Utasítsd el a diszkriminációt!
A diszkrimináció olyan tényező, amire szinte minden sikertelen álláskereső szívesen hivatkozik. Sok álláskereső portál, blog kommentfolyama van tele ilyen panaszokkal: nem vesznek fel, mert kövér/sovány vagyok, nő vagyok, 40 éves kor felett vagyok, öreg vagyok, túl fiatal vagyok, szép/csúnya vagyok. Ezt egyénileg vagy jól látják, vagy nem, ezeket a problémákat egyedileg kezeljük azokkal, akik hozzám fordulnak. Jó lenne, ha készségszinten odafigyelnénk saját előítéletes működéseinkre,mert ezek vezetnek a diszkriminációhoz. Hiszen áldozatai lehetünk, tudjuk, hogy rossz ez és főleg igazságtalan, mert olyan tulajdonságainkon alapul, amelyekről legtöbbször nem tehetünk. Nem tudunk tenni az ellen, hogy betöltöttük a 40 éves kort, hogy nem babaarcú lánykának születtünk, hogy egyáltalán nők vagyunk.
Maggie de Block, egészségügyi miniszter, Belgium
A kép forrása: Wikipedia
Normális világban nem is kell. Ugyanakkor, ha arról van szó, mi hogyan ítélünk meg másokat, kevésbé vagyunk tudatosak, gyakran nem jutunk tovább azoknál a sztereotípiáknál, amelyek a társadalomban, a közgondolkodásban élnek.
A napokban a brüsszeli egészségügyi miniszter, Maggie de Block, kijelentéseket tett magyar egészségügyi helyzetről. Hogy szerintem igaza volt-e ebben vagy sem, azt most nem kívánom kifejteni. Bár már az is kiderült, hogy egyáltalán nem tett ilyen kijelentéseket, szóval végképp nincs miért ezt fejtegetni. Hanem…
Az állítólagos kijelentést követő magyarországi, lakossági megnyilatkozások megdöbbentettek. Sok sajtócikk alatti számos kommentből, a Facebookon megjelenő mémekből, kommentekből áradt a rosszindulat, az egyébként máskor általunk is kifogásolt előíéletes és kirekesztő gondolkodásmód, a legitimációja mindannak, amit el kellene utasítanunk, pl. azért is, mert álláskeresésben is problémákat okoz ez.
Erre olvasom sokaktól, hogy mit képzel ez a nő, ő beszél, hiszen kövér, és persze csúnya is. A koráról ne is beszéljünk! 53 éves. Ezekre hivatkoztak a kommentelők, tényszerű cáfolatot az állítólagos állítására nem is láttam. Nem számít, igaza van-e vagy sem, ért-e hozzá, vagy sem, hiszen kövér. És nő. Ronda, vén kövér nő. Hangzott a sommás ítélet a közönségtől. Al Bundy is utálja őket, tehát biztos baj van velük, igazuk emiatt biztosan nem lehet, tuti, hogy nem is értenek ahhoz, amit csinálnának. Elfogadott, általános hozzáállás ez, ebben az ügyben legalábbis mindenképp. Hogy ez még vulgáris kifejezésekkel is körül lett írva, majdnem egyértelmű. Sokan szeretnek odavágni valakinek, aki nem tud visszaszólni (diplomataként nem tehet ilyet a hölgy). Így megvan a napi sikerélmény, ő győzött egy vitában, ami nem is létezett.
Nem hiszem, hogy a rengeteg kommentelő között egyetlen egy sem volt, aki más körülmények között, sikertelen álláskeresőként, vagy egyéb kudarca indoklásaként nem védekezett volna azzal, hogy diszkrimináció áldozata lett. Hogy ne kérné ki magának, hogy a testsúlyából, életkorából, külsejéből pl. a szakmai hozzáértésére következtessenek.
Ez a hozzáállás, abban a pillanatban, hogy álláskeresőkről szóló döntésekben jelenik meg, sértővé és elutasítandóvá válik ugyanezen közönség számára is. Jogosan. Hiszen amikor ő csak egy fénykép a CV-n, ugyanúgy megkaphatta mindezt, csak nem tud róla – esetleg sejti. Nem tudta magát megvédeni, elúszott az állás.
