Űrállomás vagy home office? – A munka sosem ér véget, és hazamenni sem lehet
A home office régen a vállalkozók terepe volt: az otthonukban dolgoztak, és ők döntötték el, mikor van vége a napnak. Az alkalmazottak és cégek a covid idején kényszerültek bele a home office-ba. A lakásuk egyszerre lett otthon és munkahely — és néha mintha egy űrállomáson lebegnének, ahonnan nem lehet hazamenni. Később ráéreztek az előnyeire, de mostanra sokan elbizonytalanodnak: „Miért érzem megterhelőnek?” „Ennek örülni kell, ez egy kiváltságos helyzet”. Egyes munkáltatók viszont olyan home office „kultúrát” alakítottak ki, amiben a munkavállaló erősebb lelki terhelést él át, mint az űrhajósok: a felelősség örök, a feladat végeláthatatlan, a pihenés, a munkaidő vége engedélyezett luxus, a munkahelyi kontroll is betolakszik az otthonába, kamera, jelenlétfigyelő szoftver stb. formájában. Lelki támogatást viszont nem kap.
A Home Office vége?
Nemrég sajtóhír lett, hogy az egyik legnagyobb magyar cég „eltörölte a home office lehetőségét”. Valójában heti 1 nap home office volt engedélyezve náluk, ezt vonták vissza. Jahaj, vége a Home Office intézményének? Egyáltalán: home office volt ez? El is indultak a viták, mindenféle kommentfolyamokban, vérmérsékletétől függően mindenki érvel azóta a home office vagy hibrid megoldások mellett, vagy pont a „vissza az irodába” mellett. A saját meggyőződésem a témában egy határozott „attól függ”. Nem teljesen hiszek a Home office-ban sem, a jelenlétalapú munkamodellben sem.
Lehet-e 100% home office, és ha igen, akkor miért nem?
A provokatív cím egyben a véleményem is, némi pontosítást azért adnék: vannak munkák, főleg szoftverfejlesztés és szakmai környezete kapcsán, ahol működhet a 100% home office, ill. ahogy a világ fantáziájában él, a tengerpartról laptopon dolgozó freelancerek világa. A valóság ennél kicsit összetettebb.Array