A referenciakérés komolyabb pozíciókra bevett gyakorlat, ezért a referenciákat jól elő kell készíteni. A toborzó, közvetítő, fejvadász felelőssége is nagy, nem mindegy kiket és hogyan kérdez meg rólad. A szakma legjobbjainak persze erre is van külön referenciainterjú-protokolljuk, de sajnos nem mindenkinek. Ezért álláskeresőként is sok dolgunk van a referenciák vonatkozásában. Kezdjük a legnehezebbel, a rosszindulat…
Amikor egy munkáltató komolyan gondolkodik egy adott jelöltben, sokféle háttérellenőrzést végezhet, de a leggyakoribb és legegyszerűbb a referenciainterjú. Ennek ugyanúgy protokollja van, mint az állásinterjúnak. A referenciainterjú után – ha még érdemes, és nem buktál el a referencián – általában vagy még egy telefonos állásinterjú, vagy egy újabb személyes találkozás követi a referenciáiddal folytatott interjúkat.
A karrierépítő meetupos előadásom után az egyik kérdés is ez volt, majd a beszámolóm megjelenése után annyi privát kérdést kaptam a témáról, hogy most összegyűjtöttem még egy adag tudnivalót erről. Főleg nagyobbacska cégeknél – de néhol már közvetítőnél is – előkerülhet a kérdés, hogy nevezz meg olyan embereket, akiket a munkáddal kapcsolatban meg tudnak kérdezni…
Folytatva előző posztomat, ez a kérdés merült fel hirtelen: mi a célja a referencialevélnek? A jövőbeni munkáltató szempontjából az, hogy bizalmat kelt a jelentkező iránt. Milyen a jó referencialevél? Az álláspályázat minőségét a beadott referencialevél is jellemzi, így az sem mindegy, hogyan és milyen formában íródik. Formáját tekintve egy sima üzleti levél, annak elvárásaival, max….
Olvasói kérésre írok most erről. A legtöbb vélemény szerint megkönnyíti az álláskeresést, ha van referencialevelünk, de én azt gondolom, kicsit túlértékeli a szerepét a közvélemény, főleg, hogy vannak már modernebb megoldások is. Igaz, hogy német nyelvterületen szinte elengedhetetlen, hogy az álláskeresőnek legyen egy vagy több referencialevele, az amerikai filmekben is úgy rugdalják ki az alkalmazottat,…
