Állásinterjúk fajtái 2.
Folytatás múlt hétről, amikor az egyszerűbb interjúfajtákat vettem végig. Most a nehezebbek jönnek.
Többkörös interjú
Ilyenkor úgy tervezik meg a felvételi folyamatot, hogy több találkozó is legyen a jelölttel. Egy standard kör a szakmai vezetővel és a HR-essel külön-külön időpontban, több nap eltéréssel.S kettő sorrendje függ a cégtől, pozíciótól, egyéni helyzettől. Ezek általában strukturált interjúk, és a HR-es egészen másra fog koncentrálni, mint a szakmai ember. A szakmai ember értelemszerűen a szakmai tudásodra, elhivatottságodra, szakmai kapcsolataidra lesz kíváncsi, közben eldönti, szimpatikus vagy-e, személyiséged megfelelő-e számára. A HR-es a személyiségre, a motivációs lehetőségekre, a lojalitási hajlandóságodra, a beilleszkedési esélyeidre fog koncentrálni, ehhez kapcsolódóan fog kérdezni. Fizetésről biztosan mindketten fognak kérdezni, érdemes egyformát mondani…
Konfliktuskezelés állásinterjún
Az állásinterjú-technikák időnként meglehetősen otrombák. A helyes hozzáállás, hogy aki ilyen módszerekhez nyúl, annál gondoljuk át alaposan, akarunk-e vele dolgozni a jövőben. Stresszinterjúnak próbálják hívni azt a fajta interjúztatást, amikor a lehető legtöbb kellemetlen helyzetbe hozták szegény jelöltet, hogy lássák, hogyan reagál. A módszer szakmaisága erőteljesen megkérdőjelezhető, de álláskeresőként inkább a konkrét helyzet kezelésére kell felkészülnünk.
Minden állásinterjú stresszinterjú
Nemrég éles vita bontakozott ki itt a blogon a kommentekben arról, hogy az általam idétlennek és feleslegesnek ítélt kérdésnek (Miért Önt kellene felvennünk?) igenis lehet értelmes célja, mégpedig, hogy a jelöltet lássuk, hogyan „működik” stresszhelyzetben. Eléggé megdöbbentem, hogy pont álláskeresők látták így a kérdést, miközben nem valószínű, hogy szeretnének egy stresszinterjún jelöltként részt venni, vagy akár erre a kérdésre válaszolni.
A tankönyvi definíció szerint a stresszinterjú az állásinterjú egy fajtája, amely során az interjúztató célja az interjúalany stresszhelyzetbe hozása, hogy képet alkothasson annak stressztűréséről és a stresszhelyzetben alkalmazott reakcióiról.
Miután én is ültem már az álláskeresés mindkét oldalán nem keveset, úgy gondolom, hogy ez nem ad valós képet a jelöltről, nekem személy szerint etikai problémáim is vannak vele, így szükségtelennek tartom. Abból indulok ki, hogy az állásinterjú, sőt az egész álláskeresési folyamat stresszhelyzet a jelölt számára.