Visszajelzés álláshirdetésekre 2.

Visszajelzés álláshirdetésekre 2.

001.jpgAz előző posztban, és főleg a kommentekben egyértelműen látszik, hogy az álláskeresőknek visszajelzésekre van igénye, mert így éreznek kapcsolatot az álláshirdetőkkel. A cégeknek is érdemes ebbe egy kis energiát, munkát fektetni, mert komoly reputációs károkat lehet elszenvedni enélkül. De nem mindegy, milyen az a visszajelzés.

Mikor küldjünk visszajelzést?

A CV megérkezésekor, hogy az álláskereső tudja, hogy megkapta. Megnyugtatja, ha tudja, a megfelelő helyre eljutott az anyag. Köszönjük meg a belefektetett munkáját, ígérjük meg, hogy x időn belül értesítjük arról, hogy megfelelt-e.

Utána a CV kiértékelésekor. Ha nem felelt meg, akkor is közöljük udvariasan a tényt. Ugyan a negatív visszajelzések tapasztalatom szerint több kárt csinálnak, mint hasznot, mégis, az álláskeresők a biztos rosszat is tudni akarják. Egy “sajnálom, nem Önt választottuk” tartalmú e-mailt kiküldeni még tömeges jelentkezés esetén sem órákig tartó munka.

Állásinterjú után mindenképpen. Ekkor már van személyes kapcsolat a cég és a jelölt között, és valóban jelöltekről beszélünk, nem “csak” álláskeresőkről. Akarja tudni a jelölt is, sikerült-e.

Hogyan küldjünk visszajelzést?

Automatikus válasz

Információértéke legtöbbször alig van, és mivel lehet látni, hogy automatikus, az igényelt emberi kapcsolatot nem teremti meg. A semminél persze jobb. Ha úgy akarjuk megírni, hogy legyen haszna is, akkor legyen benne, hogy a jelentkezést megkaptuk, az elkövetkezendő x időben várhat visszajelzést a jelentkező. A saját magunknak szabott határidőt pedig tartsuk be!!! Ha ilyen levelet írni nincs lehetőség, legalább az álláshirdetésbe legyen leírva: csak azok kapnak visszajelzést, akiknek megfelel a pályázata.

Köszönjük jelentkezését, nem Önt választottuk!

Ilyen tartalmú visszajelzést küldeni az összes ki nem választott jelentkezőnek nem túl nagy munka, de – mint az álláskeresők kommentjeiből is látszik – gesztusértékűnek veszik. Bár rossz hír, jobbnak tartják, mintha egyáltalán nem kapnának választ. Egy db e-mail kiküldése bcc-ben az összes címzettnek nem sok szakértelmet kíván, egy jól megfogalmazott formalevelet egy junior HR-es vagy egy asszisztens is ki tud küldeni. Tájékoztassuk benne a jelentkezőket, hogy adatbázisunkba eltettük az anyagát, hogy bizalmasan kezeljük. Ne tegyünk felelőtlen ígéreteket! Semmire sem jó egy olyan ígéret, hogy ha majd üresedés lesz, felkeressük, de hamis reményt ébreszthet a kétségbeesett álláskeresőben.

Lebegtetés, halogatás

Talán ez a legrosszabb változata a visszajelzéseknek, mert ez biztosan hamis reményt kelt. Egy levél, amiben azt írják a reménykedő álláskeresőnek, hogy még nincs döntés, de lesz, vagy nem most, hanem később, nem sokat ér a hatékony álláskeresés szempontjából. Várjon? Ne várjon? Meddig várjon? Érdemes inkább őszintének lenni: szakmailag jónak tűnt, lenne esélye, de bizonytalanok a körülmények, így nem akar a cég embert felvenni. (Nem indult el a projekt, nem köttetett meg a szerződés, de ez nyilván bizalmas üzleti információ, nem lehet leírni.) Igenis le kell írni, hogy mindent jól csinált, de úgy alakult a helyzet, hogy mégsem lesz belőle állás. Mert ez is jobb, mintha azon töpreng, mit rontott el, miért nem kap értelmes választ, akár igent, akár nemet. A “talán”, az nem válasz ezesetben.

A mellébeszélő

“Pályázatát/szakmai múltját/bemutatkozását értékesnek tartottuk, de nem Ön mellett döntöttünk, adatbázisunkban eltároltuk blabla” – mikor ilyen leveleket kaptam, én magam is dühbe gurultam, miért kell hazudozni? Egyáltalán nem öröm vagy vigasz, hogy értékesnek tartották a pályázatot, lementették egy adatbázisba, mert nem ez volt a célja az álláskeresőnek. Ráadásul hiába volt értékes, mégsem ért vele eredményt, így még elkeserítőbb a helyzet. Írták volna azt, hogy gyenge volt, hogy nem erre gondoltak, hogy sokat kért, hogy nem volt megfelelő a fellépése, hogy hiányzott vmi, hogy túl sok, hogy túl kevés valami, bármit, de az “értékes, de mégsem”, az mellébeszélés. Nem vigasztalást vár az álláskereső, hanem visszajelzést, főleg olyat, amiből tanulhat, változtathat a jövőre nézve. Ha az nemleges, elfogadja, ha nincs indoklás, legfeljebb rákérdez. De egy ilyen mentegetőző, vigasztalónak szánt levél nem segíti a hatékony álláskeresést. Amikor ezzel fordul hozzám egy álláskereső, én is tanácstalan vagyok: az anyagán alig van mit javítani, a hozzáállása rendben, és ilyen levelet kap sokkörös interjúzás után…

Miért nem küldenek visszajelzést?

