Címke: kiégés-szindróma

Luca-naptár Jobangel módra – február

Februári cikkeim közül nem is annyira az álláskeresésből emelnék ki egy cikket, sokkal inkább a munkához való hozzáállásról. Valentin-nap, mint a szerelem napja alkalmából írtam egy kellemetlen jelenségről: a munkánkat szeretni a közvélekedés szerint rendellenesség. Én, mint munkájában örömöt kereső-találó, IT és telekom iparágban dolgozva technológiákért rajongó ember, ettől eléggé megbántva érzem magam. Manapság (sem) menő szeretni a munkánkat, sőt, mi vagyunk a „gyanúsak”, ami sok baj forrása.

Pedig én hiszem, hogy minél több ember (lenne) elégedett a munkájával, annál kevesebb frusztráció és társadalmi probléma lenne jelen. És ez azon múlik, hogy hogyan áll a társadalom a munkájukat szerető emberekhez, a munka + szenvedély kérdésköréhez. Nem elvenni kell az örömöt attól, akinél megvan, hanem megadni annak, akinek nincs. Ez utóbbihoz az is kell, hogy az a valaki ne áldozata akarjon lenni a munkájának, hanem ő is örömet akarjon tőle. De ezt már körbejártam a most kiemelt cikkben:

Valentin-nap alkalmából: szerelem a munkahelyen

 

A Luca-naptár egy olyan időjárás-előrejelző népi megfigyelés, amit december 13. napjától (Luca névnap) december 24-ig, azaz karácsony első napjáig kell figyelemmel kísérnünk. Minden egyes nap feljegyzik, hogy aznap milyen időjárás volt (pl. száraz, esős, enyhe, fagyos stb.). Eszerint minden hónap időjárása olyan lesz, mint az annak megfelelő nap időjárása a tizenkét megfigyelt napból.

Ennek mintájára egy-két éves áttekintéssel készültem cikkecskéimmel, mától minden nap újraközlök egy posztomat az adott hónapból, ami utólag ránézve valamiért fontosabb, mint a többi. Leginkább az olvasói visszajelzések mentén, és kicsit a nekem fontosabb üzenetek kiemelésének eszköze is ez.

Éés, bekapcsoltam a Linkedin Creator módját, azaz a cikkeim a jövőben a Linkedin cikkek között is elérhetők lesznek… Itt 🙂

 

# # #

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!

Egyetértesz? Vitatkoznál? Hozzáfűznél valamit? Várom szeretettel a kommented!

Ha neked is személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, pályaorientációban, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból, vagy nézd meg hogyan tudok segíteni egy vezetői portfólióval eligazodni az álláskeresés útvesztőiben!  További információkért látogasd meg Facebook-oldalam, vagy kövess a Linkedinen!

# # #

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Valentin-nap alkalmából: szerelem a munkahelyen

A karrierek körüli fejtegetéseim és a Valentin-napi téma közös halmaza a munkahelyi románcok lennének, de bocs, nem erről írok. Mert szerintem egy szerelmi kapcsolat akkor is magánügy, ha munkahelyi, és minden cégnél van erre policy, amivel nekem nincs dolgom.

Más jut eszembe a munkahely és a szerelmesek napja kapcsán, mint emberek szerelmi viszonyaiban illetéktelenkedni. A szenvedély, lelkesedés, jóérzések, élmények és a munka/munkahely viszonya. A kötődést nem említem, alább majd elmondom, miért nem.

A szakmaszeretet és a közvélekedés – szabad-e szeretni a munkánkat?

Sok negatív gondolatot kell itt átfordítani:

– Volt álláskereső, aki azt a tanácsot kapta, hogy ne lelkesedjen túlságosan az állásinterjún, mert akkor kevesebbet fognak fizetni. Jaj. Miért hitte el, hogy a lelkesedés negatív értékkel bír egy munkáltatónál?

– Évtizedekig úgy szocializálódtak „kisemberek”, hogy aki munkát végez, minimum hős, mártír, áldozatot hoz. Ebben a nézetben az a munka, ahol kínlódás van. Ők meg is tesznek mindent, hogy más is kínlódjon:

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

A leggyakoribb beosztotti hiba

Sokat gondolkodtam már azon, mi okozza, hogy a rosszá válik egy állás, pedig a legtöbb munkaviszony úgy indul, hogy mindkét fél örül, megtalálják a közös pontokat, az egyikük egy jó munkahelyet talált, a másikuk egy lelkes, motivált beosztottat. Aztán sok év (néha hónapok) alatt elromlik. Leginkább a párkapcsolatok elromlásához hasonlítható ez a folyamat, amikor a felek elkezdenek nem kommunikálni a problémákról. És azt is tudjuk, hogy a munkaviszonyok megszűnésének leggyakoribb oka a személyes konfliktus a vezetővel. Egyszer már fejtegettem, hogy szólj, ha bajod van, amíg még nem késő szólni. Alább olyan körülményekről írok, amikor már késő…

Csalódott beosztottakkal találkozom sokszor, panaszkodva, kétségbeesve jönnek hozzám, hogy ők mit meg nem tettek a cégért, mindent, de mindent beleadtak. Mégis leépítették, kiszervezték, kiutálták őket, felmondtak nekik. Düh, elkeseredettség, csalódás, és sajnos én is azt fogom mondani nekik: nagyot hibáztak. Először nem értik.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

A kiégés szindróma – Sorozatzáró

A kiégési fázisokat átnézve – ez, ahogy említettem, egy nagyon pesszimista-realista leírás – látszik, hogy a munkahelyi környezetnek, a kollégáknak, a főnöknek, a HR-esnek mekkora felelőssége van egy-egy ember életének alakításában. Bizony, vezetőnek lenni ilyen jellegű felelősséget is takar, HR-esnek lenni pedig elhivatottságot is követel. A kiégés fázisaiban különböző módon kell segíteni a kollégákat, és tudni kell, hogy a hatékony szakmai segítséggel is csak egy fázissal tudod feljebb vinni, utána más módszereket kell találni, ami abban a fázisban lesz hatékony. Ez persze folyamatos odafigyelést igényel, hogy lásd, mikor hol tart, mikor mire van szüksége.