Lám, abban az országban, ahol elutasítják ezt a hozzáállást, lehet kövér nő az egészségügyi miniszter. Vö. nálunk nő manapság egyáltalán nem lehet miniszter. Se kövér, se sovány, se okos, se buta, se szép, se csúnya. Csakmert nő. Nőt pedig el sem tud képzelni a döntéshozó, pont. Valószínűleg Maggie de Block a pozícióját szakmai hozzáértése okán érte el, és nem a külsejével. Országában a lakosság körében is népszerű. Ennek pozitív példának kellene lennie.
Miért nem az? Miért nem sikerül kitörni a sztereotípiák világából? És mi is ennek a következménye? Igen, diszkriminálni fognak a munkaerőpiacon (is). Mert a közvélekedés szerint ez az elfogadott. A döntéshozók is látták azokat a kommenteket, amiket én, ha eddig nem gondolkodtak így, most felmerült bennük, és egyből látták azt is, hogy ez a hozzáállás népszerű. Ha eddig is így gondolkodtak, most ebben megerősítést kaphattak. Így árt saját magának a teljes társadalom.
———————————————–
Ha úgy érzed, diszkrimináció áldozata lettél, akkor javaslom, hogy kérj segítséget, pl. itt:
http://jol-let.com/friss-hirek/antidiszkriminacios-tanacsadas-elindult/
További információk a diszkriminációról:
http://jol-let.com/diszkriminacios-gyik/
jobangel
mondta:@büdösbanya: Na de ez a nő hiteles! Jól végzi a munkáját, beteg emberként a gyógyítás megszervezéséért a felelős, hol a probléma? Ami miatt a cikk született, hogy a mi magyar társadalmunk szerint igenis probléma, mert egy eü. miniszter ne legyen „ilyen”. Szerintem meg legyen bármilyen, csak végezze jól a munkáját.
büdösbanya
mondta:Szerintem nincs ellentét abban, amit írunk. Jelen esetben a diszkrimináció fel sem merült, hiszen a miniszter asszony ott van a helyén, az emberek (egy része) által kifogásolt tulajdonságai ellenére került oda. Az, amit az emberek felrónak neki, a hitelesség hiánya, de nem diszkriminálja őt senki.
A diszkriminációt pedig fogalmilag lehetetlen keverni a hátrányba hozással, hiszen az is az. A különbség ott ragadható meg, hogy a hátrányba hozás milyen színtéren, milyen jogviszonyban zajlik, mert az intézményesített formákat a törvény tiltja, míg magánszemélyként a mozgásterem már jóval nagyobb.
jobangel
mondta:@büdösbanya: Értem, mit mondasz, de a diszkriminációt kevered a hátrányba hozással. Ha nem mész el egy zsíros hajú fodrászhoz, mert nem hiteles, az oké, elvégre a zsíros haj olyasmi, amin könnyen változtathat az illető, ha akar. Ha nem akar, viselje következményeit, miszerint nem lesz vendége.
A törvényesség mindenkitől elvárás, nemcsak a rendőrtől, de igen, itt is hitelesség kérdése. Ellenben egy beteg eü. miniszter lehet, hogy pont attól hiteles, hogy láthatóan maga is rászorul arra a rendszerre, amit menedzsel. Egyébként a lakosság szereti a hölgyet, jó munkát végez, tehát ezzel sincs baj. Az állapotáról meg nem tehet 🙁 Eü. témákban a hitelesség mindig furcsa ellentéteket szülhet: hiteles-e egy makkegészséges ember, aki azért felelős, hogyan kezeljenek betegeket? Én nemrég megdöbbentem, hogy kis magyar valóságunkban végre kompetens, hiteles embert láttam egy szerepben. A fogyatékosügyi miniszteri biztos egy kerekesszékes ember (írtam is róla, itt: jobangel.blog.hu/2016/04/25/alternativ_beszamolo_alternativ_anyak_napja )
És visszatérve a diszkriminációra: csak az a diszkrimináció, ami olyan tulajdonságai miatt hozza hátrányba az embert, amiket nem maga választott (pl. nőnek, cigánynak, fogyatékosnak, alacsonynak, magasnak lenni nem választás kérdése, adottság)
büdösbanya
mondta:Ellenzem a diszkriminációt, de…
Van egy olyan mondás, hogy a paptól elvárni, hogy két lábon járó vasárnap legyen. Különösen a nyilvánosság előtt gyakorolt munkakörökben valahol érthető elvárás, hogy az illető a külsejével, az életmódjával, a viselkedésével igazodjon a hivatása elvárásaihoz. Egyszerűen a hitelesség miatt.