Érteni vélem az okokat: az egyik, hogy nincs rá idő, a másik, hogy egy jó jelöltet egy elhamarkodott nemleges válasszal nem akar senki veszíteni. A harmadik – talán leginkább elgondolkodtató – ha olyan levél érkezik az álláspályázattal, amire már lelkiismereti okokból sem mer válaszolni egy empatikusabb kiválasztó. Ha a jelentkező láthatólag alkalmatlan, ám leírja a levelében, hogy már a kétszázadik pályázatát adja be, nem szívesen vállalja senki az utolsó csepp szerepét abban a bizonyos pohárban. Segíteni nem tud, azzal meg nem sokat tesz az álláskeresőért, ha megírja, ő sem tud segíteni… Ilyenkor az álláskeresők által elvárt empátia inkább hátrány, mint előny.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Válasz doggfather hozzászólására

Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. Legelő Őse
    mondta:

    @jobangel: ez remek, akkor egyről beszélünk! ha valakit elutasítanak, az frusztráció, és ilyenkor gyakran hibáztat mást a jelölt. Persze vannak rettenetes szakemberek is, de mondjuk 2004-hez képest szint teljesen átrendeződött a piac, mégis a sztereotípiák sokáig élnek.
    Szerintem hasznos volt a „levélváltásunk” álláskereső szempontból is. Sok sikert mindeninek, neked jó munkát!

  2. jobangel
    mondta:

    @Legelő Őse: nem az a lényeg, hogy „mihez képest”, hanem, hogy „miért” érzi a jelölt, hogy megfelel. Nem véletlenül kérem, hogy ha vki vhová jelentkezne, és segítségre van szüksége, küldje el nekem a hirdetést is. Néha látszik, hogy hiába is jelentkezne. Néha meg az, hogy ugyan totál más területen volt eddig, de nagyon illik rá, és van esélye egy jól megírt CV-vel. Meg olyan is, mikor kétesélyes, de meg kell próbálni, mert van benne fantázia.

    Továbbra is azt mondom, hogy tökjó, hogy te ennyire szakmaian és komolyan veszed ezt a feladatot, de elköveted azt a hibát, hogy feltételezed, más is ilyen. És igen, az OCA-tesztes közvetítőcskék előbb-utóbb kihalnak a piacról, de addig nagyon sok kárt tudnak okozni, mint a toborzói, mind a HR szakmának, mind az álláskeresőknek. (Sajnos az emberek már csak úgy működnek, hogy a negatív példát jegyzik meg: ezért az terjed a HR-esekről, hogy csillagjegyekre válogatnak, meg hogy nem tudnak angolul…). Ezért próbálok én is pozitív élményeket is írni (ha van), hátha ez is terjed (pl. a személyiségtesztekről is írtam jó tapasztalatokról, mert láttam már jót, csak ez a ritkaság:

    jobangel.blog.hu/2013/10/21/jeloltertekelesi_kulisszatitkok

  3. jobangel
    mondta:

    @pingwin: Nálam olvastad, hogy nem annyira szeretik 🙂 Tényleg nem, jobb, ha belenyúlhat. Mégpedig azért, mert nem fog bele írni plusz komptenciát vagy más módon nem hamisítja meg, ellenben a sikerületlen megfogalmazásokat helyre tudja tenni, az irreleváns dolgokat ki tudja venni, a hátrányt jelentőeket is (pl. lakcím, születési év).

  4. pingwin
    mondta:

    @Legelő Őse: korrekt, ha lehet tudni, hogy mi vár

    mondjuk jobban szeretem pdf-ben küldeni pont azért, mert macerásabb belenyúlni, valahol viszont olvastam, hogy nem annyira szeretik

  5. Legelő Őse
    mondta:

    @pingwin: de akkor ez szerinted nincsen rendben? én is elutasítottam volna.

  6. pingwin
    mondta:

    @Legelő Őse: találkoztam már olyannal, ha nem *.doc, akkor nem kellesz, de ott meg volt adva a hirdetésben

  7. Legelő Őse
    mondta:

    @jobangel: innentől nincs értelme az általános vitának. A jelölteknek ha túlspecifikálod a hirdetést,akkor is azt fogja érezni, ez ő maga, rá van szabva, pont őt keressük stb. Mindig az a kérdés mihez képest. Valaki az egyik kultúrában laza kreatívnak számít, máshol ilyen az átlagos végrehajtó. Ügyfeleink azért bízzák ránk a kiválasztást, mert mi vagyunk a szervezetfejlesztőik is, így a rálátásunk jelentős. a szkepticizmust az eszközökkel kapcsolatban megértem, de azt próbáld elfogadni,hogy azért mert te eddig nem színvonalasakkal találkoztál, az nem jelenti azt, hogy a profi eszközök ne adnának jelentősen nagyobb beválási pontosságot mint a hagyományos interjúztatás.
    A kompetencia mátrix közel egy évi közös munka, validált tesztek, AC/DC, fókuszcsoportok, egyéni interjúk stb. eredményeképpen áll össze. Itt valóban azt érzem hogy inkább laikusként beszélgetek veled. Nem egy munkaköri alapján. Régen eladtak így is cégek munkaadóknak, de az a válság előtt volt. Ma nincs pénz hónapokig próbálkozni egy nem megfelelő jelölttel. Pont a komoly kockázatot kerüljük el ezzel. Ez a jelöltnek is fontos,neki is kockázat!

