési tanácsokért, ami egyfelől megtisztelő, és köszönöm a bizalmukat ezúton is, másfelől valami nagyon szomorú dolgot mutat a magyar munkaerőpiacról és a munkáltatók toborzási döntéseiről, amit bizony ők is alakítottak, és alakíthattak volna másképp sok év alatt. De amit ők tanultak, tolerancia, emberi hozzáállás, és sok-sok józan racionalitás közgazdasági szabályszerűségek mentén, az nem segít nekik az álláskeresésben, és nem kellett a legtöbb munkáltatójuknál.
Azt gondolnánk, hogy a toborzók „ismerik a dörgést”, ők simán találnak másik munkát, hiszen tudják, hogy mik az elvárások (nem tudják); tudják, hogyan kell beszélni álláskeresőként egy toborzóval (ezt sem tudják).
Ez nem az ő szakmaiságuk kritikája, sokkal inkább a cégeké, akik alkalmazták őket.
…és megérkeztek a visszajelzések a HR-esektől! Örülhetünk?
Erre vágyott sok-sok álláskereső, most megérkezett. Jelöltélmény okán küldik szorgalmasan a HR-esek a visszajelzéseket, időnként tényleg sokat dolgoznak azon, hogy a jelölt megkapja a visszajelzést. Alapvetően kétfelé oszthatók a sikertelen jelentkezések: amikor már a beküldött álláspályázatra mondanak nemet, és amikor volt pár interjúkör.
A legtöbb visszajelzés persze semmitmondó, miszerint:
„Ezúton értesítjük, hogy a kiválasztási folyamat során nem Önre esett a választásunk.
Kérjük, figyelje további álláslehetőségeinket és ha Önnek megfelelő ajánlattal találkozik, küldje el pályázatát újra.”
Ez egyébként egy ismert állásportál sablondumája, még csak nem is az ott hirdető cégek írják.
Sokan – még álláskeresők is – hiszik, hogy akkor ez pozitív változás.
Megfelelő állásokra jelentkezel?
Bosszantó, mikor azt sejtjük, azért dobják félre a CV-t, mert „nálunk ő nem lenne elég motivált”. Miközben épp munkanélküli, vagy épp egy nagyon rossz állásban van. Egy ilyen megalapozatlan feltételezés miatt el sem jut állásinterjúra sok értékes ember. Sajnos emögött a feltételezés mögött egy egész csomagnyi téves előítélet áll, mint pl. 35 év fölött akarjon már többet, mint egyszerű beosztotti munka, ennyi tapasztalattal, amennyi neki van, miért csak ennyit akar, talán nem biztos a tudásában? Nyilván ezeknek a feltételezéseknek nem sok értelme van, de mivel létező jelenség, álláskeresőként muszáj rá reagálni.
Ezeket egyetlen módon lehet kivédeni:
Hogyan emeld ki a legütősebb munkatapasztalataidat az önéletrajzban?
Az önéletrajzban a munkatapasztalatok leírásán nagyon sok múlik, ezt olvasva kiált fel leginkább a kiválasztó, hogy „pont ez kell!” Persze csak akkor, ha nem általánosságokat írunk, hanem konkrétumokat.
A kronológia önéletrajzsablonokat akkor találták ki, amikor még egyértelmű volt, hogy valaki elvégez egy főiskolát, egyetemet, elhelyezkedik juniorként, néhány év alatt manager lesz, majd középvezető, beosztottakkal, és lépeget felfelé a ranglétrán töretlenül. Kronológiailag szépen bemutatható a fejlődés, és ez impresszív… lenne, ha manapság létezne ilyen ember. De manapság ennél sokkal kalandosabb, hektikusabb karrierutak léteznek, ezért van szükség a tematizálásra, és ezért felejtsd el a kronológiai CV-t.
Vegyünk egy példát, amin mindezt be is mutathatom.
CV-péntek: „elsőállásos” önéletrajz (Qualification-based CV)
Az itt letölthető elsőállásos önéletrajz főleg a tanulmányok során megszerzett tudást, kapcsolatrendszert mutatja be. Referenciák is kerültek bele, a szokásostól eltérően konkrét neveket érdemes ide írni, nem csak annyit, hogy „kérésre biztosítom”.
A szerkesztettsége azt segíti, hogy a kevesebb is többnek látszódjon: ezért a bal margó a szövegeknél szélesebb, a fejezetcímek nagy betűsek. A kinézete látványos, de egyszerű, nem kreatívkodtunk benne, mert nem a kreativitás volt a jelölt kiemelendő tulajdonsága. További instrukciók magában a CV-ben, ami innen letölthető.