Egy rendőrtől el kell várni, hogy talpig törvénytisztelő legyen. Ha nem az, már nem hiteles, akkor sem, ha kitűnőre végzett a rendőrtiszti főiskolán. Ahhoz a fodrászhoz sem megyek szívesen, akinek elhanyagolt és zsíros a feje. Valahol ez lehet a baj a belga miniszter asszonnyal is.
Diszkriminálni tilos, ez a jog. De a hitelesség, az önazonosság kérdése, az már pszichológia. És a kettőt nem szerencsés összekeverni.
Online Távmunkás
mondta:@nagybalfasz: A munkakerülő kifejezés a munkaidő alatti viselkedést jellemezte, az időben pontosan lelépés pedig már a magánéletben pedáns viselkedés része…
HellsAngel
mondta:Van olyan pszichologiai fogalom, hogy latszatgondolkodas, de meg ez is azt feltetelezi, hogy letezik egy szemely valahol a messzesegben, aki gondolkodik, es a tobbiek ennek a gondolatait veszik es ezekrol hiszik azt, hogy a sajat gondolataik. Azt, amikor valaki az eloiteleteinek a racionalizalasarol hiszi azt, hogy azok a sajat gondolatai, azt nevezhetjuk mondjuk fantomgondolkodasnak. Eme kettot egyesitve bevezethetjuk a latszatfantomgondolkodas fogalmat is, amikor valaki mas eloiteleteirol hiszi azt, hogy azok a sajat gondolatai.
Aki kover, az biztos lusta es dologtalan, az ismeros alkalmazasa az nem a mi korruptsagunk hanem egy best practice. A kutya-kutyat-eszik (aka erosebb-kutya-baszik) az nem egy sotet barbar kor ujraeljovetele, hanem az elet torvenye, a biologiai mechanika, a darwinizmus, a vilagot megjobbito harc es kuzdelem, stb. (ide gyakorlatilag barmi behelyettesitheto). Csak az szamit, hogy mekkora a kocsid es hany csajod volt/van/lesz, stb. Es nem is az, hogy ezekben te igazan hiszel, hanem mindenki ezt szajkozza korulotted, es feszulten erezned magad, ha nem csatlakoznal a korushoz. Ajjaj.
Az igazi gondolkodas mellozesevel az a gond, hogy az ember azt veszti el altala, amire az valo: hogy aprankent megkapaszkodva szembesulhessen sajat tevedeseivel, hogy muvelhesse, gyarapithassa magat. Ezert teszi az embert nyomorultta a diszkriminacio, es nem azt, akivel szemben muvelik.
jobangel
mondta:@nagybalfasz: A személyiséget is befolyásolhatja betegség, ebben igazad van. De ez a legritkább esetben van így, egy-egy jelölt nempasszolása esetén. Ha valamilyen személyiségbeli hiányosságot talál akár egy HR-es, az fejleszthető. Ha simán csak nem passzol, azon meg nem kell változtatni. Majd passzol máshová, különbözőek vagyunk, nem lehet jó mindenki mindenhová.
Olyan viszont nincs, hogy a személyiség ne lenne egy munkakörben releváns. Legfeljebb olyan van, hogy adott munkatípushoz adott személyiségjegyek előnyt jelentenek, más jegyek meg nem fontosak. De az összkép, a teljes személyiség fontos. Pl. nem baj, ha valaki asperger-szindrómás, lehet, hogy tökjól el tudja végezni a munkáját. De vajon a főnöke képes vele együttműködni? Képes neki olyan utasítást adni, ami egyértelmű számára is? Vagy ha nem, olyan légkört teremt a főnök, amiben vissza szabad kérdezni? Mindenképpen fontos, hogy milyen a jelölt személyisége, de ez nem jelenti azt, hogy egy-egy személyiségjegy automatikusan kizáró lehet. De a személyiségjegyek szerinti alkalmasság megállapítása nem diszkrimináció.
