Címke: munkajog

Előző írásomat folytatva ismét az új Mt-ről, pontosabban arról fogok írni, miként is lehet együtt élni ezzel a változással, mit tudunk tenni azért, hogy ne legyünk teljesen vesztes helyzetben. Legutóbb bemutattam, hogy az új foglalkoztatási formák megjelenése előnyös is lehet bizonyos helyzetekben. Érdemes megnézni a Mt-nek a szellemiségét is. Milyen elvek mentén szabályoz, miért állítom azt, hogy ad és elvesz, illetve milyen a szellemisége? Ars poeticája talán így fogalmazható meg: csak a legszükségesebbnek ítélt mértékben szabályoz és korlátozza a vállalkozás szabadságát. Új elemként jelenik meg, hogy mindkét félnek vannak gazdasági és szociális érdekei, melyeket figyelembe lehet/kell venni, vagy figyelembe fog venni a bíróság (pl.: kártérítési esetekben). Másik, véleményem szerint fontos elem a méltányosság elve, ami a PTK-ban és külföldi jogban ismert volt, de itt is megjelenik (pl. szabadság kiadása, vagy átirányítás esetén).

Az új Munka Törvénykönyve, más néven a 2012. évi I. törvény, pár hete lépett életbe. Az egyszerűség kedvéért, a továbbiakban Mt-nek fogom említeni. Úgy gondolom, soha sem késő kicsit összefoglalni a legfontosabbakat, illetve azt, ez mit is jelent a való világban. Azonban a kis összefoglalómat 4 részre kellett bontanom, annyira sok lett. Ami a valós életre kifejtett hatást illeti, rá kellett jönnöm, hogy sok esetben ezt ma még senki sem tudhatja, mert a munkaügyi bíróságok belátására lesz bízva meghatározni mit is jelent egy-egy fogalom, amire a Mt hivatkozik. Előttem már sokan sokféleképpen leírták a változásokat, én arra szeretnék vállalkozni, hogy egy HR-es mit lát ebből, illetve a tanulmányai során milyen következtetései lettek, miként fog hatni ez a munkaügyi kapcsolatainkra. De ne menjünk ennyire előre…