A mai informatika egy teljesen vak fejlesztő szemével – alapvető tudnivalók
Az álláskeresés még egy teljesen egészséges ember számára is sok nehézséget – trendibben kihívást – jelent, de ha valamilyen egyéb nehézséggel is küzd az álláskereső, például vak, szinte reménytelennek tűnik a helyzete. De nem az! Az alábbi leírást Dr. Papp László, egy vak szoftverfejlesztő készített, akinek én is segítettem pár álláskeresési tanáccsal. Az álláskeresése nehézségét leginkább az adta, hogy a cégek nem tudták elképzelni, hogyan lehet egy vak emberrel úgy együttdolgozni, hogy az mindenki számára kényelmes és hatékony legyen. Ezért László minden tudnivalót összeszedett annak érdekében, hogy ezzel is segítsen mind a szoftverfejlesztő cégeknek, mind a vak vagy csökkentlátó sorstársainak. A teljes írást 3 részletben, szerdánként fogom publikálni. Az írás rövidített, interjús változata az ITBusiness-ben is megjelent, de terjedelmi korlátok miatt sokminden kimaradt belőle. Íme tehát az első teljes fejezet László írásából, az alapvető tudnivalókkal arról, mi kell egy vak munkatársnak az irodai munkához:
– Alapvető munkaeszközöm a képernyőolvasó program, ez beszéddel tolmácsolja nekem azt, amit egészséges emberek látnak a képernyőn, kijelzőn. Hihetetlenül sokat tudnak segíteni, de korántsem pótolják az elveszett látást, egyes esetekben a személyes segítség kérése kikerülhetetlen. (Jobangel megjegyzése: Tehát munkáltatóként gondolj arra, hogy a vak kollégának kelleni fog egy jóminőségű fejhallgató, mert folyamatosan hallgatnia kell a felolvasószoftver beszédét)
– A képernyőolvasók kizárólag szöveges információkat tudnak tolmácsolni. A szöveg attribútumai (betűméret, betűtípus, szín stb.)és a szöveg elrendezése általában lekérdezhető, de nem minden programban. Ha egy képen van szöveg is (pl. screenshot), az karakterfelismeréssel (OCR) elolvasható, de ennek megbízhatósága már nagyon változó. Ha nincs a képen, vagy grafikus elemben szöveg, vagy azon kívül más lényeges is van rajta, segítséget kell, hogy kérjek, hacsak nem írtak hozzá leírást ún. helyettesítő szöveggel (pl. a HTML-nél az alt tag szolgál erre).
– A képernyőolvasók nem intelligensek, ezért beállításokkal, esetleg speciális scriptekkel lehet és kell nekik megmondani, hogy adott helyzetben nekem mi a legfontosabb infó, amit hallani akarok. Ez nemegyszer időigényes folyamat, főleg amíg egy szoftver új nekem, vagy ha vizuálisan nagyon összetett. Ehhez az utóbbi esetben látó ember segítségére is szükség lehet. Maguk a képernyőolvasók fejlesztői is írnak app-specifikus scripteket, de csak a szinte mindenki által használt appokhoz.
– A beviteli eszközök közül messze a leghatékonyabb és leggyorsabb a billentyűzet. A képernyőolvasók számos saját billentyűparancsot is definiálnak, amikkel olyan funkciók is elérhetők, amik egyébként csak egérrel mennének. Az érintőképernyős eszközök kezeléséhez a képernyőolvasók komoly támogatást nyújtanak, így ezek jól használhatók: a képernyőolvasók saját mozdulatokat vezetnek be nemegyszer a megszokott mozdulatok helyett a hatékony kezelés érdekében. Pl. a kijelző megérintése, vagy az ujj lassú mozgatása nem aktivál semmit, hanem „csak” felolvassa azt a szöveget, ami az ujjam alatt van, így feltérképezhetem a kijelzőt. Az aktiválás dupla koppintással megy. Érintőképernyős eszközöknél nagyon jól jön a diktálás funkció (pl. iOS 8-tól magyarul is működik, mégpedig szinte ijesztően jól) és a kézírásfelismerés. Bár a képernyőolvasók meg tudják mondani, hogy milyen szöveg van az egérmutató alatt, ez nem működik megbízhatóan minden programban, ezért egeret csak végső esetben használok, általában ott pihen az asztalon érintetlenül.