Névtelen
mondta:@Online Távmunkás:
Szerintem nem a lelépés pontosságán és időpontján múlik a munkahelyi trógerség, sokkal inkább azon, hogy munkaidőben mit csinál…
Névtelen
mondta:@jobangel:
„HR-esként nem diszkriminálsz, mert a diszkriminációnak meghatározott kritériumai vannak. Pl. olyan tulajdonságnak kell lennie, amiről az illető nem tehet, és nem is tud rajta javítani (ezért egy hiányos nyelvtudású illető elutasítása nem lesz diszkrimináció).”
A szakmai döntéshozó nem diszkriminál, de a HR-es onnantól kezdve igen, hogy a személyiségedet feltérképezi, ugyanis a személyiség nem olyan, amin akarattal változtatni tudsz (max. kicsit korrigálni). De a személyiség ugyanolyan, mint a kinézet, bizonyos munkakörökben releváns, máshol nem.
Online Távmunkás
mondta:@Mészáros Laci: Nem tudod elképzelni a magánéletben alapos, munkában trógert? Pedig elég gyakori, tipikus irodista munkakerülő, aki a munkaidő leteltekor már kilép a kapun…
@Rókica25: Nem is olyan régen még a BKV-nál volt botrány, hogy az álláshirdetésben életkor szerepelt…
Névtelen
mondta:@Mészáros Laci:
Ez valami HR-es tétel? Mert az én személyes tapasztalatom ennek ellentmond, persze lehet, hogy rossz a mintám, de én általában is úgy látom, hogy az embereknek kontextus függő a hozzáállása, ugyanaz az ember, aki lusta valamiben, lehet kimondottan szorgos egy másik területén az életnek. Aki mindenben lusta vagy mindenben szorgalmas, motivált, azoknál gyanús, hogy valami baj van…
Én eddig kizárólag olyan cégnél dolgoztam, ahová „utcáról” kerültem be. Az, hogy ez költségesebb a cégeknek, az lehet, de hosszútávon szerintem többet veszítenek az ajánlásos rendszerrel.
„az önéletrajzba meg azt írnak bele az emberek, amit akarnak, manapság lényegében értelmetlen és használhatatlan a CV tartalma. „
Ahol most dolgozok, miután úgy döntöttek, felvesznek, lecsekkolták a végzettségeimet, korábbi munkahelyeimet, hogy nem kamuztam-e. Hangsúlyozom, miután úgy döntöttek, felvesznek, tehát nem minden jelentkezőnél. Emellett volt egy rakás más módszerük, technikai interjú, feladatmegoldás, stb., amelyekkel némi képük lehetett rólam.
Névtelen
mondta:@jobangel:
„Recepciósnál kisugárzás alapján akár lehet kövér is, idősebb is, mert miért ne, ha kedves, aranyos, jól bánik a vendégekkel.”
Na de részben a kisugárzás is adottság. Másrészt ez megint hely függő, vannak cégek, amelyeknek az imázsához tartozik, hogy mondjuk dekoratív nők a recepciósaik.
„Rocker cuccoknál a választott külső a lényeg, de az már az egyén döntése, hogy rockernek néz-e ki, vagy businesswoman-nek, tehát ez nem diszkrimináció, ha ez alapján választasz. „
Jó, de most nem a ruhára gondoltam, hanem mondjuk hosszú haja van, és rocker témájú tetoválása, esetleg piercingje. És mondjuk mindezt egy más szubkultúrájú szórakozóhelyen pultos állásnál…
A titkárnő kérdését ezzel nem válaszoltad meg, mert attól, hogy valamelyik cégnél jó a férfi adminisztrátor, másik cég akarhatja a megszokott felállást. Akkor diszkrimináció vagy nem? Vagy ha kimondottan férfit akar?
„Ha nem koedukált helyre keresel nőt/férfit, az is indokolható. De az életkoralapú diszkrimináció már itt sem.”
Időseknek szóló klubnál meg szintén lehet előny az idős alkalmazott a koedukált hely mintájára. Vagy fordítva, egy fiataloknak szóló klub esetében.
„az nem az, az a HR-es hülyesége…”
Őőő, de miért ne lenne diszkrimináció és a HR-es hülyesége is egyben? Hiszen egy arc alapján van valami előítéletük, csak nem csoport alapon, mint mondjuk cigányok esetében.
jobangel
mondta:@Bambano: HR-esként nem diszkriminálsz, mert a diszkriminációnak meghatározott kritériumai vannak. Pl. olyan tulajdonságnak kell lennie, amiről az illető nem tehet, és nem is tud rajta javítani (ezért egy hiányos nyelvtudású illető elutasítása nem lesz diszkrimináció).
A példamutatásban nem hiszek. Ha egy eü. miniszter kövér, azzal nincs baj, ugyanúgy, ahogy a legtöbb más pozícióban is lehet kövér. És ha már példamutatás, feljebb feltettem a kérdést: kirúgjuk-e a traumatológust, ha eltöri a lábát? Ugye, hogy nem? Ha szakmailag kifogásolható, amit tesz, az nincs rendben. De ez bárki másra is igaz.
A dress code sem diszkrimináció… Ha nem akarsz öltönyben járni, akkor vagy másfajta állás kell, vagy te légy olyan pozícióban, hogy meghatározhasd a dress code-ot 😉
Online Távmunkás
mondta:1. Diszkrimináció van és lesz is, hiszen a sztereotípiák képzése az emberi viselkedés-gondolkodás egyik fontos része.
2. A politikusok külföldön is csak ritkán szakemberek.
3. Aki kövér és az egészségről beszél, az annyira hiteles, mint az internet betiltását követelő blogger.
4. Sose kérek fényképes önéletrajzot és én se raktam a saját önéletrajzomba fényképet. A munkáltató kizárólag a szakmai életútra alapozva hívja be a jelöltet, aztán majd ott kiderül, hogy érdemes-e esélyt kapnia. Mondjuk a név is sokakat befolyásol…
Bambano
mondta:hr-esként mindig diszkriminálsz. azt veszed fel, akit jobbnak hiszel, aki jobbnak hazudta magát a cv-ben/motlevélben, akiről azt hiszed, jobban passzol majd a csapatba.
hr-esként abban az egyetlen esetben nem diszkriminálnál, ha felvennéd az összes jelentkezőt. ami elég nyilvánvalóan ökörség, nem fogsz felvenni egyszerre 1500 titkárnőt, így diszkriminálni fogsz közöttük.
@jobangel: „Ha jól végzi a munkáját, akkor már miért ne lehetne kövéren eü. miniszter?” mert példát mutat. másik példa, amikor minisztériumban dolgoztam, öltönyben kellett járnom. miért? ha farmerben megyek be, nem kapom meg az állást vagy kirúgnak. az, hogy egy minőségi sportosabb ruha nem felel meg, csak az öltöny, ugyanolyan diszkrimináció. ez utóbbit miért tűrik? miben másabb a farmer, mint a 130+ kiló?
jobangel
mondta:@Gyenge Idegzetű: Nem, nem világosabb a Napnál. Ő például betegség miatt kövér.
Se HR-es nem vagyok, se túl PC. Simán csak racionális. Ha jól végzi a munkáját, akkor már miért ne lehetne kövéren eü. miniszter? Kirúgjuk az onkológust is, ha rákos lesz, vagy a traumatológustól elvesszük a diplomáját, ha eltöri a lábát? Részemről a tárgyi tudás a legfontosabb – jó eséllyel ez nála megvan, de nyilván nem ellenőriztem – utána pedig az, amit letett az asztalra. Ha országában népszerű, elégedettek vele, akkor annak oka van.
Gyenge Idegzetű
mondta:„lehet kövér nő az egészségügyi miniszter”
Elég baj az.
Egy kövér ember Napnál világosabban mutatja, hogy se minimális önkontrollja, se önbecsülése nincs, szakmai kérdésekben meg pláne semmi alapja nincs a mondanivalójának.
Az ebből következő lélektani fejleményekről nem is szólva.
