Hogyan ne izgulj az állásinterjún?
Amikor végre megérkezik önéletrajzíró munkánk jól megérdemelt eredménye, az állásinterjú lehetőség, tapasztalatom szerint az első pár interjút „szétizgulják” a jelöltek, nem sikerül jól. Volt, amikor konkrét visszajelzést is kapott jelölt, azért nem rá esett a választás, mert túlságosan izgult. Hát mi lesz vele hasonlóan nehéz munkahelyi helyzetben? Nem értek egyet ezzel az indoklással (munka közben nem lesz többé állásinterjús helyzetben, ezért majdnem irreleváns, hogyan reagált az állásinterjús stresszre), de valószínűleg nem ez volt az egyetlen ilyen eset.
A vizsgadrukk természetesnek tartott jelenség, szerintem nem az. Az oka többnyire az izgulós vizsgázó(jelölt) önbizalomhiánya, kétség önmagában, a tudásában, esetleg lelkiismeret-furdalás, hogy nem készült fel rendesen, tehát van miért izgulnia. Állásinterjús drukk esetén ez kiegészül az érzéssel, hogy „ez az egyetlen esélyem, el ne rontsam”, „a megélhetésem függ tőle” „mi lesz velem, ha nem sikerül” Hogyan lehet mindezeket félretenni?
1. Győzd meg magad, hogy ez menni fog! Erre jó érvek:
– Az önéletrajzod alapján érdekesnek találtak, azaz, ha az önéletrajzod nem csúsztat, a benne lévők igazak, nincs miért izgulnod.
– Szakmai tesztet kell írni? Szakmai vezetővel kell beszélgetni? Annál jobb, hiszen a szakmai tudásod rendben van, igaz?
– HR-es interjú lesz? A HR-es számára az a fontos, hogy személyiségedben, hozzáállásodban megfelelőnek találjon. Egy lelkes, tudásában biztos (de nem beképzelt) ember meg fogja tudni győzni a HR-es szakembert is arról, érdemes vele dolgozni.
2. Ne a félelmeidre koncentrálj!
A félelmek, aggodalmak részben érthetők, hiszen emberek, családok megélhetéséről van szó ilyenkor. Ezért légy tudatában, hogy te mindent megteszel az állásinterjú sikeréért: tanulsz, felkészülsz, utánaolvasol a cégnek, így nem lehet baj.
Olyan viszont nincs, hogy „egyetlen lehetőség”, „utolsó esély”. Lesz következő lehetőség, lesz újabb esély, ha ez most esetleg nem sikerülne. De miért ne sikerülne? (Lépj vissza az 1-es pontra…)
3. Készülj fel rendesen!
Nyugodtan mennél úgy vizsgára, hogy minden tételt 100%-osan tudsz? Nyilván, egy minimális izgalom lenne benned, de azon már nem izgulnál, hogy „jaj, csak jó tételt húzzak” Így működik ez az állásinterjúknál: ha minden témakörre felkészültél, akkor nem nagyon érhet váratlan helyzet. (Felkészüléshez néhány tippem itt)
4. Koncentrálj a viselkedésedre!
Valószínűleg teljesen ezzel sem tudod az izgulás negatív hatásait kiküszöbölni, azt majd a rutin hozza meg, de a félelmeid helyett koncentrálj arra, hogyan ne látszódjon rajtad a drukk:
– Ne beszélj gyorsan! A hadarás mindig azt jelzi, gyorsan túl akarsz lenni rajta, mert kényelmetlenül érzed magad a helyzetben.
– Ülj kényelmesen, ne feszengj!
– Figyelmesen hallgass, ha az interjúztató beszél. Ebben az a jó, hogy ezt ő is észreveszi, értékeli, neked pedig eszedbejutnak a kérdések, amiket fel kell tenned.
– Kérdezz! A kérdéseid pont úgy jellemeznek téged, mint a válaszaid. (Íme pár jó kérdés álláskeresői oldalról itt)
Mindezek mellett, ami a legtöbbet fog segíteni az állásinterjúk kezelésében, az a rutin. Nagyon ritka, hogy valakinek egy álláskeresési fázison belül az első interjújából állás lesz, de ez természetes. Ezért, ha nem sikerült, ne keseredj el, tapasztalatnak mindenképpen jól jön.
kisbeus
mondta:@maxval birca hozzászóló: Nagyon szuper a cikk. Sokat segített, hogy ne izguljak. Elolvastam még egy másikat is, hogy hogyan viselkedjünk. Ott is sok hasznos tanácsot adnak, illetve egy kis etikettet „tanítanak”. Ha érdekel a másik cikk:
iqfactory.hu/blog/allasinterju-etikett/
báró Csekonics
mondta:Rutin: én azt szoktam mondani, hogy akkor is el kell menni egy-két interjúra néha, ha tulajdonképpen nem is keres az ember aktívan állást.