    A kielégítő kommunikáció nagyon fontos, ebben egyetértünk. Egyértelmű hogy ez a jövő, mert a beválási pontosság közel tízszerese a hagyományos modellekhez képest. A félelem kommunikációval, pontos és nyílt információkkal legyőzhető, hazánkban szépen lassan tönkremennek a kóklerek. Ez egy komoly tudomány az egész világon. Nem én akarom belevinni. A megoldás, hogy az álláskeresők edukálódjanak, akár az olyan blogokon,mint a tiéd, ugyanakkor az információhiányból adódó hiedelmekkel való felvértezés nem segít. A közvetítőcskék lassan tönkremennek, vagy profik lesznek, hiszen mindenki garanciát vállal, és ha nem válik be a jelölt, sosem lesz bevétele, csak költsége.

  8. jobangel
    mondta:

    @Legelő Őse: a szervilitást nyilván nem szervilitásként kell megfogalmazni, de pl. ha „önállóan dolgozni tudó” embert keres a hirdetés, de közben végrehajtó kell, döntési jogkör nélkül, akkor legalább specifikáljuk a felelősségi kört, döntési jogkört (vagy azt, hogy nincs), abból már sejteni lehet a valóságot. Ilyen hirdetést se sokat láttam még…

    Az elefántcsonttorony-érzet nálam azért van meg, mert látom, hogy törekszel a profizmusra, személyiség-illeszkedési profil stb., de azt érzem, teljesen ezekre bízod magad. Ennek pl. pont az a buktatója, hogy van egy képed az ügyfeledről, amit az ő általa elmondottakból raktál össze. Így nagyobb az esélyed ugyan arra, hogy beválik a jelölt, de garancia nincs. És amennyivel többet dolgozol – és gondolom a jelöltet is többet teszteled – annyival nem nagyobb az esély erre arányaiban. A kompetencia-mátrixszal is az a baj, hogy a munkaköri leírások végén mindig ott van, hogy „egyéb rábízott feladatok”. És erre ugye nem vizsgál semmilyen teszt. Ezt hobbistaként érzem így, nem teljesen laikusként.

    A laikus, átlagos álláskereső viszont azt láthatja, hogy komoly tudományt akarsz vinni abba, ami szerinte nem az, és ez megrémíti. Engem nem, de elég sokat tanultam, olvastam a témáról ahhoz, hogy ne rémüljek meg. A személyiségtesztektől sem azért félnek a jelöltek, mert látens sorozatgyilkosok, és ez kiderülhet, hanem azért, mert nincs esélyük megvédeni magukat egy rosszul kiértékelt tesztből, ill. egyáltalán nem tudják, hogyan működnek ezek.

    „A mi szakmai feladatunk „megjósolni” a lehető legtöbb szakmai eszközzel hogy a jelölt illeszkedik-e majd a kultúrába. ” — A szakmai eszközök azok, amikkel a jelöltek szkeptikusak. Amikor közvetítőcskék OCA-teszttel nyomulnak, megértem a bizalmatlanságot. Ugyanakkor a kultúrát te is csak felületesen ismered. Komoly kockázatot rejt mindez.

  9. Legelő Őse
    mondta:

    @jobangel: mi komplex szolgáltatást nyújtunk, kompetencia mátrixszal kezdünk, így pontosan tudjuk kit keresünk, és pontosan mit mér az ügyfél, személyiség-illeszkedési profilt hozunk létre, hogy ismerjük a kereteinket, és ezek alapján készülünk az interjúra stb. nem toborzunk olyan ügyfélnek, aki nem így dolgozik, mert értelmetlen, plusz nem lenne garancia.
    ne haragudj, de pontosan ez a három szokott jönni, örülünk is: doc,pdf vagy europass. mindegyik ok. sosem volt olyan ügyfelünk, aki kizárt volna egy jó jelöltet e három formátum miatt, ezt nem értem. néha mi szoktuk jelezni.ez 10 év tapasztalata.
    Azt fejtsd ki kérlek hogy egy kiírásban hogyan jelenjen meg a szervilitás? ez így értelmezhetetlen. A mi szakmai feladatunk „megjósolni” a lehető legtöbb szakmai eszközzel hogy a jelölt illeszkedik-e majd a kultúrába.

    Végül, azzal egyetértek hogy a kiírásoknak sokkal specifikusabbnak, profibbnak kellene lenniük,erre mi is törekszünk, van fejlődni valónk, mert ezzel jobb szolgáltatást nyújthatnánk a munkavállalók és a munkaadók felé is.

    Ezt az elefántcsonttorony dolgot szívesen veszem ha kifejted, mert ha így van, nem sikerül pontosan fogalmaznom, vagy ez óhatatlan érzet a „másik oldal” miatt.

  10. jobangel
    mondta:

    @Legelő Őse: Kicsit én is érzem az elefántcsonttornyos hozzáállást. Nem, a munkaadók néha kifejezetten nem a talpraesett, hanem a szervilis munkavállalót keresik. Nem lenne ez baj, ha kiderülne a leírásokból. Nem derül ki, így a határozott jelöltke folyamatosan bukja az állásinterjúkat. Még ez sem lenne baj, mert ha nem passzol, akkor jobb is, ha nem kerül oda. Ellenben már az álláshirdetésből el kellett volna tudni dönteni, hogy passzol-e, de nézd meg az álláshirdetések személyiségprofiljait. Mind ugyanaz.

