Állásinterjúk fajtái 2.

Állásinterjúk fajtái 2.

Folytatás múlt hétről, amikor az egyszerűbb interjúfajtákat vettem végig. Most a nehezebbek jönnek.

Többkörös interjú

Ilyenkor úgy tervezik meg a felvételi folyamatot, hogy több találkozó is legyen a jelölttel. Egy standard kör a szakmai vezetővel és a HR-essel külön-külön időpontban, több nap eltéréssel.S kettő sorrendje függ a cégtől, pozíciótól, egyéni helyzettől. Ezek általában strukturált interjúk, és a HR-es egészen másra fog koncentrálni, mint a szakmai ember. A szakmai ember értelemszerűen a szakmai tudásodra, elhivatottságodra, szakmai kapcsolataidra lesz kíváncsi, közben eldönti, szimpatikus vagy-e, személyiséged megfelelő-e számára. A HR-es a személyiségre, a motivációs lehetőségekre, a lojalitási hajlandóságodra, a beilleszkedési esélyeidre fog koncentrálni, ehhez kapcsolódóan fog kérdezni. Fizetésről biztosan mindketten fognak kérdezni, érdemes egyformát mondani…

A jelöltekkel való minimum két kör után még lesz egy végső kör, jó eséllyel ez a harmadik alkalom (bár vettek már fel engem 7 kör után, tehát legfontosabb a türelem…), itt már csak 2-3 jelölt marad fenn a szűrőn, akikből egyet kiválasztanak. Az ilyen folyamatok nagyon elhúzódnak, 2-3 hónapig is tarthat, de kitartás! Néha pont azért nyer valaki, mert a többiek már feladták.

A most következők se nem egyszerűek, se nem jók az álláskeresőknek, de talán tudok némi segítséget adni a nehézségek legyőzéséhez ezzel is.

Csoportos interjú

Az egyik motivációja a cég részéről az időmegtakarítás, ami nem egy jó indok, mert ha pont új kolléga kiválasztására sajnálják az időt, akkor mire nem? A másik motiváció még ennél is idétlenebb, a jelöltek nyílt versenyeztetése. Szegény cég Assesment Centere? Az én véleményem szerint semmiképp sem pozitív, de még ezen belül is vannak további súlyosbító tényezők:

– Nem is állásinterjú, csak állástájékoztató. Tipikusan könnyű fizikai munkáknál tájékoztatják a jelölteket, erre a fele elmenekül, a többivel egyesével leülnek beszélgetni, de már csak a gyakorlati kérdésekről, mint fizetés, mikor tud kezdeni stb.

– Botcsinálta AC szervezőként próbálnak pár feladatot összehozni, amit csoportot alkotva kell a jelölteknek megoldani. Előkerülnek a domináns vagy beosztotti szerepek, esetleg az alkalmazkodási hajlandóság, amik majd moderáció híján valamit mutatnak. Tekintve, hogy ugyanazért az állásért küzdenek emberek, semmiképp sem lesz valós, bármit látnak is…

– A legalja ennek a módszernek, amikor nyíltan alkudoznak a jelöltek egymás előtt a fizetésekről. Ilyenről kaptam már beszámolókat, a helyzet gyakorlatilag kezelhetetlen, ha nem akarsz lefelé licitálni egy állásért. Miért is akarnál?

  • Figyelem! Nem keverendő össze ez a kétes csoportos állásinterjú módszer a csoportos tesztíratással. Az teljesen rendben van, ha egy nagy cég HR-osztálya különböző pozíciók jelöltjeit teszteli egyszerre írásbeli tesztekkel, és 30-40 ember írogat egyszerre. A következő lépéseket úgyis az dönti el, hogyan teljesítettél a teszten.

– Akkor van értelme a csoportos interjúnak, amikor valóban csoportot keresnek, tehát nem egy állás van nyitva, hanem pl. új üzletág első fecskéit keresik. Ilyenkor egy jól felépített csoportos interjúval lehet kitalálni, hogy a résztvevők között melyik jelölt milyen szerepet kapjon a csoportban. Ki legyen a vezető helyettese pl. és kik legyenek az operatív emberek. Ki való ügyféllel való csevegésre, ki az, aki inkább backoffice. Ilyen gyakorlati példát csoportos állásinterjúra még nem láttam, de külföldi oldalakon olvastam róla… Tehát, bármennyire is lejáratott ez a módszer, zsigerből ne utasítsunk vissza egy csoportos interjút, hátha más is olvasta az adott cikkeket, és véletlenül jól fogja csinálni még itt, Magyarországon is 🙂

