Önkéntes programozó kerestetik!
INGYENES segítséget szeretnék kérni:
Önkéntes kerestetik!
Van egy vak szoftverfejlesztő ismerősöm, aki megint álláskeresésben van. A problémáját én nem tudom igazán jól feloldani, mert álláskeresési szempontból jól csinálja, amit csinál. Megírja a pályázatot, leköveti, végigmegy folyamatokon, megfelel személyiségteszten, de csak nem jön össze. Az ő leírása a problémáról, amiben a segítségeket kérem – önkéntes kerestetik:
„1. Szeretnék találkozni és leülni személyesen konzultálni egy aktív (látó) szoftverfejlesztővel, olyannal, aki nagyjából a C/C++ vonalon mozog (tehát nem webes jellegű témákkal, vagy SQL-alapú dolgokkal foglalkozik). Közel, s távol nem ismerek ilyen embert. A konzultációtól max. annyit várok, hogy az ott átbeszéltek segítenének nekem finomhangolni a próbálkozásaimat, orientálódni a piacon, kicsit jobban belőni a realitásokat, felcsípni egy-két információmorzsát
mondjuk a trendi fejlesztői munkamódszerekről (utolsó munkahelyemen nem voltak munkamódszerek, legtöbbször az „ahogy esik, úgy puffan” elv érvényesült). És ha ebből a várakozásomból bármi is megvalósulna, az nagyon sokat számítana nekem. Sok az infóm, meg a tapasztalatom, de
sokszor infó hiányában vadul tippelnem kell (az előző munkám elég atipikus fejlesztői tevékenység volt, sok pozihoz nem visz közelebb, amit ott tapasztaltam), ezért is van az, hogy irtó sok apróságnak tök egyedül kell utánanéznem, ami mi tagadás rendkívül energiafelemésztő fizikailag és lelkileg is.”
Tekintettel a helyzetére, ő az egyik olyan „ügyfelem”, akit mindig ingyenes konzultációkkal segítek, mert hiszem, hogy az az ember, aki a nehézségei ellenére jogász lett, angol fordító lett, majd most szoftverfejlesztőként is megállta a helyét, megérdemel minden segítséget.
A jelentkezéseket a jobangel.hu@gmail.com-ra várom, és tekintettel a karitatív jellegre, szeretnék minél több megosztást is kérni.
Arról, hogy hogyan dolgozik ő, itt írtam régebben:
http://jobangel.blog.hu/2017/03/15/a_mai_informatika_egy_teljesen_vak_fejleszto_szemevel_iii
A mai informatika egy teljesen vak fejlesztő szemével III.
Laci
Vakok irodai munkájáról szóló cikksorozatom utolsó darabja Dr. Papp Lászlótól (előző részek itt és itt) , aki mint szoftverfejlesztő a fejlesztés vakokat segítő specifikumairól is komoly ismeretekkel rendelkezik. Remélem, a szakmabelieknek hasznos információkkal szolgál, és esetleg a jövőbeli fejlesztések ezáltal is jobban használhatók lesznek a vakok számára is. Az alábbiakból többnyire a kötőszavakat és mellékneveket értem csak 🙂 így ha esetleg kérdésetek van, szívesen továbbítom azokat Lászlónak, aki érdemben tud válaszolni.
A mai informatika egy teljesen vak fejlesztő szemével II.
Folytatva a vakok irodai munkáját leíró előző cikkem, most néhány olyan konrétum következik, amit a vállalati rendszergazdáknak is érdemes tudni. Milyen képernyőolvasók, milyen appok, milyen technológiák szükségesek az ő hatékony munkájukhoz? Jó hír: ezek ingyenesek.
———————-
Íme a II. fejezet tehát Dr. Papp László, vak szoftverfejlesztő billentyűzetéből:
A következő képernyőolvasókat használom: NVDA for Windows, Orca for Linux, Talkback for Android, VoiceOver for iOS, ezek mind ingyenesek és a VoiceOver kivételével nyílt forrásúak is, a VoiceOver viszont minden iOS-t, vagy ebből származó rendszert (TvOS, Watch OS) futtató eszközön beépített lehetőségként érhető el.
