Címke: vezetői_álláskeresés

Mi van a csúcs fölött? – Prémium szintű álláskeresés

Kevesen érzik magukénak a top szakértők és top menedzserek dilemmáit, de akik igen, azok vergődnek bennük rendesen. Mindenki másnak tanulság: egy C-szintű vezető vagy szakértő szakmai élete és karriermenedzsmentje sem stresszmentes, sőt.

Coach, pszichológus segítségét szerencsére magától értetődő természetességgel kérik, a munkaerőpiaci, iparági ismereteik kiterjedtek és alaposak. Az iparág természetesnek veszi, hogy ott vannak, ahol, meghatározó alakjai az iparági történéseknek. Pont ez akadályozza őket karriertémában. Jól megbeszélik a segítőikkel, hogy változás kellene, aztán maradnak, ahol vannak, inkább más célokat keresnek, mint karrierváltás. Mert szakmai körökben szinte senkiben sem mernek megbízni karrierváltás, állásváltás témában, és emellett klasszikus módon esélyük sincs álláskeresést, karrierváltást indítani. Ez már pont elég probléma ahhoz, hogy ne maradhasson így. Tudja, hogy mit kellene tennie, de nem tudja rászánni magát, hogy megtegye. Ő, aki mindig mindent megold – kivéve ezt.

Évek óta sikeresek, de jönnek a változások évről-évre, nyirbálják a jogköreit, belefeszítik újabb elvárásokba, és lassan belefáradtak ezek kezelésébe. Lehet, hogy 10+ vagy csak 2-3 éve vannak egy helyen, de már sok konfliktus elsimítottak, sok válságot megoldottak, és – bizony szereztek ellenségeket is. Vagy csak ők hiszik, hogy ellenségeik egyes emberek. Mindegy is, akadálynak elég az ilyen hiedelem is, nem kell, hogy valóság legyen. Akik olyan pozíciókról dönthetnek, amikbe ők megfelelőek, azok jó eséllyel ismerik őket. Iparági hír, sajtóhír lenne az ő mozgásuk, és már a váltási szándék gyanúja is kompromittálhatja őket, akár a cégeket is, ahol épp vannak. Ebből ők arra a következtetésre jutnak, hogy ha ilyet elkezdenek, a kocka el van vetve, nincs visszaút. Tehát el sem merik kezdeni.

Innen szép állást váltani… Alább leginkább vezetőkről beszélek, de mindez igaz top specialistákra is. Közös ismérvük, hogy prémium fejvadászok közül is csak néhány meri megszólítani őket. Azok között is lehet már olyan, aki egyszer, évekkel ezelőtt megtette, nem járt sikerrel, ezért már nem próbálkozik. A specialistáról azt gondolják, hogy megfizethetetlenül drága, a vezetőről meg azt, hogy úgysem mozdulna onnan, ahol van. És nem kiálthatja világgá, hogy deeee, mozdulnék, szabadítsatok kiiiii! Szóval, innen szép…

A Nők Lapja botrány karrierszempontból (is): Mikor kell kirúgni valakit?

Hangos a net a Nők Lapja botrányától. Röviden összefoglalva, egyik rovatukban lelki támogatást, tanácsadást lehet kérni tőlük levélben, amit megjelentetnek, és válaszol rá egy… szakértőt akartam írni, de pont az a lényege a botránynak, hogy nem szakértő válaszolt, és nem szakértői választ adott.

Két bántalmazott nő is azt a választ kapta az újságírónőtől, ami szakmailag elfogadhatatlan: áldozathibáztatás, kioktatás, és hogy legyenek kedvesek a bántalmazójukkal. Először csak az egyik ügy pattant ki, majd kiderült: volt már korábban hasonló „szakértése”… Amiket még utána védett is kicsit, megmagyarázva, miért is jó az a válasza, amire még laikusok is azt mondták: felfoghatatlanul káros és szakmaiatlan. A felháborodott kommentek hatására a főnöke, a lap főszerkesztőnője írt egy gyenge „bocsika” levelet, az olvasók pedig azóta is a botcsinálta tanácsadó kirúgását követelik. (Magánvéleményem szerint teljesen jogosan).

Állás két állás között

Nem ékeskedem idegen tollakkal, így a poszt ihletőjének ezúton köszönöm a témát (továbbiakban ő Laci). Most leginkább gondolatkísérletek, fejtegetések következnek, mert ha ideálisként leírnám, hogy így kell, akkor megkapnám, hogy de naiv vagyok, hát ezt itt lehetetlen. Tehát, nem azt írom, hogy így kell, hanem azt, hogy jó lenne, ha így lenne.

Laci, a sokáig állást kereső vezető végül talált, ha nem is vezetői, de nekivaló, jó pozíciót. Támogattam a keresésében, nem is tudom, mennyi időn át, az álláskeresése összesen 9 hónapot vett igénybe. A probléma, amit felvetett, hogy sok helyre egyértelműen a korábbi magas pozíciói miatt nem hívták be, HR-esen szólva „túlképzett”. Majd erre is kitérek egy következő posztban, mert nemrég meg egy HR-es közösségben sikerült erről konfliktusig menő vitáig jutni… De most nézzük az eredeti témát:

Állás két állás között

A vállalatok, munkáltatók bevezették már az interim pozíció fogalmát, ami egy helyettesítő, határozott idejű többnyire vezetői pozíció, amíg az eredeti vezető vissza nem tér egy hosszabb távollétéből. A beugró. Ilyen még közszférában is van, csak nem interimnek hívják, hanem átmeneti kinevezésnek.

Hogyan pályázz életed első vezetői állására?

Ahogy az önéletrajzot, úgy a motivációs levelet is újra kell gondolnunk 2019-ben. A munkaerőhiány, a szakemberhiány valóban nyújt némi pozitív változást a korábbi álláskeresői helyzethez képest, de ezt túlértékelni nem szabad. Az a fajta legyintés, hogy „ó, most könnyen találok új állást, mert mindenhol a munkaerőhiányról cikkeznek” nem fog működni. A jó szakemberek, vezetők nagyon hiányoznak a piacon, ezért a cégek nyitottabbá váltak, és olyan emberből is lehet vezető, aki eddig még nem volt az. Megszűnt az abszurd helyzet, hogy vezetői pozícióra szinte csak vezetői pozícióból lehetett pályázni, így mindenki beleragadt abba a pozícióba, amiben volt. Megjelent emellett egy furcsaság is az álláshirdetésekben: vezetőket keresnek 1-3-5 év tapasztalattal, ami kb. pont ezt a nyitottságot jelenti – vagy persze jelenthet sima kamuzást is, amikor egy betanított adminisztrátori pozíciót is „leader” néven futtatnak, csak jelentkezzen már valaki végre.

Itt az ideje tehát feljebblépni.

Bukott vezető lejjebbadná – ne állást keress, hanem feladatot!

Természetesen a valósággal való bármilyen egyezés a véletlen műve, mint mindig ilyenkor 🙂

Az alábbi történet erőteljesen kapcsolódik előző posztomhoz – az ott az elmélet, ez itt a gyakorlati alkalmazására egy példa.

Egy múltban ambíciózus, történetünk idején épp nagy szakmai kudarc után lévő álláskereső kért segítséget. Magát bukott vezetőként definiálta, aki már kétségbeesetten, mindegy milyen, de azért „ne dobozpakolós állás legyen” alapon keresett állást. Alkotó, szervező, rendszerező, elemző alkat volt. Vezetői múlttal belátta, itt az ideje „lejjebbadni”, és még ehhez az álláskeresési stratégiához is segítséget kért, mert úgy érezte, ez neki sem lelkileg, sem szakmailag nem menne.

Hogyan keress vezetői állást?

Az álláskeresés legkézenfekvőbb módja az álláshirdetésre jelentkezés és a közvetítőkhöz regisztrálás, de a vezetői állások többsége nem itt jelenik meg. Közép- és felsővezetői állásokat ritkán hirdetnek, ill. ha közvetítőt bíznak meg a kereséssel, akkor azok az exkluzívabb irodáknál jelennek meg, akik nem az általános állásportálokon hirdetnek, de talán a saját honlapjukon igen. Azaz őket fel kell kutatni, honlapjaikat figyelni, esetleg úgy beküldeni nekik egy vezetői álláspályzati csomagot, hogy nem is hirdetnek. Mit tehet még a vezető állásra vadászó álláskereső?

Cégen belül

Legegyszerűbb cégen belül feljebb lépni. HR-essel, főnökkel beszélni, a cég belső életével tisztában lenni. Ki mondott fel, ki megy nyugdíjba, a megüresedett helyre lehet-e, hogyan lehet pályázni?

Ez az igazi nehézség: hogyan legyél úgy ideális jelölt egy vezetői posztra, hogy még sosem voltál vezető?

Vezetői álláskeresés

Ellenben az általános nézettel, nemcsak a képzetlen munkaerőnek nehéz állást találnia, van egy szint, ami fölött szintén kiemelt nehézségekkel kell szembenéznünk. Többször kapok vezetőktől, volt cégtulajdonosoktól is megkeresést, hogy segítsek álláspályázati anyagot összeállítani. Náluk is vannak olyan speciális elemek, amelyeket nem találunk meg CV sablonokban, de alkalmazásuk segít a gyorsabb állástalálásban.

Alapvető probléma náluk, hogy a vezetői karrierben minden egyes leépítés, „kirúgás” komoly törést okoz, ami pl. egy ápolónőnél, adminisztrációs állásnál kevésbé gond.