Csodálkozom, hoyg egy HR-esnek ezt magyarázni kell. Úgylátszik, túl szűkre húztad a PC-szemellenzőt.
Mészáros Laci
mondta:@jobangel:
…értem én az elvárásodat, hogy adjunk esélyt, csak a gonosz kapitalizmusban ez is sok pénzbe kerül. Minél összetettebb a munkakör, annál több pénzbe.
Mészáros Laci
mondta:@jobangel:
…hát biztonsági őrnek meg árufeltöltőnek talán nem, de pár hónapja (vagy talán már egy éve) olvastam a portfolión, egy fejvadász cég szerint a diplomás állásokra 90% fölött van az ismeretség alapján betöltött pozíciók aránya.
És a 10%-ot is leginkább az olyan alkalmak teszik ki, mint amikot egy multi cég telephelyet bővít és sok (50-100) embert kell felvennie. Ez nagyon sokba szokott kerülni, de az ilyenekre dedikált pénzt is szoktak kapni az anyavállalattól. Egyébként főleg kicsi (100 fő alatti) cégek néhány meddő próbálkozás után inkább már nem is hirdetnek, mert az is kidobott pénz.
jobangel
mondta:@Mészáros Laci: Nem valószínű, hogy igaz, hogy a legtöbb pozícióra ismeretségi alapon találnak állást, mert nem is mérhető, hány állás kel el így. Az esélyadás pont ugyanannyiba kerül akkor, ha egy kövér, 53 éves nőnek adunk esélyt, mint akkor, ha egy dekoratív, fiatalabbnak. Tehát ez sem érv. Ha a saját kis sztereotípiáinkból nem tudunk kitörni, akkor leszünk ilyen előítéletes, semmivel nem boldoguló társadalom. De mindent jól meg tudunk indokolni… Most pont ilyenek vagyunk, és láthatólag ez így nem jó. Talán változtatni kéne.
jobangel
mondta:@nagybalfasz: A határ elég kényes mindig, de törvény van arra, mi számít diszkriminációnak és mi nem.
Táncoslány esetében nem diszkrimináció a külsőségre alapuló követelményrendszer. Recepciósnál kisugárzás alapján akár lehet kövér is, idősebb is, mert miért ne, ha kedves, aranyos, jól bánik a vendégekkel.
Rocker cuccoknál a választott külső a lényeg, de az már az egyén döntése, hogy rockernek néz-e ki, vagy businesswoman-nek, tehát ez nem diszkrimináció, ha ez alapján választasz. Férfi „titkárnőt” már láttam, bizony egyre több kkv-vezető pasit vesz fel titkárnak. Van, ahol sima adminisztrátor, van ahol egyéb dolgokat is kell tudni, akár testőrködés, akár tolmácsolás, könyvelés stb. Frissen végzett jogász fiút is láttam már személyi titkár munkakörben, neki tárgyaláskor kellett „vigyázni” arra, hogy jó üzlet köttessen jogi szempontból is. Néha elég banális az ok: a főnökné asszony féltékeny lenne egy titkárnőre, így a vezető pasit választ jobbkezének.
„Ha nehéz fizikai munkára kell ember, és amit cipelni kell, átlépi azt a törvényben meghatározott határt, amit nő cipelhet?” — Ott törvényre lehet hivatkozni, nem diszkriminatív a döntés. Hacsak a törvény nem az… Ha nem koedukált helyre keresel nőt/férfit, az is indokolható. De az életkoralapú diszkrimináció már itt sem.
„Meg az is diszkrimináció, ha a HR-esnek nem tetszik a fejem az önéletrajzomon,” – az nem az, az a HR-es hülyesége…
Cigányság: sajnos az ellenük szóló sztereotípia kifejezetten a munkamoráljukat, hozzáállásukat jellemzi negatívan, az még a kövér nőknél is durvább küzdelem, hogy a cigányok azonos esélyeket kapjanak.
Mészáros Laci
mondta:@nagybalfasz:
„Az ismertségi alap meg szerintem sokszor rosszabb, mint a nyilvános pályázat”
Pedig a pozíciókj 80-90%-át ismeretségi alapon töltik be.