Az op. rendszerek alapvető funkciói és a ma már szinte mindenki által használt alkalmazások (irodai csomagok, levelezők, böngészők, népszerű csevegők) alapfunkciói általában jól használhatók velük. Nagy kivétel a Windows telepítője, ami teljesen használhatatlan, nem beszél. A Mozilla termékei viszont nemcsak jól, hanem egyenesen kitűnően használhatók. Egyébként egy adott program használhatóságát képernyőolvasókkal angolul az „accessibility”, vagy „screen reader accessibility” szavakkal szokták leírni, amit magyarra „akadálymentesség”-nek szoktak fordítani, vagy ha a használhatóságot növelő programbeli beállításokról van szó, akkor „kisegítő lehetőségek”-et írnak magyarul.
Az alapszoftvereken kívül ezernyi appot használtam már. Használhatóságuk igen változó, sok tényezőtől függ és legtöbbször előre nem jósolható meg, még a program kinézete alapján sem feltétlenül, a kiválótól a használhatatlanig minden van. Az appok használhatóságáról három általános szempontot tudok megfogalmazni:
– Ha egy app az adott op. rendszer beépített, alap user interfész (UI) toolkitjét, widget-eit használja, akkor általában jól használható lesz. Minden custom widget, vagy UI elem és főleg minden third party UI megoldás meredeken ronthatja a használhatóság esélyét. Példa erre: Linuxon a GTK-ra és QT-re épülő appok jól használhatók, míg Windows-on a GTK-sok teljesen használhatatlanok, a QT-seknél pedig néhány fordítási opciótól függ a dolog: pl. a VLC médialejátszó jól használható, a Telegramm for Windows kliens viszont használhatatlan, a web kliensük használható helyette, ami nagyon jól működik.
– A használhatóságot nagyban javítja, ha egy app billentyűparancsokat is rendel funkcióihoz.
– A HTML-alapú megoldások általában kifejezetten jól használhatók (hacsak nem használnak a szabványostól gyökeresen eltérő web controlokat, vagy nincs túl sok egymásra ható, dinamikusan változó elem, mint pl. a Facebook és a Linkedin asztali verziójánál – helyettük a mobil verziót használom), viszont a Java appoknál még a többi appnál is jóval többet számít, hogy milyen UI toolkittel és UI megoldásokkal írták meg azokat. Szomorú példa erre az elektronikus közigazgatásban és ügyintézésben alapvető fontosságú általános nyomtatványkitöltő keretrendszer (ányk). Ezt a Java appot az AWT nevű UI toolkit-tel írták, ami jó választás, és a program jó része jól is kezelhető, kivéve a legfontosabb részt: az űrlapkitöltő vezérlőelemet, ami egy custom elem, amiből nem olvas semmit a képernyőolvasó. Ez a teljes ányk-t érdemben használhatatlanná teszi vakon.
A cikksorozat további részei:
###
Ha személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, válogass tematikus szolgáltatásaimból vagy online konzultációért írj a jobangel.hu kukac gmail.com-ra!
A mai informatika egy teljesen vak fejlesztő szemével – alapvető tudnivalók
Az álláskeresés még egy teljesen egészséges ember számára is sok nehézséget – trendibben kihívást – jelent, de ha valamilyen egyéb nehézséggel is küzd az álláskereső, például vak, szinte reménytelennek tűnik a helyzete. De nem az! Az alábbi leírást Dr. Papp László, egy vak szoftverfejlesztő készített, akinek én is segítettem pár álláskeresési tanáccsal. Az álláskeresése nehézségét leginkább az adta, hogy a cégek nem tudták elképzelni, hogyan lehet egy vak emberrel úgy együttdolgozni, hogy az mindenki számára kényelmes és hatékony legyen. Ezért László minden tudnivalót összeszedett annak érdekében, hogy ezzel is segítsen mind a szoftverfejlesztő cégeknek, mind a vak vagy csökkentlátó sorstársainak. A teljes írást 3 részletben, szerdánként fogom publikálni. Az írás rövidített, interjús változata az ITBusiness-ben is megjelent, de terjedelmi korlátok miatt sokminden kimaradt belőle. Íme tehát az első teljes fejezet László írásából, az alapvető tudnivalókkal arról, mi kell egy vak munkatársnak az irodai munkához: