A „hagyományos” állásbörzéken való megjelenésről, a rá való felkészülésről az előző börzés szezonban írtam itt és itt, ám az online, virtuális állásbörzék is egyre terjednek, érdemes rájuk figyelni. Költséghatékonyabb, időtakarékosabb, és jobban kezelhető offline megfelelőinél.
Néha panaszkodnak jelöltek, hogy egy szakmai kiválasztáson végigmentek, kiválasztódtak, aztán „a hülye, HR-es megfúrta”. Ezzel szemben tudni kell, hogy a HR-esnek nincs vétójoga egy ember alkalmazásában (pl. mert nem ő fog dolgozni vele napi szinten), így valószínűleg összetettebb úton jutottak a „mégsem” döntésig. Jól működő szervezetben erős a törekvés az objektív kiválasztásra. Foglalkoztam ezzel már…
Nagyobb cégek egyre több dolgot ígérnek, ajánlanak – végül szerencsére adnak is – egyes munkavállalóiknak, mert a lojalitás erősítése, a folyamatos motiválás már a cég HR-stratégiájának részévé válik egyre több helyen. Ez örömteli, de van egy komoly árnyoldala is a munkavállaló számára. Amikor megtörténik a béralku, akkor még „csak” cafeteria-elemek, autó korlátlan magánhasználattal, telefon-flotta stb….
Most megint erős felindulásból írok, mert a mostanában szinte mindegyik nekem küldött CV-nél le kellett írnom, hogy adatlap-problémák vannak benne. Az önéletrajzok szövegszerkesztéséről írt kisokosomat is szinte mindenkinek be kellett linkelnem, és lehet, hogy hiba volt, hogy nem sokat írtam az adatlap használatáról benne, tehát most pótolom.
A „HR-es hülye, az állásinterjú hülyeség, nincs is szükség HR-re” tételek egyik bizonyítása az álláskeresők részéről az szokott lenni, hogy mindig ugyanazt kérdezik tőlük az interjúkon, sablonos kérdéseket kapnak, látszólag értelmetlenül, mert ezekre csak sablonokkal lehet válaszolni. Ha megértjük, miért kell ugyanazt és ugyanúgy kérdezni, miért van kérdéslista és mit jegyzetel az interjúztató, talán az…
Megtörtént eset adta az ihletet a mai posztomhoz: Felhívtak egy jelölt által megadott referenciaszemélyt, az érdeklődő „Álláskereső Péterről” szeretett volna megtudni pár információt. A referenciaszemély döbbenten válaszolt, hogy sosem dolgozott „Álláskereső Péterrel”, fogalma sincs, ki az. Az érdeklődő nem adta fel – mert fontos volt neki a jelölt – tisztázták évszámok, munkahelyek és egyéb, jelölt…
Gajdos Tamással történt mindez, hivatalos hír itt pl. Nem is az ő személyes története miatt írnék erről, hanem a tanulságok miatt. A történet összefoglalva: a híradós műsorvezető nem ért be az élő műsor kezdetére, így a híradó 30 perc helyett 14 perc lett, és még így is rosszul sikerült, hiszen felkészülni sem volt ideje. E…
Amikor azt írom, hogy a hobbijait írja bele mindenki az önéletrajzba, akkor sokan visszakérdeznek: ez miért jó? Hát nem a magánélet része? Egyáltalán mi köze hozzá a HR-nek? De igen, a magánélet része, és nem muszáj megosztani a HR-esekkel, ha nem szeretnéd. Na de miért is ne szeretnéd megosztani bárkivel, mi a kedvenc időtöltésed? A…
„Hosszú és különös tapasztalatokkal teli életem alatt megtanultam, hogy az embereket hagyni kell a maguk módján élni. Hiábavaló és téves erőlködés őket kierőszakolni abból, amit tapasztalniuk kell, mert akkor megkeresik maguknak másutt ugyanazt a helyzetet. Nem mondom, sok önuralom kell hozzá, tehetetlenül nézni, mint rohan valaki a vesztébe saját akaratából, minden figyelmeztetés ellenére… de idővel…
Megdöbbentett a hír, hogy az X-faktorban hörgő szolfézstanárnőt kirúgták, mégpedig produkciója okán (cikk az ügyről pl. itt). A produkciója ugyan nekem sem tetszett, de eszembe sem jutott, hogy ezért az állását is elvesztheti a hölgy. Ráadásul a zsűri bizalmat szavazott neki, így gyakorlatilag sikeres volt, most mégis úgy fest, rosszul jött ki belőle. (Persze, ha…