„ráadásul azzal a mellékhatással jár, hogy belterjessé teheti a munkahelyet”
vannak ilyen cégek (ahol a közvetlen ismeretség a fő tényező), de ez a ritkább, versenyszférában jellemzőbb a „közvetett ismeretség” — legyen néhány közös ismerős, aki referálni tud a jelentkezőről.
mondom: nagyon költséges egy embert utcáról felvenni, sok cég nem engedheti meg magának. az önéletrajzba meg azt írnak bele az emberek, amit akarnak, manapság lényegében értelmetlen és használhatatlan a CV tartalma.
Mészáros Laci
mondta:@nagybalfasz:
„Én már láttam annyiféle embert, hogy nem vonok le következtetést az élezmód és a munka között.”
Magánemberként megengedheted magadnak ezt a luxust.
Munkaadóként minél olcsóbban kéne jó munkaerőt találni.
„Van aki magánéletben tróger, munkában alapos”
Ez mondjuk elég ritka, esetleg egy workaholic lehet ilyen, aki az otthoni feszültségei elől merül a munkájába. De sajnos az ilyeneknél gyakori a kiégés.
„meg olyan is van, aki fordítva.”
Na ezt már nehezen tudom elképzelni.
„Az sem biztos, hogy létezik bármilyen korreláció.”
Pedig. A koherens személyiségek tétele szerint a szoros korreláció az alap, és speciális esetekben van jelentős eltérés.
Névtelen
mondta:@Mészáros Laci:
Az ismertségi alap meg szerintem sokszor rosszabb, mint a nyilvános pályázat, ráadásul azzal a mellékhatással jár, hogy belterjessé teheti a munkahelyet.
Névtelen
mondta:@Mészáros Laci:
Én már láttam annyiféle embert, hogy nem vonok le következtetést az élezmód és a munka között. Van aki magánéletben tróger, munkában alapos, meg olyan is van, aki fordítva. Az sem biztos, hogy létezik bármilyen korreláció.
Névtelen
mondta:Egyébként mi van abban az esetben, ha adott munkakörbe kimondottan sovány/kövér/fiatal/idős/néger/stb. ember kell? Pl. ha táncoslányt keresnek valahol, akkor nyilván fiatal, csinos táncoslány kell. Ok, de akkor mi van a recepciósokkal, hostessekkel, ahol fontos a megjelenés? Ott már nem lehet, egyedül annyi, hogy öltözködést, ápoltságot várhat el a munkáltató? Vagy mondjuk ha eladót keresnek egy rocker cuccokat áruló boltba, nem lehet előny, ha a jelölt rockernek néz ki, és hátrány, ha mondjuk más szubkultúra jegyeit viseli? Vagy ha titkárnőt keresnek, de férfi is jelentkezik? Ha nem koedukált fitnesz klubba keresnek női alkalmazottat? Ha nehéz fizikai munkára kell ember, és amit cipelni kell, átlépi azt a törvényben meghatározott határt, amit nő cipelhet? Ha vidékről járna be az alkalmazott, és a bérletét fizetni kell, így jóval drágább az alkalmazott?
De sorolhatnám még, szóval nem azzal van a bajom, hogy ne diszkrimináljunk, hanem azzal, hogy hol a határ, mi számít annak?
Meg az is diszkrimináció, ha a HR-esnek nem tetszik a fejem az önéletrajzomon, na de ez végképp fel nem deríthető, pedig nem kisebb diszkrimináció, mint ha cigány lennék ugyanezen kép alapján megállapítva.
Mészáros Laci
mondta:@jobangel:
” az miért nem jó, hogy mindenkinek adunk esélyt, aki szakmailag megfelelő tudással rendelkezik? „
Mert ez az esély-adás igen sok pénzbe kerül egy munkaadónak.
Már az is, hogy behívja állásinterjúra és elbeszélget vele.
Talán nem véletlen, hogy a legtöbb pozícióra ismeretségi alapon találnak embert (legalább egy közös ismerős kell hozzá). Ez egyfajta referencia.
Mészáros Laci
mondta:@jobangel:
„honnan tudjuk, hogy az adott kövér ember vajon benne van-e?”
A munkaadó nem tudhatja, de nincs annyi pénze, hogy mindet ellenőrizze.