Stresszinterjú

A legelképesztőbb, legembertelenebb módszer, nem is értem azokat a cégeket, akik ehhez nyúlnak. A jelölt amúgy is stresszben van, izgul a jövőjéért, megélhetéséért, karrierjéért, koncentrál, hogy jól teljesítsen, és akkor még külön lelki nyomás alá helyezik. Azért is szükségtelen ez, mert állásban sosem kerül ilyen helyzetbe, ezért bármit is próbálnak ezzel tesztelni, az nem lesz valós helyzet. Egy ordítozó ügyfél megnyugtatása pl. teljesen más helyzet, mint egy állásinterjú. Lelki nyomás mindkettő, de mégiscsak teljesen más… Egy régebbi beszámolón hallottam, hogy a jelöltet még lopással is megvádolták, hogy lássák, mi a reakciója. Akarunk-e olyan cégnél dolgozni, ahol ilyen a hangulat? Ezt persze mindig azzal próbálják a cégek magyarázni, hogy dehát bírni kell a stresszt… Én meg meg szoktam kérdezni, hogy és mit tesznek azért, hogy a munkavállalókra nehezedő stresszt csökkentsék? Többnyire semmit.

Tehát, ha valaki bunkó, utálatos veled állásinterjún, lehet, hogy egyébként nem ilyen, csak stresszinterjúzni próbál. Bármelyik verzió igaz is, a cég maga nem biztos, hogy a legjobb választás, így jól teszed, ha megvéded magad. Nyugodtan jelezd, hogy neked ez a hangnem nem felel meg, mert mit is veszíthetsz? Vagy egy bunkó főnököt, vagy egy céget, akinek ennyire futja szakmai kiválasztás területén, pénzben, odafigyelésben, szakmai hozzáállásban.

Írj te is!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Mások mondták:

  1. jobangel
    mondta:

    @kukatr: Ill. a téma olyan gyorsan megihletett, hogy már meg is van:

    jobangel.blog.hu/2016/09/14/tudnivalok_telefonos_allasinterjuhoz

  2. jobangel
    mondta:

    @kukatr: Még nincs, de köszönöm a témát, hétfőn már lesz 🙂

  3. kukatr
    mondta:

    A telefonos interjúkról van írásod? Mostanában lesz egy pár (kettőn már túl is vagyok), minden tanácsnak örülnék. 🙂

  4. Circus
    mondta:

    @jobangel: tehát semmi értelme, ahogy gondoltam… 🙂

  5. jobangel
    mondta:

    @bbalintus: Az assessment centerek inkább tudnak ilyen körülményeket teremteni, de még az sem igazán valós. Pl. a napi munkádban, ha valamit nem tudsz, van hová nyúlni: kollégák, gugli, szótár, kézikönyv stb. Az AC-n nincs. Az AC-n leblokkol a többség, ha nem tud valamit, a valós munkában egy 5 perces mellékvágánnyal a helyére kerül.

  6. bbalintus
    mondta:

    @jobangel: Jogos, csak próbálom megérteni hogy mi lehet ennek az egésznek az eredeti szándéka. Ha a pályázó személye van támadva vagy kompromittálva, az tuti zsákutca. De ha egy olyan stresszes helyzet van létrehozva, amiben nem a személye van támadva, hanem kénytelen mondjuk időnyomás alatt döntést hozni, sok mindenre egyszerre figyelni, stb, az esetleg működhet. Ez a szintű felkészülés a pályáztatónál viszont “drága”, tehát csak nagyon kulcspozíciókhoz van értelme.

  7. jobangel
    mondta:

    @bbalintus: Igen, a lopással megvádolás is így szerveződik, hogy az interjú közepén bejönnek, hogy eltűnt egy pénztárca, és épp a jelöltet látták arrafelé akkor. Szerinted működik?

    Nem, nincs olyan szituáció, amikor ez az aljas módszer (nemcsak a lopással vádolás, hanem maga a stresszinterjú) elfogadható és “működik”. Ha az a működés, hogy az álláskeresőnek árt, akkor működik. Valós képet sosem ad a munkáltatónak, egyfajta szadista szórakozásnak tartom csak. Szakmai alapja sincs, mert ha vki egyféle stresszhelyzetre reagál valahogy (lopással vádolás), az nem jelenti azt, hogy másfajta stresszhelyzetben ugyanúgy reagál (pl. ordítozó ügyféllel beszélgetés).