    Igazad van, a munkavállalói panaszkodást én is utálom, hozzám a doer-típusú álláskeresők jutnak el, akik már tudják, hogy tenni akarnak magukért. Őket húzzák le az „úgysem sikerülhet” dumákkal a többiek, aminek ugye én nem adok teret.

    „Én azokat a jelölteket keresem, akik vagy azért mert szerencsések és így szocializálódtak, vagy azért mert hajlandóak voltak utánanézni, de képesek megfelelni a minimális követelményeknek. Ami nem más, mint hogy 2014-ben egy szimpla önéletrajzot valaki hiba nélkül, a valóságnak megfelelően, esetleg egy kis érthetően pozitív torzítással kitöltsön.”

    Tökjó, csakhogy a hibátlan önéletrajz mindenkinél mást jelent. Van akinek Europass az álma, van aki tudni akar mindent, van akinek csak a releváns tapasztalatok kellenek. Van aki pdf-ben, van aki doc-ban szereti. Hány álláshirdetésben látjuk, hogy ezek a követelmények meg vannak adva? Ezrelékben mérhető a számuk a teljes állományhoz képest. És külföldön az a normális, hogy megmondja, doc-ban kéri, szerkeszthető formában kéri, stb. És itt a gond: nálunk nincsenek világosan megfogalmazva a követelmények, amiknek meg kell felelni, amit elvárnak. Pl. ha rendszeresen toborzol, próbáld ki hány ügyfeled képes megfogalmazni, mit jelent számára a jó kommunikációs készség? Mit jelent az agilitás az ő szakterületén, a keresett poziban? Én ezekre a kérdésekre, a „hát Ön biztos felismeri az ilyen jelöltet” és az „ööö” válaszokat kaptam :))

    Szóval a nagy munkáltatói igényesség mögött hihetetlen igénytelenség és tudatlanság lakozik néha.

  11. Eltévelyedés
    mondta:

    Nem olyan rocket science ez gyerekek. Igen, jó lenne a visszajelzés, de a személyre szabott nagy meló, a generic meg felesleges. Addig küldöd az önéletrajzot, amig fel nem hívnak. Ha hónapoking nem csöng a telefon, akkor rosszul csinálsz valamit. Változtass. Ha 10 év tapasztalatú e-commerce szakértőt keresnek, akkor könyvelőkét nem vagy jó, hiába pénzügy-pénzügy.
    És a legfontosabb: Hiába küldöd a CV-t, komolyabb állásokra – pont a CV spammerek miatt – a fejvadász keres, nem a bejövő anyagokat tekinti át. Tettél valamit azért, hogy megtaláljanak? LinkedIn, Xing, mondanak valamit? Nyilvános a profil? Ne félj, nem fognak ügynökök zaklatni.

    És persze, ott a szerencsefaktor is. A HR-es 3 méterről az asztalra szórja az önéletrajozokat – ami leesik, az kuka – Te alkalmaznál szerencsétlen embereket? :)))

  12. Legelő Őse
    mondta:

    @jobangel: Nem hibáztattam senkit. A tényeket írtam le, amit tapasztaltam. Igazad van, a rendszer rossz, de mindenki ennek a rossz rendszernek a része. Mi is, én is, a munkaadók is, a munkavállalók is. Jelenleg a munkaadók azokat a talpraesettebbeket keresik, akik ebben a rossz rendszerben is képesek belátni hogy saját maguk érdekében cselekedni kell ,és utána kell nézni annak, mit vár jelenleg az álláspiac. Ha tetszik, ez az első szűrő. Nem nézem le, vagy gondolok rosszat arról akinek ez nem sikerül. Nem hibáztatom őket. Pusztán egy ilyen fórumon leírom, mert szerintem hasznos lehet számukra megismerni, hogyan működik a másik oldal.

    Más véleményen vagyunk. A Kelet- Európai nem szitokszó volt, vagy lenézés, én is az vagyok, ennek minden bájával. De minél hamarabb változtatnak a szemléletükön az álláskeresők, annál hamarabb lesz állásuk. Az álláskertesés egy komoly és precíz munka. Amíg tévesen valaki elküld egy két önéletrajzot és várja hogy válaszoljanak neki, vagy naponta elküldi száz nem releváns helyre addig aki sikeres akar lenni, napi több óra elemzést, kutakodást felhasználva, táblázatot készít, és célirányosan keres. Egy éven belül lesz állása nagyon nagy eséllyel, még ha nagyon hátrányos helyzetből indul is. Nem értem mi értelme van a jelenben bármire is fogni, kenni ezt a dolgot. A munkavállaló karrierje jelentős részben saját magán múlik. Ahogyan írod, egy kétségbeesett, jelentős frusztrációval megáldott munkaerőpiacon, kiemelten fontos hogy kitűnjön a jelölt a nyugodt magabiztos pontosságával. Ezért a megküzdésben kell fejlődni, nem pedig a panaszkodásban, ahogyan ezt te helyesen emlegeted is. Bizonyos német tartományokban (volt DDR rész) néhány társadalmi rétegre vetítve azonos a munkanélküliség aránya mint nálunk, még ha összességében jelentős is a különbség. Az összehasonlítás tehát nem gúnyolódás volt, hanem egy pozitív példa.