De mint látszik, kollégának lenni is felelősség, lehet, hogy egy ártatlannak gondolt beszólással is elindítasz valakit a lejtőn, vagy éppen egy jó kérdéssel, őszinte érdeklődéssel megmented.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

A kiégés szindróma – 4.

Amikor elérkeztél az előző cikkben taglalt frusztráció fázisába, már, komoly tudású szakember kell ahhoz, hogy segíteni tudjon (jó HR-es, aki odafigyelt pszichológia órán néha elég).

Az is lehet, hogy ebben a fázisban már késő, de hátha mégsem. Minden munkáltató beláthatja, jobb a már bevált munkatársra vigyázni, mint újat találni…

Tudni kell azt is, hogy érdemi segítséggel is csak egy fázissal lehet visszaléptetni a kollégát, egy apátiában lévő embert a frusztrációba, ez azért nem túl nagy perspektíva, tehát ha látunk is fejlődést, ne várjunk azonnal föld felett boldogságtól lebegő, lelkes kollégát a kiégett helyett.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

A kiégés-szindróma – 3.

 A kiégés szindrómához vezető út fázisai

Az első két fázis még csak a káros-kóros helyzetek esélyét hordozza magában, de irányt szab a továbbiaknak. A további fázisok pedig az alábbiak:

3. Rutin állapot

Én „fogmosás-fázisnak” is hívom, mert gyakorlatilag úgy végzed a munkád, mint a fogmosást, ha nem figyelnek oda arra, hogy jól érezd magad a munkádban. Minden nap ugyanúgy csinálod, semmi extra, megcsinálod, mert kell, de nyilván nem is fáj, nincs is benne sok öröm. Azaz, rutinszerűen végzed a feladataidat, jól és pontosan, de nem igazán teszel már hozzá semmit. Meguntad, kicsit már belefáradtál abba, hogy újíts, de azért még „elvagy” benne, ha nem lenne, hiányozna is.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

A kiégés-szindróma – 2.

A kiégés szindrómához vezető út fázisai

A következő 2 részben egy olyan kiégési folyamatot nézünk végig együtt, amikor tényleg el tud romlani minden. Az eleje még nem vészes feltétlenü, de már vannak intő jelek. És persze néha igencsak rosszra fordulnak a dolgok már itt is. Fázisonként írok arról is, mit kérhet a munkavállaló segítségnek, mit adhat a cég, hogy ne legyen belőle kiégés.

1. Kezdő állapot

Ideális fázisnak is hívják, de ahogy én tapasztalom frissen állást kapottaknál, nem annyira ideális ez… A lelkes új kolléga belép a céghez, tanulni akar, pörög, bizonyítani szeretne. Ez is egyfajta stressz, a megfelelési kényszer szorongást okozhat, és sokat ront a helyzetén az a munkavállaló, aki ezt a szorongást nem tudja elengedni (nem elfojtani kell!!!). Az így keletkezett stressz akadályozza a jó teljesítésben, és már az elején elbukhat (néhányszor meg is történik). Figyelj erre, bízz magadban! Tudd, hogy azért választottak téged, mert megfelelőnek tartanak, úgy gondolják, hogy meg tudod tanulni, el tudod végezni, amit kell. Ennek tudatában nem kell stresszelned, szoronganod. Légy kíváncsi, merj kérdezni, most még ne ötletelj (hacsak nem kérik kifejezetten), hanem figyelj, tanulj! Próbáld megismerni a cég egészét, tudd meg, ki mivel foglalkozik, milyen feladatbeli probléma esetén kitől kell segítséget kérni. Térképezd fel a kapcsolatokat, ki kivel van baráti viszonyban, ki kit utál… Ezek fontosak lehetnek a beilleszkedéshez.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

A kiégés-szindróma – 1.

Nemrég írtam arról, hogyan érdemes állásinterjún tálalni a személyes konfliktus miatti felmondást. Hogy mi vezethet személyes konfliktusokhoz, annak sok oka van. A kiégés (burnout) szindróma tünetei például sokszor okoznak olyan helyzeteket, amiket hétköznapi kifejezésekkel csak „meghülyült”, „elszállt magától”, „elege lett” és hasonlóan írunk le.

Furcsa folyamatnak tűnik, hogy mikor megérkezik egy új kolléga, a cég is, az újonc is boldog, szorgalmas, jól beilleszkedik, jól dolgozik, majd pár év után ugyanez a munkatárs lusta, hanyag, esetleg rossz modorú valaki lesz, aki utál bejárni dolgozni, és persze a cég sem rajong már azért, hogy ilyen alkalmazottja van. A magyarázat a kiégés (vagy tudományosabban kiégés-szindróma, burnout)

De kik és miben hibáznak, hogy ez megtörténik? Egy-egy állásban nem törvényszerűen fog kiégni, hitehagyottá válni a munkavállaló, nagyon sok múlik a munkahelyi környezeten, vezetőkön is – nemcsak a munkavállalón magán. Hogyan jutunk el ide, mikor mi történik, kinek mit kell tennie, hogy jól végződjenek a dolgok. Ez a cikksorozat erről fog szólni.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!