– A képernyőolvasók fejlesztése legtöbbször lassabb, néha jóval lassabb, mint ahogy az informatika fejlődik, pedig a képernyőolvasók fejlesztői igen serényen dolgoznak. Ennek fő oka az, hogy a világon nagyon kevés ember foglalkozik ezzel a területtel, és ami ennél sokkal nagyobb baj, döntő többségük maga is vak. A képernyőolvasók fejlesztése a vak emberek belügyévé vált. Ez azért alapvető gátja a fejlődésnek, mert ahhoz hogy a képernyőolvasók tudása naprakész maradjon, esetleg még nőjön is, elengedhetetlen lenne, hogy az ezzel foglalkozó fejlesztők jó része saját szemével is lássa azokat a vizuális interfészeket, amiket beszéddel kéne tolmácsolni a vak felhasználóknak. Ezen a régóta fennálló helyzeten csak az változtatna, ha minél több tehetséges, motivált, látó programozó kapcsolódna be ebbe a munkába, akiket persze jól meg is tudnának fizetni, de ez sem egyszerű ebben a szférában. A képernyőolvasókat fejlesztő csapatokban a látók és vakok aránya az optimális fejlesztéshez szerintem legalább 2:1 kellene, hogy legyen. Mivel régóta ismerem ezeket a korlátokat, én megmaradtam annál, hogy szabadidőmben, közreműködőként járulok hozzá a képernyőolvasók fejlesztéséhez, de fejlesztői munkám teljesen más, kicsit sem kapcsolódik ehhez a témához.
A cikksorozat további részei:
———————
Ha személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, válogass tematikus szolgáltatásaimból vagy ingyenes online konzultációért írj a jobangel.hu kukac gmail.com-ra!
Din Serpahis
mondta:Érdekes, lényegében az ITban a designereket leszámítva a fejlesztői pozíció az amihez leginkább látni kell a képernyőt. Vannak olyan pozik, pl architect, BA, PM ahol szerintem sokkal egyszerűbb dolguk lehet.
Untermensch4
mondta:@232323: Dehogynem lehetsz modell rentábilis módon. Milyen a dívány-kompetenciád? 🙂
float
mondta:Én is vak vagyok, és anno itt kaptam segítséget, pontosabban jobangeltől tanácsot milyen lehetőségek vannak, látássérültként az IT területen elhelyezkedni. Felnőttként vesztettem el a látásom, sitebuilderként dolgoztam előtte. Persze rendszermérnök vagy frontend fejlesztők nem leszünk – érthető okok miatt. De a backend nyitott lehet nekünk is. Ha mégse, akkor még mindig ott van a modell pálya…:)
Várom a cikk folytatását!
Rajzok a diliházból (törölt)
mondta:@232323: szerintem is kár volt olyanba szólni, amiről fogalmad sincs. Személyesen ismertem olyan fejlesztőt, aki ugyan valamennyit látott, de vakvezető kutyával járt, tehát sokra nem ment a látásával. És jól végezte a munkáját. Igaz, ehhez kellett egy olyan munkaadó is, aki tudta pár dologban segíteni.
Egyébként nézz meg egyszer közelről, élőben, vakolat nélkül egy modellt! Szörnyen néz ki a legtöbb.
flamer
mondta:@232323: Jól van, hülye vagy. Egy vaknak vagy súlyosan gyengénlatónak pont ezen a területen alig van valami hendikepje, tényleg baromi jó munkaerők tudnak lenni – sőt, vannak olyan munkakörök, ahol lehet, hogy ki se derül, hogy nem látnak.
232323
mondta:Keressenek olyan melót, ahol nincs ekkora hendikep. Ez van srácok. Én sem vagyok modell és sose lesz annyi smink meg fotosopp a világon hogy rentábilisen az lehessek – akármennyire is szeretnék.