    Nagyon helyesen biztatod a munkavállalókat azzal, hogy ne azon keseregjenek ki válaszolt, és ki nem, hanem vonják le a következtetést,ha kell változtassanak, de a lényeg, minél célirányosabban lépjenek tovább.

    Aki az interneten olyan szinten tudja használni, hogy blogokban és máshol arról panaszkodik hogy elutasítják, az véleményem szerint képes arra hogy utánanézzen annak, hogyan érdemes pályáznia. Nem egy nagy ördöngösség.
    Egy átlagosan normális önéletrajz megfelelő, szinte mindenhová, kivéve, ha kimondottan kérik hogy speciális formot töltsön ki a jelentkező.

    Én azokat a jelölteket keresem, akik vagy azért mert szerencsések és így szocializálódtak, vagy azért mert hajlandóak voltak utánanézni, de képesek megfelelni a minimális követelményeknek. Ami nem más, mint hogy 2014-ben egy szimpla önéletrajzot valaki hiba nélkül, a valóságnak megfelelően, esetleg egy kis érthetően pozitív torzítással kitöltsön.

    A kollégáim, és én is hatalmas türelemmel állunk minden pályakezdő vagy idősebb újrakezdő mellé, hiszen tudjuk hogy a középiskolák, vagy egyetemek szocializációja a munka világára egyáltalán nem történik meg.(ahogyan aki a régi rendszerben szocializálódott, 50 feletti, rájuk különösen nagyon figyelünk, bár csak több munkaadó keresné ezt a tapasztalt réteget is)
    Nem tudják hogyan viselkedjenek, mit lehet és mit nem, melyek a reális elvárások, stb. De ilyenkor az őszinte figyelem, és a kommunikáció sokat számít. Mégis vannak élelmesek, akik megvesznek újságokat, eljönnek előadásokra, karriernapokra, börzékre, és szívják magukba az információkat, elolvassák a blogodat, elmennek hozzád, stb. Ezt mind nagyon nagyon értékeljük!!!

    De mit lehetne várni egy több éve a munka világában élő, aktívan dolgozó embertől, aki a munkájához számítógépet is használ például? Hogy egy szimpla CV-t nem tud létrehozni?
    Azokat akik fizikai munkára jelentkeznek, máshogyan toborozzuk, nem is ilyen módon jelentkeznek.(személyesen jellemzően egy irodában folyamatosan)

    Az elektronikus rendszerünk az adatbázist ellenőrzi, és összehasonlítja az azonosnak ítélt jelöltek adatait, így derül ki, ha valaki pozíciószintet hazudik. Nem írtam mást.
    Hiszek az részben automatizált rendszerekben, ez a jövő, de én még nem láttam olyat amelyik ne jelentős hibaszázalékkal dolgozna, ezért ezeket a toborzási részben nem használjuk.

  13. Legelő Őse
    mondta:

    @M_R: Amikor interjúztat előszűrést végez, és a szakmai kérdéseket nem azért teszi fel hogy megítélje hogy te mennyire értesz hozzá. Azt figyeli, hogyan kezeled ezt a helyzetet, és mennyire vagy magabiztos amikor ilyen terültről kell beszámolnod. Érdemes lenne ezen elgondolkoznod, de ez csak tanács.
    Én még nem hallottam angolul interjúztató makogó fiatal HR-es hölgyet az elmúlt 10 évben, de tényleg. Soha. Jelölteket akik beírták a tárgyalóképes nyelvtudást, minden nap. De ezzel nem minősítek, vagy oldalakat akarok létrehozni, sem lenézni nem szeretnék senkit, csak a tényeket írom le, ahogyan azokat tapasztalom.

  14. Legelő Őse
    mondta:

    @Dr_utcai_arcos: lehet hogy ez a hozzáállás a gát. Hogy azt gondolod a másik oldal csökkent képességű. Szerintem nem az. Igazából nincsenek oldalak. Mi is emberek vagyunk akik dolgozunk, és vannak akik éppen szeretnének, és hamarosan fognak. Mindenkinek az az érdeke, hogy ebből a legjobbat hozzuk ki. Amíg bárki is így áll ehhez hogy a másik oldalon értelmi képességbeli hiányosságok vannak, addig ez már kiindulási alapból egy sértett pozíció. Arról írtam pusztán, hogy mindenki aki állást ajánl, csak abból tud gazdálkodni amit a jelölt beküld neki. Ha ez nem felel meg egy minimális szintnek, vagy van nála ezer jobban megfelelő, akkor sajnos ez fog történni.
    Igazad van, néha szerencse is kell. Néha az nyer, aki pontosabban fogalmazza meg a szakértelmét, vagy éppen úgy, ahogyan a másik oldal várja. De ez legyen tanulság, ne pedig egy harc kezdete a másik oldalra való sértettség okán.

    Szerintem te is értetted miről írtam, amikor arra gondoltam hogy átírják a pozíciót. Nem a megnevezés, hanem a pozíciószint a lényeg.

  15. Gonoszfóka
    mondta:

    @doggfather: már vagy 2 éve elhelyezkedtem, amikor pár héten belül 2 helyről is megkerestek. Igaz, hogy oda előzőleg nem mentem interjúra, tehát tényleg elrakták a CV-met.