  8. bbalintus
    mondta:

    A stresszinterjú nem inkább akkor tudna működni, ha a jelölt nem az interjúztatóval szemben van stresszhelyzetben, hanem pl egy harmadik féllel? Bejön egy beépített ember, aki elkezd valami balhét, vagy meg kell oldani egy szituációt, amiben ez felmerül. De a lényeg az lenne, hogy az interjúztató és a jelölt “egy oldalon álljanak”. Bár még nem voltam ilyenen.

  9. jobangel
    mondta:

    @bobsys: Akkor nekik is jól bejött az employer branding… Nem hiszik el, hogy visszaüt, ha ilyen eszközökhöz nyúlnak. lehet, hogy most 10 év elteltével, már nem kezdőként, nagyon sokat veszítenek azzal, hogy tájukra sem mész. És még csak nem is tudnak róla, hogy miért.

  10. bobsys
    mondta:

    @Szelid sunmalac:”A stresszinterjurol eddig csak olvastam. Szerintem ilyen nincs is. Ha van, max. magyar allami cegeknel tudom elkepzelni, de ott valoban tuskokkal kell egyutt dolgozni, nem kulon stresszinterju.”

    Voltam ilyenen, meg 9-10 eve, amerikai multi, mindenki ismeri, hasznalja a szoftvereiket. Fiatal voltam, nem szoltak elore, fogalmam sem volt arrol, hogy mi van, uvoltve es csapkodva ultem be a kocsiba. Azota nem voltam naluk interjun se Magyarorszagon se kulfoldon hiaba hivtak.

  11. jobangel
    mondta:

    @Circus: a “hivatalos” magyarázat szerint megmutatja, hogyan viselkedik a jelölt stresszhelyzetben, és magas stresszfokú pozíciókra gondolják jónak, pl. ügyfélreklamáció kezelése, behajtás stb. Az elmélet teljesen téves: állásinterjús stressz nem merül fel a napi munka során, ha még az állásinterjús stresszre mesterségesen rádolgoznak, az nem mutathatja meg, hogyan bánik majd az üvöltöző ügyféllel.

  12. Circus
    mondta:

    Azt leírná valaki, hogy pontosan mi értelme van a stresszinterjúnak? Még nem voltam ilyenen, viszont ezermesterként HR is tartozott hozzám, akkor próbáltam kiváncsiságból utánanézni. Illetve milyen munkakörökben alkalmazzák inkább?
    Köszi előre is.

  13. szemétpasi
    mondta:

    @vuvuvu2: Nekem az a tapasztalatom, hogy ez a stresszinterjú itthon kb úgy került be a céges kultúrába, hogy egyszer valaki a repülő retyójában hagyott újságban olvasta, aztán egy közös céges karácsonyon 10 pálinka után előadta valami vezetőnek, aki a romantikus hétvégés “üzleti út” alatt mondta a HR-es Mancinak… Aztán amikor Mancika a HR-es barinőivel találkozott hetekkel később elmondta, hogy az ő cégük ilyet is csinál, és ez mekkora úttörő dolog. Aztán a sok barinő megpróbálkozott a saját cégénél és bumm így lett a chocapic…

    Mert amilyen barom módon ezt használják itthon az még szerencse, hogy komoly mert viccnek durva lenne.

  14. vuvuvu2
    mondta:

    A stresszinterjúhoz annyit tennék hozzá, hogy kiváló mutatója a cégkultúrának. Értem ezalatt: az hogy kik, hogyan, milyen esetekben alkalmazzák, nagyon jól mutatja azt hogy milyen a hozzáállás a szavakban hype-olt, de sokszor ténylegesen semmibe vett emberi erőforrásnak.

    Valóban lehet egyes munkakörökben létjogosultsága annak, hogy alkalmazzák ezt a módszert, de kizárólag olyan módon etikus ezt megtenni, hogy előzetesen jelzik pl. hogy az interjú kompetencia-interjú, és különböző kompetenciák tesztelésére is sor kerülhet. A stresszinterjú végén pedig mindenképpen fel kell oldani a helyzetet, nem szabad a jelöltet úgy elengedni, hogy rosszul érezze magát. Akár úgy is, hogy megerősítő visszajelzéseket adunk arról, hogy ekkor és ekkor jól kezelte a helyzetet a stresszinterjú során. Esetleg maximum 1 visszajelzést adni arról, hogy mire kell figyelnie (mi a fejlesztendő).