(Persze azt betartva, hogy nem raboljuk a fejvadász idejét sem – ha biztosan nem mennék el oda dolgozni, akkor udvariasan elhárítom az ajánlatot!)
Két eset lehet:
– mégsem tetszik vagy én nem tetszem – semmi gond, rutinnak jó. Ráadásul a fejvadász lehet hogy később másik ajánlattal megkeres és akkor már ugye egyszer beszéltünk tehát nem csak egy CV vagyok.
– ha meg tetszik, akkor kellemes meglepetésként a legváratlanabb időpontban megtalált egy jó ajánlat!
Laptop7712
mondta:Nagyon egyszerű ez a dolog. Odamész, és önmagadat adod. Ha szerepet játszol, és kiderül az első pár hét után – és történetesen nem passzol a „vállalati kultúrába – akkor egyszerűen repülsz. Így mennek a dolgok mostanában. Légy önmagad, add önmagad, a többi tanács semmit nem ér.
pingwin
mondta:@jobangel: köszi, azért jó tudni, ha nincs is teljes konszenzus az ügyben
doggfather
mondta:Erre (is) jó ha úgy keresgél az ember, hogy van munkája. Ebben az esetben 1-1 interjú ha másra nem, de gyakorolni kiváló.
kisebb a nyomás ha nem „élet halál” kérdése a munka, de ugyanakkor lehet gyakorolni. És a gyakorlásra az interjúhoz is szükség van.
levendulabandi
mondta:@jobangel: Ez mondjuk így van. Ismerek egy fejvadász csajt, aki mesélte, hogy volt olyan, hogy 5 jelöltet küldött át a megbízójának. Az első számú jelölt kiváló volt mindenben, a 2. és 3. számú olyan, 80%os, a 4es, 5öst meg csak azért küldte át, mert van keze, lába, de elég messze álltak a jó jelölttől,több szempontból is. Na kit választott ki a megbízó? Az 5. sz. jelöltet. 😀 Próbált a csaj marketingelni az egyes számú mellett (a bérigénye mind az 5nek egyforma volt!), meg hogy dehát az 5ös az jó, ha 20%ban felel meg a kívánalmaknak, a mai napig nem tudja miért az 5ösöt választották ki. 😀
jobangel
mondta:@levendulabandi: Fontos, hogy 1 jelöltet kell eladnia, hiába van 3-5 alkalmas jelentkező, akit interjúzni visz az ügyfeléhez(annál több ritkán). Ill. az igazán jó közvetítő valóban minden jelöltet támogat, ezért rajtad múlik, hogy te mennyire kooperálsz vele. Nyilván minél többet tud rólad, és te minél többet kérdezel, annál jobbak az esélyeid. A jutalék az egyik célja, a másik, hogy a jelölt maradjon is az adott helyen, ne csak a próbaidő végéig, hanem lehetőleg minél tovább, mert az ügyfél akkor jön újabb kereséssel hozzá, ha bevált a jelöltje.
levendulabandi
mondta:@jobangel: A fejvadász nem az én oldalamon áll, hanem az össze jelöltén. Neki uis mindegy, h az általa átküldött 5-10 jelöltből ki nyer. Lényeg, h nyerjen vki közülük, mert ez alapján kapja a jutalékát. Amúgy sem a jelöltnek kell megfelelnie, hanem a megbízójának.
jobangel
mondta:@pingwin: Ez igaz, viszont oda másképp kell készülni. A fejvadász a te oldaladon áll, mondhatni „cinkos”. Ha szakmailag, emberileg megfeleltél nála, onnantól mindketten azt akarjátok, hogy tiéd legyen az állás. Ezért pPl. fizetési igényről, állásinterjú stratégiáról lehet tőle kérdezni.
pingwin
mondta:felkészülni akkor nehézkes, mikor fejvadász céghez mész be, és igazából azt se tudod ki a megbízó, mondjuk akkor a munkakörre lehet
jobangel
mondta:@Balogh Torrente Tibi de la Omlás: ezért próbáltam olyan érveket találni, ami túlmutat a „légy nyugodt, ne izgulj, lélegezz mélyen” közhelyeken. Ha racionálisan meggyőzhető arról, hogy ez neki megy, mert felkészült, mert ért a szakmájához, akkor nagyjából rendben lesz.
Balogh Torrente Tibi de la Omlás (törölt)
mondta:Az a baj, aki izgulós, annak hiába magyarázod, hogy ne izguljon, amit a cikk legelején írtál, az pedig szintén önbizalom rombolást végez, mivel azzal generálható legjobban az izgulás, ha azt mondod valakinek, hogy ha látják rajtad, az rossz. Ezt tovább fokozza, ha valaki megpróbál koncentrálni a viselkedésére.
maxval birca hozzászóló
mondta:A megoldás: szerényen, de semmiképpen sem álszerényen viselkedni.
Nem szabad túlzásokba bocsátkozni.