  16. Online Távmunkás
    mondta:

    @jobangel: „a munkaszerződésben meg lehet, hogy egy egyszerű adminisztrátor megnevezés volt, mert abba egy FEOR-szám szerinti megnevezést szokás írni”

    Ezt eddig csak állami szférában edződött Mancikáktól hallottam, akik simán kitalálják, hogy minden szellemi munkát végző beosztott szerződésében „irodai adminisztrátor” megnevezés szerepeljen, mert az jó a titkárnőtől a rendszergazdán át a telemarketingesig. Egy kicsit üvelteni kell velük és hirtelen felismerik, hogy a FEOR-listában van más is, sőt létezik élet a listán túl is, hiszen a legtöbb multi angol pozíciót ír a magyar szerződésbe is…

  17. Online Távmunkás
    mondta:

    @doggfather: Engem rendszeresen hívnak olyan helyekről, ahova 7-8 évvel ezelőtt jelentkeztem, de mégse vettek fel senkit vagy én mondtam nemet…
    Olyan helyről sose hívtak, ahol nemet mondtak.

    @velizar: Tavaly egyszer felhívtak egyetemi állásbörzén leadott önéletrajz alapján, pedig az nem tegnap volt. Elég cifrán káromkodott a HR-es, amikor kis rávezetéssel megtalálta az 1 oldalas doksi alján a keltezést 🙂

  18. pingwin
    mondta:

    @jobangel: valahol azt olvastam,hogy nem jó a cv-re dátum 😮 legalábbis az biztos nem, ha már régi

    persze minden új jelentkezés, új cv, és a probléma kiszűrve

    azonban egy 10 éves cv-n látszik, hogy az utolsó munkahelye elég régen volt

  19. pingwin
    mondta:

    @doggfather: nekem is volt olyan, hogy jelentkeztem egy állásra, ahova nem hívtak be, de egy másik pozícióra igen

  20. jobangel
    mondta:

    @Norx: 100%-osan megfelelni csak jó hirdetésre lehet. De láttam már állásbörzén osztogatott kiírást, ami informatikus mérnök/gépészmérnök/villamosmérnök követelményt tartalmazott. Ismerős rákérdezett, ugye ez a „/” vagy kapcsolatot jelent? Nem, „ÉS” kapcsolatot… Aztán két év múlva láttam ugyanezt a hirdetést. És olvasók időnként ellátnak ilyen hirdetésekkel. Egyszerűen nem lehet komolyan venni, hogy ennek 100%-ban meg kell felelni. Irreális elvárásokat támasztanak, aminek nem lehet megfelelni.

  21. jobangel
    mondta:

    @M_R: Akarjon, csak ne szakmailag, hanem HR-ileg. Az ilyen úgy szokott történni, hogy lusta a szakmai főnök, megmondja, mit kell megkérdezni, felíratja a választ, és majd dönt… Nem a HR-es hibája. A másik, ami miatt nem biztos, hogy ki kell röhögni, mert láttam már ebből pofáraesést. Hölgyike kérdez, jelölt röhög, hogy „ezt nem magával akarom megvitatni”, hölgyike elmondja, hogy akkor tán fussunk neki még egyszer, távközlési mérnök lévén mégiscsak beszéljünk már erről. Olyan „eztdeelcsesztem” fejet ritkán láttam életem során, mint akkor, beégett az emlék. (még egyszer láttam és éreztem ezt a fajta totális összeomlást vkin, komolyan megsajnáltam mindkettőt…)

    Azonfelül meglepődnél, hogy a „könyvtár-ruhatár” szak mennyire nem az. Én is reál világban tanultam, dolgozom folyamatosan ma is, itt sokat kell tanulni. De amit egy HR-esnek tudni kell – ráadásul az emberi lélek sötét bugyrairól – az nem „könyvtár-ruhatár”. Sőt, néha meg sem lehet tanulni könyvből, egyszerűen kell hozzá egy olyan lelki beállítottság. Más kérdés, hányan tudják mindezt valóban.

    Amit mindig furcsállok, hogy a fiatalságukért támadják őket, miközben a koralapú diszkriminációt kikéri magának minden jelölt. Ugyanakkor az élettapasztalat hiánya egyáltalán nem hiba ezen a területen: minden önkéntes segítő és szociális munka első leckéjében tanítják, hogy nem tapasztalatból segítünk, hanem empátiából, mert a tapasztalat félreviszi azt, aki segítségre szorul. Empátiát meg nem lehet könyvből tanulni, és az élettapasztalat ellene hat.

  22. „Végezetül a HR-es p*csákról. Az esetek 90%-ban ezek a fiatal hölgyek több éves tapasztalattal, kiváló, akár több idegen nyelvtudás birtokában és jelentős biznisz rálátással rendelkeznek. „

    Hogyne, persze… csak amikor interjúztat, kiderül hogy angolul csak makog, és olyan „szakmai” kérdéseket tesz fel hogy majdnem hangosan kiröhögtem.. Könyörgöm aki könyvtár-ruhatár szakon végzett, az ne akarjon „mérnöki pozícióra” interjúztatni…

  23. Engem is hívtak elutasítás után – bár ha jól emlékszem ott volt korrekt elutasítás. Addigra elkeltem.
    A nem 100%-os megfelelésrõl meg pár éve még azt olvastam, hogy akkor is meg kell próbálni, hisz a cég is formálhatja úgy a belsõ feladatelosztást hogy mukodjon. De lehet új szelek járnak. Hátha most nekem egy jó idõre tárgytalan az egész.

  24. jobangel
    mondta:

    @Legelő Őse: Nagyon sokmindenben igazad van, pl. a spamküldésben, és ugye pont arról szól ez a blog, hogy legyen a CV minél inkább az álláshirdetésre válaszoló, releváns pályázat. És itt néha meg is bukunk, mert az álláshirdetés maga spam-minőségű, gyakorlatilag nincs benne semmi olyan, amire értelmes választ lehet adni. Ezekkel küzdök a legtöbbet, amikor hozzám fordul a kétségbeesett álláskereső, hogy ezzel ő most mit kezdjen. És akkor hosszú levélváltások alatt kitaláljuk közösen. Az ilyenek miatt a stratégiánk is merőben más, mint a német világban. Ill. a német példa azért is fals, mert ott nem sok a kétségbeesésében mindent megpróbálni akaró álláskereső. Aztán megérkeznek a kelet-európaiak…

    2014-ben sincs egyértelműen leírva, hogyan kell egy állásra pályázni, pl. az álláshirdetésben ezt már meg lehetne tenni. Ilyen apróságokra gondolok, hogy ha a leendő főnök mániája a Europass, akkor írja már be az álláshirdetésbe, hogy arra vágyik, ne hőzöngjön, hogy kapott 300 neki nem tetsző CV-t (mert ugye pont a Europass használhatatlan többnyire, de ő azt olvasta, hogy az Az Önéletrajz, neki olyan kell.) Szétszedtem már itt a blogon néhány hirdetést, „tombolás” címke alatt megtalálod, ha igazán elrettentő példákat akarsz látni.

    Megoldásul mindenki bajára lehetne az álláskeresésről kurzust tartani már középiskolában, fősulin, egyetemen meg főleg, hozzáértőkkel. Amikor a nemzeti tantervhez javaslatokat lehetett tenni, megtettem. Az volt rá a válasz, hogy ez az osztályfőnöki órák része kell, hogy legyen. Mert ugye egy 25 éve töritanár osztályfőnök nyilván képben van a versenyszféra 2014-es motivációs levél trendjeiről. Egy ismerős pedagógus pedig megvédte a dolgot, igenis van álláskeresés-oktatás, náluk pl. szövegszerkesztésből gyártanak CV-t. Itt jött rám a sikíthatnék.

    Ilyen háttérrel a munkavállalókat, álláskeresőket segíteni kell, mert a hibáztatásukkal nem sokra megyünk. Igen, esetlen CV-k, buta templatek vannak forgalomban, igen, emberek nem tudnak kommunikálni. Így lettek/lettünk nevelve, nem ők tehetnek róla.

    Amit egyébként az elektronikus rendszereid által kiszűrt kamukról írsz, kicsit zavaró: ha testreszabja a CV-t – amit te is elvársz, jogosan – akkor lehet, hogy egyszer koordinátor lesz a pozi, egyszer asszisztens, a munkaszerződésben meg lehet, hogy egy egyszerű adminisztrátor megnevezés volt, mert abba egy FEOR-szám szerinti megnevezést szokás írni, olyan meg nincs, amibe bele lehet passzírozni a valós feladatkört. Miközben jelöltkénk marketing- és PR-osztályon volt mindenes, és ha az álláshirdetés rendezvényszervező tapasztalatot kér, akkor azt fogja írni, ha kampányvezetőit, akkor meg arról fog sokat mesélni. Nem jelenti azt, hogy kamuzott, azt jelenti, hogy arról beszél, amit kérnek, a többiről meg nem. Szóval, lehet, hogy ebben picit óvatosabbnak kellene lenni. Pozíciómegnevezés egyébként max. a hierarchiaszint miatt fontos, középvezető volt vagy beosztott, felsővezető vagy tanácsadó stb. Ebben azért nehéz kamuzni, és mindez kiszűrhető, ha referenciaellenőrzést is végez a hirdető a végső jelöltekkel. A többiről pedig úgyis egy szakmai teszt lenne a legjobb döntés: ha tényleg rendezvényszervező volt, tudni fog válaszolni az ezt firtató kérdésekre.

  25. Dr_utcai_arcos
    mondta:

    @Legelő Őse: Lenne pár észrevételem, de majd mások elmagyarázzák, miért látod te ezt egy elefántcsont-toronyból. Csak egy dolog:”De például a mi elektronikus adatbázisunk azonnal kiszűri ha valaki egy korábbitól eltérő jelentkezést küld.” Bocsásd meg, de nem én tehetek arról, hogy van amikor át kell írnom egy pozíciót, hogy a néha csökkentett értelmi képességű másik oldal is megértse. Ma a SSC-k korában ha én elmondom otthon, mi a foglalkozásom, kb. senki nem fogja érteni. (Van olyan „rekruiter” akinek nem nyilvánvaló, hogy egy telesales munkatárs embereket hív fel telefonon…).

  26. Legelő Őse
    mondta:

    @Legelő Őse: ezt a kommentet négyszer fejeztem be, az is valami 🙂

  27. Legelő Őse
    mondta:

    Nekem az előző posztot is beleértve, erről teljesen más a véleményem. Régóta foglalkozom ezzel, és az a tapasztalatom, hogy a pályázók jelentős része – extrém esetben ez a beküldött jelentkezések 80%-ára is igaz lehet – nem a pályázatra, hirdetésre jelentkezett, mert az önéletrajza alapján több alapfeltételnek sem felel meg. Tehát, nem az előnynek számító szempontoknak, hanem a pozíció betöltésének feltételei közül sem. Megértem hogy nem könnyű tapasztalatot szerezni, vagy igazoltan jól beszélni angolul, esetleg adott pozícióban éveket eltölteni, de ha egyszer a keresés erről szól, akkor nem nagyon van miről beszélgetni, és főleg nem tudom mit vár a pályázó?
    Mindenki más, tehát adott esetben akár 300-500 pályázó, nem jelentkezést, hanem egy SPAM-et küldött az adott mailcímre. Van itt olyan aki szokott SPAM-ekre válaszolgatni? Vagy ismertek ilyen embert?