    A cégkultúra jelzője összességében, hogy kik és hogyan interjúznak. Nagyon sok HR-es szereptévesztésben van, ezért nem megfelelően, időnként pedig elfogadhatatlanul viselkedik az interjún (gátlástalanul tesz fel diszkriminatív kérdéseket – ezek bizony bevettek a mai napig a magyar munkaerőpiacon).

  15. Rókica25
    mondta:

    @jobangel: Neked akartam a fenti linket!

  16. Rókica25
    mondta:

    @Rókica25: Ezt a linket nemrég egy kommentben olvastam. Kérlek, ha időd engedi, olvasd el, kommentekkel együtt. Kicsit hosszú mert sok hozzászólás van, de érdemes.

    http://www.linkedin.com/pulse/nincs-munkaer%C5%91hi%C3%A1ny-ill%C3%BAzi%C3%B3-van-petho-aniko

  17. Szelid sunmalac
    mondta:

    @jobangel: Pont errol van szo. Gondolo ha honapokig ragodnak egy olyan dontesen, ahol az elvarasok mar reg megvannak, a kinalat pedig az orruk elott, akkor a kesobbiekben milyen donteseket hoznak majd? Plusz aki munkat keres es ajanlatot kap, az nem fog orokke varni, mert a tobbi ajanlattevo sem fog. Tehat sehogy nem jon ki nekem ez a honapkoig varakoztatas.

  18. Rókica25
    mondta:

    @jobangel: Ezért nincs munkaerőhiány. Ha az lenne, akkor az aug 2-án beadott pályázatra már aug 3án behívnának, nem pedig felhívnának szept 2-án, hogy majd szept 16-án lesz az interjú, de 3 körre kell minimum számítani, közte 2-2 hetes szünetekkel, mert sajnos annyi a jelentkező.
    Munkaerő-hiány, mi?

  19. jobangel
    mondta:

    @Szelid sunmalac: Jó is lenne, ha már itt tartanánk, hogy nem váratják a jelölteket… Mondjuk egyre több a pofáraesés, mert mire felhívják, hogy “Ön kapta az állást”, addigra az a válasz, hogy, “kösz, már elhelyezkedtem”.
    Azért egyes vezetők még mindig nem szeretnek gyorsan dönteni (alap vezetői skill lenne, hogy ez menjen), a cég folyamatai mentén még elszórakoznak mindenféle szükségtelen jóváhagyásokkal, az eredmény meg az, hogy kezdhetik elölről az egész keresést. Majd változik ez is lassan 🙂

  20. Szelid sunmalac
    mondta:

    AC-re meg csoportos interjura eleve nem megyek. Ezt irtam neked a multkor is. Amin pl. legutobb voltam, ott konkretan metnegetoztek, hogy NEM ac lesz! Ok tudjak, hogy palyakezdo szint felett szemberohogik oket.
    A stresszinterjurol eddig csak olvastam. Szerintem ilyen nincs is. Ha van, max. magyar allami cegeknel tudom elkepzelni, de ott valoban tuskokkal kell egyutt dolgozni, nem kulon stresszinterju.
    Pont penteken volt egy telefonos interjum, ahol a ceg embere kerkedett azzal, hogy a pozicio amire jelentkeztem, szerinte ket fokkal magasabb es komplikaltabb annal amit eddig csinaltam, mert ok egy 500ezer fos ceg tobbszaz rendszerrel es en ilyet biztos nem tudok. Azok utan, hogy elotte egy perccel soroltam fel neki 5 olyan ceget, akik nagyobbak es komplikaltabbak. Mindossze annyit mondtam neki, hogy nem kell alabecsulni a korabbi projekteket ezert es ezert. Fitymaloan megkoszonte…fogalma nem volt ezekrol a cegekrol, ami nekem mar egy indikator, mert ha valaki egyet sem ismer kozuluk, azt nem lehet komolyan venni. En mr itt dobtam a dolgot, nemhogy egy “stresszinterju”-nal.

  21. Szelid sunmalac
    mondta:

    “2-3 hónapig is tarthat, de kitartás! Néha pont azért nyer valaki, mert a többiek már feladták.” MUHHAHHAHAHAAAA – ha az en szakmamban 2-3 honapig varatnak egy jeloltet, akkor max csak a hulladek marad nekik. Es szerintem BARMILYEN kelendo szakmaban ez a helyzet. Persze a HR-nel lehet ez van, de 2-3 honap alatt mar reg tul vagyok a tobbin es nem fogok pont arra varni.

  22. Bambano
    mondta:

    én nagyon gyorsan fel tudom venni bármilyen irányba a tempót, úgyhogy ha bunkóznak velem, könnyen visszafelé sülhet el…