Sok sikert a használatához!
További mintáim itt elérhetők.
Mi az a CV-péntek?A jobangel.blog.hu-n péntekenként új rovattal jelentkezem. Egy-egy önéletrajzmintát mutatok be, rövid magyarázatokkal, mit, miért, hogyan írjunk az adott önéletrajzba. Az önéletrajzok szereplői fiktív jelöltek, a valósággal való bármilyen egyezés a véletlen műve! |
Felejtsd el az időrendben írt önéletrajzot!
A mostanra hagyományosnak nevezhető „szabály” szerint az önéletrajz úgy épül fel, hogy a személyes adatok után a munkatapasztalatokat és a tanulmányokat soroljuk fel, fordított időrendi sorrendben, majd számítógépes ismeretek, nyelvtudás, egyéb információk. A fejezetek sorrendjén szabad változtatni ugyan, attól függően mi az erősebb érv az épp megpályázott álláshoz, de jaj, az időrend, az szent… Nem mulasztom el a Europass elleni felszólalás lehetőségét 🙂 : ezt a kőbevésett, merev és gyakorlatilag álláskeresést (sőt, kiválasztást is) nehezítő struktúrát ismertetik meg a végzős diákokkal, szintén kronológiai sorrendiséget erőltetve.
Két mondat az álláspályázatban, amitől minden HR-es paff lesz…
Van, amikor két oda nem illő mondat is elég ahhoz, hogy ne te légy a kiválasztott, érdemes hát figyelni erre. Aki e két mondat valamelyikét megtalálja az anyagában, törölje őket mielőbb, és ezzel sokban nőnek az állástalálási esélyei.
Angol CV fejezetek
Még nem foglalkoztam itt a blogon angol nyelvű CV felépítésével, de azt tapasztalom, hogy a többség a magyar önéletrajza tükörfordítását tekinti angol CV-nek. Ez magyarországi állásra, ahol csak annyit akarnak látni jelentkezéskor, milyen szinten vagy angolból, jó lehet. De ha igazi, profi angol önéletrajzot akarsz, amit nemzetközi szinten is tudsz használni – vagy akár csak feltölteni a Linkedinre – akkor a tükörfordítás kevés lesz. A profi angol CV pedig természetesen a profi magyar mellé is elküldhető, a tükörfordítás helyett.
Az önéletrajzod rólad szól, nem neked
A CV-kre írt véleményezéseim kapcsán néha érdekes beszélgetések alakulnak ki a hozzám forduló álláskeresőkkel. Az egyik visszatérő téma, hogy az általam javasolt munkatapasztalati leírások a jelöltek szerint túl részletesek. „Hát ez egyértelmű, nem?” „Ha érdekli, majd megkérdezi állásinterjún” „Aki ilyen embert keres, tudhatja”, ”De az úgy olyan béna”, – ilyen érvekkel(?) próbálják védeni az elnagyolt CV-t. Pedig védhetetlen, hiszen amelyik CV nem működik a munkaerőpiacon, az javításra szorul.
Ezekről a helyzetekről kezdő import beszerző önmagam jut eszembe, amikor az volt az egyik feladatom, hogy új termékeket kutassak fel, amit majd áruházak árulnak. Rengeteg gyártó katalógusa landolt nálam a sok újdonsággal, amikor termékeket véleményeztünk, ezeket néztük át. Tapasztalt kollégám javaslatot tett az egyikre, egy szerintem igazán rusnya kis békazöld asztali telefonra, mire „de az ronda!” felkiáltással tiltakoztam. Nem kell, hogy neked tetsszen, nem te fogod megvenni. A vevőknek pedig tetszeni fog, mert nekik ez kell – hogy rikítson, hogy kicsi legyen, hogy egyszerű legyen – hangzott a válasz. Többezer darabot adtunk el belőle.
Problémás pontok az önéletrajzban
Vannak élethelyzetek, amikor nem sikerülnek dolgok, megtörik a karrierút, valamiről nincs bizonyítvány, valamit abba kellett hagyni, ott kell hagyni befejezetlenül, legyen az iskola, állás, megkezdett PhD-téma, stb. Ezek állandó dilemmát jelentenek a jelölteknek: Beírjam? Ne írjam? Hogyan írjam le? Mi legyen a résekkel? Természetesen minden helyzet egyéni, de azért általánosságok itt is megállapíthatók, amik segíthetnek eldönteni ezeket a dilemmákat.