Arra meg nincs joga, hogy endokrinológiai leleteket kérjen.
Ezért inkább a (saját) biztonsága irányába téved.
jobangel
mondta:@Mészáros Laci: Ez a te véleményed, de ettől még nem lesz igazság. Az 1%-ot sem mutatták ki soha semmilyen tanulmányban. De még ha így is lenne, honnan tudjuk, hogy az adott kövér ember vajon benne van-e?
Ezzel szemben az miért nem jó, hogy mindenkinek adunk esélyt, aki szakmailag megfelelő tudással rendelkezik?
Mészáros Laci
mondta:@jobangel:
Pedig igen szoros a korreláció.
Valóban vannak rosszul kezelhető pajzsmirigyproblémás esetek.
A kövér emberek akár egy százaléka is ebbe a csoportba esik.
jobangel
mondta:@Mészáros Laci: No, pont ez az a sztereotípia, amit nem kéne. Ha kövér, akkor biztos önkontrollhiányos. Miközben pont annyit tudunk róla, mint egy CV-fényképen szereplő emberről. A konkrét hölgy esetében pajzsmirigy-problémák állnak a háttérben, ami orvosilag kezelhető több-kevesebb sikerrel. Nála úgy fest, kevesebbel. Nem hiszem, hogy ez bármilyen módon jellemezné az önfegyelme szintjét (ha drasztikusan diétázna, akkor kövéren halna éhen, de a szervezete nem nyúl a tartalékhoz. Ez a betegség lényege sajnos. Ellenpéldáról itt írtam: jobangel.blog.hu/2014/02/03/te_dolgoznal_a_vilag_legrondabb_holgyevel
Ő kórosan sovány, betegség miatt, de megítélés szempontjából ugyanezt kapja. Hogy önfegyelem, meg mentális problémák. Ők tudtak így is érvényesülni, nálunk, Magyarországon esélyük sem lenne. Én meg azt szeretném, hogy ha nem így állnánk hozzájuk. Valahol önzőség is, mert kövér vagy túl sovány betegség miatt még én is lehetek akár, nőnek születtem, és 53 éves is szeretnék még lenni.
Mészáros Laci
mondta:@OkoskaTo:rp:
Tibiatya egyébként elég jó társadalmi indikátor, még akkor is, ha néha mellényúl.
A konkrét esetben bocsánatot is kért (másnapos lehetett :-)))
Mészáros Laci
mondta:@OkoskaTo:rp:
De itt pont nem a tibiatyás szál miatt.
@Rókica25:
Aki ennyire elhízott az már igenis tehet róla.
Szóval nem a kövérség van diszkriminálva, hanem a kövérségel elég jó korrelációban álló önkontroll / önfegyelemhiány, ami meg ugye minden munkakörnél súlyos tényező.
OkoskaTo:rp
mondta:@Mészáros Laci: Aki Tibi atyát hírforrásként kezeli, az meg is érdemli. Jelen posztszerzővel együtt.
Rókica25
mondta:Szerintem jó a poszt. Diszkrimináció volt, van és sajnos lesz is.
A legtöbb ember (hacsak nem mondják a szemébe, ahogy nekem is többször, hogy a 40 feletti korom a gond), meg sem tudja, h diszkrimináció áldozata lett. Hogy azért nem jutott el interjúig, mert a fotóján nem volt szép, vagy túl szép volt, vagy kövér volt, vagy „öreg” volt…
Arról is beszélni kéne, hogy a megbízó cég bizony nagyon sokszor kiadja a Hr tanácsadó cégeknek nemcsak azt milyen képességek elvártak egy munkakörhöz, hanem az életkort is. Van ott dolgozó barátom, így pontosan, a saját szememmel láttam, amikor oda volt írva a kiadott (szigorúan belső használatra készült papírra), hogy 35-ig, vagy 26ig vagy 40 évig. Igaz, ezek fizikai melók voltak (raktáros, targoncás, műszaki bolti eladó…stb), mert a haverom ilyen pozikra keresett akkor embereket, de bizony ott volt a kor-i megkötés.Viszont 40 felett senkit sem kerestek. 🙁
Mészáros Laci
mondta:…szerintem ez nem egy jól eltalált poszt.