    Ezt nem viccből írom! Én például azokat a jelentkezőket akik az alapfeltételeknek nem feleltek meg, nem veszem fel semmilyen adatbázisba, és nem válaszolok nekik, csak egy udvarias automata levél megy nekik, hogy nem őt keressük, köszönjük.

    Egy hozzám hasonló foglalkozású német barátom említette hogy náluk sokkal kevesebben jelentkeznek egy-egy pozícióra, de azok mind kivétel nélkül szinte azonnal behívhatóak, mert precízen stimmelnek minden feltételnek. Ugyanakkor azt még megjegyezte, hogy Kelet-Európából ömlesztve jönnek az önéletrajzok, és megőrül tőlük, mert akár 99%-ban nem stimmelnek, nincs közük a meghirdetett pozíciókhoz. Nem titkolta azonban hogy némelyik pályázat igénytelen naivsága mennyire szórakoztató.

    Mindez amit leírtam, nem csak specialistákra igaz. Néha nagy merítéseket is teszünk, ahol a pozíció betöltésének alapfeltételei rendkívül szélesek, ahogyan sokan mások is, tele ilyenekkel is az internet. De ebben az is esetben is képesek többszázas nagyságrendben alapvető eltérésekkel CV-ket küldeni. Mi értelme? Minek? Hátha? Ha van 200 ami alapban stimmel, akkor egy hatszázadik ami nem stimmel milyen eséllyel indul? Hátha megtetszik a kép, vagy mi?

    Végül pedig, én kifejezetten értékelem ha valaki készül egy pozícióra, és ennek megfelelően alakítja a CV-ét. De például a mi elektronikus adatbázisunk azonnal kiszűri ha valaki egy korábbitól eltérő jelentkezést küld. Elképesztő hogy mennyien kamuznak, alapvető dolgokban. Nem nagyításról, optikáról beszélek, hanem konkrét hazugságról, akár betöltött pozíció megnevezéséről, státuszról, stb.

    Végezetül tehát, az állás, munka, nem jár senkinek. A legnemesebb empátiával sem vagyok képtelen megérteni, hogy ha valaki 2014-ben nem veszi a fáradtságot hogy utánanézzen annak hogy hogyan kell pályázni egy állásra, akkor hogyan várhatja hogy bárki majd észreveszi az ő kivételes tehetségét és nagyságát.

    Végezetül a HR-es p*csákról. Az esetek 90%-ban ezek a fiatal hölgyek több éves tapasztalattal, kiváló, akár több idegen nyelvtudás birtokában és jelentős biznisz rálátással rendelkeznek. Kétségtelen hogy még nem 40 évesek, de ez nem akadályozza meg őket hogy színvonalas munkát végezzenek. Végtelenül szánalmas olvasni a sok becsmérlő hozzászólást.
    (Azért az tény hogy kevésbé tehetséges munkavállalók mindenhol vannak, de én az utóbbi 5 évben már nem szint csak elvétve találkozom a „régi büfészakoscuncikákkal”, akiket a férjük/apuka benyomott HR-esnek. Ennek egyértelmű oka, hogy nagyon nem mindegy a vállalatoknak hogy milyen hatékonyan működik ez a szűrőjük.)

    Végül pedig, ha valakit olyan megaláztatások értek, mint amit itt néhányszor olvastam, tényleg érdemes tényszerű levelet írnia, hogy ezek a vállalatok tanulhassanak, és lehetőségük legyen egy elnézés kéréshez. Megértem hogy mindezen időhúzások és a már jelölt pozícióban lévőkkel való kommunikáció elmaradása mennyire bántó és feleslegesen frusztráló lehet.
    Erre pedig a mi szakmánknak, a cégeknek, HR-eseknek kell nagyon nagyon odafigyelniük!

  28. jobangel
    mondta:

    @velizar: ilyenkor illik úgy kezdeni, hogy küldene-e egy frissített CV-t, kedves jelölt? Azonfelül persze a CV-re keltezést is illik tenni, akkor nincs ilyen malőr. De ezek már finomságok, ez legyen a legnagyobb hiányosság egy CV-n…

  29. doggfather
    mondta:

    @jobangel: @velizar: akkor én vagyok a kisebbség ezek szerint. 😀

  30. velizar
    mondta:

    @doggfather: engem is hívtak már fel. legutóbb egy 10+ éves cv alapján. na az kifejezetten mulatságos volt.

  31. jobangel
    mondta:

    @doggfather: engem pl. igen, de akkor már nem volt aktuális, és az adatbázisos felkeresésekkel többnyire ez a baj. Abból sosem akkor jön hívás, amikor aktuális lenne az álláskeresőnek, azzal meg az álláskeresés fázisában nincs beljebb, ha kilátásba helyezik, hogy egy bizonytalan időtávban egyszer talán még lehet esélye.

  32. doggfather
    mondta:

    a mellébeszélő igen idegesítő. találkozott már valaki olyannal, hogy abból a „saját adatbázisból” majd egyszer csak felhívták?