Rosszhíredet kelti a volt főnököd?
A referenciakérés komolyabb pozíciókra bevett gyakorlat, ezért a referenciákat jól elő kell készíteni. A toborzó, közvetítő, fejvadász felelőssége is nagy, nem mindegy kiket és hogyan kérdez meg rólad. A szakma legjobbjainak persze erre is van külön referenciainterjú-protokolljuk, de sajnos nem mindenkinek. Ezért álláskeresőként is sok dolgunk van a referenciák vonatkozásában.
Kezdjük a legnehezebbel, a rosszindulat kezelésével. Az „utánanyúlás” az egyik legaljasabb dolog, amit tehet egy sértett vezető, és kis magyar gyarkorlatunkban teszik is sokszor. Álláskeresőként, munkavállalóként ezt leginkább megelőzni lehet, ha már megtörtént a baj, akkor nehezebb kezelni. A legsúlyosabb esetben ügyvéd írt levelet a rosszindulatú volt főnöknek, hogy abba kellene hagyni a rosszhírkeltést. Ő már kérdés, kérés nélkül is küldözgette a célcsoport cégeknek a „jóindulatú figyelmeztetéseit”, amiben előrevetítette, hogy jelöltünk biztosan nem lesz jó munkavállaló, mert… De hogyan lehet ezeket a helyzeteket megelőzni?
Hogyan zajlik egy referenciainterjú?
Amikor egy munkáltató komolyan gondolkodik egy adott jelöltben, sokféle háttérellenőrzést végezhet, de a leggyakoribb és legegyszerűbb a referenciainterjú. Ennek ugyanúgy protokollja van, mint az állásinterjúnak. A referenciainterjú után – ha még érdemes, és nem buktál el a referencián – általában vagy még egy telefonos állásinterjú, vagy egy újabb személyes találkozás követi a referenciáiddal folytatott interjúkat.
Hogyan válassz referenciaszemélyt?
A karrierépítő meetupos előadásom után az egyik kérdés is ez volt, majd a beszámolóm megjelenése után annyi privát kérdést kaptam a témáról, hogy most összegyűjtöttem még egy adag tudnivalót erről.
Főleg nagyobbacska cégeknél – de néhol már közvetítőnél is – előkerülhet a kérdés, hogy nevezz meg olyan embereket, akiket a munkáddal kapcsolatban meg tudnak kérdezni rólad. Általában 3 embert kérnek… Elég nehéz ez, ha a toborzónál elédtett adatlap fölött kell ezt kitalálni, inkább készülj fel erre is előre.
Így írj referencialevelet magadról!
Folytatva előző posztomat, ez a kérdés merült fel hirtelen: mi a célja a referencialevélnek? A jövőbeni munkáltató szempontjából az, hogy bizalmat kelt a jelentkező iránt.
Milyen a jó referencialevél?
Az álláspályázat minőségét a beadott referencialevél is jellemzi, így az sem mindegy, hogyan és milyen formában íródik. Formáját tekintve egy sima üzleti levél, annak elvárásaival, max. fél oldal. Tartalmát tekintve nagyon körültekintőnek kell lenni: ha az objektivitás miatt a jelölt hibáiról is szól, lehet, hogy több kárt csinál, mint hasznot. Ha túlságosan magasztaló, az sem hiteles, hiszen akkor miért nem dolgoznak vele tovább, miért engedik el? Sok helyen elvárják, hogy tartalmazza, miért lett vége az adott munkaviszonynak. Ez lehet hasznos, mert a közös megegyezés többnyire „gyanús” érzetet kelt, de ha a volt főnök azt írja, hogy a cég átalakításának, profiltisztításnak, megszűnő termékhez kapcsolódó megszűnő munkakör miatt kellett megválniuk a jelölttől, az a jelöltet „felmenti”. Ha pedig úgy tűnik, a jelölt hagyta el rútul a céget, azon is segíthet a referencialevélnek ez a fejezete: pl. kiderülhet, hogy a volt főnök mély sajnálattal vette tudomásul a felmondását, de el kellett fogadnia, mert jelöltünk épp 200 km-rel arrébb költözik.
A referencialevelek szerepe az álláskeresésben
Olvasói kérésre írok most erről. A legtöbb vélemény szerint megkönnyíti az álláskeresést, ha van referencialevelünk, de én azt gondolom, kicsit túlértékeli a szerepét a közvélemény, főleg, hogy vannak már modernebb megoldások is.
Igaz, hogy német nyelvterületen szinte elengedhetetlen, hogy az álláskeresőnek legyen egy vagy több referencialevele, az amerikai filmekben is úgy rugdalják ki az alkalmazottat, hogy a munkája elismeréseként azért nagy kegyesen aláír a főnök egy pozitív referencialevelet. Mégis, nálunk egyáltalán nem elterjedt a használata, így sok helyen nem is tudnak mit kezdeni vele. Sőt, mivel a állásváltás hátterében sokszor személyes ellentétek állnak, nincs is lehetőség referencialevelet kérni/adni a legutóbbi munkahelyről. Főleg nem, ha még állásban van a jelölt, és váltani szeretne.