A jó főnökök rossz szokásai
Vannak vezetők, akik kifejezetten nem zsarnokok vagy rosszindulatúak, simán csak ügyetlenek az emberek kezelésében. Jóindulatú, szakmailag kompetens, határozott, jófej embernek jellemzik őket a beosztottjaik is, mégis ő követnek el olyan hibákat, amitől mégiscsak menekülnek a beosztottak. Az így elmenekültek sokszor maguk sem tudják megfogalmazni, miért érzik rosszul magukat a munkahelyükön, mert alapvetően nem tűnik úgy, hogy gond van.
Mindez arról jutott eszembe, hogy láttam egy felmérést, amiben az jött ki, hogy egy jó főnökért cserébe akár kevesebb fizetéssel is beérik a beosztottak. A felmérést a Smartscale vezetője osztotta meg a Facebookon, sok egyéb érdekes felmérésük is van. Ennek a felmérésnek a többi pontja is érdekes, lehet, hogy az utolsó ponttal még foglalkozom majd egy kicsit egy másik posztban… De visszatérve az eredeti témára, azt még megkérdezném szívesen, milyen is a jó főnök számukra. Mert ezt az állásinterjús tanácsadásaimon sem szokták tudni megfogalmazni az álláskeresők, pedig gyakori állásinterjú-kérdés, hogy „milyen a jó főnök számodra?” Úgy írják le a jó főnököt, hogy olyan, aki nem csinál meg bizonyos dolgokat. Ennél jobb definíció kellene.
Együtt dolgozni egy elviselhetetlen főnökkel
Általános véleményem, hogy a mobbingra és/vagy együttműködésre képtelen vezetőre egyetlen jó válasz a munkavállaló részéről az állásváltás (én legalábbis erre jutottam, meg is tettem, amikor ilyen helyzetben voltam, amikor meg nem, egy autóbaleset után gondolkodhattam 1 hónapot fekve, hogy akkor érdemes-e ezt így folytatni…arra jutottam, hogy nem).
Ha az állásváltási szándékot eldöntötte a munkavállaló, akkor az álláskeresésre sok jó tippem van itt a blogon :), viszont az átmeneti időszakra is kell valamilyen túlélési taktika, amíg meg nem találja az új állást, és mégiscsak az utált főnök fejét kell néznie, nap mint nap a felmondásig.